Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2018. (IX.20.) önkormányzati rendelete

Vámoscsalád Község településképének védelméről

Hatályos: 2024. 02. 15

Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2018. (IX.20.) önkormányzati rendelete

Vámoscsalád Község településképének védelméről

2024.02.15.

Vámoscsalád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1.1

2. Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas led panel, elektromos led állvány, videófal, monitor

3. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

4. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

5. Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül - hirdetmény megjelenítésére szolgál, és közterületről érzékelni lehet.

6. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem.

II. Fejezet

A helyi védelem

2. A helyi építészeti örökség területi és egyedi védetté nyilvánítása, a védelem nyilvántartása, a védelem megszüntetése

2. § (1) A helyi védetté nyilvánításra vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A helyi védetté nyilvánításra vagy annak megszüntetésére településrendezési eszköz, illetve településrendezési tervművelet, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4) A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát postai úton,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) az illetékes építésügyi hatóságot,

d) a kezdeményezőket, az illetékes földhivatalt bejegyzés/törlés céljából

3. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Vámoscsalád Község Önkormányzata helyi védelem alá helyezte– évszám”. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe aranyozott.

(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(3) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

4. § (1) Az önkormányzat helyi egyedi művi értékvédelem alá helyezte az 3. mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.

(2) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik

III. Fejezet

A helyi védett érték fenntartása

5. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

6. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését, ennek keretében

a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,

b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c) ha ismert, akkor eredeti színhatását, ha nem ismert, akkor a feltételezhetően hasonló színhatását,

d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.

(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, akkor az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(3) Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.

IV.Fejezet

4. A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

7. § . Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Vámoscsalád Község teljes közigazgatási területét:

a.) a település belterülete - településképi szempontból meghatározó terület,
b.)a település külterülete - településképi szempontból meghatározó terület.

8. § . A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó terület térképi lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.

V. Fejezet

A településképi követelmények meghatározása

5. Helyi védett elemekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

9§ (1)A helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatalakítása a mai állapotnak megfelelően megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodnia. Amennyiben az eredeti anyaghasználat és alkalmazott épületszerkezetek nem ismertek, úgy kizárólag természetes anyagok (tégla, kő, cserép, természetes pala, fa stb.) alkalmazhatók.
(2) A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenységre, bővítésre, átépítésre - pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés - csak e rendelet szerinti településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatását követően kerülhet sor.
(3) A meglévő épületek megőrizendők és csak gazdasági számításokon túl is indokolt műszaki avultság esetében bonthatók el.
(4) Az esetlegesen elbontandó épületről részletes felmérési rajzot és fényképes dokumentációt kell készíteni.
(5) Védett épületen toronyszerű tetőalakítás nem lehetséges.
(6) Védett épületen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem helyezhető el. ( különösen: parabola, klíma, parapet – konvektor szellőző stb.)
(7) Utcai homlokzaton erkély, loggia kialakult állapot kivételével nem létesíthető.
(8) Tetőfedés anyagaként a hagyományos cserépfedés színárnyalatoktól eltérő színű (pl: zöld, szürke, fekete) héjanyag nem helyezhető el.
(9) A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkányt, tagozatot lehet létesíteni, a meglévő párkányt, tagozatot meg kell tartani, illetve helyre kell állítani.
(10) A védett épület, érték környezetében a közterületeket, azok burkolatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
(11) A helyi védelem alatt álló épület homlokzatán hirdető-berendezés nem helyezhető el.
(12) A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el.
(13) A helyi védelem alatt álló épületet érintően a közmű csatlakozás, vezetékek, vonalas létesítmények, megjelenését kerülni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor csak az épület architektúrájának sérelme nélkül, minőségi és esztétikus kivitelben és megjelenéssel létesíthetők.
(14) 2
(15) A helyi védelem alatt álló épület homlokzatának és telke utcai kerítésének harsány színekre történő színezés nem megengedett.

10. § Helyi védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

6.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

11. § (1) A településképi szempontból meghatározó belterületen a településképet meghatározó építmények az alábbiak szerint alakítandók ki:

a.)a fő- és mellékfunkció beépítés telepítési módja:
aa) Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.
ab) Állattartó építmény utcafronttól távol, az előkerten kívül építhető.
b.)az az utcafronti kerítés épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, illetve bármilyen épített kerítésépítményen, amennyiben arra térbeli díszítés kerül, díszítésként hagyományos geometriai forma (pl. gömb, kocka, gúla stb.), illetve történelmi, helytörténeti, vallási tárgyú emlék, alkotás alkalmazható.
c.)A belterületi településrészek közlekedési célú közterületein a parkolás, megállás megakadályozására szolgáló kő-, illetve szikladarab, növénnyel beültetett vagy betonnal kiöntött autógumi, vagy a közlekedést bármilyen módon akadályozó természetes vagy mesterséges anyagú, terepből kiálló tárgy elhelyezése tilos.
(2) A Műemléki környezetben lévő épületekkel szembeni elvárások:
A Római katolikus templom műemléki környezetében elhelyezésre kerülő épületek esetén a meglévő épületek meglévő utcai homlokzatának, a szomszédos épületek tetőformájához illeszkedő (oromfalas vagy kontyolt tetőforma) tetőalakítást, a külső homlokzaton lévő nyíláskiosztás ritmusát és arányát, a párkányok és vakolat minták elhelyezését kell követni.

12. § A településképi szempontból meghatározó külterületen fás növényzet ültetése esetén – környezetvédelmi, tájképvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt elsősorban tájban honos fa és cserjefajok ültetendők.

7. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó és egyedi építészeti követelmények

13. § . Az 1.melléklet a) pontjában meghatározott, a település településképi szempontból meghatározó belterületén a településképet meghatározó területeken a településkép védelme érdekében építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:

a.) Új épület építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a hullámpala alkalmazása.
b.)Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása során el kell érni, hogy az a környezet kialakult állapotához igazodjon.
c.)Az építési telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosítása érdekében igazodjon a környezetében lévő
ca.)tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épület főgerinc irányokhoz;
cb.)homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.
d.) A harsány színű faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
e.)A homlokzatszínezés esetén a településen hagyományos színezés alkalmazható.
f.)Az épületek külső megjelenésében nem alkalmazhatók a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek (pl. kék, lila, neonszín,) és a fekete szín.
g.)A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
h.)A homlokzat-felújítás csak a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet.
i.)Az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek (pl.: lila, neon színek stb.) használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
(2) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani.
(3) Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el, kivéve a műszaki szükségszerűség esetét.
(4) Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve a műszaki szükségszerűség esetét.

14. § (1) Az 1.melléklet b) pontjában meghatározott, a település településképi szempontból meghatározó külterületén a településkép védelme érdekében építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:

a.)új épületek építésénél a meglevő környezethez és a terepviszonyokhoz az építészeti kialakítással illeszkedni kell
b.)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait követve alakítható ki.
c.) Az épületek külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek (pl. kék, lila, neonszín, fekete) nem alkalmazhatók.
d.)A homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők.
e.)A létesítményeknek, építményeknek harmonikusan kell a környezetbe illeszkedniük, kiegészítve, eltüntetve a hiányosságokat, a környezetüket nem változtathatják meg.
V. Fejezet

Sajátos építmények elhelyezése és anyaghasználata

8. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok

15. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.

(2) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra és a településképre egyaránt figyelmet kell fordítani.

(3) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(4) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(5) A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

(6) A távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.

(7) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.

9. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

16. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas terültek.

a. )belterület,
b. )lakóépülettől 50 méteres távolságon belül,
c. )védett és fokozottan védett természetvédelmi terület,
d. )ökológiai hálózat részét képező magterület
e. )ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosó területe
f. )tájképvédelmi terület,
g. )Natura 2000 terület.
(2) Az (1) bekezdés e.) pontja szerinti ökológiai folyosó területét az 1. függelék tartalmazza.

17. § A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas terültek.

a. )a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével, bővítésével, fejlesztésével,
b. )amennyiben belterületen szükséges az elhelyezés, az elsősorban a meglévő toronyépületekben (pl. templomtoronyban, víztornyon)
c. )természetvédelem és tájképvédelem alatt nem álló mezőgazdasági területen történhet

10. Egyéb műszaki berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályok

18. § (1) Helyi védett épület esetén az épület közterület felől látható homlokzati- és tetőfelületein, elő- és oldalkertjében, kerítésén parapet - konvektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége, továbbá közművezetékek újonnan nem helyezhetők el.

(2) A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek., kivéve, h a műszaki szükségszerűség ezt indokolja. Ebben az esetben is az épület utcai homlokzatán csak - az épülettel szerves egységet képező módon - helyezhetők el.

VI. Fejezet

Reklámra, reklámhordozókra vonatkozó szabályok

11. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

19. § (1)3

(2) Az épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.

20. §4

12. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

21. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(2) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

21/A. §5 (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin, hirdető-berendezés közterületen elhelyezhető.

(2) Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású hirdető-berendezés elhelyezhető.

(3) Az épületeken, közterületeken és közterületről látható magánterületeken elhelyezhető hirdető-berendezések, cégérek elhelyezésével szembeni elvárások:

a) Mérete a közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot nem haladhatja meg.

b) Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

c) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(4) Helyi rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhető.

13. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

22. §6

VII. Fejezet

A településképi követelmények érvényelsülését biztosító eszközök

14. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

23. § (1) Az építés megkezdése előtt településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden olyan helyi védett, vagy településképi szempontból meghatározó területen megvalósuló, vagy helyi egyedi védelemmel érintett elemet érintő építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló Kormányrendelet hatálya alá eső ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység”

(2) (2) A tulajdonos szakmai konzultációt köteles lefolytatni abban az esetben, ha:

a) a település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt,

b) az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért annak tulajdonosa, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonos a felszólítást követő 30 napon belül nem távolította el

(3) Az e rendeletben meghatározott követelményektől való - illeszkedési szempontok eldöntésével kapcsolatos - eltérések főépítészi konzultációt követően lehetségesek.

(4) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.

(5) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármesternél.

(6) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül le kell folytatni.

(7) A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, illetve annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít.

15. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai

24. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során tájékoztatást kell nyújtani az azt kérő számára az érintett telek beépítési lehetőségeiről. Amennyiben az építtető tervet készíttetett, vizsgálni szükséges, hogy a konzultációra benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

(3) Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell különösen, hogy:

a. )azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
b. )teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
c. )a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
d. )a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
e. )összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
f. )a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,
g. )a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
h. )a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
i. )meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
j. )megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

16.A településképi bejelentési eljárás

25. § (1)7 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településen található, helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanokat érintő, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet 1. melléklete 1.-24 pontja szerinti építési tevékenységeket megelőzően.

(2)8 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámok és reklámhordozók elhelyezése, valamint rendeltetések vagy rendeltetési egységek számának megváltozása esetén.

(3) Az építési tevékenység végzése, rendeltetés megváltoztatása, reklám és reklámhordozó elhelyezése a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.

26. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul. A bejelentéshez szükséges bejelentőlapot a rendelet 2. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.

17. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai

27. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:

a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

c) a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,

b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak

c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban, a Kormányrendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Kormányrendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.

18.A településképi kötelezés

28. § (1) A polgármester a településképi követelmények teljesítése érdekében a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról

és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Kormányrendelet szerinti településképi kötelezési eljárást folytat le.

(2) A polgármester a településképi kötelezési eljárásban először felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít annak megszüntetésére.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester az érintett ingatlan tulajdonosát határozatban az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására és egyidejűleg településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.

(4)9 A településkép –védelmi bírság összege:

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén legalább 100 000 forint,legfeljebb 200 000 forint

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legalább 100 000 forint legfeljebb 200 000 forint,

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően természetes személy esetében legfeljebb 200 000 forint, jogi személy esetében legfeljebb 500 000 forint,

d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása természetes személy esetén legfeljebb 200.000,- Ft jogi személy esetén legfeljebb 1 000 000 forint

(5)10 A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(6) A településképi bírságot az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel kell teljesíteni.

VIII. Fejezet

19. Záró rendelkezések

29. § (1) A rendelet a kihirdetést követő 15.napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Vámoscsalád Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 8/2017.(XI.30.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet az 5/2018. (IX. 20.) önkormányzati rendelethez

A településkép, tájkép - meghatározó területeinek lehatárolása

2. melléklet az 5/2018. (IX. 20.) önkormányzati rendelethez

Településképi bejelentés

VÁMOSCSALÁD KÖZSÉG POLGÁRMESTERE

VÁMOSCSALÁD

K É R E L E M

1. Az építtető neve, lakcíme:

(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)
….…………………………………………………………………………………………

2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:

VÁMOSCSALÁD........................................................................................................................

3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:

.......................................................................................................................................................

4. Az ingatlan adatai:

A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása: …………………..………………………
………………………………………………………………………………………………

6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:

……………………………………………………………….. ……

7. A kérelemhez csatolt mellékletek:

építészeti-műszaki tervdokumentáció ………. pld
építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ……. db
egyéb szakhatósági állásfoglalás ………. pld
egyéb okirat…………………………………………………………………………………………
Alulírott építtető kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti tevékenység településképi bejelentését tudomásul venni szíveskedjenek.
Kelt: ................................, ............ év .................... hó …..... nap
.................................................................
aláírás (kérelmező)

3. melléklet az 5/2018. (IX. 20.) önkormányzati rendelethez

Helyi egyedi védelem alá helyezett helyi építészeti értékek

Helyi jelentőségű építészeti értékek - épület, építmény

épület, építmény

címe

hrsz

védendő érték

Posta (volt iskola)

Fő u. 72.

306

Tömegalakítás, homlokzat

Plébánia

Fő u. 67.

134

Tömegalakítás, homlokzat

Bezerédi család kriptája

3

teljes körű

Helyi jelentőségű építészeti értékek - Emlékművek, síremlékek

Emlékművek, síremlékek

címe

hrsz

védendő érték

Kapuy Károly síremléke

3

teljes körű

Horváth József síremléke

3

teljes körű

Kőkereszt

3

teljes körű

A szent Család reliefje

3

teljes körű

Emlékmű

Fő u. 67.

215/1

teljes körű

1

Az 1. § 1. pontját a Vámoscsalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

2

A (14) bekezdést a Vámoscsalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

3

A 19. § (1) bekezdését a Vámoscsalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 4. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

4

A 20. §-t a Vámoscsalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 4. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

5

A 21/A. §-t a Vámoscsalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

6

A 22. §-t a Vámoscsalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 4. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

7

A 25. § (1) bekezdése a Vámoscsalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

8

A 25. § (2) bekezdése a Vámoscsalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

9

A 28. § (4) bekezdése a Vámoscsalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

10

A 28. § (5) bekezdése a Vámoscsalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.