Nagyrada község képviselő testületének 6/2013 (IV.29..) önkormányzati rendelete

Szervezeti és Működési Szabályzatról

Hatályos: 2013. 04. 30- 2023. 05. 26

Nagyrada község képviselő testületének 6/2013 (IV.29..) önkormányzati rendelete

Szervezeti és Működési Szabályzatról

2013.04.30.

Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 53 § (1) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján a szervezeti és működési rendjére (a továbbiakban: SZMSZ) – a következő rendelet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A Képviselő-testület és szervei számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvényben (továbbiakban Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagyrada Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: Nagyrada Pontos címe: 8746 Nagyrada, Kossuth út 51.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Nagyrada Község Önkormányzata Képviselőtestülete

(4) Illetékességi területe: Nagyrada község közigazgatási területe.

(5) A képviselőtestület hivatalának neve: Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal 8747 Garabonc, Fő út 16.

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és lobogó.

(2) A képviselőtestület, a polgármester, a jegyző és a Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Nagyrada Község Képviselőtestülete; Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője; Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal

(3) A képviselőtestület pecsétjét kell használni:

a) a képviselőtestület ülésén készített jegyzőkönyv hitelesítésére,

b) a képviselőtestület által adományozott okleveleken,

(4) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét, külön rendelet állapítja meg.

(5) Az önkormányzat hazai kapcsolatot nem tart fent.

(6) Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatot tart fenn.

4. § Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásáról külön rendeletet alkotott.

5. § (1) Az önkormányzat hivatalos lappal nem rendelkezik.

II. Fejezet

A képviselő-testület feladat- és hatásköre

6. § (1) Az önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései szerint kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatokat lát el.

(2) Az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat az önkormányzat éves költségvetése biztosítja.

(3) A kötelező feladatok ellátásának módját és az önként vállalt feladatokat a 4.sz. melléklet tartalmazza.

7. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. E hatásköröket – ha jogszabály lehetővé teszi – rendeletben, vagy más önkormányzati intézkedéssel az Mötv. 41. § (4) bekezdése szerint átruházhatja. A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklet 2. pontja, az Ügyrendi Bizottságra átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklet 1. pontja tartalmazza.

(2) A képviselőtestület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a testületnek beszámolni.

8. § (1) A képviselőtestület, hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról az adott feladatkört szabályozó rendeletben dönt.

(2) A képviselőtestület az átruházott hatásköre gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja. Az átruházott hatáskörben eljáró minden testületi ülésen beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről

9. § A képviselőtestület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról a jegyző a képviselő-testületet írásban rendszeresen tájékoztatja.

III. Fejezet

A képviselőtestület működése

10. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő – testület tagjainak névsorát és lakcímét a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

(2) A képviselőtestület évente legalább 6 ülést tart. Rendkívüli esetben soron kívül össze kell hívni a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselőtestület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a jegyzőt/aljegyző

c) a napirend által érintett intézmények, szervezetek vezetőit.

(4) Tanácskozási jog illeti meg az ülésen: érintett napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) az illetékes országgyűlési képviselőt

b) a jegyzőt valamennyi napirendi ponthoz kapcsolódóan.

c) az intézmények, szervezetek vezetőit,

d) akit a polgármester meghívott az érintett napirendi ponthoz kapcsolódóan.

(5) Az képviselő - testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontok előterjesztéseit papíralapon vagy elektronikus úton a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják .

(6) A képviselő - testületi ülések időpontjáról a lakosságot helyi hirdetőtáblákon kifüggesztése útján kell tájékoztatni, legalább 5 nappal az ülés előtt. A tájékoztatásnak tartalmazni kell: a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet tekinteni a Közös Önkormányzati Hivatalban.

(7) Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 48 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(8) A közmeghallgatást, igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 7 nappal az ülés előtt – a község hirdető tábláin való kifüggesztés útján – nyilvánosságra kell hozni.

A képviselőtestület ülése

11. § (1) A képviselőtestület ülése nyilvános.

(2) A képviselőtestület ülését a polgármester vezeti. Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben az ülés összehívására és vezetésére vonatkozóan a hatáskört a legidősebb képviselő gyakorolja.

(3) A képviselőtestület zárt ülés tartására vonatkozó szabályokat az Mötv 46. § (2) és (3) bekezdése tartalmazza.

(3a) hatályon kívül helyezve

(3b) Az Mötv 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott üzleti érdek sérelme áll fenn, ha a rendelkezés konkrét vagyontárgy (vagyonelem) felett történik és a rendelkezés az adott vagyontárgy (vagyonelem) jogi helyzetét közvetlenül befolyásolja és a döntéshozatali folyamat nyilvánossága vagy a döntés indokainak (előzetes) nyilvánosságra kerülése az önkormányzat gazdasági érdekeit vagy gazdálkodásának biztonságát alaposan vélelmezhetően közvetlenül veszélyeztetné.

(4) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését milyen minőségben hívták össze,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) a jegyzőkönyv hitelesítésére felkér a képviselő-testület tagjai közül két személyt

d) előterjeszti az ülés napirendjét,

(5) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

(6) A képviselő-testületi ülésen a lakosság a részére fenntartott helyen részt vehet. A hallgatóság a napirendhez az előterjesztés után a vita megkezdése előtt maximum 3 percben hozzászólhat. A hallgatóság figyelmét erre a jogára külön fel kell hívni.

Együttes képviselő – testületi ülésre vonatkozó szabályok

12. § (1) Az együttes képviselő – testületi ülést mindig az azt kezdeményező község polgármestere vezeti. Ha az együttes ülést kezdeményező község polgármestere akadályoztatva van úgy az ülést a másik község polgármestere vezeti.

(2) Az együttes ülésen minden napirendről minden testület külön – külön szavaz.

(3) Az együttes ülés vezetésére vonatkozóan a rendes képviselő – testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

Az előterjesztés

13. § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló

b) képviselőtestületi döntést nem igénylő napirend tájékoztatónak minősül.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban történt. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

A napirendek vitája, döntéshozatal

14. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) az előterjesztés előadójához a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

(3) A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az önkormányzat bizottsága bármely előterjesztéshez ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.

(5) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása utána napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(7) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

(8) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd a végleges határozat döntésről.

(9) A képviselő személyes érintettsége kérdésében az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és a köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget, szükség esetén döntését felülvizsgálja.

(10) A javaslat elfogadására az Mötv. 47. § (2) bekezdésének szabályai vonatkoznak. Minősített többségű szavazás tárgyköreit az Mötv. 50. §-a szabályozza.

(11) A képviselő - testület a döntéseit nyílt kézfelemeléssel történő szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A képviselő – testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

(12) Zárt ülésen hozott közérdekű döntést nyilvános ülésen ismertetni kell.

(13) A név szerinti szavazást úgy kell lefolytatni, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor érthetően az “igen”, “nem”, vagy “tartózkodom” szavak használatával szavaznak.

(14) A név szerinti szavazásról kötelező jegyzőkönyvet készíteni, amelyet hitelesítve a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(15) A képviselő - testület határozatait évenként – folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének napjával kell ellátni az alábbi minta szerint: .............................. Község Önkormányzatának ...../200... (... [hó] ... [nap]) határozata.

(16) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenőrzésre.

(17) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

A titkos szavazás

15. § (1) A testület titkos szavazással dönthet az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(2) A titkos szavazás, az önkormányzat hivatalos pecsétjét tartalmazó szavazólapon történik. A titkos szavazás körülményeinek és eredményének rögzítése a jegyzőkönyv feladata.

(3) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, elhalasztásáról – annak konkrét idejéről – azonnal dönteni kell.

Kérdés és interpelláció

16. § (1) Kérdést az önkormányzati képviselőtestület, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal hatáskörébe tartozó bármely ügyben fel lehet tenni.

(2) A kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén kell választ adni a megkérdezettnek. A válaszadásnak lényegre törőnek kell lenni. Amennyiben összetett problémáról van szó 8 napon belül, írásban kell a választ megadni.

(3) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után:

a) polgármestertől, alpolgármestertől,

b) az önkormányzati bizottságok elnökeitől,

c) a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen – de legkésőbb 8 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 8 nappal került sor, akkor arra az ülésen kell érdemi választ adni.

(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be lehet vonni.

(6) Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, vita nélkül a testület dönt az elfogadásról vagy a további napirenden tartásáról.

A tanácskozás rendje

17. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester – illetve a mindenkori levezető elnök – gondoskodik.

(2) A rend és az ülés méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.

b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A jegyzőkönyv

18. § (1) A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyből:

a) az eredeti példányt a jegyző kezeli, aki biztosítja a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok részére,

b) az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a megyei Kormányhivatal vezetőjének

(2) A képviselő - testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be azt mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv-ben foglaltakon kívül:

a) a távol maradt képviselők nevét,

b) külön indítványra a kisebbségi véleményt,

c) a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására,

d) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket a vonatkozó szabályok szerint.

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző/aljegyző és két képviselő, mint jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

A jogszabályalkotás és tájékoztatás

19. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a települési képviselők,

b) az önkormányzat bizottságai,

c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző/aljegyző

d) lakossági kezdeményezésre.

(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.

(3) A rendelet tervezet képviselő - testület elfogadása:

a) A jegyző – a polgármester, és a bizottság(ok) egyetértése esetén a rendelet - tervezetet indokolással együtt a képviselő - testület elé terjeszti. Tájékoztatni kell a testületet az előkészítés és véleményeztetés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira.

b) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) Az önkormányzati rendeletet kihirdetésének módja: Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatalban, a hirdetőtáblán, jól látható helyen el kell helyezni. Erről a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell a település lakosságát

IV. Fejezet

A települési képviselő

20. § A képviselőt az Mötv. – ben és az SZMSZ – ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

21. § A képviselőnek kötelessége:

a) tevékeny részt venni a képviselő - testület munkájában.

b) olyan magatartás tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.

e) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal,

e)a személyes érintettségét bejelenteni.

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

A bizottságok

22. § (1) A képviselő - testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat.

(2) A képviselő - testület a következő állandó bizottságokat hozza létre: Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő, Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

(3) A bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 1. számú melléklete rögzíti.

(4) A bizottság a belső működési szabályait – az Mötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg.

A bizottság működése

23. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására az Mötv. 58. § (1) bekezdésének szabályait kell alkalmazni.

(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.

(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le, akadályoztatása esetén a korelnök.

(5) Bármely képviselő javaslatot tehet bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(6) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a testületre vonatkozó szabályok szerint tarthat. A bizottság döntéseiről annak elnöke adhat tájékoztatást.

(7) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

(8) A bizottság üléseiről készített jegyzőkönyvekre az Mötv. 52. § (1) bekezdésében és az SZMSZ 26. § (2) – (3) bekezdésében foglaltak vonatkoznak.

(9) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő - testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

VI. Fejezet

A tisztségviselők

24. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbizatásban látja el.

(2) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. szabályozza

(3) A polgármester tiszteletdíját az alakuló ülésen a korelnök tesz javaslatot.

(4) A polgármester az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait.

(5) A polgármester a képviselő-testület működésével a Mötv. 65-68. §.-aiban és egyéb jogszabályokban rögzített feladatain túl feladata:

a) segíti a képviselőtestület tagjainak a munkáját,

b) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,

c) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését

d) ellátja és irányítja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat,

e) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben,

f) nyilatkozatot ad a helyi és országos és egyéb hírközlő szerveknek,

g) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról

h) dönt az éves költségvetés felhasználásának sorrendjéről.

(6) A polgármester hetente, szerdai napokon 13-16 óra között fogadóórát tart az önkormányzati hivatalban.

(7) A polgármester két testületi ülés közötti időszakban dönt olyan pályázatok benyújtásáról és az ahhoz kapcsolódó dokumentumok aláírásáról, amelyhez önerő nem szükséges. Döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

Az alpolgármester

25. § (1) A képviselőtestület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésre, munkája segítésére 1 fő alpolgármestert választhat.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(4) Az alpolgármester feladataikat – jellegüket, tartalmukat tekintve - a polgármester utasításainak megfelelően végzik.

Polgármester, alpolgármester helyettesítése

26. § (1) Polgármester, alpolgármester helyettesítésére vonatkozó rendelkezést a 11. § tartalmazza.

(2) Az ülés vezetésére a jelen szabályzatban foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A jegyző, az aljegyző

27. § (1) A polgármesterek – pályázat alapján – jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt, a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, jegyző javaslatára nevez ki, határozatlan időre az Mötv. 82. § (1) bekezdése és 83. § b) pontja alapján.

(2) A jegyzőt, aljegyző tartós akadályoztatása esetén legfeljebb hat hónap időtartamra a Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-ében meghatározott személy helyettesíti.

VII. Fejezet

Közös Önkormányzati Hivatal

28. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: Garabonc; elnevezése: Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal címe: 8747 Garabonc, Fő út 16.

(2) Az együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásához való hozzájárulás szabályait, munkáltatói jogok gyakorlásának rendszerét, az együttműködés részletes feltételeit.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal részletes Szervezeti és Működési Szabályzat az SZMSZ 1. számú függeléke

VIII. Fejezet

Az önkormányzati társulás

29. § (Az SZMSZ 4. számú függeléke tartalmazza az önkormányzati feladatellátás során kötött társulási megállapodásokat, és a társulásra átruházott hatásköröket.

IX. Fejezet

1Helyi népszavazás

30. § 1A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

X. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

31. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyona fölött való rendelkezésről külön rendeletben rendelkezik.

Az önkormányzat költségvetése

32. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.

Az önkormányzati gazdálkodás szabályai

33. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodására az Mötv. 111. §.-115. §- ának szabályai és egyéb ágazati jogszabályok vonatkoznak.

(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az SZMSZ szabályai szerint, a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos ügyekben járjon el a testületet folyamatos tájékoztatása mellett.

(3) Az önkormányzat gazdálkodási operatív feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el, a jogszabályi előírások alapján.

Nemzetiségek

34. § 1. Települési önkormányzat a roma nemzetiségi önkormányzat részére a két fél által kötött megállapodásban rögzítettek szerint biztosítja a rendeltetésszerinti helyiséghasználatot, valamint a helyiséghasználat, feladatok ellátásának feltételeit. A megállapodás az SZMSZ melléklete.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

35. § (1) A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) megalkotásáról szóló rendelet 2013. április 30. napján lép hatályba.

2. Az SZMSZ hatálybalépésével hatályát veszti a 6/2010.(VII.28.), 7/2007. (IX.27.) 9/2006.(X.09.), 13/2004.(IX.23.), 1/2003.(II.11.) és 10/2002.(X.29.), 1/2000.(II.09.), számú önkormányzati rendelettel módosított Nagyrada Község Önkormányzat Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 3/1999.(IV.29.) önkormányzati rendelet.

3. A jelen rendeletben nem szabályozottakra az 1990. évi LXV. tv. valamint, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény rendelkezései az irányadóak.

(4) Az SZMSZ mellékletei: 1. A bizottsági feladatok jegyzéke, és átruházott hatáskörök; 2. Nagyrada Község Önkormányzatánál vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek; névsora 3. Megállapodás a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal; 4.Kötelezően és önként vállalt feledatok

(4a) Zsiga Zsolt polgármester, László Árpád aljegyző Kihírdetve:2013.április 29.

5 Módosította Nagyrada Község Képviselőtestülete 8/2014. (XI.28.), 7/2019. (VII.24.); 10/2019.(X.23.); 10/2020.(XII.03.)

1. melléklet a 6/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez a 6/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez

bizottsági feladatok jegyzéke, és átruházott hatáskörök
Ügyrendi bizottság feladat és hatásköre: közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának kidolgozásában, vizsgálja hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására; közreműködik az önkormányzati rendeletek előkészítésében; ellenőrzi a rendeletekben foglaltak hatályosulását; ellátja az önkormányzati képviselő-testület működésével kapcsolatos titkos szavazás lebonyolítását, megállapítja és kihirdeti a szavazás eredményét; javaslatot tesz a polgármester tiszteletdíjának megállapítására; ellátja az önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, szükség szerint lefolytatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást. A képviselő – testület hatásköréből a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök: Polgármester hatáskörébe tartozó ügyek:  engedélyezi a közterület használatot,  dönt a települési támogatásban; közlekedési tanulóbérlet támogatás b) rendkívüli települési támogatás; beiskolázási és óvodáztatási támogatás d) szülési segély;  engedélyezi a köztemetést,  dönt a szociális étkeztetés igénybevételéről,  elbírálja a Szt. 17. § (5) bekezdésében meghatározott kérelmeket,  az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok tekintetében tulajdonosi hozzájárulás megadása,  a Kkt. 46. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezéseknek megfelelően az egyes közútkezelői feladatok ellátása.

2. melléklet a 6/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez

Nagyrada Község Önkormányzatnál vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek névsora
Anda Zoltán, Horváth Zsolt, Kovács Ottó, Tulok Ferenc, Zsiga Zsolt

3. melléklet a 6/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez

Megállapodás RNÖ-Önkormányzat Nagyrada

4. melléklet a 6/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez

Kötelezően és önként vállalt feladatok

ötelező feladatok ellátásának módja

Önként vállalt feladatok és ellátásának módja

A feladatellátást meghatározó jogszabályi rendelkezés

1. Egészségügyi alapellátás
- háziorvosi ellátás vállalkozó háziorvossal
- fogorvosi ellátás vállalkozó fogorvossal
- orvosi ügyeleti ellátás
Zalakaros Város Önkormányzatával kötött feladatellátási szerződés útján
-védőnői szolgálat

1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről

2. Szociális ellátás
- szociális étkeztetés
vásárolt élelmezéssel
- családsegítés
Pacsai Közép-Zalai Szociális és Gyermekjóléti Társulás útján
- házi segítségnyújtás
Zalakarosi Szociális Alapellátó Szolgálat útján



falugondnoki szolgálat



10/2020.(XII.03.) Kt. számú rendelet


3/2015.(II.27.) Kt. számú rendelet

3. Gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok
Pacsai Közép-Zalai Szociális és Gyermekjóléti Társulás útján

4. Közművelődési és közgyűjteményi feladatok
- mozgókönyvtár működtetése
Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár útján
- közösségi színtér fenntartása

1997. évi CXL. tv.
a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről

5. Környezetvédelmi feladatok
-környezetvédelmi program végrehajtása
-hulladékkezelési közszolgáltatás
Viridis-Pannonia Nonprofit Kft-vel kötött szerződéssel
-településtisztaság
önkormányzat ellátásával

1995. évi LIII. tv.
a környezet védelmének általános szabályairól

6. Kommunális feladatok
- köztemető fenntartása
önkormányzat ellátásával
- ivóvíz ellátás, szennyvíz üzemeltetés
Dél-zalai Víz és Csatornamű Zrt. útján
-utak fenntartása
önkormányzati fenntartásban

-közvilágítás
KÖZVIL-lel kötött szerződés útján
-gyepmesteri feladatok
vállalkozói szerződéssel
-csapadékvízelvezetés
önkormányzat ellátásával

1999. évi XLIII. tv. a temetőkről és temetkezésről
1988. évi tv. a közúti közlekedésről
1995. évi LVII.tv. a vízgazdálkodásról

7. -óvodai ellátás megállapodással
Zalaszabar Község Önkormányzatával

2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről

8. Belső ellenőrzés
külső belső ellenőr megbízásával

2011. évi CLXXXIX. tv.
Magyarország helyi önkormányzatairól

1. függelék a 6/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez

Garabonci Közös Önkormányzati HivatalSZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Garabonc Község Önkormányzat Képviselőtestülete, Nagyrada Község Önkormányzat Képviselőtestülete, Zalaszabar Község Önkormányzat Képviselőtestülete, Orosztony Község Önkormányzat Képviselőtestülete, Kerecseny Község Önkormányzat Képviselőtestülete, Alsórajk Község Önkormányzat Képviselőtestülete, Felsőrajk Község Önkormányzat Képviselőtestülete , Pötréte Község Önkormányzat Képviselőtestülete 2020. január 1-jétől létrehozták a Garabonc Közös Önkormányzati Hivatalt.
A Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselőtestületei a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX-i törvény 84. §-a, továbbá az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 13. §-ában meghatározottak figyelembe vételével a Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal alapító okiratában foglaltak részletezésére a Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) az alábbiak szerint hagyja jóvá.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A képviselő-testületek a közös önkormányzati hivatalt a hatáskörébe tartozó önkormányzat működésével, a polgármester , a jegyző feladat- és hatáskörébe tatozó ügyek döntésre való elkészítésére , végrehatásával kapcsolatos feladatok ellátására hozták létre. A közös hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésnek összehangolásában .
1) A Hivatal elnevezése:
Székhely:
Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal
8747 Garabonc, Fő út 16.
Kirendeltség:
Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal Felsőrajki Kirendeltsége
8767 Felsőrajk, Kossuth Lajos utca. 8
Ügyfélszolgálati Irodák:
Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal
Kerecsenyi Ügyfélszolgálati Irodája 8745 Kerecseny, Deák Ferenc utca 52
Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal
Nagyradai Ügyfélszolgálati Irodája 8746 Nagyrada, Kossuth út 51
Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal
Orosztonyi Ügyfélszolgálati Irodája 8744 Orosztony, Szent Imre utca 1
Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal
Zalaszabari Ügyfélszolgálati Irodája 8743 Zalaszabar, Újtelep utca 1
2) Közös önkormányzati hivatal illetékességi területe : Garabonc, Nagyrada, Zalaszabar, Orosztony, Kerecseny, Alsórajk, Felsőrajk, Pötréte községek közigazgatási területe
3) Közös önkormányzati hivatal fenntartói :
Garabonc Község Önkormányzata Képviselőtestülete
Nagyrada Község Önkormányzata Képviselőtestülete
Zalaszabar Község Önkormányzata Képviselőtestülete
Orosztony Község Önkormányzata Képviselőtestülete
Kerecseny Község Önkormányzata Képviselőtestülete
Alsórajk Község Önkormányzata Képviselőtestülete
Felsőrajk Község Önkormányzata Képviselőtestülete
Pötréte Község Önkormányzata Képviselőtestülete
A Közös Önkormányzati Hivatal mint költségvetési szerv legfontosabb adatait, az ellátott és a szakfeladatrend szerint szakfeladat számmal és megnevezéssel besorolt alaptevékenységet a törzskönyvi bejegyzés tartalmazza
4) Közös önkormányzati hivatal bélyegzői:
a) Kör alakú bélyegző: közepén a Magyarország címere helyezkedik el, a köríven a következő felirat olvasható :
aa) Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal
ab) Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal Felsőrajki Kirendeltsége
b) téglalap alakú bélyegző (fejbélyegző) következő felirattal:
ba) Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal 8747 Garabonc, Fő út 16.
bb) Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal Felsőrajki Kirendeltsége
8767 Felsőrajk, Kossuth Lajos utca. 8
A Magyarország címerét is tartalmazó bélyegzőkről a jegyző megbízottja bélyegző nyilvántartást vezet.
Közös Önkormányzati Hivatal jogállása, irányítása
A Közös Önkormányzati Hivatal jogállása: Jogi személyiséggel és teljes jogkörrel rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
A Közös Önkormányzati Hivatal Garabonc Község Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) költségvetési rendeletében megállapított költségvetésből és a képviselő-testület által meghatározott létszámmal, jogszabályokban megállapított módon gazdálkodik.
A Közös Önkormányzati Hivatal a székhelytelepülés polgármesterének irányításával, a Felsőrajki Kirendeltséget, valamint a többi ügyfélszolgálati irodát a helyi polgármester irányításával a jegyző vezeti.
A közös önkormányzati hivatal főbb feladatai
1) A képviselő-testületek vonatkozásában:
- előkészíti döntésre az általa meghatározott önkormányzati ügyeket, végrehajtja döntéseit ,
- szervezési , ügyviteli, nyilvántartási, információs és propaganda , illetve egyéb adminisztrációs teendőket végez,
- ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, a képviselőtestületek , a polgármesterek meghatároznak,
- Garabonc, Nagyrada Zalaszabar, Orosztony, Kerecseny község Képviselőtestületével kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el, Felsőrajk, Alsórajk és Pötréte községek Képviselőtestületével kapcsolatos feladatokat a jegyző az aljegyző bevonásával végzi.
2) A helyi képviselőkkel kapcsolatban:
- soron kívül köteles fogadni őket,
- köteles a képviselői munkájukhoz szükséges szakmai információkat megadni,
- közérdekű bejelentéseiket 15 napon belül el kell intézni és a tett intézkedésekről tájékoztatást adni.
3) Közigazgatási feladatok:
- Végzi mindazok a döntés előkészítési és végrehajtási feladatokat, amelyeket a Mötv és az 1991. évi XX . törvény (hatásköri törvény), illetve az utóbbi által kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályok , amelyek a helyi önkormányzatok és szervei részére feladat - és hatásköröket állapítanak meg.
4) A közszolgálati tisztviselő az ügyintézés során a következő általános követelményeket kötelesek betartani:
- az ügyintézés során minden esetben biztosítani kell a törvényesség betartását,
- alapvető követelmény a gyorsaság, a szakszerűség, a bürokrácia mentesség, a határidők betartása,
- a törvényesség szellemében biztosítani kell az állampolgári jogokat és kötelességeket, az ügyfelek érdekében méltányosan kell eljárni,
- elsődleges cél: az önkormányzati érdekek feltárása és érvényre juttatása,
- az ügyintézők kötelesek munkájuk során egymással hatékonyan együttműködni és az ügyfelek részére - jogaik biztosítása érdekében - a megfelelő felvilágosítást és tájékoztatást megadni,
- a közös önkormányzati hivatal közszolgálati tisztviselő a tudomására jutott állami szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll .
- a hivatali dolgozó minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettséget befolyásolja .
A Közös Önkormányzati Hivatal vezetése:
Jegyző
1) A jegyző a hivatal vezetője, felelős a hivatal működéséért, az ügyek megoldásáért, a döntések végrehajtásáért, képviseli a Hivatalt.
2) Tevékenysége során felelős a közérdeknek és a jogszabályok társadalmi rendeltetésének megfelelő alkalmazásáért, a színvonalas ügyintézésért, a hozott döntésekért és azok végrehajtásáért.
3) Feladatai:
- a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
- tanácskozási joggal részt vesz a képviselőtestület, illetve képviselőtestület bizottságainak ülésén; nemzetiségi testületek ülésein.
- jelzi a képviselőtestületnek, nemzetiségi önkormányzat képviselőtestületének a képviselőtestület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
- vezeti a hivatalt, szervezi a hivatal munkáját, évente beszámol a képviselőtestületnek a hivatal tevékenységéről;
- döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, illetve dönt a polgármester, vagy a képviselőtestület által hatáskörébe utalt ügyekben;
- dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
- a hivatal köztisztviselői tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat; továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében; gondoskodik a dolgozók rendszeres továbbképzéséről;
- ellátja a jogszabályokban és az SZMSZ-ben meghatározott feladatokat;
- hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
Aljegyző
1.) Az aljegyző a polgármesterek által a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) vonatkozó rendelkezései szerint határozatlan időre kinevezett vezető beosztású köztisztviselő.
2.) Az aljegyző feladatait a jegyző irányításával látja el.
3.) Az aljegyző ellátja a Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal Felsőrajki Kirendeltségén a jegyző hatáskörébe tartozó feladatokat további részletes feladatait a jegyző határozza meg.
Helyettesítés rendje
1) A jegyző távolléte esetén (szabadság, továbbképzés, betegség) az aljegyző helyettesíti, aki köteles a tett intézkedéseiről a jegyzőt távollétét követően haladéktalanul tájékoztatni. A jegyző és az aljegyző együttes tartós távolléte esetén (6 hónapot meghaladó betegség, fizetés nélküli szabadság stb.) a helyettesítésükre Közös Hivatalban előírt képesítéssel rendelkező köztisztviselő bízható meg.
2) Az ügyintézők a munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást.
Közös önkormányzati hivatal szervezeti felépítése, létszáma
1) A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységei :
a. Hivatali székhely - Garabonc, Fő út 16 . - a jegyző közvetlen vezetésével.
b. Felsőrajki kirendeltség 8767 Felsőrajk, Kossuth Lajos utca. 8. az aljegyző vezetésével.
c. Ügyfélszolgálati Irodák:
Kerecsenyi Ügyfélszolgálati Iroda : 8745 Kerecseny, Deák Ferenc utca 52.
Orosztonyi Ügyfélszolgálati Iroda: 8744 Orosztony, Szent Imre utca 1.
Zalaszabari Ügyfélszolgálati Iroda: 8743 Zalaszabar, Újtelep utca 1.
a jegyző közvetlen vezetésével.
2) A közös önkormányzati hivatal szervezeti felépítését a 3. számú melléklet tartalmazza
3) A közös önkormányzati hivatali létszáma: 15 fő
Garabonci székhely
jegyző 1 fő
pénzügyi ügyintéző 2 fő
adó ügyintéző 1 fő
igazgatási ügyintéző 2 fő
Felsőrajk kirendeltség
aljegyző 1 fő
pénzügyi ügyintéző 2 fő
adó ügyintéző 1 fő
igazgatási ügyintéző 1 fő
Ügyfélszolgálati Irodák
pénzügyi ügyintéző 1 fő
igazgatási ügyintéző 3 fő
A közszolgálati tisztviselők teljes munkaidős állásban foglalkoztatottak.
Hétfő: 8:00 - 16.30
Kedd: 8.00- 16.30
Szerda: 8.00 - 16.30
Csütörtök: 8.00 - 16.30
Péntek: 8.00 - 14.00
4) A közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási ideje
Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal
8747 Garabonc, Fő út 16.
Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig 8.00-16.00-ig
pénteken 8.00-12.00-ig
Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal Felsőrajki Kirendeltsége
8767 Felsőrajk, Kossuth Lajos utca 8.
Ügyfélfogadás.: hétfőtől csütörtökig 8.00-16.00-ig
pénteken 8.00-12.00-ig
Ügyfélszolgálati Irodák
Zalaszabar
8743 Zalaszabar, Újtelep utca 1.
Ügyfélfogadás.: hétfőtől csütörtökig 8.00-16.00-ig
pénteken 8.00-12.00-ig
Orosztony
8744 Orosztony, Szent Imre utca 1
Ügyfélfogadás.: hétfőtől csütörtökig 8.00-16.00-ig
pénteken 8.00-12.00-ig
Kerecseny
8745 Kerecseny, Deák Ferenc utca 52.
Ügyfélfogadás.: hétfőtől csütörtökig 8.00-16.00-ig
pénteken 8.00-12.00-ig
Jegyzői ügyfélfogadás az ügyfélszolgálati irodákon:
Minden hónap első szerdai napján.
A közös önkormányzati hivatal közszolgálati tisztviselői
1. A közös önkormányzati hivatali dolgozók a helyszínen kötelesek a szükséges felvilágosításokat megadni, az ügyfelek számára , az általuk kért beadvány űrlapokat átadni, az ügyfelek beadványait átvenni és a helyben elintézhető ügyeket elintézni. Szükség esetén jogsegély szolgálatot nyújtani.
2. Az ügyfélfogadási napok és az érdemi munkához szükséges létszám megszervezése a jegyző feladata.
3. Munkaidőn kívül, illetve a heti szabad- és pihenőnapokon is el kell látni az alábbi szolgáltatásokat:
- házasságkötés
- választások, népszavazás lebonyolítása
- testületi ülések, közmeghallgatások
- halasztást nem tűrő közérdekű feladatok
4. A dolgozó kiküldetése során felmerülő költségek elszámolása utólag történik. Az útiszámlákat a jegyző , aljegyző igazolása után lehet számfejteni.
5. A szabályzat hatálya alá tartozó köztisztviselők, megbízási díjjal foglalkoztatottak részéről bármilyen előny, ajándék, ígérvény elfogadása és adása tilos. Amennyiben erre vonatkozóan bármilyen tény, vagy alapos gyanú merül fel elárást kell indítani.
6. A köztisztviselői vagyonnyilatkozat nyomtatványt és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának 1 .-2. melléklete tartalmazza.
Munkaértekezlet
Szükség szerint , de évenként legalább két alkalommal hivatali munkaértekezletet kell tartani. Munkaértekezleten átfogóan, értékelni kell a hivatal tevékenységét , meg kell határozni a következő időszak fontosabb feladatait, tennivalóit. A munkaértekezletre a polgármestereket meg kell hívni.
Pénzügyi, számviteli rend
A közös önkormányzati hivatal pénzügyi - számviteli rendjét külön szabályzat tartalmazza .
ügykezelési , munka- tűz balesetvédelmi és más jogterületeket érintő rendelkezéseit külön szabályzatok tartalmazzák .
Ügyiratkezelés speciális szabályai
A Közös Önkormányzati Hivatal ügyiratkezelése központosított, az ASP iratkezelő rendszer alkalmazásával történik. Az iratok iktatását és szerelésük legfontosabb teendőit a számítógépes nyilvántartással kapcsolatos feladatokat az erre kijelölt dolgozók a munkaköri leírásokban rögzítettek szerint végzik. Az iratkezelés részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza.
Kiadmányozás rendje
1) A polgármester kiadmányozza
- a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben keletkezett iratokat,
- a testület, vagy más szerv elé készülő előterjesztéseket,
- az önkormányzat, a képviselő-testület nevében készült iratokat, megállapodásokat, szerződéseket,
- egyes iratok, előterjesztések kiadmányozását az általa meghatározott személyre polgármesteri utasításban átruházhatja;
2) A jegyző kiadmányozza
- a hatáskörébe tartozó és a másra át nem ruházott ügyekben készült iratokat.
A jegyző által átruházott kiadmányozást jegyzői utasítás szabályozza.
Gazdálkodási feladatok ellátása
1) Gazdálkodási feladatok ellátására az irányító szerv Garabonci Közös Önkormányzati Hivatalát kijelölte
- Zalaszabari Napköziotthonos Óvoda,
- Orosztonyi Napköziotthonos Óvoda,
- Orosztonyi Napköziotthonos Óvoda Intézményfenntartó Társulás,
- Felsőrajki Arany János Napköziotthonos Óvoda,
- Felsőrajki Arany János Napköziotthonos Óvoda Intézményi Társulása ,
- Roma Nemzetiségi Önkormányzat Garabonc,
- Nagyradai Roma Nemzetiségi Önkormányazt tekintetében
2) A Közös Önkormányzati Hivatal pénzeszközeinek terhére kötelezettséget a jegyző, illetőleg az általa megbízott személy vállalhat, melyet a megfelelő képzettséggel rendelkező pénzügyi ügyintéző ellenjegyez.
3) Utalványozást a Közös Önkormányzati Hivatal számlájáról a jegyző vagy az általa megbízott személy végezhet.
4) A gazdálkodásra az államháztartásról és a számvitelről szóló törvényben és a végrehajtásukról rendelkező jogszabályokban meghatározott, a hivatali SZMSZ függelékét képező hivatali Ügyrend belső szabályzatok irányadók.
Szabadság engedélyezése
Szabadság igénybevételét egy nappal az igénybevételt megelőzően be kell jelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Jegyző szabadságát Garabonc Község Polgármestere, az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi. Az aljegyző szabadságát a jegyző engedélyezi. A hivatal dolgozóinak a szabadságát a jegyző ill. az aljegyző engedélyezi.
Záró rendelkezések
A közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatát az önkormányzatok képviselőtestületeinek jóváhagyását követő napon lép hatályba.
László Árpád
jegyző
Záradék:
Garabonc Község Polgármestere 19/2020.(V.29.) határozatával
Nagyrada Község Polgármestere 21/2020.(V.22.) határozatával
Zalaszabar Község Polgármestere 21/2020.(VI.16.) határozatával
Orosztony Község Polgármestere 16/2020.(VI.03.) határozatával
Kerecseny Község Polgármestere 12/2020.(V.26.) határozatával
Alsórajk Község Polgármestere 20/2020.(VI.12.) határozatával
Pötréte Község Polgármestere 17/2020.(VI.12.) határozatával
Felsőrajk Község Polgármestere 30/2020.(V.12.) határozatával jóváhagyta.
László Árpád
jegyző

2. függelék a 6/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez

A képviselőtestület névsora:
Tulok Ferenc polgármester, Anda Zoltán alpolgármester, Kovács Ottó alpolgármester, Horváth Zsolt képviselő, Zsiga Zsolt képviselő

3. függelék a 6/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület állandó bizottságának megnevezése: Ügyrendi Bizottság
A bizottság tagjainak névsora: Zsiga Zsolt elnök, Horváth Zsolt tag, Kovács Ottó tag

4. függelék a 6/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez

Önkormányzat társulásai:
- Zalaispa Hulladékgazdálkodási Társulás

5.függelék a 6/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez

Szabályzat a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól:
Általános rendelkezések
1. A képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettségére az Mötv. 39. § (1) bekezdésében foglaltak irányadók.
A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok
1. A kitöltéskori állapotnak megfelelően adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát az Ügyrendi Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság) címezve kell benyújtani az Mötv. 39. § (1) bekezdésében foglalt határidőben.
2. A vagyonnyilatkozatokat a jegyző veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről. Az átvételi igazolásokat az 1. számú függelék tartalmazza.
3. A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át az átvételre jogosult köztisztviselőnek.
4. A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.
A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai
1. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, lemezszekrényben kell tárolni.
2. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról a 2-3. számú függelék szerinti nyilvántartást kell vezetni.
3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet a II./2. pont alatti köztisztviselő végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.
4. A vagyonnyilatkozatok nyilvánosságára az Mötv. 39. § (3) bekezdésében foglaltak irányadók.
5. A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.
6. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselőtestületi tagnak, melyről igazolást kell kiállítani.
7. A képviselő megbízatásának megszűnésekkor a Bizottság a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.
A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással
kapcsolatos szabályok
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezésről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki haladéktalanul bejelenti az azonosító adatokat.
2. az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kedvezményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kedvezményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
3. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kedvezményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállás nélkül elutasítja a kedvezményezést.
4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a 4. számú függelék szerint vezetett „Betekintési nyilvántartás”-ban dokumentálni kell.
5. A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő-testület a soron következő ülésén tájékoztatja.
Felelősségi szabályok
1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adtakezelés jogszerűségéért a bizottság a felelős.
2. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.
3. A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a II./2. pont szerinti köztisztviselő felelős.
1. sz. függelék
IGAZOLÁS
A vagyonnyilatkozatok átvételéről
Alulírott …………………………………… mint a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett helyi önkormányzati képviselő, a mai napon az alábbi vagyonnyilatkozatot adom át:
……………………………. helyi önkormányzati képviselő
…………………………….. házastárs/élettárs
……………………………… gyermek
……………………………… gyermek
……………………………… gyermek
……………………………… gyermek
Garabonc, 20.... …………………. hó ………….. nap
…………………………… ………………………
átadó átvevő
2. sz. függelék
NYILVÁNTARTÁS
A vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárásáról

Sorszám

Nyilatkozattételre kötelezett

Hozzátartozó vagyonnyilatkozatok száma

Átvétel

Házastárs/élettárs

Gyermek

időpontja

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

3. sz. függelék
NYILVÁNTARTÁS
a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési eljárásáról
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kedvezményező neve, címe:
Név: ………………………………..
Cím: ………………………………………………..
2. Az eljárás kezdeményezésének időpontja: ………………….………..
3. Az eljárásban érintett képviselő: ……………………………………..
4. A vagyonnyilatkozat kifogásolt része: …………………………….............
5. A 4. pont megjelölésének hiányában a hiánypótlásra felhívás időpontja: ……………………..
6. Az érintett tájékoztatásának időpontja a bejelentésről: ………………………..
7. Az azonosító adatok átadásának időpontja a Bizottság részére: ………………………….
8. A Bizottság ülésének időpontja: ………………………………..
9. Az eljárás eredménye: ………………………………..
A bejelentés elutasítva, mert
- Nyilvánvalóan alaptalan;
- A bejelentő a hiánypótlásnak nem tett eleget;
- Az ismételt kedvezményezés új tényállást nem tartalmaz
1. A bejelentés alapján a Bizottság az alábbiakat állapította meg.
10. Az azonosító adatok törlésének időpontja: ……………………………………..
11. A Képviselő-testület tájékoztatásának időpontja az eljárás eredményéről: …..…………….
4. sz. függelék
NYILVÁNTARTÁS
A vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről

Betekintő személy neve

Aláírása

Betekintés időpontja

Megjegyzés

6.függelék a 6/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat alaptevékenység besorolása, kormányzati funkciói