1. § A településkép védelméről szóló 10/2017.(XII.20.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) és (2) bekezdések helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településkép védelme a természeti és épített környezete által meghatározott jellegzetes településrészek, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatának és térbeli szerkezetének - az építészeti, táji értékek, és az örökségvédelem figyelembevételével történő – megőrzését vagy alakítását jelenti, melyen keresztül az életminőség javítása, az esztétikus környezet kialakítása, és ezek társadalmi elfogadtatását lehet elérni. A település vizuális megjelenése (a település képe) függ a történeti táji- és épített örökség eredeti megtartásától, védelmétől, az építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való formálásától, és a védett értékek helyreállításának minőségétől.”

2. § A R. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

3. § A R. 12 § helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) 12 (1) Helyi egyedi védett épületen

(3) Helyi egyedi védett értékek felújítása során a helyi hagyományokhoz illeszkedő eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.

(4) Helyi egyedi védelem alatt álló értékre a településképi követelmények hatálya annak minden elemére kiterjed.”

4. § (1) A R. 13 § a) helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) „ a) csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük karakterjellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően, és a területi sajátosságokat figyelembevéve alakítottak ki. „

(3) A R. a 18/A § -sal egészül ki:

(4) „18/A § A település településképi szempontból egyéb területén az építmények a környezettel funkcionális és esztétikai összhangban, tájba illesztve helyezhetők el. Az épületek kialakítása a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő anyaghasználattal történjen.”

5. § (1) A R. 19 § b) helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) „b) egy telken lévő építmények tömegét úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.

6. § (1) A R. 20 § helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) „

(3) az épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 15-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. A természetes színektől eltérő világító és élénk színű fedések nem alkalmazhatók.

(4) A technológiai létesítmények növényzettel takarva helyezhetők el.”

7. § (1) A R. 22 § b) helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) „b) összhangban legyen a telken lévő további építmények homlokzatával (színezéseit és anyaghasználatát tekintve) egymással egységes építmény-együttes hatását keltsék, valamint a kerítés kialakítása is illeszkedjék a homlokzatokhoz.”

(3) A R. 24 § a) helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) „ a) a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajokkal legyen telepítve, a hazai flórát reprezentáló, lombhullató fajok alkalmazásával. A közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek és a tujafélék kerülendők.

8. § (1) A R. 26 § (1), (2) helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) „(1) A településkép fokozottabb védelme érdekében a közterületeken, valamint közterületnek nem minősülő magántelkek közterületről látható részein és az itt lévő épületeken reklámhordozó csak úgy és olyan méretben, megjelenési formában helyezhető el, hogy az a településkép megőrzését, érvényesülését vagy kialakítását e rendeletben foglaltak figyelembevételével ne sértse és ne akadályozza.

(3) Útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen úgy helyezhető el, hogy annak kialakítása, anyaghasználata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon, a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem veszélyeztethet.”

9. § (1) A R. 32 (3). § utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) „ A településképi vélemény kérelem tartalmát és benyújtandó mellékleteit e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

10. § (1) A R. 32 (4). § helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) „(4) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.”

11. § (1) A R 42. § (1) bekezdése kiegészül a következő szöveggel:

(2) „A kötelezés előtt, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.”

12. § (1) A R. 43 § első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) „43. § Településképi kötelezési eljárást von maga után e rendeletben leírt településképi követelmények megszegése, valamint:”

13. § (1) A R. 16. alcíme helyébe a következő alcím lép:

(2) „16. A településkép-védelmi bírság”

(3) A R. 44. § (1) helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) „(1) A településképi rendelet településképi követelményeinek megszegése vagy végre nem hajtása esetén, a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, vagy a településképi kötelező konzultáció és településképi bejelentés elmulasztása esetén, vagy a településképi kötelezés határidejének eredménytelen eltelte után, e magatartás elkövetőjével szemben az önkormányzat képviselő-testülete településkép-védelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki.”

14. § (1) A R. 44. § (3) helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) „(3) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján megkezdhető, – amennyiben a polgármester azt nem tiltja meg, – és ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.”

15. § A R. 44. § (5) és (10) bekezdésében a „településképi bírság” szövegrész helyébe a „bírság” szövegrész lép.

16. § Hatályát veszti az R.

17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.