Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. Törvény 7.§-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. Évi LXV. Törvény 8.§. (1) bekezdésében adott felhatalmazása alapján Mencshely Község Önkormányzata az alábbi rendeletet alkotja. (A vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat a lábjegyzetek jelölik

I. FEJEZET

Általános előírások

Az előírások hatálya

1.§.

Jelen rendelet hatálya Mencshely község teljes közigazgatási területére terjed ki.

Az előírások alkalmazása

2.§.

1. 1. A 1.§-ban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések mellett - kizárólag jelen rendelet előírásainak megfelelően szabad.
   
2. Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó melléklete a település szabályozási tervének (1.sz. melléklet Szabályozási terv-Beépítésre szánt területek^[1] (SZA-B), 2.sz. melléklet Szabályozási terv –Beépítésre nem szánt területek^[2] (SZA-K), 3. sz. melléklet Szabályozási terv Kertes-Mezőgazdasági^[3] (SZA-MK), 4. sz. melléklet Szabályozási terv- É-i Gazdasági terület (SZA-G). A rendelet előírásai a szabályozási tervvel együtt alkalmazandók.
   

A szabályozás elemei

3.§.

1.      Az alkalmazott kötelező szabályozási elemek: [1]

a)    Szabályozási vonal

b)   Beépített és beépítésre szánt, ill. beépítésre nem szánt területek határa, valamint a belterület határa

c)    Területfelhasználási egységek határa

d)   Telekre vonatkozó: építési övezet határa, építési övezet jele, építési hely, vonal, beépíthető legkisebb teleknagyság, minimális telekszélesség, legnagyobb építménymagasság, maximális beépítettség, beépítési mód, zöldfelületek legkisebb mértéke és a zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások, és a beépítettség környezeti feltételei.

2.      Irányadó szabályozási elemek: ajánlott telekhatár, megszüntető jel, épület kontúrok, út, gyalogút és közmű-vezeték nyomvonala.

3.      Az irányadó szabályozási elemek előírásaitól az engedélyhatározat az egyéb előírások betartása mellett eltérhet.

4.      A kötelező szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók meg.

Külterület és belterület

4.§.

A belterületi határ tervezett változását a szabályozási terv tartalmazza, mely több részletben is végrehajtható.

Területfelhasználás

5.§.

1.         A település területe építési szempontból

a.   beépítésre szánt területekre

2. beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik:

a) beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:

Lakóterület:

• Kertvárosias                                                                    Lke
• Falusias                                                                           Lf

Vegyes terület:

• Településközpont vegyes terület                                          Vt

Gazdasági terület:

• Kereskedelmi, szolgáltató                                              Gksz
• Mezőgazdasági major                                                     Gm

Különleges terület:

• temető                                                                             Kt
• komposztáló telep területe                                              Kko
• lovarda [1]                                                                     K-lov

          b.) beépítésre nem szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:

Közlekedési és kömű terület:

Közlekedési terület a szabályozási terven jelölt:

• országos közutak                                                             KÖu
• a helyi közutak területe                                                   külön nem jelölt
  

Zöldterület:

• zöldterület                                                                        Z

Erdőterület:

• védelmi                                                                           Ev
• gazdasági                                                                       Eg

Mezőgazdasági terület:

• kertes mezőgazdasági terület                                           Mk
• általános                                                                         Má

Vízgazdálkodási terület:

• vízgazdálkodási terület                                                       V

Minden terület-felhasználási egységben a mindenkori építési törvény és OTÉK szerinti feltételekkel az ott meghatározott funkciójú épületek és építmények helyezhetők el, kivéve az egyes terület-felhasználási egységeknél felsorolt létesítményeket.

II. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

A lakóterületek általános előírásai

6. §.

1. 1. A lakóterületeken elhelyezhető legfeljebb kétlakásos lakóépület, valamint az OTÉK-ban felsorolt egyéb funkciójú épületek, kivéve az üzemanyagtöltőt.

2. 2. A fő funkciójú épület csak egy épülettömegben helyezhető el. A telken elhelyezésre kerülő mellékfunkciók maximálisan további egy épülettömegben helyezhetők el. A főfunkciójú épület terve vagy megléte nélkül nem engedélyezhető mellék funkciójú épület. A mellék funkciójú épület, vagy építmény használatbavételi engedélye nem előzheti meg a fő funkciójú épület használatbavételi engedélyét.

3. 3. Nyeles telek csak úttól elzárt belső fekvésű meglévő telek esetében alakítható ki.

4. 4. Az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

5. 5. A szükséges parkolási igényt telken belül kell biztosítani, de amennyiben a kialakult állapot miatt ez nem lehetséges az építési engedélyhez a parkolási tervet kell készíteni a közút kezelő szakhatóságként való bevonásával.

6. 6. Az épületek csak magas tetővel (nyeregtetővel) létesíthetők. A fő funkciójú épület fő tömegét (tömeget) meghatározó tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb (kivéve Lke-ben ahol ez az érték 30°) és 45°-nál meredekebb nem lehet. A főfunkciójú épület fő tömegén égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó (vörös és vörösesbarna) egyéb héjalás alkalmazható (zöld, kék szín nem alkalmazható). Nem alkalmazható a fémlemez és táblás lemezfedés, tegola. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. Alkalmazható viszont a hagyományos régi betoncserép és nád.

7. 7. A lakóterületen lakással egybeépített (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) egy építészeti egységben helyezhető el, úgy, hogy külső megjelenésében lakóépület összhatását keltse, az övezetre előírt beépítési %-ok betartásával. A működéshez szükséges parkolási lehetőséget az eddigi telken belül kell biztosítani.

8. 8. Mellékfunkciójú épület tömege nem haladhatja meg a főfunkciójú épület tömegét.

9. 9. Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények csak a helyi állattartási rendelet figyelembevételével létesíthetők.

10. 10. A lakóövezetek telkeit a közterülettel határos oldalakon általában a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Tömör kerítés csak max. 140 cm magas lehet és a helyben szokásos mészkőből soros rakással készülhet, vagy vakolt beton, zsalukő szerkezetű lehet. Natúr deszka kerítés csak natúr fa megjelenésű lehet és max. 160 cm magas, valamint legalább 35 % áttörtségű. Egyéb kerítés max. 160 cm magas (kivéve Lke-ben ahol 180 cm) lehet max. 60 cm magas tömör lábazattal és fölötte min. 50% áttörtséggel. Élősövény estében sövénybe húzott sima dróthuzal is alkalmazható. Belső kerítésnek drótfonat vagy léckerítés alkalmazható, max. 20 cm-es tömör lábazattal.

11. 11. Meglévő épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, épület elbontása esetén annak helyén és azzal megegyező méretű új épület építhető az övezet sajátos előírásainak betartásával.

12. 12. A beépíthető minimális teleknagyságot többszörösen meghaladó telken a többszörösség számának megfelelő számú épület építhető, de csak a minimális beépíthető teleknagyság és a max. beépítés mérték szorzatának megfelelő nagyságú épültekkel, valamint az építési hely illeszkedés alapján meghatározott folytatásában. Az Lke és Lf-4 övezetekben a kialakítható telek nem haladhatja meg a legkisebb kialakítható telekméret 3x-osát.

13. 13. Oldalhatárra előírt beépítésnél az épületek elhelyezése az oldalhatártól 100 cm-re lehet, kivéve a kialakult állapotot és az Lfm övezetet, ahol 0 cm is lehet.

A hátsókert általában min. 6 méter, de a kialakult állapot miatt az Lfm övezetben kivételesen engedélyezhető a 0 méter is. Az oldalkert egyik övezetben sem lehet kisebb mint 5 méter.

14. 14. A lakóövezetekben az utcafronti épületszélesség a 8 métert (Lke övezetben a 10 métert) nem haladhatja meg az épület utcafronti homlokzatától számított 3 méterig.

15. 15. A kialakítható teleknagyságok út és közműlétesítmények kialakítása, módosítása során eltérhetnek az övezetre előírt minimális értéktől. Telekalakításnál a fenti esetekben a visszamaradó teleknek továbbra is beépíthetőnek kell maradnia legalább az eseti előírásokkal.

16. 16. Az építés feltétele a kiépített alapközmű (víz, csatorna, elektromos) gerincvezeték megléte.

17. 17. Gázkémény csak burkolt (tégla, rabic) kivitelben épülhet.

18. 18. Föld feletti kialakítású gáztartály nem építhető.

Kertvárosias lakóterület (Lke)

7.§

1. 1. Az Lke övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1. 
   
2. 2. Az övezetben az előkert mérete 7 méter.

Központi falusias lakóterületek (Lfm)

8.§

1. Az Lfm övezetben az alábbi táblázatban meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.

1. 
   
2. 2. Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.
3. 3. Az övezetben a hagyományokhoz illeszkedő homlokzati megjelenés kialakítása előírás legyen.
4. 4. Az övezetben a villamos energia valamint a távközlési vezetékek lehelyezését a 2000. évi CXII. törvény 27.§ b) szerint kell megoldani. A közművek és kapcsolódó létesítményeik (tájesztétikai szemléletű) takart elhelyezéssel kerüljenek kialakításra.
   
5. 5. Az övezetben az előkert a kialakulthoz illeszkedő kell, hogy legyen.

Falusias lakóterületek (Lf)

9.§.

1. 1. Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

2. 2. A szabályozási tervlapon feltüntetett építési vonalakat kötelező jelleggel kell figyelembe venni. Ahol nem került feltüntetésre építési vonal, ott kialakult környezet esetén az illeszkedés szabályai alapján kell eljárni. Az Lf-2 és Lf-3 és 4 -es övezetben az előkert mérete 7 méter. Az Lf-1 övezetben a kialakult helyzethez igazodó.
3. 3. Az Lf-4 övezetben építhető lovarda tetőhajlása 15-30 fokos lehet. Anyaga lehet matt felületű lemez fedés is, mely színben harmonizál a természetes cseréppel.

Településközpont vegyes terület (Vt)

10. §.

1. 1. A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban központi igazgatási, egészségügyi, oktatási, szórakoztató, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, sport épületek elhelyezésére szolgál.
   2. 2. A településközponti vegyes területen nem helyezhető el

• Parkolóház, üzemanyagtöltő

3. 3. Az Vt övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

K-kialakult állapot szerint kizárólag a templomokra érvényes

4. 4. A Vt-1 jellel ellátott településközpont vegyes területen épületek szabadon álló beépítési móddal, a kialakult állapothoz igazodóan helyezhetők el. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi építési telkeken történhet.
5. 5. Az új intézmények létesítésével egyidejűleg az érvényes normatívák alapján számítható parkoló mennyiséget kell megépíteni.
6. 6. A Vt övezetben állattartás céljára szolgáló épületek, építmények nem építhetők.
7. 7. Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A fő funkciójú főtömeget meghatározó tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet, kivéve a Vt övezetben, ahol a kialakult szerinti lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható táblás lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. A Vt övezetben ettől eltérő is lehet, de csak a műemléki hatóság engedélye alapján. Kivétel a templom.
8. 8. Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú max. 140 cm magas kerítéssel lehet bekeríteni. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést.
9. 9. A településközpont vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
   1. a) az egyes telkek területének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
   2. b) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
   3. c) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa telepítendő.
   4. d) új közintézmény (pl. óvoda, iskola, szociális otthon) kialakítása az engedélyezési tervnek az intézménykert kialakítására vonatkozóan kertészeti tervet kell tartalmaznia. A kertészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M 1:200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia.
   5. e)  új intézményi létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

Gazdasági terület

11.§.

1. A gazdasági területek funkciójuk, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak:
   1. Gksz: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
   2. Gm: mezőgazdasági major területe.
2. A gazdasági terület övezeteiben az építési telkek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

*technológiai építmény magassági korlátozás nélkül elhelyezhető, azonban a 10 m-nél magasabb építmények környezetbe illesztését az engedélyezési tervhez melléklendő látványtervvel kell igazolni. ^[6]

3. Az építési övezetben az építési hely határvonalai:
   1. építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 10 m-re,
   2. ^[7]építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 6 m-re, kivéve Gksz-2, Gksz-3 és Gksz-4 övezeteket, ahol min. 3 m. Az építési helyen kívül lévő már meglévő épületeken bővítési munka nem végezhető.

4. A gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
   1. az egyes telkek területének minimális zöldfelületi borítottságát az egyes gazdasági övezetek részletes előírásai tartalmazzák.
   2. az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja.
   3. ^[8]a gazdasági területű építési övezetben a telkeken az elő-, oldal- és hátsókert előírt legkisebb méretén belül, valamint szabályozási terven jelölt további helyeken és méretekben egybefüggően zöldfelületet kell kialakítani – az OTÉK^[9] szerint meghatározott – háromszintes növényállománnyal.
   4. telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.
   5. ^[10]Az előírt zöldfelületet a jelen függelékben meghatározott őshonos növényzettel kell kialakítani, ahol a fák törzsátmérője min. 6 cm-es legyen.
   6. ^[11]a gazdasági területű építési övezetekben az előírt zöldfelület kialakításának igazolására kertészeti terv készítendő. A kertészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M 1:200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia.
   7. létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

5. ^[12]Az épületek szélessége nem haladhatja meg a 12 m-t, míg az 500 m2-nél nagyobb beépített alapterületű épületek csak több max. 500 m2-es beépített alapterületű megosztott tömegű egységből alakíthatók ki, kivéve a Gksz-1 és Gm övezeteket, ahol az épületek szélessége nem haladhatja meg a 22 m-t, beépített alapterülete pedig nem haladhatja meg a 850 m2-t.
6. ^[13]A Gksz-3 övezetben a zaj- és rezgésvédelem területén a lakóterületre előírt kibocsájtási értékeket kell betartani.

Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

12.§.

1. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen belül az OTÉK-ban felsorolt épületek, építmények helyezhetők el.
2. ^[14]Az épületek tetőszerkezetének hajlása 15-45 fok közötti lehet alkalmazkodva a kialakult környezetéhez és figyelembe véve az épület szélességét. A héjazat színe csak a természetes cserép színéhez közelálló pasztell színű lehet. A környezettől erősen elütő színű és fénylő nem lehet. Az épületek homlokzata csak a hagyományos lakóépületek színével harmonizáló fehér, szürke és barna színek árnyalataiban építhető.
3. ^[15]A gazdasági övezetek műemléki környezetbe is tartozó területein az épületek homlokzatainak színe csak a fehér és a világos szürke árnyalatai lehetnek, míg héjazata hagyományos cserép fedésű lehet 40-45 fokos hajlásszöggel.

Mezőgazdasági major terület (Gm)

13.§.

1. 1. A mezőgazdasági major terület az üzemi méretű árutermelő mezőgazdasági tevékenység: állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.
   
2. 2. A mezőgazdasági major övezet területén:
   1. a) a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,
      
   2. b) állattartó épületek,
      
   3. c) terménytárolók,
      
   4. d) szerszám- és géptárolók,
      
   5. e) vegyszertároló,
      
   6. f) terményfeldolgozó,
      
   7. g) mezőgazdasági gépjavító,
      
   8. h) biztonsági okokból szükséges őrházak,
      
   9. i) termékvezetékek és műtárgyaik,
      
   10. j) komposztáló telepek építményei,
       
   11. k) a mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények
       

helyezhetők el.

3. 3. A mezőgazdasági major övezet területén az épületek, építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, magastetős, 15°-45° tető hajlásszögűek lehetnek.
   
4. 4. A mezőgazdasági major gépjárművek közlekedésére szolgáló területét portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.
   
5. 5. A mezőgazdasági major övezetben létesítmények a Rendelet 30-35. §-ainak környezetvédelmi előírásai és az alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:
   1. a) az övezetben a kellemetlen szagok és a bűzhatás csökkentése érdekében:
      1.        aa) az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát rendszeresen elszállítani és a trágyatárolót legalább évente kétszer (tavasszal és ősszel) fertőtleníteni,
         
      2.        ab) a szagártalom csökkentése érdekében a trágyába és az alomanyagba az állattartó épületeken belül és kívül is      ammóniaképződést csökkentő szereket (pl.: 5dkg/nap szuperfoszfát, zeolit vagy klórmészpor) kell keverni.
         
   2. b) a trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített - más hulladéktól elkülönítetten - zárt rendszerű (szivárgásmentes) trágyakezelési módszerrel történhet.
      

Különleges területek

14.§.

A különleges területek funkciójuk, valamint az elhelyezhető épületek, építmények alapján az alábbi övezetekbe sorolhatók:

a)      temető területe (Kt)

b)      komposztáló telep területe (Kko).

Temető területe (Kt)

15.§.

(1)   A Szabályozási terven temetőként (Kt) lehatárolt területen ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.

(2)   Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

SZ: szabadon álló

(3)   Az övezetben az építési hely határvonalai:

a)      építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 20 m-re,

b)      építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 20 m-re,

c)      építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 20 m-re húzódik.

(4)   A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a)      a temető telekhatára mentén többszintű növényzetből álló növénysáv (fasor alatta cserjesávval) telepítendő. A temető bővítése esetén a bővítési terület telekhatára mentén 30,0 m széles, többszintű, honos, lombhullató növényzetből álló növénysáv létesítendő.

b)      a temető növényegyedeinek védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé.

c)      a temető átépítése, bővítése kizárólag kertépítészeti terv alapján történhet.

Komposztáló telep területe (Kko)

16.§.

1.      A Szabályozási terven komposztáló telepként (Kko) a hrsz: 039/7-es területen a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontásához, tárolásához szükséges épületek, építmények, valamint a terület fenntartását szolgáló gazdasági és szociális (pl. iroda) épületek helyezhetők el.

2.      Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

K: kialakult telek, tovább nem osztható

SZ: szabadon álló

1. 
   
3. 3. Az övezetben az építési hely határvonalai:
   1. a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 10 m-re,
      
   2. b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 10 m-re,
      
   3. c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 10 m-re húzódik.
      

4. 4. A komposzttelep telekhatára mentén legalább 10 m széles, többszintű növényzetből (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) álló növénysáv alakítandó ki.
   

Különleges lovarda övezet  (K-lov) [1]

16/A. §.

1. 1. Különleges lovarda terület a Szabályozási terven K-lov jellel szabályozott terület-felhasználási egység.
   
2. 2. Az övezetben sportolási és az ehhez kapcsolódó állattartási célú létesítmények épületei, építményei továbbá vendéglátó, kereskedelmi, szállás és kiszolgáló valamint egyéb raktár építmények helyezhetők el.
   
3. 3. Az építési övezet telkei az OTÉK 8. § szerinti részleges közművesítettség kiépítése esetén építhetők be.
   
4. 4. Az K-lov övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:
   

*: kivéve a fedeles lovarda épülete, ahol ez az érték max. 7,5 m lehet.

**: szabályozási terven ábrázoltak szerint

1. 
   
5. 5. Az építési övezetekben az épületkialakítás feltételei a következők:
   

• - épület 37-46° közötti hajlásszöggel létesíthető, kivéve a lovarda és raktár céljára szolgáló épületek esetén, ahol ez 15-40° lehet.
  
• - A lovardára tetőhéjalásként pala és kistáblás lemezfedés nem alkalmazható, egyéb épületeknél a 6.§-ban szabályozott hájalás alkalmazható.
  
• - a homlokzati felületek anyagai lehetnek természetes színű tégla, fa, kő illetve vakolat meszelt, törtfehér vagy világos szürke pasztell színekben;
  
• - loggia, erkély nem alakítható ki;
  
• - nyílászárók sötét színűre pácolt vagy festett kivitelűek lehetnek.
  

6. 6. A. 16 méternél hosszabb épületek homlokzatait építészeti eszközökkel tagolni kell.
   

7. 7. A lovarda épület max. homlokzat magassága a 4,8 m-t, gerincmagassága a 15,0 m-t nem haladhatja meg.
   

8. 8. A lovarda és lótartó létesítmények csak zárt szigetelt trágyatárolóval építhetők meg a víz és levegőtisztaság védelemi előírások betartásával.
   

9. 9. Az övezetben kizárólag fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból álló áttört kerítés létesíthető max. 60 cm magas lábazattal. Tömör kerítés az övezetben nem alakítható ki.
   
10. 10. Különleges sport terület övezetében a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
    1. a) az egyes telkek zöldfelülettel borított részét a szabályozási tervlapon  jelölt beültetési kötelezettségű területen háromszintű (tömör záródású alacsony-magas cserjesáv, lombos fa) védő-takaró fásítással történő – területre jellemző, tájhonos, lombhullató cserje- és fafajok alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/2-ét boríthatja.
       
    2. b) az építési övezetben a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet (M 1:500) kell készíteni. A kertépítészeti terv elbírálásakor az építésügyi hatóság különösen a következőkre van figyelemmel
       1.         ba) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arányra, a zöldfelületek kialakítására (például többszintű növényállomány telepítésének kötelezettsége), a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó előírások betartása ellenőrizhető legyen, különösen
          
       2.          bb) a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága, a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és a növényállomány jellege (lombos fa, örökzöld, térhatároló cserje, cserje, talajtakaró, évelő, gyep stb.)
          
    3. c) a növénytelepítés során elsősorban tájhonos növényfajok alkalmazása engedélyezhető. (Javasolt növényfajok: kökény, húsos som, cserszömörce, mandula, kislevelű hárs, virágos kőris.) Ettől eltérni csak az épületek közvetlen környezetében lehet.
       
    4. d) telkek megosztása esetén az (a)-(d) pontok előírásainak minden kialakuló telek esetén érvényesülnie kell.
       
11. 
    
11. 11. A gépjárművek telken belüli tárolására az alábbi előírások vonatkoznak:
    

• - fedett gépjárműtároló új épület esetén csak a fő rendeltetést szolgáló épületben ill. azzal egybeépítetten helyezhető el,
  
• - felszíni parkolók fásítva alakítandók ki, négy parkolóhelyenként 1 db, környezettűrő lombos fa telepítendő,
  
• - a talaj és a felszín alatti vizek védelme, a terület érzékenysége miatt a gyephézagos burkolat használata tilos.
  

12. 12. A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából csak terepszint alatti elhelyezés engedélyezhető, még akkor is, ha a közhálózat föld feletti vezetésű.”
    

Beépítési kötelezettségek meghatározása

17. §.

(1)A tervszerű telekgazdálkodás és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a 2. bekezdésben feltüntetett beépítetlen építési telkeket a beépítési kötelezettség ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított két éven belül lakóingatlannal be kell építeni. A beépítettséget a használatba vételi engedéllyel kell igazolni.

(2) A beépítendő építési telkek a következők: (helyrajzi számokkal jelölve)

• Balatoni utca 412/10, 414/3, 414/8 hrsz
• Petőfi Sándor utca 416/2, 402, 385/1 hrsz
• Kossuth Lajos utca 329/1, 329/2 hrsz
• Fő utca 408/2, 409/1, 409/2 hrsz

 (3) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa a beépítési kötelezettségét nem tudja teljesíteni, úgy kérésére az ingatlant ki kell sajátítani.

.

III: FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési területek és létesítmények(KÖ)

18.§.

1. 1. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza.
2. 2. A közlekedési területen és a közlekedési védőtávolságon belül bármit elhelyezni, bármilyen építési tevékenységet folytatni csak az illetékes közlekedési hatóság, és a kezelő hozzájárulásával és előírásai szerint lehet.
3. 3. A települést érintő országos utak (forgalmi utak):

7311sz. Nagyvázsony-Zánka ök. út, K. V., B. V.,

73112 sz. Mencshely-Balatonakali ök. út, K. V., B. V.

4. 4. A 7311sz. ök. út jelenlegi nyomvonala és szabályozási szélessége a kialakult marad. A távlatban az összekötő út a községet északról elkerülő külterületi nyomvonalra kerül. A külterületen, a jelenlegi és a távlati nyomvonalon egyaránt, az út mentén a tengelytől számított 50-50 méteres védőtávolság van érvényben.
5. 5. A 73112 sz. ök. út jelenlegi nyomvonala és szabályozási szélessége a kialakult marad. A távlatban az összekötő út a községet keletről elkerülő külterületi nyomvonalra kerül. Az új nyomvonal szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerinti, 24 és 30 méter közötti. A külterületen, a jelenlegi és a távlati nyomvonalon egyaránt, az út mentén a tengelytől számított 50-50 méteres védőtávolság van érvényben.
6. 6. Az egyéb (nem országos) külterületi utak, mező- és erdőgazdasági utak mentén kerítést, ill. bármilyen építményt a tengelytől számított minimum 6-6 méter távolságra lehet elhelyezni.
7. 7. A tervezett lakóutcák (B. VI.) szabályozási szélessége minimum 12 méter, jellemzően 16 méter.
8. 8. A különleges burkolat-kiképzésű közterületek (közös jármű-gyalogos burkolat, vagy díszburkolat, térkialakítás) kialakítását közterület rendezési terv alapján kell megépíteni. A közterület rendezési tervnek tartalmaznia kell a helyszínrajzi elrendezést, a magassági méreteket, keresztmetszeteket, berendezéseket, utcabútorzatot burkolatokat, közműhálózat kialakítását, köz-és díszvilágítás megoldását, parkolás megoldását, a terület kertépítészeti kialakítását.

9. 9. Meglévő létesítmények, ill. meglévő épületben funkcióváltással létrejövő új létesítmények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag megoldhatatlan, vagy aránytalanul nagy nehézségekkel járna, a közterületi parkolás helyi parkolási rendelet alapján engedélyezhető.
10. 10. Új létesítmények parkolását, rakodását az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell megoldani.
11. 11.Új utak kétoldali zöldsávval, ill. fasorral alakíthatók ki. A fák telepítési távolsága legfeljebb 10,0 m lehet.
12. 12. A 4 gépjárműállásnál nagyobb parkolók kizárólag fásítva, 4 gépjármű-állásonként legalább egy, legalább kétszer iskolázott lombos fa ültetésével engedélyezhetők.
    
13. ^[16]A település közforgalomtól elzárt magánútjainak minimális szélessége 8 m lehet. A közforgalom elől elzárt magánútról közközforgalmat lebonyolító tevékenységet folytató ingatlan megközelítése nem engedélyezhető
    

Zöldterületek (Z)

19.§.

1.    Zöldterület az SZA-B jelű szabályozási tervlapon „Z” szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység.

2. 2. A zöldterületek funkciójuk, kialakításuk, valamint az elhelyezhető létesítmények alapján az alábbi övezetekre tagolódnak:         
   1. Z-1:     települési szintű közpark
   2. Z-2:     lakóterületi szintű közpark, közkert
   3. Z-3:     kegyeleti park

3. 3. A zöldterületek részletes előírásai az alábbiak:
   

SZ: szabadonálló

K: kialakult, tovább nem osztható, csak összevonható

1. 
   
4. 4. A Z-1 övezetben:
   

• - pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér, sportpályák stb.),
  
• - sportpályák kiszolgáló létesítményei (öltöző, lelátó),
  
• - kerti építmények (pl. pergola, zenepavilon),
  
• - vendéglátó létesítmény,
  
• - a terület fenntartását szolgáló épület, valamint
  
• - a rendezvényturizmushoz kapcsolódó ideiglenes építmények (pl. sátor, színpad stb.)
  

helyezhetők el a terület legfeljebb 2 %-os beépítettségéig.

5. 5.Az övezetben az építési hely határvonalai:
   1. a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 15 m-re,
      
   2. b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 15 m-re,
      
   3. c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 15 m-re húzódik.
      
   4. 
      
6. 6. A Z-1 övezetben elhelyezésre kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek) lehetnek.
   
7. 7. A Z-1 övezetben az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű növényzet (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/3-át boríthatja.
   
8. A Z-2 övezetben:

• - pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér, kisebb sportpálya stb.),
  
• - köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.),
  
• - kerti építmények (pl. pergola) helyezhetők el.
• A Z-2 övezetben épületek nem építhetők.
  

9. 9. A Z-2 övezetben az egyes telkek területének minden 100 m²-e után legalább 1 db nagy lombkoronát nevelő lombhullató fát kell telepíteni a park kialakításakor, ill. átalakításakor.
   
10. 10. A Z-3 övezetben a testedzést szolgáló létesítmények (sportpálya, játszótér) kivételével a Z-2 övezetben megengedett építmények helyezhetők el.
    
11. 11. Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti terv alapján történhet. A kertépítészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M 1:200), favédelmi tervet, növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia.
    
12. 12. A település közterületi zöldfelületeinek védelme érdekében:
    1. a) A kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról jellegének és értékének megfelelően, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérő mértékéig kell a növényzet kivágójának gondoskodnia. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként meg kell határozni.
       
    2. b) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját (pl.: a térségben honos fajok alkalmazásának előnyben részesítése), a telepítés helyét és idejét az építési hatóság meghatározhatja.
       

Erdőterület (E)

20.§.

1. 1. A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekbe sorolhatók:
   1. a) Ev-1: védett erdő,
      
   2. b) Ev-2: védő erdő,
      
   3. x) Eg: gazdasági erdő.
      
2. 2. Az erdőterületek részletes előírásai az alábbiak:
   

SZ: szabadonálló

3. 3. Védett erdőterületbe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, valamint bővítési területén található erőterületek, továbbá a természeti területként nyilvántartott erdőterületek tartoznak.
   
4. 4. A védett erdő övezetben (Ev-1) a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Védett erdő övezetben a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel kizárólag természetközeli erdőművelés (szálaló vágás, őshonos fafajokkal történő erdőfelújítás), ill. a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés folytatható. Védett rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.
   
5. 5. A védő erdőterületen (Ev-2) kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védő rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.
   
6. 6. Gazdasági rendeltetésű erdőterületen (Eg) kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (pl: erdészház, közösségi vadászház) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az ÁESZ hozzájárul.
   
7. 7. A gazdasági erdő övezetben az építési hely határvonalai:
   1. a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,
      
   2. b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re,
      
   3. c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re húzódik.
      
8. 8. Az épületek, építmények kizárólag tájba illő, hagyományos szerkezetűek, magastetős, 35°-45° tető hajlásszögűek lehetnek.
   
9. 9. Erdőtelepítés, erdőfelújítás során valamennyi erdőterületen a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.
   
10. 10. Amennyiben a jelenlegi elsődleges rendeltetésű erdőterületen más ajánlott elsődleges rendeltetés szerepel, akkor az erdészeti tevékenységet lehetőség szerint az ajánlásban foglaltakra figyelemmel kell folytatni.
    
11. 11. Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai, ill. védett területen a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelési terve szerint történhet.
    
12. 12. Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az erdőterületek igénybevételének minősülő tevékenységekhez (kivonás, időleges kivonás, rendeltetésszerű használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdőterületek megosztásához a természetvédelmi és az erdészeti hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása szükséges.
    

Mezőgazdasági rendeltetésű terület

21.§.

1. 1. A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint:
   1. a) Mk: kertes mezőgazdasági területek és
   2. b) Má: általános mezőgazdasági területek.
2. 2. A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:
   1. a) lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el (kivéve méhészethez szükséges mobil egység és mobil WC)
   2. b) az egyes övezetekben elhelyezhető épületek kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő építészeti kialakítással és magastetővel létesíthetők.
   3. c) a 100m²-nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakíthatók ki.
   4. d) az épületek maximális szélessége 12 m lehet.
   5. e) állatok tartása az önkormányzat állattartási rendeletében előírt környezetvédelmi, közegészségügyi előírások betartásával történhet.

4. 4. Az SZA-K és SZA-Mk jelű szabályozási tervlapokon lehatárolt tájképvédelmi területre az alábbi előírások vonatkoznak:
   1. a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők,
   2. b) a tájhasználat megváltoztatása kizárólag a tájkarakter erősítése érdekében engedélyezhető,
   3. c) a terület tájképi, településképi érzékenysége miatt növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor nem helyezhető el,
   4. d) önálló reklámhordozók, hirdető berendezések nem helyezhetők el,
   5. e) táv és hírközlő vezetékek kizárólag terepszint alatt létesíthetők, kivéve ha védendő érték veszélyeztetése miatt a természetvédelmi hatóság másként rendelkezik,
   6. f) 10 m-nél magasabb építmények elhelyezése tilos.

Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

22.§.

1. 1. A kertes mezőgazdasági területbe az SZA-Mk jelű szabályozási tervlapon „Mk” jellel lehatárolt mezőgazdasági területek tartoznak.
2. 2. A kertes mezőgazdasági területen kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m2, szélessége min. 14m.
3. 3. A kertes mezőgazdasági területek I. osztályú szőlőkataszteri területek. A hagyományos tájhasználat, valamint a szőlőterületek védelme érdekében:
   1. a
      a) A kertes mezőgazdasági övezetekben kizárólag a szőlőműveléshez, szőlőfeldolgozáshoz, borturizmushoz kapcsolódó gazdasági épületek (présház, pince) helyezhetők el. Az övezetben gazdasági épület létesítése kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a telek legalább 80 %-a szőlőműveléssel hasznosított.
   2. b) A kertes mezőgazdasági területek szőlőműveléssel hasznosítandók. A szőlő művelési ágú terület más művelési ágba nem sorolható át, a más hasznosítású területek művelési ága kizárólag szőlő művelési ágra változtatható.
4. 4. A kertes mezőgazdasági területek a beépítés feltételei alapján az alábbi övezetekbe sorolhatók:
   3. a) védett tájhasználatú kertes mezőgazdasági övezet (Mk-1) és
   4. b) védelem alatt nem álló kertes mezőgazdasági övezet (Mk-2).
5. 5. A kertes mezőgazdasági övezetek részletes előírásai az alábbiak:

G: gazdasági épület

K: e Rendelet hatályba lépése előtt kialakult telek esetén

Ú: e Rendelet hatályba lépése után kialakításra kerülő telek esetén

SZ: szabadon álló

*Lásd még: (6) bekezdés

** Lásd még: (8) bekezdés

6. 6. Az Mk-1 övezetben a jelen Rendelet hatályba lépése előtt kialakult 1500-2700 m² közötti nagyságú telkeken, az Mk-2 övezetben a jelen Rendelet hatályba lépése előtt kialakult 1500-2000 m² közötti nagyságú telkeken jogszerűen létesült épületek, építmények átépítése, bővítése az adott övezetben megengedett maximális beépítési % mértékéig engedélyezhető.
7. 7. Az 1500 m2–nél kisebb telkek nem építhetők be, a területükön álló épületek nem bővíthetők, de alapterület növekedés nélkül átalakíthatók, felújíthatók úgy, hogy jelen építési szabályzatnak megfeleljen.
8. 8. A kertes mezőgazdasági területen egy telken egy gazdasági épület helyezhető el. A gazdasági épületek alapterülete legfeljebb 100m2 lehet.
9. ^[18] Az övezet egyes telkein az építési helyek a következő módon jelölhetők ki: az építési hely határvonala az előkertben a telek szélétől ill. a szabályozási vonaltól min. 3,0 m-re, az oldalkertben a telek szélétől min. 3,0 m-re húzódik. Az építési hely hátsókerti határvonala legalább a telek szélétől 10,0 m-re húzódik. Az előző szabályok betartása mellett az épületeket a fizikai illetve jogi akadályokat kivéve a kialakult építési vonalhoz illeszkedően kell elhelyezni. Ebből csak a földdel fedett pince lóghat ki.
10. 10. A tájkarakter erősítése és a tájkép védelme miatt az egyes övezetekben bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő építészeti kialakítással létesíthető.
    1. a) Az épületek, építmények az alábbi építési anyagok és felületképzések alkalmazásával alakíthatók ki:

• - az épület falazóanyaga: kő, vagy tégla,
• - a homlokzat: kőporos vakolatú, fehérre meszelt vakolt felületű, vagy nyers kőhomlokzat, (lila, kék, zöld és bármilyen élénk ill. telített színű nem lehet),
• - a nyílászárók: sötétszínűre mázolt, vagy pácolt fa nyílászárók,
• - a burkolat: tégla, fa, vagy kő,
• - a tető: cserép-(natur, piros vagy antikolt), vagy nádfedésű ill. zsindely, 45° tetőhajlásszögű lehet, jellemzően lejtő irányú gerinccel.
  2. b) Tilos a műanyag, fém és szürke eternit lemezek és hullámlemezek alkalmazása.
  3. c) Oromfalon, tetőtérben terasz, loggia, vagy erkély nem alakítható ki.
  4. d) A gazdasági épülettől különállóan épített, vagy a gazdasági épülethez csatlakozó pince kizárólag földborítással, és füvesítéssel alakítható ki.
  5. e)A kertes mezőgazdasági területeken különálló árnyékszék nem létesíthető.

11. 11. A kertes mezőgazdasági területen állattartó épület, valamint üzemi méretű (saját szükségletet meghaladó mennyiséget előállító) mezőgazdasági épületek pl.: terményfeldolgozó, mezőgazdasági gépjavító, állattartó telep stb. nem helyezhetők el.
12. 12. Kerítés a kertes mezőgazdasági területen kizárólag élősövényből létesíthető.

Általános mezőgazdasági területek (Má)

23.§.

1.      A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági terület az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

a)      Má-1: védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet,

b)      Má-2: szőlőtermelő mezőgazdasági övezet,

c)      Má-3: árutermelési mezőgazdasági övezet.

2.      Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága 3000m², szélessége min. 30m.

3.      Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

G: gazdasági épület

K: e Rendelet hatályba lépése előtt kialakult telek esetén

Ú: e Rendelet hatályba lépése után kialakításra kerülő telek esetén

SZ: szabadon álló

*Lásd még: (6) bekezdés

** Lásd még: (8) bekezdés

4.      Az övezetekben az építési hely határvonalai:

a)      építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,

b)      építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re,

c)      építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re húzódik.

Védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet (Má-1)

24.§.

1.      Az övezetbe az SZA-K jelű szabályozási terven lehatárolt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén és tervezett bővítési területén található, valamint természeti területként nyilvántartott, tájképi, természetvédelmi szempontból értékes mezőgazdasági területek tartoznak.

2.      Az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

3.      Az övezetben gazdasági épületek, építmények kizárólag a gyep művelési ág fenntartása érdekében helyezhetők el (pl. istálló és takarmánytároló létesítmények), amennyiben az épületek, építmények kialakításához az elsőfokú természetvédelmi igazgatóság is hozzájárul. Az övezetben lakófunkciójú épület nem engedélyezhető.

4.      Az övezetben a gyep művelési ág megváltoztatása, ill. közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

5.      Az övezetben az OTÉK 32.§-ában felsorolt építmények közül nyilvános illemhely, önálló reklámhordozó nem helyezhető el.

6.      Az övezet területén ösztönözni kell az extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodást.

7.      Az övezetben kerítések nem létesíthetők, kivéve az erdővel határos mezőgazdasági területeket, ahol legfeljebb 1,8 m magas, áttört kialakítású, lábazat nélküli, vadvédelmi célú kerítés építhető, kivéve karám.

8.      Az övezetben az épület külső burkolata, felületképzése és tetőfedése fémlemez (Lindab, v. ahhoz hasonló) nem lehet. Formai megjelenése tájbaillő legyen.

Szőlőtermelő mezőgazdasági övezet (Má-2)

25.§.

1.      Az SZA-K jelű szabályozási terven Má-2 jellel jelölt övezetbe a kertes mezőgazdasági területen kívüli szőlőkataszter szerinti I. osztályú területek tartoznak.

2.      A tájkarakter erősítése érdekében az övezet területe szőlőműveléssel hasznosítandó. Az övezetben a szőlő művelési ágú terület más művelési ágba nem sorolható át. A nem szőlő művelési ágú terület kizárólag szőlő művelési ágra változtatható.

3.      Az övezetben gazdasági épület létesítése kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a telek legalább 80 %-a szőlőműveléssel hasznosított.

4.      Az övezetben kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást szolgáló, valamint a borturizmushoz kapcsolódó épület, építmény helyezhető el.

5.      Az övezetben kerítés nem létesíthető.

6.      Az övezetben az épület külső burkolata, felületképzése és tetőfedése fémlemez (Lindab, v. ahhoz hasonló) nem lehet. Formai megjelenése tájbaillő legyen.

7.    A tájkarakter erősítése és a tájkép védelme miatt az övezetekben bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő építészeti kialakítással létesíthető.

a)      Az épületek, építmények az alábbi építési anyagok és felületképzések alkalmazásával alakíthatók ki:

-          az épület falazóanyaga: kő, vagy tégla,

-          a homlokzat: kőporos vakolatú, fehérre meszelt vakolt felületű, vagy nyers kőhomlokzat, (lila, kék, zöld és bármilyen élénk ill. telített színű nem lehet,

-          a nyílászárók: sötétszínűre mázolt, vagy pácolt fa nyílászárók,

-          a burkolat: tégla, fa, vagy kő,

-          a fő tömeget meghatározó tető: cserép--(natur, piros vagy antikolt), vagy nádfedésű ill. zsindely, 45° tetőhajlásszögű lehet, jellemzően lejtő irányú gerinccel.

b)      Tilos a műanyag, fém és szürke eternit lemezek és hullámlemezek alkalmazása.

c)      Oromfalon, tetőtérben terasz, loggia, vagy erkély nem alakítható ki.

d)     A gazdasági épülettől különállóan épített, vagy a gazdasági épülethez csatlakozó pince kizárólag földborítással, és füvesítéssel alakítható ki.

A mezőgazdasági területeken különálló árnyékszék nem létesíthető.

Árutermelési mezőgazdasági övezet (Má-3)

26.§.

1.      Árutermelési mezőgazdasági övezetbe tartoznak az Má-1 és Má-2 övezeten kívüli mezőgazdasági területek.

2.      Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, továbbá lakófunkciót is szolgáló épület helyezhetők el.

3.      Tanyagazdaság lakóépülete csak akkor helyezhető el, ha az OTÉK-ban felsorolt feltételek biztosíthatók. A szükséges feltételek biztosításának módját az építési engedélynek tartalmaznia kell. A használatba vételi engedély az előírt feltételek teljesülését követően adható ki.

4.      Tanyagazdaság lakóépületének alapterülete legfeljebb az övezetben megengedett beépítési % fele, de legfeljebb 200 m² lehet.

5.      Tanyagazdaság épületei, építményei és a hozzájuk tartozó udvar, szérűskert számára a telken belül területet kell elkülöníteni (tanyaudvar), amely nagysága nem haladhatja meg a 6000 m²-t.

6.      Kerítés kizárólag a tanyagazdaság központi része körül, valamint az erdővel határos mezőgazdasági területeken alakítható ki. A tanyaudvar körül kerítés csak fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból, az erdővel határos mezőgazdasági területeken legfeljebb 1,8 m magas, áttört kialakítású, lábazat nélküli, vadvédelmi célú kerítés építhető. Tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.

Vízgazdálkodási Terület (V)

27.§.

1. 1.Vízgazdálkodási területbe az árkok medre és partja, valamint a vízműterületek tartoznak.
   

2. 2. Az árkok parti sávja a partélektől számítva 3-3 m.
   
3. 3. Az övezetben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelő és a vízügyi hatóság által jóváhagyott létesítmények helyezhetők el. A parti sávban épületek nem alakíthatók ki.
   
4. 4. A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján létesíthetők.
   
5. 5. A vízfolyások parti sávjában kizárólag gyep művelési ágú terület alakítható ki.
   

Közművesítés, közműlétesítmények

28.§.

1. 1. Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.
   
2. 2. A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.
   
3. 3. Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.
   
4. 4. A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, funkció váltás csak akkor engedélyezhető, ha az OTÉK-ban rögzített közművesítettség mértéke szerint: a beépítésre szánt területek valamennyi (lakó-, vegyes-, üdülő-, gazdasági- és különleges-) építési övezetében az előírt közműellátás rendelkezésre áll. Ettől eltérni csak a csapadékvíz elvezetésének megoldásában, a (13) bekezdésben rögzítettek betartásával lehet.
   
5. 5. A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a (6) bekezdésnek megfelelő ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a (8), a felszíni vízrendezés a (13) bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően biztosítható.
   
6. 6. A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási  célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.
   
7. 7. Mencshely a Balaton vízgyűjtőjén, a 8005/1995 (KHV Ért. 22.) KHVM tájékoztatója szerint az I. Sérülékeny környezetű vízbázisok, az I./2 Fokozottan érzékeny vízkészletek területén fekszik, ezért a vízbázis védelmét szolgáló ágazati előírásokat és a Balaton törvényben előírtakat be kell tartani.
   
8. 8. A szennyvízekkel a környezetet, a sérülékeny vízbázist szennyezni nem szabad, ezért:
   

1. a) A vízbázisok védelme, a talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg –rövid időre- sem engedélyezhető.
   
2. b) Az esetleg előforduló nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
   
3. c) A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre (egy éven belüli határidővel) kötelezni kell.
   
4. d) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha :
   • * a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan -ellenőrzötten- zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani, ha ezt egyéb előírás, ágazati rendelkezés nem tiltja. Építési engedély addig nem adható, ameddig a szennyvízgyűjtő medence szippantókocsival történő megközelítési lehetősége (a feltáró út megfelelő kialakítása) nem biztosítható. Ha a közcsatornahálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belülig megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.
     
   • * a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, egyéb előírások nem tiltják, az illetékes ÁNTSZ és a VIZIG hozzájárul a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőtávolság igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes VIZIG meghatároz. (amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 3 m³-t, de bármelyik illetékes nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető, ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési engedély nem adható!)
     

9. 9. Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsájtott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.
   
10. 10. Közvetlen az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad.
    
11. 11. Az önkormányzati kezelésében lévő vízfolyás partéleitől 6-6 m, a nyílt árkok karbantartására legalább 2-2 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A karbantartó számára szolgalmi jog biztosítandó.
    
12. 12. Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad.
    
13. 13. A település hosszútávú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:
    

1. a) zárt csapadékvíz elvezető (közcsatornás, vagy burkolt-fedett árkos) rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen  a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz elvezetést kiépíteni. Kivételt csak falusias lakóövezeti besorolású területen belül lehet tenni, ha az út szabályozási szélessége ezt utcafásítással együtt is lehetővé teszi (a szabályozási szélesség meghaladja a min 16 m-t).
   
2. b) nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető beépítésre nem szánt területen illetve  beépítésre szánt területen hosszabb távon is, de csak szilárd burkolat nélküli utcák esetén, illetve ahol azt az a) bekezdés megengedi.
   

14. 14. A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
    
15. 15. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
    
16. 16. 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna hálózatba. "Zöld" parkoló létesítése tilos!
    

17. 17. A magas talajvízállású településrészeken a terepszint alatti építkezéseknél a víz áramlás útját nem szabad elzárni, a talaj- illetve rétegvizek továbbvezetési lehetőségét meg kell oldani.
    
18. 18. Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkező területeken, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor beépített és beépítésre szánt területen új (nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.
    
19. 19. Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
    
20. 20. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
    
21. 21. Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.
    
22. 22. A telken belül tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek. A gazdasági területet kivéve csak földalatti gáztartály engedélyezhető.
    
23. 23. A földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni (épület homlokfalára földgázvezeték nem szerelhető).
    
24. 24. Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkező területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni ill. meglevő  rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad. A földfeletti vezetés a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban egyelőre fennmarad, ezért területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
    
25. 25.Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes távközlési hálózatok földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a távközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábeleket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
    

IV. FEJEZET

AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

29.§.

1. 1. A táj esztétikai megjelenése érdekében a tájképet károsító épületek körül takarófásítás szükséges.

1. 
   
2. ^[19]
3. ^[20]

Régészeti, történeti településszerkezet és műemlékvédelem, település arculatának védelme, alakítása

30.§.

1. 1. A műemléki környezet (az Országos Műemlékjegyzékben megfogalmazott lehatárolás pontosítása) a szabályozási terv szerint – MK – lehatárolással jelölt terület.
2. 2. A Belterületi és Külterületi szabályozási terveken lehatárolt műemléki környezeti területen a kulturális örökség védelméről szóló Tv –ben foglaltak szerint kell gondoskodni.
3. 3. A szabályozási terveken lehatárolt műemléki környezet területén területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani és beépíteni, bármely létesítményt elhelyezni, mindennemű építési és bontási munkát végezni csak a műemléki hatóság által előírt módon és előzetes hozzájárulásával, továbbá – a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartásával – a szabályozási terv alapján szabad.
4. 4. A műemléki környezetben lévő ill. településképi jelentőségű területen bármilyen építmény, fő- vagy melléképület bontását az építési hatóság, a települési főépítész és műemléki hatóság véleményének figyelembevételével bírálhatja el.
5. 5. Az M 1:2.000-es léptékű Beépítésre szánt területek szabályozási terven jelölt műemléki, településképi, illetve helyi védettségű, és az Országos Műemlékjegyzékben nem nyilvántartott épületek védelméről megfelelő módon – Országos Jegyzékbe való felvétellel, illetve helyi védelem rögzítésének formájában – gondoskodni kell. A helyi védelem részletes szabályainak megállapításáról, és a továbbiakban helyi védelem elrendeléséről a képviselő testület külön rendelkezik.
6. 6. A terek, teresedések, zöldterületek tudatosan úgy alakítandók ki, hogy minden területrésznek legyen funkciója: pihenés, idegenforgalom, tájékoztatás, a közlekedési területek és közműsávokon túlmenően.
7. 7.  A fentieken túl értelemszerűen alkalmazni kell a Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány javaslatait.

Műemlékek:

• Evangélikus templom.                              hrsz:376/2
• Odor kúria                                                hrsz:317/1

8. 8. Mencshely teljes közigazgatási területén a régészeti értékek védelméről gondoskodni kell. Ennek megfelelően az TRT szabályozási tervlapján jelölésre kerültek az ismert régészeti területek. Ezen területeken az építési tevékenység során minden esetben értesíteni kell a régészeti hatóságot a szükséges előzetes feltárás ill. leletmentés érdekében. Az építési tevékenységet csak ez után szabad megkezdeni. Bármilyen újabb lelet előkerülésekor az építkezés szüneteltetésével ismét értesíteni az illetékes hatóságot.

• - A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken az építési engedélyezési eljárások során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV.tv. (Kövt.) 63. §-a alapján szakhatóságként jár el.
• - Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék, lelet kerül elő, a Kövt. 24. §-a alapján kell eljárni.
• - A régészeti lelőhelyek határát a szabályozási tervek jelölik.  Régészeti területtel érintett helyrajzi számok: 0102/7, /8, /21, 042/3,/7, /5, /1, 041,  033/1-4, 034, 035, 036/1-3, 037, 039/1, /8, /3, 038, 029/2-3

Épületek, létesítmények elhelyezésekor betartandó környezeti feltételek

A levegő védelme

31.§.

1. 1. Levegőterhelést okozó légszennyező forrásokra az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban, ill. a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség egyedi eljárásának keretében kerülnek megállapításra a kibocsátási határértékek.
2. 2. A közigazgatási terület az egyes légszennyező anyagok szerint az alábbi zónacsoportokba tartozik:
   1.        a)kéndioxid: F,                                            d)   szilárd (PM₁₀): E,
   2.        b) nitrogéndioxid: F,                                     e)   benzol: F.
   3.        c) szénmonoxid: F,

Amennyiben a légszennyezettég mértéke a zónában a megengedett határértéknél kisebb, a fenntartható fejlődéssel összhangban meg kell őrizni a meglévő jó állapotot.

3. 3. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendő.
4. 4. Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag a gazdasági területeken és kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, rekreációs célú területet (zöldterület), továbbá védett természeti területet, vagy természeti területet nem érint. Védelmi övezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem helyezhetők el.
5. 5. Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a belterületen nem folytathatók. E tevékenységek folytatása külterületi gazdasági területeken, mezőgazdasági területeken is kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha megfelelő technológiával (pl. elszívási technológia, felületnedvesítés stb.) a légszennyező anyagok terjedése megakadályozható.

A felszíni- és felszín alatti vizek védelme

32.§.

1. 1. Mencshely a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló Korm. rendelet szerinti „A” fokozottan érzékeny besorolású terület. A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során jogszabályban előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges, az “A” fokozottan érzékeny besorolású területekre vonatkozó határértékek teljesíthetők.
2. 2. A felszín alatti vizek minőségéről szóló Korm. rendelet mellékletében felsorolt tevékenységek kizárólag a Korm. rendeletben előírt hatósági engedéllyel folytathatók.
3. 3. Új beépítésre szánt terület kizárólag abban az esetben alakítható ki, ha egyidejűleg a területen a csatornahálózat is kiépül. Meglévő beépítésre szánt területeken létesítmények kizárólag a Btv. közmű feltételeinek teljesülése esetén engedélyezhetők. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
4. 4. A beépítésre nem szánt területeken, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra, új épület építése csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén engedélyezhető.
5. 5. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell.
6. 6. Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba, ill. befogadóba abban az esetben vezethetők, ha minőségük az erről szóló aktuális rendeletben az 1. vízminőség-védelmi területi kategóriára (Balaton és vízgyűjtője) vonatkozó előírásoknak megfelel.
7. 7. Mencshely nitrátérzékeny területen lévő település, ezért a közigazgatási területen folytatott mezőgazdasági tevékenységek során az erről vonatkozó aktuális. rendelet mellékletében meghatározott előírásokat be kell tartani.
8. 8. Mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) kizárólag vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet.

A termőföld védelme

33.§.

1. 1. Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.
2. 2. Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.
3. 3. Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.
4. 4. A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
5. 5. A tájkarakter védelme miatt a közigazgatási területen egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 25º-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki.

Hulladékelhelyezés

34.§.

1. 1.A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.
2. 2. Lakó- és vegyes területen veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.).
3. 3. A gazdasági területeken keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
4. 4. A közigazgatási területen kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.
5. 5. Az állattenyésztésből és feldolgozásból származó hulladékok ártalmatlanításakor a vonatkozó jogszabályok előírásait be kell tartani.
6. 
   

Környezeti zaj elleni védelem

35.§.

1. 1. Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében nappal (6⁰⁰-22⁰⁰) a 45 dB, éjjel (22⁰⁰-6⁰⁰) a 35 dB zajterhelési határértékeket nem haladja meg.
2. 2. A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a vonatkozó jogszabályban az üdülőterületekre meghatározott határértékeket nem haladhatja meg.

Településképi és egyéb környezetvédelmi előírások

36.§.

1. 1. A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.
2. 2. A gazdasági és mezőgazdasági területeken robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.
3. 
   

Reklámhordozók, parabolaantennák elhelyezése az épületeken.

37.§.

1. 1. Az épületen elhelyezhető reklámhordozók összterülete nem haladhatja meg a nyílás nélküli homlokzatfelület 10 %-át.
2. 2. A település teljes igazgatási területén óriásplakát (multireklám) nem helyezhető el, a meglévők megszüntetendők.
3. 3. A műemléki környezetben valamennyi utcai homlokzati árnyékoló szerkezet létesítése építési engedélyköteles, valamint a közterülettel határos homlokzatra épületgépészeti berendezés és parabola antenna nem helyezhető el.

V. FEJEZET

ÉPÍTÉSI TILALMAK, KORLÁTOZÁSOK

38.§.

1. 1. Építési hatósági engedélyt csak az elfogadott szabályozási terv és helyi építési szabályzat alapján olyan területre szabad kiadni, ahol az úthálózat és közműellátás biztosított.
   
2. 2. Szabályozással érintett területen csak rendezett telekre adható új épület építésére építési engedély.
   

3. 3. A településen a 10 méternél keskenyebb földrészleteken - tekintet nélkül a nagyságra - épület nem helyezhető el.
   
4. 4. Közintézmények és közösségi zöldterületek céljára fenntartott területeket más célra felhasználni nem szabad.
   
5. 5. Felvonulási épület kizárólag az építkezés időtartamára létesíthető és a használatba vétel időpontjáig tartható fenn.
   
6. 6. Törmeléket lerakni csak az arra kijelölt területen szabad.
   
7. 7. A település beépítésre nem szánt területén 3000 m²-nél kisebb telket kialakítani nem szabad (BTSZ 8.§(1)).
   
8. 8. A település közigazgatási területén 2500 m²-nél nagyobb összes szintterületű csarnok jellegű épület nem létesíthető (BTSZ 12.§)
   
9. 9. A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek területének 10%-át nem haladhatja meg. (BTSZ 13.§(1)).
   

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. §.

1. 1. Jelen rendelet a kihirdetés napját követő hónap első napján lép hatályba és az ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
   
2. 2. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Mencshely Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/1998.(IX.9.) rendeletet, a Mencshely Község Zártkerti Rendezési Tervéről szóló 1/1983. KKT. Rendelet és az azt módosító 5/1991.(VII.1.) és 4/1994. (V.16.) rendelet.
   
3. 3. A Településszerkezeti Tervet lehetőleg 10 évenként felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani.
   
4. 4. Minden új beépítésre szánt területen építési engedély csak akkor adható ki, ha előtte a szolgáltatók igazolása alapján bizonyítható, hogy a Balaton törvényben előírt csatornázottsági feltétel teljesült!
   

40. §.

A  rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

Mencshely, 2004. augusztus 10.

                    Tóbiás Ilona sk.                Dr. Reichert László sk.
                    polgármester                    körjegyző

A rendelet kihirdetésének napja: 2004. augusztus 13.
A hatályba lépés napja: 2004. szeptember 1. 

  
                                                            Dr. Reichert László sk.
                                                                  körjegyző

Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteléül:

Mencshely, 2013. szeptember 16.

            Dr. Loványi Róbert                                       Henn Ferencné

              polgármester                                                  jegyző

Mencshely község területén telepítésre javasolt növények jegyzéke: ^[21]

(a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ajánlása szerint)

Fák:

1. Alnus glutinosa (Enyves éger)
2. Amygdalus communis (Közönséges mandula)
3. Acer campestre (Mezei juhar)
4. Acer platanoides (Korai juhar, alapfaj!)
5. Acer pseudoplatanus (Hegyi juhar, alapfaj!)
6. Carpinus betulus (Gyertyán)
7. Corylus colurna (Törökmogyoró)
8. Fraxinus excelsior (Magas kőris)
9. Fraxinus excelsior ssp. ’Pannonica’ (Magyar kőris)
10. Fraxinus ornus (virágos kőris)
11. Juniperus communis (Közönséges boróka)
12. Morus alba (Fehér eperfa)
13. Padus avium (Madárcseresznye)
14. Populus alba (Fehér nyár, porzós, alapfaj!)
15. Populus nigra (Fekete nyár, porzós, alapfaj!)
16. Populus nigra ’Piramidalis’ (Jegenye nyár, porzós)
17. Populus tremula (Rezgő nyár, porzós)
18. Pyrus pyraster (Vadkörte)
19. Quercus cerris (Csertölgy)
20. Quercus petraea (Kocsánytalan tölgy)
21. Quercus pubescens (Molyhos tölgy)
22. Quercus robur (Kocsányos tölgy)
23. Quercus robur ’Fastigiata’ (Oszlopos kocsányos tölgy)
24. Salix alba (Fehér fűz)
25. Sorbus aria (Lisztes berkenye)