1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya Hajmáskér Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonából és az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból álló törzsvagyonára és üzleti vagyonára (a továbbiakban együtt: önkormányzati vagyon) terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya az Önkormányzatra, az önkormányzati vagyon használóira terjed ki.

2. § Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen törzsvagyon a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) meghatározott vagyon, mely vagyonelemeket az 1. melléklet tartalmazza.

3. § Hajmáskér Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagyonelemet nem minősít.

4. § (1) Az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyonelemei:

(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elemeit a 2. melléklet tartalmazza.

5. § (1) Az Önkormányzat üzleti vagyona az Nvtv. szerint mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba. Az üzleti vagyon az Önkormányzat eredményes, növekvő színvonalú működését, anyagi gyarapodását szolgáló vagyon.

(2) Az önkormányzati üzleti vagyon ingatlan vagyonelemei:

(3) Az önkormányzati üzleti vagyon ingó és vagyoni értékű jogok vagyonelemei:

(4) Az Önkormányzat üzleti vagyonához tartozó ingatlan vagyonelemek körét a 3. melléklet tartalmazza.

(5) Az Önkormányzat vagyonkezelésbe adott vagyonát a 4. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az Nvtv.-ben meghatározott vagyon minősítése, átminősítése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti minősítést, átminősítést kezdeményezheti:

(3) Az üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés akkor lehetséges, ha

(4) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyonelem nélkül is megoldható.

7. § (1) Az Nvtv. szerinti tulajdonosi joggyakorló a Képviselő-testület.

(2) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó ügyekben a Képviselő-testületet közigazgatási hatósági és bírósági eljárásban a polgármester képviseli és gyakorolja az ügyfél jogát. Az Önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

(3) A tulajdonost megillető jognyilatkozatok megtétele - így különösen tulajdonosi hozzájárulás kiadása, építési eljárás kezdeményezése, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítése, elidegenítési és terhelési tilalmak bejegyzésének kezdeményezése, elidegenítési és terhelési tilalmak törlésének engedélyezése, a további megterheléshez történő hozzájárulás megadása, megtagadása - a polgármester hatáskörébe tartozik.

8. § A Képviselő-testület olyan vagyonelemet, amelyre vagyonkezelői jog létesíthető nem határoz meg.

9. § (1) A nettó 25 millió Ft értékhatár alatti vagyon értékesítése a Képviselő-testület döntése szerint pályázati eljárás lefolytatásával vagy annak mellőzésével történhet.

(2) Önkormányzati vagyont értékesíteni nettó 25 millió Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján lehet az Nvtv.-ben meghatározottak szerint.

(3) Az Önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az Nvtv.-ben meghatározottak szerint lehet.

10. § A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

11. § A pályázati hirdetményt a Hajmáskéri Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hirdetőtábláján, az Önkormányzat honlapján és a kiíró által szükségesnek tartott felületeken kell közzétenni.

12. § (1) A pályázatnak tartalmaznia kell

(2) A pályázónak vagy meghatalmazottjának a pályázati tárgyaláson minden külön értesítés nélkül meg kell jelenni. A késés vagy távollét - előzetes jelentkezés ellenére is - a pályázatból való kizárást vonja maga után.

(3) A pályázati tárgyaláson a pályázókon, a levezető elnökön és jegyzőkönyvvezetőn kívül még legalább egy (független) személy részt vesz. Az ott elhangzottakról folyamatosan vezetett jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a pályázati tárgyalást levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, a (független) személy és a pályázó aláír.

(4) A tárgyalás megkezdésekor a levezető elnök

(5) A pályázat lefolytatását a pályázók nevének megjelölésével, - ajánlatonként – a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(6) A pályázat lefolytatását követően a levezető elnök eredményt hirdet, és felhívja a nyertes pályázó figyelmét a teendőkre, a szerződéskötés időpontjára, fizetés módjára vonatkozóan.

13. § (1) A szerződéseket a pályázati eljárást követő 30 napon belül meg kell kötni. Amennyiben a vételár megfizetéséhez hitel felvétele szükséges, úgy a hitelintézeti döntést követő 30 napon belül kell a szerződést megkötni.

(2) Amennyiben a nyertes pályázó az adásvételi szerződést nem köti meg és a vételárat nem egyenlíti ki, úgy a befizetett pályázati biztosítékot elveszíti, és a versenyeztetési ismételten le kell folytatni.

(3) Amennyiben a versenyeztetés eredménytelen volt, a versenyeztetést – szükség esetén módosított pályázati feltételekkel – ismételten le kell folytatni.

14. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyont a döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján az Nvtv.-ben foglaltak figyelembe vételével adhatja ingyenes használatba.

(2) A Képviselő-testület az ingyenes használatról szóló döntésében határozza meg a használót a vagyon rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan esetlegesen terhelő kötelezettségeket.

15. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szerv) részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátáshoz szükséges mértékben biztosítja. A közös alapítású és fenntartású költségvetési szervek vagyona feletti rendelkezési jogot az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás szabályozza.

(2) A költségvetési szervek a használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közüzemi költségek viselésére.

(3) A költségvetési szervek joga a használatukban lévő vagyon hasznosításával az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag a költségvetési szerv bevételeit növelő, kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztető - bevételszerző tevékenységet folytatni.

(4) A költségvetési szerv használatában lévő ingatlant a szerv vezetője maximum egy évig terjedő időtartamra jogosult bérbe, használatba adni. Az éven túli bérbe, használatba adáshoz a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges. A költségvetési szerv vezetője az általa használt ingatlant alkalmanként 30 napot meg nem haladó időtartamra adhatja térítésmentes használatba az Nvtv.-ben foglaltak figyelembe vételével. A bérbe, használatba adásra vonatkozó versenyeztetés lebonyolítására, valamint a szerződés megkötésére a költségvetési szerv vezetője köteles.

(5) A bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért a költségvetési szerv vezetője felel

(6) Ha a Képviselő-testület másként nem rendelkezik, a költségvetési szerv a bevételszerző tevékenységből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére.

(7) A vagyon bérbeadására, hasznosítására csak írásbeli szerződés alapján, a Képviselő-testület döntései, valamint a költségvetési szervek belső szabályzataiban részletezett feltételekkel kerülhet sor. A több évre szóló szerződésekben meghatározott bérleti díjak értékállóságáról a szerződésben rendelkezni kell.

(8) A költségvetési szervek ingó vagyontárgyai értékesítésére vagy selejtezésére a költségvetési szerv vezetője 50.000.- Ft egyedi értékig önállóan, 50.001-100.000,- Ft egyedi érték esetén a polgármester, 100.000,- Ft-ot meghaladó egyedi érték esetén pedig a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával jogosult. Az értékmegállapítás alapja az értékesítésre vagy selejtezésre kerülő vagyontárgy vagy vagyontárgyak bruttó forgalmi értéke. Az értékesítésből származó bevétel az Önkormányzat érintett költségvetési szervének költségvetését illeti meg. A költségvetési szerv vezetőjének az értékesítésről és a selejtezésről a zárszámadáshoz kapcsolódóan számot kell adnia.

(9) A költségvetési szerv vezetője lehetősége van minden évben legkésőbb október 15-ig írásban jelezni a költségvetési szerv használatában lévő vagyon karbantartásával, felújításával, korszerűsítésével, pótlásával kapcsolatos, szakszerű érvekkel alátámasztott igényét a jegyzőnek, annak érdekében, hogy az a következő évi költségvetési koncepció összeállításánál számításba vehető legyen.

(10) A költségvetési szervet megillető követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett lemondani

16. § (1) Az önkormányzati vagyon értékesítése esetén az adott vagyonelem forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) Az Önkormányzat

(3) Ingatlanvagyon tulajdonjogának Önkormányzat általi visszterhes megszerzését megelőzően az adott ingatlan forgalmi értékét meg kell állapítani. Ettől - a Képviselő-testület egyedi döntésével - abban az esetben lehet eltérni, ha az ingatlanért kért érték az ingatlan lényegi jellemzőivel - így különösen: annak területével, elhelyezkedésével, természeti és környezeti adottságaival - azonos jellemzőkkel rendelkező ingatlan helyben szokásos forgalmi értékét nem haladja meg. Amennyiben a Képviselő-testület a forgalmi értékbecslés beszerzésére vonatkozó főszabálytól való eltérésről határoz, úgy e határozat részeként az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről is dönthet.

(4) Ha a szerződés tárgya több vagyonelem, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyonelemek együttes értéke az irányadó.

(5) Örökölt vagyon esetén - amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi - a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni.

(6) A tőzsdére bevezetett értékpapír 5 millió Ft-ot meghaladó elidegenítése esetén a pályázati indulóárat az értékesítésről hozott képviselő-testületi döntés napját megelőző 5 tőzsdei napnak megfelelő átlagár alapján kell megállapítani.

(7) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét könyvvizsgáló bevonásával kell megállapítani és azt a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.

17. § (1) Az Önkormányzat visszterhes ingatlanvagyon szerzése és az Önkormányzatot jogszabály vagy szerződés által megillető elővásárlási jog gyakorlása kizárólag a Képviselő-testület döntése alapján történhet.

(2) Az önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyonelem forgalmi értékét meg kell határozni.

(3) Az ingatlanvagyon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeket, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

18. § (1) Ingyenes felajánlás révén akkor kerülhetnek az Önkormányzat tulajdonába ingó és ingatlan vagyontárgyak, ha az Önkormányzat képes a felajánlott vagyonnal való gazdálkodással járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) A felajánlás elfogadásáról a Képviselő-testület dönt. A vagyonátadás során felmerült költségeket az Önkormányzat viseli.

19. § Az Önkormányzat követeléseiről 50.000,-Ft egyedi értékhatárig a polgármester, 50.000,‑Ft egyedi értékhatár feletti összegről a Képviselő-testület jogosult lemondani. A követelésről való lemondás nem veszélyeztetheti a költségvetési gazdálkodás likviditását.

20. § Az önkormányzati forrásbevonás - adósságot keletkeztető ügylet (hitelfelvétel, kötvény kibocsátás) - a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény és az Áht., valamint az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével történhet.

21. § (1) Az Önkormányzat vagyonáról az Nvtv.-ben és a Mötv.-ben meghatározott előírásoknak megfelelő számviteli és kataszteri nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartások állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a Hivatal gondoskodik.

22. § (1) Ez a rendelet 2021. március 25. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 8/2012 (VI. 01.) önkormányzati rendelet.