Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2009 (XII.22.) önkormányzati rendelete
Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2009. (XII.22.) rendelete Homokbödöge Község Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervéről
Hatályos: 2010. 02. 22Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2009 (XII.22.) önkormányzati rendelete
Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2009. (XII.22.) rendelete Homokbödöge Község Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervéről
2010-02-22-tól
Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselőtestülete (Továbbiakban: Képviselőtestület) az épített környezet alakí-
tásáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésében, valamint a helyi
önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jog-körében eljárva az alábbi rendeletet (Továbbiakban: Rendelet) alkotja:
Általános előírások
Az előírások hatálya[1]
1. §[2]
Az előírások alkalmazása
2. § (1) Az előírásokat az R-2 jelű külterületi szabályozási tervvel, és az R-3 jelű belterületi szabályozási tervvel együtt
kell alkalmazni.
(2) Az 1. §-ban meghatározott település területén területet felhasználni, telket alakítani, építményt tervezni, építeni,
átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztat-
ni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak a szabályozási terv
és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. A Rendeletben nem sza-
bályozott kérdésekben a magasabb szintű jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.
A szabályozás elemei
3. § (1) Irányadó szabályozási elemek:
a) Irányadó telekhatár
Az irányadó telekhatár a szabályozási terv által javasolt telekkialakítást rögzíti.
b) Megszüntető jel
A szabályozási terv által megszüntetendő telekhatárokat jelöli.
(2) Kötelező szabályozási elem az összes olyan szabályozási elem, mely nem irányadó.
(3) A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv módosításával hajtható végre.
(4) Az irányadó szabályozási elemek csak telekalakítási javaslatot rögzítenek, alkalmazásuk nem kötelező.
Telekalakítási rendelkezések
4. § (1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betar-
tásával és a tervezett úthálózat szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.
(2) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület szélesítése céljából kerül sor, a telekalakítás és a beépí-
tés akkor is engedélyezhető, ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett volna, de
a telekalakítást követően a telek méretei már nem érik el az övezetben előírtakat, de alapterülete meghaladja
a 400 m2-t, s a telek beépítése a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(3) Közforgalom elől elzárt magánút, mezőgazdasági út elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában,
az OTÉK figyelembe vételével legalább 6 m szélességű területsávot kell biztosítani. Közforgalom számára meg-
nyitott magánút műszaki paramétereire ugyanazon előírások vonatkoznak, mint a közutakra. Magánút, mező-
gazdasági út számára kialakított telek területe a vonatkozó övezeti előírásban rögzített legkisebb kialakítható te-
lek területétől kevesebb is lehet.
(4) Közműlétesítmény elhelyezése céljára a vonatkozó övezeti előírásban rögzítettől kisebb telek is kialakítható.
(5) Az új saroktelkek előkerti határvonal-hosszának legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az egyes övezetek-
ben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.
Az építési engedélyezési eljárás helyi szabályai[3]
5. §[4]
Építési telkek beépítési módjának meghatározása
6. § (1) Az építési telkek épület elhelyezésére szolgáló területrészét az övezeti előírásokban meghatározott építési
hely valamint a kötelező zöldfelületi területhasználatok beépítési korlátozásai alapján kell megállapítani. Épü-
let az adott építési telken belül ott építhető, ahol azt az összes előírás azt lehetővé teszi.
(2) Az építési helyet meghatározó minimális elő-, oldal- és a hátsókert méreteket az adott beépítési mód alapján
az OTÉK előírásai szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat az övezeti előírások rögzítik.
(3) Ahol a terv csak előkert és hátsókert határt jelöl, ott az oldalkert a beépítési mód függvényében, jelen szabály-
zat övezeti előírásaiban foglaltak szerint biztosítandó.
(4) Ahol a terv, építési helyet nem jelöl, ott az övezeti előírásokban meghatározott paraméterek szerinti elő-, oldal-
és hátsókertek értelemszerűen biztosítandók.
(5) A kialakult beépítési módú, átalakításra nem szánt karakterű területeken ha a telek jelenlegi jellemzői az építési
előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok
szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni:
a) ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület átalakítható, felújít-
ható, de bővítés (sem vízszintes, sem függőleges irányaba) nem engedélyezhető, kivéve a már meglévő ma-
gastető beépítését, illetve a lapostető magastetővel való beépítését; ha az épület lebontásra kerül, a telket
beépítetlen teleknek kell tekinteni és az övezeti előírásokat kell alkalmazni,
b) ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírás-
tól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó építési előírások betartásával
az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők,
c) ha a telken található meglévő építmények építménymagassága meghaladja a vonatkozó övezeti előírásokban
rögzített értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények egyik homlokzatának magassága sem
haladhatja meg a vonatkozó övezeti előírásban a legnagyobb építménymagasságnál előírt számértéket; ha a
meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó épít-
ménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.
(6) Az övezetek előírásai közt előforduló „K” betűjelzés kialakult állapotot jelent. Ha az övezetre előírt paramétere-
ket a kialakult állapot szerinti adatok meghaladják –
a) telekméret, beépítettség, építménymagasság, előkert vonatkozásában átalakítás és bővítés esetén a kiala-
kult állapot tartható, a bővítés során keletkező új épületrészekre is, új beépítésnél a jelen előírásokat kell
betartani;
b) oldal- és hátsókert vonatkozásában, ha a kialakult állapot szerint az épületek közötti távolság a tényleges
építménymagasság értékénél kisebb, ez az érték csak átalakítás esetén tartható, oldalkert irányú bővítés-
nél és új építésnél a távolságokat a jelen előírások szerint biztosíani kell.
(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az utcára merőleges főtömeg az utcai homlokzat síkjától legalább
5,0 m távolságban az építési helyen belül oldalirányba is bővülhet.
Az építményekre vonatkozó általános előírások
7. § (1) A településen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes építmények építhetők, amelyeket a
telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátossága-
inak megfelelően alakítottak ki.
(2) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy
azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
(3) Állattartó épületek a helyi állattartási rebdeletben rögzített szabályok szerint helyezhetők el.
(4) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény
a) a közterület felé néző,
b) a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló
homlokzatának magassága.
(5) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestés-
sel megbontani nem szabad.
(6) A szomszédos épületek utcai homlokzatának magassága maximimum 0,5 méterrel térhet el egymástól. A
szomszédos épületek tömegformálásukkal, színvilágukkal egymáshoz illeszkedjenek.
(7) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:
a) Terepszint alatti építmény - lápterület, Ev övezeti jelű védelmi erdőterület, továbbá Má0 övezeti jelű mező-
gazdasági terület kivételével - bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai
vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítmé-
nyeket.
b) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
c) A terepszint alatti létesítmény feletti kert, zöldfelület az OTÉK-ban rögzített feltételek mellett számítható
be az építési telekre előírt legkisebb zöldfelületi mutató értékébe.
d) A terepszint alatti beépítettség nem haladhatja meg az építési övezetben, övezetben előírt beépíthetőség
mértékét.
(8) Klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílását és kültéri berendezését az épület fő (utcai)
homlokzatára nem lehet elhelyezni.
Reklámfelületek kialakítása
8. § (1) A lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen szabadon
elhelyezhető. Kialakítása, anyaghasználata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon. Elhelyezése
a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályoz-
hat és a közbiztonságot nem veszélyeztethet.
(2) A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukon belül cégéreket,
figyelemfelkeltő táblákat, feliratokat stb. (Továbbiakban: reklám) helyezhetnek el, illetve más ingatlanon belül ilye-
neket - a tulajdonos beleegyezésével - kialakíthatnak.
(3) Reklám támfal, kerítés, kapuzat, épület homlokzatának szerves (építészetileg megkomponált) részeként, építési
telkeken önállóan, továbbá közterületi korlátokon, közműoszlopokon kerülhet kialakításra. Hideg színhőmérsék-
letű megvilágítás (neon, halogén, lézer fényfényforrás), vibráló, pulzáló fényjelenség nem alkalmazható.
Szélerőművek elhelyezésének szabályai
9. § (1) A szélerőművek a szabályozási terven jelölt általános mezőgazdasági terület övezeteiben helyezhető el, a
(2)-(5) pontban rögzített feltételek együttese teljesülése esetén.
(2) A szélerőművek telepítése előtt környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
(3) A szélerőmű tornyok üzemeltetéséhez szükséges villamos vezetékek csak talajszint alatt vezethetők.
(4) Szélerőművek
a) erdőterülettől a dőléstávolság;
b) az országos ökológiai hálózat területétől a dőléstávolság;
c) országos közút tengelyétől 150 m;
d) lakóterülettől legalább 800 m;
e) gazdasági területtől 150 m;
f) nagyfeszültségű légvezetéktől a dőléstávolság;
g) termékvezeték biztonsági övezetétől 50 m;
h) mikrohullámú hírközlési vonaltól min. 50 m
védőtávolság biztosításával létesíthetők. A védőtávolságot a szélerőmű torony tengelyétől kell számítani.
(5) Szélerőmű toronytól
a) 150 m védőtávolságon belül gazdasági, ipari épület;
b) 800 m védőtávolságon belül lakóépület nem létesíthető.
Külterület és belterület[5]
10. §[6]
Területfelhasználás
11. § A település területe az alábbi területfelhasználási kategóriákba tagozódik:
a) beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használa-
tuk szerint
aa) lakóterület: falusias lakóterület,
ab) gazdasági terület:
aba) kereskedelmi, szolgáltató terület,
abb) ipari terület,
ac) különleges terület: turisztikai terület.
b) beépítésre nem szánt területek
ba) közlekedési- és közműterület,
bb) zöldterület,
bc) erdőterület,
bd) mezőgazdasági terület,
be) vízgazdálkodási terület.
bf) különleges beépítésre nem szánt terület: temető terület.
Beépített és beépítésre szánt területek
12. § Beépítésre szánt területen épület építésére építésügyi hatósági engedély csak akkor adható, funkcióváltás csak
akkor engedélyezhető, illetve az engedélyek érvénye csak akkor hosszabbítható meg, ha a közművesítettség az
alábbi mértékben biztosított:
a) a beépítésre szánt terület belterületi, illetve belterületbe tervezett részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, közüze-
mi szennyvízelvezetés és –tisztítás, közüzemi villamos energia és gáz szolgáltatás, közterületi nyílt vagy zárt
rendszerű csapadékvíz-elvezetés, amennyiben közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás a településen még
nem áll rendelkezésre, kiépítéséig – átmenetileg – zárt szennyvíztároló is elfogadható;
b) a beépítésre szánt terület külterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, egyedi közművel történő szennyvíz-
tisztítás és szennyvízelhelyezés, közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt rendszerű csapadék-
víz-elvezetés.
Falusias lakóterület
13. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
a) lakóépület,
b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
g) sportépítmény.
(2) Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, ameny-
nyiben a gazdasági tevékenységből származó környezetterhelési kibocsátások nem érintik, nem korlátozzák a
szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(3) A falusias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a
400 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.
(4) Épületek a szabályozási terven jelölt, annak hiányában az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyez-
hetők el:
a) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, 5,0 méter,
b)[7]
c) az építési hely hátsókert felé eső határvonala a közterületi határvonaltól mért maximum 50,0 méter lehet, de
a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0
méternél.
(5) Az épületek utcai homlokvonalát az építési hely utcai határvonalára kell elhelyezni.
(6) Az építési telkeken a hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembe vételével a meghatározott építési helyen
legfeljebb kettő épület-tömeg helyezhető el.
(7) A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és
beépítési előírásokat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:
Lf-1. jelű építési övezet | |
Beépítési mód | oldalhatáron álló |
Kialakítható telek legkisebb területe | 900 m2 |
Kialakítható telek legkisebb szélessége | 16 m a telek homlokvonalán |
Megengedett legnagyobb beépítettség | 30 %, de max 400 m2 |
Megengedett legkisebb építménymagasság | K – 3,6 m |
Megengedett legnagyobb építménymagasság | 4,5 m |
Megengedett legkisebb zöldfelület | 40 % |
Tetőhajlásszög | 40-45° |
Lf-2. jelű építési övezet | |
Beépítési mód | oldalhatáron álló |
Kialakítható telek legkisebb területe | 1000 m2 |
Kialakítható telek legkisebb szélessége | 18 m a telek homlokvonalán |
Megengedett legnagyobb beépítettség | K – 30 %, de max 300 m2 |
Megengedett legkisebb építménymagasság | K – 4,0 m |
Megengedett legnagyobb építménymagasság | 5,5 m |
Megengedett legkisebb zöldfelület | 40 % |
Tetőhajlásszög | 35-45° |
LfTK. jelű építési övezet | |
Beépítési mód | K - szabadon álló |
Kialakítható telek legkisebb területe | 1000 m2 |
Kialakítható telek legkisebb szélessége | 20 m a telek homlokvonalán |
Megengedett legnagyobb beépítettség | 30 % |
Megengedett legkisebb építménymagasság | K – 4,0 m |
Megengedett legnagyobb építménymagasság | 6,0 m |
Megengedett legkisebb zöldfelület | 40 % |
Tetőhajlásszög | 35-45° |
(8) A lakóépületek a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően vakolt homlokzati megjelenéssel, a településre
jellemző halvány (fehér, sárga, barna és árnyalatai) színezéssel alakíthatók ki.
(9) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. Tetőhéjazatként cserépfedést kell alkalmazni. A kiegészítő tetőele-
mek a (7) bekezdésben rögzítettől eltérően is kialakíthatók.
(10) A lakóépülettől különálló, a főfunkció építményét/építményeit (Továbbiakban: főépület(ek)) kiegészítő épületek
a főépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építhető, homlokzatának magassága, illet-
ve gerincmagassága a főépületét nem haladhatja meg, tömegarányaival annak méreteit kell követni.
(11) A lakóterületen belül állattartó gazdasági épület a helyi állattartási rendelet szerint kerülhet elhelyezésre. Állat-
tartó épület legkisebb építménymagassága a (7) bekezdésben rögzítettől kisebb, tetőhéjazata a (9) bekezdés-
ben rögzítettől eltérő is lehet.
(12) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenn-
tartani.
(13) A lakótelkek utcai telekhatárán 1,50 – 2,00 méter magasságú, utcai kerítések létesíthetők.
Gazdasági terület
14. § (1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terület lehet:
a) kereskedelmi, szolgáltató terület
b) ipari terület
ba) jelentős mértékű zavaró hatású terület,
bb) egyéb terület.
(3) A gazdasági terület építési övezeteiben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri az
1000 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.
(4) Gazdasági területen az épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 45º-nál me-
redekebb nem lehet. Rendhagyó színű fedések nem alkalmazhatók.
(5) A telkek utcai telekhatárán 1,50 – 2,00 méter magasságú, utcai kerítések létesíthetők.
(6)[8]
Kereskedelmi, szolgáltató terület
15. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgá-
ló lakások,
c) igazgatási, egyéb irodaépületek.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást gyakorló, a mindenkori kör-
nyezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyag-
gal kapcsolatos termelő, tároló létesítmény, továbbá olyan létesítmény, amelynek rendeltetési használatból ere-
dő sajátos hatásai korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(3) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,
b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál,
c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem
10,0 méternél.
(4) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetében a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telek-
alakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:
GKSZ. jelű építési övezet | |
Beépítési mód | K - szabadon álló |
Kialakítható telek legkisebb területe | 2000 m2 |
Kialakítható telek legkisebb szélessége | 20 m a telek homlokvonalán |
Megengedett legnagyobb beépítettség | 40 % |
Megengedett legkisebb építménymagasság | K – 4,0 m |
Megengedett legnagyobb építménymagasság | K – 5,5 m |
Megengedett legkisebb zöldfelület | 20 % |
Ipari terület
(Jelentős mértékben zavaró hatású terület)
16. § (1) A jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszé-
lyes), bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik:
mezőgazdasági üzem /GIPjÜ/
(3) A GIPjÜ jelű építési övezetben elhelyezhető:
a) a növénytermesztést és állattartást kiszolgáló létesítmények,
b) a mezőgazdasági üzemi tevékenységgel összeegyeztethető ipari építmény,
c) üzemanyagtöltő.
(4) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,
b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 mé-
ternél,
c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem
10,0 méternél.
(5) A jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési
előírásokat kell alkalmazni:
GIPjÜ. jelű építési övezet | |
Beépítési mód | K - szabadon álló |
Kialakítható telek legkisebb területe | 2000 m2 |
Kialakítható telek legkisebb szélessége | 20 m a telek homlokvonalán |
Megengedett legnagyobb beépítettség | 30 % |
Megengedett legkisebb építménymagasság | K – 3,0 m |
Megengedett legnagyobb építménymagasság | K – 6,5 m |
Megengedett legkisebb zöldfelület | 40 % |
(6)[9]
(7) A legközelebbi lakóterületekre a vonatkozó mindenkori környezetvédelmi határértékeket biztosítani kell.
(8) Környezetszennyező hulladékok és melléktermékek ártalommentes elszállításáról és tárolásáról az üzemelte-
tőnek folyamatosan gondoskodni kell.
Ipari terület
(Egyéb terület)
17. § (1) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben elsősorban az ipar, az energiaszolgáltatás és a településgazdálko-
dás építményei helyezhetők el.
(2) Az egyéb ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik:
egyéb ipari terület – településgazdálkodás /GIPT/
(3) A GIPT. jelű építési övezetében az energiaszolgáltatás, a településgazdálkodás, a településüzemeltetés lé-
tesítményei helyezhetők el.
(4) A GIPT. jelű építési övezetében az építmények a védelmi és biztonsági előírások betartásával, és legalább
3-3 méteres elő-, oldal- és hátsókert elhagyásával kialakított építési helyen belül helyezhetők el, maximum
50 %-os beépítettséggel.
(5) A GIPT. jelű építési övezetében található telkek méretüktől függetlenül beépíthetők.
Különleges terület
18. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége mi-
att (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső ha-
tásaitól is védelmet igényelnek) más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.
(2) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek:
KTT övezeti jelű turisztikai terület.
(3) A különleges területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó épít-
mények helyezhetők el.
(4) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,
b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 mé-
ternél,
c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem
10,0 méternél.
(5) A különleges terület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a
2000 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.
(6) A különleges terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és
beépítési előírásokat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:
KTT. jelű turisztikai terület | |
Beépítési mód | K - szabadon álló |
Kialakítható telek legkisebb területe | 10000 m2 |
Megengedett legnagyobb beépítettség | 15 % |
Megengedett legkisebb építménymagasság | K |
Megengedett legnagyobb építménymagasság | 6,0 |
Megengedett legkisebb zöldfelület | 50 % |
Egy tömegben megjelenő épület alapterület | max. 1000 m2 |
(7) Az épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 15°-nál alacsonyabb, 45º-nál
meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként lemezfedést, cserépfedést kell alkalmazni. Torony, előtető fedése a
fent rögzítettől eltérően is kialakítható.
(8) A különleges területen elhelyezhető építmények kialakítása során figyelembe kell venni a környező beépítés
jellemzőit (méretek, karakter, élet- és vagyonbiztonság, stb.) és szabályozási előírásait.
(9) Az épületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, termé-
szetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani.
(10) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és
fenntartani.
Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési- és közműterület
19. § (1) A közlekedési és közműterület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek
(parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, min-
dezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a
hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési és közműterületbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét és védőtávolsá-
gait a szabályozási terv ábrázolja.
(3) A közutak számára a szabályozási tervlapokon jelölt építési területeket biztosítani kell.
(4) Közlekedési és közműterület területfelhasználási kategóriájú területek, és a meglévő közutak osztályba soro-
lása: KÖu övezeti jelű közúti közlekedési és közműterület,
a) forgalmi út, összekötő út: 8303. jelű Pápa-Béb összekötő út
b) gyűjtőút: Kossuth Lajos utca, Ady Endre utca, Dózsa Gy. utca, Petőfi S. utca
c) kiszolgáló utak: Arany J. utca, Táncsics M. utca, Rákóczi Ferenc utca, Bem J. utca, Szabadság utca, Jókai
utca.
(5) A közlekedési és közműterületen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmény, továbbá a ma-
gasabb szintű jogszabályok betartása mellett:
a) hirdető berendezések,
b) közúti közlekedés várakozóhelyei,
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,
d) szobor, díszkút,
e) távbeszélő fülke.
(6) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési te-
rületbe került épületrészeken - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területé-
ben elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - csak karbantartás, fel-
újítás jellegű munkálatok hajthatók végre. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem le-
hetséges.
(7) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni,
hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, az útcsatlakozások beláthatóságát ne akadályozza.
(8) A meglévő és tervezett országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyé-
től számított 50 méter távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyez-
hető el.
(9) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasort kell telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gyom-
mentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan el kell végezni.
(10) Önálló gyalogutat, kerékpárutat, magánutat a telekalakítás során önálló helyrajzi számú telken kell elhelyez-
ni.
20. § (1) A közművezetékek védelme érdekében a vonatkozó jogszabályokban előírt védőtávolságokat be kell tartani.
(2) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló léte-
sítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység foly-
tatható.
(3) A szennyvízcsatorna-hálózat üzembe helyezését csak a megfelelő kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító
telep üzembe helyezését követően lehet engedélyezni.
(4) A település csapadékvíz elvezetését vízzáró burkolattal ellátott nyílt árokhálózatban, vagy csapadékvíz csa-
tornahálózatban kell elvezeti.
(5) A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást
minden esetben be kell szerezni. Az ingatlanok előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkokat az ingatlantulajdo-
nosok kötelesek tisztítani, karbantartani.
(6) A meglévő elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát biztosítani kell.
(7) A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát
egyeztetni kell a közmű-üzemeltetőkkel.
(8) A tervlapokon feltüntetett közművezetékek jelölése csak irányadó. Az építési és egyéb munkák során a köz-
művezetékek feltárását és pontos bemérését el kell végezni.
Zöldterületek
21. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).
(2) Zöldterület területfelhasználási kategóriájú területek: Z övezeti jelű zöldterület.
(3) A zöldterületen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszó-
tér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz- és zöldfelületek, közmű-
vek helyezhetők el.
(4) A zöldterületen legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyez-
hetők el.
(5) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat, növényzetet pótolni kell.
Közterületen történő fakivágás esetén az azt követő pótlást tájhonos, lombhullató min. 3-szor iskolázott pél-
dány telepítésével kell végrehajtani.
(6) A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad.
(7)[10]
(8) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondos-
kodni kell.
(9) Zöldterületeken elsősorban a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése lehetséges, az 5. számú
függelékben található fajlista felhasználásával. A mellékelt növénylista bővítható, de kifejezetten a tájegység-
re jellemző, a hazai flórát reprezentáló, lombhullató fajok alkalmazhatók. Közterületi növénytelepítésnél a tűle-
velű örökzöldek dominanciája kerülendő.
(10) A parkosításnál, növényzet telepítésnél a tájjeleg megőrzése mellett allergiát nem okozó fafajok, cserjék,
dísznövények alkalmazhatók. Gyermekjátszóterek fa- és cserjeállományánál tövises, és mérgező virágú és
termésű növények nem alkalmazhatók.
Erdőterület
22. § (1) A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet.
(2) Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendel-
tetésükben nem zavarják.
(3)[11]
(4) Az erdőterületek az erdő rendeltetése szerint:
a) védelmi (Ev)
b) gazdasági (Eg)
(5) Az Ev övezeti jelű védelmi erdőterületen épületet elhelyezni nem szabad.
(6) Védelmi erdőket kivágni csak akkor lehet, ha állapota miatt rendeltetése betöltésére nem alkalmas.
(7) A védelmi rendeltetésű erdő területen a (10) bekezdésben rögzítetteken túl egyéb létesítmény nem helyezhe-
tő el.
(8) Az Eg övezeti jelű gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő épületet 10 ha-nál nagyobb tel-
ken, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel lehet elhelyezni.
(9)[12]
(10)[13]
(11) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból
szabad.
(12) A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző terület-
használat folytatható. Erdőtelepítés során természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.
(13) Az erdőterületek, illetve erdősávok, fasorok telepítése, felújítása őshonos fajokkal történjen (tölgyek, hársak,
kőris, szil, hazai nyarak).
Mezőgazdasági terület
23. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgo-
zás és -tárolás építményei, továbbá a jelen szabályzatban rögzített feltételekkel lakóépület helyezhető el.
(2) A mezőgazdasági terület lehet
a) általános mezőgazdasági terület,
b) kertes mezpgazdasági terület.
(3) A földrészletek beépítési feltétele közúti, vagy magánúti kapcsolat megléte.
(4)[14]
(5) Az övezetben az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerint pótlásukról gondos-
kodni kell. A szükséges pótlásokhoz a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése lehetséges az 5.
számú függelékben felsorolt fajlista felhasználásával.
(6) A mozaikos tájszerkezet megőrzése és ökológiai szerepe miatt a gyepterületeken a fás-cserjés foltok, erdő-
gyep mozaikok megőrzését, a jelenlegi művelési ágak megtartását biztosítani kell.
(7) Az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre
kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.
(8) Az épületek – a földel takart pincék kivételével - csak magastetővel, a kialakult állapot figyelembe vételével
létesíthetők. Az épültetek a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével csak magastetővel
létesíthetők.
(9)[15]
Általános mezőgazdasági terület
24. § (1) Általános mezőgazdasági területen telekosztással 1 ha-nál kisebb földterület nem alakítható ki, kivéve utak és
közműlétesítmények céljára kialakítandó földrészleteket, illetve a kötelező szabályoszási elemek végrehajtása
során kialakuló földrészleteket.
(2) A településen korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági
termelés folytatható, és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.
(3) Az Má0 jelű mezőgazdasági övezetbe a szabályozási terv szerint, elsősorban a gyep, rét, nádas, mocsár mű-
velési ágú területek, továbbá a tájképi szempontból érzékeny mezőgazdasági rendeltetésű területek tartoznak.
(4) Az Má0 jelű általános mezőgazdasági övezetben épületek, építmények elhelyezése – a kilátók, hidak, víztáro-
zók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével – tilos.
(5) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben a földhivatali nyilvántartás szerinti területegységeken (telek,
alrészlet, Továbbiakban: Terület) az alábbi előírások szerint lehet építményt elhelyezni:
a) szántóföldi művelés esetén, 5 ha-nál nagyobb Területen, a Terület rendeltetésszerű használatát szolgáló
és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 1%-át, illetve az 1000
m2-t nem haladhatja meg;
b) gyep, rét és legelő művelés esetén 2 ha-nál nagyobb Területen állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épü-
let építhető, a beépített alapterület a telek 3 %-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg;
c) művelt gyümölcsültetvény esetén 1 ha-nál nagyobb Területen a mezőgazdasági termelést, feldolgozást
szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a Terület 3%-át, illetve az
500 m2-t nem haladhatja meg,
d) az övezetben található Területeken több épülettömeg is elhelyezhető.
(6)[16]
(7) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben a lakófunkció a gazdasági terület részeként, vagy önállón
úgy helyezhető el, hogy az a megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg.
(8) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben birtoktest, illetve birtokközpont az OTÉK vonatkozó előírásai
szerint alakítható ki.
(9) Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsávban, a
minimális 10 méter mély hátsókert, és 10-10 méter széles oldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen, sza-
badon álló beépítési móddal lehet elhelyezni.
(10) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 6,0 méter legnagyobb építménymagasságú épületek helyez-
hetők el. Amennyiben az alkalmazott technológia indokolttá teszi, legfeljebb 10,0 méteres legnagyobb
építménymagasságú épületek is elhelyezhetők. Különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 mé-
ter lehet.
Kertes mezőgazdasági terület
25. § (1) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a beépíthető telek legkisebb nagysága 1500 m2. A beépíthető te-
lek minimális szélessége a homlokvonalon 14 m.
(2) Az övezetben kialakítható földrészletek területe nem lehet kisebb 2000 m2-nél, szélessége nem lehet keve-
sebb 14 méternél.
(3) Az Mk0 jelű kertes mezőgazdasági övezetben épületek nem helyezhetők el.
(4) Az Mk1 jelű kertes mezőgazdasági övezetben:
a) építeni csak a legalább 80 %-ban szőlő, gyümölcs, illetve kert műveléssel hasznosított telken, gazdasá-
gi épületet lehet,
b) épületek oldalhatáron álló beépítési móddal, maximum 3 %-os beépítettséggel helyezhető el úgy, hogy
az épület alapterülete nem haladhatja meg a 90 m2-t,
c) az épületek legnagyobb építménymagassága 4,0 m, legnagyobb homlokzatának magassága a termé-
szetes terepszinttől 6,0 méter lehet, a legnagyobb épületszélessége 6,0 m lehet.
(5) Az Mk2 jelű kertes mezőgazdasági övezetben:
a) építeni csak a legalább 80 %-ban szőlő, gyümölcs, illetve kert műveléssel hasznosított telken, gazdasá-
gi épületet, illetve lakófunkciót is kielégítő épületet lehet
b) lakóépület csak a legalább 2000 m2 nagyságú telken alakítható ki,
c) épületek oldalhatáron álló beépítési móddal, maximum 3 %-os beépítettséggel helyezhető el úgy, hogy
az épület alapterülete nem haladhatja meg a 120 m2-t, továbbá úgy hogy a lakóépület a megendegett
3 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg.
d) az épületek legnagyobb építménymagassága 4,0 m, legnagyobb homlokzatának magassága a termé-
szetes terepszinttől 6,0 méter lehet, a legnagyobb épületszélessége 6,0 m lehet.
(6) Az építési hely az utak tengelyétől 10 méterre mért, maximum 40 méter mély területsáv, a minimális 10 méter
hátsókert betartása mellett. Oldalkertek minimális mérete 6 méter.
(7) A földrészletek mezőgazdasági műveléssel nem hasznosított, be nem épített területét zöldfelületként kell kia-
lakítani és fenntartani.
(8) Beépített földrészlet osztása csak úgy engedélyezhető, hogy a visszamaradó beépített földrészlet beépítettsé-
ge a 3 %-ot nem haladhatja meg.
(9) A beépített ingatlanok összevonhatók, az így kialakuló földrészleteken több meglévő épület is állhat.
(10) Az épületek homlokzatát csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel lehet kialakítani
Nem helyezhető el az övezetben mobil építmény, lakókocsi, lakókonténer.
Vízgazdálkodási terület
26. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:
a) a folyóvizek medre és parti sávja,
b) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja.
(2) A szabályozási tervben az (1) bekezdés szerinti területek V övezeti jellel kerültek feltüntetve.
(3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a vonatkozó
magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni.
(4) A vízpartok mentén kétoldali, 6-6 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban csak rét,
legelő gazdálkodás folytatható, fás szárú növényzet nem telepíthető.
(5) A vízgazdálkodási területen minden területfelhasználási és építési tevékenység a területileg illetékes vízügyi
felügyelőség engedélyével végezhető.
Különleges beépítésre nem szánt terület
27. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épüle-
tek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük
megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) más beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt te-
rületfelhasználású területektől eltérnek.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület területfelhasználási kategóriájú területek: KkTE övezeti jelű temető
terület.
(3) A különleges beépítésre nem szánt területen az övezetek rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények
helyezhetők el.
(4) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,
b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, és 5,0 méter-
nél,
c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, és 10,0 mé-
ternél.
(5) A különleges beépítésre nem szánt terület övezetben található kialakult telken új épület akkor helyezhető el,
amennyiben meghaladja a telek területe a 2000 m2-t, szélessége a homlokvonalon a 20 m-t.
(6) A különleges beépítésre nem szánt terület övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi te-
lekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:
KkTE. jelű temető terület | |
Beépítési mód | szabadon álló |
Kialakítható telek területe | 2000 m2 |
Kialakítható telek szélessége | 40,0 m |
Megengedett legnagyobb beépítettség | 2 % |
Megengedett legkisebb építménymagasság | K |
Megengedett legnagyobb építménymagasság | 4,5 m |
Megengedett legkisebb zöldfelület | 50 % |
Harangláb, harangtorony esetén egyedi építési engedélyezési eljárás keretében a megengedett legnagyobb építménymagasságnál magasabb, a megengedett tetőhajlásszögtől eltérő is engedélyezhető. | |
A temetőt kerítése mentén fasorral kell határolni. |
(7) Az épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető 45º-nál meredekebb nem lehet. Rendhagyó
színű fedések nem alkalmazhatók. Tetőhéjazatként lemezfedést, cserépfedést kell alkalmazni.
Környezetszabályozás
Környezetvédelem
28. § (1) A föld védelme:
Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termő-
réteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érin-
tett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.
(2) A levegő védelme
a) A település területén be kell tartani a hatályos jogszabályokban meghatározott egészségügyi határérté-
keket.
b) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó
jogszabályok előírásait.
c) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést, vagy határértéken felüli lég-
szennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
d) A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elér-
hető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.
e) A szolgáltató tevékenység körében légszennyező forrásokat üzemeltetni nem szabad.
f) Új légszennyező források körül a magasabb szintű jogszabályban meghatározott kiterjedésű védelmi öve-
zetet kell kialakítani.
(3) Zaj- és rezgés elleni védelem
a) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó rendeletek szerinti határértékeket meghaladó zajt
kibocsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen csak olyan
létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályban a lakóterület (kisvárosias,
kertvárosias, falusias telepszerű beépítéssel) területi funkciójú területekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-,
illetve rezgésterhelést.
b) A közlekedési területeken szabadon maradó sávokat zajcsökkentő hatású zöldsávval kell betelepíteni.
(4) A vizek védelme
a) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket köz-
vetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges ható-
sági engedély birtokában.
b) Tilos kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezé-
séhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.
c) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz, szennyvíz) a vízbázisok,
a távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló jogszabály vonatkozó
előírásait figyelembe kell venni.
d) A Pápa-Tapolcafői vízbázis védőövezetével érintett területen tervezett építményeknél a vízbázisok, a táv-
lati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló jogszabály vonatkozó előí-
rásait figyelembe kell venni.
e) Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni.
f) Szennyvízelvezető törzshálózatba, illetve a szennyvízelvezető műbe csak a külön jogszabályban vagy ha-
tóság határozatában meghatározott minőségű szennyvíz, illetve szennyezőanyag vezethető be. Tilos az
olyan szennyezőanyag-tartalmú szennyvíz, illetve szennyezőanyag bevezetése (bebocsátása), amely
fa) a szennyvízelvezető műben dolgozók egészségét - munkakörük ellátásával összefüggésben - veszé-
lyezteti és ezzel egészségkárosodást okoz vagy okozhat,
fb) a szennyvízelvezető és -tisztító, valamint az iszapkezelő mű üzemszerű (rendeltetésszerű) működé-
sét akadályozza, veszélyezteti, a műtárgyakat, berendezéseket rongálja, illetve rendeltetésszerű
használatra alkalmatlanná teszi,
fc) a szennyvízelvezető és -tisztító műből kibocsátva környezetkárosodást, illetve a befogadó káros
szennyezését okozhatja,
fd) a szennyvíziszap környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, biztonságos elhelyezését, leraká-
sát, illetve felhasználását akadályozza.
g) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe.
h) Állatartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 100 m-en belül.
i) Új állattartó telepek építése során a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell méretezni és kialakítani
a trágyakezelés műtárgyait.
(5) Hulladékgazdálkodás
a) A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ide-
iglenes tárolásra szolgáló berendezésben (Továbbiakban: gyűjtőedény) történhet, a további kezelésnek
megfelelő módon elkülönítve.
b) A települési szilárd hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az erre kijelölt helyre szabad szállítani.
c) Az állati tetemek környezet-higiéniás szempontból megfelelő elszállítását és elhelyezését arra engedéllyel
rendelkező, nyilvántartási számmal ellátott vállalkozóval biztosítani kell.
d) Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni az adott terület helyreállításával egyidejűleg, az esetle-
ges hulladékot össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell elszállítani. Az illegális hulla-
déklerakást folyamatos ellenőrzés mellett önkormányzati szabályozással is korlátozni kell.
e) A település területén veszélyes hulladékot kezelő- és lerakó létesítmény nem alakítható ki.
Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete
29. § (1) A tervlapokon jelölt „B” hidrogeológiai védőterületen a magasabb szintű jogszabályban rögzített létesítmények
helyezhetők el, továbbá tevékenységek folytathatók.
(2) A „B” hidrogeológiai védőzónában felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvízhálózat kiépítéséig a
szennyvízelhelyezés zárt (vízzáró) szennyvíztározóban engedhető meg. Szikkasztani tilos.
(3) A mezőgazdasági területhasználatnál műtrágya helyett természetes trágyázást, környezetbarát növényvédő
szereket kell alkalmazni.
(4) Hígtrágya- és trágyalé leürítése tilos.
(5) Környezetbarát növényvédő szerek használata lehetséges.
(6) Ásott vagy fúrt kutakba káros, mérgező anyagok nem kerülhetnek.
(7) Új kút vagy fúrás telepítését csak kivételes esetben lehet engedélyezni.
Vízeróziónak kitett terület övezete
30. § (1) Az eróziónak kitett lejtőkön lévő szántóterületeken gyepesítéssel, erdősítéssel kell védekezni az erózió ellen.
Azokon a szántókon, ahol nincs lehetőség a művelési ág megváltoztatására, sűrű térállású, jó talajvédő növé-
nyek (pillangósok, kalászosok) termesztésével, valamint megfelelő agrotechnika alkalmazásával (rétegvonalas
művelés) csökkentendő az erózióveszély.
(2) Erdőterületekn fakitermelés csak tervezett módon, az erózióveszély figyelembe vételével történhet. A kiterme-
lést követően az erdő újratelepítéséről gondoskadni kell.
Természet- és tájvédelem
Természet- és tájvédelem általános előírásai
31. § (1) A településen az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakter-
hez kell illeszkedni.
(2) Épületek kialakításánál a településre jellemző építészeti megoldásokat kell alkalmazni.
(3) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építménymagasságú épületeket a környe-
zethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.
(4) Hír- és távközlő létesítmény tájképvédelmi szempontból megengedhető legnagyobb magassága 20 m lehet.
(5) A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy, stb.) megőrzendők.
(6) A településen a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése lehetséges, az 5. számú függelékben
található növénylista felhasználásával. A növénylista bővítható, de kifejezetten a tájegységre jellemző, a hazai
flórát reprezentáló, lombhullató fajok alkalmazhatók. Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek
dominanciája kerülendő.
Kiemelten fontos érzékeny természeti területek
32. § (1)[17]
(2) Érzékeny természeti területen csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási mód-
szerek alkalmazhatók. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdeké-
ben lehet.
(3)[18]
(4) Az érzékeny természeti területekre (ÉTT) vonatkozó szabályokat magasabb szintű jogszabály határozza meg.
Az ÉTT bevezetésének célja a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészeken olyan természetkí-
mélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozá-
sok révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek össze-
hangolt megőrzését.
Magterület
33. § (1) A kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg.
(2) A közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok
megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést
is - kell elhelyezni.
(3) A közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba
illesztve a magterület természetes élõhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai
kapcsolatok mûködését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetõ el.
(4) Új építmény létesítése kizárólag a természetvédelmi célokkal összhangban, a természeti és tájképi értékek
veszélyeztetése nélkül, a tájszerkezetbe illeszkedõ beépítési móddal, a tájra jellemzõ építészeti hagyományok
szerint helyezhető el. A tájra jellemző meglévő építményeket meg kell őrizni, formavilágukat, megjelenésüket
megváltoztatni nem szabad.
(5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem
bõvíthetõ.
(6) Erdõtelepítés, erdõfelújítás, külterületi fásítás kizárólag õshonos fafajokkal végezhető.
(7) Energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhetõ.
Pufferterület övezet
34. § (1)[19]
(2) Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók. A kialakult
tájhasználatot megváltoztatni csak a természetes állapothoz közelítés érdekében szabad.
(3) Energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhetõ, a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem
végezhető.
(4) Tájidegen, tájképileg zavaró építmények, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény nem helyezhe-
tők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás nem végezhető.
(5)[20]
(6)[21]
(7) A területen környezetszennyezõ tevékenység nem folytatható, új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkeze-
lő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá téte-
lét végző telepek (komposztüzemek), valamint hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
Tájképvédelem
35. § (1) Az építmények a környezettel funkcionális és esztétikai összhangban, tájba illesztve helyezhetők el. A külterü-
leti épületek kialakítása a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő anyaghasználattal és formavilág szerint
történjen.
(2) Az utak melletti fasorok védendők, folyamatos ápolásukról, szükség szerint tájra jellemző, lombhullató fafajok-
kal történő pótlásukról gondoskodni kell.
(3) A kiépítendő közlekedési utakat a geomorfológiai adottságokhoz igazodó nyomvonalon kell vezetni.
(4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi cé-
lok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalve-
zetést is - kell elhelyezni.
Egyedi tájértékek
36. § (1) Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehozott tájalkotó elemek, melyek kultúrtörténeti,
vagy esztétikai szempontból egy község számára jelentőssé váltak, de nem állnak műemléki, vagy termé-
szetvédelmi oltalom alatt.
(2) Tükrözik a falu múltját, kulturális hagyományait, védelmük ezért fontos. Minden egyedi tájértéknek közösségi
jelentőséggel kell bírnia, környezetével együtt értelmezendő.
(3) Az egyedi tájérték védelme érdekében folyamatos állapot-, illetve állagmegóvását, környezetének rendezését
el kell végezni.
(4) A magasabb szintű jogszabály előírása szerint, a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által megállapí-
tott és nyilvántatásba vétt egyedi tájértékeket jelen rendelet 4. sz. függelékében kell felsorolni. A függelék
aktualizálásáról folyamatosan gondoskodni kell.
Kulturális örökség védelme[22]
37. §[23]
38. § (1) Az országos védelem alatt álló műemlék, és műemléki környezet a bel- és a külterületi szabályozási terveken
került feltüntetve, és jelen rendelet 2. sz. függelékében felsorolva.
(2) A műemlék telkén és a műemléki környezetben történő építés esetén a kulturális örökség védelméről szóló
törvény előírásai betartandók.
Helyi építészeti értékvédelem[24]
39. §[25]
Tűzvédelem
40. § (1)[26]
(2) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a magasabb szintű jogszabállyal jóváhagyott Országos
Tűzvédelmi Szabályzatban (továbbiakban OTSZ) meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehet-
séges.
(3) A területen az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapokat kell kialakítani. A
földalatti kivitelű tűzcsapokat föld feletti kivitelűre kell cserélni.
(4) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a
tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
(5) Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36.§-a szerint történik.
(6)[27]
(7) Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthető, amennyiben az a kialakult állapot sze-
rint nem éri el az OTÉK szerint megállapított telepítési távolság mértékét.
(8) Erdőterületen tüzet rakni csak a kijelölt helyeken (szalonnasütők) a biztonsági intézkedések betartása mellett
szabad. Tűzrakás az országos vagy helyi tűzgyújtási tilalom esetén ezeken a helyeken is tilos.
Záró rendelkezések
41. § (1) A Rendelet a kihirdetést követő 60. napon lép hatályba.
(2) A Rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(3) Építési engedély, elvi építési engedély érvényét meghosszabbítani a Rendelet rendelkezéseinek figyelembe
vételével, a magasabb szintű jogszabályban rögzített módon lehet.
(4) A Rendelet kihirdetéséről - a helyben szokásos módon - a körjegyző gondoskodik.
1. számú függelék[28]
2. számú függelék
Országos védelem alatt álló műemléki épületek
Sorszám | Véd. kat. | Cím | Megnevezés |
1 | M 5057 | Kossuth L. u. Hrsz.: 400 | Római kat. templom |
2 | M 5055 | Arany J. u. 2. Hrsz.: 39 | Református templom |
3 | M 5056 | Kossuth L. u. Hrsz.: 420 | Evangélikus templom |
M –Műemléki védelem |
3. számú függelék[29]
4. számú függelék
Egyedi tájérték
a) I. és II. világháborús, valamint 1848-as emlékmű a római katolikus templom kertjében
b) Feszület a római katolikus templom kertjében
c) Idős vadgesztenyék (Aesculus hippocastanum) a templomkertben
d) Gólyafészek a Kossuth Lajos és a Petőfi Sándor utca kereszteződésénél
e) Kút a Dózsa György és a Petőfi Sándor utca sarkán
f) Kút a Kossuth Lajos és a Jókai utca kereszteződésénél
g) Emlékmű az általános iskola észak-nyugati homlokzata előtt lévő közparkban
h) Emlékfa az általános iskola észak-nyugati homlokzata előtt
i) Idős tölgy az iskolakertben
j) Kossuth emlékmű és 1848-as kopjafa a Dózsa György utca délkeleti végében lévő közparkban
k) Emléktábla a Dózsa György utca délkeleti végénél található közparkban
l) Feszületek a temetőben
m) XIX. századi sírkeresztek
n) Fából faragott, szív alakú fejfák
o) Síremlék a XX. század elejéről
p) Idős puszpángok (Buxus sempervirens) a temetőben
5. számú függelék
Tájjelleg megtartására alkalmas növényfajok listája
Fák
Acer campestre Mezei juhar
Acer platanoides Korai juhar
Acer pseudoplatanus Hegyi juhar
Acer tataricum Tatár juhar
Alnus glutinosa Mézgás éger
Carpinus betulus Gyertyán
Fraxinus excelsior Magas kőris
Juglans regia Közönséges dió
Platanus acerifolia Platán
Prunus amygdalus Mandula
Quercus robur Kocsányos tölgy
Salix alba Fehér fűz
Tilia cordata Kislevelű hárs
Tilia tomentosa Ezüsthárs
Alacsony termetű fák
Alacsony termetű gyümölcsfák (meggy, szilva)
Crataegus laevigata ’Paul’s Scarlet’ Bíborvirágú galagonya
Pyrus calleryana ’Chanticleer’ Kínai körte
Sorbus borbásii Borbás-madárberkenye
Tilia tomentosa ’Bori’ Ezüst hárs ’Bori’ fajtája
Cserjék
Berberis vulgaris Közönséges borbolya
Buxus sempervirens Puszpáng
Cornus mas Húsos som
Cornus sanguinea Veresgyűrű som
Corylus avellana Mogyoró
Cotinus coggygria Cserszömörce
Crataegus monogyna Egybibés galagonya
Juniperus sabina ’Tamariscifolia’ Nehézszagú boróka (temető!)
Hibiscus syriacus Mályvacserje
Hippophae rhamnoides Homoktövis
Kerria japonica 'Pleniflora' Boglárkacserje
Kolkwitzia amabilis Kínailonc
Laburnum anagyroides Aranyeső
Ligustrum vulgare Vesszős fagyal
Philadelphus coronarius Jezsámen
Prunus spinosa Kökény
Prunus tenella Törpe mandula
Spiraea cinerea 'Grefsheim' Hamvas gyöngyvessző
Spiraea vanhouttei Köz. gyöngyvessző
Syringa vulgaris Kerti orgona
Évelők
Aster sp. Őszirózsa
Bergenia cordifolia Szívlevelű bőrlevél
Calendula officinalis Körömvirág
Cerastium tomentosum Molyhos madárhúr
Chrysanthemum sp. Krizantém
Convallaria majalis Májusi gyöngyvirág
Hemerocallis sp. Sásliliom fajok
Hosta sp. Árnyékliliom fajok
Iris pallida ’Variegata’ Dalmát nőszirom
Lavandula angustifolia Levendula
Rosa sp. Rózsa fajok
Salvia officinalis Orvosi zsálya
Sedum sp. Varjúháj
Sempervivum sp. Kövirózsa
Yucca filamentosa Fürtös pálmaliliom
6. számú függelék
Legfontosabb építésüggyel kapcsolatos jogszabályok
(A felsorolás a jogszabályalkotás függvényében változhat.)
Törvények
- 1988. évi I. tv. a közúti közlekedésről
- 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról
- 1994. évi LV. tv. a termőföldről
- 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól
- 1995. évi LVII tv. a vízgazdálkodásról
- 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról
- 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről
- 1996. évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről
- 1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről
- 2000. évi XXXV. tv. a növényvédelemről
- 2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról
- 2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről
- 2003. évi C. tv. az elektronikus hírközlésről
Országosan érvényes rendeletek
- 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
- 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
- 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről
- 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól
- 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról
- 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről
- 50/2001.(IV.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól
- 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
- 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről
- 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
- 271/2001. (XII.21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról
- 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről
- 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről
- 192/2003. (XI.26.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet módosításáról
- 47/2004 (III.18.) Korm. rendelet a levegőtisztaság védelméről
- 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről
- 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól
- 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól
- 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről
- 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről
- 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról
- 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
- 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről
- 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól
- 35/1996. (XII.29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról
- 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról
- 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről
- 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról
- 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről
- 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről
- 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről
- 17/2001. (VIII.3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról
- 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról
- 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
- 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról
- 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről
- 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól
- 7/2003. (V.16.) KvVM-GKM együttes rendelet az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről
- 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról
- 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól
- 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról
- 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről
- 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről
- 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról
- 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról
- 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2018.XII.29-től.