Sorokpolány Község Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2007. (IV.16.) önkormányzati rendelete

Sorokpolány község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2007. 04. 16- 2016. 12. 13

Sorokpolány Község Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2007. (IV.16.) önkormányzati rendelete

Sorokpolány község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról

2007.04.16.

Sorokpolány község Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c./ pontjában és a 13. § (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4. § (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

1. § A Képviselő Testület ezen rendeletben Sorokpolány Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási tervlapját (továbbiakban. szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.

2. § (1) A rendelet hatálya Sorokpolány község (továbbiakban: a község) közigazgatási területére terjed ki.

(2) A község területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, használatba venni (a továbbiakban együtt: építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni a 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet és mellékletei (továbbiakban: OTÉK)*1, valamint a helyi településrendezési eszközök (a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) rendelkezései és egyéb vonatkozó jogszabályok együttes alkalmazásával szabad.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott hatósági engedély kiadása során a szabályzat előírásaitól eltérni abban az esetben lehet, ha természeti katasztrófa, természeti csapás következtében válik szükségessé az engedélyezési eljárás alá tartozó helyreállítási, illetve újjáépítési tevékenység, és ez csak ilyen módon valósítható meg, továbbá a központilag kiadott többször használatos tervek alapján történik.

A község területének tagolása jogalkalmazási szempontból:
(4) A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és külterület jelenlegi és tervezett határát a szabályozási tervek tartalmazzák. A belterületbe vonandó földrészletek helyrajzi számát az 1. sz. melléklet tartalmazza.

Szabályozási elemek

3. § (1) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) belterület és külterület határát

b) a közterületet nem közterülettől elválasztó vonalat (szabályozási vonal)

c) a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek elválasztó vonalat

d) az övezeti jellemzőket

e) a kötelező építési vonalat

f) területfelhasználási módok határát

g) beültetési kötelezettséget jelölő vonalat.

(2) A Szabályozási Terven irányadónak kell tekinteni:

a) telekhatárokat.
Az (1) bekezdés a), c), f) pontjában felsorolt elemek csak a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv együttes módosításával, a b), d), e), g) pontokba felsorolt elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók meg.
(3) Ahol a terv új szabályozási vonalat nem jelöl ott, a meglévő közterülethatárát szabályozási vonalnak kell tekinteni és meg kell tartani.

Területfelhasználás

4. § A község területének tagolása Szabályozási Terv szerint:

(1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.

(2) Az igazgatási terület

a) beépítésre szánt területeit az építéshasználatuk általános jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint:
1. lakóterület:
1.1 falusias Lf jelű
2. vegyes terület
2.1. településközponti vegyes Vt jelű
3. gazdasági terület
3.1. kereskedelmi, szolgáltató Gksz jelű
3.2. ipari Gip jelű
4. különleges terület
4.1. temető K-T jelű
4.2. kastély K-K jelű
4.3. bánya K-B jelű
b) beépítésre nem szánt területeit:
1. közlekedési és közmű terület
1.1. közlekedési terület
1.2. közmű terület KM jelű
2. zöldterület.
2.1 zöldterületi közkert Z-Kk jelű
2.2 sport terület Z-S jelű
3. erdőterület
3.1 gazdasági célú Eg jelű
3.2 védő erdő Ev1-i, Ev1-h jelű
3.3 védett erdő Ev2-b jelű
4. mezőgazdasági terület:
4.1 általános jelű
4.2 korlátozott használatú Mko jelű
5. Vízgazdálkodási terület V jelű
területfelhasználási egységbe sorolja.

Telekalakítás

5. § Telekalakítás szabályai:

(1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelezõ telket alakítani, legkésõbb az ingatlant érintõ építéssel vagy funkcióváltással egyidejûleg. A telek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelõ övezeti besorolást kapja.

(2) A telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének gépjárműközlekedésre alkalmas közterületekhez vagy közforgalom elől el nem zárt magánúthoz kell csatlakoznia.

(3) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméretnek megfelelően lehet.

(4) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakulásának eszközei.

(5) A szabályozási terven nem szereplő telekalakítások csak akkor engedélyezhetők, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) telekalakítás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.

(6) Meglévő telkek esetében a telekegyesítés, a telekhatár-rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetőleg telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályok előírásainak. Ez az előírás telekhatár-rendezés esetében csak akkor alkalmazható, ha a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek.2

(7) Telekcsoport újraosztás esetén, illetve ha a telekalakítás során legalább 6 új építési telek keletkezik telekalakítási tervet kell készíteni. Telekalakítás csak jogerős telekalakítási engedély alapján végezhető. A telekalakítás során az utak és közművek létesítésére külön megállapodást kell kötni a költségek megosztásáról.

(8) A beépítésre szánt terület céljára kijelölt telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészekből ki kell venni a közlekedésre szánt területeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.

(9) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – közhasználat céljára átadott területként és a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra, önálló helyrajzi számmal és művelési ága „út” megjelöléssel.

Építési övezetek általános előírásai

6. § (1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt területe figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.

(2) Minden építési telekre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni.

(3) A természetes terepfelszínt legfeljebb 0,5 mel meghaladó épület körüli feltöltés engedélyezhető, kivéve, ha a feltöltés ár-, vagy belvízveszély elhárítására szolgál.

(4)3 Állattartó épület építésének tervezésénél és engedélyezési eljárásánál az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.

Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok

7. § (1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető:

a) hirdető (reklám) berendezés,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,

d) szobor, díszkút, szakrális emlék,

e) távbeszélőfülke

f) a rendelet 24. §-ban meghatározottak.

(2) A helyi védelem alatt álló területen csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer köztisztasági eszköz, stb. a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között - az erre vonatkozó helyi rendelet hatálybalépéséig - környezetvizsgálat és egységes koncepció alapján helyezhető el.

(3) A helyi védelem alatt álló építmények telkén és a hozzájuk tartozó közterületszakaszon az A1-es ívméretet (840x597mm) meghaladó méretű reklámfelület, reklámhordozó- ún. „óriás reklám”- nem helyezhető el, kivéve a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátot ideiglenes jelleggel.

(4) Közterületen csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus utcabútor és egyéb köztárgy csak a közvetlen környezetet is magába foglaló vizsgálat alapján, az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezhető el, a vonatkozó egyéb hatályos rendelkezések keretei között.

(5) Az újonnan kialakításra kerülő közlekedési- és közműterületeken, valamint zöldterületeken a létesítési és üzembe helyezési engedély csak úgy adható, ha a kertészeti terv alapján tervezett növényültetési kötelezettség teljesítése is megtörténik.

(6) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani.

(7) A hulladékgyűjtő szigetet a településkép zavarása nélkül, a közegészségügyi előírások megtartása mellett növényzettel vagy farácsozattal takarva, a védett épületektől legalább 25 m-re lehet kialakítani. Védett utcaképben csak az utcakép zavarása nélkül, takarva alakítható ki.

II. Fejezet

Beépítésre szánt területfelhasználási egységek

építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

8. § Általános előírások.

(1) Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el.

(2) Minden építési telek és közforgalomnak megnyitott út között járműközlekedésre alkalmas kapcsolat(ok) létesíthető(k), egyenként legfeljebb 6,5 m szélességben.

(3) A területen épület akkor helyezhető el, ill. építési és használatbavételi engedély akkor adható, ha a tervezett épület az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

a) építmény eleget tesz az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak,
b) teljes közművesítettség biztosítható,
c) kialakult jellegzetes területfelhasználatot, a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.
Ezen előírásokat meglévő épületek, építmények építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése, használati módjának megváltozásakor is alkalmazni kell.
(4) Valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben elhelyezhető az OTÉK 32. §-ban rögzítettek.
(5) A telekre előírt zöldfelület kialakítása, növényzet telepítése, önálló övezetbe sorolt véderdő telepítése a használatba vételi engedély megadásának feltétele. Az önálló övezetbe sorolt és a szabályozási terven jelölt véderdő a beépítési szabályok alkalmazásával, a telekhez nem tartozó területnek tekintendő.

9. § Kerítés létesítés szabályai:

(1) Kerítést ott kötelező létesíteni, ahol azt az élet és vagyonbiztonság megköveteli, más jogszabály előírja, vagy az OTÉK 44. § (2) alapján az építési hatóság elrendeli.

(2) A telek utcavonalán csak áttört kerítés létesíthető, és annak magasságán belül max. 60 cm magas tömör lábazattal.

(3) Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(4) A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán tömör kerítés is létesíthető 1,40-1,80 m közötti magassággal, áttört kerítés 1,20-1,80 m közötti magassággal.

(5) Áttört kerítés: felületének legalább 80 %-ban faléc, farács, fémháló kitöltõ mezõvel, átszellőzést biztosító kerítés.

(6) A telken belül csak áttört kerítés létesíthető.4

10. § Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:

(1) Előkert létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelező: 5,0 m. A település egyéb területén előkert helyét a szabályozási terven jelölt építési vonalnak vagy előírt előkert méretnek, annak hiányában az utca kialakult építési vonalának megfelelően vagy legfeljebb 5,0 m-ben kell meghatároznia.

(2) Épületeket a telken a 3. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen, ill. a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.

(3) Építési határvonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárthulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Építési vonal előtti előkertben kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető nem létesíthető. Gazdasági területen előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, stb. melléképítmények elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.

(4) Ha a mezőgazdasági rendeltetésű gazdasági épület sajátos funkciója az övezeti előírásnál nagyobb építménymagasságot, elő és oldalkert méretet igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani és az elsőfokú építési hatóság által meghatározott (legfeljebb 7,5 m) építménymagasságot, elő és oldalkert méretet kell a mezőgazdasági építményre kötelezően alkalmazni legalább 3,0 m és legfeljebb 7,5 m építménymagassággal. Az épületek közötti telepítési távolság ennek megfelelően a tényleges építménymagasságban határozandó meg.

(5) Oldalkert mérete nem lehet kisebb új beépítés esetén 6,0 m-nél, kialakult oldalhatáron álló beépítésnél építménymagasság fele vagy min. 3,0 m, szabadon álló beépítésnél 3,0 m. Ha az oldalkert mérete a kialakult állapot esetén az előírtnál kisebb méretű, akkor a kialakult állapotnak megfelelő méretet, vagy az övezeti előírás építménymagasságát kell figyelembe venni.

(6) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét legalább 4,5 m-ben kell meghatározni.

(7) Az OTÉK hatálybalépésekor meglévő építmény utólagos hőszigetelése és homlokzat burkolása együttesen – az oldalhatáronálló falat kivéve – az elő, oldal, és hátsókert méretét legfeljebb 10-10 cm mértékig csökkentheti. A telek beépítése ennek megfelelően módosulhat.

(9) Lakókocsi, és sátor csak az OTÉK 43. §-ban meghatározott mértékig az Lf jelű falusias építési övezetekben, már beépített lakótelken állítható fel. Szálláshely szolgáltatásként lakókocsi, vagy sátor csak építési engedély alapján helyezhető el. Lakóterületen szálláshely szolgáltatásként négynél több lakókocsi vagy sátorhelyet csak hátsó kertben lehet elhelyezni, és annak területén a szomszédos telkek irányában 3 m széles zöldsáv (bokorsor) telepítésével kell védeni. A lakókocsi vagy sátorverőhely által az OTÉK előírásai szerint kiszámított – elfoglalt terület burkolt felületnek számít.

Falusias lakóterület

11. § Általános előírások:

(1) A falusias lakóterület, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A lakóterületek sajátos jellegük alapján:

1. Lf jelű általános falusias lakóterület

2. Lfk jelű helyi védendő utcaképű lakóterület.

(3) Az Lf jelű területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:5

1.1500 m2 telekterületig max. 1 db lakóépület legfeljebb 2 lakásegység, 1501-3000m2 között legfeljebb 2 épületben legfeljebb 3 db lakásegység, 3001 m2 felett legfeljebb 2 épületben legfeljebb 4 lakásegység helyezhető el.6
2.mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények
3.kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
4.szálláshely szolgáltató épület
5.kézműipari építmény
6.helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
7.sportépítmény.
(4) Az Lfk jelű területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:7
1. max. 1 db lakóépület legfeljebb 2 lakásegységgel
2.mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények
3.kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
4.szálláshely szolgáltató épület
5.kézműipari építmény
6.helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
7.sportépítmény.
(5) A lakóterületen csak magas tetős épület létesíthető 35-45° közötti tető hajlásszöggel.
(6) Az övezetek területén a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál magasabb építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén a meglévő épület építménymagassága nem növekedhet, illetve a toldalék jellegű bővítmény építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.
(7) Az övezetek területén a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál kisebb telekterülettel rendelkező, kialakult építési telkek továbbra is építési telekenek számítanak. Ezen telkeken telekalakítás során a telek méret szabályozási vonallal érintett, út céljára átadandó terület kivételével nem csökkenthető tovább.
(8) A új építmények esetén kialakítható legnagyobb utcai homlokzathossz szabadon álló beépítés esetén 18,0 m, oldalhatáros beépítés esetén 16,0 m, zártsorú beépítés esetén 30,0 m.
(9) Lfk jelű falusias lakóterületen tervezett beépítéseknél az építési engedélyezési eljárás során kiemelten vizsgálni kell az OTÉK 50. §(2) bekezdésében foglaltakat, azon belül is a környezet és a községre jellemző beépítés adottságaihoz való illeszkedést. Az alkalmazott építészeti megoldások járuljanak hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához.

12. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (3) bekezdés szerint.

(2) Előkert létesítését a rendelet 10. §.(1) szabályozza.

(3) A lakóterületekre vonatkozó övezeti előírás:

területfel-használás

beépítési mód

Maximális építmény-magasság

(m)

kialakítható minimális telekterület-méret
(m2)

telkek minimális
szélessége

(m)

maximális beépítettség

(%)

min. zöld


%

szintterület sűrűség
telekre

Lfk

O

4,5

900

kialakult
(új 14 m)

30

40

0,5

Lfk

O

4,5

1200

kialakult
(új 14 m)

30

40

0,5

Lfk

O

4,5

1500

kialakult
(új 14 m)

30

40

0,5

Lf

O

4,5

800

kialakult
(új 14 m)

30

40

0,5

Lf

O

4,5

1000

kialakult
(új 14 m)

30

40

0,5

Lf

O

4,5

1200

kialakult
(új 14 m)

30

40

0,5

Lf

O

4,5

1500

kialakult
(új 14 m)

30

40

0,5

Lf

SZ

4,5

1000

20 m

30

40

0,5

Lf

SZ

4,5

1100

20 m

30

40

0,5

Lf

SZ

4,5

2000

20 m

20

40

0,5

Építési övezetek:
(4) Az Lf jelű falusias lakóterületen a tömbök szabályozási tervtől eltérő belső felosztása esetén a telek utcafrontjának hossza a 20 m-nél szélesebb nem lehet. Az Lfk jelű falusias lakóterületen a tömbök eltérő felosztása esetén a kialakult telekszerkezethez és osztáshoz illeszkedve lehet telketalakítani.
(5) A telek területére előírt zöldfelület 30 %-át fásítva kell kialakítani.

Településközpont vegyes terület

13. § Általános előírások:

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra.

(2) A Vt jelű területen az OTÉK 16. § szerinti építmények helyezhetők el.

14. § Építési övezetre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (2) bekezdés szerint.

(2) A településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírások:

területfel-használás

beépítési mód

maximális építmény-magasság

(m)

kialakítható minimális telekterület-méret
(m2)

telkek minimális
szélessége

(m)

maximális beépítettség

(%)

min. zöld


%

Szintterület sűrűség
telekre

Vt

SZ

7,5

2500

30

25

40

2,4

Vt

O

4,5

1000

18

30

40

2,4

Vt

SZ

4,5(K)

1000

16

30

40

0,5

(3) Az építménymagasság 4,5(K) értéke esetén a kialakult építménymagasságot a meglévő építménymagasságban, új építmény létesítése, bővítés esetében legfeljebb 4,5 m-ben kell meghatározni.
(4) A településközponti vegyes területen az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények közül -a, -c, -d, -e, -f, -g, -h, -i, -m, -n pont alatt felsoroltak építhetők.

Gazdasági terület

15. § (1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület lehet:

1. kereskedelmi, szolgáltató terület

2. egyéb ipari terület

(3) A területen az elő-, oldal- és hátsókertekre vonatkozóan, egyéb övezeti előírások hiányában az OTÉK 35. § (2)–(4) bekezdésben foglaltakat kell megtartani.

Kereskedelmi, szolgáltató terület

16. § (1) A területen az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el.

OTÉK 19. § (2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység célú épület,
2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakások,
3. igazgatási, egyéb irodaépület,
4. parkolóház, üzemanyagtöltő,
5. sportépítmény.
OTÉK 19. § (3) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 31. §(2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:
1. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
2. egyéb közösségi szórakoztató épület.
(2) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírás:

Területfel-használás

beépítési mód

maximális építmény-magasság

(m)

kialakítható minimális telekterület-méret
(m2)

telkek minimális
szélessége

(m)

maximális beépítettség


(%)

előkert


m

min. zöld


%

szintterület sűrűség
telekre

Gksz

SZ

7,5(20)

2500

20

40

Kialakult, vagy min 5,0 m

30

2,0

(3) A 7,5 m építménymagasságnál magasabb építmények legfeljebb 20 m építménymagassággal is elhelyezhetők, amennyiben azt az épület funkciója és az alkalmazott sajátos technológia megköveteli (pl.: siló, magtár, stb..) elvi építési engedély benyújtása mellett.
(4) Építmények elhelyezésénél a kialakult építmények figyelembevételét, a vonatkozó tűztávolság megtartását biztosítani kell.

Ipari terület

17. § (1) A területen az OTÉK 20. § (1) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

(2) Az ipari területen kivételesen elhelyezhető:8

1. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakások,

2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

(3) Az egyéb ipari gazdasági terület övezeteiben megengedett alakítható legkisebb telekterület-méretet, beépítési módot, a megengedett beépítettség mértékét, megengedett maximális építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza:

Területfel-használás

beépítési mód

maximális építmény-magasság

(m)

kialakítható minimális telekterület-méret
(m2)

telkek minimális
szélessége

(m)

maximális beépítettség


(%)

elő-kert


m

min. zöld


%

szintterület sűrűség
telekre

Gip

SZ

7,5

2500

20

40

Kialakult, vagy min 15,0 m

30

1,5

Különleges terület

18. § Általános előírások:

(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 11-19. §-ok szerinti területektől eltérő területek.

(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:

1. Temető K-T jelű

2. Kastély K-K jelű

3. Bánya K-B jelű..

(3) A K-T jelű temető különleges területen elhelyezhető építmények:

1.kegyeleti célú építmények
2.egyházi épület
3.terület fenntartását szolgáló épület
4.szobor, dísztárgy
5.pihenést szolgáló.
(4) A K-K különleges kastély területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetésű egységek helyezhetők el:
lakóépület
szálláshely szolgáltató épület
oktatási központ
egészségügyi épület
szociális épület
kulturális épület
igazgatási épület
sportépítmény
nem zavaró hatású gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató, mezőgazdasági építmény.
(5) A K-B különleges bánya területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben a bányászattal kapcsolatos üzemi épületek helyezhetők el.

19. § Építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,5 m.

Temető
(2) A K-T temető területre vonatkozó övezeti előírás:
beépítés módja szabadonálló
beépítési %: 10 %
legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
legkisebb zöldfel. aránya 60 %
szintterület sűrűség telekre 0,05.
(3) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 50%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.
(4) A temetőben 100 m2 -ként legalább 1 db nagy koronájú lombos fát kell telepíteni (6,0 m-nél nagyobb lombkoronát növelő fa).
Kastély terület
(5) A K-K jelű különleges kastély terület egyedi és részletes előírásai:

területfel-használás

beépítési mód

maximális építmény-magasság

(m)

kialakítható minimális telekterület-méret
(m2)

telkek minimális
szélessége

(m)

maximális beépítettség

(%)

min. zöld


%

szintterület sűrűség
telekre

K-K

SZ

K

K

Kialakult
(50 m)

10

80

0,5

A kialakult építménymagasság: „K” alapján az meglévő és tervezett építményeknél a területre számított meglévő építménymagasság az irányadó, az nem növelhető.
(6) Építmények elhelyezésénél szabadon álló övezetben kialakult állapot esetén az építmények oldalhatárosan is elhelyezhetők.
Bánya terület
(6) A K-B jelű különleges bánya terület egyedi és részletes előírásai:

területfel-használás

beépítési mód

maximális építmény-magasság

(m)

kialakítható minimális telekterület-méret
(m2)

telkek minimális
szélessége

(m)

maximális beépítettség

(%)

min. zöld


%

szintterület sűrűség
telekre

K-B

SZ

4,0

5000

50 m

5

30

0,5

A kialakult építménymagasság: „K” alapján az meglévő és tervezett építményeknél a területre
(7) A különleges bányaterületen épület létesítési szándéka esetén elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező.
III. Fejezet

Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek

övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

20. § Általános előírások:

(1) Beépítésre nem szánt területen építmény a területekre előírt beépíthetőség mértékében akkor helyezhető el, ha a tervezett építmény az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

a) építmény rendeltetése, az építési terület vagy telek nagysága az övezeti előírásoknak megfelel,

b) épülethez víz, villany, szennyvízcsatorna közműcsatlakozás vagy korszerű közműpótló berendezés az üzemeléshez szükséges mértékben biztosított,

c) a beépítés a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értékeket az indokoltnál nagyobb mértékben nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.

(2) A telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez kell csatlakoznia, valamint a telkek méreteinek meg kell felelnie az övezeti előírásoknak.

Közlekedési és közmű területek

21. § Általános előírások:

(1) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

1. közúti közlekedési terület

2. Km jelű közműterületbe sorolja.

(2) E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.

(3) A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, kerékpáros és gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület. Az egyes építmények elhelyezéshez az övezet kezelőjének hozzájárulását meg kell szerezni.

(4) Az egyes övezetekben csak annak rendeltetési célját szolgáló építmények és OTÉK 26. § bekezdésében meghatározott építmények helyezhetők el, az elhelyezéshez az övezet kezelőjének hozzájárulását meg kell szerezni.

(5) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

(6) Közutak lakott területi szakaszai mentén a közvilágítás, a gyalogos forgalom részére járda kiépítése szükséges.

(7) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.

22. § A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége:

(1)

út megnevezés

Települési út kategória/ kezelő

Hrsz
[meglévő, utcanév]

útkategória

Védőtá-volság

Építési terület
/szab. szélesség/

8442 jelű
országos mellékút

összekötő út/
állami út

02/4

K.V.A.

50-50 m

30,0 m

8442 jelű
országos mellékút

összekötő út/
állami út

84/6

B.V.c.

-

22,0 m

8704 jelű
országos mellékút

összekötő út/
állami út

0132, 0117/2
tervezett új nyomvonal

K.V.A.

50-50 m
50-50 m

22,0 m
30,0 m

8704 jelű
országos mellékút

összekötő út/
állami út

381 [Fő]

B.V.c.

-

12,60-20,0 m
28,0 m

8705 jelű
országos mellékút

összekötő út/
állami út

016

K.V.A.

50-50 m

30,0 m

Településközi út
Balogunyom felé

Településközi út
Kiszolgáló út

0137; 0140/10; 307

K.VIII.A.

-

Min 12,0 m

Településközi út
Egyházasrádóc felé

Településközi út
Kiszolgáló út

0126; 0111;

K.VIII.A.

-

Min 12,0 m

lakóút

Kiszolgáló út/
Helyi önk. út

137 [Templom]
119 [Petőfi]
107 [Alsó]
530 [Temető]
461 [Kossuth]
506 [Dózsa]
276
382; 54
9
473
532/6

B.VI.d.

-

14,5-15,0 m
16,0-20 m
12,0-16 m
15-16,50 m
16-18,0 m
15,0 m
20,0 m
12,0 m
8,0 m
13,0 m
16,0 m

gyalogút

gyalogút

318, 204, 5; 507

B.X.

-

3,0 m

Mezőgazdasági út

Kiszolgáló út/
Helyi önk. út

071/1; 089; 0111; 0105/1; 0117; 015; 022/3; 025/5; 033/2; 095; 044/11; 0145; 0148/1; 0167; 276; 361



K.VIII.C.

-

Meglévő: kialakult szab. szélesség
Vagy 10,0 m

(2) A OTÉK 26. § (2) bekezdésében szereplő építési területektől kisebb szélességű utcák esetében a felmentésből adódóan kártérítési igény az útkezelő felé nem érvényesíthető.
(3) A mezőgazdasági területen kialakítandó új dűlőút (köz, illetve magánút) építési területének illetve telkének legkisebb szabályozási szélessége - méretezés hiányában – 10,0 méter legyen. A fenti legkisebb szabályozási szélesség egynyomú útként kialakítható, 200-300 m-enként kitérőkkel, melynek helyigénye minimum 10 m, amennyiben az a földrészletek biztonságos megközelítését és a közlekedési területen elhelyezendő egyéb műtárgyak (felszíni vízelvezetés, közművek, kitérő, stb.) megvalósítását nem korlátozza és útkeresztszelvényben a kialakítás az adott helyen igazolható.
(4) Lakott területen kívüli külterületi mellékutak tengelyétől - az érdekelt (szak)hatóságok ettől eltérő állásfoglalása hiányában - legalább 50-50 m védőtávolságot kell biztosítani úttengelytől. A védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el:
- 8442. j. összekötő út
- 8704. j. összekötő út
- 8705. j. összekötő út.
(5) A Km jelű terület közművekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület, amely a közművek rendeltetésszerű működését biztosítja. Építményeket szabadon álló módon kell elhelyezni. Maximális építmény magasság 4,5 m.
(6) Közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

Közműterületek és létesítmények

23. § Általános előírások

(1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket elsősorban közterületen, annak hiányában magánterületen vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben és magánterületen szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény -épület, műtárgy- építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások, valamint az érintett közmű-üzemeltetők üzemeltetői hozzájárulása szerint kell kivitelezni.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak -szükség esetén- egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(5) Új út építésekor, útrekonstrukció során a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(6) Korszerű közműpótló kialakítására csak a birtokközpont, vagy közműre csatlakozni nem tudó területeken a rendelet 23. § (15) d. pontjának megtartásával van lehetőség.

(7) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a 12-as bekezdésnek megfelelő egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a 15-16., a felszíni vízrendezés a 18. bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően biztosítható.

(8) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.

(9) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(10) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a községképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(11) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

Vízellátás
(12) A vízvezetékek a védőtávolság igénye az MSZ 7487-es szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.
(13) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglévő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.
(14) A magas talajvíz állásos, mélyfekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény előírásai, valamint vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján elkészített belvízrendezési munkarész figyelembevételével szabad.
Vízelvezetés
(15) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:
a. A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg –rövid időre- sem engedélyezhető.
b. A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
c. A településen a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett telkeket a közcsatornára rá kell kötni és ennek meglétét az építéshatósági eljárások során vizsgálni kell.
d. A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:
- a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor engedélyezhető korszerű közműpótló berendezés alkalmazása. A térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan -ellenőrzötten- zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt szennyvíztisztítóba kell szállítani. Ha a közcsatornahálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.
- a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés és védőtávolsága építési korlátozást nem okozhat. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes Felügyelőség meghatároz.
(16) Vállalkozási, gazdasági tevékenységű területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.
(17) A csapadékvíz elvezetését beépítésre szánt területeken javasolt zárt csapadékvíz-elevezetésre átépíteni. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer csak szilárd burkolat nélküli, illetve beépítésre nem szánt területen maradhat fenn. A csapadékvíz élőfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
Villamosenergia ellátás
(18) Községesztétikai, területgazdálkodási, és tájvédelmi szempontból a Fő utcán csak földkábeles hálózat létesíthető, rekonstrukció már csak ilyen módon hajtható végre. A javasolt a község egyéb utcájában a meglévő légvezetékes hálózatának földkábeles hálózatra való átépítése és az új hálózat ilyen módon való kialakítása. Új hálózat kiépítésekor légkábel esetén is az utcai hálózatra való bekötés csak földkábellel készülhet.
(19) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
Földgázellátás
(20) A települést ellátó középnyomású vezetékek helyét és ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Azt érintő tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető. A községen belüli gázelosztás jellemzően középnyomáson megoldott, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell alakítani.
(21) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
Elektronikus hírközlés
(22) Községrendezési szempontból belterületen és külterületen védett építmény környezetében a távközlési hálózatot létesítésekor ill. rekonstrukciójakor földkábelbe ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

Zöldterület

24. § Általános előírások:

(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a Szabályozási Terven ilyen célra jelölt közterületek.

(1) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

1.közkert Z-Kk jelű
2.sport Z-S jelű.
(2) A Z-Kk jelű zöldterületi közkert és közpark övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:
1. sportolási, testedzési célú
2. pihenést szolgáló
3. a terület fenntartását szolgáló
4. szobor, dísztárgy
5. reklám
célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 5 %-os beépítésével.
(3) A Z-S jelű sport övezetben csak annak rendeltetését szolgáló
1.sportolási, testedzési célú
2.pihenést szolgáló
3.vendéglátó
4.a terület fenntartását szolgáló
5.szobor, dísztárgy
6.reklám
célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.
(4) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.
(5) A területek kialakítása parképítési terv alapján történhet, építménymagaság toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

Erdőterület

25. § Általános előírások:

(1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek

(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:

1. gazdasági célú Eg jelű

2. védelmi célú Ev jelű

(4) Gazdasági célú Eg jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

Ha a terület nagysága a 100.000 m2-t meghaladja, az övezetben
1.erdő fenntartás
2.vadgazdálkodás
3.védelem
4.szállítás
rendeltetési egységek helyezhetők el, legfeljebb a terület 0,5 %-ának beépítésével. Épületet, építményt elhelyezéséhez az illetékes hatóság előzetes engedélyét be kell szerezni.
Épületek építési telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 7,0 m-t nem haladhatja meg.
(5) Védelmi célú, Ev jelű erdőterületek sajátos jellegük szerint:
Védő erdők
Ev1-h jelű településvédelmi erdő
Ev1-i jelű tájképvédelmi erdő
Védendő erdők:
Ev2-b jelű természetvédelmi erdő.
(6) Ev1-h jelű településvédelmi erdőt kell telepíteni, a meglévőket meg kell őrizni. Ilyen erdő a gazdasági területek és lakóterület közé ékelődő erdő, a temető és lakóterület közötti rézsűt fedő erdő.
(7) Ev1-i jelű tájképvédelmi erdő a táj szépségének és a tájba való beavatkozás mértékének csökkentését, a volt anyagnyerőhely és helyi hulladéklerakó rekultiválását szolgálja. A területen beépítést elhelyezni tilos.
(10) Ev2-b jelű helyi védelemre javasolt Tilos erdő dülőben fekvő erdőrészletet természetes állapotában kell megőrizni. A terület fenntartását, kutatást és védelmét szolgáló építményen helyezhető el legfeljebb 2 % beépítettséggel, 4,5 m építménymagassággal.

Mezőgazdasági terület

26. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.

(2) A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján:

1.1 jelű általános mezőgazdasági terület
1.2 Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági területek.
(3) Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági övezet
Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági területen:
- A területen nem folytatható olyan tevékenység, nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő természetközeli élőhelyeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja.
- A kialakult gyep művelési ágat fenn kell tartani (fenntartó gazdálkodás folytatása),
- A vízfolyásokat védő zóna minimális szélessége 50 m, vízfolyásnál partjainak szélétől kell számítani.
- A gyepterületek évente legalább egyszeri kaszálásának elvégzése. A kaszálás és a legeltetés időpontjait a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell meghatározni. Meg kell akadályozni a spontán beerdősödésüket.
- Környezetkímélő gazdálkodást kell folytatni, növényvédő szerek felhasználása csak a vonatkozó jogszabályokban előírtak figyelembevételével lehetséges.

27. § (1) Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben :

- Beépíthető telek területe:
lakóépület és vegyes rendeltetésű: min. 1 ha telekterület esetén
gazdasági épület: min. 6000 m2 telekterület esetén.
- Beépítettség max 3 %.
- Megengedett legnagyobb építmény magasság lakó és vegyes rendeltetésű épület esetén 7,5 m (ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani).
- Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m.
(3) Korlátozott használatú mezőgazdasági Mko jelű övezetben:
- Lakó és vegyes rendeltetésű épület nem építhető.
- Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető.
- Gazdasági épületként csak gyepgazdálkodást szolgáló ideiglenes építmények (szénatároló, karám) létesíthetők.
- Beépíthető telek területe minimum 1 ha telekterület esetén.
- Beépítettség max 0,5 %, de gazdasági épület maximális alapterülete telkenként max. 300 m2 lehet.
- Megengedett legnagyobb építmény magasság 4,5 m.
- Beépítési mód szabadon álló, épületnek vízfolyástól min. 50,0 m távolságban kell lennie, elvi építési engedélyezés kötelező.
Az övezetben hígtrágyás állattartó telep nem létesíthető.
(4) Sorokpolány község területén birtoktest és birtokközpont a település közigazgatási területén az Má jelű általános mezőgazdasági övezetben elhelyezkedő mezőgazdasági területekre terjeszthető ki. A birtokközpont területén a beépítés nem haladhatja meg a 40 %-ot.9

Vízgazdálkodási terület

28. § (1) A vízgazdálkodási területei sajátos használatuk alapján:

1. V jelű elsősorban a vízmedrek és azok parti sávja, vízjárta területek

(2) A V jelű övezetben az OTÉK 30. §(1) és (2) bekezdésében leírtaknak megfelelő építmények helyezhetők el.

Az építmények elhelyezésénél, és kialakításánál a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, továbbá a 120/1999.(VII. 6.) és 46/1999. (III.18.) Korm. rendeletek rendelkezéseit kell figyelembe venni.
(3) Védőtávolság a Sorok-Perint és Kis-Sorok vízfolyás part éleitől 6-6 m.
(4) Az Alsó utcai lakóterület védelme érdekében védtöltés építendő ki Az árvízvédelmi töltések lábától mérve a víz és mentett oldalon 10-10 méteres védősávban kizárólag rét és gyepművelés folytatható.
(5) A felszín alatti vízelvezető rendszerek folyamatos karbantartása a földhasználó kötelessége.
(6) Útépítés kapcsán szükségessé váló vízfolyás korrekciója az útépítéssel egy időben, vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező tervek alapján végezhető el.
(7) A meglévő és tervezett vízelvezető árkok részére vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező tervek alapján a szabályozási terven jelölt helyeken telket kell alakítani és ki kell építeni egészen a befogadóig.

Zöldfelületek, természetvédelem

29. § (1) Az élőhelyek, élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

(2) A településkép, a település zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében a beépítésre szánt területeken és közcélú zöldfelületeken (parkok, fasorok):

a) Élő fát kivágni – gyümölcsfa kivételével – csak részletes és engedélyezett fafelmérési és favédelmi terv alapján a jegyző engedélyével szabad.

b) Meglévő 12-16 m közti szélességű utcákban a közművektől függően, tervezett utcákban mindenesetben legalább egyoldali, a 16 m, vagy a feletti szélességű utcákban a közművek függvényében, tervezett utcákban minden esetben kétoldali fasor létesítendő.

(3) Az utcafásítás csak egységes megjelenést biztosító és a tájjelleghez igazodó fafajokkal valósítandó meg. (Lásd 3. sz. melléklet: Őshonos növényfajok az Őrségi Nemzeti Park fajlistája)

(4) A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználás övezeti előírásai vonatkoznak.

Természetvédelem
(5) Helyi jelentőségű természeti területté és értékké nyilvánítandó a Tilos erdő dűlőben fekvő 0131/1 hrsz erdő szabályozási tervein jelölt területe.
(6) Az élőhelyek, élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.
(7) A folyók, patakokat és a hozzájuk kapcsolódó, természethez közeli állapotban lévő részek határvonalától számítva 50 m széles vízvédelmi övezet létesül. Az 50 m széles sávban csak szelektív permetet, növényvédelmi szereket szabad használni, amelyeknek minősítését csak növényvédelmi szakember végezheti. Ugyancsak ezen 50 m-es sávban gyomirtószer nem alkalmazható. Szerves műtrágya is csak különös gondossággal használható. Ezen előírásokat a lakott területi szakaszra is érvényesnek kell tekinteni. A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását, ezért a település területén a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység céljára szolgáló építményt elhelyezni tilos!
(8) Egyedi tájértékek
Településsel kapcsolatos vallási emlék:
- Újfalusi Felsőtag dűlőben álló kőkereszt
- Sorokpolányi-árok keresztezésében álló kőkereszt
Termeléssel kapcsolatos agrártörténeti emlékek:
- Gyula-major
- gémeskút: az Alsó lapos dűlőben
Közlekedéssel kapcsolatos emlék:
- a római kori Borostyánkő-út.
(9) A patakok, vízfolyások part menti fás, ligeterdő növényzetét meg kell őrizni.
(10) A vízfolyások, patakok, csatornák karbantartását, a vízpart és a meder rendezését a természeti, táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon kell elvégezni.
(11) A nem természetes mederállapotú patakok, vízfolyások mederszélétől legalább 6,0 m szélességben vízvédelmi területsávot kell létesíteni a vízfolyások, vízfelületek védelmének érdekében. A vízvédelmi területsávon belül építmény csak az illetékes vízügyi hatóság előzetes engedélyével létesíthető.

Környezetvédelem

30. § (1) A település teljes közigazgatási területén állattartás a községi állattartásról megalkotandó rendelet, valamint a jelen előírások és vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások figyelembevételével engedélyezhető.

A vizek védelme
(2) Élővízfolyáshoz 100 m-nél közelebb új állattartó telep, komposztálótelep nem létesíthető. A terület szennyeződés érzékenységi besorolása a hatályos jogszabály szerint az érzékeny területek közé tartozik, így a területen vízfolyások védelme érdekében szennyezést okozó létesítmény elhelyezése tilos!
(3) A csatornázatlan területeken minden olyan létesítmény, melynek működése során szennyvíz keletkezik csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz csatornahálózatra csatlakozva, annak hiányában a gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban, a szippantott szennyvíz ártalmatlanítása kijelölt szennyvízleürítő helyre szállítással történik.
(4) Szennyvíziszap elhelyezésére és kezelésére szolgáló telepet hullámtéren, fakadó vagy szivárgó vizekkel veszélyeztetett, vízjárásos, illetve mély fekvésű területeken elhelyezni nem szabad, egyéb területen is csak talajvédelmi hatóság engedélye alapján, a környezetvédelmi és természetvédelmi, vízügyi, közegészségügyi és állategészségügyi hatóságok hozzájárulásával létesíthető.
Hulladék ártalmatlanítása
(5) Település területén az ipari, kisipari, szolgáltató és mezőgazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező - vonatkozó jogszabályok szerinti - veszélyes hulladékot az ártalmatlanításig, illetve elszállításig a jogszabályokban előírt módon, hulladék-fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
A levegő védelme
(6) A településen hatósági engedélyt csak olyan tevékenységek folytatására, illetve olyan új építmények elhelyezésére szabad, amelyek megfelelnek a technológiai kibocsátási határértékeknek, valamint teljesülnek az építési övezetekre előírt légszennyezettségi határértékek.
A település levegőtisztasági szempontból a 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján a 10. légszennyezettségi zónába tartozik.
(7) A településen új, légszennyező forrás létesítésekor, a jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az előírt védelmi övezetet kell kijelölni.
(8) A településen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása esetén (pl.: a felület megfelelő anyagokkal való kezelése, nedvesen tartása, stb.) folytatható.
(9) A területen a lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó új létesítmény nem helyezhető el. A meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható a közegészségügyi hatóság állásfoglalása alapján, környezetvédelmi hatósági határozattal.
Földvédelem
(10) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld megmentéséről, előzetes letermeléséről és zöldfelület építésben való felhasználásáról az építtetőknek gondoskodnia kell.
Zaj és rezgés elleni védelem
(11) A lakóterületek zajhatárértéke 55 dB nappal és 45 dB éjjel, vegyes területek 60 dB nappal és 50 dB éjjel, gazdasági területek 65dB nappal és 55 dB éjjel kiszolgáló út mellett. Gyűjtőút és összekötő út mellett lakóterületek zajhatárértéke 60 dB nappal és 50 dB éjjel, vegyes területek és gazdasági területek zajhatárértéke 65 dB nappal és 55 dB.
(12) Amennyiben az üzemi tevékenységből és építési munkából eredő zajterhelés következtében határérték túllépés következik be, a tulajdonos a védelem, illetve az elhárítás megoldását az illetékes környezetvédelmi hatóság előírásai szerint köteles elvégezni.
(13) Közutak védőtávolságában /zajvédelmi sávjaiban/ csak kivételes esetben lehet olyan épületet elhelyezni, melynek funkciójára jogszabályban előírt zajterhelési határértéket a védősávon belüli tényleges terhelés meghaladja. Kivétel akkor tehető, ha az épület szerkezetei (tartó-, épület- és gépészeti, stb. szerkezetek), és/vagy tartozékai (pl. zajvédő fal) biztosítják a rendeltetésszerű használatot, akkor is, ha a zajvédő sáv kijelölését indokoló útvonalon a jóváhagyott rendezési terv közlekedési alátámasztó munkarészében prognosztizált forgalom zajlik.

Örökségvédelem

31. § Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési szabályok:

(1) Műemlékek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal I. fokú építési hatóságként, műemléki környezetben és nyilvántartott régészeti lelőhelyen szakhatóságként jár el.

(2) A község területén műemlékileg védett:

- Nagyboldogasszony R.k. templom, Fő u. 122. Mtsz.: 8062., hrsz: 1, 2.
Műemléki környezete: 1, 129, 84/5, 82, 81, 76, 75, 74, 73, 69, 6/1, 138, 130 hrsz-ok, a Fő-, a Templom- és Alsó utcák érintett szakaszai, valamint az 5 hrsz-ú út teljes szakasza.
- Szapáry-mauzóleum, Fő u. 68. Mtsz.: 8061., hrsz: 330.
Műemléki környezete: 0133/2, 331, 329, 413, 414, 415, 420, 421 hrsz-ok, valamint a Fő utca érintett szakasza.
- Szapáry-kastély, Fő u. 115. Mtsz.: 10756., hrsz: 265.
Műemléki környezete: 275, 31, 30, 29, 28, 26/3, 25, 23,22, 21, 20, 19, 18, 17, 15, 14, 13, 12, 11, 10, 140, 141, 262, 261, 260, 277, 278/1, 278/2, 301, 302 hrsz-ok, a Fő utca érintett szakasza, valamint a 276 hrsz-ú út.
(3) Nyilvántartott régészetileg lelőhelyek:10
1. Római katolikus templom, temető Ák, KK,. 1-5 hrsz
2. Berekalja I. temető, telep Bv, Ák: 82; 84/5; 104; 105/2 hrsz
3. Berekalja II. telep; Ák, Kk: 03 hrsz
4. Újfalusi Felső Tag telep; Ő, KK, Úk: 076/17-19 hrsz
5. Polányi Réteki tepel; Bv: 010/3 hrsz
6. Borostyánkő út Ró: 0148/1; 03; 016 hrsz.
7. Haraszt telep, útállomás; Ró: 025/10 hrsz.
(4) A település értékeinek megőrzésének érdekében helyi egyedi védelmet élvez:
a) Építmény:
- Alsó utca 14. hsz. 13 hrsz.
- Alsó utca 19. hsz. 65 hrsz.
- Alsó utca 21. hsz. 64 hrsz.
- Alsó utca 31. hsz. 57 hrsz.
- Temető utca 5. hsz. – 417 hrsz.
- Temető utca 11. hsz. – 427 hrsz.
- Fő utca 38. hsz – 349 hrsz.
- Fő utca 81. hsz. – 226 hrsz.
- Kossuth u. 27. hsz. – 453 hrsz.
- I. és II. világháborús emlékmű a templomkertben.
- Kőszobor a Szapáry-mauzóleum előtt.
b) Védendő utcakép:
- Alsó utca teljes egészben
- Fő utca 52-62. házszámok között: 333-339 hrsz között.
(5) Helyi védelmet élvező építményekre előírásai:
a) helyi védelem alatt álló építményeket nem szabad elbontani, felújítás, állagmegóvás alkalmával az eredeti állapotuk fenntartását illetve visszaállítását kell előírni.
b) Védendő, felújításnál megőrzendő épületkarakter elemek:
- utcavonalra merőleges, oldalhatáron álló beépítés,
- kémények, homlokzati párkányok és vakolatdíszek, nyíláskeretezések, vakolt, festett falfelületek,
- függőleges tengelyű (álló), kisméretű ablakok,
c) Az álló téglalap formájú egyedüli vagy páros ablakok nem alakíthatók át, a nyílászárók osztását az eredetivel azonosan, illetve azt visszaállítva kell kialakítani; a tornácbejárók nem szüntethetők meg, felújítás során ezek visszaállítását elő kell írni.
d) Az utcai homlokzattól számított, annak szélessége kétszeresénél nagyobb mélységben az épület keresztszárnnyal bővíthető, melynek párkánymagassága, nyílásrendje, fedése, homlokzatképzése a védett épülettel azonosan képzendő ki, a keresztszárny gerincmagassága nem lehet nagyobb a védett épületénél.
e) Az állékonyságukban veszélyeztetett, vagy – számítással igazoltan – gazdaságosan fel nem újítható épületek felmérési dokumentáció készítése után bonthatók, de új épület építése esetében az utcai homlokzat, az épületrészek magassági kialakítása és a beépítési körvonal - kivéve a hátsókert felé történő változtatást - nem térhet el az eredeti épülettől.
f) A helyi védelem alatt álló építmények homlokzati falainak színe fehér, vagy halvány árnyalatú (pl.: sárga, narancssárga, okker, stb…) lehet.
g) Közműcsatlakozások, vezetékek, vonalas létesítmények, reklám-hordozók elhelyezése elsődlegesen kerülendők, de ha ez nem lehetséges az épület architektúrájának sérülése nélkül, csak esztétikus kivitelben történhet
h) a helyi védetté nyilvánítást az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(6) Az utcaképi védelem alá eső területeken a hagyományos utcaképet meg kell őrizni, a foghíjak esetében a beépítéssel ahhoz kell alkalmazkodni.
(7) A település belterületén óriásplakát (multireklám) elhelyezése tilos.

Sajátos jogintézmények

32. § (1) A község az 1997. évi LXXVIII. tv. 29. §(4) bekezdése alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:

- településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetési kötelezettséget
(2) A beültetési kötelezettség hatálya alá az alábbi telkek Szabályozási Terven meghatározott területei tartoznak:
- 076/26 hrsz tervezett gazdasági terület K-i oldalán 20 m szélességben;
- 092/1 hrsz ipari gazdasági terület D és DNy-i-i oldalán 25 m szélességben;
- 127; 130 hrsz területen sorkipolányi temető Ny-i oldalán
(3) A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani: - terület gyepesítését,
- a telepítési sávban lakóterület esetében gyümölcs vagy őshonos fafajokkal megvalósítandó növénytelepítéssel, gazdasági terület esetében vegyes faállományú fásítással, a jelölt terület legalább 80 %-án.
(4) Az ültetést az építési engedély mellékleteként benyújtott telepítési terv alapján a használatbavételig kell elvégezni figyelembe véve a kiültetési időszakokat (pl.: tavasz, ősz).

Védőtávolságok

33. § (1) Védőtávolságon belüli építési tevékenység esetén az illetékes hatóság hozzájárulását be kell szerezni

(2) A tervlap szerinti helyeken az ott megadott szélességekkel az alábbi védőtávolságokat kell megtartani:

a) Föld feletti villamos vezeték 300-500 kV névleges feszültségszint között 28 méter, 100-200 kV névleges feszültségszint között 13 méter, 1-35 kV névleges feszültségszint között 5 méter, de a vezeték azon szakaszán, amely belterületre és fokozott biztonságra vonatkozó előírásainak megtartásával létesült, 2,5 méter 122/2004.(X.15.) Korm. rendelet szerint;
b) 8442; 8704 és 8705. j. összekötő út lakott területen kívüli szakaszán úttengelytől 50-50 m;
c) Tervezett árvízvédelmi töltés mentett oldalán 10 m
d) vízfolyások part éleitől / Sorok-Perint, Kis-Sorok-patak / 6-6 m;
e) társulati kezelésű vízfolyások - Csikorgó-patak, Füzes árok - part éleitől 3-3 m
f) A nagy-középnyomású gázvezeték mentén 9 m, középnyomású gázvezeték biztonsági övezete D90 felett 5-5 m, alatta 4-4 m. A fogadó állomás védőövezete 10-10 m.
g) Tervezett szennyvízátemelők tervezett környezetében OTÉK függelék szerint;
h) ivóvíz vezetékek környezetében a 123/1997.(VII.18.) Korm. Rendelet 4. sz. melléklete szerint;
i) az állattartó telepek védőtávolságát a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint kell meghatározni.
Közutak lakott területen kívüli szakaszának védőtávolságánál, a közúti közlekedésről szóló 1988.évi I. tv 42/A. §.(1) bek., ill. a tv végrehajtásáról szóló 30/1988.(IV.21.) MT rendelet 31. §.(3). bekezdését figyelembe kell venni.

Záró rendelkezések

34. § (1) Sorokpolány község Szabályozási Terve az alábbi tervlapokat tartalmazza, azokat a Helyi Építési Szabályzattal együtt kell alkalmazni:

- Sorokpolány község 10. Szabályozási Terv Belterület jóváhagyandó
M =1 : 2000; 022/02 munkaszámon; 10. rajszámon.
- Sorokpolány község 11. Szabályozási Terv Külterület jóváhagyandó
M =1 : 20 000; 022/02 munkaszámon; 11. rajszámon.
Készítés dátuma: 2007. április
(2) A rendelet mellékletei :
1. sz. melléklet A belterület határáról, valamint a belterületbe vonandó telkek
helyrajzi számáról
2. sz. melléklet Beépítési mintalapok.
(3) A rendelet 2007. április 16. napján hatályba, de a rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált illetve folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

1. melléklet

A belterület határának kiterjesztéséről
valamint
a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számáról
076/26 hrsz részben, szabályozási terv szerint;
076/17 hrsz egészben;
076/18 hrsz egészben;
076/19 hrsz egészben;
076/20 hrsz egészben;
076/21 hrsz egészben;
0131/2 hrsz egészben.
1

* A lap alján dőlt betűvel írt szöveg az OTÉK-nál szigorúbb előírásra hívja fel a figyelmet. Nincsenek megjelölve azok a szövegrészek, amelyek tartalmára vonatkozóan az OTÉK a helyi építési szabályzatban, illetve szabályozási tervben történő megállapítás lehetőségét rögzíti. (pl. OTÉK 35.§ és 36.§)

3

Helyi állattartási rendelet száma: 15/2000.(VII.31.) sz. KT rendelet Az állattartás helyi szabályairól

4

OTÉK 44.§(14)

5

OTÉK szigorítás: Az OTÉK 14.§ (2) 8. pont szerinti üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

6

OTÉK szigorítás: Az OTÉK 14.§ (2) 1. pont szerinti lakóépület elhelyezés szigorítása.

7

OTÉK szigorítás: Az OTÉK 14.§ (2) 8. pont szerinti üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

8

OTÉK kiegészítés: Az OTÉK 20.§ (4) kiegészítése.

9

OTÉK szigorítás: Az OTÉK 29.§ (5) bekezdés és OTÉK 1. számú melléklet 55/A pontjának szigorítása

10

Régészeti érintettség esetén a 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni. Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélyének beszerzése szükséges. A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában. Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő. A régészeti örökséget érintő egyéb kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.