1 § (1) Hajmáskér község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések mellett - kizárólag jelen rendelet előírásainak megfelelően szabad.

(2) Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó mellékletei:

2. § (1) Az alkalmazott kötelező szabályozási elemek:

(2) Irányadó szabályozási elemek: ajánlott telekhatár, megszüntető jel, épület kontúrok, út, gyalogút és közmű-vezeték nyomvonala.

(3) Az irányadó szabályozási elemek előírásaitól az engedélyhatározat az egyéb előírások betartása mellett eltérhet.

(4) A kötelező szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók meg.

3. § A település területe építési szempontból

(1) beépítésre szánt területekre

(2) beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

4. § A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik:

(1) beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

(2) beépítésre nem szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

5. §³ Minden terület-felhasználási egységben a magasabb rendű jogszabályok szerinti feltételekkel és az ott meghatározott funkciójú épületek és építmények helyezhetők el, kivéve az egyes terület-felhasználási egységeknél felsoroltaknak megfelelően.

6. § (1) A falusias lakóterületeken elhelyezhető legfeljebb kétlakásos lakóépület, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekben ( továbbiakban: OTÉK) felsorolt egyéb funkciójú épületek, kivéve az üzemanyagtöltőt.

(2)⁴ A fő funkciójú épület csak egy épülettömegben helyezhető el.

(3) Nyeles telek csak úttól elzárt belső fekvésű meglévő telek esetében alakítható ki, csak akkor ha a feltárandó terület megfelel az övezeti előírásoknak. Újonnan kialakított tömbökben nyeles telek nem engedélyezhető.

(4) A szükséges parkolási igényt telken belül kell biztosítani, de amennyiben a kialakult állapot miatt ez nem lehetséges, akkor az önkormányzati parkolási rendeletben foglaltak szerint kell megoldani.

(5)⁵ A fő tömeget adó, közterülettel határos épületek magas tetővel (szimmetrikus nyeregtetővel, mely lehet kontyolt) létesíthetők. Ettől eltérő magastető megoldások kizárólag saroktelken és 5%-nál nagyobb lejtésű terepen lévő épületnél engedélyezhetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 45^o+-3^o-os lehet, kivéve az Lf-4-es és az Lf-1* övezetet, ahol 30-45^o közötti és az Lf-2* övezetet, ahol az épületek. tetőhajlásszöge teljesen kontyolt, egyszerű vagy összetett sátortetős, oromfal nélküli kialakítás esetén 35-45 fok közötti kell legyen.

(6) A közterülettel nem határos mellékfunkciójú épületek tetőhajlásszöge 15-45° között alakítható ki.

(7) Tetőhéjalásként égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában illeszkedő, kizárólag „pikkelyes” (vörös és vörösesbarna) egyéb héjalás alkalmazható (kék, sárga, valamint telt színek) nem alkalmazhatók. Nem alkalmazható a fém anyagú héjalás, kivéve a hagyományos állókorcos lemezfedést. Alkalmazható viszont a hagyományos régi betoncserép és nád, és az antracit szürke pala. Bitumenes zsindely fedés kizárólag meglévő pala fedés felújítására lehet alkalmazni.

(8) A lakóterületen lakással egybeépített kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató funkciók egy építészeti egységben helyezhetők el, úgy, hogy külső megjelenésében lakóépület összhatását keltse, az övezetre előírt beépítési %-ok betartásával. A működéshez szükséges parkolási lehetőséget az eddigi telken belül kell biztosítani.

(9)⁶

(10)⁷

(11) A lakóövezetek telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet ekeríteni. Tömör kerítés csak max. 140 cm magas lehet és rakott terméskőből, vagy vakoltan készülhet. Natúr deszka kerítés csak natúr fa megjelenésű lehet és max. 160 cm magas, valamint legalább 35 % áttörtségű. Egyéb kerítés max. 160 cm magas lehet max. 60 cm magas tömör lábazattal és fölötte min. 50% áttörtséggel. Élősövény esetében sövénybe húzott sima dróthuzal is alkalmazható. Belső kerítésnek drótfonat vagy léckerítés alkalmazható, max. 20 cm-es tömör lábazattal. Látszó beton, látszó zsalukő nem alkalmazható.

(12) Beépítésre szánt területen a közterület felőli új kerítések kialakítása, amennyiben telket szabályozási vonal érinti, csak a szabályozási vonal mentén lehetséges.

(13) A beépíthetőség előírt szabályainak nem megfelelő, de már beépített telken az épület a méretétől függetlenül kizárólag beépítettség növekedés nélkül helyben elújítható az övezet egyéb sajátos előírásainak betartásával.

(14)⁸ A Helyi Építési Szabályzatban (továbbiakban: HÉSZ) előírt beépíthető minimális teleknagyságot többszörösen meghaladó méretű telken a többszörösség számának megfelelő számú épület építhető, de csak az övezetre előírt kialakítható telek minimális nagyságához tartozó megadott építési feltételekkel

(15)⁹

(16)¹⁰ A hátsókert min. 6 méter, kivéve a kialakult állapotot és az országosan, vagy helyileg védett épületek esetében, ahol ettől eltérő is lehet, ha ez a szomszédos érdekeket és épületek használatát nem akadályozza. Az oldalkert a kialakult állapotokat kivéve szabadon álló beépítés esetén min. 3 m, oldalhatáros beépítés esetén min. 5 m, kell, hogy legyen. Az előkert új beépítésű tömbökben, tömbbelsőben 5 m legyen, kivéve a szabályozási terven ettől eltérően szabályozott eseteket. A kialakult, beépített környezetben a meglévő előkert méretekhez igazodó, illeszkedő (pl.Lf-3 övezetben és az Lf-2 övezet kialakult beépítésű részén utcahatáros) lehet.

(17) A kialakítható teleknagyságok út és közműlétesítmények kialakítása, módosítása során eltérhetnek az övezetre előírt minimális értéktől. Telekalakításnál a fenti esetekben a visszamaradó teleknek továbbra is beépíthetőnek kell maradnia legalább az eseti előírásokkal.

(18) Az építés feltétele a kiépített alapközmű (víz, csatorna, elektromos) gerincvezeték megléte.

(19) Gázkémény csak burkolt (tégla, rabic) kivitelben épülhet.

(20) Föld feletti kialakítású gáztartály nem építhető.

7. § (1) Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

8. § (1) Az Lk övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

9. § (1) A településközponti vegyes területen az OTÉK-ban felsorolt funkciójú épületek helyezhetők el.

(2) Az Vt övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

10. § (1) A gazdasági területek az alábbi kategóriákra tagozódnak, melyeken az OTÉK szerinti funkciójú építmények helyezhetők el:

(2)¹⁴ Az épületek tetőszerkezetének hajlása 15-45° közötti lehet, kivéve a 12 m-nél szélesebb épületeket ahol lapostető is megengedett alkalmazkodva a kialakult környezetéhez. A héjazat színe csak a természetes cserép színéhez közelálló (csarnok jellegű épület esetén barna, zöld, szürke is lehet) és kizárólag kápráztatás mentes felületű.

(3) Az övezetben több főfunkciójú épület is elhelyezhető.

(4) Az övezetekben az elő-, oldal-, és hátsókertek minimális mélysége 10 m. A 30 m-nél hosszabb homlokzatok építészeti eszközökkel (keresztszárny, homlokzati ugrás, anyag különbség, stb. tagolni kell.

(5)¹⁵ A gazdasági területek gépjárművek közlekedésére szolgáló területét portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.

(6) Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

11. § (1) A gazdasági terület övezeteiben az építési telkek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

12. §¹⁹ (1) A gazdasági terület övezeteiben az építési telkek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

13. § (1) A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:

14. § (1) A Szabályozási terven temetőként (Kt) lehatárolt területen ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.

(2) Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

15. § (1) A mezőgazdasági üzemi terület az üzemi méretű mezőgazdasági tevékenység, állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.

(2)²⁰ A mezőgazdasági-üzemi terület övezeteiben az építési telkek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

16. § (1) A lövőiskola terület a volt „Tüzérségi Lövőiskola” területe. Az övezet elsősorban az épített örökségvédelemi területen és védett épületeiben ill. új épületekben a védett funkcióhoz alkalmazkodó lakó, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyéb közösségi szórakoztató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, sport célokra vehető igénybe. A Kl-2 és Kl-G övezetben elhelyezhető továbbá nem zavaró hatású gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület is.

(2)²⁴ A lövőiskola különleges terület övezeteiben az építési telkek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

17. § (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási és jellemző keresztszelvények tervlapok tartalmazzák.

(2) A tervezési területen a közlekedési területek közé nyertek besorolást az országos főútvonalak, mellékútvonalak, illetve a helyi gyűjtőutak, valamint a vasútvonal és területei.

(3) A közlekedési területek közúti övezetre (KÖu), vasúti övezetre (KÖk) oszlik.

(4) A közlekedési területen és a közlekedési védőtávolságon belül bármit elhelyezni, bármilyen építési tevékenységet folytatni csak az illetékes közlekedési hatóság, és a közútkezelő hozzájárulásával és előírásai szerint lehet.

(5) A települést érintő országos közutak:

18. § (1) Zöldterület a „BSZA” jelű Szabályozási terven „Z” szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység.

(2) A zöldterületek részletes előírásai az alábbiak:

19. § (1) Az erdőterületek az elhelyezhető építmények szerint:

20. § (1) A KSZA jelű szabályozási tervlapon mezőgazdasági területként lehatárolt területek sajátos használatuk szerint:

(2) A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:

(3) A KSZA jelű szabályozási tervlapon lehatárolt tájképvédelmi területre az alábbi előírások vonatkoznak:

21. § (1) A kertes mezőgazdasági területbe a szabályozási terven „Mk” jellel jelölt területek tartoznak.

(2) A kertes mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

22. § (1) Az általános mezőgazdasági területbe a szabályozási terven „Má” jellel jelölt területek tartoznak.

(2) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága 1 ha, szélessége min. 50m, kivéve út és közművek számára kialakításra kerülő telkeket.

(3) Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

23. § (1)³⁰ A korlátozott használatú mezőgazdasági övezetbe (Mko és Mko*) a táji-, természetvédelmi vagy vízminőségvédelmi okokból érzékeny mezőgazdasági területek tartoznak.

(2)³¹ A korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

24. § (1) Vízgazdálkodási területbe a tavak, tározók, vízfolyások, árkok medre és partja, valamint a vízműterületek és vízbeszerzési területek és védőterületeik tartoznak.

(2) A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagolódnak:

(3) A vízfolyások, csatornák és állóvizek mentén a fenntartás számára a vonatkozó országos érvényű jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.

(4) A vízfolyások parti sávjában kizárólag gyep vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki. A parti sávban épületek nem létesíthetők.

(5) A vízgazdálkodási övezetekben kizárólag a vízkár-elhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, horgászat közösségi építményei alakíthatók ki a vízügyi jogszabályok figyelembe vételével és a vízügyi hatóság jóváhagyásával.

(6) A vízfolyásokat, állóvizeket kísérő erdő-, gyepterületek és nádasok megtartandók, más művelési ágba nem sorolhatók, legfeljebb a gyepterületek ligetes fásítása engedélyezhető. Fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.

(7) A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján létesíthetők.

25. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:

26. § (1) A terület a BSZA jelű Szabályozási terven Kk-sp jelű szabályozott területen sportolási célú létesítmények épületei, továbbá az ezekhez kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezet telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(3) Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők:

27. § (1) A külszíni bányaterület övezetbe a murvabányák területe tartozik.

(2) Az övezetben bányaművelés kizárólag a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint folytatható.

(3) A bányavállalkozónak a művelés során a környezetbe illesztésről, valamint a humusz védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

(4) Az övezetben kizárólag a bányaműveléshez kapcsolódó építmények, létesítmények helyezhetők el.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott épületek, építmények alapterülete bányatelkenként a 300 m2-t nem haladhatja meg.

(6) Az övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követően a bányászati hasznosítás során jelentősen átalakított terület tájbaillesztése, a környező területek adottságainak megfelelő újrahasznosítása érdekében tájrendezési terv alapján komplex tájrehabilitációt kell végezni. (A tájrehabilitáció tereprendezést, talajtakarást és növénytelepítést kell, hogy magába foglaljon.)

(7) A tájba illesztés elősegítése miatt a növénykiültetési terv készítése során a térségben honos fajok alkalmazását kell előnyben részesíteni.

(8) Új bányanyitás, bányatelek fektetése, illetve bővítése a belterülettől, rekreációs építmények területétől, kertes mezőgazdasági területtől 100m-en túli távolságban történhet, amennyiben a bányászati tevékenység előzetes vizsgálatban vagy környezeti hatásvizsgálatban feltárt káros hatása ennél nagyobb védőtávolságot nem tesz szükségessé.

(9) Az ökológiai hálózattal és Natura2000 területekkel érintett területeken új bánya kutatás, bányanyitás, bányatelek fektetése, illetve bővítése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával történhet.

(10)³³ A 060/3; 060/4; 060/5; 060/6; 060/17 hrsz-ú ingatlanokon létesített bánya utóhasznosítása tóként történhet. Az utóhasznosítás munkálatait a bányászati tevékenység felhagyását követően az illetékes hatóság előírásai alapján végre kell hajtani.

28. § (1) A Szabályozási terven „honvédelmi és katonai építmények terület”-eként lehatárolt területeken a fegyveres szervek tevékenységére, elhelyezésére szolgáló épületek, építmények, létesítmények helyezhetők el.

(2) A beépítésre nem szánt honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények területen a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

28/A. § (1) A Szabályozási terven „Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület”-ként szabályozott területen a játszó- és sportolás lehetőségét biztosító építmények, valamint legfeljebb 30 fő befogadó képességű szállásadó illetve vendéglátó épületek elhelyezésére van lehetőség.

(2) A Különleges beépítésre nem szánt rekreációs területen a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

29. § (1) A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítményeket közterületen, vagy közműüzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell.

(2) Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A közművezetékek védelme érdekében az előírt védőtávolságokat be kell tartani.

(3) Az ivóvíz és ásványgyógyvíz kezelő műtárgyak és szállító vezetékek védőterületeit és védősávjait biztosítani kell.

(4) Tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe gyűjteni, illetve bevezetni.

(5) Az ivóvíz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.

(6) A település csapadékvízét nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezetni.

(7) A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű üzemeltetőkkel.

(8) Útépítésnél a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(9) A meglévő fákat, fasorokat óvni kell. Az elkerülhetetlenül kivágott fát pótolni kell, pótlásra a kivágottal közel azonos lombtömeget növesztő faj alkalmazható.

(10)³⁵ A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület létesíthető, ha az OTÉK-ban rögzített közművesztettség mértéke szerint teljes közművesítés rendelkezésre áll továbbá az épülettulajdonosokat közcsatornára való rákötésre kötelezni kell.

(11)³⁶ A település beépítésre nem szánt területein, épület létesíthető, ha a jogszabályokban előírt közművesítettségi feltételeknek eleget tesz.

(12) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornába való bevezetés előírásainak meg kell felelnie, a nagyobb szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel –az előírt szennyezettség mértékéig-elő kell tisztítani.

(13) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(14) A magas talajvízállású településrészeken a terepszint alatti építkezéseknél a víz áramlás útját nem szabad elzárni, a talaj-illetve rétegvizek továbbvezetési lehetőségét meg kell oldani.

(15) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésére, esztétikai követelmények és látványvédelem betartására is figyelemmel kell lenni.

(16) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(17)³⁷ Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad

30. § (1)³⁸ A beépített, illetve beépítésre szánt területen építmény létesítése csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történő bekötését követően adható.

(2) A csatornahálózat megvalósulását követően házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötéssel együtt engedélyezhető.

(3) A mértékadó oltóvíz szükségletet a vonatkozó rendeletben foglalt Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) szerint a hálózaton biztosítani kell.

(4) Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon.

(5) A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani.

(6) Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

(7) A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől max.100 m megközelítési távolságra kell elhelyezni.

(8) A tűzcsapokat egymástól min. 5,0 m távolságra szabad telepíteni.

(9) A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében körvezetékként kell kiépíteni.

(10) Védőtávolságok az érvényes szabvány szerint biztosítandók:

31. § (1) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, átmenetileg – rövid időre – sem engedélyezhető.

(2) A meglévő szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő ingatlanokat kötelezni kell a rákötésre és ezzel egyidejűleg a meglévő közműpótló berendezéseket el kell bontani.

(3) A még csatornázatlan épületeknél a felhasznált vízmennyiségnek megfelelő szennyvíz szállítási gyakoriságot számlával kell igazolni.

(4) Védőtávolságok az alábbiak szerint biztosítandók:

(5) A szennyvízátemelők környékén esetlegesen jelentkező szaghatás megszűntetéséről gondoskodni kell.

32. § (1) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

(2) A fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani.

(3) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről összegyűlő csapadékvíz csak hordalék-és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.

(4)³⁹ A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (0.5 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházás létesíthető, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(5) Védőtávolságok:

33. § (1) A nagyfeszültségű, illetve a középfeszültségű oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásokat, az ágazati szabvány szerint rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni.

(2) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(3) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

34. § (1) Településrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

(2) Közszolgálati táv- és hírközlési antennák csak az ide vonatkozó jogszabályok szerint helyezhetők el. Táv-és hírközlési antennák telepítéséhez előzetesen településképi és sziluettvizsgálat készüljön, az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásával.

35. § (1) A közigazgatási területeken található természetközeli élőhelyek megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.

(2) A Natura 2000 és ökológiai területeken a természetvédelmi kezelési terv előírásait be kell tartani.

(3) A táj esztétikai megjelenése érdekében a tájképet károsító épületek körül takarófásítás szükséges.

(4) A műemlék védelem alatt álló és a szabályozási terveken védelemre javasolt épületek állagmegőrzése, felújítása, korszerűsítése csak oly módon lehetséges, hogy homlokzat és tömegkialakításuk ne változzon. Párkány és gerincmagasságuk, tetőhajlásszögük nem változtatható. Nyílászáróik befogadó mérete, aránya megtartandó.

(5) A műemlék épületek átalakítása, felújítása, állagmegőrzése csak az illetékes hatóság jóváhagyásával történhet. Bontásuk életveszély esetén engedélyezhető.

36. § (1) A műemléki környezet (az Országos Műemlékjegyzékben megfogalmazott lehatárolás pontosítása) a szabályozási terv szerint – MK – lehatárolással jelölt terület.

(2) A beépítésre- és beépítésre nem szánt területek szabályozási tervlapjain lehatárolt műemléki környezeti területen a műemléki környezet védelméről a kulturális örökség védelméről szóló hatályos törvény és annak végrehajtási rendelete szerint kell gondoskodni.

(3)⁴⁰

(4) A szabályozási előírásban felsorolt településképi jelentőségű épület - az önkormányzati rendelet elfogadása után - önkormányzati védelem alatt áll, melynek alapján a létesítmények és helyreállításuk terveit településszerkezet megtartási, településképi megjelenési és műemléki szempontokból is bírálni kell. Az elbírálásnál a műemléki hatóság véleményét figyelembe kell venni.

(5)⁴¹

(6) Az M 1:2.000-es léptékű beépítésre szánt területek szabályozási tervlapján jelölt műemléki, településképi, illetve helyi védettségű, és az Országos Műemlékjegyzékben nem nyilvántartott épületek védelméről megfelelő módon – Országos Jegyzékbe való felvétellel, illetve helyi védelem rögzítésének formájában – gondoskodni kell. A helyi védelem részletes szabályainak megállapításáról, és a továbbiakban helyi védelem elrendeléséről a képviselő testület külön rendelkezik.

(7) A 10 m-nél magasabb építmények, tornyok, oszlopok csak az Önkormányzat hozzájárulásával, táj-és utcaképet nem rontó módon helyezhetők el az egyéb jogszabályok betartása mellett.

(8) A terek, teresedések, zöldterületek tudatosan úgy alakítandók ki, hogy minden területrésznek legyen funkciója: pihenés, idegenforgalom, tájékoztatás, a közlekedési területek és közműsávokon túlmenően.

(9) A fentieken túl értelemszerűen alkalmazni kell a Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány javaslatait.

(10)⁴²

(11)⁴³

37. § (1) Levegőterhelést okozó légszennyező forrásokra az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban, ill. a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kerülnek megállapításra a kibocsátási határértékek a vonatkozó jogszabály szerint.

(2) A közigazgatási terület az egyes légszennyező anyagok szerint az alábbi zónacsoportokba tartozik:

(3) Amennyiben a légszennyezettség mértéke a zónában a megengedett határértéknél kisebb, a fenntartható fejlődéssel összhangban meg kell őrizni a meglévő jó állapotot a vonatkozó jogszabály szerint.

(4) Hajmáskér erdőterületei – kivéve a településvédelmi erdőket -, levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendők.

(5) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag a gazdasági területeken, kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, rekreációs célú területet (különleges terület, zöldterület), továbbá természetvédelmi szempontból értékes területet (ökológiai hálózat területe, Natura 2000 terület) nem érint. Védelmi övezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épületek nem helyezhetők el.

(6) Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása (pl. felület megfelelő anyagokkal való kezelése, nedvesen tartása, stb.) esetén folytatható.

(7) Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag gazdasági területeken vagy beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi különleges terület övezeteiben folytathatók, ha megfelelő technológiai alkalmazásával (pl. felület nedvesítése, elszívási technológia) a légszennyező anyagok, ill. a bűzanyagok külső légtérbe való kijutása, ill. terjedése megakadályozható. A lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó létesítmény nem helyezhető el, nem üzemeltethető.

38. § (1) A felszín alatti vizek és a földtani közeg érzékenysége szempontjából a település besorolása fokozottan érzékeny, illetve kiemelten érzékeny terület. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok előírásait figyelembe kell venni.

(2) A KSZA jelű tervlapokon lehatárolt „nyílt karszt területek”-en kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyek a nyílt karszt területen és az alatta levő vízkészlet minőségét nem befolyásolják, nem veszélyeztetetik.

(3) A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni.

(4) Új beépítésre szánt terület kizárólag abban az esetben alakítható ki, ha egyidejűleg a területen a csatornahálózat is kiépül. Meglévő beépítésre szánt területeken létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatornába való vezetése biztosítható. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

(5) A csatornahálózatba be nem kapcsolható külterületi beépítésre nem szánt területeken bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén engedélyezhető.

(6) Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és elszállításáról.

(7) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék-és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.

(8) Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba kizárólag abban az esetben vezethetők, ha minőségük a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelel.

(9) A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani.

(10) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek, hígtrágya, trágyalé a közcsatornába, élővízfolyásba, csapadékvíz-elvezető árokba, felhagyott kútba nem vezethetők.

(11) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj-és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen

(12) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(13) Mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) kizárólag vízjogi engedély alapján történhet.

(14) A közigazgatási területen a vízbázisok belső-és külső védőterületein, továbbá az az „A” és „B” jelű hidrogeológiai védőidommal érintett részein érvényesíteni kell a vízbázisok területére vonatkozó országos érvényű követelményeket és korlátozásokat.

(15) Hajmáskér nitrátérzékeny területen lévő település, ezért a közigazgatási területen folytatott mezőgazdasági tevékenységek során a jó mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó jogszabályokat be kell tartani.

39. § (1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.

(2) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a beruházás megkezdéséig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.

(3) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni kizárólag a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján lehet. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.

(4) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.

(5) A telkeken belül rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága és a rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.

(6) A tájkarakter védelme miatt a közigazgatási területen egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 25o-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,5 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. Az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv alakítandó ki.

(7) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.

40. § (1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.

(2) Lakó-és településközponti vegyes területen a veszélyes hulladékokról szóló jogszabály jegyzékében felsorolt veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.).

(3) A veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

(4) Az állattenyésztésből és feldolgozásból származó hulladékok ártalmatlanításakor a vonatkozó jogszabályok előírásait be kell tartani.

(5) A gazdasági és mezőgazdasági területeken robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.

41. § (1) Hajmáskér beépítésre szánt területei az alábbi zajvédelmi kategóriákba tartoznak:

(2) Meglévő épületek átépítése esetén amennyiben az épület védendő homlokzata előtt a közlekedési környezeti zajszint miatt a külső téri zajterhelési határértékek nem teljesíthetők, zaj ellen védendő épületek, illetve helyiségek (pl. iroda, kollégium, oktatási intézmény stb.) kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a vonatkozó belső téri zajterhelési határértékek nappali és éjjeli időszakban egyaránt teljesülnek. Ennek igazolására az engedélyezési tervnek zaj-és rezgésvédelmi munkarészt - mely a védelem módját meghatározza - tartalmaznia kell.

(3) Az országos közforgalmú vasút melletti, területfelhasználás-változással érintett területeken környezeti zaj ellen védendő homlokzattal rendelkező épületek kizárólag a vonatkozó jogszabályban meghatározott zajvédelmi határértékek betartásának figyelembevételével építhetők.

42. § (1) A közigazgatási területen található természetes és természetközeli élőhelyek -különös tekintettel a természetközeli gyep-és erdőterületekre, vizes élőhelyekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.

(2) Az előző §-ban lehatárolt terület belterületen kívüli területén:

(3) A biológiai sokféleség megőrzése és a tájkép védelme érdekében a gyepterületek és a mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok megtartandók.

(4) Az egyedi tájértékek védelméről, folyamatos karbantartásáról, állagmegóvásáról gondoskodni kell.

(5) A KSZA jelű Szabályozási terven jelölt Natura 2000 területeken épületek, építmények elhelyezése, a terület használata a vonatkozó jogszabály és a kezelési tervek előírásai szerint történhet.

43. § (1) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

(2) Az új beépítésű részeken az épületek földszinti padlóvonal magassága a járda tőszinttől mért 0,02-0,60 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(3) Kialakult beépítésű területeken az előkertek mélysége az adott utcaszakaszon meglévő épületek többségéhez igazodjon Utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant kell figyelembe venni. Új beépítésű területeken – egyéb szabályozás hiányában -az előkert mélysége 5 m legyen.

(4) A település területén a beépítésre szánt műemléki környezeti területeken belül a gazdasági területeket kivéve magastetőkön csak égetett agyagcserép, vagy hasonló esztétikai értékkel bíró más korszerű fedőanyagból készült pikkelyes fedés alkalmazható, kivéve a bitumenes zsindely fedést. A fedés színeként a piros és barna szín árnyalatai és antikolt alkalmazhatók. Más fedőanyag magastetőkön csak a határoló közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható. Egyéb tetőkön a tetőfedés anyagaként természetes színű fémlemez fedés is alkalmazható.

(5) A közigazgatási területen az épületek homlokzati-, és tetőfelújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett, kivéve élet-és balesetveszély elhárítása esetén.

(6)⁴⁴

(7) Utólagosan épített (szerelt) kémény nem helyezhető el. A homlokzatokon közműberendezések (pl.: telefonbekötés, parabolaantenna, gázvezeték) nem helyezhető el.

(8) Táv és hírközlési adótorony, amelynek magassága az adott övezetben előírt építménymagasság értékét meghaladja, nem létesíthető.

(9) A Szabályozási tervlapokon „táj-és településképvédelmi terület” jellel lehatárolt területeken:

44. § (1) A közigazgatási területen meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehet.

(2) Az építési munkák során a meglévő növényzet megóvását biztosítani kell.

(3) A megsemmisített vagy elpusztult fa visszapótlásáról az ingatlan tulajdonosának vagy a növényzet megsemmisítőjének kell gondoskodnia.

(4) A növényzet visszapótlását annak eredeti helyén vagy annak közvetlen közelében kell biztosítani. A visszapótlás helyét és az arra szánt növények fajtáját az építési hatóság előírhatja.

(5) A növényzet visszapótlásának mértéke engedély alapján kivágott illetve természetes módon elpusztult fa esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott vagy elpusztított növényzet esetén annak törzsátmérő egyenértékének kétszerese.

(6)⁴⁶

(7) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, a közművek elhelyezésénél, rekonstrukciójánál a közterületi növényzet, fasorok elhelyezhetőségének elsőbbséget kell biztosítani.

45. § (1) A település teljes közigazgatási területén reklámhordozó cég-és címtábla elhelyezése csak a jogszabályoknak megfelelően történhet.

(2) A 2 m²-nél nagyobb reklámtáblák tervének a jogszabályban előírtakon túl tartalmaznia kell:

(3) A reklámhordozók összterülete nem haladhatja meg a nyílás nélküli homlokzatfelület 10 %-át.

(4) Az épületeken csak az épületben tevékenységet folytatók helyezhetnek el cég-és címtábla, vagy reklámhordozót.

(5) A település teljes igazgatási területén óriásplakát (multireklám) nem helyezhető el, a meglévők megszüntetendők.

(6) A műemléki környezeten belüli területen parabolaantenna az utcai homlokzaton nem létesíthető.

(7)⁴⁷

46. § (1)⁴⁸

(2)⁴⁹

(3) A településen a 10 méternél keskenyebb földrészleteken - tekintet nélkül a nagyságra épület nem helyezhető el.

(4) Közintézmények és közösségi zöldterületek céljára fenntartott területeket más célra felhasználni nem szabad.

(5)⁵⁰

(6) Törmeléket lerakni csak az arra kijelölt területen szabad.

47. § (1)⁵¹ A jelen rendelet kihirdetése után 30 nappal lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 10/2003.(XI.19.) önkormányzati rendelet.