Surd község képviselő testületének 18/2014 (XI.24..) önkormányzati rendelete
a szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2023. 04. 19Surd község képviselő testületének 18/2014 (XI.24..) önkormányzati rendelete
a szervezeti és működési szabályzatáról
Surd Község Önkormányzata Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről:[1]
Általános rendelkezések
1. § (1)1 Az önkormányzat hivatalos megnevezése: SURD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2)2 Az önkormányzat székhelye: 8856 SURD, KOSSUTH LAJOS UTCA 2. szám
(3)3 Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet, a képviselő-testület hivatalos elnevezése: SURD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE (továbbiakban: képviselő-testület)
(4) Az önkormányzat törzskönyvi nyilvántartási száma: 432634
(5)4 Az önkormányzat adószáma: 15432632-1-20
(6) Illetékességi területe: Surd Község közigazgatási területe
(7)5 A képviselő-testület hivatalának neve, székhelye: SURDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL (a továbbiakban: Közös hivatal), 8856 Surd, Kossuth Lajos utca 2.
(8)6
(9) A Surdi Közös Önkormányzati Hivatal törzskönyvi nyilvántartási száma: 812753
(10) A Surdi Közös Önkormányzati Hivatal adószáma: 15812759-1-20
2. § (1) Az önkormányzat jelképeit, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat a képviselő-testület rendeletben állapította meg.
(2) [2] A képviselőtestület a helyi népszavazás szabályaira rendeletet alkot.
(3) A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó előírásokat a képviselő-testület rendeletben állapította meg.
(4) A képviselő-testület és szervei által használt hivatalos kör alakú pecsét közepén a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felírat olvasható:
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE
3. § . [3]
1. Az Önkormányzat számára a törvények által előírt kötelező önkormányzati feladat- és hatásköreit az Mötv. II. fejezete tartalmazza.
2. Az önkormányzat a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás kötelező ellátandó feladatát a Sztv. 64. §-a, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 39-40. §-ai szerint Surd Község Önkormányzat Család- és Gyermekjóléti Szolgálata (továbbiakban: Szolgálat) keretén belül látja el.
3. A Szolgálat jogszabályokból adódó feladatainak ellátását Surd, Belezna, Liszó és Nemespátró települések közigazgatási területén biztosítja.
4. A Szolgálat feladatellátását térítésmentesen biztosítja.
5.7 Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. E hatásköröket – ha jogszabály lehetővé teszi – rendeletben, az Mötv. 41. § (4) bekezdése szerint átruházhatja. A polgármester dönt a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott településképi bejelentési, véleményezési, kötelezési önkormányzati hatósági ügyekben; a rendeltetésváltozás tudomásulvételét követően, az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából kiadandó hatósági bizonyítvány kiállításáról.
6. A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42. §-a tartalmazza.
7. A képviselő-testület az Mötv. 55. §-ában meghatározott feltételek alapján mondhatja ki a feloszlását.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
4. § (1) A települési képviselők szám a polgármesterrel együtt 5 fő. A polgármester, alpolgármester és a települési képviselők névjegyzékét az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza.
(2) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az Mötv. 116. § szerinti gazdasági program tartalmazza, amely négy évre szól.
(3) Az önkormányzat civil társulási kapcsolatainak kimutatását az SZMSZ 3. függeléke tartalmazza.
1. A képviselő-testület ülései
5. § (1) A képviselő-testület által kötelezendően tartandó ülések számát az Mötv. 44. §-a szabályozza.
(2) A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
(3)8
(4) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli képviselő-testületi ülés rövid úton is összehívható az értesítés napjára, a napirend megjelölésével. Erre bármilyen értesítési mód (telefon, fax, hivatalsegéd, e-mail stb.) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.
(5) [5]
(6) A képviselő-testület üléseit ülésterv szerint tartja. Az üléstervi javaslatot egy évi időszakra a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé minden év december 31-ig.
(7) Az üléstervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések várható időpontját,
b) a napirendek tárgyát és előadóját,
c) az előkészítésért felelős megjelölését,
d) az előzetes bizottsági állásfoglalás vagy véleményezés szükségességét,
e) az ülésre meghívandó személyeket,
f) a közmeghallgatás tárgyát és időpontját.
(8) A ülésterv tervezetével kapcsolatosan javaslatot tehetnek:
a) a települési képviselők;
b) a bizottság(ok);
c) az alpolgármester;
d) a jegyző.
(9) Az üléstervet minden év január 31.-ig a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állítja össze.
2. A képviselő-testületi ülések összehívása
6. § (1) A képviselő-testületi ülések összehívásának módját az Mötv. 45. § (1) bekezdése szabályozza
(2) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves üléstervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.
(3) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester látja el az (2) bekezdés szerinti feladatokat.
(4) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az korelnök hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(5) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(6) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
3. Meghívó
7. § (1) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését, valamint a képviselő-testület ülésének összehívóját( polgármester, alpolgármester, korelnök ) tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(2) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének valamint a közmeghallgatás napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni.
(3) A képviselő-testület ülésének valamint a közmeghallgatás időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a helyi kábel televízió útján tájékoztatni kell.
(4) A meghívó és előterjesztések kiküldésének módja lehet a képviselők kérése alapján:
a) postai úton ajánlott levél formájában,
b) hivatalsegéd útján,
c) elektronikus levél (e-mail) formájában.
(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
8. § (1) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.
(2) Előterjesztésnek minősül a képviselőtestület, a bizottság, a polgármester, vagy valamely képviselő-testületi tag által javasolt:
a) rendeleti javaslat,
b) határozati javaslat,
c) beszámoló.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a polgármesternél az ülést megelőzően 5 nappal korábban kell leadni.
(4) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.
(5) A képviselőtestülethez előterjesztést nyújthatnak be:
a) a képviselők;
b) a polgármester és az alpolgármester;
c) a bizottság;
d) a jegyző;
e) akit a polgármester felkér.
(6) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előterjesztés készítőjét;
b) az előterjesztés tárgyát;
c) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját;
d) a döntési javaslatok indokait;
e) a határozati javaslatot, illetve a rendelet tervezetét;
f) a határidőt, a végrehajtásért, illetve az ellenőrzésért felelős megnevezését;
(7) Az előterjesztés kiküldésekor még nem ismert olyan kérdésekben, amelyekben sürgős döntést kell hozni, az ülésen is lehet előterjesztést kiosztani és felvenni a napirendi pontok közé, melynek feltétele, hogy azt a képviselők egyszerű szótöbbséggel a napirendek közé megszavazzák. Az előterjesztés felvételének szavazásra történő bocsátása előtt a polgármesternek illetve az előterjesztőnek meg kell indokolni annak szükségességét és rövid tartalmát.
5. Sürgősségi indítvány
9. § (1) A sürgősségi indítványt – sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb a képviselő testület ülésének megelőző időpontja előtt 15.00 óráig írásban kell benyújtani a polgármesterhez.
(2) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
d) a képviselő-testület tagja,
e) a jegyző.
(3) A sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet testületi ülésre, ha az indítvány tárgya olyan ügy, amelynek a soron kívüli tárgyalása végett a polgármester összehívná a testületi ülést.
(4) Ha a polgármester vagy bárki a testületi tagok közül ellenzi az ügy azonnali megtárgyalását, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani.
(5) A polgármester az ülés napirendje előtt ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására.
(6) Ha a sürgősségi indítvány tárgya bizottság hatáskörébe tartozik, úgy dönteni kell abban, hogy a képviselő-testület magához vonja-e az ügyet.
(7) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet egyszerű napirendként tárgyalja, vagy meghatározza, hogy hányadik napirendként.
6. A képviselő-testületi ülések menete, vezetése
10. § A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) jegyzőkönyv-hitelesítők választása,
c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
e) napirendenként
ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) a határozati javaslatok szavaztatása,
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
f) a rend fenntartása,
g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
j) az ülés bezárása.
11. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
12. § (1) Jegyzőkönyv-hitelesítő kijelölése kötelező.
(2) Hitelesítőt csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani, 1 főt. A hitelesítő feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.
13. § (1) A polgármester, vagy egy meghatározott személy (levezető elnök) előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, a javasolt napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
7. Az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése
14. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános vagy zárt.
(2) A képviselő-testület a zárt ülés tartására vonatkozó szabályokat az Mötv. 46. §-a tartalmazza. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény által előírt esetben kötelező az érintett meghívása.
(3) [6]
8. A napirendi pontok tárgyalási sorrendje
15. § A képviselő-testület üléseinek napirendjét, eltérő indítvány hiányában a következő sorrendben kell megtárgyalni:
16. § A képviselő-testület tagjai a napirend előtti felszólalások kapcsán lehetőség szerint gyors választ igénylő kérdést intézhetnek az ülés vezetőjéhez, vagy a jegyzőhöz az önkormányzatot, valamint a települést érintő ügyekben. Közérdekű bejelentést tehetnek bármilyen ügyből kifolyólag. A képviselő-testületi döntést igénylő ügyek és témák a tájékoztatók és egyéb bejelentések között, a napirend keretében történnek.
10. Kérdés, interpelláció
17. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg a 5 percet. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntse alapján 15 napon belül, írásban kell a választ megadni.
(3) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
(4) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 5 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
(5) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 5 napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
11. Vita levezetése, a rend fenntartása
18. § (1) A vitát a polgármester vagy egy meghatározott személy (levezető elnök) vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.
(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 10. perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat 5 percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.
(4) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
(5) Az önkormányzat bizottsága (i), valamint a képviselő-testület tagja(i) a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat(nak) be a képviselő-testülethez.
(6) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadhatja.
(7) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
(8) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(9) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent választópolgárnak. A döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát.
(10) Hozzászólási jogot nem lehet adni azokban az esetekben, melyeknél zárt ülést lehet elrendelni. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonásra kerül, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.
19. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért a polgármester, vagy egy meghatározott személy (levezető elnök) felel.
(2) A polgármester, vagy egy meghatározott személy (levezető elnök)
20. § A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.
13. A határozati javaslatok szavaztatása, a szavazás eredményének megállapítása számszerűen
21. § (1) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.
(2) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.
(3) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.
(4) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(5) A képviselő-testület döntését követően a levezető elnök ismerteti a szavazás eredményét.
(6) A szavazás jellege nyílt vagy titkos lehet. A nyílt szavazás esetén név szerinti szavazás is elrendelhető.
(7) Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.
(8) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges.
(9) A képviselőtestület minősített többségének szavazata szükséges az Mötv. 42. § 1, 2, 5, 6, 7, pontjaiban, 55. § (1) bekezdésben foglalt esetekben, továbbá az alábbi témákban:
a) az Önkormányzat gazdasági programjának az elfogadása,
b) az Önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés,
c) hitel felvételéhez,
d) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
e) helyi népszavazás kiírásához,
f) testületi hatáskörök átruházása,
g) intézmény átszervezéséhez,
(10) A képviselő-testületi tag döntéshozatalából történő kizárását az Mötv. 49. §-a szabályozza.
(11) [7] Az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a mulasztó települési képviselő megrovásban részesül.
14. Név szerinti szavazás
22. § (1) Név szerint szavazásra vonatkozó előírásokat az Mötv. 48. § (3) bekezdése tartalmazza.
(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell az Ügyrendi Bizottság elnökének felolvasni.
(3) A képviselők az „igen” „nem”, illetve a „tartózkodom” szavak érthető kimondásával szavaznak.
(4) Az elnök vagy az őt helyettesítő képviselő a szavazást a képviselők névsorán feltünteti, a szavazatokat külön- külön összeszámolja és kihirdeti a szavazás eredményét. A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni, a névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
15. Titkos szavazás lehetőségei
23. § (1) A képviselőtestület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság érintettség esetén egy megválasztott 3 fős munkacsoport gondoskodik.
(3) A titkos szavazás eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez. A jegyzőkönyv tartalmazza:
24. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeleteket alkot és határozatokat hoz.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
25. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(2) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
26. §
27. § (1) A jegyző gondoskodik rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését. A jegyző gondoskodik rendeletek kifüggesztéséről a Surdi Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos helyiségében elhelyezett hirdetőtábláján, valamint a Nemzeti Jogszabálytár Rendelettárjában történő megjelentetéséről.
(2) A rendelet-nyilvántartás formái:
a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével,
b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,
c) rendeletek betűrendes nyilvántartása.
(3) A képviselő-testület kettő évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.
(4) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
19. Együttes képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok
28. § (1) Az együttes képviselő-testületi ülést mindig az azt kezdeményező község polgármestere vezeti. Ha az együttes ülést kezdeményező község polgármestere akadályoztatva van, úgy az ülést a másik község polgármestere vezeti.
(2) Az együttes ülésen minden napirendről minden testület külön-külön szavaz.
(3) Az együttes ülés vezetésére vonatkozóan a rendes képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályok az irányadóak.
20. A testületi ülés jegyzőkönyve
29. § (1) A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készítés szabályaira az Mötv. 52. §- ban foglaltak az irányadóak.
(2) [8] A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely eredeti példányát a jegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a közös hivatal irattárába, szkennelt formátumban pedig felterjeszti a Nemzeti Jogszabálytáron keresztül a Zala Megyei Kormányhivatal részére.
(3) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
KÖZMEGHALLGATÁS, LAKOSSÁGI FÓRUM
30. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 54. §-a alapján évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról a lakosságot tájékoztatni kell, összehívásáért és meghirdetéséért a polgármester a felelős.
(3) Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal a következő helyeken:
a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,
b) kábeltelevíziós rendszerben
(4) a közmeghallgatásra az önkormányzat az önkormányzat által létrehozott intézményben (Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér, 8856 Surd, Kossuth L. u. 24.) kerül sor, de indokolt esetben egyéb más helyen is megtartható;
(5) A közmeghallgatáson a képviselőtestület önálló napirendeket is megtárgyalhat.
(6) A képviselő-testület ülései fontosabb döntéseiről, egyéb önkormányzati információkról a lakosság tájékoztatása általában a helyi kábel televíziós rendszeren keresztül.
A települési képviselő
31. § (1) A képviselő jogállását Magyarország Alaptörvénye és az Mötv. rendelkezései határozzák meg.
2. Minden önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.
21. A képviselő kötelezettségei
32. § (1) A képviselő köteles:
a) részt venni a képviselőtestület munkájában,
b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban,
d) rendszeresen kapcsolatot tartani a választókkal, a lakosság közösségeivel,
e) bejelenteni személyes érintettségét döntéshozatalnál,
f) testületi vagy bizottsági ülésről történi távolmaradását minden esetben indoklással együtt előzetesen a közös hivatalban bejelenteni,
g) a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információt megőrizni, azt saját maga és más előnyére, illetve hátrányára felhasználni tilos,
h) köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni Magyarország Alaptörvénye, a Polgári Törvénykönyvnek és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló, a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény ezen szabályait. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,
i) vagyonnyilatkozatot tenni az Mötv. 39. § (1) bekezdése szerint,
j) megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba az Mötv. 38. § (4) bekezdése alapján,
k) az eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen az Mötv. 32. § (2) bekezdésének j) pontja alapján.
(2) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testület rendeletben határozza meg.
A Képviselőtestület bizottsága
33. § (1) A képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a képviselő-testület által Önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szerv.
(2) A képviselő-testület az Mötv. 57-59. §-ai alapján állandó és ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre.
(3) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ
34. §
35. §
36. §
36/A. § (1) A polgármester pályázat alapján, határozatlan időre nevezi ki, a jegyző javaslatára, az aljegyzőt, a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.
(2) Az aljegyző feladatkörét a jegyző határozza meg.
(3) [10] A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós távolléte, akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb 6 hónapra a megfelelő szakképzettséggel rendelkező Magyar Bernadett vezető tanácsos látja el.
A KÖZÖS HIVATAL
37. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Surdi székhellyel közös hivatalt hozott létre, tart fenn és működtet
(2) A közös hivatal neve: SURDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL.
(3)13 Székhelye: 8856 Surd, Kossuth Lajos utca 2.
(4)14
(5) [11]
(6) A közös hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működi rendjét, valamint részletes feladat és hatáskörét a közös hivatalt alapító együttműködési megállapodás részletei.
(7) Az együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a közös hivatal fenntartásához való hozzájárulás szabályait, munkáltatói jogok gyakorlásának rendszerét, az együttműködés részletes feltételeit.
ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS
38. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(3) A társulások célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók és programok egyeztetése;
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása;
c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása;
(4) A koordináció főbb módszerei:
a) a polgármesterek, alpolgármesterek, jegyzők szakmai tanácskozásai;
b) testületi ülések együttes tartása;
c) közös bizottságok szervezése;
(5) Az önkormányzat társulásait az SZMSZ 3. melléklete tartalmazza.
A JEGYZŐNEK A JOGSZABÁLYSÉRTŐ DÖNTÉSEK, MŰKÖDÉS JELZÉSÉRE IRÁNYULÓ KÖTELEZETTSÉGE
39. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontja alapján köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.
(2) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi jelzést tehet. A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi jelzést tenni.
(3) A jelzés formája a képviselő-testületi, bizottsági és a képviselő-testület szervei ülésén szóbeli jelzés, a polgármester esetében írásos tájékoztatás.
VAGYONNYILATKOZAT
40. § A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
41. §
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
42. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Surd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013.(V.03.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
2. melléklet
Az 1. § (1) bekezdése a Surd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdése a Surd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdése a Surd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (5) bekezdése a Surd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (7) bekezdése a Surd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (8) bekezdését a Surd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 18.) önkormányzati rendelete 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 5. pontja a Surd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdését a Surd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
A 34. § (7) bekezdését a Surd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 18.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (8) bekezdését a Surd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 18.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (9) bekezdése a Surd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 18.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (1) bekezdése a Surd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 18.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (3) bekezdése a Surd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 18.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (4) bekezdését a Surd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 18.) önkormányzati rendelete 6. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. melléklet a Surd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 18.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.