Magyarlak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2017. (II.14.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 10. 29 18:00- 2021. 12. 31Magyarlak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2017. (II.14.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Magyarlak Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. FEJEZET Általános rendelkezések
1. § [1] (1) Az önkormányzat
- a) megnevezése: Magyarlak Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat);
- b) székhelye: 9962 Magyarlak, Kossuth Lajos út 173.;
- c) hivatalos bélyegzője: kör alakú, melynek közepén Magyarország címere, körfelirata „Magyarlak Község Önkormányzat * Magyarlak *”;
- d) hivatalos jelképei: a címer és a zászló;
- e) hivatalos honlapja: www.magyarlak.hu.
(2) A képviselő-testület szervei:
- a) a polgármester,
- b) az Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság),
- c) a Csörötneki Közös Önkormányzati Hivatal,
- d) a jegyző és
- e) a 22. § (1) bekezdésében felsorolt társulások.
II. FEJEZET A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület feladat- és hatásköre, összetétele
2. § (1)[2] A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában fel nem sorolt és más szervére át nem ruházott hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
(2) A hatásköri címzettnek rendszeresen beszámol a képviselő-testületnek az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(3) A képviselő kezdeményezheti az átruházott hatáskörben hozott döntésnek a képviselő-testület által történő felülvizsgálatát.
(4) Az önkormányzat képviseletét társulásban, gazdasági társaságban, más jogi személyben ellátó személy köteles a képviselő-testületet a jogi személy döntéshozó szervének ülését követő testületi ülésen tájékoztatni az ott hozott döntésekről.
(5)[3] Az Önkormányzat közfeladat ellátását önként vállalhatja az Mötv. 10. § (2) bekezdésére figyelemmel. A közfeladat önkéntes vállalása előtt meg kell vizsgálni
- a) a közfeladatra vonatkozó igényt,
- b) a feladatellátás jogszabályban meghatározott szakmai, személyi, és tárgyi követelményeit,
- c) a feladatellátás leghatékonyabb módját, valamint
- d) a feladatellátás pénzügyi, vagyoni hatásait, különös tekintettel az Önkormányzat költségvetésére.
3. § A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő, ebből 1 fő polgármester, 4 fő települési önkormányzati képviselő.
2. A képviselő-testület ülése
4. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testület szükség szerint, általában havonta ülésezik, de évente legalább az Mötv. 44. §-ában meghatározott számú rendes ülést tart.
(2a)[4] A határozatképtelenség miatt elmaradt ülés ismételt összehívásáról a polgármester 7 napon belül gondoskodhat. A megismételt testületi ülés napirendje eltérhet az elmaradt testületi ülés tervezett napirendjétől.
(3)[5] A képviselő-testület
- a) ülését a székhelyén, vagy más települési önkormányzat képviselő-testületével tartott együttes ülésének napján tartott ülését - indokolt esetben - az együttes ülés helyszínén,
- b) más települési önkormányzat képviselő-testületével tartott együttes ülését az együttes ülés meghívójában megjelölt helyszínen
tartja.
(4) A képviselő-testület közmeghallgatását a Művelődési Ház nagytermében (Magyarlak, Kossuth Lajos út 117.) tartja.
(5) A képviselő-testület lakossági fórum szervezéséről, helyéről, időpontjáról és témájáról szükség szerint dönt.
5. § (1)[6] A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén az ülést a Bizottság elnöke hívja össze.
(2) Az ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők
- a) a rendes ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal,
- b) a rendkívüli ülés időpontját megelőzően legalább 24 órával
kézhez kapják.
(3) A meghívó tartalmazza
- a) az ülés időpontját,
- b) az ülés helyét,
- c) a javasolt napirendi pontokat és előterjesztőik nevét.
(4) A meghívóhoz mellékelni kell az írásos előterjesztéseket.
(5) A képviselő-testület ülésének meghívóját a (2) bekezdés szerinti időponttal egyidejűleg a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni.
(6) A közmeghallgatást meghívóját annak időpontját legalább 15 nappal megelőzően, hirdetmény útján kell nyilvánosságra hozni a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján.
(7) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni
- a) a jegyzőt,
- b) a napirend előterjesztőjét,
- c)[7] a polgármester döntése alapján a napirend tárgya szerint feladatkörében érintett személyt, szervezetet,
- d)[8] a polgármester döntése alapján a községben székhellyel rendelkező, működő civil szervezet képviselőjét a tevékenységét érintő napirend tárgyalására.
6. § (1)[9] A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén az ülést a Bizottság elnöke vezeti.
(2) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:
- a)[10] az ülés megnyitásakor megállapítja, és az ülés berekesztéséig folyamatosan figyelemmel kíséri a képviselő-testület határozatképességét,
- b) megnyitja, berekeszti az ülést,
- c) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
- d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetve lezárja a vitát,
- e) szavazásra bocsátja a döntési javaslatot, és a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot,
- f) legfeljebb fél óra időtartamra szünetet rendelhet el,
- g) biztosítja az ülés zavartalan rendjét.
(3) A (2) bekezdés g) pontja szerinti feladatának ellátása során az ülésvezető
- a) figyelmezteti a tárgytól eltérő hozzászólót,
- b) rendre utasítja a méltatlan magatartást tanúsító személyt,
- c) megvonja a szót,
- d) a tanácskozás rendjét ismételten megzavaró személyt az ülésterem elhagyására kötelezheti,
- e) felfüggesztheti az ülést,
- f) berekesztheti az ülést.
(4) A napirendet a képviselő-testület állapítja meg, melynek alapján a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja meg.
7. § (1) Előterjesztést tehet
- a) a polgármester,
- b) az alpolgármester,
- c) bármely képviselő,
- d) a képviselő-testület bizottsága,
- e) a jegyző.
(2) Az előterjesztés benyújtható írásban vagy szóban.
(3) A polgármester engedélyezheti az írásos előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.
(4) Az önkormányzati képviselő által kezdeményezett önkormányzati rendelet megalkotására illetve határozat meghozatalára vonatkozó írásos előterjesztést a polgármester köteles a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszteni. Az ilyen előterjesztéshez a polgármester, a bizottság és a jegyző észrevételt tehet, amit a képviselő-testülettel ismertetni kell.
8. § (1)[11] A képviselő-testület bármely tagja javasolhatja a napirendi pont elnapolását a napirendhez tartozó döntéshozatalig. A javaslatról a képviselő-testület ügyrendi döntést hoz.
(2) Az ülésvezető összefoglalja az előterjesztett és elhangzott javaslatokat, és azok alapján javaslatot tesz a döntéshozatalra.
(3) A döntéshozatal előtt a jegyzőnek a javaslat törvényességére vonatkozó álláspontjának ismertetése érdekében szót kell adni.
(4) Az ülésvezető elsőként a módosító indítványt teszi fel szavazásra. Amennyiben az nem kapja meg a szükséges többséget, az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
(5) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén bármely önkormányzati képviselő – a döntéshozataltól számított 3 hónapon belül – a szavazás megismétlését kezdeményezheti. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(6) Ha a szavazás megismétlésére a döntés végrehajtását követően nincs lehetőség, az érintett képviselő tiszteletdíja egy havi időtartamra 25%-kal csökken.
(7)[12] A megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges
- a) a Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyek eldöntéséhez,
- b) önkormányzati kitüntetés adományozásához,
- c) gazdasági program, vagyongazdálkodási terv elfogadásához,
- d) képviselő-testületi hatáskör átruházásához, visszavonásához.
9. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(2) Titkos szavazással dönthet a képviselő-testület mindazokban az ügyekben, amelyekben:
- a) zárt ülést köteles tartani,
- b) zárt ülést tarthat.
(3) A titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezheti, melynek elfogadásához a jelenlévő önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(4)[13] A titkos szavazás lebonyolítását a képviselő-testület jelen lévő tagjaiból álló, a képviselő-testület ügyrendi határozatával létrehozott kéttagú szavazatszámláló bizottság végzi el. A bizottság tagjaira a polgármester tesz javaslatot, a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(5)[14] A titkos szavazás az önkormányzat hivatalos bélyegzőjével ellátott, borítékba helyezett szavazólapnak szavazóurnába történő elhelyezésével történik. A szavazóurnát a bizottság tagjai a titkos szavazást megelőzően – ellenőrzést követően – lezárják, majd a titkos szavazás lebonyolítását követően felbontják, és a leadott szavazatokat ismertetik.
(6) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
(7) A név szerinti szavazást a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(8) Az ülésen a szavazatok összeszámlálásáról az ülésvezető gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az elnök köteles azt megismételni.
(9)[15] A képviselő-testület tagja - a döntéshozatal módjától és a döntés formájától függetlenül - igen vagy nem szavazattal szavazhat, valamint a szavazástól tartózkodhat.
10. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de sorszámozott határozat nélkül dönt a napirend meghatározásáról és az ügyrendi kérdésekről.
(1a)[16] A képviselő-testület az ügyrendi kérdésekről vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(2) A képviselő-testület sorszámozott határozata tartalmazza
- a) az elfogadott döntést,
- b) a végrehajtásért felelős megnevezését és
- c) a végrehajtás határidejét.
(2a)[17] A képviselő-testület nem normatív határozatának megjelölése – az alábbi sorrendben –
- a) a határozat sorszámát arab számmal,
- b) a „/” jelet,
- c) a határozat meghozatalának évét arab számmal,
- d) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal és
- e) a „Kt. határozat” kifejezést
foglalja magában.
(3) A rendelettervezetet és a rendelet hiteles végleges szövegét a jegyző készíti el.
(4) A rendelet kihirdetése a közös önkormányzati hivatal magyarlaki kirendeltségének hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.
(5) A képviselő-testület normatív határozatát a jegyző a (4) bekezdés szerinti módon, az elfogadását követő napon közzéteszi.
(6) A jegyző nyilvántartást vezet
- a) a határozatokról,
- b) a hatályos önkormányzati rendeletekről.
11. § (1) A jegyzőkönyv tartalmazza:
- a) a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat,
- b) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),
- c) az ülésről távolmaradt önkormányzati képviselő nevét,
- d) a határozatképességre utaló adatokat.
(2) A jegyzőkönyv mellékletei:
- a) a meghívó,
- b) a jelenléti ív,
- c) az előterjesztés,
- d) a megalkotott önkormányzati rendelet,
- e) egyéb írásos indítvány,
- f) a képviselő kérelmére írásban benyújtott hozzászólása.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző őrzi.
12. § (1) Az együttes képviselő-testületi ülést az érintett önkormányzatok bármely polgármesterének kezdeményezésére össze kell hívni.
(2) Az együttes képviselő-testületi ülésre az 5-11. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni, figyelemmel valamennyi érintett önkormányzat szervezeti és működési szabályzatára.
(3)[18]
III. FEJEZET A helyi önkormányzati képviselő és a képviselő-testület szervei
3. A helyi önkormányzati képviselő jogállása
13. § (1) A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.
(2) A képviselő
- a) a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelhet a közös önkormányzati hivataltól;
- b) köteles az ülésről való távolmaradását előzetesen bejelenteni;
- c) köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni, a titoktartási kötelezettsége a képviselői mandátumának lejárta után is fennáll;
- d) önkormányzati rendelet megalkotását a polgármesterhez eljuttatott, indokolást is tartalmazó rendelet-tervezet írásbeli előterjesztésével, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó határozat meghozatalát a Képviselő-testület ülésén, a jelenlévő képviselők többsége által támogatott ügy tárgyalása kapcsán kezdeményezheti. Rendelet megalkotására vonatkozó indítvány a képviselő-testület ülésén nem terjeszthető elő.
4. Az összeférhetetlenségi eljárás
14. § (1) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségére az Mötv. 36. §-át kell alkalmazni.
(2) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.
(3)[20] Az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni az összeférhetetlenséget megalapozó jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatnak a Bizottság részére történő átadását.
(4) A képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.
(5) A kezdeményezést írásban kell benyújtani, amely tartalmazza:
- a) az érintett képviselő nevét,
- b) az összeférhetetlenség okának megjelölését,
- c) az összeférhetetlenség fennállását bizonyító, rendelkezésre álló adatokat,
- d) a bejelentő nevét, lakcímét, elérhetőségét és aláírását.
(6) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Bizottságnak adja át kivizsgálásra.
(7) A Bizottság a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e az. § (5) bekezdésében megkívánt alaki feltételeknek.
(8) Amennyiben a bejelentés hiányos, a Bizottság egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt. Ha a bejelentő a felhívásnak nem tett eleget, a Bizottság
- a) a rendelkezésre álló adatok alapján alakítja ki az összeférhetetlenség fennállásával kapcsolatos javaslatát a képviselő-testület számára, vagy
- b) ha a bejelentés oly mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé a tényállás tisztázását, arról haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.
(9) Az összeférhetetlenségi eljárás során a Bizottság felhívja a képviselőt, hogy öt napon belül
- a) írásban nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, és
- b) amennyiben szükséges intézkedjen az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséről az Mötv. 37. § (1) bekezdése szerint.
(10) Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított 5 napon belül nem nyilatkozik az összeférhetetlenség megszüntetéséről, a Bizottság haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás folytatásáról.
(11) A Bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.
(12) A az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről, és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére.
(13) Ha a Bizottság a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be.
(14) A Bizottság összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a polgármestert, és javaslatot tesz a polgármesternek a képviselő-testület összehívására.
(15) A képviselő-testület összeférhetetlenségi ügyben hozott határozatát az ülést követő munkanapon kézbesíteni kell.
(16) Az összeférhetetlenségi ügyben a határozati javaslathoz módosító indítványt nem lehet tenni, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.
(17) Ha a képviselő-testület nem mondja ki az összeférhetetlenséget, akkor a képviselővel szemben változatlan tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni nem lehet.
15. § (1) A 14. § rendelkezéseit a polgármesterre és az alpolgármesterre is alkalmazni kell.
(2) Ha a 14. § (4) bekezdés szerinti kezdeményezés a Bizottság elnöke vagy tagja összeférhetetlenségének megállapítására irányul, a polgármester haladéktalanul összehívja a képviselő-testület rendkívüli ülését, amelyen javaslatot tesz a Bizottság személyi összetételének megváltoztatására.
(3) A 14. §-ban foglaltakat a méltatlansági eljárásra megfelelően alkalmazni kell.
5. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás
16. § (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóság-tartalmának ellenőrzése.
(2) A kezdeményezést írásban kell benyújtani, amely tartalmazza:
- a) az érintett képviselő nevét,
- b) a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát,
- c) a bejelentésben foglalt tények bizonyítására alkalmas, rendelkezésre álló bizonyítékokat,
- d) a bejelentő nevét, lakcímét, elérhetőségét és aláírását.
(3) Amennyiben a bejelentés hiányos, a Bizottság egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt. Ha a bejelentő a felhívásnak nem tett eleget, a Bizottság
- a) a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy
- b) ha a bejelentés oly mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé a tényállás tisztázását, az eljárást megszünteti.
A nyilvánvalóan alaptalan kezdeményezést a Bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(4) Az vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Bizottság felhívja a képviselőt, hogy öt napon belül
- a) írásban nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatban, és
- b) amennyiben szükséges intézkedjen a vagyonnyilatkozat kifogásolt részének javításáról.
(5) Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Bizottság dönt a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás folytatásáról, melynek keretében a valós vagyoni helyzet tisztázása érdekében a Bizottság tagjai betekinthetnek a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába.
(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Bizottság elnöke a soron következő ülésén tájékoztatja a képviselő-testületet.
(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
(8) A vagyonnyilatkozatokat a közös önkormányzati hivatal csörötneki székhelyén a biztonsági követelményeknek megfelelő páncélszekrényben zártan, elkülönítve kell őrizni.
(9) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás során az adatvédelmi jogszabályok rendelkezéseit maradéktalanul be kell tartani.
6. A képviselő-testület szervei
17. § (1)[21] Magyarlak község polgármestere tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2)[22] A polgármester tisztségének megszűnése esetén a 26/2000. (IX. 27.) BM rendeletben foglaltaknak megfelelően átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a Bizottság elnökének.
(3) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, és a döntéshozatal elmaradása
- a) az önkormányzat törvényben meghatozott kötelezően ellátandó önkormányzati feladatát,
- b) kötelező közszolgáltatás biztosítását,
- c) az önkormányzat lejárt fizetési kötelezettségének teljesítését,
- d) az önkormányzat pénzügyi követelésének érvényesítését, vagy
- e) a kormányhivatal törvényességi felügyeleti intézkedéséhez kapcsolódó döntéshozatal (kivéve önkormányzati rendeletalkotás) vagy intézkedés határidőre történő teljesítését
közvetlenül veszélyezteti, a polgármester döntést hozhat.
(4) A polgármester dönthet a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben, amennyiben a döntés elmaradása
- a) az önkormányzat számára a költségvetésben nem tervezett fizetési kötelezettséget keletkeztetne,
- b) az önkormányzati vagyon jelentős sérelmét eredményezné, vagy
- c) a képviselő-testület döntésének végrehajtása érdekében szükséges intézkedést ellehetetlenítené.
(5) A (3)-(4) bekezdés alkalmazásával meghozott döntéséről a polgármester a képviselő-testület soron következő ülésén beszámol.
(6) A (3)-(4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók az Mötv. 42. §-ában meghatározott, a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyekre.
(7)[23] A polgármester fogadóórát minden hónap első péntekén 14-15 óra között, illetve külön meghirdetett időpontban tart.
18. § Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
19. § (1)[24] A Képviselő-testület állandó bizottságként a Bizottságot hozza létre. A Bizottság tagjainak száma 3 fő.
(2) Az elnök helyettesítésére a bizottság tagjai alelnököt választanak.
(3) A Bizottság feladata:
- a) dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörbe tartozó ügyekben,
- b)[25]
- c)[26]
- d)[27]
- e)[28]
- f) előkészíti a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi, méltatlansági és fegyelmi ügyeket,
- g) a polgármester felkérésére kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést,
- h) figyelemmel kíséri és elősegíti a képviselő-testület tagjai jogainak érvényesülését és kötelezettségei teljesítését,
- i) nyilvántartja, kezeli és őrzi az Mötv. 39. § (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozatokat, és végzi azok vizsgálatát.
(4) A bizottság üléseit szükség szerint tartja.
(5) Az ülést a bizottság elnöke hívja össze úgy, hogy az bizottság tagjai és a jegyző a meghívót és az előterjesztést az ülés előtt legalább 3 nappal, rendkívüli ülés esetén 24 órával korábban kézhez kapják.
(6) A bizottság tagja a bizottság ülésén köteles részt venni.
(7) A bizottság határozataira a 10. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak megfelelően alkalmazandók.
20. § (1) Az Önkormányzat – Csörötnek Község Önkormányzatával és Kondorfa Község Önkormányzatával közösen – alapítói jogokkal felruházott irányító szerve a Csörötneki Közös Önkormányzati Hivatalnak. A közös önkormányzati hivatalt az említett önkormányzatok közösen tartják fenn és működtetik.
(2) A közös önkormányzati hivatal
- a) neve: Csörötneki Közös Önkormányzati Hivatal,
- b) székhelye: 9962 Csörötnek, Vasúti út 5.,
- c) állandó kirendeltségei: 9962 Magyarlak, Kossuth Lajos út 173. és 9943 Kondorfa, Alvég út 1.
(3) A közös önkormányzati hivatal két belső szervezeti egységei
- a) az igazgatási csoport és
- b) a pénzügyi csoport.
(4) A közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási rendje a következő:
Hétfő 8.30-12.00, 12.30-16.00
Kedd 8.30-12.00, 12.30-16.00
Szerda nincs ügyfélfogadás
Csütörtök 8.30-12.00, 12.30-16.00
Péntek 8.30-13.30 óráig
21. § (1) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, szerveinek és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.
(2) A jegyzőt tartós akadályoztatása esetén a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője helyettesíti külön helyettesítési intézkedés alapján.
(3) A jegyzői tisztség átmeneti betöltetlensége esetén a hivatal székhelye szerinti település polgármestere által megbízott – a képesítési követelményeknek megfelelő – közszolgálati tisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.
22. § (1) Az Önkormányzat tagja
- a) a Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulásnak,
- b) a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásnak.
(2) Az Önkormányzat az Mötv. 41. § (6) bekezdés alapján kötött szerződéses jogviszony keretében gondoskodik
- a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,
- b) a fogorvosi alapellátásról,
- c) az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi ügyeleti ellátásról,
- d) a védőnői ellátásról, és
- e) az iskola-egészségügyi ellátásról.
7. Együttműködések
23. § (1) Az Önkormányzat – a nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében – együttműködik a Magyarlaki Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.
(2) Az együttműködés részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény 80. §-ában meghatározottak szerint külön megállapodás rögzíti.
(3) Az Önkormányzat a (2) bekezdés szerint kötött megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. Ennek érdekében
- a) a nemzetiségi önkormányzat ingyenes használatába bocsátja a Csörötneki Közös Önkormányzati Hivatal Magyarlaki Kirendeltségének tárgyi eszközökkel felszerelt irodahelyiséget, melynek költségeit az Önkormányzat viseli;
- b) a közös önkormányzati hivatal bevonásával a nemzetiségi önkormányzat részére adminisztratív segítséget nyújt, melynek körében ellátja
- ba) a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása),
- bb) a nemzetiségi önkormányzat hivatalos levelezésének előkészítését, postázását,
- bc) a testületi és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat,
- bd) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat, és
- be) közreműködik a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete határozatainak végrehajtásában.
24. § (1) Az Önkormányzat támogatja a községben székhellyel rendelkező, működő civil szervezeteket.
(2) A civil szervezetek működésének támogatásáról a képviselő-testület külön rendeletet alkot. A pénzbeli támogatás megállapítása az éves költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat erejéig lehetséges, amennyiben az a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását nem veszélyezteti.
(3) A képviselő-testület kezdeményezheti valamely közfeladat civil szervezet általi ellátását, amelyre vonatkozó feladat-ellátási szerződés alapján a társadalmi szervezet részére feladat-finanszírozást szolgáló költségvetési támogatást nyújthat.
(4)[29] A polgármester az önkormányzat költségvetési rendelete szerint
- a) dönt a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról, továbbá
- b) meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról.
8. Az önkormányzat gazdálkodása és vagyona
25. § (1) A képviselő-testület biztosítja a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodást.
(2) Az önkormányzat tevékenységéhez tartozó kormányzati funkciókat a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő-testület saját gazdálkodása és intézményei pénzügyi ellenőrzéséről éves belső ellenőrzési terve alapján végzett vizsgálattal és esetenként külső szakértő bevonásával gondoskodik.
26. § A képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról külön rendeletet alkot.
IV. FEJEZET Záró rendelkezések
27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
28. § [30]
1. melléklet [31]
2. melléklet
Magyarlak Község Önkormányzatának kormányzati funkciói
A | B | |
1 | funkciószám | megnevezés |
2 | 011130 | Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
3 | 013320 | Köztemető-fenntartás és –működtetés |
4 | 013350 | Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
5 | 041231 | Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
6 | 041232 | Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás |
7 | 041233 | Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
8 | 045120 | Út, autópálya építése |
9 | 045160 | Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
10 | 047320 | Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek |
11 | 047410 | Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
12 | 051030 | Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
13 | 052020 | Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
14 | 064010 | Közvilágítás |
15 | 066010 | Zöldterület-kezelés |
16 | 066020 | Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
17 | 072112 | Háziorvosi ügyeleti ellátás |
18 | 074031 | Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
19 | 074054 | Komplex egészségfejlesztő, prevenciós programok |
20 | 081030 | Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
21 | 081045 | Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása |
22 | 081071 | Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés |
23 | 082044 | Könyvtári szolgáltatások |
24 | 082091 | Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
25 | 082092 | Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
26 | 096015 | Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
27 | 096025 | Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben |
28 | 104037 | Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
29 | 107051 | Szociális étkeztetés |
30[32] | 062020 | Településfejlesztési projektek és támogatásuk |