Vámoscsalád Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (XII.4.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 04. 22Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (XII.4.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Vámoscsalád Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Vámoscsalád Községi Önkormányzat
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 9665 Vámoscsalád, Fő u. 102.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Vámoscsalád Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.
(4) Az önkormányzat működési területe: Vámoscsalád község közigazgatási területe.
(5) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Uraiújfalui Közös Önkormányzati Hivatal.
2. § Az önkormányzat szervei:
a) a polgármester
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző,
d) a közös önkormányzati hivatal
e.)a társulás
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
4. § Az önkormányzatnak hivatalos lapja nincs.
5. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki.
6. § A képviselő-testület működését a jelen rendelettel megállapított szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A szervezeti és működési szabályzat tartalmára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ( a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdése az irányadó.
2. Az önkormányzat feladata, hatásköre
7. § (1) Vámoscsalád Községi Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai körében ellátja az Mötv. 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
(2) Az Önkormányzat által ellátott kötelező feladatokat és a feladatellátás módját az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat szakmai alaptevékenységeinek kormányzati funkció szerinti megjelölését a 2. melléklet tartalmazza.
8. § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
(2) A polgármesterre átruházott hatásköröket a rendelet 3. melléklete határozza meg.
(3) A képviselő-testület bizottságra nem ruház át hatáskört.
9. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
A képviselő-testület működése
3. A képviselő-testület üléseinek száma
10. § (1) A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
(2) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.
(3) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetben.
(4) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség. Ebben az esetben – az önkormányzati rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés kivételével – az írásbeli meghívótól el lehet tekinteni, de az ülésről készült jegyzőkönyvben a rendkívüli összehívás okát rögzíteni kell.
4. A képviselő-testületi ülések összehívása
11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.
(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök képviselő hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
12. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
(4) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozza.
(5) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(6) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 3 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról. A testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét az önkormányzati hirdetőtáblán közzé kell tenni.
(7) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,
d) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
e) a nem állandó meghívottaknak:
ea) az előterjesztőknek és
eb) akiket az ülés összehívója megjelöl.
(8) A (7) bekezdés e) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.
13. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mailben) történő meghívással,
c) egyéb szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekintetni a 11. § (6) bekezdés szerinti határidőtől.
14. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt,
b) a bizottság nem képviselő tagját,
c) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.
(3) Tanácskozási jog illeti meg – tevékenységi körükben - a helyi civil szervezetek képviselőit, valamint az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,
b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
5. A képviselő-testület ülésének vezetése
15. § A képviselő-testület ülésének vezetése során az ülés vezetője az alábbi feladatokat köteles teljesíteni:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
d) napirendenként
da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
db) a vita összefoglalása,
dc) az indítványok szavazásra való feltevése,
dd) a határozati javaslatok szavaztatása,
de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
e) a rend fenntartása,
f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről, a két ülés között történ fontosabb eseményekről
i) az ülés bezárása.
16. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
17. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
18. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell.
(3) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(4) A testületi ülést levezető személynek a napirend közlésével egyidejűleg hivatkoznia kell a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra. Fel kell hívnia az ülés résztvevőinek figyelmét a tárgyalt ügy bizalmas jellegére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
19. § (1) A napirendekhez az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.
(2) Írásban kell benyújtani az önkormányzati rendelet alkotására vagy módosítására irányuló előterjesztést.
(3) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
(4) Az írásos előterjesztést a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
20. § (1) A polgármester a napirendek felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
a) az előterjesztő a vita előtt kiegészítést tehet
a) b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyekre az előterjesztő köteles rövid választ adni.
(2) A polgármester a szót a jelentkezés sorrendjében adja meg a következők figyelembe vételével:
a) elsőként a képviselőknek, azt követően
b) a törvény szerint tanácskozási joggal részt vevőknek, majd
c) e rendelet szerint tanácskozási joggal részt vevőknek, majd
d) a polgármester jelentkezésük sorrendjében szót adhat az ülésen megjelent választópolgároknak, akik a napirendi ponthoz kapcsolódva személyenként legfeljebb 5 percben hozzászólhatnak.
(3) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
(4) A polgármester a napirend tárgyalását akkor zárja le, ha a napirendi ponthoz további felszólaló nem jelentkezik, vagy a Képviselő-testület – bármely tagja javaslatára – a tanácskozás folytatását szükségtelennek tartja és erről vita nélkül határoz.
(5) Az előterjesztés napirendről történő levételéről a Képviselő-testület – bármely tagja, vagy az előterjesztő javaslatára – vita nélkül dönt.
(6) A szavazás közben és azt követően a napirendi ponthoz újabb hozzászólásnak helye nincs.
(7) A vita lezárása után, a szavazást megelőzően a jegyzőnek (aljegyzőnek) szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(8) A tanácskozás során elhangzott módosító javaslatot a javaslattevő a vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt szavazásra alkalmas módon köteles megfogalmazni és azt írásban kiosztani, vagy a Képviselő-testülettel szó szerint ismertetni.
21. § A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Elsőként a módosító javaslatokról – az elhangzás sorrendjében – dönt a testület, majd az eredeti határozati javaslatról vagy rendelet-tervezetről.
22. § (1) A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
(2) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének - legalább 3 képviselő - egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.
(3) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
6. A képviselő-testület döntései
22. § (1) A képviselő-testület döntései
a) a határozat,
b) a rendelet.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról.
23. § (1) A képviselő-testület a 26. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
a) nyílt szavazással, ezen belül:
aa) nem név szerinti nyílt szavazással
ab) név szerinti nyílt szavazással,
b) titkos szavazással
hozza.
(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az ülés vezetője az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.
(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján ABC rendben minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.
24. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
(2) Titkos szavazás szavazólapok használatával történik, melyet a jegyző készít el
(3) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.
(4) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő egy választ sem, vagy egynél több választ jelölt meg.
(5) A képviselők a szavazást követően a szavazólapokat borítékba helyezik, majd urnába dobják. Az urnában összegyűjtött szavazólapokat az Ügyrendi Bizottság elnöke egyesével mutatja fel a Képviselő-testületnek.
(6) A titkos szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően az Ügyrendi Bizottság megsemmisíti. Az Ügyrendi Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
(7) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el és újabb szavazást rendel el.
25. § Az ülés vezetője a 23-24. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.
26. § (1) A képviselő-testület – 26. § szerinti elfogadott - határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
(2) A határozatok jelölése a következő formában történik: Vámoscsalád Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ...../..... (..... .....) számú határozata.
27. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
28. § A rendeleteket a helyben szokásos módon az Önkormányzat 9665 Vámoscsalád, Fő u. 102. szám alatti épületében található hirdetőtábláján kell kihirdetni.
29. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 1 hónapra 10 %-kal csökkenti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
30. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért a polgármester a felelős. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ;
b) rendre utasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
(2) Az ülés rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti. Nem kötelezhetőek a terem elhagyására a Képviselő-testület tagjai és a képviselő-testületi ülésen törvény alapján tanácskozási joggal részt vevők.
(3) Az ülés rendjét megzavaró képviselővel szemben a képviselő-testület a 29. § (1) bekezdése szerinti szankciót alkalmazhatja.
(4) Ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester javaslatára a képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
(5) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat vitatni, visszautasítani nem lehet.
31. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, ha a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, az ülés vezetője az ülést bezárja.
7. A jegyzőkönyv
32. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja
33. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontonként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(6) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni
a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),
b) egy példányt meg kell küldeni a kormányhivatalnak,
(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat,
ec) a képviselői interpellációkat.
(8) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(9) Az együttes testületi ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelyre az (1) – (7) bekezdésekben foglaltakat kell alkalmazni.
8. A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek
34. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(4) A közmeghallgatás meghirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
35. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közmeghallgatás helyét, időpontját és napirendjét az ülés előtt legalább 5 nappal nyilvánosságra kell hozni.
36. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
37. § (1) Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
(2) A közmeghallgatáson megjelentek felszólalásának tárgya közérdekű kérdés vagy javaslat lehet. Egyedi, valamint hatósági ügyben az ülés vezetője nem adhat szót.
(3) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdésekre lehetőleg azonnal kell válaszolni. Amennyiben az azonnali válaszadásra nincs lehetőség, a képviselő-testület kijelöli azt a személyt, aki az elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja és annak eredményéről a képviselő-testületet és a kérdezőt 15 napon belül tájékoztatja
38. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
39. § (1) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben az állampolgárok és önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából lakossági fórumot hívhat össze. (a továbbiakban: fórum)
(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező – személy is jogosult.
(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.
(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.
40. § Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit: Hársfavarázs Egyesület, Vámoscsaládi Polgárőr Egyesület,Vámoscsaládért Egyesület
9. A települési képviselő
41. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén írásbeli előterjesztés benyújtásával kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.
(2) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés a)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles
a) tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot megőrizni.
(3) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c.)a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
42. § (1) A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.
(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.
(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.
(4) Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal 1 hónapi időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
10. A polgármester és az alpolgármester
43. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.
44. § A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.
45. § (1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §- ában meghatározott feladatokon túli további feladatai
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos feladatait,
b) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtó képviselőinek.
(2) A polgármester fogadóórája: minden hétfőn 8 órától 10 óráig.
(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
46. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális tárgyú önkormányzati hatósági ügyben határozatot hozhat.
(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtásáról, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 3 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalásról,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében élet-, vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében
47. § (1) A képviselő-testület 1 fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint.
(2) Az alpolgármester fogadóórája minden hónap utolsó csütörtökén 15 órától 16 óráig.
11. A képviselő-testület bizottságai
48. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
(2) A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. §-a határozza meg.
49. § A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság.
50. § (1) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő.
(2) A képviselő-testület elé kizárólag az Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával együtt benyújtható előterjesztések nincsenek.
(3) Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre
a) az Mötv. 39. § (3) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat nyilvántartás,
b) az Mötv. 39. § (3)-(4) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat ellenőrzése, ha az ellenőrzésre kezdeményezés érkezik,
c) a b) pontban leírt eljárás lefolytatását követően az Mötv. 39. § (4) bekezdése szerint az eredményről a képviselő-testület tájékoztatása,
d) az összeférhetetlenség, méltatlanság folyamatos vizsgálata,
e) az összeférhetetlenség, méltatlanság fennállása esetén a meghozandó döntés előkészítése és a képviselő-testület elé terjesztése
f.) a képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendők ellátása
(4) Az Ügyrendi Bizottságra állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatáskörök nincsenek.
51. § (1) Az Ügyrendi Bizottság szükség szerint tart ülést.
(2) Az Ügyrendi Bizottság az üléseit Vámoscsalád Községi Önkormányzat hivatali helyiségében ( 9665 Vámoscsalád, Fő u. 102.) tartja.
(3) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(4) Az Ügyrendi Bizottsági elnököt távolléte esetén a bizottság elnökhelyettese helyettesíti. Az elnök és az elnökhelyettes együttes akadályoztatása esetén a bizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti.
(5) Az Ügyrendi Bizottság ülésére meg kell hívni a bizottság tagjain kívül a polgármestert és a jegyzőt, az előterjesztőt, a tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet képviselőjét.
(6) Az Ügyrendi Bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a helyi civil szervezetek képviselőjét a tevékenységi körükbe tartozó téma tárgyalásánál.
(7) Az Ügyrendi Bizottság tagja a jegyzőtől a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet.
(8) Az előterjesztéseket írásban kell elkészíteni. A biztossági ülés meghívóját és a napirendi javaslatok anyagait írásban kapják meg a bizottság tagjai.
(9) A meghívót a javasolt napirendi pontok anyagaival együtt legalább 3 nappal korábban ki kell küldeni.
(10) Halaszthatatlan esetekben az ülés előtt írásban kiosztott vagy szóban előterjeszteni kívánt ügyek napirendre tűzéséről a bizottság az ülés megnyitása után határoz.
(11) A bizottsági ülésen a kérdések és hozzászólások száma és időtartama nem korlátozott. A bizottság ülésén megjelent állampolgárok az ülés napirendi pontjához kapcsolódva legfeljebb 5 percben hozzászólhatnak.
(12) Az Ügyrendi Bizottságra egyebekben a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
12. A jegyző
52. § A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
53. § (1) A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről az önkormányzat 32. §-ban meghatározott hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel.
(2) A határozatok nyilvántartása sorszám szerint történik.
(3) A rendeletek nyilvántartása sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással történik.
54. § (1) A jegyző kinevezése a 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat az Uraiújfalui Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén dolgozó, II. besorolási osztályú, adóügyi – pénzügyi - igazgatási ügyintézői munkakörű ügyintéző látja el.
55. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.
13. A Közös Önkormányzati Hivatal
56. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre és működtet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Uraiújfalui Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése tartalmazza, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.
14. A Társulások
57. §1 (1) A képviselő-testület részvételével működő jogi személyiséggel rendelkező társulás: Sárvár Térsége Többcélú Kistérségi Társulás.
(2) A Sárvár Térsége Többcélú Kistérségi Társulás feladatai: a társult tagok részére a gyermekjóléti-gyermekvédelmi feladatok, a belső ellenőrzési feladatok, valamint az orvosi ügyelet ellátásával kapcsolatos feladatok ellátása.
Összeférhetetlenségre és méltatlanságra vonatkozó, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárások
15. Összeférhetetlenségre és méltatlanságra vonatkozó eljárás
58. § (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges, az összeférhetetlenségi okot valószínűsítő adatokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását. A vizsgálatot mellőzni kell, ha nem tartalmazza a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását.
(2) A kijelölt bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e az (1) bekezdésben megkívánt alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel e feltételeknek, a kijelölt bizottság elnöke elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását.
(3) Hiányos bejelentés esetén a kijelölt bizottság elnöke egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt.
(4) Ha a bejelentő nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak, a kijelölt bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján vagy elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását, vagy ha a bejelentés olyan mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé az összeférhetetlenségi eljárás eredményes lefolytatását, ezen tényről, vizsgálata ilyetén megállapításáról a bizottság haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.
(5) A kijelölt bizottság elnöke az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás során felszólítja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról.
(6) Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított 5 napon belül nem nyilatkozik a felhívásra, a kijelölt bizottság elnöke haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás folytatásáról.
(7) A kijelölt bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.
(8) A kijelölt bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére.
(9) Ha a kijelölt bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be.
(10) A kijelölt bizottság összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a polgármestert és javaslatot tesz a polgármesternek a képviselő-testület összehívására.
(11) A képviselő-testület összeférhetetlenségi ügyet tárgyaló ülésén a határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.
(12) A méltatlansági eljárásra e rendeletnek az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
16. Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás
59. § Az Mötv. 39. §-a alapján a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.
60. § (1) A polgármester, illetve önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata ügyfélfogadási időben, az Uraiújfalui Közös Önkormányzati Hivatal hivatali helyiségében tekinthető meg.
(2) A betekintési szándékot – írásban – a polgármesterhez kell bejelenteni, aki azt haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül a kijelölt bizottság elnökékez továbbítja.
(3) A kijelölt bizottság elnöke a bejelentőt és az érintett polgármestert illetve önkormányzati képviselőt három munkanapon belül írásban értesíti arról az időpontról, amikor a vagyonnyilatkozat megtekinthető. Az értesítést úgy kell kiküldeni, hogy azt a bejelentő legalább 8 nappal korábban megkapja.
(4) A vagyonnyilatkozat megtekintése során az érintett a polgármestert illetve önkormányzati képviselő jelen lehet.
(5) A vagyonnyilatkozat megtekintése során betekintőn kívül a kijelölt bizottság legalább két tagjának jelen kell lennie.
17. A képviselő-testület gazdasági programja
61. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
18. Záró rendelkezések
62. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Vámoscsalád Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló11/2014.(XI.20.)számú önkormányzati rendelete.
1. melléklet2
Kötelező feladat megnevezése |
Ellátás módja |
||
1. |
Településüzemeltetés |
||
a.) |
Köztemető fenntartása |
önkormányzat saját feladat-ellátással |
|
b.) |
Zöldterület kezelés |
önkormányzat saját feladat-ellátással |
|
c.) |
Helyi közutak fenntartása |
önkormányzat saját feladat-ellátással |
|
2. |
Közvilágítás |
szolgáltatási szerződéssel az E.On Energiakereskedelmi Kft-vel ( 1134 Budapest, Váci út 17., Cg-01-09-18115) illetve az aktív elemek karbantartására az E.ON Áramhálózati Zrt-vel ( 9027 Győr, Kandó K. u. 11-13, Cg-08-10-001534 ) |
|
3. |
Egészségügyi alapellátás |
||
a.) |
háziorvosi alapellátás |
a CZ-PREMED Bt.-vel( 9651 Uraiújfalu, Szentivánfa u. 1. cégjegyzékszám: 19-06-106649 ) kötött feladat-ellátási szerződés útján |
|
b.) |
alapellátáshoz kapcsolódó hétközi és hétvégi ügyeleti ellátás |
Sárvár Térsége Többcélú Kistérségi Társulás ( 9682 Nyőgér, Petőfi S. u. 15. ) útján |
|
4. |
Szociális alapszolgáltatások |
||
a.) |
szociális étkeztetés |
Uraiújfalu Községi Önkormányzattal kötött szerződés alapján, az általa működési engedéllyel rendelkező szociális étkeztetés szociális alapszolgáltatás keretében az Uraiújfalui Önkormányzati Konyha elnevezésű költségvetési szerv útján |
|
b.) |
Házi segítségnyújtás: |
Uraiújfalu Községi Önkormányzattal kötött szerződés alapján, az általa működési engedéllyel rendelkező házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatás ellátására alkalmazott házi szociális gondozók közreműködésével |
|
c.) |
Falugondnoki szolgálat |
Működési engedéllyel rendelkező falugondnoki szolgálat útján, falugondnok közalkalmazotti jogviszonyban való alkalmazásával |
|
5. |
Gyermek és ifjúságvédelem |
||
a.) |
Védőnői ellátás |
Uraiújfalu Községi Önkormányzat által fenntartott, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által finanszírozott Védőnői Szolgálat útján. |
|
b.) |
családsegítés |
Sárvár Térsége Többcélú Kistérségi Társulás ( 9682 Nyőgér, Petőfi S. u. 15. ) által fenntartott Sárvár Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti Szolgálata elnevezésű intézmény útján |
|
|
|
|
|
6. |
Óvodai nevelés |
Uraiújfalu Községi Önkormányzattal kötött szerződéssel, az általa fenntartott Uraiújfalui Bezerédj Amália Óvoda elnevezésű köznevelési intézmény útján |
|
7. |
Hulladékgazdálkodás |
az STKH Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft 9400 Sopron, Harkai domb 0466/31 Cg:(9400 Sopron, Harkai domb 0466/31.-vel kötött közszolgáltatási szerződés útján |
|
8. |
Viziközmű szolgáltatás |
önkormányzati tulajdonú viziközmű rendszeren a VASIVÍZ Vas Megyei Víz és csatornamű Zrt.-vel( 9700 Szombathely, ) kötött bérleti-üzemeltetési szerződéssel |
|
9. |
Szennyvízközmű-szolgáltatás |
önkormányzati tulajdonú szennyvízközmű rendszeren a VASIVÍZ Vas Megyei Víz és csatornamű Zrt.-vel( 9700 Szombathely, ) kötött bérleti-üzemeltetési szerződéssel |
|
10. |
Belső ellenőrzés |
a Szántó és Társa Szolgáltató Bt-vel( 9700 Szombathely, Vitéz u 2. adószám:21131749-1-18.) kötött szerződés útján |
|
11. |
Közművelődési tevékenység támogatása |
közösségi színtér és könyvtár működtetése útján az önkormányzati tulajdonú Vámoscsalád, Fő u. 102. szám alatti épületben |
2. melléklet3
1. Az önkormányzat szakágazati besorolása:
841105 – Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége
2. Az önkormányzat által ellátott kormányzati funkciók:
szám |
kormányzati funkció megnevezése |
|
---|---|---|
1 |
011130 |
önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
2 |
013320 |
köztemető fenntartás és –működtetés |
3 |
013350 |
az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
4 |
041231 |
rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
5 |
041233 |
hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
6 |
045160 |
közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
7 |
062020 |
településfejlesztési projektek és támogatásuk |
8 |
064010 |
közvilágítás |
9 |
066010 |
zöldterület-kezelés |
10 |
066020 |
város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
11 |
072111 |
háziorvosi alapellátás |
12 |
074040 |
fertőző betegségek megelőzése, járványügyi ellátás |
13 |
081045 |
szabadidősport- (rekreációs sport) tevékenység és támogatása |
14 |
082044 |
könyvtári szolgáltatások |
15 |
082092 |
közművelődés-hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
16 |
082091 |
közművelődés-közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
17 |
082094 |
közművelődés-kulturális alapú gazdaságfejlesztés |
18 |
106020 |
lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
19 |
107051 |
szociális étkeztetés szociális konyhán |
20 |
107052 |
házi segítségnyújtás |
21 |
107055 |
falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
3. melléklet
Az 57. § a Vámoscsalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2021. (XI. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Vámoscsalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2021. (XI. 24.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Vámoscsalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2021. (XI. 24.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Vámoscsalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet a Vámoscsalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.