Hajmáskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2000. (XI. 29.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelemről

Hatályos: 2000. 12. 01- 2005. 11. 04

Hajmáskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2000. (XI. 29.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelemről

2000.12.01.

Hajmáskér Község Önkormányzata Képviselő- testülete a község környezeti állapotának egyre rosszabbodó helyzetét ismerve – lehetőségeinek figyelembevételével – az itt elő lakosok, a környezet minőségének megóvása érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. §. (1) bekezdés c) pontjára hivatkozva, valamint az 58. §. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a környezetvédelem helyi szabályozására a következő rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja és hatálya

1. § (1) E rendelet célja, hogy megállapítsa az ember egészségének és környezetének megóvása érdekében a környezeti elemek védelmét.:

- a levegőtisztaság-védelmi,
- a föld- és vízvédelmi,
- a zaj- és rezgésvédelmi előírásokat.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Hajmáskér Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén belül a természetes, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.

(2) E rendelet mezőgazdasági termelés során keletkező hulladék égetésével, a háztartási és – a levegő tisztaságának védelméről szóló többször módosított 21/1986.(VI.2.) MT. rendelet mellékletében felsorolt tevékenységek kivételével – szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmények, valamint az avar, tarló, és kerti hulladék égetésével kapcsolatos levegő tisztaság – védelmi szabályokat tartalmazza.

(3) E rendelet szabályait kell alkalmazni a szolgáltató tevékenységet ellátó új és a más működő üzemi létesítmények esetén, így különösen:

- térzene, mutatványos tevékenység,
- művelődési intézmény, cirkusz,
- játékterem,
- üzlet, kereskedelmi egység, kölcsönző, panzió,
- sportpálya,
- hirdetésre, reklámozásra, figyelemfelkeltésre, illetve tájékoztatásra használt szabad vagy zárt térben elhelyezett bármilyen zaj – és rezgéseket kibocsátó berendezések működésére.
(4) E rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra és rezgésre:
- mely a szomszédos egybeépített más létesítményekbe az épületen keresztül átszűrődik,
- amely a természeti csapás elhárítása érdekében vagy más fontos közérdekű célból (pl.: közművezeték meghibásodása) származik.
I. Fejezet

LEVEGŐTISZTASÁG – VÉDELEM

Mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék kezelésének, építésének szabályai

3. § (1) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, elszállításával kell gondoskodni.

(2) Külterületen, ha a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék más ártalmatlanítására nincs lehetőség, égetés csak október 1-je és április 30. között lehet. Április 30. és október 1-je közötti időszakban külterületen égetni tilos.

(3) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon 8:00—18:00 óra között lehet. Szeles időben, és az erdőszéltől számított 200 m-en belül égetni tilos (az engedélyezési eljárás során be kell szerezni a környezetvédelmi felügyelőség állásfoglalását.)

(4) Az égetendő hulladék kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait) nem tartalmazhat.

A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok

4. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(2) A fűtőberendezésen egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyag, gumit, festéket stb.) égetni tilos.

Tarlóégetésre vonatkozó szabályok

5. § (1) Tarlóégetést csak engedéllyel lehet végezni. Az engedélyt Hajmáskér község jegyzője (a továbbiakban: jegyző) adja ki.

(2) Tarlóégetés csak rendkívüli indokolt esetben, járványveszély elhárítása érdekében engedélyezhető.

(3) Az engedélyezési eljárás során be kell szerezni a növény – egészségügyi hatóság állásfoglalását.

Avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok

6. § (1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet.

(2) Fertőzés esetén külön jegyzői engedéllyel lehet hulladékot égetni október 1-je és április 30. között megfelelő légköri viszonyok esetén 8:00—18:00 óra közötti időszakban.

(3) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet.

(4) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait).

Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok

7. § (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett por, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(3) Bűzös anyagok csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

(4) A községben keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítva legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. A jegyző a kertészeti munkák elvégzését előírhatja.

(5) Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkenése érdekében a lakóterületek mellett haladó útszakaszok menetén a védő növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási programnak tartalmaznia kell. Törekedni kell arra, hogy a védő növénysávok telepítésére az utak kivitelezésével egy időben kerüljön sor.

Allergén növények elleni védekezési szabályok

8. § Az egyes ingatlanterületek gyom, és allergiát okozó növényektől (főleg parlagfű) mentes gondozás a tulajdonos. illetve a használó kötelessége. (1. sz. melléklet)

II. Fejezet

VÍZ- ÉS FÖLDVÉDELEM, SZENNYVÍZKEZELÉS

9. § (1) Természetes vízbefolyásba, nyílt vízben hulladékot juttatni vagy szennyezett vizet bevezetni tilos.

(2) Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, illetve egyéb szennyezést vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot stb.) nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő, vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni.

(3) Szennyvizet csak az előírásoknak megfelelően létesített, zárt szennyvíztárolóba vagy szennyvízcsatornába lehet belevezetni, gyűjteni, illetve elhelyezi. A szennyvíz rendszeres elszállításáról, szennyvíztelepen, illetve ürítőhelyen történő elhelyezésről az üzemeltetőnek kell gondoskodni. Közcsatornázott területen az ingatlanok szennyvízét közcsatornán kell elvezetni és a meglévő közműpótló berendezést (szennyvízgyűjtő akna stb.) meg kell szüntetni.

(4) Tilos szennyvizet, szemetet élővizekbe felhagyott kutakba, talajvízbe, csapadékcsatornába vezetni, gyűjteni, illetve elhelyezni.

(5) Csatornahálózatot bővíteni és arra rákötni csak a Bakonykarszt- Víz és Csatornamű Rt. Várpalotai Üzemmérnökség hozzájárulásával lehet.

(6) A települési folyékony hulladék (szippantott kommunális szennyvíz) gyűjtését és szállítását a szakvállalatok, valamint más szervek erre szóló iparengedéllyel rendelkező magánszemélyek végzik a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a hatóságilag kijelölt ürítőhelyre. A fuvarozó az ürítést a menetlevélen igazoltatni köteles a szennyvíztelep illetékesével.

(7) Ha a csapadékvíz árkokban történő akadálytalan lefolyását az árokban, vízfolyásokba került szemét vagy hordalék akadályozza, a csapadékvíz akadálytalan lefolyása érdekében az árok (vízfolyás) kitisztítását az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles végezni.

(8) Hajmáskér község közigazgatási határán belül lévő ingatlanon kizárólag zárt, földfelszín feletti, szivárgásmentes tárolóban lehet növényvédőszert tárolni.

(9) Műtrágyát- az egyéni felhasználónak alkalmi készleteit kivéve- csak zárt, szivárgásmentes tárolóhelyiségben lehet tárolni.

(10) Telekalakítási és területrendezési munkák során az élő- és a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása tilos.

(11) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell.

(12) Azokon a közterületeken, ahol a gépjármű és gyalogos forgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen, és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.

III. Fejezet

VESZÉLYES HULLADÉK

A veszélyes hulladék birtokosának kötelezettségei

10. § (1) A külön jogszabályban kihirdetett hulladékjegyzékben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességégnek megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.

(2) Tilos a veszélyes hulladékot-a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül – más hulladékkal vagy anyaggal összekeverni.

(3) A veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről a termelőnek anyagmérleget kell készíteni. A veszélyes hulladék birtokosa köteles a veszélyes hulladék során (keletkezését, gyűjtését, szállítását, kezelését, átadását, átvételét) szoros elszámolásban nyilvántartani, bizonylatolni, és arról a környezetvédelmi hatóságoknak adatokat közölni.

(4) A veszélyes hulladék termelője- ha jogszabály másként nem rendelkezik- köteles legalább 3 évre szóló, a veszélyes hulladék keletkezésének megelőzésére, veszélyességének és mennyiségének csökkentésére, hasznosításra vagy áramtalanítására vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott tartalmú hulladékgazdálkodási tervet készíteni.

(5) A háztartásban, illetőleg intézményi fogyasztásból, felhasználásból vagy szolgáltatásból keletkezett veszélyes hulladékot a termelő köteles elkülöníteni, a környezet szennyezését vagy károsítását kizáró módon gyűjteni és annak begyűjtésére és szállítására, illetőleg ártalmatlanítására engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére átadni, valamint a szolgáltatásért járó díjat megfizetni. A (3) és (4) bekezdés szerinti adminisztratív és tervezési kötelezettségek ezen esetekben a hulladék átvevőjét terhelik.

(6) Veszélyes hulladék kezelése csak a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően, a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

IV. Fejezet

ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM

Zeneszolgáltatással kapcsolatos szabályok

11. § (1) Hajmáskér községben a vendéglátóipari létesítmények zeneszolgáltatással kapcsolatos hatósági feladatokat, a hangosító berendezések engedélyezését is beleértve a jegyző látja el.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó hangosító berendezések működéséhez, élőzene szolgáltatáshoz hatósági engedély szükséges.

(3) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást köteles vezetni.

(4) Az engedély iránti kérelmet a létesítmény tulajdonosának, üzemeltetőjének a tevékenység megkezdését megelőzően kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni az adott tevékenység napi kezdetének és befejezésének időpontját, valamint a zajkeltés módját. Engedély hiányában a tevékenység nem folytatható.

(5) A rendelet hatálybalépését megelőzően már működő hangosító berendezések további üzemeltetéséhez is be kell szerezni az engedélyt, amelyet e rendelet hatálybalépését követően 90 napon belül köteles megkérni a létesítmény tulajdonosa, illetve üzemeltetője.

(6) A zajkibocsátási határérték megállapítása után, minden olyan változást, amely a kibocsátási határérték túllépését eredményezi, illetőleg a túllépés mértéke jelentős hatással van (technológiai megváltoztatása, zajos gépek üzembe helyezése vagy leállítása stb.) 30 napon belül be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóság jogkörét ellátó jegyzőnek.

Utcai zenészek működése

12. § Utcai zenélést végezhetnek a község hangulatához igazodó rendezvényekhez, eseményekhez kötődő vagy spontán szerveződő zenész csoportok, zenészek, a jelen rendeletben rögzített engedélyek birtokában.

Egyéb zajkeltő berendezésekkel kapcsolatos szabályok

13. § (1) A község belterületén tilos:

- akár emberi hanggal, akár hangszerrel vagy más technikai és egyéb eszközzel történő, a köznyugalmat és közcsöndet sértő zaj okozás,
- erős zajjal járó ipari, kisipari tevékenység (12/1983. (V.12) M.T., 4/1984. (I.23.) EÜM.r)
- zajt keltő munkák (fűnyíró, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép stb.) végzése 20:00-07:00 óra között.
(2) Közterületre irányuló hangszórás- hangosító berendezéssel- csak a jegyző engedélyével folytatható.

14. § (1) Az egyes zajforrásokból származó zajterhelés megengedett értékét a zajterhelési alapérték és módosító tényezők összege határozza meg.

(2) A megállapított zajterhelési határérték és módosító tényezők a 4/1984. (I.23.) EÜM. rendelet melléklete és a 7002/1987. EÜM.-OKTH sz. együttes irányelve alapján kell figyelembe venni.

(3) A megállapított zajterhelési irányértékeken a lakó vagy intézmény- épület zajtól védendő homlokzata előtt 2 méter távolságban, illetőleg - indokolt esetben – az emberi tartózkodásra, pihenésre, üdülésre szolgáló területeken teljesülnie.

(4) Az üzemeltető által vitatott lakossági bejelentés esetén – eredménytelen egyeztetések után – az üzemeltető köteles saját költségére ismételt szakértői véleményt kérni zajszint megállapítására a hatóság felhívását követő 15 napon belül. A lakosság panaszbejelentés kivizsgálása az elsőfokú hatóság feladata.

15. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából hangosító berendezésnek számít bármely hangszóró vagy más műsorforrás.

V. Fejezet

15. § (1) Az önkormányzat közigazgatási területén új bányát nyitni nem lehet.

(2) Az önkormányzat közigazgatási területén a már működő bányákat tovább bővíteni és lejárt engedélyekkel meghosszabbítani nem lehet.

VI. Fejezet

ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPJA

A Környezetvédelmi Alap létrehozása

17. § (1) Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapot hoz létre (továbbiakban: Környezetvédelmi Alap)

(2) A Környezetvédelmi Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását:

- a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása
- a környezeti károk mérséklése,
- a környezetvédelmi ártalmak megelőzése,
- a környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése,
- zöldfelület gazdálkodás,
- a természeti értékek megóvása,
- a környezetvédelmi oktatás, nevelés területén.

A Környezetvédelmi Alap bevételei

18. § Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának bevételei:

a) a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által az Önkormányzat közigazgatási területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összegének 30%-a.

b) a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,

c) az Önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,

d) az Önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi és természetvédelmi bírság teljes összege,

e) a benyújtott pályázatokon nyert összegek,

f) egyéb, a Környezetvédelmi Alapot megillető bevételek

A Környezetvédelmi Alapok felhasználása

19. § (1) A Környezetvédelmi Alapot kizárólag a község környezetvédelmi problémáinak megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani:

a) a levegőtisztaság védelme (például: mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis-létesítése stb.)

b) hulladék gazdálkodás, települési szilárd és veszélyes hulladékok kezelése,

c) védett természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása,

d) zaj-és rezgésvédelem (például: mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis-létesítése, mérőműszer beszerzése stb.)

e) zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldfelület – gazdálkodás, erdők védelme, allergén növények elleni védekezés,

f) vizek védelme,

g) talaj védelme,

h) környezetvédelmi oktatás, környezetvédelmi célú szakmai programokon való részvétel,

i) környezetvédelmi információrendszer működtetése, fejlesztése,

j) egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenység,

20. § (1) A környezetvédelmi Alap felhasználásról a Képviselő-testület évente a költségvetés elfogadásával egyidejűleg rendelkezik, figyelemmel e rendelet 18. §-ában foglaltakra.

(2) A Környezetvédelmi Alapból a környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló beavatkozások költségeire az éves felhasználási tervben 10%-os tartalékot kell képezni.

(3) A Környezetvédelmi Alapból pályázat alapján támogatást kaphat olyan természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki Hajmáskér községben végez az Alap céljaival egybeeső tevékenységet.

(4) Pályázati célra a Környezetvédelmi Alap 20%-a használható fel.

(5) A pályázat rendjét a Képviselő- testület határozza meg.

VII. Fejezet

SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK

21. § (1) Aki jelen rendeletben foglalt szabályokat megszegi – amennyiben egyéb jogszabályok szerint súlyosabb elbírálás alá nem esik – különös tekintettel, aki a rendelet hatálya alá tartozó hangosító, zajkeltő berendezést

(2) A rendeletben előírt engedély nélkül üzemelteti, szabálysértést követ el, és az elkövető 30.000, - Ft.-ig. terjedő pénzbírsággal sújtható, illetve 20.000, Ft- ig. terjedő helyszíni bírságot szabhat ki ellene a Polgármesteri Hivatal érdemi ügyintézője, illetve a rendőrség.

(3) Ha az üzemeltető a zajterhelési határértékre vonatkozó előírásokat ismételten megszegi, vagy a határértéket jelentős (legalább 10 DB-lel) túllépi, a jegyző a hangosító, zajkeltő berendezés üzemeltetési időben korlátozhatja vagy megtilthatja. Utóbbi esetében az újbóli üzemeltetés csak a határozat jogerőre emelkedése számított 2 év elteltével engedélyezhető.

(4) A szabálysértési eljárás lefolytatása a jegyző hatásköre.

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. § (1) E rendelet 2000. december 1. napján lépett hatályba.