1. § A szabályozási terv kottákkal nem rögzített tervezett szabályozási elemek ± 1 m-rel módosíthatók anélkül, hogy a szabályozási terv módosítására sor kerülne, azzal a feltétellel, ha a már kiépített közlekedési célú területet és meglévő beépítéssel rendelkező építési telek használatát nem korlátozza. A módosítás nyomvonalas létesítmények, ill. 20 m-nél keskenyebb telkek esetében a szembenálló telekhatároknál csak egyező irányban történhet.

2. § A község területén a szabályozási terv

• a) rendeltetési
• b) építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő)
• c) környezetvédelmi
• d) korlátozási előírásokat alkalmaz.

3. § Irányadó szabályozási elemek:

• a) Irányadó telekhatár, amely a szabályozási terv által javasolt telekkialakítást rögzíti.
• b) Megszüntető jel, amely a szabályozási terv által megszüntetendő telekhatárokat jelöli.
  

4. § E rendelet alkalmazásában:

• 1. hulladékudvar: a hulladékkezelés, elszállítás számára kialakított terület, ahová a lakosság a feleslegessé vált háztartási eszközeit, tárgyait szelektív módon elhelyezheti, és ahonnan rendszeres időközönként elszállítják azokat. A hulladékudvart üzemeltetőknek szervezett módon gondoskodniuk kell a környezetvédelmi, egészségügyi szempontok maradéktalan betartásáról.
• 2. kialakult állapot: olyan övezet, építési övezet és annak paramétere, amely kialakulása korábban, a jelen rendelet megalkotásakor megadható paraméterektől eltérő módon történt meg. Ezek további alakítása során az illeszkedés elvét kell érvényesíteni a meglévő karakterjegyek alapján.
• 3. pavilon: olyan közterületi építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában.
• 4. siló: Takarmány tárolására szolgáló, légmentesen elzárt tartály vagy verem.
• 5. K: a „K” jelölés a kialakult állapotot jelzi.

5. § (1) Védett természeti területek övezet területen új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás – és vegyszertároló nem létesíthető.

(2) A településen a természetes terepfelszín megtartására kell törekedni.

(3) Természetközeli erdőművelés, környezetkímélő mezőgazdasági termelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.

(4) Kiemelten fontos érzékeny természeti területen

• a) Művelési ág megváltoztatása, illetve közmű, közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
• b) A területen csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében lehet.
• c) Melioráció az érzékeny természeti területeken csak a természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulásában rögzített feltételek szerint folytatható.

(5) Tájképvédelmi területen gondoskodni kell

• a) Az utak melletti fasorok védendők, folyamatos ápolásukról, szükség szerint tájra jellemző, lombhullató fafajokkal történő pótlásukról gondoskodni kell.
• b) A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy, stb.) megőrzendők.
• c) A területen törekedni kell az erdőterületek növelésére és a mezőgazdasági területeken belül a művelési ágak kialakult arányának megtartására. Művelési ág megváltoztatása, ill. más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, ill. a tájkarakter erősítése érdekében engedélyezhető.
• d) A tájképvédelmi területen bányanyitás nem engedélyezhető.

6. § (1) Árvízvédelmi korlátozási területen építményt elhelyezni legalább a mértékadó árvízszintet +1,0 m-rel meghaladó padlómagassággal vagy - az árvíz levonulását biztosító - lábakra állított kivitellel lehet, vagy a terület árvízvédelmét meg kell oldani. A holtágak hasznosítása, esetleges vízkivétel, ill. visszavezetés csak az élőmeder állandósításával, ill. torkolati műtárgy kialakításával történhet.

(2) Telken belüli védőfásítás (beültetési kötelezettség) területén - ha a jelölt telekrész jelenleg beépített - a telekrészre eső épületek nem bővíthetők, nem újíthatók fel. A telken belüli védőfásítás

• a) védőfásítás esetén háromszintes sűrű növényállomány,
• b) keretező fásítás esetén legalább 1 fasor, 1 cserjesor,
• c) mezsgyefásítás esetén 1 fasor

telepítését jelenti, ha a szabályozási terv másként nem jelöli.

(3) A telken belüli kötelező fásítás területein a növényállomány védelmi funkcióját környezettűrő, honos fajok alkalmazásával kell biztosítani.

(4) A hátsókert területét növényzettel fedetten kell kialakítani, melyen belül épület nem helyezhető el.

7. § (1) Beépítésre szánt területen a közművesítettséget az alábbi mértékben kell biztosítani:

• a) a beépítésre szánt terület belterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, szennyvízcsatorna hálózatra történő rácsatlakozás, közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés;
• b) a beépítésre szánt külterület lakóterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, szennyvízcsatorna hálózatra történő rácsatlakozás, közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés.

(2) Beépítésre nem szánt területen egyedi, vagy közműves ivóvíz szolgáltatást, közüzemi villamos energia szolgáltatást, nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetést kell biztosítani.

8. § (1) A beépített területektől távol eső, a gazdaságosan nem csatornázható, laza, szétszórt beépítésű területeken a szennyvízkezelés módját talajmechanikai szakvélemény meghatározása (zárt gyűjtőtároló, illetve szennyvíz előkezelés és tisztítás, vagy szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása) alapján kell megoldani.

(2) Magyarlak község területén megvalósítandó út- és közműépítés – külön megállapodás hiányában - a közművel ellátandó terület tulajdonosának feladata és a költségeit a terület tulajdonosa viseli.

9. § (1) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület szélesítése céljából kerül sor, a telekalakítás és a beépítés akkor is engedélyezhető, ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett volna, de a telekalakítást követően a telek méretei már nem érik el az övezetben előírtakat, de alapterülete meghaladja az előírt térmérték 75%-át, s a telek beépítése a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(2) Magánút, mezőgazdasági dűlőút elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, legalább 6 m szélességű területet kell biztosítani a várható tényleges forgalom és az infrastruktúra elhelyezésének figyelembe vételével, méretezés alapján meghatározva. Magánút, mezőgazdasági dűlőút területe a vonatkozó övezeti előírásban rögzítettől kevesebb is lehet.

(3) Az új saroktelkek szélességi méretének legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.

(4) A szabályozási terven jelölt tervezett telekhatárok irányadó jellegűek.

(5) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények homlokzat- és épületmagasság értéke az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó homlokzat- és épületmagassági előírásokat kell érvényesíteni.

(6) Kialakult telekméret esetén a telek területe csak úgy változtatható, hogy a tömbben előforduló jelentősen eltérő nagyságú telkek területe egymáshoz közelítsen. Az övezeti táblázatban rögzített, beépítési módtól függő legkisebb telekméret alá az építési telkek telekmérete útszabályozás által történő telekalakítás kivételével nem csökkenthető.

(7) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:

• a) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok, illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket. Így nem veszélyeztetheti a szomszéd ingatlanát, illetve nem korlátozhatja annak építési jogát.
• b) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
• c) A település beépítésre szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete nem haladhatja meg az övezetben előírt beépíthetőség mértékét.
• d) A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 10%-át.

(8) A parti sáv területén belül kerítés nem létesíthető.

10. § (1) A közlekedési célú közterületeken (út, tér, gyalogút, kerékpárút) az országos rendelkezések előírásának betartása mellett pavilonok elhelyezhetők. A szabályozási terv építési hellyel meghatározhatja a pavilonok telepítési helyét, ill. egyes községrészekben, vagy utcákban megtilthatja pavilonok építését.

(2) Gépkocsi-tároló rendeltetés módosítása akkor megengedett, ha az előírt gépkocsi-elhelyezési igény saját építési telken belül kielégíthető.

(3)^[1] Minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.

11. § A szabályozási terv a község közigazgatási területén az alábbi építési övezetek és övezetek kerülnek kijelölésre:

• a) a beépítésre szánt területen
  • aa) falusias lakóterület építési övezet: (Lf)
  • ab) vegyes terület építési övezet: (Vt)
  • ac) kereskedelmi, szolgálató: (Gksz)
  • ad) különleges temető építési övezet: (Kt)
  • ae) különleges templom építési övezet: (Kte)
  • af) különleges turisztikai építési övezet: (Ktu)
  • ag) különleges sport építési övezet: (Ksp)
  • ah) különleges mezőgazdasági építési övezet: (Kmü)
• b) a beépítésre nem szánt területen
  • ba) közlekedési és közmű:(Kö)
  • bb) zöldterület övezet:(Zkp)
  • bc) közjóléti erdő övezet: (Ek)
  • bd) védelmi erdő övezet: (Ev)
  • be) általános mezőgazdasági övezet: (Má)
  • bf) kertes mezőgazdasági övezet (Mk)
  • bg) vízgazdálkodási: (V)

12. § (1) A lakótelkek és kereskedelmi, szolgáltató területek utcai telekhatárán 1,50 – 2,00 méter magasságú, utcai kerítések létesíthetők. Útcsatlakozásoknál 1,5-1,5 m-res körzetében a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(2) Az építési hely közterület felőli határát, ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik, kötelező beépítési vonalnak kell tekinteni, azzal a kivétellel, hogy falusias lakóterületen kialakult esetben a meglévő előkert vonalát követi, új beépítés esetén legfeljebb 10 m.

13. § (1) A falusias lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, amennyiben a rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

(2) A falusias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri az övezetben kialakítható minimális teleknagyság 75 %-át.

(3) Falusias lakóterületen a 20 m-t elérő, vagy azt meghaladó szélességű lakótelkek szabadonálló módon is beépíthetők.

14. § (1) E § és a 6. melléklet alkalmazásában

• a) nagytestű állat: különösen szarvasmarha, ló, szamár, öszvér, bivaly;
• b) közepes testű állat: különösen sertés, juh, kecske;
• c) kistestű állat: különösen baromfi, galamb, nyúl, egyéb prémes állatok;
• d) védőtávolság: lakóépület és az állattartásra szolgáló építmény egymáshoz legközelebb lévő nyílásai között légvonalban mért távolság.

(2) Állattartásra szolgáló építmény, továbbá trágya- és trágyalétároló az 6. mellékletben meghatározott védőtávolság betartásával, a telekhatártól mért legalább 2,0 méteres távolságra létesíthető és működtethető.

(3) A szilárd trágya tárolására zárt, fedett, szivárgásmentes trágyatárolót, illetve a trágyalé gyűjtésére zárt, fedett, szivárgásmentes trágyalégyűjtőt kell létesíteni.

(4) A keletkezett trágya kezeléséről, ártalmatlanításáról és elszállításáról gondoskodni kell.

15. § A Vt1 jelű településközpont területen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

• a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
• b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, legfeljebb 1 m ² alapterülettel,
• c) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
• d) kerti lugas.

16. § (1) A Kt jelű különleges területen temető területen az épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:

• a) előkert mértéke minimum 10,0 méter ,
• b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb 10,0 méternél,
• c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.

(2) A Kmü jelű különleges mezőgazdasági üzemi területen elhelyezhető a mező- és erdőgazdasági növénytermesztés, állattartás és állattenyésztés és ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakások, a terület fenntartását szolgáló épület. A különleges mezőgazdasági üzemi területen meglévő, az előírt épületmagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építmények felújíthatók. Új, az épületmagasság értékét meghaladó, technológiai célú építmény legfeljebb 20 m-ig létesíthető.

(3) A Ktu jelű különleges turisztikai terület építési övezetben egyházi, idegenfogalmi, vendégváró és kiszolgáló épületek, valamint a terület fenntartását szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(4) A Ksp jelű különleges sportterület építési övezet a szabadidő, a sport, nevelés és kiszolgáló épületek, valamint a terület fenntartását és kiszolgálását szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(5) A Kte jelű különleges templom építési övezet egyházi épületek, valamint a terület fenntartását és kiszolgálását szolgáló építmények, a tulajdonos vagy használó részére lakás elhelyezésére szolgál.

17. § (1) A közlekedési és közműterület terület-felhasználási kategóriájú területen:

• a) KÖu. övezeti jelű közúti közlekedési és közműterülek építményei.
• b) KÖk. övezeti jelű kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület építményei

helyezhetők el.

(2) A közlekedési és közműterületen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmény is.

(3) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe benyúló meglévő épületrészeken mindennemű építési tevékenység - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve engedélyezhető. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.

(4) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, legalább egyoldali fasort kell telepíteni, amennyiben az út szélessége legalább 12 m. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan el kell végezni. A csapadékvíz-elvezető árkok vegyszeres gyomírtása tilos.

18. § (1) A Ek jelű övezeti jelű közjóléti erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő épületet legfeljebb 5 %-os beépítettséggel lehet elhelyezni. Épületmagasság legfeljebb 4,5 m.

(2) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

(3) Az erdőgazdasági övezetben kilátó építmény elhelyezhető, maximum 15 méteres magassági határon belül.

(4) Az erdőterületek, illetve erdősávok, fasorok telepítése, felújítása elsősorban őshonos fajokkal történjen (tölgyek, hársak, kőris, szil, hazai nyarak).

19. § (1) Az övezetben az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerint pótlásukról gondoskodni kell az út kezelőjének.

(2) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben technológiai jellegű építmény legfeljebb 12,5 m magassággal helyezhető el.

(3) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben a földhivatali nyilvántartás szerinti területegységeken (telek, alrészlet, a továbbiakban Terület) az alábbi előírások szerint lehet építményt elhelyezni:

• a) szántóföldi művelés esetén, 10 ha-nál nagyobb Területen, a Terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,2%-át, illetve az 1000 m²-t nem haladhatja meg;
• b) gyep, rét és legelő művelés esetén 2 ha-nál nagyobb Területen, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve az 1000 m²-t nem haladhatja meg;
• c) művelt gyümölcsültetvény esetén 1 ha-nál nagyobb területen a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 2%-át, illetve az 500 m²-t nem haladhatja meg.

(4) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben az (4) bekezdésben foglaltakon túl a elhelyezhető távközlési torony is.

(5) Az Má2 jelű mezőgazdasági övezetbe a szabályozási terv szerint, elsősorban gyep, rét, művelési ágú területek, továbbá a tájképi szempontból érzékeny mezőgazdasági rendeltetésű területek tartoznak. Az övezetekben a természetvédelmi érdekekkel összehangolt extenzív jellegű, természet- és környezetkímélő gazdálkodás folytatható.

(6) Az Má2 jelű övezetbe:

• a) lakóépület nem építhető
• b) gazdasági épületként gyepeken csak a gyepterületek művelésével (szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető, illetve elhelyezhető még a természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást szolgáló istállóépület is.
• c) nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható
• d) a beépíthető telek nagysága min. 8 ha ( 80 000 m2 ).

(7) Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsávban, a minimális 10 méter mély hátsókert, és 10- 10 méter széles oldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen, szabadon álló beépítési móddal lehet elhelyezni.

(8) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 10 méternél kisebb épületmagasságú épületek helyezhetők el, különálló lakóépület épületmagassága legfeljebb 4,5 méter lehet.

20. § (1) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a beépíthető és kialakítható telek legkisebb nagysága 720 m ² .

(2) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetben:

• a) a kertes mezőgazdasági övezetben csak gazdasági épület építhető
• b) építeni csak a legalább 80 %-ban szőlő- és/vagy gyümölcs műveléssel hasznosított telken, gazdasági épületet lehet
• c) gazdasági épület oldalhatárosan, 10 méter szélességet meghaladó telkek szabadonálló beépítési móddal is beépíthetők
• d) épületek maximum 10 %-os beépítettséggel helyezhető el úgy, hogy az épület alapterülete nem haladhatja meg a 90 m²-t. Terepszint alatti beépítés, vagy földi pince 10 %-os beépítettséggel létesíthető,
• e) a legnagyobb épületmagasság 4,0 m , legnagyobb homlokzatmagasság a természetes terepszinttől 6,0 méter lehet, a legnagyobb épületszélesség 6,0 m lehet.

(3) A beépíthetőség szempontjából mezőgazdasági kertes területen lévő, zártkerti művelés alól kivett területek esetén:

• a) mezőgazdasági építmény helyezhető el úgy, hogy az épület alapterülete nem haladhatja meg a 90 m2-t.
• b) Terepszint alatti beépítés, vagy földi pince 10 %-os beépítettséggel létesíthető, külön jogszabály szerint építési engedély nélkül végezhető tevékenységek közé tartozó növénytermesztésre szolgáló üvegház,
• c) növénytermesztést szolgáló fóliasátor,
• d) nettó 20 m2 alapterületnél nem nagyobb vendég látóépület,
• e) park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése,
• f) ideiglenes fedett lovarda,
• g) külön jogszabály előírásainak megfelelő meghatározott rendeltetéssel rendelkező és legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas vagy nettó 20 m2 alapterületet meg nem meghaladó - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti sátorszerkezet (levegővel felfújható vagy feszített) építmény,
• h) sport szabadidős célú építmény

helyezhető el, 4,5 m-es épületmagassággal és gazdasági épület esetén legfeljebb 10 %-os beépítettséggel.

(4) Az építési hely kialakult vagy az utak tengelyétől 10 méterre mért, maximum 40 méter mély területsáv, a minimális 10 méter hátsókert betartása mellett. Oldalkertek minimális mérete 3 méter.

(5) A beépített ingatlanok összevonhatók, az így kialakuló földrészleteken több meglévő épület is állhat.

21. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:

• a) V1 vízgazdálkodási övezet a folyóvizek medre és parti sávja, a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
• b) V2 jelű vízgazdálkodási övezet a hullámterek, a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek, árvízvédelmi töltés.

(2) A V1 övezeti jelű területen csak vízkár-elhárítási építmények helyezhetők el.

(3) A V2 övezeti jelű hullámtér, mint az ökológiai hálózat szerves és meghatározó része - ha nem minősül védett természeti területnek - természeti területként kezelendő, ahol az árvíz biztonságos levezetésének elsődlegességét kell figyelembe venni. Az árvízvédelmi töltés koronáján gyalogos és kerékpáros közlekedés elvezethető.

22. § (1) A kialakult beépítési módú, átalakításra nem szánt karakterű területeken ha a telek jelenlegi jellemzői az építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni:

• a) ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, épületmagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér beépítést, mely esetben az épületmagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az övezeti előírásokat kell alkalmazni,
• b) ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek – a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők, és ha a telekre vonatkozó országos és egyéb építési előírások betarthatók, a telek beépíthető,
• c) ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betartása esetén és az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők,
• d) ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények épületmagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó épületmagassági előírásokat kell érvényesíteni.

(2) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, amennyiben a telekszélesség az építési vonalon meghaladja a 20,0 métert, a telek szabadon álló beépítési móddal is beépíthető.

23. § A rendelet

• a) 1. melléklete a belterületi szabályozási tervet (M=1:4000)
• b) 2. melléklete a külterületi szabályozási tervet (M=1:8000)
• c) 3. melléklete az építési övezetek, övezetek előírási paramétereit
• d) 4. melléklete az elővásárlási joggal terhelt területeket
• e) 5. melléklete az állattartó építmények elhelyezésére vonatkozóm védőtávolságokat

tartalmazza.

24. § (1) Ez a rendelet 2018. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2)^[2] A Magyarlak község helyi építési szabályzatáról szóló 7/2018. (VI. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 9/2021. (VI. 14.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Módr.1) megállapított rendelkezéseket a Módr.1 hatálybalépése előtt indult és folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.