Szakonyfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2019 (V.2.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 06. 01Szakonyfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2019 (V.2.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 06. 01
Szakonyfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján
az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a
a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében,
a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában
és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdése,
valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében
meghatározott feladatkörében eljárva
- a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatásán követően - a következőket rendeli el:
1. Értelmező rendelkezések
1. § Fogalommeghatározások:
- Áttört mező: a kerítés oszlopok közti felületrésze, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál kisebb mértékben korlátozott.
- A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
- intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
- Kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felőli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.
- Fényreklám: bármilyen héttérvilágítással rendelkező fényáteresztő felületen, LCD, plazma TV-n vagy professzionális kijelzőn, videofalon, projektoron megjelenített, nem közérdekű tájékoztatást és útbaigazítást szolgáló információtartalom
- Helyi építészeti értéket képviselő épület: azok a nem helyi egyedi védettségű épületek, amelyek az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeit, történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, illetve a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját, amelyeket a Képviselő-testület rendeletében védelem alá nem helyezett, de településkép-védelmi szempontból meghatározóak. Felsorolásukat e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
- Helybeli ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és termelő tevékenység: Mindazon őstermelők, egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok tevékenysége, akik székhelye vagy legalább egy fiók-telephelye a településen bejegyzett.
- Helyi védettségű építészeti érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi
- Információ-hordozó felület: gyűjtő kifejezés, amely magában foglalja a: Kereskedelmi útirányjelző tábla, Megállító tábla, Turista útvonalon elhelyezett útirányjelző tábla Cégér, Cégtábla, Címtábla, Cégfelirat, kifejezéseket
- Kereskedelmi útirányjelző tábla: természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok gazdasági, kereskedelmi tevékenységet végző telephelyének helyére vonatkozó útirányt jelző, információt adó tábla. A táblán az arculatnak megfelelő felirat és logó is szerepelhet.
- Közterületről látható telekrész: A telek közterülettel határos területének a közterület határától mért első 25 méteres, épülettel, építménnyel nem takart sávja.
- Közterületről látható építményrész: Az építmény közterület felőli homlokzata és az összes tetőfelülete a hátsókertre nézők kivételével.
- Megállító tábla: ideiglenes jelleggel (jellemzően üzletek előtt közterületen) elhelyezett mobil hirdetőeszköz
- Portál: egy épület közterülettel vagy közforgalom előtt megnyitott magánterülettel határos homlokzati főfalán elhelyezett földszinti homlokzati összetett nyílászáró szerkezet, amely tartalmazhat az épületbe, épületrészbe való bejutást szolgáló ajtót, ablakot, kirakatfelületet is egyaránt
- Reklámhordozó felület: gyűjtő kifejezés, amely magában foglalja a: Építési reklámháló, Fényreklám, Önálló reklámhordozótábla kifejezéseket
- Szakrális emlék: az emberi civilizáció által felismert vagy épített, a fizikai világban kulturális vagy természeti örökségként megőrzött vallási vagy természetgyógyászati célú építészeti objektum, építmény, jel, továbbá élő növény-populáció, vagy ásványi konstelláció. A fogalom használata független a jelenleg tapasztalható rendeltetéstől, a szakrális emlék tulajdonviszonyaitól vagy kezelőjétől.
- Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem.
- Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
- Védett műtárgy: az önkormányzat által védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés, illetve ipartörténeti emlék.
- Védett terület: helyi területi védelem alatt álló terület.
2. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
2.§ (1) A település a közigazgatási területén településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a település teljes közigazgatási területét egy egységes településképi szempontból meghatározó területként határozza meg.
(2) az (1) pontban megjelölt területek területek ábrázolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza
3. A helyi védelem
3.§ Az önkormányzat helyi védelem alá helyezett ingó és ingatlanok köréről vezetett nyilvántartása e rendelet 2. melléklete.
4.§ (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható. A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény bontása csak a védelem megszüntetése után lehetséges. A védelem megszüntetésének feltételeként egyes épületrészek, vagy tartozékok megőrzése, illetve az új épületbe való beépítésének kötelezettsége előírható.
(4) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, anyaghasználatot, a nyílászárók homlokzati kialakítását, ideértve azok anyagát és profilkialakítását.
(5) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi, településképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(6) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(7) A védelem tárgyát is képező épületrész újjáépítésével járó felújítás esetén, az eredeti állapot korszerű anyagokkal és építéstechnológiákkal újjáépíthető, oly módon, hogy annak településképi megjelenése az újjáépítés során nem változhat.
(8) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény) ezen rendelet hatályba lépését követően nem helyezhető el.
5.§ (1) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti a település polgármesterénél. A kezdeményezés joga a polgármestert is megilleti.
(2) A helyi védettség alá helyezésnek, illetve annak megszüntetésének szakmai előkészítése értékvizsgálat készítésével az önkormányzati főépítész feladata.
(3) A kezdeményezést e rendelet 3. mellékletében lévő űrlapon , az ott megjelölt tartalommal kell benyújtani
(4) Helyi védelem megszüntetését akkor lehet kezdeményezni, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül
b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb szintű (műemléki vagy országos természeti) védettséget kap.
e) a védett érték statikai szakvélemény alapján élet- vagy balesetveszélyes állapotban van.
6.§ (1) A kezdeményezések testületi döntésre történő előkészítéséről az önkormányzati főépítész szakmai előkészítése után a jegyző gondoskodik.
(2) A rendelet elfogadása után védelem alá helyezett értékeket e rendelet 2. mellékletében szerepeltetni kell.
(3) A rendelet elfogadása után megszüntetett helyi védelmet e rendelet 2. mellékletébéből törölni kell.
4. A településképi előírások és egyedi építészeti követelmények
7.§ A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó előírások:
(1) Az egyes eltérő, az épített környezet alakítása és az épített környezet közvetlen közelébe tartozó területek alakítása szempontjából fontos településképi szempontból meghatározó területeken, falusias karakterű területeken és szőlőhegyi karakterű területeken épületet építményt úgy kell elhelyezni, hogy:
a) telepítésével igazodjon a térség falusias területeire történelmileg jellemző beépítési jellemzőkhöz különös tekintettel a beépítési módhoz
b) telepítésével, műszaki megoldásaival lehető legjobban alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz
c) kialakult rendezett utcás területeken az utcafronti magastetős épülettömegek tetőgerinc iránya az utcaképre többségében jellemző irányú kell, hogy legyen
d) épülettömegének szélességi, magassági paramétereit tekintve jelentősen ne térjen el az utcában már kialakult jellemző méretektől, amennyiben értelmezhető, akkor figyelembe véve az utca épülettel szemközti oldalát is, a kialakuló utcakeresztmetszet légtérarányait, kialakult utcakép hiányában, szórványként álló épület épülettömegének szélességi, magassági paramétereit tekintve jelentősen ne térjen el a térség falusias területeire történelmileg jellemző méretektől,
e) utcafronti homlokzatképzése egyszerű, zárt tömegű legyen,
f) anyaghasználatát tekintve alkalmazkodjon az utcaképre, utcakép hiányában a települési tájra többségében jellemző anyaghasználathoz, ami homlokzaton elsősorban vakolt, nyerstégla, fafelületek használatát jelenti, és egységes homlokzati mezőkben megjelenhetnek más anyagú burkolatok
g) anyag és színhasználatában mértéktartó módon legyen kialakítva, neon színárnyalatok sehol, patinazöld kivételével a zöld, kék, lila, citromsárga színek az épület tetőhéjalásán nem alkalmazhatók
h) magastetős épületrész fedése kiselemes fedés, vagy síklemez lehet, ide tartoznak a hagyományos égetett agyag és kerámia cserépfedések, betoncserép fedések, szálcement és természetes palafedések, és cserépmintázatú formadomborított lemeztermékek, valamint a natúr és bevonatos fém síklemez termékek, és polikarbonátok
(2) az egyes beéptésre szánt területeken fekvő ingatlanok zöldfelületén,
a) terep alatti épületek, építmények, földdel fedett pincék, földházak, dombházak létesítése esetén a takarónövényzet helyben honos növényzettel megoldandó
b) tájidegen, invazív növényzet telepítése tilos
(3) az érintett területek esetén az ingatlanok útcsatlakozásait úgy kell kialakítani, hogy tovább nem csökkenthetik az ingatlan előtti közterület járda- és útburkolat közti közterületi zöldfelületeket.
(4) az ingatlan közterülettel határos kerítése jellemzően kialakult kerítésrend hiányában
a) a rendezett utcafronti terepszintől mérten legfeljebb 2m magas, épített kerítés esetén legfeljebb 50cm tömör lábazattal, felette oszlopok, pillérek közt áttört mezővel, vagy nyírt sövénybe rejtett drótfonat lehet,
b) beépítésre nem szánt területen csak legfeljebb 1,8m magas sövénykerítés -amelyben rejtett drótfonat megengedett - vadvédelmi háló, vagy villanypásztor létesíthető
c) mindennemű falazott, betonelemes vagy lemeztermékből készült zárt kerítés létesítése tilos.
5. Sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
8.§ (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a településképi szempontból meghatározó területekbe nem tartozó és a helyi védelemmel nem érintett ingatlanok területe.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el fokozottan védett területeken és országos műemléken, valamint ezek telekhatáraitól mért 50 m-es körzeten belüli ingatlanokon.
(3) Helyi védett építészeti értéken vagy természeti területen, és ezek telekhatáraitól mért 50 m-es körzeten belüli ingatlanokon a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el földfelszín felett látható módon önálló műtárgyként, sem pedig épületek építmények közterületről látható homlokzatfelületein.
6. Információ- és reklámhordozó felületek elhelyezésének általános szabályai
9.§ (1) A település közigazgatási területén Információ- és reklámhordozó felületet létesíteni önállóan, épülethomlokzaton, kerítésen, támfalon, kéményen, mobil berendezésen, közvilágítási elektromos tartóoszlopon, és egyéb településképi szempontból alkalmas utcabútoron lehet,
a) az ingatlan közterület felőli telekhatárán a kerítéssel egybeépítve, annak magasságáig, a közterületbe legfeljebb. 10 cm-t benyúlva,
b) az ingatlanon belül az ingatlan közterületről látható telekrészén,
c) épületek homlokzatain az érintett homlokzat, tűzfalaknál az érintett tűzfal és a kerítés felületének legfeljebb 33 %-ig,
d) ingatlanhoz tartozó támfalakon, a támfal felületének legfeljebb 33 %-ig,
(2) Információ- és reklámhordozó felületet szerkezetileg állékony, időtálló anyagból készülhet.
(3) Információ- és reklámhordozó felületet száma és mérete tekintetében
a) az adott ingatlanon/ingatlanban folytatott tevékenység hirdetését szolgáló, több tevékenység esetén tevékenységenként legfeljebb 1db, legfeljebb 3 m2 felületű,
b) az ingatlan tulajdonosa által végzett tevékenység hirdetését szolgáló, és az említett esetekben és helyeken folytatott tevékenységhez szorosan kapcsolódó termékek, szolgáltatások hirdetését szolgáló, a tevékenység végzésének tényleges helyétől függetlenül, legfeljebb 1db egyenként legfeljebb 2 m2 felületű információ-hordozó eszköz elhelyezésére,
c) illetve a tevékenységekhez szorosan kapcsolódó cég- cím- (pl.: logó) és a tevékenységet hirdetőtábla elhelyezésére van lehetőség,
d) ezen kívül egyéb tevékenységre vonatkozóan további 1 db legfeljebb 1 m2 felületű reklámhordozó elhelyezése engedélyezett.
(4) közterületen elhelyezett információ hordozók esetében a települési önkormányzat egységes megjelenést és kialakítást ír elő amelynek részletei e rendelet 5. Mellékletében találhatóak
(5)Nem helyezhető el reklámhordozó és hirdető felület:
a) emlékmű, dombormű, képzőművészeti alkotás 3m-es környezetében;
b) óvoda, iskola, művelődési intézmény közterületre nyíló részén;
c) ha a terület véderdő, vagy közpark zöldfelülete;
d) ha a kilátást gátolja, ill. a településképi, tájképi látványt rontja;
e) szakrális emléken, templomon, illetve egyéb hitéleti céllal hasznosított épületen.
10.§ Az információ- és reklámhordozó felületek és környezetük jó karbantartásáról a információ- és reklámhordozó felületek tulajdonosai kötelesek folyamatosan gondoskodni. Az elhanyagolt, tönkrement információ- és reklámhordozó felületek, ha azok e rendelet szempontjából egyéb ingatlanon vannak, és azokat a településképi kötelezési eljárás ellenére sem hozzák rendbe, az egyéb ingatlan tulajdonosának kell eltávolítania.
7. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
11.§ (1) a településképi tájékoztatás a település önkormányzati főépítészét bevonásával szakmai konzultációnak minősül, amely a hatályos településrendezési eszközökben található egyéb követelményekre is kiterjedhet.
(2) az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek minősülő építési tevékenységek, valamint a rendeltetésmódosítások tekintetében az építtető, vagy annak meghatalmazottja az előkészítés vagy tervezés során, a beruházást megelőzően köteles konzultálni.
12.§ (1) A szakmai konzultáció igényléséhez előzetesen írásos kérelmet kell benyújtani.
(2) kérelem benyújtására e rendelet 4. mellékletében található 1.sz űrlapon van lehetőség, az abban meghatározott minimális tartalommal.
13.§ (1) A szakmai konzultáción a kérelmező felvilágosítást kap az általa kérelmezett ingatlan, ingatlanok tekintetében az e rendeletben foglalt előírásokról és lehetőségekről.
(2) A szakmai konzultációról, a tájékoztatás tartalmáról írásos emlékeztető készül, amelyet mindkét fél a tájékoztatás megtörténtét igazolóan aláír.
(3) Az emlékeztető három példányban készül, amelyből egy a kérelmezőt illeti meg.
(4) A (2) bekezdés szerinti emlékeztetőben rögzített nyilatkozatok kötik a kérelmezőt és a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során, amíg a települési önkormányzat e rendeletét bármely okból nem módosítja, vagy a kérelemmel érintett ingatlannak, ingatlanoknak a területileg illetékes földhivatalnál vezetett telekkönyvi állapotában módosulás nem történik.
8. A településképi bejelentési eljárás
14.§ (1) A rendeletben foglalt településkép-védelmi követelmények teljesülése érdekében a polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le
(2)A polgármester az építészeti szakmai szempontok érvényesülése érdekében a bejelentési eljárásba a település önkormányzati főépítészét bevonhatja.
15.§ (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a település teljes közigazgatási területére:
a) ha az új rendeltetés miatt a parkoló-igény növekszik vagy közforgalom előtt megnyitott parkoló létesül,
b) ha lakás rendeltetés más rendeltetésre változik, vagy lakás rendeltetés alakul ki,
c) ha meglévő rendeltetés ipari, kereskedelmi, gazdasági, vendéglátó, egészségügyi rendeltetésre változik,
d) információ- és reklámhordozó felületek elhelyezését megelőzően,
e) a terep természetes viszonyainak megváltoztatását megelőzően,
f) a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezését megelőzően.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településképi szempontból meghatározó területeken, a helyi védelem alá helyezett ingatlanokon és azokkal közvetlenül szomszédos ingatlanokon, ideértve a csatlakozó közterületeket is az építési, szerelési tevékenységgel járó munkavégzések közül:
a) A nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,
b) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,
c) Közterületről látható nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése esetén, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot vagy a 4,5m gerincmagasságot,
d) Közterületről látható növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek alapterülete és legmagasabb pontja az építési tevékenység után meghaladja: beépítésre nem szánt területen a nettó 100,0 m2 alapterületet vagy a 4,5m-t a beépítésre szánt területen a nettó 25,0 m2 alapterületet vagy a 4,5 m-t,
e) A közterületről látható 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén,
f) Utasváró fülke építése, építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló, közterületről látható területen történő elhelyezése esetén,
g) Temető területén sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot.
(3) Az országos közutak mentén, az önkormányzati közutak, kerékpárutak, vegyes, gyalogos- és kerékpárutak és közforgalomnak átadott utak mentén elhelyezkedő információ-hordozó felületek elhelyezéséhez közútkezelői hozzájárulás is szükséges.
16.§ (1) A településképi bejelentési eljárás kezdeményezéséhez írásos kérelmet kell benyújtani.
(2) a kérelem benyújtására e rendelet 4. mellékletében található 2. sz űrlapon van lehetőség az ott meghatározott tartalommal
(3) a kérelemhez mellékelni kell
a) építési, szerelési munkák esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített
aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról
ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
ac) (szükség szerint) alaprajzot,
ad) (szükség szerint) homlokzatot, valamint
ae) amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik – utcaképi vázlatot,
b) rendeltetés-módosítások esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített
ba) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület)használat, illetve technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,
bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
bc) (szükség szerint) alaprajzot, valamint
bd) (szükség szerint) homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst,
c) információ-hordozó felületek elhelyezések esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített
ca) műszaki leírást,
cb) közterületi elhelyezés esetén M=1:500 méretarányú, a közmű-szolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett –helyszínrajzot,
cc) a reklámberendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
cd) az építmény érintett részletét, 1 m2-t meghaladó felületű berendezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, valamint
ce) látványtervet vagy fotómontázst.
d) közforgalom előtt megnyitott parkoló esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített
da) műszaki leírást, mely ismerteti a tervezett parkolófelület műszaki megoldásait a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat, különös tekintettel a csapadékvíz kezelés módjára és technológiai megoldására,
db) helyszínrajzot az ingatlanon, ingatlanokon lévő épületek, építmények, közművek és műtárgyaik, a meglévő és tervezett fás szárú növényzet, illetve a szomszédos ingatlanokon lévő - ideértve a csatlakozó közterületeket is - épületek, építmények, közművek és műtárgyaik, és a terepviszonyok feltüntetésével
dc) (szükség szerint) alaprajzot,
dd) a parkolófelületnek a csatlakoztatni kívánt közterületekre is kiterjedő forgalomtechnikai tervét.
17.§ A tervezett építési tevékenység a bejelentés alapján – határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
9. A településképi kötelezés
18.§ (1) A polgármester a rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai alapján – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki.
(2) Ha az ingatlan tulajdonosa, az információ- vagy reklámhordozó felület elhelyezője a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlan tulajdonosának, illetve az információ- vagy reklámhordozó felület elhelyezőjének figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére,
a) elmulasztott településképi bejelentési eljárás esetén annak megkezdésére legfeljebb 15 naptári napban megállapítva
b) e rendelet szabályai szerint nem megfelelő, vagy a településképi bejelentési eljárás során meghatározott feltételeknek nem megfelelő reklámnak nem minősülő információ-hordozó felületek esetén, azok eltávolítására, helyreállítására, felújítására, rendeletnek megfelelő átalakítására vonatkozóan legfeljebb 30 naptári napban megállapítva,
c) e rendelet szabályai szerint nem megfelelő, vagy a településképi bejelentési eljárás során meghatározott feltételeknek nem megfelelő épületek, építmények esetén, e rendelettel ellentétes állapot megszüntetésére vonatkozóan legfeljebb 180 naptári napban meghatározva
(3) A felhívást követően az önkormányzat polgármestere önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében - az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.
10. A településkép-védelmi bírság
19.§ (1) A polgármester a rendelet 18.§ (3) szerinti hatósági döntéshez az ingatlantulajdonossal szemben közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendeli el.
(2) A bírság kiszabásánál figyelembe veendő mérlegelési szempontok:
a) a jogellenes tevékenység súlya és a felróhatóság mértéke,
b) a bírságnak ugyanazon mulasztás esetén történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságok száma és mértéke
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott döntés ellen a kézhezvételtől számított 8 napon belül a település polgármesteréhez benyújtott, a települési önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő – de legalább 15 nappal később tartandó – képviselő-testületi ülésén dönt.
20.§ (1)A kiszabott településkép-védelmi bírságot a jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül átutalással vagy postai készpénzutalási megbízással kell megfizetni.
(2) A településkép-védelmi bírság az önkormányzat bevételét képezi.
(3) A településkép-védelmi bírságból befolyó összeget az önkormányzat csak településkép-védelmi támogatás céljára vagy a településkép védelmi eljárásokkal összefüggő kiadásokra fordíthatja.
11 A településkép-védelmi támogatás
21.§ (1) A település önkormányzata e rendelet 2. mellékletében felsorolt, helyi védelemmel érintett területek, épületek, épületegyüttesek, építmények, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik karbantartása, felújítása, rekonstrukciója érdekében végzett munkák költségeit a településkép-védelmi támogatás (a továbbiakban: Támogatás) odaítélésével segíti.
(2) A „Támogatás”-ra fordítható keretösszeg előirányzata az Önkormányzat éves költségvetésében szerepel.
22.§ (1) A „Támogatás”-t pályázat útján lehet igénybe venni.
(2) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a település Képviselő-testülete írhatja ki.
(3) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a tervezett beruházás kapcsán lezajlott településképi bejelentési eljárás dokumentációjának másolatát, és az eljárás során kapott véleményt
b) az építési engedélyhez kötött munka esetén: az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős engedélyezési határozatot;
c) a tervezett beruházás megvalósításához készült tételes árazott költségvetést, vagy tételes kivitelezői árajánlatot
d) a tervezett beruházásban megpályázott munka elkészülésének tervezett kezdési és befejezési idejét;
e) a megpályázott pénzösszeg megjelölését, felhasználásának tervezett módját és határidejét;
f) előzetes kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.
(4) A pályázati kiírás a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat.
(5) Az elbírálásra a jegyző előterjesztést tesz. A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el. Az elbírálásban az önkormányzat főépítésze is részt vehet.
23.§ (1) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás, illetve kamatmentes kölcsön nyerhető el. A kölcsön maximális futamideje 36 hónap.
(2) A település Képviselő-testülete határozza meg, hogy az egyes pályázók a vissza nem térítendő támogatást, a kamatmentes kölcsönt, vagy a két támogatási formát milyen arányban kapják. A Képviselő-testület által e támogatásra jóváhagyott éves keretösszeg legalább 33 %-át kamatmentes kölcsönként kell felhasználni.
(3) A támogatási megállapodásnak tartalmaznia kell a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait, a törlesztés határidejét, feltételeit.
(4)A jegyző a pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását a polgármesterrel vagy megbízottjával ellenőrzi.
12. Hatálybalépés
24. § Ez a rendelet 2019. június 1-től lép hatályba.
13. Hatályon kívül helyező rendelkezések
25.§ A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Szakonyfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelete a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről, tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról.
2. melléklet a 3/2019. (V.2.) önkormányzati rendelethez
Helyi védett értékek listája
Sorszám Megnevezés helyrajzi szám cím
1. Római katolikus templom 1
2. Fénykereszt 70
3. Keresztút - stációk 70, 75, 77, 81
3. melléklet a 3/2019. (V.2.) önkormányzati rendelethez
Javaslattevő adatlap helyi védettség alá helyezés kezdeményezéséhez
Javaslattevő neve: ………………………………………………………………………………………………
Javaslattevő címe: ……………………………………………………………………………………….…..…
Javaslattevő levelezési címe: ………………………………………………………………………………..….
Javaslattevő személyi igazolvány száma/adószáma : ………………………………………………………….
Javaslattevő email címe, telefonszáma: …………………………………………………………………….….
A javaslattal érintett:
létesítmény megnevezése, körülhatárolása:……………………………………….…………………………..
…………………………………………………………………………………………………………………
létesítmény / épületegyüttes címe, helyrajzi száma(i): …………………………….………………..………..
létesítmény / épületegyüttes ismertetése, leírása: ……………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………..……..
…………………………………………………………………………………………………………..……..
…………………………………………………………………………………………………………..……..
…………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………..…..
…………………………………………………………………………………………………………..……..
a kezdeményezés indoklása: …………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………..……..
…………………………………………………………………………………………………………..……..
…………………………………………………………………………………………………………..……..
…………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………..…..
…………………………………………………………………………………………………………..……..
Mellékletek:
…………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………..…..
……………………………………………………………………………………………………………..…..
……………………………………………………………………………………………………………..…..
Kelt: ............................................., .......... év ............. hónap .............. nap
4. melléklet a 3/2019. (V.2.) önkormányzati rendelethez
1.sz. űrlap
Településkép-védelmi tájékoztatás iránti kérelem
Kérelmező neve: ………………………………………………………………………………………………
Kérelmező címe: ……………………………………………………………………………………….…..…
Kérelmező levelezési címe: ………………………………………………………………………………..….
Kérelmező személyi igazolvány száma/adószáma : ………………………………………………………….
Kérelmező email címe, telefonszáma: …………………………………………………………………….….
Amennyiben van:
Tervező neve: …………………………………………………………………………………………….……
Tervező címe: …………………………………………………………………………………………….……
Tervező email címe, telefonszáma: …………………………………………………………………….….…..
A bejelentéssel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma: ……………………………………………..………..
A bejelentés rövid ismertetése: ………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………..……..
…………………………………………………………………………………………………………..……..
…………………………………………………………………………………………………………..……..
…………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………..…..
…………………………………………………………………………………………………………..……..
A kérelem tárgyában korábban született vélemények iktatószáma, kelte: ……………………………………
…………………………………………………………………………………………………………………
Az építési tevékenység, információ-hordozó felület elhelyezés vagy a rendeltetésmódosítás megvalósításának tervezett időpontja és időtartama:
…………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………………
Mellékletek:
építési tevékenység esetén kötelező:
a tervezett épület, építmény pontos helyét bemutató helyszínrajz,
az ingatlant és környezetét, területet bemutató fotódokumentáció
Indokolt estben vezérszinti alaprajz,
utcaképi vázlat vagy látványterv
…………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………..…..
Kelt: ............................................., .......... év ............. hónap .............. nap
2.sz. űrlap
Településképi bejelentési eljárás iránti kérelem
Kérelmező neve: ………………………………………………………………………………………………
Kérelmező címe: ……………………………………………………………………………………….…..…
Kérelmező levelezési címe: ………………………………………………………………………………..….
Kérelmező személyi igazolvány száma/adószáma : ………………………………………………………….
Kérelmező email címe, telefonszáma: …………………………………………………………………….….
Amennyiben van:
Tervező neve: …………………………………………………………………………………………….……
Tervező címe: …………………………………………………………………………………………….……
Tervező email címe, telefonszáma: …………………………………………………………………….….…..
A bejelentéssel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma: ……………………………………………..………..
A bejelentés rövid ismertetése: ………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………..……..
…………………………………………………………………………………………………………..……..
…………………………………………………………………………………………………………..……..
…………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………..…..
…………………………………………………………………………………………………………..……..
…………………………………………………………………………………………………………..……..
A kérelem tárgyában korábban született vélemények iktatószáma, kelte: ……………………………………
…………………………………………………………………………………………………………………
Az építési tevékenység, információ-hordozó felület elhelyezés vagy a rendeltetésmódosítás megvalósításának tervezett időpontja és időtartama:
…………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………………
Mellékletek:
…………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………..…..
……………………………………………………………………………………………………………..…..
……………………………………………………………………………………………………………..…..
Kelt: ............................................., .......... év ............. hónap .............. nap