Az önkormányzat költségvetésének fő összege 297.623.200.000,- Ft.

Az önkormányzatok állami finanszírozásának 2014. évben bevezetett új rendszere érvényesül 2023. évben is, azzal, hogy a saját bevételek a veszélyhelyzeti intézkedések következtében erőteljesen csökkentek, a gépjármű adó teljes bevétele az államot illeti meg, a helyi iparűzési adóbevétel kb felére csökkenésével kell számolnunk. A Kormány elfogadta a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV törvényt, melynek 2. mellékletében foglaltak alapján és a novemberi mutatószám felmérésben jelzett ellátotti mutatók ismeretében alakult ki az önkormányzat állami támogatásának összege.

A korábbi években az önkormányzat bevételeit alapvetően a költségvetési kapcsolatokból származó összegek határozták meg, ezt egészítették ki a saját bevételek.

A kormányzat a 2023. évi költségvetési törvényben biztosított forrásokon kívül jelentős forrást biztosít az önkormányzatok működésének, működtetésének elősegítése érdekében pályázatok benyújtására. Ennek hátránya az előző évek gyakorlata tükrében, hogy többletmunkát igényel, önerőt szükséges hozzárendelni, amelynek a fedezete egyre kevesebb éppen a feladatfinanszírozás következtében. Éppen ezért ezek a bevételek bizonytalanok.

A bevételek ismertetését a rovatrendnek megfelelően mutatjuk be:

A „működési célú támogatások államháztartáson belülről” rovaton szerepel az önkormányzatok működési támogatása, melynek jogcímeit a költségvetési törvény 2. melléklete tartalmazza. Valamennyi jogcím kötött felhasználású, csak az adott feladat ellátásával kapcsolatos kiadások számolhatók el a támogatás terhére. A jogcímekben és az igénybevételi szabályokban az előző évhez képest néhány kisebb változás van.

A beszámításba bevont tizenkettő jogcímen együttesen 69.637.666 Ft támogatásban részesült önkormányzatunk.

Települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása keretében a kapott összeg 43.507.020,- Ft. Az állami támogatáson felül, a kiadások egy részét továbbra is saját forrásból kell fedezni a fenti indokok alapján az óvodai ellátásnál.

Az önkormányzatnál megállapított egyes szociális ellátási formák biztosítására 11.634.244,- Ft forrást biztosít a költségvetési törvény.

A települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatásánál új jogcím „Pénzbeli szociális ellátások kiegészítése”, ezen belül az egyes jövedelempótló támogatásoknál van lehetőség a kifizetett összegek bizonyos %-os mértékű utólagos igénylésére.

A „közhatalmi bevételek” rovaton jelennek meg a másik jelentősebb bevételi forrást jelentő adóbevételek és egyéb közhatalmi bevételek.

A helyi adók között a helyi iparűzési adóbevételt terveztük, melynek tervezett összege 30.000.000,- Ft. A bevételi terv meghatározásánál számításba vettük a 2022. évi teljesítési adatot és az adó nyilvántartási rendszerből rendelkezésre álló adatokat, illetve a veszélyhelyzet miatti kötelező csökkentés mértékét.

Talajterhelési díj befizetéséből bevétel nem prognosztizálható. A tervezésnél figyelembe vettük, hogy az új rákötések miatt csökken a kötelezettek száma, valamint a kötelezettek a lakosság nehéz anyagi és szociális helyzetben lévő tagjai közül kerülnek ki, akik vagy képtelenek, vagy csak fizetési könnyítések árán tudják megfizetni az adót.

A „ működési bevételek” rovaton az önkormányzat tulajdonában lévő eszközök és ingatlanok hasznosításából származó bevételek és a helyiségek használata után felszámítható használati és bérleti díjak várható bevételei jelennek meg. A szolgáltatások igénybevételéből befolyó bevételeket, a kiszámlázott általános forgalmi adó bevételt és az általános forgalmi adó visszaigénylést, valamint a kamatbevételeket is itt szükséges szerepeltetni. Elsősorban az önkormányzat kezelésében lévő ingatlanok hasznosításából (elsősorban bérbeadásból) származó 2.511.758,- Ft.

Folyószámlához kapcsolódó kamatbevételből elenyésző, 718,- Ft prognosztizálható.

A „működési célú támogatások államháztartáson belülről” rovaton szerepeltetjük az óvoda fenntartási hozzájárulásokat és a társadalombiztosítástól kapott támogatást.

Felhalmozási célú bevételek teljes körű számbavétele is megtörtént, az önkormányzat 79.975.941,- Ft fejlesztési támogatást tervezett.

A „finanszírozási bevételek” rovaton belül kell megjeleníteni a költségvetési maradvány igénybevételének összegét.

A kiadások alakulását a feladatellátás áttekinthetősége érdekében a szervezeti egységekhez kapcsolódóan mutatjuk be.

A szociális és igazgatási feladatoknál a meglévő ellátási formákhoz igazodóan tapasztalati adatok alapján terveztük az előirányzatokat. Azoknál a jogcímeknél, amihez állami támogatás is kapcsolódik a saját forrás összegén felül a leigényelhető állami támogatások is megtervezésre kerültek.

Az üzemeltetési feladatokon túl elsősorban felújítással és üzemeltetéssel összefüggő kisebb fejlesztési feladatok szerepelnek ezen a címen. Az itt megtervezett feladatok az önkormányzati képviselők által tett javaslatok alapján az arányos településfejlesztést szolgáló fejlesztési, illetve felújítási feladatokat is tartalmazzák. Azoknál a jogcímeknél, amihez állami támogatás is kapcsolódik a saját forrás összegén felül a leigényelhető állami támogatások is megtervezésre kerültek.

Településépítészeti feladatok körében szerepeltetjük a beruházások többségét. Az utakkal, parkokkal, játszóterekkel, ivóvízzel, szennyvízzel és csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatos munkákat a kiadások jellege szerint csoportosítva mutatjuk be. Kiemelt feladatok a pályázati támogatással megvalósuló fejlesztések, a folyamatban lévő projektek esetén az önrész mellett a támogatási összeggel kiegészítve a beruházás, illetve felújítás teljes költsége szerepel.

A vagyonkezelési feladatok működési kiadásai többek között a helyiséggazdálkodás kiadásaira, az önkormányzati ingatlanok kezelésével kapcsolatos feladatokra tartalmaz előirányzatot.

A kiadások 6,12 %-át a személyi jellegű kiadások, 0,82%-át annak járulékai és a szociális hozzájárulási adó jelentik.

A személyi jellegű kiadások jogszabályi változások következtében növekedtek a minimálbér emeléséből adódó bértöbbletek miatt.

A dologi kiadások az összes kiadás 11,74 %-át képezik. Itt tervezzük meg a közüzemi díjakat, az irodaszerekre, karbantartásokra szánt összegeket.

Az egyéb működési célú kiadások előirányzata tartalmazza a civil szervezetek támogatását, illetve az egészségügyi ügyeleti hozzáárulásokat és a társulások tagdíjait.

Beruházási és felújítási kiadásokat 57,63 %-ban terveztünk az eredeti költségvetésben, melynek forrása részben pályázatokon elnyert pénzeszközök, illetve maradvány igénybevétele. Számviteli változások miatt a kis értékű tárgyi eszközöket is a beruházások között kell szerepeltetni, ezért minimális összegű beruházási előirányzatot szinte minden költségvetési szerv tervezett.

Az önkormányzat létszámkeretében 3 fővel terveztünk a költségvetésben.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. Az előterjesztés szövegében minden esetben be kell mutatni különösen a rendelet társadalmi, gazdasági, költségvetési, környezeti, egészségi, adminisztratív terheket befolyásoló és egyéb hatásait, a rendelet megalkotásának szükségességét, a rendeletalkotás elmaradása esetén annak várható következményeit, valamint a rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

A 2023. évi költségvetési rendelet megalkotásához kapcsolódó előzetes hatásvizsgálat során megállapítható, hogy az önkormányzatnak törvényben foglalt kötelezettsége az adott évre költségvetést alkotni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23 -24. §-ban kapott felhatalmazás alapján.

A rendelet megalkotásának elmaradása esetén a költségvetésben meghatározott feladatok végrehajtása nem lehetséges. Amennyiben a költségvetési rendeletet a jogszabályban foglalt határidőig nem fogadja el a képviselő testület hatáskörében a polgármester, úgy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. §-a alapján az elemi költségvetésről az államháztartás információs rendszere keretében történő adatszolgáltatást sem tudja teljesíteni. Ha a helyi önkormányzat ezt az adatszolgáltatási kötelezettségét határidőig nem teljesíti, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a határidő utolsó napját követő hónaptól az információ szolgáltatásáig a nettó finanszírozás alapján a helyi önkormányzatot megillető összeg folyósítását felfüggeszti.

A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek a költségvetési rendelet esetében több szempontból is nehezen értelmezhetők. A költségvetés meghatározza a költségvetési szervek létszámkeretét, így a személyi erőforrások tekintetében konkrét rendelkezéseket tartalmaz, bizonyos befolyással bír a szervezeti struktúrára, az utóbbiról azonban nem a költségvetési rendelet keretei között dönt az önkormányzat. A tárgyi feltételek vizsgálata nem értelmezhető a rendelet megalkotása kapcsán, a pénzügyi feltételek vizsgálatára pedig azért nincs szükség, mivel a pénzügyi feltételeket maga a költségvetés határozza meg.

A költségvetési rendelet társadalmi, gazdasági, környezeti és egészségi hatása csupán közvetett, a társadalom és a gazdaság egy szűkebb körét, a település és vonzáskörzetéhez tartozó lakosságot érinti a benne foglalt feladatok és célok megvalósítása érdekében. A rendelkezésre álló előirányzatok befolyásolják a kötelezően ellátandó feladatok minőségét, az önként vállalt feladatok mennyiségét és azok színvonalát. A költségvetés az egyes ágazatok szakmai programjai, részkoncepciói alapján készül, mely elsősorban a kötelező feladatellátásból adódó feladatokat tartalmazza. Az adminisztratív terhek nem változnak.

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdése előírja a költségvetési rendelet-tervezet egyeztetését a költségvetési szervek vezetőivel. Az anyagot megküldtük valamennyi intézmény részére, a beérkezett vélemény csatolva.

A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. tv. 37. § (4) bekezdése szerint a gazdasági előterjesztéseknek a helyi önkormányzati képviselő testületéhez való benyújtása előtt ki kell kérni a helyi önkormányzat területén működő, érdekelt gazdasági érdekképviseleti szervezet, valamint a gazdasági kamara véleményét. Az önkormányzat területén ilyen szervek nem működnek.

A rendelet-alkotás szükségessége, valamint az előterjesztésben foglaltak alapján kérem a javaslat megtárgyalását, önkormányzati rendeletet a javaslatnak megfelelően elfogadni.