Magyarlak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015. (II.16.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról

Hatályos: 2017. 08. 30- 2020. 03. 31

Magyarlak Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdés a) pontjában, 92. § (2) bekezdésében és 132. § (4) bekezdés d, g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) E rendelet hatályára a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdése megfelelően irányadó.


(2) A rendelet alkalmazásában használt fogalmakat az Szt. 4. §-a szerint kell értelmezni.


1. Eljárási rendelkezések

2. §

(1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások iránti kérelmet szóban vagy írásban a Csörötneki Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: hivatal) kell előterjeszteni.


(2) A 3-4. alcím szerinti támogatások iránti kérelemhez mellékelni kell

a) az 1. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot,

b) a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pr.) 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, és

c) a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó, a kérelmező által lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumokat.


(3) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelemről tett nyilatkozathoz mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő igazolást, így különösen

a) munkaviszonyból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző havi nettó keresetről kiállított munkáltatói igazolást;

b) nyugdíj, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátás esetén a kifizetett ellátást igazoló szelvényt, a nyugdíjfolyósító szerv által tárgyév elején megküldött nyugdíjközlő lapot, az ellátást megállapító határozatot vagy bankszámlakivonatot;

c) álláskeresési támogatás esetén az illetékes munkaügyi kirendeltség által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított támogatás összegéről szóló igazolást, ennek hiányában az utolsó havi folyósítás összegét igazoló szelvényt vagy bankszámlakivonatot, banki igazolást;

d) vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóhatóság által kiállított igazolást, az adóbevallással le nem zárt időszakra vonatkozóan havi bontásban kiállított könyvelői igazolást, ennek hiányában a vállalkozó nyilatkozatát;

e) tartásdíj esetén a megállapításáról szóló bírósági határozatot;

f) ösztöndíj esetén a közép-, illetve felsőoktatási intézmény által kiállított igazolást, vagy az intézmény nyilvántartásából kinyomtatott, és a hallgató aláírásával ellátott adatlapot;

g) egyéb jövedelem esetén a kérelmező írásban tett nyilatkozatát.


(4) A (3) bekezdés a)-f) pontja szerinti igazolások másolatban is benyújthatók.


(5) Amennyiben a kérelmező családjában jövedelemmel nem rendelkező nagykorú személy van, a kérelemhez csatolni kell az erről szóló írásos nyilatkozatot.


3. §

(1) A rendeletben meghatározott szociális ellátással kapcsolatos hatósági ügyekben elektronikus kapcsolattartásnak nincs helye, kivéve, ha ezt jogszabály valamely ügyben, eljárási cselekményekben kötelezővé teszi.


(2) A rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben az Szt. és a Pr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.


(3) A szociális ellátások finanszírozása az önkormányzat mindenkori éves költségvetési rendeletében és a központi költségvetésben a helyi szociális feladatok ellátására biztosított előirányzat terhére történik.


4. §

(1) A képviselő-testület a rendeletben és az Szt. 48. §-ában meghatározott önkormányzati hatásköreit a polgármesterre ruházza át.


(2) Az Szt. 7. § (1) bekezdés szerinti támogatás megállapításáról a polgármester átruházott önkormányzati hatáskörben dönt.


5. §

(1) A rendeletben meghatározott szociális ellátások elbírálásánál a kérelemben és mellékleteiben szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható, melyet a hivatal vagy felkérés alapján a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat készít el.


(2) Az ellátásban részesülő az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltoztatásáról 15 napon belül értesíti a hivatalt


(3) [1] A jogosult a települési támogatás kérelemnek megfelelő felhasználásának ellenőrzése céljából, eseti jelleggel a felhasználást igazoló dokumentumok bemutatására kötelezhető. A jogosult a felhívás közlését követő 15 napon belül köteles a felhívásban foglaltaknak eleget tenni. A támogatás felhasználása a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven túl nem ellenőrizhető.


2. A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

6. §

(1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy a rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni. A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell

a) a pénzbeli ellátás visszafizetésére,

b) a természetben nyújtott ellátás pénzegyenértékének megfizetésére,

c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás kérelmező esetében alkalmazott intézményi vagy személyi térítési díj teljes összegének megfizetésére.


(2)  A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszafizetésére kötelezett, az ellátás megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kérelmet nyújthat be a visszafizetés elengedése, csökkentése, vagy részletfizetés iránt.


(3) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás és kamatainak visszafizetése a kérelmező jövedelmi, vagyoni helyzetének vizsgálata illetve személyi, családi körülményei­nek mérlegelése alapján

a) elengedhető,

b) csökkenthető,

c) részletfizetést engedélyezhető,

ha a visszafizetés a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné.


(4) A (3) bekezdés alkalmazásában megélhetést veszélyeztető helyzet, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetében 180 %-át nem haladja meg.


II. Fejezet

Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások

3. Rendkívüli települési támogatás

7. §

(1) Rendkívüli települési támogatásra az a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került vagy időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy jogosult,

a) aki elemi kár miatt lakhatását elveszítette vagy lakóingatlana a rendeltetésszerű használatra átmenetileg alkalmatlanná vált,

b) akinek betegsége miatt a megélhetését veszélyeztető mértékű gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz kiadása merült fel és közgyógyellátásban nem részesül,

c) akinek a sérelmére elkövetett bűncselekményből a megélhetését veszélyeztető anyagi kára keletkezett,

d) aki egészségügyi állapotának romlása miatt tartósan keresőképtelenné vált vagy állandó jelleggel 80%-ot meghaladó jövedelem-kiesése következett be,

e) aki egyéb, az Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott helyzetben van.


(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti megélhetést veszélyeztető helyzetben van, akinek

a) az egyszeri kiadása a kéthavi jövedelmét meghaladó összegű,

b) a rendszeres kiadása a havi jövedelmének 50%-át meghaladó összegű.


(3) Rendkívüli települési támogatás annak a személynek állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetében 300 %-át nem haladja meg, és családja tagjainak vagyona nincs.


(4) Különös méltánylást érdemlő esetben, ha az (1) bekezdés szerinti élethelyzettel kapcsolatban kétszázezer forintot meghaladó, igazolt kár vagy kiadás merült fel, a jogosultság vizsgálatánál a (2) bekezdést nem kell alkalmazni.


(5) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a 2. melléklet tartalmazza.


(6) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott élethelyzet miatt igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez nem kell mellékelni a 2. § (2) bekezdés c) pontja szerinti dokumentumokat.


8. §

(1) A 7. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét a rendkívüli, indokolt élethelyzet jellegének megfelelő dokumentummal kell igazolni. A kérelmező sérelmére elkövetett bűncselekményre történő hivatkozással akkor állapítható meg rendkívüli települési támogatás, ha a kérelmező igazolja, hogy feljelentést tett.


(2) A rendkívüli települési támogatás mértéke esetenként nem lehet kevesebb 1.000 forintnál és nem haladhatja meg a ténylegesen felmerült költség mértékét, de legfeljebb a 20.000 forintot.


(3) A megállapított rendkívüli települési támogatás folyósítása

a) készpénzben,

b) egészben vagy részben természetbeni ellátásként, vagy

c) az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával

történhet.


(4) Az utalvánnyal történő segítségnyújtás elsősorban Erzsébet-utalvány formájában történik.


(5) Rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet évente legfeljebb két alkalommal lehet benyújtani.


4. Temetési támogatás

9. §

(1) A temetési költségekre tekintettel települési támogatásra (a továbbiakban: temetési támogatás) jogosult az a személy, aki

a) az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, és

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át, egyedül élő esetében 300 %-át nem haladja meg.


(2) A temetési támogatás iránti kérelmet a temetés napját követő 30 napon belül lehet előterjeszteni. A kérelemhez mellékelni kell

a) a Pr. 32. §-a szerinti számlát,

b) a halotti anyakönyvi kivonatot,

c) az 1. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot.


(3) Ugyanazon elhunyt személy eltemettetésére csak egy kérelem támogatható.


(4) A temetési támogatás összege 14.000 forint.


5. Köztemetés

10. §

Közköltségen történő temetés esetén a meghatározott megtérítési kötelezettség vagy annak egy része alól méltányosságból mentesíthető az az eltemettetésre köteles személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, és vagyona nincs.


5/A. Szociális célú tűzifa támogatás [2]

10/A. § [3]

(1) A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 13. A helyi önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó kiegészítő támogatása jogcím alapján elnyert támogatásból, az Önkormányzat által beszerzett szociális célú tűzifa terhére természetbeni támogatás nyújtható annak a személynek, aki

a) aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára, adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra, vagy lakásfenntartási támogatásra jogosult,

b) halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő családban él, vagy

c) tartósan létfenntartási gonddal küzd.


(2) E § alkalmazásában tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át, egyedül élő esetében 250 %-át nem haladja meg, és vagyona nincs.


(3) A tüzelőtámogatás iránti kérelmet évente egy alkalommal, december hónapban lehet előterjeszteni.


(4) Nem fatüzelésre alkalmas tüzelőberendezéssel fűtött lakásra és életvitelszerűen nem lakott lakásra támogatás nem igényelhető.


(5) Tüzelőtámogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak, legfeljebb 3 m3 mennyiségben állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.


(6) A támogatással összefüggésben a jogosult semmilyen ellenszolgáltatással nem tartozik, a tűzifa házhoz szállításáról az Önkormányzat gondoskodik. A jogosult a tűzifa átvételét átvételi elismervény aláírásával igazolja.


5/B. Gyógyszertámogatás [4]

10/B. § [5]

(1) A gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz kiadások viseléséhez nyújtott egyszeri, pénzbeli települési támogatásra (a továbbiakban: gyógyszertámogatás) jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetében 600 %-át nem haladja meg.


(2) Nem jogosult gyógyszertámogatásra az a személy, aki alanyi vagy normatív jogcímen közgyógyellátásban részesül.


(3) A gyógyszertámogatás iránti kérelmet évente kettő alkalommal lehet előterjeszteni. A kérelemhez mellékelni kell a gyógyszer- vagy gyógyászati segédeszköz kiadáshoz kapcsolódó bizonylatot.


(4) A gyógyszertámogatás összege 15.000 forint.



III. Fejezet

Szociális szolgáltatások

6. Az ellátások formái

11. §

(1) A képviselő-testület a szociális alapszolgáltatások körében:

a) étkeztetést,

b) családsegítést,

c) házi segítségnyújtást,

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,

e) közösségi pszichiátriai ellátást,

f) támogató szolgáltatást

biztosít.


(2) A képviselő-testület

a) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szolgáltatást a Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás által fenntartott Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (9970 Szentgotthárd, Kossuth L. u. 7.)

b) az (1) bekezdés c)-f) pontjában meghatározott szolgáltatást a Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás által fenntartott Városi Gondozási Központ (9970 Szentgotthárd, Arany J. út 1.)

útján biztosítja.


12. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybe vétele önkéntes.


(2) Az étkeztetés igénylése iránti kérelmet a hivatalban lehet előterjeszteni.


(3) A családsegítés iránti kérelmet a Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás által fenntartott Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjénél lehet előterjeszteni.


(4) A 11. § (1) bekezdés c)-f) pontjában meghatározott szolgáltatás iránti kérelmet a Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás által fenntartott Városi Gondozási Központ vezetőjénél lehet előterjeszteni.


(5) Az intézményvezető és a (2) bekezdés esetében a polgármester külön eljárás nélkül haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.


(6) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) az ellátás megállapítása határozatlan időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt,

b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább két hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki,

c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi, vagy akadályozza,

d) a személyi térítési díj megfizetését 3 hónapon keresztül figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.


7. Étkeztetés

13. §

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmenti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichikai betegségük,

d) szenvedélybetegségük

e) hajléktalanságuk miatt.


(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki a 62. életévét vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.


(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki krónikus vagy akut betegsége miatt, illetve mozgásában olyan mértékben korlátozott, hogy önmaga ellátásáról nem tud gondoskodni.


(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki önmaga ellátásról nem tud gondoskodni és fogyatékosságát az Szt. 65/C. § (6) bekezdésében foglaltak szerint igazolja.


(4) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátásról nem tud gondoskodni. A pszichiátriai, illetve szenvedélybetegséget a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: Ir.) 21. § (1) bekezdés szerinti szakvéleménnyel kell igazolni.


(5) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki – nyilatkozata szerint – bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek lakcíme a hajléktalan szállás.


(6) [6]


(7) Az egészségi állapot miatti rászorultságot az Ir. 1. melléklet I. Egészségi állapotra vonatkozó igazolás részének megfelelő háziorvosi vagy kezelőorvosi igazolással kell igazolni.


(8) A képviselő-testület a meleg ebédet egyéb főzőhellyel kötött szerződés útján, az étel elvitelének lehetővé tételével és lakásra szállítással biztosítja.


8. Térítési díj

14. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásért díjat kell fizetni.


(2) A szociálisan rászorultak számára biztosított ebéd intézményi térítési díját és a lakásra szállítás díját a 3. melléklet tartalmazza.


(3) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásokért fizetendő térítési díjakat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – Szentgotthárd Város Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatás és az egyes szociális ellátási formák helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelete tartal­mazza.


(4) A személyes gondoskodásért fizetésre kötelezettek köre:

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, valamint

c) a jogosult tartásra, gondozásra köteles és képes személyi térítési díjat fizet.


(5) A személyi térítési díjat a kötelezett jövedelmi viszonyai, valamint az intézményi térítési díj figyelembe vételével kell megállapítani.


(6) Az étkeztetést igénybe vevő jogosult minden év február 28-ig igazolja a személyi térítési díj megállapításához irányadó jövedelmét a 3. § (3) bekezdés szerint.


IV. Fejezet

Záró rendelkezések

15. §

(1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.


(2) [7]


15/A. §

(1) E rendeletnek a 10/2017. (VIII. 29.) önkormányzati rendelettel megállapított 10/B. §-át a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


(2) E rendelet 10/B. §-a 2017. december 31-én hatályát veszti.


16. § [8]


[1]

Megállapította a 10/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2015.08.15-től.

[2]

Megállapította a 15/2015. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2015.12.01-től.

[3]

Megállapította a 15/2015. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2015.12.01-től.

[4]

Megállapította a 10/2017. (VIII. 29.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése, hatályos 2017.08.30-tól.

[5]

Megállapította a 10/2017. (VIII. 29.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése, hatályos 2017.08.30-tól.

[6]

Hatályon kívül helyezte a 18/2015. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése, hatálytalan 2016.02.01-től.

[7]

Hatályát vesztette a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján, hatálytalan 2015.03.02-től.

[8]

Hatályát vesztette a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján, hatálytalan 2015.03.02-től.