Mencshely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2016.(VI.10.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelemről és a környezetvédelmi alapról

Hatályos: 2016. 06. 11


Mencshely község Önkormányzat

Képviselő-testületének


7/2016. (VI.10.)


r e n d e l e t e


a környezetvédelemről és a környezetvédelmi alapról



Mencshely község Önkormányzatának képviselő – testülete Képviselő-testülete a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 85. § (1) bekezdés i) pontjában, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, a 48. § (4) bekezdés b) pontjában, illetve az 58.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi- és Természetvédelmi Főosztályának, és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Veszprém Megyei Önkormányzat véleményének kikérésével a környezetvédelemről és a környezetvédelmi alapról a következőket rendeli el:


I. FEJEZET


Általános rendelkezések


  1. §


(1)  A rendelet célja Mencshely község közigazgatási területén a környezetvédelmi intézkedések hatékonyságának növelése, így többek között a település környezetvédelmi, vízminőség-védelmi, levegőtisztaság-védelmi, termőtalaj-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, tájvédelmi elemeinek meghatározása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása.

(2) A környezeti kultúra fejlesztése, oktatása a lakosság elsőrendű érdeke, ezért annak előmozdításában mindenki hathatósan köteles közreműködni.

(3) Az önkormányzatnak és szerveinek, továbbá az ott lakó, tartózkodó vagy átutazó természetes személyeknek és székhellyel vagy telephellyel rendelkező, vagy a község területén tevékenységet folytató jogi személyeknek és jogi személyiség nélküli egyéb szervezeteknek meghatározza a környezet védelmével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.


2.§


E rendelet alkalmazása során:

a) közterület: a közterület felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 27.§ a) pontja szerinti terület.

b) köztisztasággal összefüggő tevékenység: Az egyes ingatlanok – ezen belül különösen lakóépületek és emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartása.

c) Tisztántartás: Az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesítése.

d) Indokolatlan zajokozás: Minden olyan, nem szükségszerű zaj okozása, amely mértékénél és eredeténél fogva alkalmas mások nyugalmának zavarására.

e) Kültéri berendezés: minden olyan kültéri felhasználásra szánt, a környezetbe zajt kibocsátó gép:

ea) az olyan összekapcsolt alkatrészek és alkotóelemek együttese, amelyek közül legalább egy mozog, a megfelelő mozgató, vezérlő és energiaellátó szerkezettel együtt, és amelyeket valamely meghatározott felhasználás céljából kapcsoltak össze, így különösen valamely anyag feldolgozására, kezelésére, mozgatására vagy csomagolására,

eb) az olyan gépek együttese, amelynek olyan az összeállítása és a vezérlése, hogy együttes egészként működjön ugyanazon cél érdekében,

ec) a gép funkcióját változtató cserélhető biztonsági berendezés, amelyet egy géppel, különböző gépek sorozatával vagy egy vontatóval történő, a kezelő általi összeszerelés céljából hoztak forgalomba, amennyiben az nem kizárólag alkatrész vagy szerszám; és amely - tekintet nélkül a meghajtás módjára - önjáró vagy mozgatható; Különösen ilyen pld. fűnyíró, betonkeverő, motoros fűrész, flex stb.

f) Hangerősítő, hangkeltő berendezés: bármilyen műszaki megoldású berendezés, amely hallható hangtartományba eső hanghullámokat bocsát ki,

g) Különleges zajokozás: minden olyan tevékenység, amely szabadtéren valósul meg, hallgató hangtartományba eső hanghullámokat eredményez és ez a hangkibocsátás mások nyugalmát zavarhatja, de nem minősül hangosító berendezésnek. Különleges zajokozásnak minősülnek különösen a szabadtéri sport-, kulturális, szórakoztató, élőzenei rendezvények, bemutatók, térzenék, ünnepségek, riasztóberendezések.

h) Kültéri felhasználás: kültéri berendezés, illetve szabadidős zaj- vagy rezgésforrás építményen kívüli használata illetve építményben történő használata is abban az esetben, ahol a hangátvitel nem eléggé tompított (pld. nyitott ablak mellett való használat) és ezért a zaj- vagy rezgésforrás hatásterületén élő lakosság nyugalmát zavarhatja;

i) Zajforrás:

ia) bármilyen hangszóró, műsorforrás, beleértve az élőzene, vagy élő műsor szolgáltatás is (hangerősítő eszközökkel vagy hangerősítő eszközök nélkül),

ib) a szabadidő eltöltésére szolgáló tevékenységek (sport, kultúra, zene),

ic) a figyelemfelkeltés, tájékoztatás, hirdetés, reklám célú tevékenységek.


II. FEJEZET


A víz- és földvédelem. Szennyvízkezelés.

3. §


 (1) A település közigazgatási területén lévő ingatlanokon kizárólag zárt, szivárgásmentes tárolóban szabad növényvédő szert tárolni.


(2) Műtrágyát - az egyéni felhasználók alkalmi készleteit kivéve - csak zárt, szivárgásmentes tárolóban szabad tárolni.


4. §


(1) az élővizek által a partra kihordott, illetve közvetlenül a vízparton, továbbá a parti vizek sávjában található szemét, uszadék, hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról a közvetlen vízparti ingatlan tulajdonosa (használója) köteles haladéktalanul gondoskodni.


(2) Ha a csapadékvíz árokba történő akadálytalan lefolyását az árokba, vízfolyásokba került szemét, uszadék, vagy hordalék akadályozza, a csapadékvíz akadálytalan lefolyása érdekében az árok (vízfolyás) kitisztítását az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles elvégezni.


(3) A vízparton, a vízfolyások, árkok partjain lévő növényzetet a terület tulajdonosa (használója) köteles rendszeresen kaszálni – kivéve a helyi védelem alatt álló területeket - és gondoskodni a terület tisztántartásáról, ideértve a nádast is.


(4) Telekalakítási és területrendezési munkák során az élő- és felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagot felhasználni nem szabad.

        

(5) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak az egyéb jogszabályokban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodni kell.


(6) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogos forgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az vízzáró módon kerüljön lefedésre.


(7) Szennyvizet csak a külön jogszabályban meghatározott előírásoknak megfelelően létesített zárt szennyvíztárolóba vagy szennyvízcsatornába szabad gyűjteni, elhelyezni, illetve bevezetni.


(8) Tilos a szennyvizet élővizekbe, felhagyott kutakba, útárokba, talajvízbe, csapadékcsatornákba vezetni, gyűjteni vagy bevezetni.


Az ingatlanok és közterület tisztántartása

5. §


 (1) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:


a.)     Az ingatlan előtti járda (járda hiányában 1 m széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöld sáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), továbbá ha a járda és az út között kiépített vagy kiépítetlen terület van, annak gondozásáról, tisztántartásáról, szemét- és gyommentesítéséről, a hó eltakarításáról és a síkosság mentesítésről.

b.) Az ingatlan melletti élő sövényt ápolni, évente legalább kétszer visszavágni.

c.)     A járdaszakasz melletti vagy a tulajdonos terültén átvezető nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásáról, független annak tulajdonjogától.

d.)     Tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terült tisztántartásáról és csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

e.)     A beépítetlen telekingatlan tisztántartásáról és gyom mentesítéséről.

f.)      A telekingatlanról a járda és az úttest fölé nyúló valamint az elektromos vezetékeket megközelítő növényzet megfelelő nyeséséről.

g.)     A telek tulajdonosa a telkén áthúzódó természetes úton kialakult vagy épített vizes árkot meg nem szüntetheti, annak folyásirányában akadályt nem építhet.


(2) Két szomszédos terület, épület közötti közforgalmi területsáv vagy átjáró esetén a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között 50-50%-ban oszlik meg.


(3) Az üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátóegységek, intézményeik és szolgáltató egységek előtti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet mind a nyitvatartási időben, mind azon túl a használó, illetve a létesítményt üzemeltető kötelessége, függetlenül attól, hogy a hulladék az üzleti tevékenységből származik-e.


(4) A közterületek tisztántartása nappal és éjszaka időbeni korlátozás nélkül végezhető.


(5) A közterült rendeltetéstől eltérő célra (szerelési munka, építés, árusítás stb.) történő használata esetén a használattal érintett közterült közvetlen környezetét a használó köteles tisztántartani.


(6) A gondozatlan járdaszakasz, vagy nyílt árok tisztítását, kaszálását az önkormányzat az ingatlan tulajdonosa terhére elvégeztetheti.


6. §


 (1) A közterületen bárminemű burkolat (térburkolat, úttest, járda stb.) felbontása, csapadékvíz elvezető árkon átvezető gépkocsi kihajtó építése, gyalogátkelő építése csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a területileg illetékes közúti hatóság engedélyével, az abban foglalt feltételek betartásával történhet.


(2) Az építési és bontási, valamint a felújítási munkálatok helyét - szükség esetén - a környező közterülettől el kell zárni. Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül el kell szállítani és a közterültet helyre kell állítani, illetve meg kell tisztítani.


7. §


(1) Az ingatlan tulajdonosok a közterületi sávok feltakarításából keletkezett szemetet, kerti hulladékot, a háztartási hulladékot a háztartási hulladékgyűjtő tartályban kötelesek elhelyezni. Amennyiben a szokásos mennyiségnél nagyobb mennyiségű szemét keletkezik, annak elszállításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.


(2) A helyiségek és területsávok feltakarításából, felmosásából keletkezett szennyeződést, szennyvizet a közterületre, a csapadékvíz elvezető rendszerbe beleseperni, illetőleg beleönteni nem szabad.


(3) A közterületen elhelyezett állványos szemétgyűjtőbe háztartási hulladékot elhelyezni nem szabad.


(4) Mindennemű anyag szállításánál ügyelni kell arra, hogy a közterület ne szennyeződjék be. Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, vagy szállítás alatt a közterület beszennyeződik, a szállító köteles azt a fel- vagy a lerakás elvégzése után, illetőleg a szállítás során nyomban megtisztítani.


(5) Építési munkálatoknál, illetőleg egyéb közterület használata során a fákat, valamint a közterületi létesítményeket védőburkolatokkal kell körülvenni. A rongálódásból keletkezett kárt annak okozója köteles megtéríteni.


(6) Közterületen a gépjárművek mosása — erre alkalmas helyen — csak karosszéria mosással és mosószer használata nélkül, illetőleg a környezetre nem káros mosószerrel végezhető. A mosással okozott szennyeződést és csúszásveszélyt haladéktalanul meg kell szüntetni. Tömegközlekedési útvonalakon és az útvonalak mentén gépjárműveket mosni nem szabad.


(7) Vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztántartásáról.


(8) Az úttestet, járdát és egyéb közterületet bármiféle szeméttel beszennyezni nem szabad.


(9) Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan előtt hótól, jégtől és ónos esőtől síkossá vált járdaszakaszt (szükség esetén többször is) síkosságtól mentesíteni.


(10) Az összegyűjtött havat nem szabad elhelyezni:


-        útkereszteződésben,

-        útburkolati jeleken,

-        járdasziget és a járda közé,

-        a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyén,

-        a közszolgáltatási felszerelési tárgyra (vízelzáró csap, gáz- és egyéb közlétesítmény, lámpaoszlop, hirdetőoszlop stb. köré)k

-        kapubejárat elé, annak szélességében.


(11) Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül (homok, salak) klorid tartalmú (pl. konyhasó) fagyáscsökkentő szer használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatás maximális mértéke 20 g/m2-nél több ne legyen. Ezeknek az anyagoknak a tárolása tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon történhet.


(12) Klorid tartalmú vegyszerek használata zöld területeken és azok közvetlen környékén TILOS!


8.§


(1)     A röplapok terjesztői kötelesek a röplapok szétszóródásával keletkező hulladék eltakarításáról gondoskodni.

(2)     Autóbuszmegálló helyiségében, villanyoszlopon, egyéb közterületen lévő műtárgyon plakátot, hirdetést elhelyezni tilos. Hirdetményt, plakátot kizárólag a község hirdetőtábláin lehet elhelyezni.

(3) Röplapot, szórólapot olyan ingatlanon elhelyezni, amelynek tulajdonosa, használója azt megtiltotta és ezt az ingatlan bejáratán jól látható módon jelezte, tilos!

(4)     Hirdetmények, plakátok eltávolítása annak a feladata, aki azt a hirdetőtáblákon, falfelületeken elhelyezte, illetve elhelyeztette; amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, költségére az önkormányzat végezteti el a plakátok eltávolítását. A kihelyezett hirdetményt, plakátot az azon szereplő esemény bekövetkezésétől számított 7 napon belül el kell távolítani.

(5)     Köz- és intézményi épületek falfelületének festékkel történő beszennyezése, befirkálása tilos.

(6)     Közterületen bármilyen hirdetés csak az önkormányzat által szabályozottak szerint helyezhető el.


III. FEJEZET

A levegő tisztaságának védelme


9. §


(1) Az avar és kerti hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet.


(2) Az ártalmatlanítás történhet a szervezett szemétszállítás keretében történő elszállítással is. A közszolgáltatás keretében elszállított zöldhulladék csak engedéllyel rendelkező kezelőnek adható át.


(3) Hatóságilag elrendelt tűzgyújtási tilalom esetén az ártalmatlanítás kizárólag az (1) és (2) bekezdésekben megjelölt módon történhet.


10.§


(1) Avart, kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, vagyoni és környezeti kárt nem okoz. Égetni a szomszédos telken lévő épületektől 10 méter, saját telken lévő épülettől 5 méter távolságon belül nem szabad. Szalma- és szálastakarmány kazlaktól 20 méteren belül égetni nem szabad. Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkező hő és füst a környéken lévő zöld növényeket, fákat, bokrokat ne károsítsa.


(2) Az égetést olyan 18 éven felüli személy végezheti, aki fizikailag és szellemileg is alkalmas arra, hogy veszély esetén megfelelően tudjon cselekedni. Avart és kerti hulladékot magánszemélyek csak saját telkükön égethetnek, közterületen nem.


(3) Az égetést szeptember 1-től április 30-ig, kizárólag hétfői, pénteki és szombati napokon 9 és 18 óra között lehet végezni, szélcsendes időben. Az égetés időtartama a 60 percet nem haladhatja meg, tartós füstölés nem engedélyezett. Csak légszáraz állapotú avar és kerti hulladék égethető el. Amennyiben az égetéssel járó füst, bűz, pernye, és hőtermelési hatásokat felerősítő időjárási körülmény alakul ki, az égetés azonnal be kell fejezni.


(4) Az avar és kerti hulladék meggyújtásához nem használható olaj, benzin, vagy más vegyi adalékanyag és az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, ipari eredetű vagy veszélyes hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, vagy ezek maradékait.


11.§


(1) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. Az égetés helyszínén felszerelt kerti locsolótömlőt, vagy legalább 50 liter edényben tárolt oltóvizet vagy a tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. Ezeken felül lapátot, ásót, vasvillát vagy egyéb kézi szerszámot kell az égetés helyszínén készenlétben tartani, melyekkel a tűz terjedése megakadályozható.


(2) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást – vízzel, földtakarással, kézi szerszámokkal – meg kell szüntetni. A tűz kihunyásáról a tűzgyújtás helyszínének elhagyása előtt meg kell győződni.


(3) Tilos égetni egészségügyi, oktatási, kulturális és szociális intézmények, nyitott sportlétesítmények 100 méteres körzetében az intézmény működésének ideje alatt, valamint az egyházi és vallási rendeltetésű ingatlanok 100 méteres körzetében az egyházi szertartások, rendezvények ideje alatt.


12. §


 (1) Bűzös anyagot – kivétel a (2) bekezdés – csak légmentesen záró tartályban szabad szállítani és tárolni.

(2) Trágyát tárolni és szállítani belterületen – a talajszennyezés és a kellemetlen bűzhatás megelőzése érdekében – csak erre a célra, az előírásoknak megfelelően, szivárgásmentesen megépített trágyatárolóban és lefedett állapotban szabad.

(3) Könnyen kiporzó és lesodródó anyagokat csak zárt ragszelvényű vagy ponyvával ellátott gépjárművön szabad szállítani.

(4) Építési munkák során tárolt, valamint az úttest felbontásánál keletkező törmeléket és

kiporzó anyagot, a porképződés megakadályozására nedvesíteni kell.


IV. FEJEZET

Az állattartási épületek elhelyezése, az állattartással kapcsolatos állategészségügyi és környezetvédelmi előírások


13. §


(1) Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítményeket könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd burkolattal kell ellátni, és zárt, szivárgásmentes trágyalétárolóba kell bekapcsolni. A létesítményeket szükség szerint, de legalább naponként egyszer ki kell takarítani, azok rendszeres, legalább havonkénti fertőtlenítéséről és az ott előforduló kártékony állatok irtásáról gondoskodni kell.

(2)     Az ingatlan területén állatok elhelyezésére és tartására szolgáló melléképületet, illetve építményt elhelyezni az e rendelet 2. mellékletében foglalt védőtávolságok betartásával lehet.

(3)     Belterületen az állattartók kötelesek évente két alkalommal: tavasszal április 25-ig, ősszel november 30-ig a trágya belterületről való elszállításáról gondoskodni.

(4) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) gondoskodnia kell a kellemetlen szagot árasztó takarmány fedett, zárt tárolásáról.

(5)     A baromfi tartására szolgáló udvart úgy kell kialakítani, hogy az állatok a szomszédos épületek falazatában és falszegélyében kárt ne okozhassanak.


14. §


(1) Az állattartók az állatok tartása során kötelesek biztosítani olyan tartástechnológiát, hogy az a közegészségügyi, állategészségügyi, valamint környezetvédelmi igényeknek megfeleljen, figyelemmel egyes természetvédelmi rendelkezésekre.

(2) Az állattartónak biztosítania kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson, senki közérzetét, életminőségét ne rontsa.

(3) Állatokat a legelőre és visszahajtani csak az előre meghirdetett útvonalon lehet, eközben az állatokat őrizetlenül hagyni nem szabad.

(4) Lovakat közterületen kizárólag az erre a célra létesített lovak kikötésére szolgáló korlátokhoz lehet kikötni. A lótulajdonosok kötelesek a lovak folyamatos felügyeletéről gondoskodni.


15. §


(1) Az állattartó köteles gondoskodni az állattartásra szolgáló épületek szükség szerinti kitakarításáról, rendszeres, de legalább évi egyszeri kimeszeléséről, fertőtlenítéséről, a bűzös gázok áramlásának - mesterséges vagy természetes úton - magasba tereléséről.

(2) Az állattartónak biztosítani kell, hogy a szennyvíz (-trágyalé) a szomszéd telkére, vagy közterületre ne folyhasson át, valamint a saját építésű telkét se szennyezze, és a talajt ne fertőzze.

(3) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) folyamatosan gondoskodnia kell a legyek, rovarok, rágcsálók rendszeres irtásáról.


16. §


(1) A beteg, illetve betegségre gyanús állatot a tulajdonos köteles a tartás helyén elkülöníteni és a hatósági állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni.

(2) Fertőző állatbetegség esetén az állattartó köteles bejelentést tenni a hatósági állatorvosnak.

(3) Az elhullott nagytestű állatot (ló, szarvasmarha, 100 kg-on felüli sertés, stb.) a tulajdonos köteles a Közös Hivatalnál bejelenteni, ahol az állatok elszállításáról haladéktalanul rendelkeznek. Az állat tulajdonosa az állathullát, annak elszállításáig köteles zárt helyen, illetve zárt göngyölegben tartani. Az állathulla megsemmisítése csak az állategészségügyi szabályok betartásával történhet.

(4) Az állathulla megsemmisítésével és elszállításával járó költségek az állat tulajdonosát terhelik.

(5) Elhullott állatot szemétgyűjtő edénybe tenni szigorúan tilos. A község belterületén és üdülőterületén nagyhaszonállatot és haszonállatot, kishaszonállatot közterületen (utcán, árokparton, temetőben, stb.) legeltetni tilos. E célból telekhatáron kívülre még felügyelet mellett sem lehet kiengedni az állatot.


17. §


(1) Ha az állattartó nem kívánja, vagy nem képes az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni.

(2) Az állat tulajdonosa - egyéb elhelyezés hiányában - köteles felajánlani az állatot a jegyző közreműködésével vagy közvetlenül a gyepmester vagy állatmenhely részére.


18. §


Tilos az ebet - vakvezető eb kivételével – bevinni játszótérre és a temető területére.


19. §


 A közterületen őrizetlenül hagyott, illetve kóbor ebet a jegyző a gyepmesterrel befogatja, majd a gyepmesteri telepre szállíttatja. Az eb őrzéséről a befogást követő 15 nap elteltéig a gyepmesteri telepen a gyepmester gondoskodik.

A tulajdonos ezen időszak alatt a költségek megtérítésével az ebet kiválthatja. A 15 nap eltelte után az eb további sorsáról az állatvédelmi előírások betartásával a gyepmester gondoskodik.


V. Fejezet

Zaj- és rezgésvédelem


20.§


(1)       A rendeletben szabályozott zaj- és rezgésvédelmi szabályok az alábbi tevékenységi csoportokra terjed ki:


a)         a közterületi rendezvényekre,

b)         a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységre,


(2)       Nem terjed ki a rendelet hatálya:


  1. az önkormányzat által szervezett ünnepségek, rendezvények során, annak területén és időtartama alatt alkalmazott hangosításra,

b)    vallási tevékenység végzésére,

c)    az egészségügyi mentési tevékenység, a tűzoltási feladatok, a műszaki mentés és bűnüldözési tevékenység által keltett zajra és rezgésre.

d)    közművek rendeltetésszerű használata, üzemelése, illetve hibaelhárítása,

e)    a munkahelyi zaj és rezgés által okozott foglalkoztatási veszélyre,

f)     közlekedési járműveken belüli zajra és rezgésre.


21.§


E rendelet alkalmazásában, egyebekben a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 2. §-ában meghatározott fogalmakat kell alkalmazni.


Közterületi rendezvények során működő zajforrásokra vonatkozó szabályozás


22.§


(1) Pirotechnikai termékek szabadtéri felhasználása 23:00 óráig (Szilveszter, Újév napján 01:00 óráig) engedélyezett, alkalmanként legfeljebb 20 percig terjedő időtartamra.


(2) A hangerősítő, hangkibocsátó rendszert alkalmazó riasztó berendezésekkel történő indokolatlanul ismétlődő különleges zajokozás nem megengedett. A berendezések megfelelő műszaki állapotáról a tulajdonos mindenkor köteles gondoskodni.


(3) Mobil szabadtéri üzemeltetés esetén a figyelemfelkeltés, tájékoztatás, hirdetés, reklám célú tevékenység közterületen történő végzése, ehhez hangerősítő, hangkeltő berendezések alkalmazása


a) munkanapokon 8:00 óra és 20:00 óra között,

b) szombaton 9:00 óra és 18:00 óra között engedélyezett.


(4) Helyhez kötött hangerősítő berendezést alkalmazó, szabadtéri műsorszórás 10:00 óra és 22:00 óra között folytatható.


(5) Szabadtéri koncert – az önkormányzat által szervezett ünnepségek programjához kapcsolódó koncertek és engedélyezett rendezvények kivételével – 10:00 óra és 22:00 óra között tartható.


(6) Jelentős zajkibocsátással járó, az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérő, különleges zajokozást előidéző alkalmi rendezvények csak 10:00 óra és 22:00 óra között engedélyezhetők.


(7) A (4)-(6) bekezdésekben szabályozott időkorláttól való eltérést - kérelem alapján - a Polgármester határozatban engedélyezheti. Az engedélykérelmet a szabadtéri műsor, koncert, valamint az alkalmi rendezvényfelelős szervezője nyújthatja be a rendezvény előtt legalább 15 nappal.


(8) A képviselő – testület a jelentős zajkibocsátással járó, különleges zajokozást előidéző alkalmi rendezvények engedélyezését a polgármesterre ruházza át.


A magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő, zajkeltő tevékenységekre vonatkozó szabályozás


23.§


(1) Kertépítéssel és zöldfelület-fenntartással kapcsolatos, magánszemélyek háztartási igényeinek kielégítését szolgáló veszélyes mértékű zajjal járó tevékenység végezhető:


a) munkanapokon 7:00 óra és 20:00 óra között,

b) szombaton 8:00 óra és 20:00 óra között,


(2) Lakóépületekben a lakás tisztántartására szolgáló a szokásosnál nagyobb zajhatással járó háztartási gépek, az épület, vagy építmény építésével, felújításával, helyreállításával kapcsolatos zajos szerszámok, berendezések használata az (1) bekezdésben meghatározott időszakokban engedélyezett.


Szórakozóhelyek működése, egyéb szolgáltatások nyújtása


24. §.


(1) Szórakozóhelyek kerthelyiségében, egyéb nem lakás céljára szolgáló létesítmények bármely nyitott helyiségében, illetve nyitott ablakok és ajtó mellett zene-, illetve műsorszolgáltatás 10:00 óra és 22:00 óra között lehetséges.


(2) 22:00 óra és 6:00 óra között szórakozóhelyeken, egyéb nem lakás céljára szolgáló létesítményekben zene-, illetve műsorszolgáltatás csak zárt helyiségen belül, zárt ablakok és ajtó mellett és csak olyan hangerővel lehetséges, amely a környékbeli lakosság nyugalmát nem zavarja.


Ház körüli  növénytermeléssel kapcsolatos zajjal járó tevékenysége


25. §


Növénytermeléssel kapcsolatos, magánszemélyek ház körüli igényeinek kielégítését szolgáló veszélyes mértékű zajjal járó tevékenység végezhető:


hétfő – szombat  06:00 óra és 19:00 óra között

vasárnap és ünnepnapokon 10.00 óra és 16.00 óra között


engedélyezett.


26.§


(1) Zajkibocsátó berendezés működtetése csak abban az esetben engedélyezhető, ha annak zajkibocsátása nem haladja meg a mindenkor hatályos környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabályban foglalt, a módosító tényezők figyelembevételével megállapított értéket, és megfelelő feltételek előírásával és megtartásával – üzemelési rend – biztosítható az, hogy a zajkibocsátás a helyi körülmények között még elfogadható zajterheléssel jár. Az engedélyezés során figyelembe kell venni az érintett területrészen lévő más zajkibocsátó berendezések zajkibocsátását is és ezek együttes zaja sem haladhatja meg az engedélyezett értéket.

(2) Azt, aki zajkibocsátó berendezést nem a jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően üzemeltet, a hatóság a tevékenység abbahagyására kötelezi. Azzal szemben, aki az engedélyező határozatban foglalt előírásokat nem teljesíti, a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 134.§-ának (1) bekezdésében meghatározott végrehajtási intézkedést kezdeményezi, és az esetlegesen szükségessé váló mérés költségeinek fizetésére kötelezi.

(3) Ha a zajkibocsátó berendezést ismételten az engedélyben foglaltakról eltérőn üzemeltetik, az engedélyt vissza kell vonni.


VI.  FEJEZET

Zöldterületek védelme


27. §


(1) A település közigazgatási területén zöldterületnek minősülnek a parkok, ligetek, sétányok, játszóterek, utcai fák és zöldsávok, virágágyások, virágtartók, szobrok környéke, parkosított torna- és játszóterek.


(2) Zöldterületnek tekintendő az a terület is, amelyen a fásítás vagy parkosítás munkáit már megkezdték.


28. §


(1) A településen lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Tartózkodni kell a mások pihenésének, nyugalmának zavarását keltő magatartástól.


(2) Zöldterületeken tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, tilos a fák, virágok és egyéb növények, a felszerelési tárgyak rongálása! A fák törzsére reklámtáblát (feliratot) elhelyezni tilos!


(3) Fát kivágni csak az erre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával szabad. Közterületen a fakivágás engedélyezésével egyidejűleg minden esetben elő kell írni a fa pótlásának kötelezettségét is, fajta és mennyiség meghatározásával.


(4) Zöldterületet vagy annak részét eredeti funkciójától eltérően felhasználni, beépíteni, megszüntetni, csak a jóváhagyott rendezési terv alapján szabad. Felbontásához a Közös Hivatal engedélye szükséges.


29. §


(1) Tilos a gondozott zöldterületek területén elhelyezett műtárgyakat elmozdítani, megrongálni, a zöldterületeken otthonos madarakat vagy egyéb állatokat pusztítani, zavarni, befogni, kínozni. Az állatok elpusztítója a külön jogszabályban meghatározott állatvédelmi bírságot fizetni.


(2) A közterületeken elhelyezett szobrokra, emlékművekre felmászni, azokat rongálni, beszennyezni tilos! Tilos az emlékművek, szobrok környezetébe nem illő tárgyak elhelyezése is!


(3) Parkokban, zöldterületen sétálni csak a kijelölt utakon, sétányokon lehet.


(4) Zöldterületekre gépjárművel behajtani, azokon parkolni nem szabad.


(5) Tilos a zöldterületeket beszennyezni, környékükön szemetet elszórni!


30. §


 A zöldterületek létesítéséről, fenntartásáról, kezeléséről és felügyeletéről a község közterületein – az 5.§-ban foglaltakat kivéve - az Önkormányzat gondoskodik.


VII. FEJEZET

A parlagfű elleni védekezés


31. §


(1) A parlagfű elleni védekezés szabályait  az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17.§-a tartalmazza.

(2) A parlagfű elleni védekezés szabályainak be nem tartása esetén a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet szabályai az irányadó.



VIII. FEJEZET

Az Önkormányzat környezetvédelmi alapja


32. §


(1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete környezetvédelmi alapot hoz létre (a továbbiakban: Alap).


(2) Az Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását:


  1. a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása,
  2. a környezeti károk mérséklése,
  3. a környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése,
  4. zöldfelület gazdálkodás,
  5. természeti értékek megóvása,
  6. környezetvédelmi oktatás, nevelés területén.


33. §


Az Alap bevételei:


  1. a területi környezetvédelmi hatóság által az Önkormányzat illetékességi területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összegének 30%-a,
  2. a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
  3. az Önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célra az Alap támogatására elkülönített összege,
  4. az Önkormányzat által kivetett természetvédelmi bírság,
  5. a pályázatokon elnyert összegek,
  6. egyéb, az alapot megillető bevételek.


34. §


(1) Az Alapot kizárólag a település környezetvédelmi problémáinak megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani:


  1. levegőtisztaság védelme (mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése stb.)
  2. hulladékgazdálkodás, települési szilárd és veszélyes hulladékok kezelése,
  3. védett természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása,
  4. zaj- és rezgésvédelem,
  5. zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldfelület gazdálkodás, erdők védelme, allergén növények elleni védekezés,
  6. élővizek védelme,
  7. talajvédelem,
  8. környezetvédelmi oktatás, környezetvédelmi célú szakmai programokon való részvétel,
  9.    környezetvédelmi információs rendszer működtetése fejlesztése,
  10.    csapadékvíz elvezetés, vízrendezés,
  11. egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenység.


(2) Az Alap bevételeiből kell fedezni a kezelésével járó költségeket.


35. §


(1) Az alap bevételeiről, kiadásairól a Képviselő-testület évente a költségvetés, illetve a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg rendelkezik.


(2) A Képviselő-testület a költségvetésről szóló rendeletében évente határozza meg a költségvetés részeként külön címen az Alap bevételi és kiadási tervszámait.


(3) Évente a zárszámadásról szóló rendeletében dönt az alap felhasználásának elfogadásáról, egyidejűleg jóváhagyja a Környezetvédelmi Alap maradványát.  


(4) A Polgármester minden évben felhasználási tervet készíttet - október 31-ig - az alapba ténylegesen befolyt bevételeknek az e rendeletben részletezett célok megvalósítását biztosító felhasználására.


(5) Az Alapból a környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló beavatkozások költségeire az éves felhasználási tervben 10%-os tartalék alapot kell képezni.


36. §


 (1) Az Alapból támogatást:


  1. az éves felhasználási terv, valamint
  2. pályázat útján,
  3. az e rendeletben előírt feltételek megléte esetén olyan természetes- és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kaphat, aki (amely) az elnyert összegből az Önkormányzat közigazgatási területén végez a 27. § (1) bekezdésében meghatározott környezetvédelmi tevékenységet.


(2) Az Alap éves költségvetésének 20%-a fordítható pályázati célra.


37. §


 (1) Az Alapból nyújtandó támogatás nyilvános pályázat (továbbiakban: pályázat) útján nyerhető el. A pályázati feltételeket, az eljárás szabályait - a vonatkozó jogszabályok előírásainak figyelembevételével - a Polgármester írásbeli javaslatára a Képviselő - testület határozza meg.


(2) Az Alaphoz csak induló, meg nem kezdett létesítménynél és olyan tevékenységgel lehet pályázni, amelyet a 34. § (1) bekezdés a.)-k.) pontjai tartalmaznak.


(3) A pályázat alapján elnyerhető pályázat formája visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő is lehet, amelyek együttesen is alkalmazhatók.


(4) A támogatás mértéke legfeljebb a tervezett költségek 30%-a lehet. A Képviselő – testület kérésére be kell mutatni a fennmaradó saját rész hitelt érdemlő igazolását.


(6) A képviselő-testület határozata alapján a pályázat nyertesével támogatási szerződést kell kötni, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben foglaltak szerint.


38. §


(1) A Képviselő-testület a pályázati cél megvalósulását ellenőriztetni jogosult.


(2) Amennyiben a pályázati támogatásban részesülő a szerződésben meghatározott feltételeket önhibájából nem, vagy csak részben teljesíti, a támogatást részben vagy teljes egészében a Képviselő – testület visszavonja.

        

(3) Visszavonás esetén a már igénybevett összeget a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított kamattal növelve köteles visszafizetni a támogatott.


39. §


 (1) Az Alap felhasználásáról a Polgármester évente a zárszámadásról szóló rendelettervezet tárgyalásával egyidejűleg köteles beszámolni.


(2) A beszámolót a lakosság számára is hozzáférhetőnek kell tenni.


IX. FEJEZET

Eljáró hatóságok és jogkövetkezmények


40. §


 (1) E rendelet alkalmazásában a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás az a cselekmény vagy mulasztás, amely e rendelet II – VI. fejezetében foglalt rendelkezéseket megsérti.


  1. A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartással összefüggő önkormányzati hatósági eljárás lefolytatására és a közigazgatási bírság kiszabására a jegyző jogosult.


  1. Az eljárási szabályokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.


  1. Aki a rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályai bármelyikét megszegi vagy megsérti, így betartását vagy betartatását elmulasztja, közigazgatási bírsággal sújtható.


X. FEJEZET

Záró és hatályba léptető rendelkezések


41. §


(1) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. Kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik az SZMSZ-ben meghatározott módon.


(2) A rendelet szövegét meg kell küldeni az 1995. évi LIII. tv. 48. § (2) bekezdése alapján a szomszédos településeknek és a környezetvédelmi hatóságnak.


(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

  1. Mencshely község Önkormányzata képviselő – testületének az avar és kerti hulladék kezelésére, égetésére vonatkozó szabályokról szóló 6/2015. (IV.24.) önkormányzati rendelete,
  2. Mencshely község Önkormányzata képviselő-testületének 14/2008.(XII. 15.) önkormányzati rendelete a környezetvédelem, a szemétszállítás és állattartás szabályairól szóló 7/1991. (XI.4.) rendelet módosításáról,
  3. Mencshely Község Önkormányzata képviselő-testületének a 7/2011.(V.20.) önkormányzati rendelete a környezetvédelem, a szemétszállítás és állattartás szabályairól szóló 7/1991. (XI.4.) rendelet módosításáról,
  4. Mencshely Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Mencshely község közigazgatási területén kiépített szennyvízcsatorna hálózatra való rákötés szabályozásáról szóló 9/2004.(VI. 25.) önkormányzati rendelete.


Jogharmonizációs záradék


         42. § E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösség legfontosabb alapelveivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.



    Rauch Csaba                                                                                                        Dr. Weller-Jakus Tamás

    polgármester                                                                                                                     jegyző


Jelen rendelet Mencshely községben 2016. június 10. napján kihirdetésre került!



Dr.Weller – Jakus Tamás

jegyző



1. melléklet a 7/2016.(VI.10.) önkormányzati rendelethez


ZAJVÉDELMI ADATLAP

közterületi rendezvényen alkalmazandó hangosító berendezés, zeneszolgáltatás engedélyezéséhez



1. A berendezés (szolgáltatás) üzemeltetőjének neve: ..................................................................................


2. Címe:............................................................................................. Tel................................................................


3. A rendezvény megnevezése: ...........................................................................................................................


4. A rendezvény helyszíne:


……….................................................................................................................................................


Tel................................................................


5. Rendezvény megtartásának tervezett időpontja: ..................év .....................................hó ................nap


6. A hangosító berendezés alkalmazásának ideje:................................. órától…......................... óráig


7. A rendezvény helyének környezetében elhelyezkedő, legközelebbi védendő


- lakóépület, intézmény ...........m-re, szállásépület..........m-re,


                        van                                                                                        nincs


8. A zeneszolgáltatás kért időtartama


nappal:            igen                 ....................tól....................ig                                               nem

éjjel:                igen                 ....................tól....................ig                                               nem


9. A zeneszolgáltatás módja


                        Élőzene hangosítással                             gépi műsorforrás

                                                                                      - hangosítás nélkül

                                                                                  (lemezjátszó, erősítő stb.)


10. Hangosító berendezés tervezett hangnyomásszintje: max: ..................................... dB


11. Az alkalmazandó hangosító berendezés üzemeltetésének időtartama:


- folyamatos                            - 1 órát meghaladó                           - 1 órát nem haladja meg


Hangosító berendezés adatai:


................................db ...............................................................típusú erősítő


................................db .........................................................típusú hangszóró


................................db ............................................................típusú zenegép


................................db .....................................................(egyéb berendezés)


12. Erősítő berendezésen zajlimitet alkalmaznak-e :


                                   igen                                                        nem


13. Üzemelés során zajvédő szerkezetet alkalmaznak-e:


                                   igen                                                       nem


14. Élőzene szolgáltatás esetén alkalmazandó hangszerek:


………………………………… ......................................................................................................


15. A terület igénybevételére vonatkozó érvényes közterület használati engedély:


- van


- az engedély száma:…………….


- nincs


- a kérelem benyújtásra került ……..év………….hó…….napján




Dátum:................................................................................



                                                                       :................................................................................




2. melléklet a 7/2016.(VI.10.) önkormányzati rendelethez



Az állatok elhelyezésére szolgáló új épületek és építmények elhelyezésénél betartandó

védőtávolságok:



1. Az állattartó melléképület védőtávolsága a lakóépülettől


Nagyhaszonállat tartásánál                 1-5 db-ig           20 m

Haszonállat tartásánál                        1-5 db-ig           10 m

Kishaszonállat tartásánál                   1-20 db-ig         10 m

                                                           20-40 db-ig       15 m

                                                           41-120 db-ig     20 m



2. Az állatok zárt kifutója, trágya és trágyalé tárolója az állatszámtól függetlenül


Lakóépülettől legalább                                   15 m-re

Ásott kúttól legalább                          15 m-re

Fúrt kúttól legalább                              5 m-re

Csatlakozó vízvezetéktől és vízvezetéki

kerti csaptól legalább                           3 m-re helyezhető el.