Murakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2009 (IV.17..) önkormányzati rendelete

a pénzben és természetben nyújtandó szociális ellátásokról

Hatályos: 2009. 04. 17- 2011. 03. 30

Murakeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 32.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a lakosság szociális biztonságának érdekében a helyi sajátosságok figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja:



I.


Általános rendelkezések


A rendelet célja


1.§


E rendelet célja, hogy az egyéneknek és családoknak megélhetési gondjaik könnyítéséhez a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, eljárás rendjét.


A rendelet hatálya


2.§


(1) E rendelet hatálya – a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel – kiterjed Murakeresztúr település közigazgatási területén élő

  • magyar állampolgárokra,
  • bevándoroltakra és letelepedettekre,

  • a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.


(2) A települési önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.


(3) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. Törvény rendelkezése szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.


(4)A rendelet hatálya kiterjed


  • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint


  • az Sztv. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben maghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre,


amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.


Eljárási rendelkezések


3.§


(1)Murakeresztúr település önkormányzata szociális alapellátás keretében – szociális rászorultságtól függő – pénzbeli és természetbeni ellátásban részesíti az e rendelet hatálya alá tartozó személyeket.


(2)A kérelmet az ügyfél személyesen, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján, valamint postai úton nyújthatja be.


(3) Szociális támogatás iránti kérelmet az érdekelt, illetve az is kezdeményezheti, aki a rászoruló helyzetéről tudomást szerez.


(4)A pénzben és természetben nyújtott szociális ellátási iránti kérelmet a szociális- és egészségügyi bizottság, a polgármester valamint a körjegyző hatáskörébe tartozó ellátás esetén a Hivatalnál kell előterjeszteni.


(5) Ha az ügyfél a kérelemre indult eljárásban a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását az eljárás végzéssel megszüntetésre, kerül.


(6)A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek      adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra     vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.


(7) Ha a szociális támogatás időtartama alatt anyagi, szociális és lakáskörülményeiben változás következik be, illetve a közös háztartásban élők jövedelme változik, azt köteles 15 napon belül a Hivatalnál bejelenteni.


(8) Sürgős szükség esetén – amennyiben a kérelmező életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – az ellátás bizonyító eljárás nélkül, a rászoruló nyilatkozata alapján is megállapítható.


(9)A jegyző a kérelmezőnél szükség esetén környezettanulmányt végez. Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az életkörülmények az eljáró hatóság előtt ismertek.


(10)A rendszeresen fizetendő pénzbeli támogatások utólag, minden hónap 5-éig, a hivatal      házipénztárában, jegyzék alapján kerülnek kifizetésre. Az ügyfél írásos kérelmére – bankszámlaszám megadásával – a szociális ellátások banki átutalással az ügyfél bankszámlájára utalhatók.


(11)A köztemetés költségeit, a temetési segélyt, a rendkívüli átmeneti segélyt a határozat       jogerőre emelkedését követő 3 napon belül kell kifizetni.


(12)A jogosultság megállapításának kezdő időpontja az egyes ellátási formáknál kerül       meghatározásra.


(13)Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1993. évi Sztv., valamint a        pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának,valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Kormány rendeletben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.



Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése


4. §


(1) Az Sztv-ben valamint e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy ezen jogszabályok megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell

           

  • a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,
  • a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére,
  • a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetén az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére {továbbiakban: a.) – c.) pontok alattiak együtt: megtérítés}

    

(2) Ha a jegyző a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve a pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak  megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból


  • csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
  • részletekben fizettetheti meg.


  1. Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendelt el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné- méltányosságból




  • részletekben fizettetheti meg.



II.


Pénzbeli ellátások


Aktív korúak ellátása


5.§.


(1) Az Sztv.33.§-a szerint a körjegyző az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításáról dönt.


(2) Az aktív korúak ellátásra jogosultakat a feltételek fennállása esetén

            a.) rendelkezésre állási támogatás, vagy

            b.) rendszeres szociális segély illeti meg.


(3) Az Önkormányzat a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek számára az Sztv.-ben meghatározott közfoglalkoztatást szervez.



(4) A közfoglalkoztatás lehet

            a.) közhasznú munka, amely

                        aa) a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat ellátása

                        ab) az önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot illetőleg a települést

                             érintő feladat ellátása

                        ac) közhasznú tevékenység


            b.) közmunka, vagy

           

c) közcélú munka

                        ca) közcélú munka alatt azon állami vagy helyi önkormányzati feladatellátást

                             kell érteni, amelynek teljesítéséről – jogszabály alapján – a helyi

                             önkormányzat gondoskodik.


(5) Közcélú munka keretében az Sztv. 36.§ (3) bekezdésében meghatározott személyek foglalkoztathatók. A közcélú munkavégzésre – legalább hat órás napi munkaidővel, valamint legalább évi kilencven munkanap munkavégzési időtartammal – határozott idejű munkaviszonyt kell létesíteni.


(6) Az önkormányzat a közfoglalkoztatást – a Hivatal közreműködésével – a polgármester irányításával látja el.


(7) Az egészségkárosodottnak nem minősülő rendszeres szociális segélyre jogosult személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételként együttműködésre köteles a Muramenti Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálattal (továbbiakban : Családsegítő Központ), amelynek keretében

a. határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Családsegítő Központ családgondozójánál megjelenik, és nyilvántartásba véteti magát,

b. részt vesz az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában,

c. a Családsegítő Központtal a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik,

d. eleget tesz a beilleszkedést segítő programra kötött megállapodásban foglaltaknak,

e. folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő Központtal a megállapodásban foglaltak szerint.


(8) A (2) bekezdésben meghatározott beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed

a. Családsegítő Központtal való kapcsolattartásra, vagy

  • .az együttműködő személy számára előírt, egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson illetve munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre, vagy
  • A felajánlott és az együttműködő iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése.


(9) A Családsegítő Központ feladata és felelőssége annak eldöntése, hogy az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához az együttműködés melyik formája illeszkedik leginkább.


(10) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az érintett személy:

  • Az együttműködésre kijelölt Családsegítő Központtal a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartamon belül nem veszi fel a kapcsolatot,
  • Önhibájából nem tesz eleget a beilleszkedést segítő programra kötött megállapodásban foglaltaknak.


(11) Aki együttműködési kötelezettségének önhibáján kívül (pl. betegség) nem tud eleget tenni, a mulasztás okát az akadályoztatás megszűnését követő 8 napon belül igazolhatja.


(12) Az együttműködési kötelezettség teljesítéséről a Családsegítő Központ tájékoztatást (visszajelzést) készít, amelyet minden hó utolsó napján a körjegyző rendelkezésére bocsát.


(13) Az együttműködési kötelezettség megszegéséről annak keletkezésétől számított 8      napon belül a Családsegítő Központ írásban tájékoztatja a körjegyzőt.


(14)Az Sztv. 37/C pontjában meghatározott megállapodás megkötésére a polgármester jogosult.



Időskorúak járadéka


6.§


Az Sztv. 32/B-D. §-ában szabályozott esetekben a jegyző időskorúak járadékát állapít meg.


Lakásfenntartási támogatás


7.§


  1. A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.


  1. A települési önkormányzat az Sztv. 38.§ (1) a) pontjában meghatározott normatív lakásfenntartási támogatást nyújt a jogosultaknak a feltételek fennállása esetén.


  1. A lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, illetve a jogosultság megszűnését követő hó 1. napjától illeti meg.



Ápolási díj



8. §



  1. Az ápolási díj megállapítására az Sztv. 40-44.§-ai az irányadóak.


(2) A képviselő-testület ápolási díjat méltányosságból nem állapít meg. Az eddig méltányosságból megállapított ápolási díjak a következő felülvizsgálatkor, de legkésőbb 2009. december 31-én megszűntetésre kerülnek.



Átmeneti segély


9. §


(1)  A létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére alkalmanként átmeneti segély nyújtható.


(2) Az alkalmankénti átmeneti segély létfenntartásra, továbbá gyógyszer-támogatásként, az egészségbiztosítás által nem vagy részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként, illetve egyéb alkalmanként jelentkező többletkiadások – betegség, elemi kár, tüzelőberendezés, stb. – részben vagy teljes mértékű fedezésére adható.


(3)     Alkalmanként átmeneti segély annak a személynek adható, akinek családjában az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetében ennek másfélszeresét, és a kérelmező, illetve a vele közös háztartásban élők életkörülményei indokolják.


(4)  Különös méltánylást érdemlő esetekben, úgymint:

a.  többes (iker) szülés,

b. családi állapotban bekövetkezett változás ( özveggyé válás, házastárs eltüntté

nyilvánítása ),

c. hirtelen haláleset,

d. tartós (két hetet meghaladó) kórházi ápolás,

e. egy hónapon túli fekvő betegség, gyógykezelés,

f. bűncselekmény sértettje,

g. fizetési hátralék miatt valamely lakásközmű szüneteltetése, kikapcsolása,

h. lakást ért elemi csapás,

i. kisvállalkozó, őstermelő megélhetését biztosító – biztosítás nélküli – terményt ért elemi csapás,

j. felsőfokú tanulmányok folytatása

a döntést hozó az (1) bekezdésben meghatározott értékhatártól – jövedelemre tekintet nélkül – eltérhet, de ezt a határozatban külön indokolni kell.


  1. Különös méltánylást érdemlő esetben egy naptári éven belül egy személy (család) részére háromhavonként, de legfeljebb évente négy alkalommal átmeneti szociális segély adható.


(6) Az átmeneti segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegében lehet megállapítani.


(7) Különös méltánylást érdemlő esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosáig terjedhet az átmeneti segély összege.


(8) Amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi: - évente egy alkalommal, elsősorban karácsony előtt az idős személyeket, nagycsaládosokat – szociális helyzetükre tekintettel – alkalmankénti átmeneti segélyben, pénzbeli vagy természetbeni ellátásban lehet részesíteni.


(9) Az átmeneti segély megállapításáról a szociális és egészségügyi bizottság dönt.




Temetési segély


10. §


(1) Temetési segély nyújtható annak a Murakeresztúri állandó lakosnak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és az eltemettető, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.


(2)  A temetési segély összege 10.000.- (tízezer) forint.


(3)  A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet előterjeszteni.


(4) A kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat, valamint a temetési számlák másolatát, továbbá az eltemettető és vele közös háztartásban élő személyek utolsó havi nettó átlagkeresetéről szóló jövedelemigazolását.

    

(5) A temetési segély megállapításáról a polgármester dönt.



    Születési támogatás


11. §


(1) Születési támogatás jár minden olyan szülőnek, akinek az újszülött gyermekének állandó bejelentett lakcíme Murakeresztúr Községben van.


(2)A támogatási kérelmet a gyermek születését követő 60 napon belül kell beterjeszteni.

A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának fénymásolatát.


(3) A jogosultsági feltételek fennállása esetén, egyszeri, 20. 000.-Ft támogatásban részesíti a gyermeket a Polgármester.


(4) A megállapított támogatás, a jogerőre emelkedést követően, 30 napon belül az Önkormányzat házipénztárából kerül kifizetésre.



III.


Természetbeni ellátások


12. §


(1) Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható

  • a rendszeres szociális segély, a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén, a (3) bekezdésben meghatározott mértékben,
  • az átmeneti segély,
  • lakásfenntartási támogatás.


(2) Rendszeres szociális segély természetbeni ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtásának feltétele, hogy arra a Családsegítő Központ családgondozója a védelembe vételi eljárás során írásos javaslatot tegyen. Az írásos javaslatnak tartalmaznia kell a javasolt természetbeni juttatás formáját.


(3) Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 15%-a, de legfeljebb 50%-a nyújtható természetben.


(4) Átmeneti segély 100%-a nyújtható természetben is. Természetben kell az átmeneti segélyt megállapítani akkor, ha a kérelmező szociális helyzete a segély megállapítását indokolttá teszi, és fennáll annak a veszélye, hogy a kedvezményezett a segélyt nem rendeltetésszerűen használja.


(5)Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott természetbeni ellátás az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő, ruházat, közüzemi díjak kifizetése, gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, stb. lehet.



Közgyógyellátás


13. §


  1. A közgyógyellátás feltételeit az Sztv. 49.§ - 53.§-a szabályozza.


(2)  A jegyző méltányosságból annak a személynek is megállapítja a közgyógyellátásra való jogosultságot, aki szociálisan rászorult, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladja, valamint a szociális rászorultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-a, egyedül élő esetén annak 200%-a, továbbá családjának az Sztv. 4.§ (1)b., pontja szerint vagyona nincs.


(3) A (2) bekezdés alapján kiállított igazolvány után a települési önkormányzat térítést fizet. A térítés az igazolvány kiállítását követő egyéves időtartamra szól. A térítés összege a megállapított gyógyszerkeret éves összegének 30%-a, amelyet a jogosultság kezdetétől számított három munkanapon belül az egészségbiztosítási szervnek át kell utalni.



Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság igazolása


14.§


  1. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság igazolásának feltételeit az Sztv. 54.§-a tartalmazza.



IV.


Személyes gondoskodást nyújtó ellátások


15. §


(1) Az önkormányzat személyes gondoskodás keretében

a.,  étkeztetést biztosít,

b.,  házi segítségnyújtás biztosít. A szociális rászorultság alapján gondozásban részesülő személytől a Szolgáltató személyi térítési díjat nem szed.

      c., a gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatást a Muramenti  Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálattal megkötött társulási megállapodás alapján látja el.


    Étkezés


16. §


(1) Étkezés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

  • koruk,
  • egészségi állapotuk,
  • fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
  • szenvedélybetegségük, vagy

miatt.



(2) Étkezés esetén jogosultsági feltételként jövedelmi helyzet nem határozható meg.

   

(3) Az étkezést az önkormányzat az általa üzemeltetett konyháról biztosítja.


(4) Az étkezés a jogosult általi elvitellel, illetve az erre megbízott személy általi házhoz

szállítással (120.-Ft/nap, kivéve: a házi segítségnyújtásban résztvevő személy esetében) történik, melyhez az igénylők 2 db éthordót kötelesek biztosítani.


(5) Az étkezés megállapításának felülvizsgálata minden év március 31-ig történik.


(6) Az étkeztetés iránti kérelmet, a jegyző által kiadott, az Sztv. 119/C §-ában meghatározott jövedelemigazolást, valamint az (1) bekezdésben foglaltak fennállásáról szóló igazolást a polgármesterhez kell benyújtani, aki dönt az ellátás igénybevételéről, valamint megszüntetéséről.


Házi segítségnyújtás


17. §


(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy részére a saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.


(2) A  házi segítségnyújtás a szociálisan rászorult gondozásban részesülő személy számára  ingyenes.


(3) A házi segítségnyújtás megállapításáról a polgármester dönt. A polgármester a kérelem benyújtásakor a szociális rászorultságot vizsgálja. Az Sztv. keretében nyújtandó házi segítségnyújtás biztosításakor annak megállapításánál – jövedelem szempontjából- szociálisan rászorultnak tekintendő az, a személy, akinél a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át, egyedül élő esetén a 400%-át.


  1. A házi gondozási körzet olyan szociális alapellátási egység, amelyet a települési önkormányzat a házi segítségnyújtás feladatainak ellátására legfeljebb 800 lakost magában foglaló területen a közigazgatási határain belül kijelöl. A házi gondozási körzetet a 2. számú melléklet tartalmazza.


Családsegítés


18. §


  1. Az egyén és a család számára nyújtott családsegítés ingyenes.


  1. A Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat a munkájáról évente beszámol a képviselő-testületnek. A problémás eseteket a családgondozó az iskola igazgatójával és gyermekvédelmi felelősével, valamint a körjegyzővel megbeszéli és igyekszik megoldást találni.



Térítési díj


19. §


  1. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítés díja (továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.


  1. A szolgáltatási önköltség a szolgáltatás kapcsán felmerült ráfordítások (a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 78-80. §-ai szerint költségek, önkormányzati intézményeknél az éves költségvetési beszámoló 21. táblája 01-07 soraiban feltüntetett költségek) egy szolgáltatási egységre (ételadag, szolgáltatási óra, nap) számított értéke, amelyet az előző év adatai alapján, a tárgyév március 1-jéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják. Ha a szolgáltatás az előző évben nem működött, az önköltség számításának alapjául a tárgyévre tervezett költségeket kell figyelembe venni.

     

  1. Ha az ellátásra a mindenkori költségvetési törvény differenciált összegű normatív állami hozzájárulást határoz meg, az intézményi térítési díjat valamennyi normatíva-kategóriára külön meg kell határozni.


  1. Az intézményi térítési díjat az 1. számú melléklet tartalmazza.


  1. A kötelezett által az Sztv. 116. § alapján fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét, kivéve, ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot


  1. A személyi térítési díj összege csökkenthető, ha az igénybevevő egyedül élő és nincs családja, közeli hozzátartozója, vagy egészségi állapota indokolja, vagy önmaga ellátásra képtelen, illetve elengedhető, ha a kötelezett és családja jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik. A csökkentésről illetve elengedésről a polgármester dönt.


  1. A térítési díjat az ellátott a tárgyhó 10-ig köteles az Önkormányzat pénztárába befizetni.


  1. A térítési díjak megállapításánál


  • a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,
  • étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a 22.§ (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet,
  • kiskorú igénybe vevő esetében a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét


 kell figyelembe venni. 


VI.


Záró rendelkezések


20. §


  1. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.


(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Murakeresztúr Község Önkormányzatának az egyes szociális ellátások szabályozásáról szóló 3/2008. (II.15.), valamint a 2/2009. (II. 13.) számú önkormányzati rendelete.



Murakeresztúr, 2009. április 16.




            Pavlicz Lajos                                                                        Hervai Edit

             polgármester                                                                          körjegyzõ




A rendelet kihirdetve:

Murakeresztúr, 2009. április 17.

                      

                                                                      Hervai Edit

                                                                                                          körjegyző