Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018 (V.8.) önkormányzati rendelete
Homokbödöge Község településkép védelméről
Hatályos: 2019. 05. 31Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018 (V.8.) önkormányzati rendelete
Homokbödöge Község településkép védelméről
2019-05-31-tól
Homokbödöge Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdésében, a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában, és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 16. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integ-
I.FEJEZET
A HELYI VÉDELEM
1. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
2. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökséggel kapcsolatban:
a) Az örökség meghatározása, dokumentálása.
b) A védetté nyilvánítás és nyilvántartás.
c) Az örökség megőrzése, megőriztetése.
d) Az örökség lakossággal történő megismertetése.
e) Az építészeti örökség károsodásának megelőzése és a károsodás csökkentésének, vagy megszüntetésé-
nek elősegítése.
(2) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai:
a) A helyi védelmet kezdeményezheti:
aa) a települési Önkormányzat Képviselő-testülete,
ab) a település valamennyi állampolgára.
b) A helyi védelem szakmai előkészítését, a védelem megszüntetését végezheti:
ba) építészkamarai tagsággal rendelkező okleveles építészmérnök,
bb) okleveles régész.
c) A helyi védelem alá helyezésben érdekeltek:
ca) a települési önkormányzat képviselő-testülete,
cb) a Kormányhivatal örökségvédelmi szerve,
cc) a település valamennyi állampolgára.
d) A védelem alá helyezés, megszüntetés nyilvánosságát a helyileg szokásos módon kell biztosítani:
da) hirdetőtáblán,
db) az önkormányzat honlapján,
dc) helyi sajtóban.
e)[2]
f) A védelem megszűnésének feltételei:
fa) A védett objektum fizikai megsemmisülése.
fb) A védetté nyilvánításban résztvevők egyetértésével meghozott önkormányzati rendelettel.
g) Helyi- és országos védelem összefüggései:
ga) Országos védelem alatt álló elem nem vonható helyi védelem alá.
gb) Országos védelem alatt álló elem helyi forrásból támogatható.
gc) Ha a helyi védelem alatt álló elem országos védelem alá kerül, úgy a helyi védelem – a Rende-
let módosításával – megszűnik.
h) Helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása:
ha) A helyi védelem alatt álló értékekről külön nyilvántartást kell vezetni.
hb) A nyilvántartás a településrendezési eszközökről szóló Korm. rendeletben foglaltakon túl, tartal-
mazza a védett érték
hba) tulajdonosa, kezelője, használója nevét és címét,
hbb) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi döntés másolatát.
hc) A nyilvántartásért a jegyző felelős.
(3) Testületi döntéssel összefüggő feladat:
A védelem jelölése:
H Helyileg védett emlék
3. Az egyedi védelem meghatározása[4]
2. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
2. § (1) A tulajdonosi kötelezettség a Rendelet vonatkozásában az egyedileg védett értékek jó karban tartását, megvé-
dését, gondos használatát jelenti.
(2) Az egyedileg védett elemekkel kapcsolatos tulajdonosi kötelezettségek:
a) Az átalakítás, korszerűsítés nem veszélyeztetheti a védett elem eredeti jellegét.
b) A bővítés az eredeti elem léptékében és stílusában történhet.
c) A védett elemet elbontani csak életveszély esetén szabad.
d) Elkerülhetetlen részleges bontás után a visszaépítés az eredeti léptékben és stílusban történhet.
e) Az építészeti örökség közvetlen közelében végzett bármilyen tevékenység az örökség épségét nem veszé- lyeztetheti.
3. § (1) A tájértékek meghatározása:
a) Értékes fák, facsoportok,
b) Feszületek, emlékművek,
c) Temető egész területe.
(2) Tájértékek védelmére vonatkozó előírások:
a) A 3. Mellékletben fák, facsoportok védelméről gondoskodni kell.
b) Fát kivágni csak az Önkormányzat engedélyével lehet.
c) A védett fákat egészségügyi és a környezet biztonsága szempontjából 3 évenként felül kell vizsgálni.
d) A feszületeket és emlékeket folyamatosan jó karban kell tartani.
e) A védett tájértékek hozzáférhetőségét, bemutathatóságát folyamatosan biztosítani kell.
II. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
4. § (1) Településképi szempontból meghatározó, lehatárolt területrészek megállapítása, kialakulásuk ideje, arculati
jellemzői, beépítési módja, településszerkezete szerint történt.
(2) Településképi szempontból meghatározó területek jegyzékét és térképi megjelenítését az 1. Melléklet tartal-
mazza.
III. FEJEZET
A TELEPÜLÉKÉPI KÖVETELMÉNYEK
1. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti köve-
telmények
5. § (1) Az 1., 2. és 3. sz. településrészekre vonatkozó Területi építészeti követelmények:
a) A beépítési mód oldalhatáros, utcavonali.
c) A kerti építmények, a telek azon oldalán építendők, ahol a főépület áll. Az építményeket, műtárgyakat
a főépülettel hasonlóan, a helyi hagyományok figyelembe vételével kell kialakítani.
d) A területen építhető utcai kerítés-formák:
da) Hagyományos vakolt kőkerítés.
db) Alacsony lábazatú, faanyagú kerítés.
(2) Egyedi építészeti követelmények:
a) Az 1, 2 és 3 sz. terület teljes hosszán, a településképet befolyásolóan csak hagyományos és helyi építé-
si anyagok használhatók.
b) Az a) pontban megjelölt útszakaszokon az épületek átalakítás, bővítés során utcára merőleges irányú
nyeregtető alkalmazható.
c) Az a) pontban megjelölt útszakaszokon átalakítás, újraépítés során a lakóépületek utcavonali szélessége
nem lehet nagyobb a meglévőnél, vagy 8 m-nél, középület esetén 9 m-nél, vagy a telekszélesség 2/3-ánál.
d) Az épület és telekhatár között min. 3,0 m biztosítandó.
e) A kialakult utcavonali beépítés nem bontható meg.
f) Az utcai homlokzatok alakítása során a meglévő hagyományosan kialakított homlokzatokhoz kell igazodni.
fa) az alkalmazott anyagok,
fb) hagyományos vakolat-architektúra,
fc) nyílászárók arányai, méretei és anyaga
vonatkozásában.
g) Utcai homlokzaton az elkerülhetetlenül elhelyezendő berendezéseket a homlokzattal együtt tervezve le-
het elhelyezni.
h) A közterületeken csak a hazai flórát reprezentáló lombhullató cserje- és fafajok telepíthetők.
i) Az 1, 2 és 3 sz. terület teljes hosszán a zöldterületeket a környezettel, kerti építményekkel, utcabútorok-
kal, burkolatokkal egységben kell kialakítani és fenntartani.
2. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
6. § (1) A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) Közterületek kialakítása, rekonstrukciója az 1, 2 és 3 sz. terület teljes hosszán közterület-alakítási
terv szerint történhet.
b) A templomok látképét minden módon meg kell őrizni, a rálátás irányából a templom elé 50 m-en belül:
ba) épület, építmény nem építhető,
bb) 10 m-nél magasabbra növő fa nem telepíthető,
bc) Légvezeték nem létesíthető.
c) A védett épületek közvetlen környezetében az azt takaró magas növényzet, reklám-, vagy hirdetőtábla
nem helyezhető el.
d) A területen az új, vagy átalakítandó elektromos ellátó és hírközlő vezetékeket - amennyiben műszaki-
lag akadálya nincs - a már meglévő oszlopokon, vagy a föld alatt kell elhelyezni. A meglévő vezetékek
megtarthatók.
(2) A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) A helyi értékvédelmi elemek a helyi egyedi védelem alatt álló, a Rendelet 1. Mellékletében felsorolt
elemek.
b) A helyi védelem alatt álló elemekre a 8. § (2) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi rendelkezések
érvényesek:
ba) A helyi védelem az épület tömegére, fő szerkezeti rendjére, homlokzat kialakítására, tetőido-
mára, tetőfedés anyagára és színére, utcai homlokzaton a nyílászárókra, beépítési módra
terjed ki.
bb) A helyileg védett elemeket elmozdítani, átalakítani örökségvédelmi szakvélemény alapján le-
het.
bc) A helyi egyedi védelem alatt álló elemekre a rálátást biztosítani kell.
bd) Az utcai homlokzaton erkély, konzolos épület-tömeg nem létesíthető.
(3) A helyi védelemben részesülő területen lévő sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati köve- telményekre az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, az alábbi előírások érvényesek:
a) Az 1, 2 és 3 sz. területen előgyártott pavilonok nem helyezhetők el.
b) Kerítés-lábazatok - a kialakult módon - kőből, vagy vakoltan készítendők.
c) A település területén állandó jelleggel óriásplakát nem helyezhető el.
d) Információs táblákat, utcanév táblákat egységes formában, megtervezetten kell kialakítani.
e) A hirdetőtáblákat úgy kel elhelyezni, hogy az utcaképet ne rontsa. Méretük ne legyen 1 m2-nél na-
gyobb, egymástól való távolságuk pedig 50 m-nél kisebb.
f) Hulladékgyűjtő szigeteket természetes módon (növényzettel), vagy faszerkezetű fallal kell takarni.
3. Az egyes sajátos építmények műtárgyak elhelyezése
7. § Az alábbi előírások a település teljes területére érvényesek:
a) A jövőben szükséges infrastrukturális műtárgyakat a zöldterületen, felszín alatt, vagy takartan és védet-
ten kell elhelyezni.
b) Az infrastrukturális műtárgyak elhelyezhetők még - jellegüktől függően – gazdasági területen és a kül- területen, a bevezető utak mellett.
c) Az infrastrukturális műtárgyakat belterületi közterületen, csak teljesen a föld alatt, a forgalmat és biz-
tonságot nem veszélyeztető módon lehet elhelyezni.
d) A felszíni sajátos építmények, műtárgyak anyaga, kialakítása a környezettel harmonikus módon történ-
jen.
4. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
8. § (1) Kizárólag olyan reklámhordozó helyezhető el, mely
a) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával készült,
b) nem korródálódik,
c) állékony,
d) karbantartása könnyű,
e) nem használ élénk színeket,
f) a reklám megjelenését nem befolyásolja,
g) másik reklámhordozót nem takar el.
(2) Reklám, reklámhordozó folyamatos karbantartásáról és megfelelő esztétikai állapotban való megjelenéséről
a tulajdonos köteles gondoskodni. Ennek el-maradása esetén - előzetes írásbeli felszólítás és teljesítési ha-
táridő biztosítás után - a közterület kezelője a reklámot, reklámhordozót a tulajdonos költségére eltávolítja.
(3) Reklámhordozó 5 m-es körzetében újabb reklámhordozó nem helyezhető el, azonban minden üzlet számá-
ra biztosítani kell legalább egy reklámhordozó kihelyezését.
(4) Építési reklámháló kihelyezésére az építési tevékenység időtartamára akkor van lehetőség, ha
a) a felújítás megkezdésének időpontja az építési naplóba történt bejegyzéssel igazolható,
b) építési napló vezetési kötelezettség nem áll fenn, azonban az érintettek vállalják azt, és ezzel igazolják
a felújítás megkezdését.
(5) A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklámhor-
dozót tartó berendezés kihelyezése évente összesen 12 naptári hét időszakra, bármely települési területen
megengedett.
(6) Az ökológiai hálózat magterületén a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezetében
reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.
9. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy
azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához,
a nyílászárók kiosztásához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésé-
vel, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(2) Amennyiben cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazha-
tók, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
(3) Az épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés épületdíszítő ta-
gozatot nem takarhat el.
10. § Közvilágítási, hírközlési berendezéseken, oszlopon, egyéb közmű berendezésen kizárólag tájékozódást segítő
jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz helyezhető el, melynek száma oszloponként, berendezésenként legfel-
jebb 2 db, mérete legfeljebb 1 m2 lehet.
11. § (1) Megállító tábla
a) kizárólag
aa) akciós termékek hirdetése,
ab) rendezvények, programok népszerűsítése, hirdetése,
ac) standolás, szervezés céljából megengedett.
b) legfeljebb A0-ás méretű lehet.
(2) Megállító tábla csak otthelyezhető el, ahol a balesetmentes közlekedés biztosítva van, és az elhelyezés a
gyalogos forgalmat nem akadályozza.
(3) Reklámhordozóként utánfutó közterületen, vagy közterületről látható helyen nem helyezhető el.
12. § (1) A Kossuth L. u. teljes hosszának területén reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések
a) legnagyobb mérete 1 m2 lehet,
b) anyaga nem csillogó, vagy kirívóan élénk színű fém, ill. fa legyen,
c) elhelyezését úgy kell kialakítani, hogy a védett épületeket és építményeket ne takarja el.
(2) Nem helyezhető el hirdetőtábla
a) műemlék területén,
b) régészeti érdekű területen, régészeti lelőhely területén,
c) helyi jelentőségű védett érték területén,
d) köztereken,
e) intézményi területen,
f) ökológiai hálózat területén és tájképvédelmi övezetekben.
(3) Cégtábla, üzletfelirat elhelyezhető
a) a vállalkozás épületén, az épülettel és környezettel összhangban,
b) a lakossági hirdetések céljára, az önkormányzat által biztosított felületeken,
c) gépjárműveken.
IV. FEJEZET
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
Rendelkezés a szakmai konzultációról
13. § (1) A települési önkormányzat kérésre a szakmai konzultációt lehetővé teszi.
(2) A településképi szakmai konzultáció az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben annak foglalkoztatására
nem kerül sor, a polgármester feladata.
(3) A konzultáción rögzíteni kell:
a) a konzultáció tartalmát,
b) a konzultációt kérő kérdéseit,
c) az önkormányzati főépítész és a polgármester válaszait.
V. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
A véleményezési eljárás részletes szabályai
14. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a vonatkozó jogszabályi előírások szerint.
a) településképi szempontból meghatározó területen minden esetben,
b) egyéb területen, ha a tervezett épület hasznos alapterülete eléri, vagy meghaladja az 500 m2-t.
(2) A polgármester a véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(3) A településképi véleményezés részletes szempontjai a jogszabályban meghatározottakon túl:
a) az országos, vagy helyi védelem alatt álló értékekre gyakorolt hatás,
b) közterületek forgalmi viszonyaira, műszaki állapotára gyakorolt hatás.
15. § A véleményezési eljárás során vizsgálni kell:
a) a településképi követelményeknek való megfelelést,
b) közterületek mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
c) a közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyai-
nak, köztárgyainak, növényzetének, a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
VI. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
A bejelentési eljárás részletes szabályai
16. § (1) A polgármester a vonatkozó jogszabályi előírások szerint településképi bejelentési eljárást folytat le
a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység esetén
aa) településképi szempontból meghatározó területen és helyi területi építészeti védelem alatt ál-
ló településrészen minden esetben,
ab) egyéb területen, ha a tevékenységgel érintett épület hasznos alapterülete eléri vagy meghalad-
ja az 500 m2-t,
b) reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően,
c) építmények rendeltetés-változása esetén,
d) feszületek, emlékművek elmozdítása átalakítása esetén.
(2) A reklám, a reklámhordozó telepítésével, építészeti kialakításával kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik-e a kialakult településszerkezet-
be,
b) nem zavarja-e a környezetében lévő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát.
c) megfelel-e a település szabályozási tervének és helyi építési szabályzata előírásainak,
d) harmonikusan illeszkedik-e a környezetbe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,
e) a rendeltetésváltozás során a kialakítás megfelel-e az eredeti épület funkcionális, szerkezeti rendsze-
rének és a gazdaságos megvilágosítás követelményeinek.
(3) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.
(4) Az (1) bekezdésben megjelölt tevékenységet kizárólag a településképi bejelentési eljárás lefolytatását köve-
tően szabad megkezdeni, ha azt a polgármester nem tiltja meg.
(5) Reklámok és reklámhordozók elhelyezésére közterületen
a) a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a polgármesteri határozat alapján, vagy
b) a polgármester jogszerű hallgatását követően
kerülhet sor.
(6)[5]
VII. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
1. A településképi kötelezési eljárás
17. § (1) A településképi követelmények érvényesülése érdekében a polgármester településképi kötelezést bocsát ki,
mely az építmény, épületrész
a) felújítására,
b) átalakítására,
c) elbontására vonatkozik.
(2) A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:
a) A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények
teljesítése érdekében - hivatalból, vagy kérelemre - kötelezési eljárást folytat le.
b) A polgármester szükség esetén kötelezést bocsát ki.
2. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
18. § (1) A önkormányzat képviselő-testülete településképi bírságot szab ki, ha az ingatlan tulajdonosa a település-
képi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette.
(2) A településképi bírság mértéke.
a) a bírság felső határa 100.000,-Ft,
b) a bírság alsó összege 5.000,-Ft,
c) a bírság meghatározásához szükséges mérlegelési szempontok az alábbiak:
ca) a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításá-
val kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
cb) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatósága,
cc) a jogsértéssel érintettek körének nagysága,
cd) a jogsértő állapot időtartama,
ce) a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága,
cf) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartás, valamint
cg) a jogsértést elkövető gazdasági súlya.
3. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
19. § (1) A megállapított bírságot Homokbödöge települési önkormányzat 12085004-01049402-02400002 számlájára
kell befizetni.
(2) A befizetés határideje: a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap.
VIII. FEJEZET
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
20. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete pénzügyi eszközökkel támogathatja:
a) az építészeti örökség megóvása,
b) településképi követelmények átfogó érvényesülése
érdekében tett intézkedéseket.
(2) A támogatás mértéke a tett intézkedés bekerülésének legfeljebb 50 %-a lehet.
IX. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
21. § (1) A Rendelet 2018. május 15. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg, hatályát veszti Homokbödöge Község településkép védelméről
szóló 10/2017.(XII.31.) önkormányzati rendelete.
1/a. Melléklet a 2/2018.(V.8.) önkormányzati rendelethez
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ,
ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA
1. Történeti településrész (Kossuth L. u. mindkét oldala)
2. Történeti településrész. (A település központi része)
3. Történeti településrész. (Dózsa Gy. u. kezdeti szakasza)
4. Temetők.
5. Kertgazdasági terület. (Dózsa Gy. u.)
6. Területrész. (Dózsa Gy. u. külső szakasza)
7. Mezőgazdasági ipari terület. (Dózsa Gy. utcában)
8. Kijelölt lakóterületek. (Petőfi S. u. meghosszabbítása)
9. Lakóterület. (Rákóczi F. u.)
10. Területrész. (Jókai u. és Petőfi S. u. egy szakasza)
11. Területrész. (Ady E. u.)
12. Területrész. (Kossuth L. u. Ugod felé eső szakasza)
13. Területrész. (Szabadság u.)
-
14. Sportterület. (Szabadság u. végén)
15. Területrész. (Bem J. u.)
2. Melléklet a 2/2018.(V.8.) önkormányzati rendelethez
Építészeti értékek.
Nyilvántartásba vett épületek, építmények:
Dózsa Gy. u. 4., 7., 11., 12., 14., 16., 31., 41., Lakóház
Jókai M. u. 5., 15., 23., 25. „
Kossuth L. u. 5., 12., 31., 58., 78. „
Petőfi S. u. 46. „
Arany J. u. 6. „
Táncsics M. u. 1. „
Köztemető Kripta (Varjú család)
Köztemető Síremlék (Berzsenyi Ferenc)
Köztemető Síremlék (Renner János )
Országos védelem alatt álló épületek, építmények
M 5057 Kossuth L. u. 57. Hrsz 400 Rk. templom
M 5055 Arany J. u. 2. Hrsz 39 Ref. templom
M 5056 Kossuth L. u. 49. Hrsz 420 Ev. templom
Egyedi tájértékek:
I. és II. világháborús, valamint 1848-as emlékmű a rk. templom kertjében
Feszület a rk. templomkertjében
Idős vadgesztenyék a templomkertben
Kút a Dózsa Gy. u. és a Petőfi S. u. sarkán
Kút a Kossuth L. u. és Jókai M. u. kereszteződésében
Emlékmű az ált. iskola Ény-i homlokzata előtt lévő közparkban
Emlékfa az Ált. iskola Ény-i homlokzata előtt
Idős tölgy az iskolakertben
Történelmi szoborpark a Dózsa Gy. u. Dk-i végénél található közparkban
Feszületek a temetőben
XIX. sz.-i sírkeresztek
Fából faragott szív alakú fejfák
Síremlék a XX. sz. elejéről
Idős puszpángok a temetőben
3. Melléklet a 2/2018.(V.8.) önkormányzati rendelethez
4. Melléklet a 2/2018.(V.8.) önkormányzati rendelethez
5. Melléklet a 2/2018.(V.8.) önkormányzati rendelethez
Az Országos Terletrendezési Terv és a Veszprém Megyei Területrendezési Terv övezetei
Natura 2000 területek közül magterület.
Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek.
Fenti területekre vonatkozóvédelmi, kezelési előírásokat az Országos Területrendezési Terv és a Veszprém Megyei Területrendezési Terv tartalmazza.
Hatályon kívül helyezte a 3/2019(III.27) önkormányzati rendelet 7 §-a. Hatálytalan: 2019.04.01-től
Hatályon kívül helyezte a 3/2019(III.27) önkormányzati rendelet 7 §-a. Hatálytalan: 2019.04.01-től.
Hatályon kívül helyezte a 3/2019(III.27) önkormányzati rendelet 7 §-a. Hatálytalan: 2019.04.01-től.
Hatályon kívül helyezte a 3/2019(III.27) önkormányzati rendelet 7 §-a. Hatálytalan: 2019.04.01-től.
Hatályon kívül helyezte a 3/2019(III.27) önkormányzati rendelet 7 §-a. Hatálytalan: 2019.04.01-től.