Egervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011. (IV. 10.) önkormányzati rendelete
a Képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 05. 30Egervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011. (IV. 10.) önkormányzati rendelete
a Képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Egervár Község Önkormányzati Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Egervár Község Önkormányzati Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:
Az önkormányzat és jelképei
1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Egervár Község Önkormányzata.
(2) Székhelye: 8913 Egervár, Vár út 2.
(3) Törzskönyvi azonosító szám: 432656
(4) KSH statisztikai számjel: 15432656-8411-321-20
(5) Adószám: 15432656-2-20
(6) Az önkormányzat illetékességi területe: Egervár község közigazgatási területe
(7) A Képviselőtestület hivatalának megnevezése: Egervári Közös Önkormányzati Hivatal (Továbbiakban: Hivatal)
(8) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.egervar.hu
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. A címer és a zászló használatának rendjét az 1/1991.(III. 15.) önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) Az önkormányzat címere ezüst mezőben kék színű talpon álló természetes színű téglákból rakott bástya, négyágú fekete orommal. Az oromzatot arany S P Q R betűk díszítik. A bástyát jobbról és balról két, feléje néző, ágaskodó, természetes színű, kétfarkú oroszlán tartja. Középen szívpajzsként az Egervári Család címere. A címerpajzs csücskös talpú, szimmetrikus tárcsapajzs.
(3) Az önkormányzat zászlajának színe ezüst és kék. A zászló fekvő téglalap alakú, oldalai 3:2 méretarányúak. A zászlómező ezüst, kék farkasfogas szegélyezéssel. Az önkormányzat címerének címerpajzs nélküli rajzát vörös színben, középen foglalja magában.
3. § (1) A Képviselőtestület, a polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig:
a) a képviselő-testület pecsétjén „Önkormányzati Képviselőtestület Egervár”
b) a polgármester pecsétjén „ Egervár Község Polgármestere”
felirat olvasható.
(2) Az önkormányzat pecsétjének használatának rendjét az 1/1991.(III.15.) önkormányzati rendelet szabályozza.
Helyi ünnepnapok, önkormányzati kitüntetések, elismerő címek,nemzetközi kapcsolatok
4. § (1) A polgármester a helyi önkormányzati képviselőkkel, az intézmények vezetőivel, valamint a civil szervezetek vezetőivel közösen gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
(2) A település ünnepei:
a) Március 15-i nemzeti ünnepi megemlékezés
b) Egervári Falunap
c) Solymossy emléknap
5. § Az önkormányzat képviselőtestülete díszpolgári címeket, egyéb elismeréseket adományoz. A díszpolgári cím és a helyi kitüntetések adományozásának rendjét a 3/1991.(III.15.) önkormányzati rendelet szabályozza.
6. § Az önkormányzat hivatalos nemzetközi kapcsolatot tart fenn a Németországbeli, Thüringiai tartományban lévő Rhönblick Önkormányzati Társulás Bettenhausen településével. A testvérkapcsolat szolgálja a két település Egervár és Bettenhausen, valamint az ott lakó polgárok közötti baráti kapcsolatok elmélyítését. A testvérkapcsolatról szóló szerződés az SZMSZ 1. számú mellékletét képezi.
A helyi önkormányzás általános szabályai
7. § Hatályon kívül helyezve
8. § (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően - képviselőtestület vagy helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet törvény nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önkormányzat az önként vállalt helyi közügy ellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében – önkormányzati rendeletben vagy képviselőtestületi határozatban – esetenként határozza meg.
(3) Ha a képviselőtestület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, akkor ennek pénzügyi fedezetét az éves költségvetésében biztosítja.
9. § (1) Az önkormányzat külön egyedi döntéseket követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban.
(2) Amennyiben az önkormányzat részt kíván venni vállalkozásban, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, illetőleg közgazdasági elemzést végeztet, melyek hiányában a napirend nem tárgyalható.
(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(4) A kizárólagos önkormányzati tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaság esetében a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörét a képviselőtestület gyakorolja.
(5) Nem kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság esetében a társaság legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben a polgármester jár el, de előtte kikéri a Képviselőtestület véleményét.
(6) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselői tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselőtestület gyakorolja.
10. § (1) Hatályon kívül helyezve
(2) A képviselőtestület együttműködhet a község vonzáskörzetébe tartozó települések önkormányzatainak képviselő-testületeivel társulás, vagy külön megállapodás alapján.
A képviselőtestület feladata és hatásköre
11. § (1) Hatályon kívül helyezve
(2) Az önkormányzat önként vállalat feladatai különösen:
a) A települési támogatásról, gyermekvédelmi ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 2/2015.(II.27.) önkormányzati rendeletben meghatározott önkéntes feladatvállalás útján nyújtott ellátások biztosítása;
b) lakáscélú támogatásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint a lakáshoz jutás támogatása,
c) külön önkormányzati határozat alapján a felsőoktatásban tanulók támogatása,
d) külön önkormányzati rendelet és határozat alapján intézmények, egyesületek, alapítványok civil szervezetek stb. támogatása,
e) külön önkormányzati határozat alapján újszülöttek támogatása,
f) külön önkormányzati rendelet és határozat alapján kitüntető címek adományozása,
g) külön önkormányzati rendelet alapján gondoskodás a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről,
h) külön önkormányzati rendelet alapján gondoskodás az épített környezet helyi védelméről,
i) a településfejlesztés keretében önkormányzati határozatokban és a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározottak szerint önkormányzati beruházások megvalósítása.
j) önkormányzati határozat alapján Nádasdy-Széchenyi Várkastély vagyonkezelése,
k) külön önkormányzati rendelet alapján szociális célú tüzifajuttatás biztosítása.
(3) A képviselőtestület át nem ruházható feladat- és hatásköreit törvény állapítja meg.
(4) A képviselőtestület egyes hatásköreinek gyakorlását a 2. mellékletben foglaltak szerint a polgármesterre, a Szociális Kulturális és Sport Bizottságra, valamint a TÁMASZ Alapszolgáltatási Intézményre ruházza át.
(5) A Képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint - a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából - gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban Társulás - ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti. A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat. A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést, nem szerezhet.
(6) A Képviselőtestület a Zalaegerszeg és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító-telep fejlesztésére létrehozott Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: Önkormányzati Társulás) célját képező projekt keretében, kizárólag a Kohéziós Alap támogatással létrejövő vagyon- és eszközrendszerrel kapcsolatosan, a projekt által érintett működési (szolgáltatási) területen az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó csatornázás helyi megoldása, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 4. § (1) a), b) pontjában, illetve (2) bekezdés b), c) pontjában meghatározott önkormányzati közszolgáltatási feladatokat az Önkormányzati Társulásra ruházza át.
(7) A hatáskör gyakorlásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a hatáskör címzettjei évente egy alkalommal a képviselőtestületnek beszámolni kötelesek.
A képviselőtestület működése
12. § A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a 3. számú melléklet tartalmazza.
13. § (1) A képviselőtestület munkaterv alapján működik, a munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze és jóváhagyás végett a képviselőtestület elé terjeszti.
(2) A munkaterv tartalmazza az ülések tervezett időpontjait, a tervezett napirendeket, a napirend előterjesztőjének megjelölését, azoknak a témaköröknek a megjelölését, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetőleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni, az előterjesztések elkészítésének határidőit, a meghívandók felsorolását, a tervezett közmeghallgatások, és más önkormányzati szervezésű események időpontjait, és felelőseit.
(3) A munkaterv egy évre szól, évenként újat kell készíteni és elfogadni.
A képviselőtestület ülése
14. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésére - az Mötv. 43. §-ában meghatározott eltérésekkel – az e rendeletben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatás ad a polgármester, valamint a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.
(3) Az alakuló ülésen a polgármester, és a képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. A polgármester, és a képviselők esküjének szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.
15. § (1) A polgármester az alakuló vagy az azt követő ülésen benyújtja azokat az előterjesztéseket, amelyeket az Mötv. és jelen rendelet meghatároz.
(2) Az alpolgármester megválasztására titkos szavazással kerül sor, a 26. §-ban meghatározottak szerint.
(3) Az alpolgármester, valamint a bizottságok nem önkormányzati képviselő tagjai esküjének szövegét a polgármester olvassa elő.
16. § (1) A Képviselőtestület évente legalább nyolc alkalommal tart rendes ülést. A rendes ülést - lehetőség szerint – csütörtöki napra kell összehívni. Július és augusztus hónapban rendes ülés tartása nem kötelező.
(2) A képviselőtestületi ülést a polgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselőtestület ülését a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(3) A polgármester a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseket az ülés előtt legalább 5 nappal elektronikus úton, és helyi kézbesítő útján küldi ki. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket és az előterjesztők nevét.
(4) A meghívón a javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:
a) polgármester beszámolója a két ülés között végzett munkáról, tett intézkedésekről, és a lejárt határidejű határozatokról,
b) költségvetés jóváhagyása, illetve a jóváhagyott költségvetés módosítását érintő előterjesztések,
c) rendeletek,
d) vagyoni ügyek,
e) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek,
f) egyebek,
g) interpellációs bejelentések, kérdések, válaszok,
h) zárt ülés tartását igénylő ügyek
E sorrendtől a polgármester indokolt esetben eltérhet.
(5) A település hirdetőtábláin, a hivatalban ki kell függeszteni, illetőleg a helyi kábeltelevízióban az ülést megelőzően legalább öt nappal közzé kell tenni a testületi ülések időpontját, helyét, és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát – az adatvédelmi szabályok betartásával – meg lehet tekinteni a hivatalban. A kifüggesztés, közzététel időpontját képviselőtestületi ülésenként a jegyző visszakereshető módon köteles dokumentálni.
(6) A képviselőtestület ülésére a képviselőkön és a jegyzőn kívül tanácskozási joggal meghívó megküldésével meg kell hívni:
a) a napirendi pontok tárgya szerint illetékes szerv képviselőjét, valamint az érintett magánszemélyt,
b) feladatkörüket érintő napirend tárgyalása esetén az érintett önszerveződő közösségek, civil szervezetek képviselőjét,
c) ha a napirend témája indokolja a hivatal illetékes ügyintézőjét, könyvvizsgálót, megyei kormányhivatal vezetőjét,
d) akinek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges,
e) A 49/A. §-ban meghatározott tanácskozási joggal rendelkező szervezetek képviselőit.”
17. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni, ha azt az Mötv. 44. §-ában meghatározott személyek vagy szervek az ott meghatározott módon indítványozzák.
(2)1 Az (1) bekezdés szerinti indítványt a polgármesterhez kell benyújtani. Az ülés konkrét időpontjáról a polgármester dönt. A Kormányhivatal vezetőjének ilyen indítványára az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(3) A polgármester önkormányzati érdekből bármikor összehívhatja a Képviselő-testület rendkívüli ülését.
(4) A rendkívüli ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetőek.
Az ülésvezetés szabályai
18. § (1) A képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével - nyilvánosak. A hallgatóság a képviselőknek fenntartott helyen kívül foglal helyet. (2) A képviselőtestület zárt ülés tart, vagy zárt ülést rendelhet el a Mötv.46. §-ában meghatározott esetekben. A képviselőtestület zárt ülésén az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.(3) A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. (4) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a (2) bekezdésben meghatározott személyek tekinthetnek be azzal, hogy a zárt ülésre meghívott a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, melyre meghívást kapott, vagy melyen részt vehetett. (5) Az Mötv. 46. § (1) bekezdés b) pontja esetén a zárt ülést az érintett ülést megelőzően benyújtott írásos nyilatkozata, vagy legkésőbb a napirend tárgyalásának megnyitásakor megtett személyes nyilatkozata alapján kell elrendelni. Írásos nyilatkozat és személyes jelenlét hiányában a nyílt ülésen való tárgyaláshoz a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
19. § (1) A képviselőtestület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester vezeti. Akadályoztatásuk, vagy érintettségük esetén az ülést a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti (továbbiakban: levezető elnök). A tanácskozás rendjének fenntartása a levezető elnök feladata.
(2) A levezető elnök az ülés megnyitásakor, valamint a határozathozatal előtt számszerűen megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni. Az ülés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele jelen van.
(3) Ha az ülés nem határozatképes a levezető elnök megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Ha ez nem vezet eredményre a levezető elnök az ülést határozott időtartamra felfüggeszti. Ha ennek letelte után sem válik határozatképesség a képviselőtestület ülése, akkor az ülést berekeszti.
(4) A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével nyolc napon belüli időpontra újból összehívja.
(5) A (4) bekezdésben írtak szerint kell eljárni akkor is, ha az ülés menet közben válik határozatképtelenné.
(6) A levezető elnök az ülés vezetése körében:
a) a bejelentkezés sorrendjében szót ad,
b) azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire,
c) azt a hozzászólót, aki az üléshez nem illő, vagy a képviselőtestület tekintélyét, illetőleg másokat sértő kijelentést tesz, vagy kifejezést használ, felszólítja, hogy tartózkodjék ettől,
d) rendre utasítja azt a hozzászólót, aki a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó szabályokat megszegi, egyidejűleg figyelmezteti az esetleges második rendre utasítás következményeire,
e) egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit beszéde során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra vagy másodszor utasít rendre. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra,
f) javasolhatja napirendi pontok összevont tárgyalását,
g) kezdeményezheti a vita lezárását,
h) szünetet rendelhet el,
i) a hallgatóság soraiból kiutasíthatja azt, aki a közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít,
j) tartós rendzavarás miatt felfüggesztheti az ülést.
(7) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyhez a képviselők és a jegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő. A napirendről a képviselőtestület vita nélkül határoz.
(8) Az ülés során indokolt esetben a polgármester indítványára a képviselőtestület a napirendi pontok tárgyalási sorrendjét módosíthatja. A napirendi pontok tárgyalási sorrendjének módosításáról a képviselőtestület vita nélkül határoz.
(9) A polgármester írásban tájékoztatást ad a lejárt határidejű képviselőtestületi határozatok végrehajtásáról, szóban vagy írásban az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről.
20. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. A napirend előadója – amennyiben az előterjesztés teljes szövege írásban kiküldésre került – a vita megkezdése előtt legfeljebb öt perc időtartamú kiegészítőt tarthat. Ha a napirendnek csak a kivonata került írásban kiküldésre az előadó legfeljebb tizenöt perc időtartamú kiegészítést tehet,
b) az előadóhoz a képviselőtestület tagjai a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) Az ülésen elsősorban a képviselőknek, és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joguk. Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak feltéve, ha ezt a szándékukat az ülés megnyitásáig bejelentették a polgármesternek.
(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb tíz perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az öt percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(4) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(5) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselőtestülethez.
(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(7) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(8) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(9) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(10) Bármely képviselő kérésére a polgármester – a napirendi pont tárgyalása közben – egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama – a polgármester döntésétől függően – legfeljebb 15 perc lehet.
Sürgősségi indítvány
21. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselőtestület – a polgármester javaslatára – egyszerű többséggel soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.
(2) A sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig szóban, vagy írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei a képviselők, a jegyző.
(3) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.
(4) Ha a képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként.
(5) Ha a képviselőtestület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt az első napirendként tárgyalja meg.
Kérdés, interpelláció
22. § (1) Kérdés: Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési döntési, előkészítés jellegű felvetés, vagy tudakozódás.
(2) Interpelláció: Az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.
(3) A kérdésre a képviselőtestület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselőtestület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ. A válaszadás maximális időtartama: 5 perc.
(4) A képviselő a képviselőtestület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, önkormányzati bizottságok elnökeitől, jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat) amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül – írásban érdemi választ kell adni
(5) Ha az interpelláció benyújtására a képviselőtestület ülését megelőzően legalább nyolc nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az öt percet nem haladhatja meg.
(6) A képviselőtestület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a polgármesterre vagy a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.
Az előterjesztés
23. § (1) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(2) Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés:
a) önkormányzati rendeletalkotás,
b) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
c) helyi népszavazás kiírása
témakörben.
(3) Az előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) polgármester,
b) az alpolgármester(ek),
c) a bizottságok,
d) a jegyző,
e) a polgármester, vagy a képviselőtestület által felkért személy, vagy szervezet.
(4) Az írásbeli előterjesztés főbb elemei:
a) az előterjesztő megjelölése,
b) tárgy pontos meghatározása,
c) az előkészítésben résztvevők (bizottságok, személyek) megnevezése,
d) annak megjelölése, hogy a képviselőtestület vagy szervei, illetve jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,
e) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést.
f) a határozati javaslat ezen túlmenően tartalmazza a határozat tervezetét, felelősét, és a végrehajtás határidejét. Több felelős esetén fel kell tüntetni a feladatok végrehajtásának koordinálásáért felelős személyt. A határidőt általában évre, hóra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni. Eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidőt (a felelősökkel együtt) feltüntetni. Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerűen folyamatos, vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos” illetve „azonnal” megjelölés alkalmazható.
g) rendelet tervezete és indoklása
(5) A munkatervben előterjesztésre kötelezett az ülés előtt legalább 10 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést valamilyen okból nem tudja elkészíteni. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt.
A jegyzőkönyv
24. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv és hangfelvétel készül. A képviselőtestület zárt üléséről külön jegyzőkönyv és hangfelvétel készül.
(2) A jegyzőkönyvet az ülésen rögzített hangfelvétel és a jegyzőkönyvvezető jegyzete alapján kell elkészíteni.
(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, írásos előterjesztéseket, az elfogadott és aláírt önkormányzati rendeleteket és a jelenléti ívet.
(4) A képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell a képviselőtestületi ülésének jellegét, kezdetét az előre bejelentett távolmaradó képviselők nevét, az elfogadott napirendi pontok előterjesztőit, az interpelláló képviselő nevét, az interpelláció tárgyát, az interpelláció lényegét, a válaszadó nevét, válasza lényegét, az interpelláló képviselő nyilatkozatát és a képviselőtestület döntését a válasz elfogadásáról, az ülésen történt fontosabb eseményeket, az ülés bezárásának időpontját. „
(5) Hatályon kívül helyezve
(6) Hatályon kívül helyezve
Határozathozatal
25. § (1) Határozathozatal során a szavazásra feltett kérdésekről külön-külön kell szavazni. A szavazás eredményének megállapításánál a szavazásban részt nem vevő képviselőt - a kizárt képviselőt kivéve - távollevőnek kell tekinteni.
(2) Először a módosító javaslatokról kell szavazni, majd az alternatív javaslatokról, s ezt követően kerül sor a végszavazásra. A javaslattevőnek a módosító javaslatokat szó szerint ismertetni kell vagy írásban át kell adni a polgármesternek.
(3) Ha a határozati javaslatnak több pontja van, azokról külön egyenként, vagy együttesen lehet szavazni. Ha a határozat egyes pontjairól külön történik szavazás, ez esetben a végszavazás mellőzhető.
(4) Kettőnél több döntési lehetőség esetén
a) ha az (1) bekezdés szerint egyik javaslat sem kapta meg a szükséges többséget, az előterjesztést le kell venni napirendről,
b) ha az (1) bekezdés szerint több javaslat is megkapta a szükséges többséget, második fordulót kell elrendelni,
c) a második fordulóban valamennyi szükséges többséget kapott alternatíváról kell szavazni,
d) ha a második fordulóban egynél több javaslat is megkapja, vagy egy javaslat sem kapja meg a
szükséges többséget, az előterjesztést le kell venni napirendről.
(5) Minősített többség szükséges az Mötv-ben meghatározottakon túlmenően
a) településfejlesztési koncepció, a településrendezési eszközök elfogadásához,
b) hosszú lejáratú hitel felvételéhez.
26. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(1a) A Képviselő-testület
a) a törvény által előírt esetekben titkos szavazást tart, illetve
b) az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást tarthat.”
(1/b) Az (1a) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a titkos szavazás elrendelésére – a szavazás megkezdése előtt – a polgármester, az alpolgármester vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet. Ebben az esetben a titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül dönt. A titkos szavazást a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság jelenlévő tagjai bonyolítják le.”
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját kezdetét és végét,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket.
A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.
27. § (1) A szavazás megkezdése előtt – az Mötv.-ben meghatározott döntések kivételével – a Képviselő-testület bármely tagja kérheti név szerinti szavazás elrendelését. A név szerinti szavazás elrendeléséről – amennyiben annak megtartása az Mötv. szerint nem kötelező – a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
„(2) Név szerinti szavazás tartása esetén a jegyző egyenként olvassa az önkormányzati képviselők nevét, akik helyükről, hangos „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szóval szavaznak. A szavazás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
28. § (1) A képviselőtestületi határozat tartalmi elemei:
a) a döntés szöveges része,
b) a végrehajtás határideje,
c) a végrehajtásért felelős személy megjelölése,
(2) A képviselőtestület alakszerű határozat nélkül a szavazati arány rögzítésével dönt:
a) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról;
b) önkormányzati rendelet alkotásáról, módosításáról;
c) interpellációra adott válasz elfogadásáról, ha azt az interpelláló képviselő nem fogadta el;
d) a napirend elfogadásáról.
29. § (1) A képviselőtestület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Egervár Község Önkormányzati Képviselőtestületének …./20..(…) számú határozata. A képviselőtestületi határozat arab számmal jelölt sorszámát követően a határozat elfogadásának évét, valamint a zárójelben hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni.
(2) A testületi határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
Az önkormányzati rendeletalkotás
30. § (1) A rendelet alkotását kezdeményezheti a képviselőtestület tagja, bizottsága, a jegyző, valamint a helyi civil szervezet képviselője. A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.
(2) Rendelettervezetet a polgármester, az alpolgármester, a képviselőtestület tagjai és a jegyző terjeszthetnek elő.
(3) A rendelettervezethez előterjesztett módosító javaslatot a polgármesternek vagy a levezető elnöknek írásban kell benyújtani legkésőbb a rendelettervezet részletes vitájának lezárását megelőzően.
(4) A rendelettervezet szakmai előkészítésének feladatait a jegyző látja el. A jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell elvégezni a szabályozás előzetes hatásvizsgálatát és a törvény által meghatározott tartalommal kell a jogszabály tervezetéhez indokolást csatolni.
(5) A tervezet előkészítéséhez a képviselőtestület- szükség esetén – más szakértőket is felkérhet, illetőleg előkészítő csoportot hozhat létre.
(6) Ha jogszabály valamely szervezet vagy személy számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a rendelet tervezetét véleményezhesse, a rendelet előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv vagy személy e jogával élhessen.
(6a) A jegyző gondoskodik a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint a rendeletek utólagos hatásvizsgálatának szükség szerinti, valamint a rendeletek tartalmi felülvizsgálatának folyamatos lefolytatásáról.
(8) A költségvetési és a zárszámadási rendelet tervezet, a vagyonrendelet tervezete csak a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság a szociális, és gyámügyi vonatkozású rendeletek tervezete, a lakáscélú támogatásról szóló rendelet tervezete, a közművelődésről szóló rendelet tervezete csak az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság állásfoglalásával nyújtható be a képviselőtestületnek.
(9) A polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsát.
31. § A Képviselőtestület rendeleteinek jelzése: Egervár Község Önkormányzati Képviselőtestületének .../...(....) önkormányzati rendelete. A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal kell ellátni. Az önkormányzati rendelet arab számmal jelölt sorszámát követően zárójelben a kihirdetés hónapját római számmal, napját arab számmal kell feltüntetni.
32. § A rendeleteket a polgármester és a jegyző írja alá. A rendeleteket a Hivatal, valamint a település hirdetőtáblain való kifüggesztéssel kell kihirdetni. (2) A jegyző intézkedik a rendeletek hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről és az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről, valamint a jegyző gondoskodik rendeletmódosítások esetén az egységes szerkezet átvezetéséről a számítógépes hálózaton és az önkormányzat hivatalos honlapján.
33. § (1) Az önkormányzati rendelet végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára -tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.
(2) A jegyző évenként köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményéiről előterjesztést készít s azt a képviselőtestület elé terjeszti.
(3) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.
A települési képviselők jogállásáról
34. § (1) A települési képviselő írásban, vagy szóban köteles bejelenteni, ha a képviselőtestület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályozva van.
(2) A hivatal köteles a települési képviselőt soron kívül fogadni, a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést megadni. A képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni a hivatalban, a személyes adatok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.
(3) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén az ülés időtartama alatt bármikor kezdeményezheti rendelet megalkotását, vagy határozat meghozatalát. A kezdeményezésről a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel határoz. Határozat meghozatalának kezdeményezése esetén, amennyiben az ügy nem igényel előkészítést, a képviselőtestület azonnal döntést hozhat a kezdeményezés tárgyában.
(4) A képviselőtestület döntéshozatalából az Mötv.-ben meghatározottak szerint kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő a személyes érintettséget köteles bejelenteni. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettséget elmulasztó képviselőt amennyiben ennek ténye ismert, a levezető elnök figyelmezteti kötelezettségének megtételére.
(5) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület által létrehozott ideiglenes bizottság hatáskörébe tartozik.
(6) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(7) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot érvényben tartja-e.
A képviselőtestület bizottságai, a bizottságok feladatai
35. § (1) A Képviselőtestület állandó bizottsága a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság. A bizottság tagjainak névsorát a 4. melléklet tartalmazza.
(2) A képviselőtestület általa szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselőtestület által történő elfogadásáig tart.
36. § Hatályon kívül helyezve
37. § (1) A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság általános felügyeletet gyakorol az önkormányzat működési, községüzemelési, felújítási, fejlesztési céljaival összefüggő pénzeszközök felhasználása felett.
(2) Véleményezi:
a) az önkormányzat gazdasági programját, pénzügyi-gazdasági terveit és rendelet-tervezeteit,
b) Hatályon kívül helyezve
c) a költségvetési rendelettervezetet, valamint a költségvetés módosításáról készített rendelettervezetet,
d) a gazdálkodásról készült féléves beszámolót, valamint az éves zárszámadásról készített rendelettervezetet,
e) a hitelfelvétel indokoltságát a hitelfelvételről szóló képviselőtestületi döntést megelőzően,
f) önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelettel összefüggő, annak módosításával kapcsolatos előterjesztéseket,
g) önkormányzati társulás létrehozását, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozást,
h) az önkormányzat által kiírt pályázatokat, a gazdasági vonzatú kérelmeket és indítványokat.
(3) Javaslatot tesz:
a) a polgármester illetményére,
b) az önkormányzati vagyon hasznosításra,
(4) Ellenőrzi:
a) az önkormányzat költségvetési rendeletének végrehajtását,
b) a képviselőtestület pénzügyekkel összefüggő döntéseinek végrehajtását,
c) intézményekre, feladatokra jutó költségvetési előirányzatok, és ezek terhére vállalt kötelezettségek összhangját.
(5) Kivizsgálja az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést.
(6) Ellátja az önkormányzati képviselők, és a polgármester vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az alábbiak szerint:
a) képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése,
b) a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,
c) a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását,
d) a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a Hivatalon keresztül,
e) a vagyonnyilatkozottal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében: ea) képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére, eb) a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése, és az ellenőrzést követő, 8 napon belüli törlése, ec) a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselőtestület soron következő ülésén való tájékoztatása.
A bizottsági működés főbb szabályai
38. § (1) A bizottságok elnökeit és tagjait a Képviselő-testület választja meg. A Képviselő-testület a bizottság tagjai közül megválasztja a bizottság alelnökét, aki az elnököt – akadályoztatása esetén - helyettesíti.
(2) Az állandó bizottság öt tagból áll. Négy fő települési képviselő és egy fő helyi lakos.
(3) A bizottságok ülésén a jegyző tanácskozási joggal részt vesz. Segíti a döntés-előkészítés szakszerűségét, illetőleg jogszerűségét; a jegyző köteles jelezni a bizottságnak, ha döntésénél jogszabálysértést észlel.
(4) A Hivatal segítséget nyújt a bizottságok működéséhez. Részükre a hivatal dolgozói tájékoztatást adnak, illetőleg szakmai segítséget nyújthatnak.
(5) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára, valamint az előterjesztésekre - az Mötv.-ben foglaltakon túlmenően – e rendeletnek a képviselő-testületre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(6) A bizottság a képviselőtestület üléseihez igazodóan tartja üléseit úgy, hogy a bizottsági ülés időpontja lehetőleg öt nappal előzze meg a képviselőtestületét.
39. § (1) A bizottság ülését az elnöke készíti elő, hívja össze és vezeti. Össze kell hívni a bizottságot a polgármester, vagy a tagok legalább 25%-ának a témát is megjelölő indítványára.
(2) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(3) A bizottság elnöke engedélyezi a felszólalásokat, és gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a bizottság határozatát ás aláírja az ülésről készült jegyzőkönyvet.
(4) A bizottsági döntésből kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.
(5) A bizottság döntéshozatalából való kizárásról az érintett bizottsági tag kezdeményezésére, vagy bármely bizottsági tag javaslatára a bizottság dönt.
(6) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
(7) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá. A jegyzőkönyvet a jegyző 15 napon belül köteles megküldeni a Zala Megyei Kormányhivatal vezetőjének.
(8) A bizottság a tevékenységéről évente egy alkalommal beszámol a képviselőtestületnek.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
40. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) Amennyiben a képviselőtestület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a képviselőtestület törvényben át nem ruházható hatásköreként meghatározott ügyek kivételével minden más ügyben döntést hozhat.
(3) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv. 42. §-ában meghatározott, a Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével - dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi ügyben: önkormányzatot, és intézményét érintő pályázat benyújtásáról.
(4) A Mötv. 83 §-ában írtak szerint gyakorolja a munkáltató jogokat a jegyző tekintetében, valamint gyakorolja az egyéb munkáltató jogokat az önkormányzati intézményvezető tekintetében.”
(5) Jognyilatkozatok megtétele és szerződések, megállapodások megkötése az önkormányzat, mint ügyfél és fél nevében az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló, valamint a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően.
(6) A polgármester munkarendjét az 5. számú melléklet tartalmazza.
(7) Amennyiben a polgármester tisztségéről lemond, úgy a lemondásról szóló írásbeli nyilatkozatát az alpolgármesternek, az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnökének adja át, illetve juttatja el.
(8) A polgármesteri tisztség megszűnése esetén a polgármester a tisztség megszűnését követő nyolc munkanapon belül írásban átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnökének.
41. § (1) A képviselőtestület egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg.
(4) A polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.
A Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző feladata, és hatásköre
42. § (1) A képviselőtestület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Csatár és Lakhegy községek képviselőtestületeivel közösen egységes hivatalt hozott létre.
(2) A Hivatal szervezeti felépítését, és működésének részletes szabályait az Egervári Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
43. § (1) A Hivatalt létrehozó képviselőtestületek együttes ülése dönt:
a) a hivatal szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásáról,
b) a hivatal költségvetéséről, költségvetésének módosításáról,
c) a hivatal gazdálkodásának féléves gazdálkodásáról készült beszámoló elfogadásáról, az éves zárszámadás elfogadásáról, a pénzmaradvány jóváhagyásáról,
d) a hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetménykiegészítéséről,
e) a köztisztviselők szociális jóléti, kulturális egészségügyi juttatásairól,
f) a hivatal éves munkájáról szóló beszámoló elfogadásáról,
g) hatályon kívül helyezve
h) a cafetéria-juttatás éves összegének meghatározásáról.
(2) A Hivatal működésének ellenőrzése, a feladatok egyeztetése céljából a polgármesterek a jegyző részvételével rendszeresen tartanak megbeszéléseket
44. § (1) A jegyző feladat- és hatáskörében:
a) előkészíti a képviselőtestület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a képviselőtestület a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) a képviselőtestület elé kerülő rendelet tervezetek, határozati javaslatok törvényességi vizsgálatát elvégzi,
d) tanácskozási joggal részt vesz a képviselőtestület és a bizottságok ülésén,
e) a képviselőtestület ülésén az előterjesztés vitájában - a szavazás előtt - törvényességi észrevételt köteles tenni, amennyiben a szavazás eredményeként jogszabályt sértő döntés születhet, továbbá köteles jelezni a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,
f) gondoskodik a képviselőtestület és a bizottságok üléseinek jegyzőkönyvei elkészítéséről és a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek való megküldéséről,
g) évente beszámol a képviselőtestületnek a Hivatal munkájáról,
h) kezdeményezheti rendelet alkotását,
i) elvégzi a rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat,
j) gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról és a rendeletek hatályos szövegének naprakészségéről.
(2) A jegyző egyéb feladatai:
a) gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal dolgozói tekintetében, kinevezéshez, bérezéshez, felmentéshez, jutalmazáshoz, a polgármesterek által meghatározott körben a polgármesterek egyetértése szükséges,
b) gondoskodik a hivatal működéséhez szükséges dologi, technikai és személyi feltételek biztosításáról,
c) gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres szakmai továbbképzéséről,
d) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
e) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási feladatokat és hatósági jogköröket,
f) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben,
g) dönt a polgármester által átadott hatósági ügyekben,
h) a saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
i) rendszeresen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő új, illetőleg módosított jogszabályokról.
(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a hivatal igazgatási ügyintézője látja el.
A képviselőtestület társulásokra, és együttműködésre vonatkozó általános szabályai
45. § (1) Az önkormányzat az alábbi társulásokban vesz részt:
a) Hatályon kívül helyezve
b) Hatályon kívül helyezve
c) Önkormányzati Társulás Zalaegerszeg és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztítótelep fejlesztésére, a társulás székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Kossuth u. 17-19.
d) Hatályon kívül helyezve
e) Önkormányzati Társulás Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi település szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására, a társulás székhelye: Zalabér, Rákóczi u. 2.
f)2 Bocföldei Szociális Intézményfenntartó Társulás.
(2) Az önkormányzat részéről a társulásokba delegált képviselők névsorát az SZMSZ 7. mellélete tartalmazza.
46. § (1) A képviselőtestület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(2) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,
c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása,
d) a kulturális javak megóvása és fejlesztése.
(3) Az önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjét az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételről szóló 6/2014.(VI.10.) önkormányzati rendelet szabályozza.
Helyi népszavazás, közmeghallgatás, lakossági fórumok
47. § A helyi népszavazással kapcsolatos szabályokról a képviselőtestület önálló önkormányzati rendeletet alkot.
48. § (1) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselőtestülethez, a települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a lakosságot öt nappal korábban kell értesíteni. Az értesítés módjára e rendelet 16. § (5) bekezdésében írtak az irányadóak.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselőtestület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A választópolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy kérdéseiket a közmeghallgatás előtt írásban, vagy elektronikus úton illetve telefonon is feltehessék.
49. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, valamint jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - a választópolgárok, és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – illetőleg a választópolgárokat érintő, kiemelkedően fontos településfejlesztési és közszolgáltatási ügyekben - a lakosság véleményének megismerése céljából - falugyűlést hívhat össze.
(2) A falugyűlés napirendjéről, helyéről és idejéről a választópolgárokat legalább öt nappal korábban értesíteni kell.
(3) A falugyűlést a polgármester vezeti. A falugyűlésről az elhangzott vélemények, javaslatok állásfoglalások lényegét tartalmazó feljegyzés készül, ennek elkészítéséről a polgármester gondoskodik.
Tanácskozási jog biztosítása
49/A. § A helyben működő, bejegyzett civil szervezetek képviselőit tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a képviselőtestület valamint a bizottságok ülésén.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
Az önkormányzat vagyona
50. § (1) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. Az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás és a vagyonhasznosítás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik
(2) Az önkormányzat nevében kötelezettséget a polgármester vállalhat, ennek szakmai ellenjegyzésére a jegyző, pénzügyi ellenjegyzésére az erre kijelölt pénzügyi ügyintéző jogosult.
(3) A polgármester tartós akadályoztatása esetén kötelezettségvállalásra, utalványozása az alpolgármester jogosult. A polgármester, és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén, pedig a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság Elnöke jogosult kötelezettséget vállalni, és utalványozni.
(4) Hatályon kívül helyezve
(5) Az SZMSZ 8. melléklete tartalmazza a kötelezettségvállalási és ellenjegyzési feladattal felruházott személyek megjelölését.
Az önkormányzat költségvetése
51. § (1) A képviselőtestület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A jegyző készíti elő az önkormányzat költségvetési rendeletének tervezetét, melyet a polgármester terjeszt a képviselőtestület elé.
(3) A jegyző a rendelet-tervezetet egyeztetés céljából megküldi a költségvetési szervek vezetői részére. A beérkezett írásos véleményekkel együtt a költségvetési rendelet-tervezetét a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság megtárgyalja.
(4) A polgármester a képviselőtestület elé terjeszti a bizottság által megtárgyalt, és véleményezett, a könyvvizsgáló írásos jelentését csatoltan tartalmazó költségvetési rendelet tervezetet.
52. § Hatályon kívül helyezve
53. § Hatályon kívül helyezve
54. § (1) A zárszámadási rendelettervezetet a jegyző készíti elő. Az előterjesztést a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság megtárgyalja és véleményezi. A jegyző a bizottság véleményét a rendelettervezethez csatolja. A bizottság véleményével együtt a rendelettervezetet a költségvetési évet követő 4 hónapon belül a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.
(2) Hatályon kívül helyezve
(3) Hatályon kívül helyezve
(4) Hatályon kívül helyezve
(5) Hatályon kívül helyezve
(6) Hatályon kívül helyezve
(7) Hatályon kívül helyezve
55. § Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Hivatal látja el. E körben különösen:
a) Határidőre elkészíti az év végi költségvetési beszámolót, az időközi költségvetési és mérlegjelentést, valamint a negyedéves, és havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére,
b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
c) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,
d) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, kialakítja az önkormányzat valamint a saját számlarendjét,
e) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
f) elkészíti az önkormányzat éves vagyonkimutatását, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.
56. § (1) Az önkormányzat alaptevékenységi szakágazata: Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége. Államháztartási szagágazat száma: 841105.
(2) A kormányzati funkciók megnevezését, számát az SZMSZ 9.melléklete tartalmazza.
57. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzat teljes gazdálkodási területére kiterjedő pénzügyi ellenőrzést a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság látja el.
(3) Az önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzését a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság irányításával a Hivatal látja el, ezen feladatra külső ellenőr is megbízható.
(4) Hatályon kívül helyezve
A képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata
58. § (1) A képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatát a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
(2) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságnál bárki kezdeményezheti.
(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság felhívására az önkormányzati képviselő, a polgármester köteles a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalan írásban bejelenteni.
(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Gazdasági Bizottság a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatja.
(5) A bizottságnak a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos feladatainak ellátása során működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét, a rendelet 10. melléklete tartalmazza.
(6) A vagyonnyilatkozat tételre kötelezett, nem önkormányzati képviselői megbízások meghatározását a 11. melléklet tartalmazza.
Záró rendelkezések
59. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti:
a) a képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2003.(V.1.) önkormányzat rendelet,
b) a képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2003.(V1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 9/2004.(VI.1.) számú rendelet,
c) a képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2003.(V.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 14/2004.(XI.1.) számú rendelet,
d) a képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2003.(V1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 10/2006.(X.20.) számú rendelet,
e) a képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2003.(V.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 5/2007.(IV.1.) számú rendelet,
f) a képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2003.(V.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 14/2007.(IX.15.) számú rendelet,
g) a képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2003.(V.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 12/2008.(VI.15.) számú rendelet,
h) a képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2003.(V.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 15/2008.(XI.1.) számú rendelet,
i) a képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2003.(V.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 5/2009.(IV.10.) számú rendelet,
j) a képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2003.(V.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 12/2010.(X.20.) számú rendelet.
Gyerkó Gábor polgármester dr. Ürmösiné Kőmíves Eleonóra jegyző
1. melléklet
2. melléklet3
1. Szociális és gyámügyi igazgatást érintően:
ea) Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítására és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítására a polgármester a mindenkori költségvetésről szóló rendeletben írtak szerint jogosult.
ab) Az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközei értékpapír vásárlás, illetve pénzintézeti pénzlekötés útján hasznosíthatóak. A hasznosítással kapcsolatos szerződések pénzügyi műveletek lebonyolítása 2 000 000 Ft-ig a polgármester hatásköre.
a) Átruházott hatáskörben döntést hoz a szociális és gyámügyet érintően a képviselőtestület hatáskörébe tartozó segélyezési ügyekben a települési támogatásról, gyermekvédelmi ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 2/2015.(II.27.) önkormányzati rendeletben írtak szerint. A képviselőtestület által a tankönyvtámogatásra megállapított pénzügyi keret figyelembevételével döntést hoz az iskolakezdési, óvodakezdési támogatásról, a gyermekvédelmi ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 2/2015.(II.27.) önkormányzati rendeletben írtak figyelembevételével.
b) Döntést hoz a szociális célú tűzifa-vásárlásra benyújtott kérelmek ügyében, a szociális célú tűzifajuttatás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben írtak szerint.
c) Hivatalból intézkedik a babakelengye juttatásról, az önkormányzat határozatában írtak szerint.
d) Elrendeli a köztemetést.
e) Az önkormányzat gazdálkodását érintően:
2. Döntést hoz a helyi környezet védelméről, a közterületek, és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 10/2002.(XI.1.) számú rendelet 33. §-ában írt kérelmek tárgyában.
3. Ellátja a közterület-használati engedélyezéssel kapcsolatos hatáskörébe utalt feladatokat, a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának szabályairól szóló 14/2000.(IX.15.) számú rendeletben írtak szerint.
4. Ellátja az önkormányzat által végzett közműépítésekhez kapcsolódó hozzájárulásról szóló 18/2000.(XI.1.) számú rendeletben írt feladatokat.
5. Döntést hoz a közút kezelői hozzájárulás iránti kérelmek ügyében.
6. A településkép védelméről szóló 12/2017.(XII.18.) önkormányzati rendeletben írt településképérvényesítési eszközök vonatkozásában ellátja a képviselőtestület hatáskörébe tartozó feladatokat.
Bocföldei Szociális Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Támasz Alapszolgáltatási Intézményre átruházott hatáskörök
Szociális alapszolgáltatás körébe tartozó ellátások megállapítása felülvizsgálata és megszüntetése (étkeztetés, házi segítségnyújtás), valamint a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátása a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény hatáskörébe tartozik.
3. melléklet
|
|
|
|---|---|---|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4. melléklet
|
|
|
|
|---|---|---|---|
|
képviselő |
bizottsági elnöke |
|
|
képviselő |
bizottsági tag |
|
|
képviselő |
bizottsági tag |
|
Tóth András |
képviselő |
bizottsági tag |
8913 Egervár, Szabadság u.2. 1/A. |
Török János |
nem képviselő |
bizottsági tag |
|
5. melléklet
6. melléklet
7. melléklet4
|
|
|
|
|---|---|---|---|
Önkormányzati Társulás Zalaegerszeg és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztítótelep fejlesztésére |
Gyerkó Gábor |
polgármester |
8913 Egervár, Ady utca 28. |
Kálmán István |
alpolgármester |
8913 Egervár, Széchenyi F. út 11. |
|
Önkormányzati Társulás Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérség települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására |
Gyerkó Gábor |
polgármester |
8913 Egervár, Ady utca 28. |
Kálmán István |
alpolgármester |
8913 Egervár, Széchenyi F. út 11. |
|
Bocföldei Szociális Intézményfenntartó Társulás |
Gyerkó Gábor |
polgármester |
8913 Egervár, Ady utca 28. |
Kálmán István |
alpolgármester |
8913 Egervár, Széchenyi F. út 11. |
8. melléklet5
|
|
|
|---|---|---|
Gyerkó Gábor |
Polgármester |
8913 Egervár, Ady utca 28. |
Kálmán István |
Alpolgármester |
8913 Egervár, Széchenyi F. út 11. |
Déri László |
Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke |
8913 Egervár, Nádasdy u.16. |
|
|
|
|---|---|---|
|
|
|
Tartós 3 napot meghaladó távolléte esetén: Vörösné Virág Ilona Bernadett |
Igazgatási ügyintéző |
8914 Vasboldogasszony, |
|
|
|
|---|---|---|
Hajdu Brigitta |
|
8913 Egervár, József Attila u. 59. |
Tartós 3 napot meghaladó távolléte esetén: Vincze-Heri Anita |
Pénzügyi ügyintéző |
8942 Csatár, Széchenyi u. 13/A. |
9. melléklet
|
|
|
|---|---|---|
Gyerkó Gábor |
Polgármester |
8913 Egervár, Ady utca 28. |
Kálmán István |
Alpolgármester |
8913 Egervár, Széchenyi F. út 11. |
Déri László |
Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke |
8913 Egervár, Nádasdy u.16. |
|
|
|
|---|---|---|
|
|
|
Tartós 3 napot meghaladó távolléte esetén: Vörösné Virág Ilona Bernadett |
Igazgatási ügyintéző |
8914 Vasboldogasszony, |
|
|
|
|---|---|---|
Vincze-Heri Anita |
Pénzügyi ügyintéző |
8942 Csatár, Széchenyi u. 13/A. |
Tartós 3 napot meghaladó távolléte esetén: Hajdu Brigitta |
Pénzügyi ügyintéző |
8913 Egervár, József Attila u. 59. |
10. melléklet
1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos nyilvántartást a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) vezeti. A nyilvántartásokat évenként kell vezetni.
2. A Bizottság elnöke – a Hivatalon keresztül - gondoskodik a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges nyomtatványok beszerzéséről.
3. A bizottság a megválasztott képviselők számára a megválasztást követő 7 napon belül írásos tájékoztatást ad a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségükről, a kötelezettség elmulasztásának következményeiről.
4. A tájékoztatással egyidőben adatszolgáltatást kér a képviselőktől és a polgármestertől a velük egy háztartásban lévő hozzátartozóik számáról és nevéről. (Az adatszolgáltatás határideje 5 nap.)
5. A bizottság a hozzá visszaérkező adatszolgáltatásokat nyilvántartásba veszi.
6. A bizottsághoz visszaérkezett adatszolgáltatás alapján, azok beérkezését követő 3 napon belül a képviselők, illetve a polgármester rendelkezésére bocsátja a vagyonnyilatkozat nyomtatványokat:
- a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozat nyomtatványát személyenként 2 példányban, valamint
- a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot a hozzátartozók számának megfelelően 2-2 példányban.
A nyomtatvány első példányát a bizottságnak kell leadni, míg a második példány a vagyonnyilatkozatot adó személy példánya.
7. A bizottság gyűjti a képviselők, illetve a polgármester vagyonnyilatkozatát, valamint a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat.
8. A bizottság a beérkezett vagyonnyilatkozatokat nyilvántartásba veszi, feltünteti a vagyonnyilatkozatok beérkezési időpontját.
9. A bizottság a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó határidő lejárta előtt 7 nappal áttekinti a nyilvántartását, és figyelmezteti azt a képviselőt illetve a polgármestert, aki még nem tett eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének.
A felszólítás célja, hogy a kötelezettségüknek határidőig eleget tudjanak tenni.
10. A bizottság a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó határidő lejártakor ellenőrzi a nyilvántartását.
A jogkövetkezmények ismertetése mellett ismételten felszólítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre azokat, akik ezen kötelezettségüknek határidőre nem tettek eleget.
(Amennyiben a hozzátartozói vagyonnyilatkozat hiányzik, akkor is az érintett képviselőt, polgármestert kell felszólítani a kötelezettség teljesítésére.)
11. A Bizottság elnöke a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata nyilvánosságát biztosítja. A vagyonnyilatkozatok megtekintésének módjáról, feltételeiről a Bizottság elnöke a helyben szokásos módon tájékoztatja a lakosságot.
A vagyonnyilatkozatok bizottsági példányait páncélszekrényben, illetve tűzbiztos lemezszekrényben kell őrizni a nyilvántartásokkal együtt.
12. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat szintén a Bizottság őrzi. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nem nyilvánosak, ezért azokat elkülönítetten kell kezelni. Az őrzésük páncélszekrényben, illetve tűzbiztos lemezszekrényben történhet. A tárolóhely kulcsaihoz csak a Bizottság elnöke férhet hozzá.
A hozzátartozói vagyonnyilatkozatba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be a képviselő, polgármester vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.
A volt képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével a nyilvántartásból törölni kell.
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás:
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglalt adatok valódiságtartalmának ellenőrzése.
2. A képviselő-testülethez, polgármesterhez, önkormányzati hivatalhoz beérkezett, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló kezdeményezést haladéktalanul át kell adni a Bizottságnak.
3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye.
Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.
Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz.
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatása céljából a Bizottság az azonosító adatok írásbeli közlésére szólítja fel az érintett képviselőt, polgármestert.
5. A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárással érintett személyt az eljárás során meghallgathatja.
A meghallgatásról és a vagyonnyilatkozat egyeztetésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
6. A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásáról jegyzőkönyvet készít.
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás nyilvántartásai:
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárási cselekményekről nyilvántartást kell vezetni.
A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
- az eljárás kezdeményezésének idejét,
- az eljárás kezdeményezőjének nevét,
- az eljárás kezdeményezésének okát – röviden,
- az eljárás kezdeményezésének elutasítására vonatkozó megjegyzéseket,
- az eljárás lefolytatása érdekében az azonosító adatok kérésének és azok visszaérkezésének időpontját,
- az eljárás eredményét,
- az eljárás eredményéről a képviselő-testület tájékoztatásának időpontját.
2. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokhoz kapcsolódva nyilvántartást kell vezetni a vagyonnyilatkozatokba való betekintésről. A nyilvántartásba fel kell jegyezni:
- a betekintés időpontját,
- a betekintés okát,
- a betekintő nevét, minőségét,
- a betekintő aláírását.
Az adatvédelmi szabályok:
A Bizottság a felállítását követő 15 napon belül elkészíti a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és kezelése, valamint az ellenőrzés lefolytatásához szükséges azonosító adatok védelmét szolgáló Adatvédelmi szabályzatát. A szabályzatot a Bizottság valamennyi tagjának alá kell írnia.
11. melléklet
Kötelezettséget megállapító jogszabályhely |
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség jogcíme, kötelezettek köre |
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség gyakorisága |
|---|---|---|
3. §. (1) bekezdés a),b),c), d), e) pontok, |
jegyző (pénzügyi döntésre jogosult vezető, közbeszerzési eljárásban közreműködő, közigazgatási hatósági, önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálatában közreműködő stb.) |
5. § (1) bek. ca) pont 1 év |
3. §.(1) bekezdés c) pont |
Egervári Óvoda óvodavezetője (költségvetési és egyéb pénzeszközök felett javaslattételre, döntésre jogosult, stb.) |
5. § (1) bekezdés cb) pont 2 évente |
3. §. (3) bekezdés e) pont eb) alpontja |
Pénzügyi és Gazdasági Bizottság nem önkormányzati képviselő tagja, (az a közszolgálatban nem álló személy, aki testület tagjaként javaslattételre, döntésre jogosult önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást, illetve önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében) |
5. § (1) bekezdés cb) pont 2 évente |
A 17. § (2) bekezdése az Egervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § (1) bekezdés f) pontja az Egervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet az Egervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. melléklet az Egervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. melléklet az Egervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.