Sorokpolány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (III. 24.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2015. 03. 25- 2015. 09. 08

Sorokpolány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (III. 24.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2015.03.25.

Sorokpolány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Sorokpolány Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 9773 Sorokpolány, Fő u. 104.

(3) A képviselő-testület hivatala: Balogunyomi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(4) Az önkormányzat honlapja: www.sorokpolany.hu

(5) Az önkormányzat kormányzati funkcióit az 1. melléklet tartalmazza.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) ügyrendi kérdés: a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő kérdés, javaslat,

b) napirend: egy ülésnapon tárgyalt ügyek összessége,

c) napirendi pont: az ülésnapon tárgyalt ügy, mely a napirend önálló részét képezi.

3. Az önkormányzat létszáma, feladat- és hatásköre

3. § A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.

4. § Az önkormányzat az alábbi önként vállalt feladatokat látja el:

a) anyagi támogatást nyújt a helyi rendőrség működéséhez.

b) ellátja a zöldterületek, közterületek gondozását, tisztántartását.

c) közreműködik térségfejlesztési tervek, programok készítésében.

d) társul önkormányzati célok megvalósítását elősegítő szervezetekhez.

e) gondoskodik az országos, térségi, községi ünnepségek, rendezvények szervezéséről

f) támogatja a civil szervezeteket.

4. A Képviselő-testület ülése

5. § A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, folytatólagos ülést, valamint közmeghallgatást tart.

6. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 7 ülést tart.

(2) A Képviselő-testület rendszerint havonta egy alkalommal, az adott hónap negyedik hétfőjén tartja ülésnapját, amennyiben külső körülmény mást nem indokol.

(3) A képviselő-testület tavaszi és őszi ülésszakot tart. A tavaszi ülésszak január 11-től június 30-ig, az őszi ülésszak augusztus 21-tól december 20-ig tart.

(4) A képviselő-testület július 1. és augusztus 20., valamint december 21. és január 10. között rendes ülést nem tart.

5. Rendkívüli ülés

7. § (1) A polgármester halaszthatatlan ügyben, ha a Képviselő-testület rendes ülését megvárni nem lehet, vagy olyan napirendről van szó, amelyet jelentőségénél fogva külön ülésen indokolt tárgyalni - rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – a napirendek írásos anyagával együtt – lehetőség szerint kettő nappal, de legalább 24 órával az ülés előtt kell kézbesíteni.

6. Közmeghallgatás

8. § A közmeghallgatás levezetésére a Képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga,

b) a feltett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell,

c) ha nincs mód az azonnali válaszadásra, vagy a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik a közérdekű bejelentések, és javaslatok elintézéséről szóló törvény szabályai szerint kell eljárni.

7. Előterjesztések

9. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések döntést igénylő (rendelettervezet, határozati javaslat) vagy tájékoztató jellegű anyagok.

(2) A Képviselő-testületi ülésre előterjesztést jogosult benyújtani:

a) polgármester,

b) jegyző,

c) alpolgármester,

d) települési képviselő,

e) bizottság,

f) helyi társadalmi, civil szervezet, állampolgári közösség.

(3) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős.

(4) A Képviselő-testület elé csak az az írásos előterjesztés nyújtható be, amely a polgármesterrel egyeztetésre került. A Képviselő-testület elé benyújtásra kerülő írásos előterjesztések határozati javaslatait a jegyző törvényességi szempontból ellenőrzi, valamint kézjegyével ellátja.

(5) Az önkormányzat intézménye, alapítványa, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője – a polgármester útján – terjeszti a Képviselő-testület elé.

10. § A Képviselő-testület rendes ülésére benyújtásra kerülő írásos előterjesztéseket legalább a képviselő- testületi ülés időpontját megelőzően tíz nappal korábban kell az előadónak benyújtania, kivéve a sürgősségi indítványt.

11. § (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. Az írásbeliség rendkívüli ülés esetén egyszerű megítélésű, részletes elemzést, az érvek kifejtését nem igénylő ügyben mellőzhető.

(2) Az előterjesztés két részből áll:

a) bevezető részből és

b) határozati javaslatból.

(3) Az előterjesztés bevezető része tartalmazza:

a) a fejrészt (előterjesztő, cím),

b) az ügy (napirend) tárgyát,

c) a testületi tárgyalás alapját képező információkat, tényeket, adatokat,

d) a szükséges és lehetséges döntési változatokat és azok jogszabályi alapját,

e) a döntések várható következményeit, pénzügyi, gazdasági hatását,

f) az előterjesztő állásfoglalását,

g) bizottság által tárgyalt ügynél a bizottság javaslatát.

(4) A határozati javaslat tartalmazza:

a) a testületi döntést, rendelkezést, intézkedést, illetve ezek lehetséges változatait,

b) szükség szerint a végrehajtás módjára vonatkozó előírásokat,

c) a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a határidő év, hó, nappal való megjelölését.

8. A képviselő-testületi ülés összehívása

12. § (1) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testület összehívására és az ülés vezetésére az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.

(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, az ülés jellegét, a tervezett napirendeket és a napirendek előadóit.

(3) A Képviselő-testület ülésének meghívóját – a napirendek írásos anyagával együtt – úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább három nappal megkapják.

(4) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) a napirend előadóját,

c) amennyiben a napirend pont a tevékenységi körét érinti a sorokpolányi civil szervezetek képviselőit,

d) akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.

(5) A meghívót és az előterjesztést elektronikus formában kell kézbesíteni az érintettek részére, amennyiben a rendelet 2. mellékletének kitöltésével hozzájárul a képviselő-testületi anyagok elektronikus úton történő megküldéséhez. Az érintett az e-mail megérkezését a visszaigazolás megküldésével igazolja.

9. A lakosság értesítése a Képviselő-testület üléséről

13. § A település lakosságát értesíteni kell a Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a meghívó az önkormányzat hirdetőtábláján történő megjelenítésével.

10. A Képviselő-testület ülésének vezetése, a tanácskozás rendje

14. § (1) A napirend előtt a Képviselő-testület részére a polgármester szóbeli tájékoztatást ad

a) a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásáról;

b) az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, a két ülés közötti fontosabb intézkedésekről;

c) a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(2) A polgármester, a Képviselő-testület tagjai, a bizottság elnöke sürgősséggel kérheti a Képviselő-testülettől egyes ügyek soron kívül történő megtárgyalását. A sürgősségi tárgyalásra vonatkozó indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12 óráig, indokolással ellátva, írásban kell benyújtani a polgármesterhez. A sürgősségi indítvány esetében a 17. §-ban foglalt előírásokat értelemszerűen alkalmazni kell. Az indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, és első napirendként tárgyalja.

(3) A képviselői önálló indítványt írásban, a polgármesternél kell beterjeszteni, a rendes ülés napját megelőzően legalább három nappal. Képviselői önálló indítványt a polgármester és települési képviselő tehet. A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy sajátkezű aláírását.

15. § A jegyző soron kívül köteles jelezni a képviselő-testület jogszabálysértő működése, valamint döntése esetén.

16. § (1) A polgármester az ülés kezdetekor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri.

(2) A polgármester minden napirend felett külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A vita lezárása után kerülhet sor a módosító indítványokról történő szavazásra, amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő nem fogadja el.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat a polgármesternek jelzik. A felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek a polgármester, az általa megállapított sorrendben adja meg a szót.

(4) A Képviselő-testület felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak, állampolgároknak is. A hozzászólás jogának megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.

(5) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

17. § A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során:

a) figyelmezteti a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevő hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy ugyanazon érveket megismétli,

b) rendre utasítja a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevőt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, illetve a tanácskozás méltóságához nem illő megfogalmazást használ,

c) az ülésteremből kiutasíthatja a rendbontó hallgatót,

d) folyamatos rendzavarás esetén többszöri figyelmeztetés után az ülést felfüggesztheti,

e) súlyos rendzavarás esetén, ha az ülés folytatása lehetetlen, a polgármester az ülést berekeszti.

11. Döntéshozatal

18. § A Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges:

a) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

b) hitelfelvételhez,

c) önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítése esetén,

d) díszpolgári cím adományozásához,

e) helyi népszavazás kitűzéséhez,

f) közterület elnevezéséhez.

19. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester megszámlálja a szavazatokat, majd ismerteti a szavazás eredményét a következő sorrendben: a javaslat mellett leadott „igen”, az ellene leadott „nem” szavazatok, és a tartózkodások száma, valamint az érdemi döntés.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben fel kell olvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A névsort a jegyző olvassa, és azonnal visszaolvasva feltünteti a szavazatot a polgármester és az önkormányzati képviselők nevét és szavazatát tartalmazó szavazási íven. A szavazási ívet – a szavazatok összeszámlálása után – átadja a polgármesternek.

(3) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) Titkos szavazásra a Képviselő-testület tagjai közül bárki javaslatot tehet. A titkos szavazásról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A titkos szavazás borítékba helyezett, bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapon – szavazófülke nélkül, urna használatával –, külön helyiségben történik. A titkos szavazás eredményét az 3. mellékletben szereplő jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.

12. Önkormányzati rendelet

20. § Az önkormányzat rendelettervezetét a jegyző készíti elő. E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt.

21. § (1) Amennyiben a rendelettervezet tárgyalásra alkalmas, előzetes törvényességi vizsgálata megtörtént a polgármester köteles a soron következő ülésre azt beterjeszteni.

(2) A tervezet megtárgyalása után a Képviselő-testület dönt a rendelet megalkotásáról.

(3) Ha a tervezet tárgyalásakor annak tartalmát érdemben és lényegesen módosító több új javaslat merül fel, és a tervezet átdolgozása szükséges, a Képviselő-testület a tervezetet átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek. Az átdolgozott rendelet-tervezetet a Képviselő-testület soron következő rendes ülésére kell beterjeszteni a vonatkozó szabályok betartásával.

22. § (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon, az önkormányzati hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel gondoskodik.

(2) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

13. Jegyzőkönyv

23. § (1) A kivonatos jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl:

a) az ülés jellegét;

b) a távolmaradók nevét;

c) a lakosság részéről megjelentek számát;

d) az ülés megnyitásának időpontját;

e) az ülés határozatképességét;

f) a napirend előtti felszólalásokat;

g) kérelemre a szó szerint elhangzottakat;

h) a határozathozatal módját;

i) az önkormányzati rendelet tárgyát és utalást arra, hogy a hiteles szöveg a jegyzőkönyv melléklete;

j) az ülésvezető esetleges intézkedéseit;

k) az ülésen történt fontosabb eseményeket;

l) az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket, az ezekre adott válaszokat és az elfogadással kapcsolatos nyilatkozatokat, testületi döntéseket;

m) az ülés bezárásának (félbeszakadásának) idejét.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) meghívó;

b) jelenléti ív;

c) írásos előterjesztések, interpellációk;

d) titkos szavazás jegyzőkönyve;

e) név szerinti szavazás szavazási íve;

f) a képviselő írásban benyújtott hozzászólása;

g) a jegyző törvényességi észrevétele;

h) az önkormányzati rendelet hiteles szövege;

i) az ülésen ismertetett levél, egyéb irat fénymásolata.

24. § A jegyzőkönyvből az ülés után az érdemi döntések teljes szövegét tartalmazó kivonatot kell készíteni, melyet meg kell küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban résztvevőknek és a felelősöknek, valamint kérésük alapján a képviselőknek.

25. § (1) A jegyzőkönyvet a Hivatalban – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – az állampolgárok megtekinthetik. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A betekintést a jegyző engedélyezi.

(2) A jegyzőkönyvről a képviselőknek kérésre másolatot kell kiadni. A zárt ülés jegyzőkönyvéről nem lehet másolatot kiadni.

(3) A zárt ülésen hozott döntések lényegét - a zárt ülésre vonatkozó szabályok sérelme nélkül - a következő nyilvános testületi ülésen röviden nyilvánosságra lehet hozni.

(4) A jegyzőkönyv hivatalos megkeresésre a bíróságnak és más hatóságnak kiadható.

14. Települési képviselő

26. § (1) A képviselőt a polgármester, a jegyző, valamint a Hivatal köztisztviselői kötelesek munkaidőben soron kívül fogadni.

(2) A képviselő a Hivatal köztisztviselőinek utasítást nem adhat.

(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén a képviselőt 5.000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja.

15. A Képviselő-testület bizottságai

27. § (1) A bizottság elnökére és tagjaira javaslatot tehet:

a) polgármester,

b) bármely képviselő,

c) az érintett bizottság.

(2) A bizottsági tagság (elnöki tisztség) megszűnése esetén a Képviselő-testület haladéktalanul, de legkésőbb a tagság (elnöki tisztség) megszűnésétől számított 60 napon belül új tagot (elnököt) választ.

(3) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre 3 fővel.

(4) Az Ügyrendi bizottság feladat- és hatáskörét a 4. melléklet tartalmazza.

16. Polgármester és alpolgármester

28. § (1) A polgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.

29. § Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

17. A jegyző

30. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott, a balogunyomi székhelytelepülésen pénzügyi feladatokat ellátó köztisztviselő látja el.

18. A lakossággal való kapcsolattartás formái

31. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

a) helyi népszavazás és népi kezdeményezés;

b) közmeghallgatás;

c) képviselői fogadóóra a Hivatalban kialakított képviselői fogadóirodában.

(2) A Képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok, baráti társaságok működését, azokkal együttműködik.

32. § (1) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot, településrészek fórumát hívhat össze.

(2) A fórumról jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi képviselő megkap.

(3) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint a rendelet 13. §-ában foglaltaknak megfelelően kell tájékoztatni.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott önkormányzati képviselő vezeti.

(5) A lakossági fórum témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.

(6) A lakossági fórumra a jegyzőt vagy megbízottját meg kell hívni.

19. Záró rendelkezések

33. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2011. (IV. 26.) önkormányzati rendelet.