Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2009 (XII.22.) önkormányzati rendelete

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2009. (XII.22.) rendelete Homokbödöge Község Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervéről

Hatályos: 2010. 02. 22

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselőtestülete (Továbbiakban: Képviselőtestület) az épített környezet alakí-

tásáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésében, valamint a helyi

önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jog-körében eljárva az alábbi rendeletet (Továbbiakban: Rendelet) alkotja:



Általános előírások


Az előírások hatálya[1]


1. §[2]

Az előírások alkalmazása


2. § (1) Az előírásokat az R-2 jelű külterületi szabályozási tervvel, és az R-3 jelű belterületi szabályozási tervvel együtt

            kell alkalmazni.


       (2) Az 1. §-ban meghatározott település területén területet felhasználni, telket alakítani, építményt tervezni, építeni,

            átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztat-

            ni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak a szabályozási terv

            és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. A Rendeletben nem sza-

            bályozott kérdésekben a magasabb szintű jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.

A szabályozás elemei


3. § (1) Irányadó szabályozási elemek:

            a) Irányadó telekhatár

                Az irányadó telekhatár a szabályozási terv által javasolt telekkialakítást rögzíti.

            b) Megszüntető jel

                A szabályozási terv által megszüntetendő telekhatárokat jelöli.


       (2) Kötelező szabályozási elem az összes olyan szabályozási elem, mely nem irányadó.


       (3) A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv módosításával hajtható végre.


       (4) Az irányadó szabályozási elemek csak telekalakítási javaslatot rögzítenek, alkalmazásuk nem kötelező.

Telekalakítási rendelkezések


4. § (1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betar-

             tásával és a tervezett úthálózat szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.


       (2) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület szélesítése céljából  kerül sor, a telekalakítás és a beépí-

             tés akkor is engedélyezhető, ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett volna, de

             a telekalakítást követően a telek méretei már nem érik el az övezetben előírtakat, de alapterülete meghaladja

             a 400 m2-t, s a telek beépítése a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.


       (3) Közforgalom elől elzárt magánút, mezőgazdasági út elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában,

            az OTÉK figyelembe vételével legalább 6 m szélességű területsávot kell biztosítani. Közforgalom számára meg-

            nyitott magánút műszaki paramétereire ugyanazon előírások vonatkoznak, mint a közutakra. Magánút, mező-

            gazdasági út számára kialakított telek területe a vonatkozó övezeti előírásban rögzített legkisebb kialakítható te-

            lek területétől kevesebb is lehet.


       (4) Közműlétesítmény elhelyezése céljára a vonatkozó övezeti előírásban rögzítettől kisebb telek is kialakítható.

      

       (5) Az új saroktelkek előkerti határvonal-hosszának legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az egyes övezetek-

            ben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.

Az építési engedélyezési eljárás helyi szabályai[3]


5. §[4]


Építési telkek beépítési módjának meghatározása


6. § (1) Az építési telkek épület elhelyezésére szolgáló területrészét az övezeti előírásokban meghatározott építési

            hely valamint a kötelező zöldfelületi területhasználatok beépítési korlátozásai alapján kell megállapítani. Épü-

            let az adott építési telken belül ott építhető, ahol azt az összes előírás azt lehetővé teszi.


       (2) Az építési helyet meghatározó minimális elő-, oldal- és a hátsókert méreteket az adott beépítési mód alapján

            az OTÉK  előírásai szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat az övezeti előírások rögzítik.


       (3) Ahol a terv csak előkert és hátsókert határt jelöl, ott az oldalkert a beépítési mód függvényében, jelen szabály-

             zat övezeti előírásaiban foglaltak szerint biztosítandó.


       (4) Ahol a terv, építési helyet nem jelöl, ott az övezeti előírásokban meghatározott paraméterek szerinti elő-, oldal-

            és hátsókertek értelemszerűen biztosítandók.


       (5) A kialakult beépítési módú, átalakításra nem szánt karakterű területeken ha a telek jelenlegi jellemzői az építési

            előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok

            szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni:

            a) ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület átalakítható, felújít-

                ható, de bővítés (sem vízszintes, sem függőleges irányaba) nem engedélyezhető, kivéve a már meglévő ma-

                gastető beépítését, illetve a lapostető magastetővel való beépítését; ha az épület lebontásra kerül, a telket 

                beépítetlen teleknek kell tekinteni és az övezeti előírásokat kell alkalmazni,

            b) ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírás-

                tól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó építési előírások betartásával

                az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők,

            c) ha a telken található meglévő építmények építménymagassága meghaladja a vonatkozó övezeti előírásokban

                rögzített értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények egyik homlokzatának magassága sem

                haladhatja meg a vonatkozó övezeti előírásban a legnagyobb építménymagasságnál előírt számértéket; ha a

                meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó épít-

                ménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.


       (6) Az övezetek előírásai közt előforduló „K” betűjelzés kialakult állapotot jelent. Ha az övezetre előírt paramétere-

            ket a kialakult állapot szerinti adatok meghaladják –

             a) telekméret, beépítettség, építménymagasság, előkert vonatkozásában átalakítás és bővítés esetén a kiala-

                 kult állapot tartható, a bővítés során keletkező új épületrészekre is, új beépítésnél a jelen előírásokat kell

                 betartani;

             b) oldal- és hátsókert vonatkozásában, ha a kialakult állapot szerint az épületek közötti távolság a tényleges

                 építménymagasság értékénél kisebb, ez az érték csak átalakítás esetén tartható, oldalkert irányú bővítés-

                 nél és új építésnél a távolságokat a jelen előírások szerint biztosíani kell.


       (7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az utcára merőleges főtömeg az utcai homlokzat síkjától legalább

             5,0 m távolságban az építési helyen belül oldalirányba is bővülhet.


Az építményekre vonatkozó általános előírások


7. § (1) A településen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes építmények építhetők, amelyeket a

            telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátossága-

            inak megfelelően alakítottak ki.


       (2) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy

            azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.


       (3) Állattartó épületek a helyi állattartási rebdeletben rögzített szabályok szerint helyezhetők el.


       (4) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény

                   a) a közterület felé néző,

                  b) a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló

            homlokzatának magassága.


       (5) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestés-

            sel megbontani nem szabad.


       (6) A szomszédos épületek utcai homlokzatának magassága maximimum 0,5 méterrel térhet el egymástól. A

            szomszédos épületek tömegformálásukkal, színvilágukkal egymáshoz illeszkedjenek.


       (7) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:

                a) Terepszint alatti építmény - lápterület, Ev övezeti jelű védelmi erdőterület, továbbá Má0 övezeti jelű mező-

                     gazdasági terület kivételével - bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai

                     vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítmé-

                     nyeket.

                 b) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

                 c) A terepszint alatti létesítmény feletti kert, zöldfelület az OTÉK-ban rögzített feltételek mellett számítható

                     be az építési telekre előírt legkisebb zöldfelületi mutató értékébe.

                 d) A terepszint alatti beépítettség nem haladhatja meg az építési övezetben, övezetben előírt beépíthetőség

                     mértékét.


       (8) Klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílását és kültéri berendezését az épület fő (utcai)

             homlokzatára nem lehet elhelyezni.

Reklámfelületek kialakítása


8. § (1) A lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen szabadon

            elhelyezhető. Kialakítása, anyaghasználata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon. Elhelyezése

            a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályoz-

            hat és a  közbiztonságot nem veszélyeztethet.


      (2) A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukon belül cégéreket,

           figyelemfelkeltő táblákat, feliratokat stb. (Továbbiakban: reklám) helyezhetnek el, illetve más ingatlanon belül ilye-

           neket - a tulajdonos beleegyezésével - kialakíthatnak.


     (3) Reklám támfal, kerítés, kapuzat, épület homlokzatának szerves (építészetileg megkomponált) részeként, építési

           telkeken önállóan, továbbá  közterületi korlátokon, közműoszlopokon kerülhet kialakításra. Hideg színhőmérsék-

           letű megvilágítás (neon, halogén, lézer fényfényforrás), vibráló, pulzáló fényjelenség nem alkalmazható.

Szélerőművek elhelyezésének szabályai


9. § (1) A szélerőművek a szabályozási terven jelölt általános mezőgazdasági terület övezeteiben helyezhető el, a

            (2)-(5) pontban rögzített feltételek együttese teljesülése esetén.


       (2) A szélerőművek telepítése előtt környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.


       (3) A szélerőmű tornyok üzemeltetéséhez szükséges villamos vezetékek csak talajszint alatt vezethetők.


       (4) Szélerőművek

               a) erdőterülettől a dőléstávolság;

               b) az országos ökológiai hálózat területétől a dőléstávolság;

               c) országos közút tengelyétől 150 m;

               d) lakóterülettől legalább 800 m;

               e) gazdasági területtől 150 m;

               f) nagyfeszültségű légvezetéktől a dőléstávolság;

               g) termékvezeték biztonsági övezetétől 50 m;

               h) mikrohullámú hírközlési vonaltól min. 50 m

  védőtávolság biztosításával létesíthetők. A védőtávolságot a szélerőmű torony tengelyétől kell számítani.


       (5) Szélerőmű toronytól

               a) 150 m védőtávolságon belül gazdasági, ipari épület;

               b) 800 m védőtávolságon belül lakóépület nem létesíthető.

Külterület és belterület[5]


10. §[6]

Területfelhasználás


11. § A település területe az alábbi területfelhasználási kategóriákba tagozódik:

         a) beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használa-

             tuk szerint

             aa) lakóterület: falusias lakóterület,

             ab) gazdasági terület:

                   aba) kereskedelmi, szolgáltató terület,

                   abb) ipari terület,

             ac) különleges terület: turisztikai terület.

         b) beépítésre nem szánt területek

             ba) közlekedési- és közműterület,

             bb) zöldterület,

             bc) erdőterület,

             bd) mezőgazdasági terület,

             be) vízgazdálkodási terület.

             bf) különleges beépítésre nem szánt terület: temető terület.



Beépített és beépítésre szánt területek


12. § Beépítésre szánt területen épület építésére építésügyi hatósági engedély csak akkor adható, funkcióváltás csak

         akkor engedélyezhető, illetve az engedélyek érvénye csak akkor hosszabbítható meg, ha a közművesítettség az

         alábbi mértékben biztosított:

         a) a beépítésre szánt terület belterületi, illetve belterületbe tervezett részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, közüze-

             mi szennyvízelvezetés és –tisztítás, közüzemi villamos energia és gáz szolgáltatás, közterületi nyílt vagy zárt

             rendszerű csapadékvíz-elvezetés, amennyiben közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás a településen még

             nem áll rendelkezésre, kiépítéséig – átmenetileg – zárt szennyvíztároló is elfogadható;

         b) a beépítésre szánt terület külterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, egyedi közművel történő szennyvíz-

             tisztítás és szennyvízelhelyezés, közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt rendszerű csapadék-

             víz-elvezetés.

Falusias lakóterület


13. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

                   a) lakóépület,

                   b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

                   c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

                   d) szálláshely szolgáltató épület,

                   e) kézműipari építmény,

                   f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

                  g) sportépítmény.


       (2) Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, ameny-

            nyiben a gazdasági tevékenységből származó környezetterhelési kibocsátások nem érintik, nem korlátozzák a

            szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.


       (3) A falusias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a

            400 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.


       (4) Épületek a szabályozási terven jelölt, annak hiányában az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyez-

             hetők el:

             a) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, 5,0 méter,

             b)[7]

             c) az építési hely hátsókert felé eső határvonala a közterületi határvonaltól mért maximum 50,0 méter lehet, de

                 a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0

                 méternél. 


       (5) Az épületek utcai homlokvonalát az építési hely utcai határvonalára kell elhelyezni.


       (6) Az építési telkeken a hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembe vételével a meghatározott építési helyen

            legfeljebb kettő épület-tömeg helyezhető el.


       (7) A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és

            beépítési előírásokat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:


Lf-1. jelű építési övezet

Beépítési mód

oldalhatáron álló

Kialakítható telek legkisebb területe

900 m2

Kialakítható telek legkisebb szélessége

16 m a telek homlokvonalán

Megengedett legnagyobb beépítettség

30 %, de max 400 m2

Megengedett legkisebb építménymagasság

K – 3,6 m

Megengedett legnagyobb építménymagasság

4,5 m

Megengedett legkisebb zöldfelület

40 %

Tetőhajlásszög

40-45°


Lf-2. jelű építési övezet

Beépítési mód

oldalhatáron álló

Kialakítható telek legkisebb területe

1000 m2

Kialakítható telek legkisebb szélessége

18 m a telek homlokvonalán

Megengedett legnagyobb beépítettség

K – 30 %, de max 300 m2

Megengedett legkisebb építménymagasság

K – 4,0 m

Megengedett legnagyobb építménymagasság

5,5 m

Megengedett legkisebb zöldfelület

40 %

Tetőhajlásszög

35-45°



LfTK. jelű építési övezet

Beépítési mód

K - szabadon álló

Kialakítható telek legkisebb területe

1000 m2

Kialakítható telek legkisebb szélessége

20 m a telek homlokvonalán

Megengedett legnagyobb beépítettség

30 %

Megengedett legkisebb építménymagasság

K – 4,0 m

Megengedett legnagyobb építménymagasság

6,0 m

Megengedett legkisebb zöldfelület

40 %

Tetőhajlásszög

35-45°


       (8) A lakóépületek a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően vakolt homlokzati megjelenéssel, a településre

            jellemző halvány (fehér, sárga, barna és árnyalatai) színezéssel alakíthatók ki.


       (9) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. Tetőhéjazatként cserépfedést kell alkalmazni. A kiegészítő tetőele-

            mek a (7) bekezdésben rögzítettől eltérően is kialakíthatók.


       (10) A lakóépülettől különálló, a főfunkció építményét/építményeit (Továbbiakban: főépület(ek)) kiegészítő épületek

              a főépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építhető, homlokzatának magassága, illet-

              ve gerincmagassága a főépületét nem haladhatja meg, tömegarányaival annak méreteit kell követni.


       (11) A lakóterületen belül állattartó gazdasági épület a helyi állattartási rendelet szerint kerülhet elhelyezésre. Állat-

              tartó épület legkisebb építménymagassága a (7) bekezdésben rögzítettől kisebb, tetőhéjazata a (9) bekezdés-

              ben rögzítettől eltérő is lehet.


       (12) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenn-

              tartani.


       (13) A lakótelkek utcai telekhatárán 1,50 – 2,00 méter magasságú, utcai kerítések létesíthetők.

Gazdasági terület


14. § (1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.


         (2) A gazdasági terület lehet:

                   a) kereskedelmi, szolgáltató terület

                   b) ipari terület

                        ba) jelentős mértékű zavaró hatású terület,

                        bb) egyéb terület.


         (3) A gazdasági terület építési övezeteiben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri az

              1000 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.


         (4) Gazdasági területen az épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 45º-nál me-

               redekebb nem lehet. Rendhagyó színű fedések nem alkalmazhatók.


         (5) A telkek utcai telekhatárán 1,50 – 2,00 méter magasságú, utcai kerítések létesíthetők.


         (6)[8]     

Kereskedelmi, szolgáltató terület


15. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

                   a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

                   b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgá-

                       ló lakások,

                   c) igazgatási, egyéb irodaépületek.


         (2) A kereskedelmi, szolgáltató területen nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást gyakorló, a mindenkori kör-

              nyezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyag-

              gal kapcsolatos termelő, tároló létesítmény, továbbá olyan létesítmény, amelynek rendeltetési használatból ere-

              dő sajátos hatásai korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.


         (3) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:

                 a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,

                 b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál,

                 c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem

                    10,0 méternél.


         (4) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetében a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telek-

              alakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:


GKSZ. jelű építési övezet

Beépítési mód

K - szabadon álló

Kialakítható telek legkisebb területe

2000 m2

Kialakítható telek legkisebb szélessége

20 m a telek homlokvonalán

Megengedett legnagyobb beépítettség

40 %

Megengedett legkisebb építménymagasság

K – 4,0 m

Megengedett legnagyobb építménymagasság

K – 5,5 m

Megengedett legkisebb zöldfelület

20 %

Ipari terület

(Jelentős mértékben zavaró hatású terület)


16. § (1) A jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszé-

               lyes), bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.


         (2) A jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik:

              mezőgazdasági üzem /GIPjÜ/


         (3) A GIPjÜ jelű építési övezetben elhelyezhető:

                 a) a növénytermesztést és állattartást kiszolgáló létesítmények,

                 b) a mezőgazdasági üzemi tevékenységgel összeegyeztethető ipari építmény,

                 c) üzemanyagtöltő.


         (4) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el: 

                  a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,

                  b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 mé-

                      ternél,

                  c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem

                     10,0 méternél.


         (5) A jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési

              előírásokat kell alkalmazni:


GIPjÜ. jelű építési övezet

Beépítési mód

K - szabadon álló

Kialakítható telek legkisebb területe

2000 m2

Kialakítható telek legkisebb szélessége

20 m a telek homlokvonalán

Megengedett legnagyobb beépítettség

30 %

Megengedett legkisebb építménymagasság

K – 3,0 m

Megengedett legnagyobb építménymagasság

K – 6,5 m

Megengedett legkisebb zöldfelület

40 %


         (6)[9]


         (7) A legközelebbi lakóterületekre a vonatkozó mindenkori környezetvédelmi határértékeket biztosítani kell.

             

         (8) Környezetszennyező hulladékok és melléktermékek ártalommentes elszállításáról és tárolásáról az üzemelte-

               tőnek folyamatosan gondoskodni kell.



Ipari terület

(Egyéb terület)


17. § (1) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben elsősorban az ipar, az energiaszolgáltatás és a településgazdálko-

              dás építményei helyezhetők el.


         (2) Az egyéb ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik:

              egyéb ipari terület – településgazdálkodás /GIPT/


         (3) A GIPT. jelű építési övezetében az energiaszolgáltatás, a településgazdálkodás, a településüzemeltetés lé-

              tesítményei helyezhetők el.


         (4) A GIPT. jelű építési övezetében az építmények a védelmi és biztonsági előírások betartásával, és legalább

              3-3 méteres elő-, oldal- és hátsókert elhagyásával kialakított építési helyen belül helyezhetők el, maximum

              50 %-os beépítettséggel.


         (5) A GIPT. jelű építési övezetében található telkek méretüktől függetlenül beépíthetők.

Különleges terület


18. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége mi-

               att (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső ha-

               tásaitól is védelmet igényelnek) más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.


         (2) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek:

              KTT övezeti jelű turisztikai terület.


         (3) A különleges területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó épít-

              mények helyezhetők el.


         (4) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el: 

                  a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,

                  b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 mé-

                      ternél,

                  c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem

                     10,0 méternél.


          (5) A különleges terület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a

                2000 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.


          (6) A különleges terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és

               beépítési előírásokat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:


KTT. jelű turisztikai terület

Beépítési mód

K - szabadon álló

Kialakítható telek legkisebb területe

10000 m2

Megengedett legnagyobb beépítettség

15 %

Megengedett legkisebb építménymagasság

K

Megengedett legnagyobb építménymagasság

6,0

Megengedett legkisebb zöldfelület

50 %

Egy tömegben megjelenő épület alapterület

max. 1000 m2


         (7) Az épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 15°-nál alacsonyabb, 45º-nál

              meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként lemezfedést, cserépfedést kell alkalmazni. Torony, előtető fedése a

              fent rögzítettől eltérően is kialakítható.


         (8) A különleges területen elhelyezhető építmények kialakítása során figyelembe kell venni a környező beépítés

              jellemzőit (méretek, karakter, élet- és vagyonbiztonság, stb.) és szabályozási előírásait.


         (9) Az épületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, termé-

              szetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani.


         (10) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és

                fenntartani.

Beépítésre nem szánt területek


Közlekedési- és közműterület


19. § (1) A közlekedési és közműterület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek

              (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, min-

               dezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a

               hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.


         (2) A közlekedési és közműterületbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét és védőtávolsá-

              gait a szabályozási terv ábrázolja.


         (3) A közutak számára a szabályozási tervlapokon jelölt építési területeket biztosítani kell.


         (4) Közlekedési és közműterület területfelhasználási kategóriájú területek, és a meglévő közutak osztályba soro-

              lása: KÖu övezeti jelű közúti közlekedési és közműterület,

                  a) forgalmi út, összekötő út: 8303. jelű Pápa-Béb összekötő út

                  b) gyűjtőút: Kossuth Lajos utca, Ady Endre utca, Dózsa Gy. utca, Petőfi S. utca

                  c) kiszolgáló utak: Arany J. utca, Táncsics M. utca, Rákóczi Ferenc utca, Bem J. utca, Szabadság utca, Jókai

                      utca.


         (5) A közlekedési és közműterületen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmény, továbbá a ma-

              gasabb szintű jogszabályok betartása mellett:

                   a) hirdető berendezések,

                   b) közúti közlekedés várakozóhelyei,

                   c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,

                   d) szobor, díszkút,

                   e) távbeszélő fülke.


         (6) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési te-

              rületbe került épületrészeken - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területé-

              ben elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - csak karbantartás, fel-

              újítás jellegű munkálatok hajthatók végre. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem le-

              hetséges.


         (7) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni,

              hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, az útcsatlakozások beláthatóságát ne akadályozza.


         (8) A meglévő és tervezett országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyé-

              től számított 50 méter távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyez-

              hető el.


         (9) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasort kell telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gyom-

              mentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan el kell végezni.


         (10) Önálló gyalogutat, kerékpárutat, magánutat a telekalakítás során önálló helyrajzi számú telken kell elhelyez-

                 ni.

20. § (1) A közművezetékek védelme érdekében a vonatkozó jogszabályokban előírt védőtávolságokat be kell tartani.


         (2) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló léte-

              sítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység foly-

              tatható.


         (3) A szennyvízcsatorna-hálózat üzembe helyezését csak a megfelelő kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító

              telep üzembe helyezését követően lehet engedélyezni.


         (4) A település csapadékvíz elvezetését vízzáró burkolattal ellátott nyílt árokhálózatban, vagy csapadékvíz csa-

              tornahálózatban kell elvezeti.


         (5) A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást

              minden esetben be kell szerezni. Az ingatlanok előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkokat az ingatlantulajdo-

              nosok kötelesek tisztítani, karbantartani.


         (6) A meglévő elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát biztosítani kell.


         (7) A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát 

              egyeztetni kell a közmű-üzemeltetőkkel.


         (8) A tervlapokon feltüntetett közművezetékek jelölése csak irányadó. Az építési és egyéb munkák során a köz-

              művezetékek feltárását és pontos bemérését el kell végezni.

Zöldterületek


21. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).


         (2) Zöldterület területfelhasználási kategóriájú területek:   Z övezeti jelű zöldterület.


         (3) A zöldterületen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszó-

              tér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz- és zöldfelületek, közmű-

              vek helyezhetők el.


         (4) A zöldterületen legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyez-

              hetők el.


         (5) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat, növényzetet pótolni kell.

              Közterületen történő fakivágás esetén az azt követő pótlást tájhonos, lombhullató min. 3-szor iskolázott pél-

              dány telepítésével kell végrehajtani.


         (6) A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad.


         (7)[10]


         (8) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondos-

              kodni kell.


         (9) Zöldterületeken elsősorban a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése lehetséges, az 5. számú

              függelékben található fajlista felhasználásával. A mellékelt növénylista bővítható, de kifejezetten a tájegység-

              re jellemző, a hazai flórát reprezentáló, lombhullató fajok alkalmazhatók. Közterületi növénytelepítésnél a tűle-

              velű örökzöldek dominanciája kerülendő.


        (10) A parkosításnál, növényzet telepítésnél a tájjeleg megőrzése mellett allergiát nem okozó fafajok, cserjék,

               dísznövények alkalmazhatók. Gyermekjátszóterek fa- és cserjeállományánál tövises, és mérgező virágú és

               termésű növények nem alkalmazhatók.

Erdőterület


22. § (1) A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet.


         (2) Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendel-

              tetésükben nem zavarják.


         (3)[11]


         (4) Az erdőterületek az erdő rendeltetése szerint:

                  a) védelmi (Ev)

                  b) gazdasági (Eg)


         (5) Az Ev övezeti jelű védelmi erdőterületen épületet elhelyezni nem szabad.


         (6) Védelmi erdőket kivágni csak akkor lehet, ha állapota miatt rendeltetése betöltésére nem alkalmas.


         (7) A védelmi rendeltetésű erdő területen a (10) bekezdésben rögzítetteken túl egyéb létesítmény nem helyezhe-

               tő el.


         (8) Az Eg övezeti jelű gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő épületet 10 ha-nál nagyobb tel-

              ken, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel lehet elhelyezni.


         (9)[12]


         (10)[13]


         (11) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból 

                szabad.


         (12) A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző terület-

                használat folytatható. Erdőtelepítés során természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.


         (13) Az erdőterületek, illetve erdősávok, fasorok telepítése, felújítása őshonos fajokkal történjen (tölgyek, hársak,

                kőris, szil, hazai nyarak).

Mezőgazdasági terület


23. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgo-

               zás és -tárolás építményei, továbbá a jelen szabályzatban rögzített feltételekkel lakóépület helyezhető el.


         (2) A mezőgazdasági terület lehet

                  a) általános mezőgazdasági terület,

                  b) kertes mezpgazdasági terület.


         (3) A földrészletek beépítési feltétele közúti, vagy magánúti kapcsolat megléte.


         (4)[14]


         (5) Az övezetben az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerint pótlásukról gondos-

              kodni kell. A szükséges pótlásokhoz a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése lehetséges az 5.

              számú függelékben felsorolt fajlista felhasználásával.


         (6) A mozaikos tájszerkezet megőrzése és ökológiai szerepe miatt a gyepterületeken a fás-cserjés foltok, erdő-

              gyep mozaikok megőrzését, a jelenlegi művelési ágak megtartását biztosítani kell.


         (7) Az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre

              kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.


         (8) Az épületek – a földel takart pincék kivételével - csak magastetővel, a kialakult állapot figyelembe vételével

              létesíthetők. Az épültetek a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével csak magastetővel 

              létesíthetők.


         (9)[15]

Általános mezőgazdasági terület


24. § (1) Általános mezőgazdasági területen telekosztással 1 ha-nál kisebb földterület nem alakítható ki, kivéve utak és

              közműlétesítmények céljára kialakítandó földrészleteket, illetve a kötelező szabályoszási elemek végrehajtása

              során kialakuló földrészleteket.


         (2) A településen korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági 

              termelés folytatható, és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.


         (3) Az Má0 jelű mezőgazdasági övezetbe a szabályozási terv szerint, elsősorban a gyep, rét, nádas, mocsár mű-

              velési ágú területek, továbbá a tájképi szempontból érzékeny mezőgazdasági rendeltetésű területek tartoznak.


         (4) Az Má0 jelű általános mezőgazdasági övezetben épületek, építmények elhelyezése – a kilátók, hidak, víztáro-

              zók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével – tilos.


         (5) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben a földhivatali nyilvántartás szerinti területegységeken (telek,

              alrészlet, Továbbiakban: Terület) az alábbi előírások szerint lehet építményt elhelyezni:

                  a) szántóföldi művelés esetén, 5 ha-nál nagyobb Területen, a Terület rendeltetésszerű használatát szolgáló

                      és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 1%-át, illetve az 1000

                      m2-t nem haladhatja meg;

                  b) gyep, rét és legelő művelés esetén 2 ha-nál nagyobb Területen állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épü-

                      let építhető, a beépített alapterület a telek 3 %-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg;

                  c) művelt gyümölcsültetvény esetén 1 ha-nál nagyobb Területen a mezőgazdasági termelést, feldolgozást

                      szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a Terület 3%-át, illetve az

                      500 m2-t nem haladhatja meg,

                  d) az övezetben található Területeken több épülettömeg is elhelyezhető.


         (6)[16]


         (7) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben a lakófunkció a gazdasági terület részeként, vagy önállón

               úgy helyezhető el, hogy az a megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg.


         (8) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben birtoktest, illetve birtokközpont az OTÉK vonatkozó előírásai

              szerint alakítható ki.


         (9) Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsávban, a

              minimális 10 méter mély hátsókert, és 10-10 méter széles oldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen, sza-

              badon álló beépítési móddal lehet elhelyezni.


        (10) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 6,0 méter legnagyobb építménymagasságú épületek helyez-

               hetők el. Amennyiben az alkalmazott technológia indokolttá teszi, legfeljebb 10,0 méteres legnagyobb 

               építménymagasságú épületek is elhelyezhetők. Különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 mé-

               ter lehet.

Kertes mezőgazdasági terület


25. § (1) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a beépíthető telek legkisebb nagysága 1500 m2. A beépíthető te-

              lek minimális szélessége a homlokvonalon 14 m.


(2) Az övezetben kialakítható földrészletek területe nem lehet kisebb 2000 m2-nél, szélessége nem lehet keve-

      sebb 14 méternél.


(3) Az Mk0 jelű kertes mezőgazdasági övezetben épületek nem helyezhetők el.


(4) Az Mk1 jelű kertes mezőgazdasági övezetben:

                   a) építeni csak a legalább 80 %-ban szőlő, gyümölcs, illetve kert műveléssel hasznosított telken, gazdasá-

                       gi épületet lehet,

                   b) épületek oldalhatáron álló beépítési móddal, maximum 3 %-os beépítettséggel helyezhető el úgy, hogy

                       az épület alapterülete nem haladhatja meg a 90 m2-t, 

                   c) az épületek legnagyobb építménymagassága 4,0 m, legnagyobb homlokzatának magassága a termé-

                       szetes terepszinttől 6,0 méter lehet, a legnagyobb épületszélessége 6,0 m lehet.


(5) Az Mk2 jelű kertes mezőgazdasági övezetben:

                   a) építeni csak a legalább 80 %-ban szőlő, gyümölcs, illetve kert műveléssel hasznosított telken, gazdasá-

                       gi épületet, illetve lakófunkciót is kielégítő épületet lehet

                   b) lakóépület csak a legalább 2000 m2 nagyságú telken alakítható ki,

                   c) épületek oldalhatáron álló beépítési móddal, maximum 3 %-os beépítettséggel helyezhető el úgy, hogy

                       az épület alapterülete nem haladhatja meg a 120 m2-t, továbbá úgy hogy a lakóépület a megendegett

                       3 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg.

                   d) az épületek legnagyobb építménymagassága 4,0 m, legnagyobb homlokzatának magassága a termé-

                       szetes terepszinttől 6,0 méter lehet, a legnagyobb épületszélessége 6,0 m lehet.


(6) Az építési hely az utak tengelyétől 10 méterre mért, maximum 40 méter mély területsáv, a minimális 10 méter

      hátsókert betartása mellett. Oldalkertek minimális mérete 6 méter.


(7) A földrészletek mezőgazdasági műveléssel nem hasznosított, be nem épített területét zöldfelületként kell kia-

      lakítani és fenntartani.


(8) Beépített földrészlet osztása csak úgy engedélyezhető, hogy a visszamaradó beépített földrészlet beépítettsé-

      ge a 3 %-ot nem haladhatja meg.


(9) A beépített ingatlanok összevonhatók, az így kialakuló földrészleteken több meglévő épület is állhat.


(10) Az épületek homlokzatát csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel lehet kialakítani

       Nem helyezhető el az övezetben mobil építmény, lakókocsi, lakókonténer.

Vízgazdálkodási terület


26. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:

                  a) a folyóvizek medre és parti sávja,

                  b) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja.


         (2) A szabályozási tervben az (1) bekezdés szerinti területek V övezeti jellel kerültek feltüntetve.


         (3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a vonatkozó

              magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni.


         (4) A vízpartok mentén kétoldali, 6-6 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban csak rét,

              legelő gazdálkodás folytatható, fás szárú növényzet nem telepíthető.


         (5) A vízgazdálkodási területen minden területfelhasználási és építési tevékenység a területileg illetékes vízügyi

              felügyelőség engedélyével végezhető.

Különleges beépítésre nem szánt terület


27. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épüle-

              tek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük 

              megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) más beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt te-

              rületfelhasználású területektől eltérnek.


         (2) Különleges beépítésre nem szánt terület területfelhasználási kategóriájú területek:  KkTE övezeti jelű temető

               terület.


         (3) A különleges beépítésre nem szánt területen az övezetek rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények

              helyezhetők el.


         (4) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:

                   a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,

                   b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, és 5,0 méter-

                       nél,

                   c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, és 10,0 mé-

                       ternél.


         (5) A különleges beépítésre nem szánt terület övezetben található kialakult telken új épület akkor helyezhető el, 

              amennyiben meghaladja a telek területe a 2000 m2-t, szélessége a homlokvonalon a 20 m-t.


         (6) A különleges beépítésre nem szánt terület övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi te-

              lekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:



KkTE. jelű temető terület

Beépítési mód

szabadon álló

Kialakítható telek területe

2000 m2

Kialakítható telek szélessége

40,0 m

Megengedett legnagyobb beépítettség

2 %

Megengedett legkisebb építménymagasság

K

Megengedett legnagyobb építménymagasság

4,5 m

Megengedett legkisebb zöldfelület

50 %

Harangláb, harangtorony esetén egyedi építési engedélyezési eljárás keretében a megengedett legnagyobb építménymagasságnál magasabb, a megengedett tetőhajlásszögtől eltérő is engedélyezhető.

A temetőt kerítése mentén fasorral kell határolni.


         (7) Az épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető 45º-nál meredekebb nem lehet. Rendhagyó

              színű fedések nem alkalmazhatók. Tetőhéjazatként lemezfedést, cserépfedést kell alkalmazni.

Környezetszabályozás


Környezetvédelem


28. § (1) A föld védelme:

              Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termő-

              réteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érin-

              tett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.


         (2) A levegő védelme

                   a) A település területén be kell tartani a hatályos jogszabályokban meghatározott egészségügyi határérté-

                       keket.

                   b) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó 

                        jogszabályok előírásait.

                   c) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést, vagy határértéken felüli lég-

                        szennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

                   d) A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elér-

                       hető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.

                   e) A szolgáltató tevékenység körében légszennyező forrásokat üzemeltetni nem szabad.

                   f) Új légszennyező források körül a magasabb szintű jogszabályban meghatározott kiterjedésű védelmi öve-

                       zetet kell kialakítani.


        (3) Zaj- és rezgés elleni védelem

             a) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó rendeletek szerinti határértékeket meghaladó zajt

                 kibocsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen csak olyan

                 létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályban a lakóterület (kisvárosias,

                 kertvárosias, falusias telepszerű beépítéssel) területi funkciójú területekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-,

                 illetve rezgésterhelést.

             b) A közlekedési területeken szabadon maradó sávokat zajcsökkentő hatású zöldsávval kell betelepíteni.


         (4) A vizek védelme

                  a) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket köz-

                      vetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges ható-

                      sági engedély birtokában.

                  b) Tilos kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezé-

                       séhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.

                  c) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz, szennyvíz) a vízbázisok,

                      a távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló jogszabály vonatkozó

                      előírásait figyelembe kell venni.

                  d) A Pápa-Tapolcafői vízbázis védőövezetével érintett területen tervezett építményeknél a vízbázisok, a táv-

                      lati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló jogszabály vonatkozó előí-

                      rásait figyelembe kell venni.

                  e) Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni.

                  f) Szennyvízelvezető törzshálózatba, illetve a szennyvízelvezető műbe csak a külön jogszabályban vagy ha-

                       tóság határozatában meghatározott minőségű szennyvíz, illetve szennyezőanyag vezethető be. Tilos az

                       olyan szennyezőanyag-tartalmú szennyvíz, illetve szennyezőanyag bevezetése (bebocsátása), amely

                         fa) a szennyvízelvezető műben dolgozók egészségét - munkakörük ellátásával összefüggésben - veszé-

                               lyezteti és ezzel egészségkárosodást okoz vagy okozhat,

                         fb) a szennyvízelvezető és -tisztító, valamint az iszapkezelő mű üzemszerű (rendeltetésszerű) működé-

                              sét akadályozza, veszélyezteti, a műtárgyakat, berendezéseket rongálja, illetve rendeltetésszerű

                              használatra alkalmatlanná teszi,

                         fc) a szennyvízelvezető és -tisztító műből kibocsátva környezetkárosodást, illetve a befogadó káros

                              szennyezését okozhatja,

                         fd) a szennyvíziszap környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, biztonságos elhelyezését, leraká-

                              sát, illetve felhasználását akadályozza.

                  g) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe.

                  h) Állatartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 100 m-en belül.

                   i) Új állattartó telepek építése során a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell méretezni és kialakítani

                       a trágyakezelés műtárgyait.


         (5) Hulladékgazdálkodás

               a) A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ide-

                   iglenes tárolásra szolgáló berendezésben (Továbbiakban: gyűjtőedény) történhet, a további kezelésnek

                   megfelelő módon elkülönítve.

               b) A települési szilárd hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az erre kijelölt helyre szabad szállítani.

               c) Az állati tetemek környezet-higiéniás szempontból megfelelő elszállítását és elhelyezését arra engedéllyel

                   rendelkező, nyilvántartási számmal ellátott vállalkozóval biztosítani kell.

               d) Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni az adott terület helyreállításával egyidejűleg, az esetle-

                   ges hulladékot össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell elszállítani. Az illegális hulla-

                   déklerakást folyamatos ellenőrzés mellett önkormányzati szabályozással is korlátozni kell.

               e) A település területén veszélyes hulladékot kezelő- és lerakó létesítmény nem alakítható ki.

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete


29. § (1) A tervlapokon jelölt „B” hidrogeológiai védőterületen a magasabb szintű jogszabályban rögzített létesítmények 

              helyezhetők el, továbbá tevékenységek folytathatók.


         (2) A „B” hidrogeológiai védőzónában felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvízhálózat kiépítéséig a

              szennyvízelhelyezés zárt (vízzáró) szennyvíztározóban engedhető meg. Szikkasztani tilos.


         (3) A mezőgazdasági területhasználatnál műtrágya helyett természetes trágyázást, környezetbarát növényvédő

              szereket kell alkalmazni.


         (4) Hígtrágya- és trágyalé leürítése tilos.


         (5) Környezetbarát növényvédő szerek használata lehetséges.


         (6) Ásott vagy fúrt kutakba káros, mérgező anyagok nem kerülhetnek.


         (7) Új kút vagy fúrás telepítését csak kivételes esetben lehet engedélyezni.


Vízeróziónak kitett terület övezete


30. § (1) Az eróziónak kitett lejtőkön lévő szántóterületeken gyepesítéssel, erdősítéssel kell védekezni az erózió ellen. 

              Azokon a szántókon, ahol nincs lehetőség a művelési ág megváltoztatására, sűrű térállású, jó talajvédő növé-

              nyek (pillangósok, kalászosok) termesztésével, valamint megfelelő agrotechnika alkalmazásával (rétegvonalas 

              művelés) csökkentendő az erózióveszély.


         (2) Erdőterületekn fakitermelés csak tervezett módon, az erózióveszély figyelembe vételével történhet. A kiterme-

              lést követően az erdő újratelepítéséről gondoskadni kell.



Természet- és tájvédelem


Természet- és tájvédelem általános előírásai


31. § (1) A településen az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakter-

               hez kell illeszkedni.


          (2) Épületek kialakításánál a településre jellemző építészeti megoldásokat kell alkalmazni.


          (3) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építménymagasságú épületeket a környe-

               zethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.


          (4) Hír- és távközlő létesítmény tájképvédelmi szempontból megengedhető legnagyobb magassága 20 m lehet.


          (5) A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy, stb.) megőrzendők.


          (6) A településen a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése lehetséges, az 5. számú függelékben 

               található növénylista felhasználásával. A növénylista bővítható, de kifejezetten a tájegységre jellemző, a hazai

               flórát reprezentáló, lombhullató fajok alkalmazhatók. Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek

               dominanciája kerülendő.

Kiemelten fontos érzékeny természeti területek


32. § (1)[17]


         (2) Érzékeny természeti területen csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási mód-

               szerek alkalmazhatók. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdeké-

               ben lehet.


         (3)[18]


         (4) Az érzékeny természeti területekre (ÉTT) vonatkozó szabályokat magasabb szintű jogszabály határozza meg.

               Az ÉTT bevezetésének célja a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészeken olyan természetkí-

               mélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozá-

               sok révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek össze-

               hangolt megőrzését.


Magterület


33. § (1) A kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg.


         (2) A közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok 

              megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést

              is - kell elhelyezni.


         (3) A közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba 

              illesztve a magterület természetes élõhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai

              kapcsolatok mûködését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetõ el.


         (4) Új építmény létesítése kizárólag a természetvédelmi célokkal összhangban, a természeti és tájképi értékek

              veszélyeztetése nélkül, a tájszerkezetbe illeszkedõ beépítési móddal, a tájra jellemzõ építészeti hagyományok

              szerint helyezhető el. A tájra jellemző meglévő építményeket meg kell őrizni, formavilágukat, megjelenésüket

              megváltoztatni nem szabad.


         (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem

              bõvíthetõ.


         (6) Erdõtelepítés, erdõfelújítás, külterületi fásítás kizárólag õshonos fafajokkal végezhető.


         (7) Energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhetõ.

Pufferterület övezet


34. § (1)[19]


         (2) Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók. A kialakult

               tájhasználatot megváltoztatni csak a természetes állapothoz közelítés érdekében szabad.


         (3) Energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhetõ, a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem

              végezhető.


         (4) Tájidegen, tájképileg zavaró építmények, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény nem helyezhe-

               tők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás nem végezhető.


         (5)[20]


         (6)[21]


         (7) A területen környezetszennyezõ tevékenység nem folytatható, új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkeze-

               lő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá téte-

               lét végző telepek (komposztüzemek), valamint hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.

Tájképvédelem


35. § (1) Az építmények a környezettel funkcionális és esztétikai összhangban, tájba illesztve helyezhetők el. A külterü-

              leti épületek kialakítása a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő anyaghasználattal és formavilág szerint 

              történjen.


         (2) Az utak melletti fasorok védendők, folyamatos ápolásukról, szükség szerint tájra jellemző, lombhullató fafajok-

              kal történő pótlásukról gondoskodni kell.


         (3) A kiépítendő közlekedési utakat a geomorfológiai adottságokhoz igazodó nyomvonalon kell vezetni.


         (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi cé-

               lok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalve-

               zetést is - kell elhelyezni.



Egyedi tájértékek


36. § (1) Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehozott tájalkotó elemek, melyek kultúrtörténeti, 

              vagy esztétikai szempontból egy község számára jelentőssé váltak, de nem állnak műemléki, vagy termé-

              szetvédelmi oltalom alatt.


         (2) Tükrözik a falu múltját, kulturális hagyományait, védelmük ezért fontos. Minden egyedi tájértéknek közösségi

               jelentőséggel kell bírnia, környezetével együtt értelmezendő.


         (3) Az egyedi tájérték védelme érdekében folyamatos állapot-, illetve állagmegóvását, környezetének rendezését

              el kell végezni.


         (4) A magasabb szintű jogszabály előírása szerint, a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által megállapí-

              tott és nyilvántatásba vétt egyedi tájértékeket jelen rendelet 4. sz. függelékében kell felsorolni. A függelék

              aktualizálásáról folyamatosan gondoskodni kell.

Kulturális örökség védelme[22]


37. §[23]


38. § (1) Az országos védelem alatt álló műemlék, és műemléki környezet a bel- és a külterületi szabályozási terveken

               került feltüntetve, és jelen rendelet 2. sz. függelékében felsorolva.


         (2) A műemlék telkén és a műemléki környezetben történő építés esetén a kulturális örökség védelméről szóló

              törvény előírásai betartandók.


Helyi építészeti értékvédelem[24]


39. §[25]


Tűzvédelem


40. § (1)[26]


         (2) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a magasabb szintű jogszabállyal jóváhagyott Országos   

              Tűzvédelmi Szabályzatban (továbbiakban OTSZ) meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehet-

               séges.


         (3) A területen az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapokat kell kialakítani. A

              földalatti kivitelű tűzcsapokat föld feletti kivitelűre kell cserélni.


         (4) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a

              tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.


         (5) Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36.§-a szerint történik.


         (6)[27]


         (7) Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthető, amennyiben az a kialakult állapot sze-

               rint nem éri el az OTÉK szerint megállapított telepítési távolság mértékét.


         (8) Erdőterületen tüzet rakni csak a kijelölt helyeken (szalonnasütők) a biztonsági intézkedések betartása mellett 

               szabad. Tűzrakás az országos vagy helyi tűzgyújtási tilalom esetén ezeken a helyeken is tilos.

Záró rendelkezések


41. § (1) A Rendelet a kihirdetést követő 60. napon lép hatályba.


         (2) A Rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.


         (3) Építési engedély, elvi építési engedély érvényét meghosszabbítani a Rendelet rendelkezéseinek figyelembe

              vételével, a magasabb szintű jogszabályban rögzített módon lehet.


         (4) A Rendelet kihirdetéséről - a helyben szokásos módon - a körjegyző gondoskodik.

1. számú függelék[28]


2. számú függelék



Országos védelem alatt álló műemléki épületek


Sorszám

Véd. kat.

Cím

Megnevezés





1

M 5057

Kossuth L. u.               Hrsz.: 400

Római kat. templom

2

M 5055

Arany J. u. 2.               Hrsz.: 39

Református templom

3

M 5056

Kossuth L. u.               Hrsz.: 420

Evangélikus templom





M –Műemléki védelem

3. számú függelék[29]

4. számú függelék



Egyedi tájérték


a) I. és II. világháborús, valamint 1848-as emlékmű a római katolikus templom kertjében

b) Feszület a római katolikus templom kertjében

c) Idős vadgesztenyék (Aesculus hippocastanum) a templomkertben

d) Gólyafészek a Kossuth Lajos és a Petőfi Sándor utca kereszteződésénél

e) Kút a Dózsa György és a Petőfi Sándor utca sarkán

f) Kút a Kossuth Lajos és a Jókai utca kereszteződésénél

g) Emlékmű az általános iskola észak-nyugati homlokzata előtt lévő közparkban

h) Emlékfa az általános iskola észak-nyugati homlokzata előtt

i) Idős tölgy az iskolakertben

j) Kossuth emlékmű és 1848-as kopjafa a Dózsa György utca délkeleti végében lévő közparkban

k) Emléktábla a Dózsa György utca délkeleti végénél található közparkban

l) Feszületek a temetőben

m) XIX. századi sírkeresztek

n) Fából faragott, szív alakú fejfák

o) Síremlék a XX. század elejéről

p) Idős puszpángok (Buxus sempervirens) a temetőben

5. számú függelék



Tájjelleg megtartására alkalmas növényfajok listája


Fák

      Acer campestre                                             Mezei juhar

      Acer platanoides                                           Korai juhar

      Acer pseudoplatanus                                    Hegyi juhar

      Acer tataricum                                              Tatár juhar

      Alnus glutinosa                                             Mézgás éger

      Carpinus betulus                                           Gyertyán

      Fraxinus excelsior                                        Magas kőris

      Juglans regia                                                Közönséges dió

      Platanus acerifolia                                        Platán

      Prunus amygdalus                                        Mandula

      Quercus robur                                              Kocsányos tölgy

      Salix alba                                                      Fehér fűz

      Tilia cordata                                                 Kislevelű hárs

      Tilia tomentosa                                             Ezüsthárs


Alacsony termetű fák

      Alacsony termetű gyümölcsfák (meggy, szilva)

      Crataegus laevigata ’Paul’s Scarlet’            Bíborvirágú galagonya

      Pyrus calleryana ’Chanticleer’                     Kínai körte

      Sorbus borbásii                                             Borbás-madárberkenye

      Tilia tomentosa ’Bori’                                   Ezüst hárs ’Bori’ fajtája


Cserjék

      Berberis vulgaris                                          Közönséges borbolya

      Buxus sempervirens                                      Puszpáng

      Cornus mas                                                  Húsos som

      Cornus sanguinea                                         Veresgyűrű som

      Corylus avellana                                           Mogyoró

      Cotinus coggygria                                        Cserszömörce

      Crataegus monogyna                                   Egybibés galagonya

      Juniperus sabina ’Tamariscifolia’                Nehézszagú boróka (temető!)

      Hibiscus syriacus                                          Mályvacserje

      Hippophae rhamnoides                                Homoktövis

      Kerria japonica 'Pleniflora'                          Boglárkacserje

      Kolkwitzia amabilis                                      Kínailonc

      Laburnum anagyroides                                Aranyeső

      Ligustrum vulgare                                        Vesszős fagyal

      Philadelphus coronarius                               Jezsámen

      Prunus spinosa                                             Kökény

      Prunus tenella                                               Törpe mandula

      Spiraea cinerea 'Grefsheim'                          Hamvas gyöngyvessző

      Spiraea vanhouttei                                        Köz. gyöngyvessző

      Syringa vulgaris                                            Kerti orgona


Évelők

      Aster sp.                                                        Őszirózsa

      Bergenia cordifolia                                       Szívlevelű bőrlevél

      Calendula officinalis                                     Körömvirág

      Cerastium tomentosum                                 Molyhos madárhúr

      Chrysanthemum sp.                                      Krizantém

      Convallaria majalis                                      Májusi gyöngyvirág

      Hemerocallis sp.                                           Sásliliom fajok

      Hosta sp.                                                       Árnyékliliom fajok

      Iris pallida ’Variegata’                                 Dalmát nőszirom

      Lavandula angustifolia                                 Levendula

      Rosa sp.                                                        Rózsa fajok

      Salvia officinalis                                            Orvosi zsálya

      Sedum sp.                                                     Varjúháj

      Sempervivum sp.                                           Kövirózsa

      Yucca filamentosa                                         Fürtös pálmaliliom

6. számú függelék



Legfontosabb építésüggyel kapcsolatos jogszabályok

(A felsorolás a jogszabályalkotás függvényében változhat.)


Törvények

  • 1988. évi I. tv. a közúti közlekedésről
  • 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról
  • 1994. évi LV. tv. a termőföldről
  • 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól
  • 1995. évi LVII tv. a vízgazdálkodásról
  • 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról
  • 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről
  • 1996. évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről
  • 1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről
  • 2000. évi XXXV. tv. a növényvédelemről
  • 2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról
  • 2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről
  • 2003. évi C. tv. az elektronikus hírközlésről


Országosan érvényes rendeletek

[1]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[2]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[3]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[4]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[5]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[6]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[7]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[8]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[9]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[10]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[11]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[12]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[13]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[14]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[15]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[16]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[17]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[18]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[19]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[20]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[21]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[22]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[23]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[24]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[25]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[26]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[27]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[28]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.

[29]

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.