Hajmáskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (IV. 29.) önkormányzati rendelete

A helyi állattartás szabályairól

Hatályos: 2004. 04. 29- 2005. 11. 04

Hajmáskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (IV. 29.) önkormányzati rendelete

A helyi állattartás szabályairól

2004.04.29.

Hajmáskér Község Önkormányzata az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Áeü) és végrehajtási rendeletei, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) és végrehajtási rendeletei, figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendeletet Hajmáskér Község Önkormányzatának közigazgatási területén kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálya kiterjed:

a) minden olyan természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, aki, illetőleg amely állat tulajdonosa, továbbá, aki az állatot vagy állatállományt gondozza, felügyeli. (a továbbiakban állattartó);

b) minden olyan ingatlanra, épületre, építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik;

c) a közterületen megvalósuló állattartásra;

d) a kóborállatokra.

(3) a rendelet hatálya nem terjed ki: lósport telepre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, kedvtelésből tartott állatokat forgalmazó kereskedésre, valamint az anyanevelő és pároztató méhésztelepre.

Értelmező rendelkezések

2. § A rendelet alkalmazása szempontjából:

1. gazdasági haszonállat: a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, baromfi (kacsa, liba, tyúk, pulyka, kakas, galamb, gyöngytyúk), a gazdasági célból tartott prémes állat (nutria, nyérc, ezüst és kékróka, nyúl, stb.), a gazdasági haszon céljával tartott futómadár (strucc, emu) illetve vadak (fácán, fürj, stb.)

2. Lakásban tartható állat: az eb, a macska, a kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók (tengerimalac, aranyhörcsög stb.);

3. Veszélyes állat: a veszélyes állatok tartásáról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1. számú mellékletében felsorolt fajok egyedei, valamint a veszélyes állattá nyilvánított állat;

4. Védett és fokozatosan védett állat: a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I.23.) Korm. rendelet 1. § -ában meghatározott állat;

5. Vágóállat: a hús-, bőr-, szőrme-, és egyéb termékek előállítási céljából tenyésztett és tartott állat;

6. Kóborállat: a háziasított álltok, gazdátlan egyedei;

7. Állattartás: az állatok olyan feltételek között tartása, amelyben azok egészsége, illetve jó közérzete az ember figyelmétől, gondoskodásától függ;

8. Kis létszámú állattartásnak illetőleg kisüzemi állattartásnak minősül az, amely az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. melléklete 1. függelékének 4. pontjában meghatározott állatlétszámot nem éri el, értve ez alatt a méhészeti tevékenységet is;

9. Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt legfeljebb 3 baromfi, 1 sertés, melyet legfeljebb 2 napig a lakásban vagy a hozzá tartozó melléképületben tartanak;

10. Vakvezető eb: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el;

11. Őrző- védő eb: az, amelyet magán- vagy társas vállalkozásban folytatott őrző- védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja;

12. Jelző eb: az, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, aminek szükségességét szakorvos igazolja;

13. Veszélyes és veszélyesnek minősített eb: az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet (Tvr.) 5. §-ának (2) bekezdésében megjelölt veszélyes eb (pit bull, terrier és keverékei), valamint a Tvr. 5. §-ának (4) bekezdése alapján veszélyesnek minősített eb;

14. Ebsétáltatás: közterületen –ha a rendelet eltérően nem rendelkezik- minden ebfajtának pórázon és a 20 cm marmagasságot meghaladó ebek szájkosárral történő vezetése;

15. Ebfuttatás: az állatnak póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése;

16. Jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely annak fajára, fajtájára és nemére, korár jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet)

II. Fejezet

Az állattartás közös szabályai

3. § (1) Hajmáskér Község Önkormányzatának közigazgatási területén állat az 1. mellékletben meghatározott állattartási védőtávolságok, valamint az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával, és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz, stb.) nélkül tartható.

(2) Az állattartó köteles az állattartás során az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.

(3) A 2. §. 8. pontjában meghatározottaktól eltérő, nagyobb létszámú állatot a polgármesternek (illetékes bizottságnak) a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi szakhatóságok véleménye alapján adott egyedi engedélyével lehet tartani.

4. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.

(2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni a korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.

(3) Az állattartónak gondoskodni kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.

(4) Az állattartó köteles az állat tartásáról szóló létesítmény tisztaságát biztosítani szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során a 3. § (1) bekezdésében felsorolt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.

(5) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani, és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

5. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.

(2) A megkötve tartott vagy mozgásban egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.

(3) A szabadban tartott állatot - különleges igényeit is figyelembe véve- védeni kell az időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani.

(4) Az állattartó állatának ürülékét a közterületről köteles eltávolítani.

(5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során előnyben részesíteni az állatkímélő technológiát.

6. § (1) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad:

a) kínozni,

b) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani,

c) kényszer takarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét,

d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,

e) a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni,

f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésére, illetve a c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsa tömésre.

7. § (1) Tilos az állat fizikai, pszichika állapotának olyan megterhelés, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okoz (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.

(2) Tilos állatviadal céljára

a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni,

b) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön jogszabály alapján történő kiképzésére, vadászaton való alkalmazására.

8. § Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.

9. § Művelődési Ház, továbbá egyházi, illetőleg egészségügyi intézmény 200 méteres körzetében – a lakásban tartható állatok kivételével- az állattartás tilos.

10. § Az önkormányzat közigazgatási területén belül veszélyes és veszélyesnek minősített eb, vadállat, illetve veszélyes állat a jogszabály által meghatározottak szerint tartható.

Kóborállatokra vonatkozó szabályok

11. § (1) A kóborállatok elfogásáról és a gyepmesteri telepre történő szállításáról az önkormányzat által megbízott gyepmester gondoskodik.

(2) A gyepmester rendelkezésre álló eszközökkel köteles megkísérelni a tulajdonos értesítését. Az elfogott és a telepre szállított kóborállatot – az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott kóborállattal a gyepmester szabadon rendelkezhet (ivartalaníthatja, menhelynek átadhatja, értékesítheti, életét kiolthatja). Értékesítés esetén az új eb tartó köteles az ebet veszettség ellen haladéktalanul beoltani az értékesítést felügyelő hatósági állatorvossal. A kóborállat életének kioltása az Átv. 11-12. §-ai megfelelően irányadóak.

(3) Aki nem váltott és fajtiszta ebek további sorsáról történő rendelkezés előtt a gyepmester köteles a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által elismert, az adott fajtát tenyésztő szervezetet értesíteni.

(4) A külterületen talált gazdátlan, kóbor ebeket, macskákat a vadászati engedéllyel rendelkező személyek kötelesek a külön jogszabály szerint lelőni és ártalmatlanná tételükről intézkedni.

Állatbetegségek megelőzése és leküzdése

12. § (1) Az állati hulladékot ártalmatlanná kell tenni.

(2) Az állati hulladék ártalmatlanná tételéről – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – annak tulajdonosa, illetőleg, ha a tulajdonos ismeretlen az önkormányzat köteles gondoskodni.

(3) Az Áeü. tv. 1. számú mellékletben megnevezett állatbetegségek megelőzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati hulladék ártalmatlanná tétele állami feladat, amelynek végrehajtása iránt a Veszprém Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás (a továbbiakban: állomás) intézkedik.

13. § (1) Az állati hulladékot az állategészségügyi, a közegészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírások megtartásával kell ártalmatlanná tenni.

14. § (1) Az állati hulladék ártalmatlanná tételének költségét – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az állati hulladék tulajdonosa, illetve, ha a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a költségeket köteles az önkormányzatnak megtéríteni.

(2) Az állomás által járványügyi intézkedésként elrendelt ártalmatlanná tétel díja a központi költségvetést terheli.

15. § (1) Minden állattartó az állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását a körzeti állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasításait betartani.

(2) Közterületről származó, továbbá a hatósági rendelkezésre leölt állatok hulláinak és hulladékainak elszállítását az önkormányzat végezteti el.

III. Fejezet

Az állattartás különös szabályai

Ebtartás

16. § (1) A Hajmáskér Község Önkormányzat közigazgatási területén az egylakásos és többlakásos kertes családi házak udvarán háztartásonként az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb két eb –és egyszeri szaporulat három hónapos korig- tartható.

(2) Többlakásos épületben, társasházban és ezek udvarán lakosonként egy eb –és egyszeri szaporulata három hónapos korig- tartható.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknál nagyobb létszámú eb indokolt esetben a polgármester külön engedélyével az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a fő állatorvos szakvéleményének figyelembevételével tartható.

17. § (1) Az ebeket az állattartók úgy kötelesek tartani – szükség esetén megkötve, zárt helyen -, hogy azok ne tudjanak elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni.

(2) A telep, ház, lakás bejáratánál a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát kell szembetűnően elhelyezni.

(3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.

18. § (1) Közterületen az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül pórázzal, a 20 cm marmagasságot meghaladó ebet pedig szájkosárral is el kell látni.

(2) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet be ne szennyezze. Az e területeken keletkezett szilárd ürüléket az állattartó köteles haladéktalanul eltávolítani.

(3) Az ebek közterületen történő szabad mozgásának biztosítására a 2. mellékletben felsorolt eb futtatási területek szolgálnak. E területek határait táblával, szembetűnő módon meg kell jelölni. Az ebet futtató köteles gondoskodni arról, hogy az állat a kijelölt területet el ne hagyhassa.

19. § (1) Tilos ebet – a vakvezető eb és a jelző eb kivételével – beengedni vagy bevinni

a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe

b) egészségügyi, szociális, kulturális intézmény területére és kegyeleti helyre,

c) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe

(2) A (1) bekezdésben meghatározott létesítményekbe, illetve területeket őrző-védő eb bevihető, ha az ingatlan védelme szükségessé teszi.

(3) Élelmiszer szállításra szolgáló járművön ebet szállítani tilos.

20. § (1) Ebharapás esetén az állattartó köteles az ebet hatósági állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni.

(2) Az ebtulajdonos (ebtartó) köteles:

a) minden három hónaposnál idősebb ebet – a tudományos-kutatási és laboratóriumi vizsgálat céljából tartott állatok kivételével – veszettség ellen beoltani az alábbiak szerint:
1. a három hónapos kort elérteket 30 napon belül,
2. az első oltást követően 6 hónapon belül
3. ezt követően évenként
b) az eboltási könyvet megőrizni, azt az oltás elvégzését ellenőrző hatósági állatorvos vagy rendvédelmi szerv felszólítására bemutatni, illetve tulajdon átruházás esetén az új tulajdonosnak átadni;
c) az eboltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól pótlását kérni.

Macskatartás

21. § (1) Többlakásos társasházban és udvarán lakásonként egy macska és egyszeri szaporulata három hónapos korig tartható.

(2) A köz. és lakóépületekben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, illetőleg kezelője köteles gondoskodni.

(3) A macskatartás egyebekben a 16. § (3), a 18. § (2), illetve a 19. § (1) bekezdésének a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartása

22. § A veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni, figyelemmel jelen rendelet 10. §.

Szabálysértés

23. § (1) Szabálysértést követett el –ha magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik- és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható:

a) aki az 1. mellékletben meghatározott állattartási védőtávolságra vonatkozó rendelkezéseket megszegi;

b) aki a 16. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott számú ebnél többet tart;

c) aki közterületen illetve közös használatú helyiségben keletkezett állati szilárd ürüléket nem távolítja el haladéktalanul;

d) aki a 2. mellékletben meghatározott eb futtatási területeken kívül eb futtatást végez;

e) aki a 21. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott számú macskánál többet tart;

f) aki az állati hulladékot ártalmatlanításáról nem megfelelően gondoskodik;

24. § A pénzbírság megfizetése nem mentesít az egyéb jogszabályokban meghatározott kötelezettségek alól.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet 2004. április 29-én lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszi a Hajmáskér Község Önkormányzatának az állattartásról szóló 7/2000 (IV. 03.) rendelete.

1. melléklet

állattartási védőtávolság

Melléképület, melléképítmény

lakóépülettől, egyéb főépülettől üzlettől

ásott kúttól

Fúrt kúttól közterülettől

Nagy és közepes haszonállat ketrece, ólja, kifutója, siló-, trágya- és trágyalétárolója

16 m

15 m

5 m

Kishaszonállat ketrece, ólja, kifutója, trágya-és trágyalétárolója

8 m

10 m

5m

2. melléklet

Kutyafuttatásra kijelölt terület Hajmáskér község közigazgatási területén
Hajmáskér Jókai úti garázsok mögötti táblával megjelölt önkormányzati területen a 558 hrsz-ú útig bezárólag.