NOSZLOP KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

4/2018. (IV.27.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Noszlop Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A.§ (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Bevezető rendelkezések

1.A rendelet hatálya

^[1]1. § E rendelet mellékletei:

1. melléklet: Helyi egyedi védelem
2. melléklet: Telepítésre nem javasolt növények listája
3. melléklet: Emlékeztető településképi szakmai konzultációról
4. melléklet: Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz
5. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazása során:

a) Cégtábla: a vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza.

b) Üvegezett világító reklámtábla: függőleges elhelyezésű üvegezett berendezés, amely legfeljebb 2 m² reklámközzétételre alkalmas felülettel rendelkezik.

c) Egyéb grafikai elem: A vállalkozással kapcsolatos egyéb információ, adatközlés, ábra, felirat.

d) Galérianövényzet: vízfolyásokat kísérő természetes növénytársulás.

​e) Háromszintes növényállomány: cserje- és faszintet is tartalmazó növénytársulás.

f) Helyi védett épület (H1): helyi egyedi védelem alatt álló olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás.

g) Helyi védett műtárgy, műalkotás (H2): helyi egyedi védelem alatt álló műtárgy, műalkotás amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás, jellemzően emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), kereszt, kút, dombormű, kerítés, kapuzat.

h) Közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;

i) Molinó: olyan, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, vagy két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

j) Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

k) Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel és a település életét meghatározó döntésekkel, hirdetményekkel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

l) Tömör kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felőli merőleges vetületének összes felületének kevesebb, mint 50%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.

m) Zöldsáv: az a növényültetésre alkalmas sáv, amely legalább 1,0 m szélességű, alkalmas utcaszakaszonként a 8,0 m-enkénti tőtávolsággal ültetendő fasor elhelyezésére.

II. FEJEZET

A helyi VÉDELEM

3. A helyi védelem alá helyezésnek és a helyi védelem megszűnésének szabályai

3. § (1) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetése iránti eljárást bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti írásban.

​(2) A helyi védelem alá helyezést kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:

a) a helyi védelemre javasolt építészeti örökség megnevezését, egyedi védelem esetén a címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület térképi lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a helyi védelem alá helyezés kezdeményezésének indoklását,

c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségét,

d) a helyi védelemre javasolt építészeti örökség tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatát.

​(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) ​a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés indokolását,

c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségeit,

​(4) A polgármester intézkedhet az értékvizsgálat kiegészítéséről, vagy önálló értékvizsgálat készítéséről.

(5) A helyi védelem alá helyezési vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

​a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőt,

b) műalkotás esetén az alkotót vagy a szerzői jog jogosultját,

c) a kezdeményezőt.

​(6) ^[2]A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás kezdeményezéséről, az értékvizsgálat vagy szakvélemény közzétételével egyidejűleg, az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemre irányuló kezdeményezés esetén írásban értesíteni kell a 3.§ (5) bekezdés szerinti érdekelteket.

(7) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek:

​a) egyedi védelem esetén az értesítés átvételét,

b) területi védelem esetén a hirdetmény közzétételét

követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(8)^[3] A helyi védelem alá helyezésről vagy a helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület:

a) a helyi védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálat vagy szakvélemény és

b) a 3.§ (5) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek

figyelembevételével önkormányzati rendeletben dönt.

(9)^[4] A helyi védelem alá helyezéssel vagy a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos önkormányzati rendelet megalkotásáról írásban értesíteni kell a 3. § (5) bekezdés szerinti érdekelteket.

(10)^[5] A helyi védelem alá helyezést, illetve a helyi védelem törlését elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, vagy a védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését.

(11)^[6] Ha egy helyi védelem alatt álló érték országos védelem alá kerül, a helyi védelem megszűnését az önkormányzati rendeletben át kell vezetni.

4. A helyi védett értékek megjelölése

4. § Az Önkormányzat a helyi egyedi védelem alatt álló értéket - annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól láthatóan – az e célra rendszeresített, egységes táblával megjelölheti.

5. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

5. § ^[7]A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartásának vezetéséről a jegyző gondoskodik

6. A helyi egyedi védelemmel kapcsolatos szabályok

6. § (1)^[8] Helyi egyedi védelem alatt állnak az 1. mellékletben meghatározott értékek.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(3)^[9]

(4) Helyi egyedi védelem alatt álló érték nem bontható le.

(5) Helyi védelem alatt álló műtárgyak, műalkotások közül a kereszt, szobor, emlékmű áthelyezhető.

7. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények eredeti külső megjelenését:

​a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,

b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását

​meg kell őrizni és helyre kell állítani.​

(2) Ha a helyi védett építmény egy részét vagy részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt az eredeti állapotnak megfelelően, vagy ahhoz közelítően kell helyreállítani.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPi SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

8. § (1)^[10] Noszlop község területén - az arculati kézikönyvben eltérő karakterű területként megállapított - településképi szempontból meghatározó területek (a továbbiakban: MT), lehatárolását az 5. melléklet tartalmazza, amelyek az alábbiak:

​a) Településközpont, szolgáltató területek

b) Falusias jellegű lakóterületek

c) Beállt kertvárosias lakóterület

d) Gazdasági területek

e) Szőlőhegy

f) Természetközeli és gazdálkodási területek.

​(2) Az MT területéhez tartozik a szomszédos közterület felező vonaláig tartozó terület is.

8. A településképi szempontból meghatározó területek szabályai

9. § (1) A helyi védett értékre előírt településképi követelmények és a védett érték elhelyezkedése szerinti MT-re vonatkozó településképi követelmények együttesen alkalmazandók. Ellentmondás esetén a helyi védett értékre előírt településképi követelményeket kell figyelembe venni.

​(2) Az általános településképi követelmények az összes MT-re vonatkoznak – amennyiben az MT előírásai másképp nem rendelkeznek.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

9. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

10. § (1) A helyi védett épületen (H1) állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát használó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.

​(2) Helyi védett épületen (H1) történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél

a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz,

b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:

​ba) a homlokzat felületképzését;

bb) a homlokzat díszítő elemeit;

bc) a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;

bd) a tornácok kialakítását;

be) a lábazatot, a lábazati párkányt.

​(3) Helyi védett műtárgyak, műalkotások (H2) felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.

10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

^[11]

11. § (1) Az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, a világos földszínek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók.

​(2) Faburkolatú felület, látszó faszerkezet az épületeken csak másodlagos szerkezetként jelenhet meg. Faburkolat, faszerkezetek esetén az (1) bekezdésben említett színek mellett az ehhez illeszkedő színek is alkalmazhatók.

(3) Műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez tetőhéjalásként, épületburkolatként nem alkalmazható.

(4) Csak egymással harmonikus egységet alkotó, azonos színcsaládba tartozó színek alkalmazhatók egy épületen.

(5) Közterületek felől az épületek homlokzatait részlegesen színezéssel ellátni nem lehet, kivéve, ha az épület homlokzati struktúrája, tagozódása ezt lehetővé teszi.

(6) Tetőhéjalásként csak a natúr égetett agyagszín, vörös, bordó, barna, világosszürke, antracit szín árnyalatai alkalmazhatók– amennyiben az MT-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik.

(7) Gazdasági területek MT-n az épületeken tetőhéjalásként, épületburkolatként minőségi táblás és elemes fémlemez fedés is alkalmazható.

^[12]

12. § (1) Az MT-k területén a kerítés anyaga és színe illeszkedjen a főépülethez.

​(2) Településközpont, szolgáltató területek MT-n

a) meglévő tömör kerítés megőrzendő;

b) elhelyezhető vakolt felületű tömör kerítés;

c) a tömör kerítést, kapupillért beton fedkő vagy égetett cserép fedheti.

​(3) Falusias jellegű lakóterület MT-n

a) meglévő tömör kerítés megőrzendő;

b) elhelyezhető vakolt felületű tömör kerítés;

c) a tömör kerítést, kapupillért beton fedkő vagy égetett cserép fedheti.

(4) Szőlőhegy MT-n kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el.

(5) Természetközeli és gazdálkodási területek MT-n kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el.

^[13]

13. § (1) Az MT-ken –Gazdasági területek MT, Meggyeserdő MT, Természetközeli és gazdálkodási területek MT, Társasházak MT kivételével - csak magastetős épület építhető. Az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 20%-án kialakítható alacsonyabb hajlásszögű tető is.

​(2) Új zártsorú beépítésű épület tetőhajlásszöge csak a szomszédos, csatlakozó épületek tetőhajlásszögével megegyező, vagy ha azok eltérőek, akkor a szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez illeszkedő módon alakítható ki úgy, hogy az új tető tömege csökkentse a szomszédos épületek takaratlan tűzfalait.

(3) Ikres beépítés esetén a csatlakozó épület tetőkialakítása, tetőhajlásszöge a közterület felől illeszkedő legyen.

(4) A melléképület tetőhajlásszöge illeszkedjen a főépület tetőszerkezetének jellemző hajlásszögéhez.

(5) Településközpont MT-n

a) 30-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős épület helyezhető el;

b) közterület felől látható tetőfelépítmény, tetősíkból kiemelkedő tetőablak újonnan nem alkalmazható.

(6) Falusias jellegű lakóterület MT-n

a) 37-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős épület helyezhető el;

b) az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 20%-án kialakítható alacsonyabb hajlásszögű tető is;

c) a meglévő tornácok megtartandók, oldalai a homlokzati síktól mért 5,0 méterig nem falazhatók be.

(7) Kertvárosias jellegű lakóterület MT-n 30-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős épület helyezhető el. Az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 20%-án kialakítható alacsonyabb hajlásszögű tető is.

(8) Szőlőhegy MT-n

a) 30-45° közötti tetőhajlásszögű magastető helyezhető el;

b) erkély, tetőtéri terasz nem építhető;

c) a közterület felé néző homlokzaton garázskapu nem létesíthető.

^[14]

14. § (1) Településközpont, szolgáltató területek MT-n

​a) a hagyományos építészeti elemek, homlokzati tagozatok, díszek megőrzendők;

b) épületfelújításkor az eredeti épület karakteréhez illeszkedő típusú nyílászárók megőrzendők;

c) közterület felé néző homlokzaton garázskapu nem létesíthető.

​(2) Falusias jellegű lakóterület MT-n

​a) a hagyományos építészeti elemek, homlokzati tagozatok, díszek megőrzendők;

b) épületfelújításkor az eredeti épület karakteréhez illeszkedő típusú nyílászárók megőrzendők;

c) közterület felé néző homlokzaton garázskapu nem létesíthető.

​^[15]

15. § (1) Az épületek közterület felőli homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) - Gazdasági terület MT kivételével - szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni nem lehet.

​(2) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre történő telepítésnél – magastető esetén –a tetősíktól legfeljebb 10°-kal térhet el közterületről látható tető esetén vagy védett természeti területen.

(3) Településközpont, szolgáltató területek MT-n

a) új villamosenergia ingatlan-bekötést földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad;

b) közterületről látható tetőn napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) nem helyezhető el

(4) Falusias jellegű lakóterületek MT-n új villamosenergia ingatlan-bekötést földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(5) Kertvárosias jellegű lakóterületek MT-n új villamosenergia ingatlan-bekötést földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

^[16]

16. § (1) Új épület elhelyezése csak úgy megengedett, ha a tömbbelsőben egybefüggő zöldfelület alakul ki a szomszédos telkekkel közösen.

​​(2)^[17] A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó-(parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást minden 4 db várakozó-(parkoló) hely után 1 db lombos fa telepítésével kell megoldani.

11. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17. § (1)^[18]A közterületeken nem telepíthető a 4. melléklet szerinti növényfajok.

(2) ^[19]

(3) Meglévő, kiegészítendő fasor egyedeinek pótlása, kiegészítése csak a meglévő fafajjal azonos fajjal lehetséges.

(4) Tervezett, új fasor létesítésekor egy-egy utcaszakaszon azonos fafaj ültetendő.

(5) A fasor létesítéséhez fánként legalább 4,0 m²-nyi burkolatlan vagy vízáteresztő burkolatú felületet vagy zöldsávot kell kialakítani és fenntartani.

(6) Közutak fásítása csak előnevelt, többször iskolázott egyedekkel létesíthető.

(7) Új út építése, vagy egy utcaszakasz átépítése során legalább az egyik oldalon – ha a műszaki feltételek lehetővé teszik – fasor, vagy egyéb növényzet telepítendő, a közlekedés biztonságának figyelembe vételével.

(8)^[20] A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó-(parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítását minden megkezdett 4 db várakozó-(parkoló) hely után 1 db lombos fa telepítésével kell megoldani.

12. ^[21]

18. §

​

13. A cégtáblákra és egyéb grafikai elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

19. § (1) Vállalkozásonként 1 db cégtábla helyezhető el az épület homlokzatán, vagy a kerítésen.

​(2) A cégtábla mellett egyéb grafikai elem is elhelyezhető úgy, hogy ezek együttes mérete nem haladhatja meg a 2 m².

(3) Az elhelyezett cégtáblák és egyéb grafikai elemek az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati architektúráját.

(4) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégtáblák, egyéb grafikai elemek elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani.

(5) Cégtábla, egyéb grafikai elem még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(6) Villogó, zavaró fényű cégtábla, egyéb grafikai elem nem helyezhető el.

14. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

20. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

​(2)^[22] E rendelet 5. mellékletében lehatárolt:

​a) műemléki területen, 

b) régészeti érdekű területen és régészeti lelőhely területen,

c) természeti és természetközeli területeken és értékeken,

​nem tehető közzé reklám, illetve nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés.

(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán - építési reklámháló kivételével - nem helyezhető el.

(3) A település területén az építési tevékenység idejének végzése alatt építési reklámháló kihelyezése megengedett, amennyiben az építésinapló-bejegyzés igazolja a tevékenység megkezdését.

(4) Az utcabútorok közül reklám célra kizárólag az utasváró, a közművelődési hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezések használhatók.

(5) Információs vagy más célú berendezésnek minősül

​a) a közérdeket alapvetően szolgáló

aa) kerékpártároló

ab) hulladéktároló, -gyűjtő

ac) pad

ad) telefonfülke,

amelyen reklámhordozó elhelyezhető.

​d) a közérdeket a – hirdetőfelületének legalább egyharmadán közzétett – közérdekű információval szolgáló

​ba) megállító tábla

bb) önkormányzati hirdetőtábla,

bc) önkormányzati faliújság

bd)közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla,

amelyen reklám a hirdetőfelület legfeljebb 2/3-án helyezhető el.

​(6) A település területén reklámcélokat nem szolgáló utcabútorok elhelyezése nem korlátozott.

(7) Az Önkormányzati hirdetőtábla és az Önkormányzati faliújság az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető területi korlát nélkül:

​a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő információk

​(8) A buszmegálló építményen üvegezett világító reklámtábla nem helyezhető el.

(9) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében – az esemény előtt és annak időtartama alatt – időszakosan, de legfeljebb összesen 12 hétig molinó, plakát, egyéb hirdetés elhelyezhető.

21. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

​(2) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(3) Közterület fölé nyúló árnyékoló berendezésen reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.

15. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

22. § (1)^[23] Nem helyezhető el új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy

a) e rendelet 5. mellékletében lehatárolt:

aa) műemléki területen,

ab) régészeti érdekű területen és régészeti lelőhely területen,

ac) természeti és természetközeli területeken és értékeken,

b) közparkokban, közkertekben, játszótereken,

c) temetők területén.

(2)^[24] Új energiaellátási és elektronikus hírközlés hálózat létesítése, illetve meglévő kiváltása kizárólag földkábeles formában történhet

a) e rendelet 5. mellékletében lehatárolt:

aa) műemléki területen,

ab) régészeti érdekű területen és régészeti lelőhely területen,

ac) természeti és természetközeli területeken és értékeken,

ad) Településközpont, szolgáltató területek MT-n,

ae) Falusias jellegű lakóterületek MT-n,

b) közparkokban, közkertekben, játszótereken,

c) temetők területén,

(3)^[25] Föld felett vezetett villamosenergia, elektronikus hírközlési hálózatok esetén villamosenergia vagy közvilágítási vagy elektronikus hírközlés hálózati rekonstrukció, kiépítés során a vezetékeket a meglévő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózat csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(4) Meglevő oszloptranszformátor rekonstrukciója, új oszloptranszformátor nem létesíthető semmilyen formában.

23. § (1)^[26] Önálló tartószerkezetre telepített antenna nem helyezhető el

​a) e rendelet 5. mellékletében lehatárolt:

aa) műemléki területen, 

ab) régészeti érdekű területen és régészeti lelőhely területen,

ac) természeti és természetközeli területeken és értékeken,

ad) Településközpont, szolgáltató területek MT-n,

ae) Falusias jellegű lakóterületek MT-n,

​​b) közparkokban, közkertekben, játszótereken,

c) temetők területén.

d) oktatási, egészségügyi, szociális létesítmények telkén, valamint ezek telekhatárától mért 150 méteren belül.

(2) Önálló tartószerkezetre telepített antenna – a tartószerkezettel együtt – nem lehet magasabb, mint az építési övezetben, övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékének kétszerese, de legfeljebb

a) 20,0 méter a b) pontba nem tartozó területek kivételével,

b) 12,0 méter lakóterületen.

(3) Beépítésre nem szánt területen antennát csak a közúti közlekedési célú területfelhasználási egység (KÖu) határától számított, az antenna magasságának legalább másfélszeres távolságára lehet telepíteni.

(4)^[27] Építményekre helyezhető elektronikus hírközlési antenna nem helyezhető el

a) e rendelet 5. mellékletében lehatárolt:

aa) műemléki területen, 

ab) természeti és természetközeli területeken és értékeken,

ac) helyi jelentőségű természetvédelmi területen,

b) helyi védett értéken,

c) közparkokban, közkertekben, játszótereken,

d) temetők területén.

e) oktatási, egészségügyi, szociális létesítmények telkén, valamint ezek telekhatárától mért 150 méteren belül.

(5) Építményekre helyezhető elektronikus hírközlési antenna csak takartan vagy a közterületről nem látható helyen helyezhető el az (4) bekezdésbe nem lehatárolt területen

a) Településközpont, szolgáltató területek MT-n,

b) Falusias jellegű lakóterületeken.

(6) Építményekre helyezhető elektronikus hírközlései antenna az épület - épületmagasság számításánál figyelembe veendő - legmagasabb pontját legfeljebb 6,0 méterrel haladhatja meg.

V. FEJEZET

A kötelező szakmai konzultáció

16. A kötelező szakmai konzultáció esetei

24. §^[28](1) Az építtetőnek az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:

a) ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik,

b) fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

(2) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,

b) a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően, indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.

(3) A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton vagy e-mailben értesíti.

(4) A szakmai konzultációról a rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal emlékeztető készül, melyet a részt vevők megkapnak.

VI. FEJEZET

A településképi bejelentési eljárás

17. A településképi bejelentési eljárás esetei

25. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a település területén önálló reklámtartó építmény építése, reklám-elhelyezés esetén.

18. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

26. § (1)^[29] A településképi bejelentési eljárás a 2. melléklet szerinti kérelem benyújtásával indul.

​(2) A bejelentést papír alapon kell benyújtani. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A digitális adathordozón benyújtott dokumentáció pdf vagy jpg file formátumú lehet.

(3)^[30] A polgármester csak hiánytalanul összeállított építészeti-műszaki tervdokumentációt véleményez. 

(4) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a bejelentés alapján, a tudomásul vételt igazoló hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével, vagy hatósági határozat hiányában a bejelentéstől számított 16. napon – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

19. A településképi bejelentési eljárás szempontjai

27. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki tervdokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) Részletes vizsgálati szempontok:

a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik-e a kialakult településszerkezetbe,

b) a tervezett megoldás nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát,

c) a tervezett megoldás megfelel-e jelen rendelet előírásainak,

d) a cégtáblák, egyéb grafikai elemek, továbbá a reklámok, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések mérete, nagysága, anyaga, kialakítása megfelel-e a településképhez igazodó esztétikus elhelyezés követelményeinek,

e) a tervezett megoldás harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,

f) a tervezett megoldás kielégíti-e, a helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos építészeti esztétikai elvárásokat,

g) a tervezett megoldás megjelenésével, színezésével, méreteivel nem okoz-e esztétikai és látványbeli zavart, különösen a helyi védett értékek vonatkozásában, valamint a település kiemelt jelentőségű közterületei felőli látványban.

​​

VII. FEJEZET

A településképi kötelezési eljárás és a településképi bírság

20. A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai

28. § (1) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, vagy a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,

a) kötelezési eljárást kezdeményez, vagy

b) reklám elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti az illetékes kormányhivatalt.

​(2) A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le.

(3) Kérelemre folytatott településképi kötelezés a polgármesternek benyújtott kérelemmel kezdeményezhető. A kérelemnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

​a) a kérelmező nevét, címét, elérhetőségét,

b) a kezdeményezett településképi kötelezési eljárás indoklását.

^[31]21. A településkép-védelmi bírság

29. § (1) A képviselő-testület, amennyiben a kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, az ingatlantulajdonossal szemben 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendeli el, melyet a kötelezési eljárást lefolytató polgármester szab ki.

(2) A településkép-védelmi bírságot az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára kell befizetni.

VIII. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNTŐ RENDSZER

30. § (1) Az Önkormányzat a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére forrást biztosíthat.

​(2) Az önkormányzati támogatás a helyi egyedi védelem alatt álló épületek felújítása mellett tájékoztató füzetek, kiadványok megjelentetésére, kiállítások szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások megtartására és a védett érték megmentését elősegítő pályázati források lehívására is felhasználható.

IX. FEJEZET

Záró rendelkezések

31. § (1) E rendeletben nem szabályozott eljárásjogi kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai irányadóak.

​(2) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 4/2018.(IV.27.) önkormányzati rendelethez

Helyi egyedi védelem

Egyéb egyedi tájérték

-Nagybogdányi forrás és forrásház

-Öntöttvas pumpás kút az Alkotmány utca sarkán

-Koros juhar (Acer platanoides) Kisbogdány fogadókapujában

-Fatörzsből faragott millenáris szobor Nagybogdány és Noszlop határán

-Faragott Kossuth-szobor az iskola előkertjében

-Kovácsoltvas feszület a temetőben

-Faragott tölgy I.-II. világháborús emlékmű a temetőben

-Műkő feszület a temetőben (1860, állíttatta Németh László)

-Fa feszület a temetőben

-Vörös márvány síremlék Ács István templomatya, 1848-as nemzetőr emlékére a temetőben

-Vörös márvány síremlék Trombitás Ferenc 1848-as nemzetőr emlékére a temetőben

-Faragott tölgy kopjafa Noszlopy Gáspár (1822-1853) emlékére

-Pumpás kút a Kossuth Lajos utcában

-Kútház és forrás a Doba felé vezető út mentén

-Koros hársfák az önkormányzat szomszédságában

-Katolikus és református iskola, utóbbi tanítólakással a XVIII. századból

2. melléklet a 4/2018.(IV.27.) önkormányzati rendelethez

Iktató szám: …………………………

KÉRELEM

településképi bejelentési eljáráshoz

Kérelmező(k) neve:

Lakcíme:

Elérhetősége (telefon és e-mail):

Kérelmező neve (aláhúzandó): építtető tulajdonos tervező megbízott

A kérelmezett tevékenységgel érintett ingatlan pontos helyének megjelölése: hrsz

címe: utca hsz.

A kérelmezett tevékenység rövid ismertetése, tárgya:

A kérelmezett tevékenység tervezett időtartama:

A kérelem tárgyában korábban született engedélyek, vélemények, emlékeztetők száma, kelte: (másolatot mellékelni is kell)

A benyújtandó egyszerűsített műszaki dokumentáció tartalma:

201.. ……………………….. hó ……….. nap

a kérelmező sajátkezű aláírása

3. melléklet a 4/2018.(IV.27.) önkormányzati rendelethez

Emlékeztető településképi szakmai konzultációról

Iktató szám: …………………………

EMLÉKEZTETŐ

településképi szakmai konzultációról

Készült: dátum: hely: PMH

Jelen vannak:

A szakmai konzultációval érintett ingatlan helyrajzi száma:

címe: utca hsz.

Tárgy:

Felvetett kérdések/javaslatok:

Tervek csatolva: igen nem

Polgármester nyilatkozata:

Aláírások:

polgármester Kérelmező

4. melléklet a 4/2018.(IV.27.) önkormányzati rendelethez

Telepítésre nem javasolt növények jegyzéke

^[32]5. melléklet a 4/2018.(IV.27.) önkormányzati rendelethez

Településképi szempontból meghatározó területek