Nagyrada község képviselő testületének 6/2013 (IV.29..) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2023. 05. 27Nagyrada község képviselő testületének 6/2013 (IV.29..) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatról
Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 53 § (1) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján a szervezeti és működési rendjére (a továbbiakban: SZMSZ) – a következő rendelet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § A Képviselő-testület és szervei számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvényben (továbbiakban Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagyrada Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: Nagyrada Pontos címe: 8746 Nagyrada, Kossuth út 51.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Nagyrada Község Önkormányzata Képviselőtestülete
(4) Illetékességi területe: Nagyrada község közigazgatási területe.
(5) A képviselőtestület hivatalának neve: Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal 8747 Garabonc, Fő út 16.
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és lobogó.
(2) A képviselőtestület, a polgármester, a jegyző és a Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Nagyrada Község Képviselőtestülete; Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője; Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal
(3) A képviselőtestület pecsétjét kell használni:
a) a képviselőtestület ülésén készített jegyzőkönyv hitelesítésére,
b) a képviselőtestület által adományozott okleveleken,
(4) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét, külön rendelet állapítja meg.
(5) Az önkormányzat hazai kapcsolatot nem tart fent.
(6) Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatot tart fenn.
4. § Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásáról külön rendeletet alkotott.
5. § (1) Az önkormányzat hivatalos lappal nem rendelkezik.
A képviselő-testület feladat- és hatásköre
6. § (1) Az önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései szerint kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatokat lát el.
(2) Az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat az önkormányzat éves költségvetése biztosítja.
(3) A kötelező feladatok ellátásának módját és az önként vállalt feladatokat a 4.sz. melléklet tartalmazza.
7. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. E hatásköröket – ha jogszabály lehetővé teszi – rendeletben, vagy más önkormányzati intézkedéssel az Mötv. 41. § (4) bekezdése szerint átruházhatja. A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklet 2. pontja, az Ügyrendi Bizottságra átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklet 1. pontja tartalmazza.
(2) A képviselőtestület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42. §-a tartalmazza.
(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a testületnek beszámolni.
8. § (1) A képviselőtestület, hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról az adott feladatkört szabályozó rendeletben dönt.
(2) A képviselőtestület az átruházott hatásköre gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja. Az átruházott hatáskörben eljáró minden testületi ülésen beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről
9. § A képviselőtestület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról a jegyző a képviselő-testületet írásban rendszeresen tájékoztatja.
A képviselőtestület működése
10. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő – testület tagjainak névsorát és lakcímét a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.
(2) A képviselőtestület évente legalább 6 ülést tart. Rendkívüli esetben soron kívül össze kell hívni a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselőtestület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt/aljegyző
c) a napirend által érintett intézmények, szervezetek vezetőit.
(4) Tanácskozási jog illeti meg az ülésen: érintett napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) az illetékes országgyűlési képviselőt
b) a jegyzőt valamennyi napirendi ponthoz kapcsolódóan.
c) az intézmények, szervezetek vezetőit,
d) akit a polgármester meghívott az érintett napirendi ponthoz kapcsolódóan.
(5) Az képviselő - testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontok előterjesztéseit papíralapon vagy elektronikus úton a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják .
(6) A képviselő - testületi ülések időpontjáról a lakosságot helyi hirdetőtáblákon kifüggesztése útján kell tájékoztatni, legalább 5 nappal az ülés előtt. A tájékoztatásnak tartalmazni kell: a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet tekinteni a Közös Önkormányzati Hivatalban.
(7) Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 48 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
(8) A közmeghallgatást, igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 7 nappal az ülés előtt – a község hirdető tábláin való kifüggesztés útján – nyilvánosságra kell hozni.
A képviselőtestület ülése
11. § (1) A képviselőtestület ülése nyilvános.
(2) A képviselőtestület ülését a polgármester vezeti. Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben az ülés összehívására és vezetésére vonatkozóan a hatáskört a legidősebb képviselő gyakorolja.
(3) A képviselőtestület zárt ülés tartására vonatkozó szabályokat az Mötv 46. § (2) és (3) bekezdése tartalmazza.
(3a) hatályon kívül helyezve
(3b) Az Mötv 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott üzleti érdek sérelme áll fenn, ha a rendelkezés konkrét vagyontárgy (vagyonelem) felett történik és a rendelkezés az adott vagyontárgy (vagyonelem) jogi helyzetét közvetlenül befolyásolja és a döntéshozatali folyamat nyilvánossága vagy a döntés indokainak (előzetes) nyilvánosságra kerülése az önkormányzat gazdasági érdekeit vagy gazdálkodásának biztonságát alaposan vélelmezhetően közvetlenül veszélyeztetné.
(4) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését milyen minőségben hívták össze,
b) megállapítja az ülés határozatképességét,
c) a jegyzőkönyv hitelesítésére felkér a képviselő-testület tagjai közül két személyt
d) előterjeszti az ülés napirendjét,
(5) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
(6) A képviselő-testületi ülésen a lakosság a részére fenntartott helyen részt vehet. A hallgatóság a napirendhez az előterjesztés után a vita megkezdése előtt maximum 3 percben hozzászólhat. A hallgatóság figyelmét erre a jogára külön fel kell hívni.
Együttes képviselő – testületi ülésre vonatkozó szabályok
12. § (1) Az együttes képviselő – testületi ülést mindig az azt kezdeményező község polgármestere vezeti. Ha az együttes ülést kezdeményező község polgármestere akadályoztatva van úgy az ülést a másik község polgármestere vezeti.
(2) Az együttes ülésen minden napirendről minden testület külön – külön szavaz.
(3) Az együttes ülés vezetésére vonatkozóan a rendes képviselő – testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
Az előterjesztés
13. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló
b) képviselőtestületi döntést nem igénylő napirend tájékoztatónak minősül.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban történt. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
A napirendek vitája, döntéshozatal
14. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előterjesztés előadójához a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.
(3) A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.
(4) Az önkormányzat bizottsága bármely előterjesztéshez ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
(5) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása utána napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(7) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
(8) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd a végleges határozat döntésről.
(9) A képviselő személyes érintettsége kérdésében az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és a köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget, szükség esetén döntését felülvizsgálja.
(10) A javaslat elfogadására az Mötv. 47. § (2) bekezdésének szabályai vonatkoznak. Minősített többségű szavazás tárgyköreit az Mötv. 50. §-a szabályozza.
(11) A képviselő - testület a döntéseit nyílt kézfelemeléssel történő szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A képviselő – testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
(12) Zárt ülésen hozott közérdekű döntést nyilvános ülésen ismertetni kell.
(13) A név szerinti szavazást úgy kell lefolytatni, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor érthetően az “igen”, “nem”, vagy “tartózkodom” szavak használatával szavaznak.
(14) A név szerinti szavazásról kötelező jegyzőkönyvet készíteni, amelyet hitelesítve a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(15) A képviselő - testület határozatait évenként – folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének napjával kell ellátni az alábbi minta szerint: .............................. Község Önkormányzatának ...../200... (... [hó] ... [nap]) határozata.
(16) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenőrzésre.
(17) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
A titkos szavazás
15. § (1) A testület titkos szavazással dönthet az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
(2) A titkos szavazás, az önkormányzat hivatalos pecsétjét tartalmazó szavazólapon történik. A titkos szavazás körülményeinek és eredményének rögzítése a jegyzőkönyv feladata.
(3) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, elhalasztásáról – annak konkrét idejéről – azonnal dönteni kell.
Kérdés és interpelláció
16. § (1) Kérdést az önkormányzati képviselőtestület, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal hatáskörébe tartozó bármely ügyben fel lehet tenni.
(2) A kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén kell választ adni a megkérdezettnek. A válaszadásnak lényegre törőnek kell lenni. Amennyiben összetett problémáról van szó 8 napon belül, írásban kell a választ megadni.
(3) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után:
a) polgármestertől, alpolgármestertől,
b) az önkormányzati bizottságok elnökeitől,
c) a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen – de legkésőbb 8 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 8 nappal került sor, akkor arra az ülésen kell érdemi választ adni.
(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be lehet vonni.
(6) Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, vita nélkül a testület dönt az elfogadásról vagy a további napirenden tartásáról.
A tanácskozás rendje
17. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester – illetve a mindenkori levezető elnök – gondoskodik.
(2) A rend és az ülés méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.
b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A jegyzőkönyv
18. § (1) A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyből:
a) az eredeti példányt a jegyző kezeli, aki biztosítja a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok részére,
b) az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a megyei Kormányhivatal vezetőjének
(2) A képviselő - testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be azt mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(3) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv-ben foglaltakon kívül:
a) a távol maradt képviselők nevét,
b) külön indítványra a kisebbségi véleményt,
c) a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására,
d) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket a vonatkozó szabályok szerint.
(4) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző/aljegyző és két képviselő, mint jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.
A jogszabályalkotás és tájékoztatás
19. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a települési képviselők,
b) az önkormányzat bizottságai,
c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző/aljegyző
d) lakossági kezdeményezésre.
(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.
(3) A rendelet tervezet képviselő - testület elfogadása:
a) A jegyző – a polgármester, és a bizottság(ok) egyetértése esetén a rendelet - tervezetet indokolással együtt a képviselő - testület elé terjeszti. Tájékoztatni kell a testületet az előkészítés és véleményeztetés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira.
b) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) Az önkormányzati rendeletet kihirdetésének módja: Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatalban, a hirdetőtáblán, jól látható helyen el kell helyezni. Erről a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell a település lakosságát
A települési képviselő
20. § A képviselőt az Mötv. – ben és az SZMSZ – ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
21. § A képviselőnek kötelessége:
a) tevékeny részt venni a képviselő - testület munkájában.
b) olyan magatartás tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.
e) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal,
e)a személyes érintettségét bejelenteni.
A képviselő-testület bizottságai
A bizottságok
22. § (1) A képviselő - testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat.
(2) A képviselő - testület a következő állandó bizottságokat hozza létre: Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő, Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
(3) A bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 1. számú melléklete rögzíti.
(4) A bizottság a belső működési szabályait – az Mötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg.
A bizottság működése
23. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására az Mötv. 58. § (1) bekezdésének szabályait kell alkalmazni.
(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.
(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le, akadályoztatása esetén a korelnök.
(5) Bármely képviselő javaslatot tehet bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(6) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a testületre vonatkozó szabályok szerint tarthat. A bizottság döntéseiről annak elnöke adhat tájékoztatást.
(7) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.
(8) A bizottság üléseiről készített jegyzőkönyvekre az Mötv. 52. § (1) bekezdésében és az SZMSZ 26. § (2) – (3) bekezdésében foglaltak vonatkoznak.
(9) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő - testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A tisztségviselők
24. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbizatásban látja el.
(2) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. szabályozza
(3) A polgármester tiszteletdíját az alakuló ülésen a korelnök tesz javaslatot.
(4) A polgármester az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait.
(5) A polgármester a képviselő-testület működésével a Mötv. 65-68. §.-aiban és egyéb jogszabályokban rögzített feladatain túl feladata:
a) segíti a képviselőtestület tagjainak a munkáját,
b) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,
c) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését
d) ellátja és irányítja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat,
e) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben,
f) nyilatkozatot ad a helyi és országos és egyéb hírközlő szerveknek,
g) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról
h) dönt az éves költségvetés felhasználásának sorrendjéről.
(6) A polgármester hetente, szerdai napokon 13-16 óra között fogadóórát tart az önkormányzati hivatalban.
(7) A polgármester két testületi ülés közötti időszakban dönt olyan pályázatok benyújtásáról és az ahhoz kapcsolódó dokumentumok aláírásáról, amelyhez önerő nem szükséges. Döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
Az alpolgármester
25. § (1) A képviselőtestület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésre, munkája segítésére 1 fő alpolgármestert választhat.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.
(4) Az alpolgármester feladataikat – jellegüket, tartalmukat tekintve - a polgármester utasításainak megfelelően végzik.
Polgármester, alpolgármester helyettesítése
26. § (1) Polgármester, alpolgármester helyettesítésére vonatkozó rendelkezést a 11. § tartalmazza.
(2) Az ülés vezetésére a jelen szabályzatban foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A jegyző, az aljegyző
27. § (1) A polgármesterek – pályázat alapján – jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt, a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, jegyző javaslatára nevez ki, határozatlan időre az Mötv. 82. § (1) bekezdése és 83. § b) pontja alapján.
(2) A jegyzőt, aljegyző tartós akadályoztatása esetén legfeljebb hat hónap időtartamra a Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-ében meghatározott személy helyettesíti.
Közös Önkormányzati Hivatal
28. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: Garabonc; elnevezése: Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal címe: 8747 Garabonc, Fő út 16.
(2) Az együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásához való hozzájárulás szabályait, munkáltatói jogok gyakorlásának rendszerét, az együttműködés részletes feltételeit.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal részletes Szervezeti és Működési Szabályzat az SZMSZ 1. számú függeléke
Az önkormányzati társulás
29. § (Az SZMSZ 4. számú függeléke tartalmazza az önkormányzati feladatellátás során kötött társulási megállapodásokat, és a társulásra átruházott hatásköröket.
1Helyi népszavazás
30. § 1A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.
Az önkormányzat vagyona
31. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyona fölött való rendelkezésről külön rendeletben rendelkezik.
Az önkormányzat költségvetése
32. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.
Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
33. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodására az Mötv. 111. §.-115. §- ának szabályai és egyéb ágazati jogszabályok vonatkoznak.
(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az SZMSZ szabályai szerint, a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos ügyekben járjon el a testületet folyamatos tájékoztatása mellett.
(3) Az önkormányzat gazdálkodási operatív feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el, a jogszabályi előírások alapján.
Nemzetiségek
34. § 1. Települési önkormányzat a roma nemzetiségi önkormányzat részére a két fél által kötött megállapodásban rögzítettek szerint biztosítja a rendeltetésszerinti helyiséghasználatot, valamint a helyiséghasználat, feladatok ellátásának feltételeit. A megállapodás az SZMSZ melléklete.
Záró rendelkezések
35. § (1) A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) megalkotásáról szóló rendelet 2013. április 30. napján lép hatályba.
2. Az SZMSZ hatálybalépésével hatályát veszti a 6/2010.(VII.28.), 7/2007. (IX.27.) 9/2006.(X.09.), 13/2004.(IX.23.), 1/2003.(II.11.) és 10/2002.(X.29.), 1/2000.(II.09.), számú önkormányzati rendelettel módosított Nagyrada Község Önkormányzat Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 3/1999.(IV.29.) önkormányzati rendelet.
3. A jelen rendeletben nem szabályozottakra az 1990. évi LXV. tv. valamint, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény rendelkezései az irányadóak.
(4) Az SZMSZ mellékletei: 1. A bizottsági feladatok jegyzéke, és átruházott hatáskörök; 2. Nagyrada Község Önkormányzatánál vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek; névsora 3. Megállapodás a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal; 4.Kötelezően és önként vállalt feledatok
(4a) Zsiga Zsolt polgármester, László Árpád aljegyző Kihírdetve:2013.április 29.
5 Módosította Nagyrada Község Képviselőtestülete 8/2014. (XI.28.), 7/2019. (VII.24.); 10/2019.(X.23.); 10/2020.(XII.03.)
1. melléklet a 6/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez a 6/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 6/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 6/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 6/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez
ötelező feladatok ellátásának módja |
Önként vállalt feladatok és ellátásának módja |
A feladatellátást meghatározó jogszabályi rendelkezés |
1. Egészségügyi alapellátás |
1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről |
|
2. Szociális ellátás |
|
|
3. Gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok |
||
4. Közművelődési és közgyűjteményi feladatok |
1997. évi CXL. tv. |
|
5. Környezetvédelmi feladatok |
1995. évi LIII. tv. |
|
6. Kommunális feladatok |
1999. évi XLIII. tv. a temetőkről és temetkezésről |
|
7. -óvodai ellátás megállapodással |
2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről |
|
8. Belső ellenőrzés |
2011. évi CLXXXIX. tv. |
1. függelék a 6/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez
2. függelék a 6/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez
3. függelék a 6/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez
4. függelék a 6/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez
5.függelék a 6/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez
Sorszám |
Nyilatkozattételre kötelezett |
Hozzátartozó vagyonnyilatkozatok száma |
Átvétel |
|||
---|---|---|---|---|---|---|
Házastárs/élettárs |
Gyermek |
időpontja |
||||
1. |
||||||
2. |
||||||
3. |
||||||
4. |
||||||
5. |
||||||
6. |
||||||
7. |
||||||
8. |
||||||
9. |
||||||
10. |
||||||
11. |
||||||
Betekintő személy neve |
Aláírása |
Betekintés időpontja |
Megjegyzés |
6.függelék a 6/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez1
A 6.függeléket a Nagyrada Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.