Zalamerenye Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (VI.7.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásokról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

Hatályos: 2023. 09. 13

Zalamerenye Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (VI. 7.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásokról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

2023.09.13.

Zalamerenye Község Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzetben, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján Zalamerenye Község Önkormányzata Képviselőtestületének feladat- és hatáskörében eljárva, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 60. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdés b) pontjában, 92. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § (1) E rendelet célja, hogy a település szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza Zalamerenye Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) által biztosított szociális célú települési támogatás keretében nyújtott ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját.

(2) Az e rendeletben szabályozott támogatások csak akkor biztosíthatók, ha az egyének önmagukért és családjukért kellő felelősséget vállalnak és elvárható módon közreműködnek anyagi és szociális helyzetük jobbításáért. A szociális ellátásokat a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Zalamerenye Község területén életvitelszerűen élő állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoc.tv.) 3. § (1)-(4) bekezdéseiben, és a 6. §-ban meghatározott személyekre.

(2) Életvitelszerűen él Zalamerenye községben az a személy, aki számára zalamerenyei lakóingatlan szolgál ténylegesen, életvitelszerűen lakóhelyéül, ahonnan életét szervezi (pl. rendszeresen innen indul munkába vagy oktatási intézménybe, illetve ide tér haza), ahol a magánszemély az életviteléhez szükséges tevékenységeket – úgymint étkezés, főzés, mosás stb. – legjellemzőbben folytatja, amely családi élete helyszínéül szolgál, amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve amely elsődleges elérhetőségi címeként (levelezési címeként) jelenik meg a hatóságoknál, közmű szolgáltatóknál. Az életvitelszerűséget a kérelmezőnek minden esetben igazolnia kell. Ehhez szükséges közüzemi számlákat csatolni kell (a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapról).

(3) A kérelem elbírálása során a Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Önkormányzati Hivatal) környezettanulmányt készít az életvitelszerűség ellenőrzésének alátámasztásához.

3. Eljárási rendelkezések

3. § (1) A rendelet meghatározza a pénzbeli, a természetbeni és a személyes gondoskodás körében nyújtott ellátások Szoc.tv.-ben nem szabályozott feltételeit, a szociális rászorultságot, valamint az ellátások iránti igények benyújtásának, elbírálásának, folyósításának, felülvizsgálatának és ellenőrzésének szabályait.

(2) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre, vagy hivatalból indulhat.

(3) Az ellátás iránti kérelmet az érdekelt, illetve az terjeszti elő, aki a rászoruló helyzetéről tudomást szerez. A kérelmet szóban, vagy írásban a Önkormányzati Hivatalnál lehet benyújtani. Az életvitelszerűséget a kérelmezőnek minden esetben igazolnia kell. Ehhez szükséges közüzemi számlákat csatolni kell (a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapról).

(4) A kérelem elbírálása során a Önkormányzati Hivatal környezettanulmányt készít az életvitelszerűség ellenőrzésének alátámasztásához.

(5) A kérelemhez csatolni, vagy a nyomtatványon szükség szerint igazolni kell a jövedelemre, munkaviszonyra, vagyoni helyzetre, tanulói jogviszonyra, egészségi állapotra, munkaképesség megváltozására, közmű kiadásokra, az együtt élő családtagok személyi adataira, családi állapotra, valamint az ellátás érdemi elbírálásához szükséges egyéb adatokra vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat.

(6) Kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga, családja, illetve a háztartás tagjai jövedelmi viszonyairól igazolást csatolni. Ezt az igazolást elsősorban a NAV-tól kért igazolással teheti meg.

(7) Ha jövedelmi viszonyai más szerv által történő igazolására nincs mód, vagy jövedelme nem mérhető, vagy olyan vállalkozást folytat, amelyből származó jövedelme az adójogszabályok szerint nem képez adóalapot, vagy bármilyen más jövedelme van, akkor erre vonatkozóan köteles büntetőjogi felelősség tudatában nyilatkozatot tenni.

(8) Amennyiben az érdekeltnek vagy családtagjának vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik jövedelme, illetve kétség merül fel a nyilatkozata valódisága tekintetében az Önkormányzati Hivatal kérheti az NAV igazolását a jövedelemalap tisztázása érdekében.

(9) A támogatások megállapítása előtt a családnál a kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható.

(10) Amennyiben az érdekelt az Szoc.tv.-ben, valamint e rendeletben előírt adatközlési kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, a környezettanulmány felvételét nem teszi lehetővé, a kérelmet el kell utasítani.

(11) A kérelemnek teljes egészében helyet adó elsőfokú döntés esetén ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.

(12) Az Önkormányzati Hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatok valódiságát ellenőrizni jogosult.

(13) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg az ellátást részére hivatalból meg lehet állapítani.

(14) A rendelet alkalmazásában vagyon alatt az Szoc.tv. 4. § (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott vagyon fogalmát kell érteni.

4. § (1) Ha a hatáskör gyakorlója a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kötelezett, illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.

(2) Megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének másfélszeresét, egyéb esetben a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg, és az Szoc.tv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik.

(3) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

5. § Az Önkormányzat Képviselő-testülete feladat- és hatáskörébe utalt e rendeletben szabályozott kérelmeket a Polgármester bírálja el, a 17. § (6) bekezdésében foglalt eltérésekkel.

4. Az ellátások rendszere

6. § (1) E rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások finanszírozására az Önkormányzat költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.

(2) Települési támogatások:

a) iskoláztatási támogatás

b) beteggondozási támogatás

c) gyógyszerköltség támogatás

d) lakásfenntartási támogatás

e) babakelengye támogatás

f) karácsonyi támogatás

(3) Rendkívüli települési támogatások:

a) temetési támogatás

b) eseti rendkívüli támogatás

c) kamatmentes kölcsön

(4) Az önkormányzat által megállapított ellátásokat az Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Osztálya utalja ki, és elkészíti az utalásokkal, kifizetésekkel kapcsolatos dokumentumokat.

II. Fejezet

Települési támogatások

5. Iskoláztatási támogatás

7. § (1) Települési támogatás formájában adható iskoláztatási támogatás a tanköteles, illetve rendszeres iskolai oktatásban részesülő gyermekek részére, évente egy alkalommal, amennyiben a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum ötszörösét nem haladja meg, és a család nem rendelkezik az e rendeletben meghatározott mértéket meghaladó vagyonnal.

(2) A rendszeres iskolai oktatásban való részvételt igazolni kell.

(3) A támogatás összege általános iskolai oktatásban részesülő gyermek esetén legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 53%-a, közép- és felsőfokú oktatásban részesülő gyermek esetén legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 60%-a.

(4) A támogatási összeg megállapításánál figyelembe kell venni a kérelmező gyermekére való tekintettel milyen állami és önkormányzati támogatásokban részesült a kérelem benyújtásának évében.

(5) A kérelem benyújtásának határideje tárgyév július 15-től október 31-ig terjed.

(6) Az elbírálásra legkésőbb november 15-ig kerül sor.

6. Beteggondozási támogatás

8. § (1) A Képviselőtestület beteggondozási támogatást állapít meg az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1 §-ában meghatározott nagykorú hozzátartozó (továbbiakban: ápoló), 18. életévét betöltött tartós beteg személy (továbbiakban: ápolt) gondozását, ápolását végzi,

b) az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén 250 %-át.

(2) Az állandó és tartós gondozás tényének vizsgálata céljából, az Önkormányzati Hivatal a támogatás megállapítása és felülvizsgálata során környezettanulmányt készít.

(3) A beteggondozási támogatás havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott ápolási díj alapösszegének 80 %-a, amely független az ápoltak számától.

(4) Az ápolási kötelezettség teljesítését szükség szerint, a jogosultság fennállását pedig kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

(5) Nem jogosult beteggondozási támogatásra a hozzátartozó, ha

a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója

b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja a beteggondozási támogatás összegét,

c) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.

(6) A beteggondozási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal,

(7) Az ápolt személy halála esetén az beteggondozási támogatás folyósítását a halál időpontja hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

7. Gyógyszerköltség támogatás

9. § (1) Gyógyszerköltség támogatásra jogosult az:

a) akinek családjában az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 300 %-át, egyedül élő illetőleg gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében 400%-át, és

b) a családja nem rendelkezik az e rendeletben meghatározott mértéket meghaladó vagyonnal.

c) a közgyógyellátásról szóló szabályok szerint közgyógyellátásra nem jogosult és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja a nyugdíjminimum összegének 15 %-át.

(2) A támogatás összege az igazolt havi gyógyszerköltség 4.000 Ft-ot meghaladó részének megfelelő összeg, de legfeljebb havi 6.000 Ft, a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. A támogatás időtartama 6 hónap, folyósítására két alkalommal kerül sor, először a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követően 5 napon belül, majd a negyedik hónap 15. napjáig kerül sor. (3 havi egy összegben). Jogosultság esetén a benyújtás hónapjának első napjától kerül megállapításara a támogatás.

(3) A támogatás iránti kérelem jogosultság esetén ismételten igényelhető.

(4) Amennyiben a támogatásban részesülő személy egészségi állapotában változás következik be és a gyógyszertámogatás alapjául szolgáló rendszeres gyógyszerköltség összege legalább 1.000 Ft-tal emelkedik, a támogatott személy kérelmére lehetőség van a támogatás összegének év közbeni felülvizsgálatára.

(5) A támogatás felhasználásról köteles névre szóló számlával elszámolni, amely ismételt igénylés esetén a kérelem kötelező mellékletét képezi

8. Lakásfenntartási támogatás

10. § (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez lakásfenntartási támogatást nyújt. E támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújtott támogatásnak minősül.

(2) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartás

a) (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 Ft/m2 (ezt az éves költségvetési tv. határozta meg).

(8) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(9) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(10) A (9) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik , ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(11) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani, mely a jogosultat a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

11. § (1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

9. Babakelengye támogatás

12. § (1) Azoknak a zalamerenyei állandó lakos szülő(k)nek, akinek a rendelet hatálybalépését követően gyermeke születik a képviselőtestület babakelengye támogatást nyújt, amennyiben a kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének hétszeresét.

(2) A támogatás gyermekenként 50.000, - Ft, amely a gyermek születését követően 9 hónap belül igényelhető.

(3) A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a Védőnői Szolgálat igazolását arról, hogy az anya a gyermek születésének időpontjában a gondozásában állt, valamint élettársak esetén az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozatot.

10. Karácsonyi támogatás

13. § (1) A Zalamerenye községben legalább tíz éve állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok részére egyszeri karácsonyi támogatás állapítható meg, amennyiben az önkormányzat adott évi költségvetésnek szociális kerete erre fedezetet biztosít.

(2) A jogosultság feltétele, hogy a kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó nettó jövedelme ne haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének hétszeresét.

(3) A támogatási kérelem a tárgyév december 1. és december 15. között nyújtható be, a támogatás a tárgyév december 23. napjáig fizethető ki az önkormányzat házipénztára útján.

III. Fejezet

Rendkívüli települési támogatások

11. Temetési támogatás

14. § (1) Temetési támogatásban részesíthető az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A jogosultság feltétele, hogy a kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó nettó jövedelme ne haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének hétszeresét.

(3) Nem részesíthető e jogcímen segélyben az a személy, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(4) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá

b) a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója (házastársa, egyenes ágbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, örökbefogadó-, mostoha- és a nevelőszülője, valamint testvére) nevére – kiállított számla eredeti példányát, amelyet az igénylőnek vissza kell adni.

(5) A temetési költségekhez történő hozzájárulásonként megállapított rendkívüli települési támogatás összege 30.000 Ft.

(6) A temetési segély megállapítható a temetés költségeit igazoló számla hiányában is – ha a támogatást megítélő határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségről. Ez esetben a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.

12. Eseti rendkívüli támogatás

15. § Eseti rendkívüli támogatásban részesíthető az, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha

a) a kérelmező vagy a kérelmező családjában élő személy tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos és emiatt a kérelmezőnél, illetőleg a kérelmező családjában jelentős alkalmi kiadások merültek fel, vagy

b) a kérelmezőt, vagy a kérelmező családjában élő személyt elemi kár, vagy súlyos baleset érte, vagy a nevezettek valamelyike bűntény áldozata lett, vagy

c) a kérelmező valamely rendszeres pénzellátásának (pl.: valamely társadalombiztosítási nyugellátási forma) kifizetése a kérelmező önhibáján kívüli okból késik, vagy

d) a kérelmező az a) - c) pontokban leírtakon kívüli egyéb alkalmi többletkiadást teljesít és ennek eredményeképpen maga, vagy családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni.

16. § (1) Az eseti támogatásra való jogosultság megállapításának jövedelmi értékhatára családban élő esetén, az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum összegének 450%- át.

(2) Egyedülálló, egyedül élő személy, valamint gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum összegének 500%- át.

(3) Az eseti támogatás egy naptári éven belül ugyanannak a családnak legfeljebb öt alkalommal adható, melynek mértéke alkalmanként nem lehet kevesebb 3.000 Ft-nál és összesen az öregségi nyugdíjminimum háromszorosát nem haladhatja meg.

13. Kamatmentes kölcsön

17. § (1) Az eseti támogatás kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. A kölcsön családonként évente egyszer adható, mértéke a 80.000 Ft-ot nem haladhatja meg. A kölcsön visszafizetésének ideje legfeljebb 4 hónap.

(2) A szociális kölcsön folyósításának feltételei:

a) a családban az 1 főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 3-szorosát nem haladja meg,

b) a kérelmező, vagy vele közös háztartásban élő családtagjának ne legyen az önkormányzattal szemben fennálló lakásvásárlási kölcsön hátraléka, illetve egyéb tartozása,

c) a kölcsön megtérülése biztosított legyen,

d) a család nem rendelkezik az e rendeletben meghatározott mértéket meghaladó vagyonnal,

e) a rendkívüli élethelyzetet hitelt érdemlően igazolni kell.

(3) A kölcsön felhasználható elsősorban: lakásfelújításra, korszerűsítésre, a család létfenntartását veszélyeztető anyagi nehézségek esetén: különösen hosszantartó és /vagy súlyos betegség, háztartási berendezések meghibásodása, elemi kár, rendszeres pénzellátás folyósítását megelőző ellátatlan időszak, betörés, lopás, közlekedési vagy egyéb baleset miatti anyagi nehézségek.

(4) Ha az ügy összes körülményére tekintettel feltételezhető, hogy a kérelmező a kölcsönt, vagy annak egy részét nem a kérelemben megjelölt célra használja, azt természetbeni szolgáltatásként kell nyújtani, amennyiben a kölcsön hiányában életveszélyes, illetve súlyos veszélyhelyzet jön létre.

(5) A határozatban foglalt céltól eltérő felhasználás és 15 napon túli késedelmes törlesztés esetén a kölcsön egy összegben, 8 napon belül visszafizetendő. Késedelmes törlesztés esetén a támogatott család 3 évig nem részesülhet kamatmentes kölcsön támogatásban.

(6) A szociális kölcsönkérelemről a polgármester dönt, azzal, hogy a soron következő testületi ülésen beszámolási kötelezettsége van. Az (1) bekezdésben meghatározott összegnél magasabb igény, illetve hosszabb lejáratú kölcsön kérelem elbírálásáról a képviselőtestület dönt.

(7) Szociális kölcsön ugyanazon család részére akkor állapítható meg ismételten, ha a korábbi támogatásról az előírásoknak megfelelően bizonylatokkal elszámolt

(8) A szociális kölcsön határozatban megjelölt célra történő felhasználását az Önkormányzati Hivatal a helyszínen ellenőrzi.

14. Köztemetés

18. § (1) A polgármester önkormányzati hatáskörben eljárva gondoskodik az Szoc.tv. 48. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.

(2) Közköltségen csak a legolcsóbb temetés rendelhető el.

(3) Az Szoc.tv. 48. § (3) bekezdés b) pontja alapján a köztemetés költségének megtérítésére kötelezett személy részére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítést ad, ha a költségek viselésére kötelezett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

19. § (1) A személyes gondoskodás keretébe tartozó – az önkormányzat által biztosított – szociális alapellátási formák:

a) étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) családsegítés

d) falugondnoki szolgáltatás

(2) Az ellátás iránti kérelem az Szoc.tv. 93. § (1) bekezdésében meghatározott módon:

a) Étkeztetés esetén a falugondnoknál

b) falugondnoki szolgálat esetében a 23. §. rendelkezései szerint nyújtható be

(3) A 19. § (1) bekezdésében foglalt szociális szolgáltatások közül az étkeztetés iránti kérelemről a polgármester dönt.

(4) Étkeztetés esetében a polgármester az ellátás igénybevételéről szóló döntésről értesíti az ellátást igénylőt vagy törvényes képviselőjét, illetve az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az ellátást igénylővel, illetőleg törvényes képviselőjével az Szoc.tv. 94/C. § (3) bekezdésének megfelelő tartalmú megállapodást köt.

(5) Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője a (3) bekezdés szerinti döntést vitatja, a (4) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a képviselő-testülethez fordulhat. A képviselőtestület határozattal dönt.”

(6) Sürgősség esetén – ha annak elmulasztása életveszéllyel járna – külön eljárás nélkül köteles az intézmény ellátást nyújtani.

(7) Az alapellátás megszűnik, ha:

a) a jogosult meghal,

b) az ellátás alapjául szolgáló körülmények nem állnak fenn,

c) az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellátást – indokolatlanul – 30 munkanapon át folyamatosan nem veszi igénybe a jogosult.

(8) A rendelet 20. §. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ellátás esetében személyes gondoskodásért fizetendő intézményi térítési díjat a képviselőtestület az Szoc.tv. térítési díjra vonatkozó rendelkezései figyelembevételével évente 2 alkalommal állapíthatja meg e rendelet 9. mellékleteként.

(9) A személyi térítési díjat az étkeztetés esetében a polgármester állapítja meg. Megállapítására és megfizetésére az Szoc.tv. 114-119/B. §-aiban, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendeletben meghatározottak az irányadók.

(10) Amennyiben az ellátott, törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, a polgármester Szoc.tv. 115. § (2) bekezdése szerinti értesítése ellen a kézhezvételtől számított 8 napon belül a Képviselő-testülethez fordulhat.

(11) ) Amennyiben az ellátott, törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, illetve elengedését kezdeményezi, erre irányuló kérelmet az (10) bekezdésben meghatározott határidőt követően abban az esetben nyújthat be, ha a térítési díj megállapításának alapjául szolgáló tényekben (havi jövedelem) változás történt. A kérelemről étkeztetés esetében a polgármester dönt. Az ellátott, törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a döntés ellen a kézhezvételtől számított 8 napon belül a képviselő-testülethez fordulhat.

(12) A képviselőtestület a személyi térítési díj csökkentéséről vagy elengedéséről a jogosult jövedelmi, vagyoni viszonyai, egészségi állapota és szociális helyzete figyelembevételével, határozattal dönt. A személyi térítési díjat abban az esetben csökkentheti vagy engedheti el, ha a díj megfizetése – figyelembe véve a havi rendszeres kiadásokat is – a jogosult, törvényes képviselője, illetve a térítési díjat megfizető személy létfenntartását veszélyezteti. Nem csökkenthető vagy engedhető el a személyi térítési díj, ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött.

(13) A rendelet 19. §. (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott ellátás esetében személyes gondoskodásért fizetendő intézményi térítési díjat a képviselőtestület az Szoc.tv. térítési díjra vonatkozó rendelkezései figyelembevételével évente 2 alkalommal állapíthatja meg e rendelet 10. mellékleteként.

(14) Térítésmentes ellátásban kell részesíteni azt a személyt, aki semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, vagyona nincs, tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

15. Étkeztetés

20. § (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk,

d) pszichiátriai betegségük,

e) szenvedélybetegségük, vagy

f) hajléktalanságuk miatt.

(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki személyi azonosításra alkalmas okmány másolatával igazolja, hogy 62. életévét betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a háziorvos/kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki önmaga ellátására részben képes és fogyatékosságát az Szoc.tv. 65/C. § (6) bekezdésében foglaltak szerint igazolja.

(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegséget a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 21. §-ában meghatározott szakvéleménnyel kell igazolni.

(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki - nyilatkozata szerint – bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(7) Az étkeztetést az önkormányzat a közétkeztetést végző szolgáltatóval kötött külön szerződés alapján biztosítja.

16. Házi segítségnyújtás

21. § Az Önkormányzat az Szoc.tv. 63. §-a szerinti házi segítségnyújtás szolgáltatást a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott Szociális Alapellátó Szolgálat útján biztosítja.

17. Családsegítés

22. § Az Önkormányzat az Szoc.tv. 64. §-a szerinti családsegítés szolgáltatást a Zalakarosi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.

18. Falugondnoki Szolgálat

23. § (1) Az Önkormányzat az Szoc.tv. 60. §-a szerinti falugondnoki szolgáltatást 1 fő falugondnoki álláshely fenntartásával, saját hatáskörben biztosítja.

(2) A falugondnokot pályázati eljárás lefolytatása útján határozatlan időre főfoglalkozású (teljes munkaidős) önkormányzati közalkalmazotti munkakörbe a Képviselőtestület nevezi ki. A munkáltatói jogkör gyakorlója a Képviselőtestület.

(3) A falugondnok felett az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(4) A falugondnok tevékenységét a Képviselőtestület által jóváhagyott a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet figyelembe vételével összeállított szakmai program és a munkaköri leírásában foglaltak szerint látja el.

(5) A falugondnok az elvégzett munkáról a tárgyévet követő minden év március 31-ig köteles beszámolni a Képviselő-testületnek.

(6) A falugondnok a feladatellátás eredményességének, hatékonyságának növelése érdekében kapcsolatot tart az Országos és Megyei Falugondnoki Hálózattal és részt vesz ezen szervezetek által a falugondnokok és tanyagondnokok részére szervezett szakmai találkozókon, továbbképzéseken együttműködik, az ellátási területén működő szociális, gyermekjóléti-gyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási és munkaügyi szolgáltatókkal, intézményekkel.

(7) Az Önkormányzat a falugondnoki feladatok ellátásához személyszállításra alkalmas, érvényes műszaki vizsgával, kötelező felelősség- és CASCO biztosítással rendelkező üzemképes gépjárművet biztosít. A gépjármű üzemképes állapotáért a falugondnok a felelős, aki a gépjármű rendellenes használatából, valamint a falugondnok hibájából a gépjárműben vagy idegen dologban keletkezett károkért anyagi felelősséggel tartozik.

(8) Az Önkormányzat a falugondnoki feladatok ellátásához a falugondnok részére mobiltelefont biztosít.

(9) A falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások közül alapfeladatnak minősül

a) a közreműködés

aa) az étkeztetésben,

ab) a házi segítségnyújtásban,

ac) a közösségi és szociális információk szolgáltatásában;

b) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, így

ba) a háziorvosi rendelésre szállítás,

bb) az egyéb egészségügyi intézménybe szállítás,

bc) a gyógyszer kiváltáshoz és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása;

c) az óvodáskorú gyermekek szállítása, így

ca) az óvodába szállítás,

cb) az egyéb gyermekszállítás.

(10) A falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások közül kiegészítő feladatnak minősülnek a lakossági szolgáltatások, így

a) a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése,

b) az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása,

c) az egyéb lakossági szolgáltatások.

(11) A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott, az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatásnak minősül

a) az önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére,

b) a falugondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendők ellátása.

(12) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára szóban vagy írásban történik.

(13) Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt – az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve – a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével, vagy – ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta – önállóan terjesztheti elő.

(14) A kérelemben meg kell jelölni azt az okot és célt, aminek érdekében a falugondnoki szolgáltatást igénybe kívánja venni.

(15) A falugondnok nyilvántartást köteles vezetni a szolgáltatási igényekről és azok teljesítéséről.

(16) A falugondnoki szolgáltatás körébe tartozó feladatok napi, heti, havi megszervezése – az előre bejelentett és idő közben felmerült igények ismeretében - a falugondnok feladata és felelőssége.

(17) A rendeletben meghatározott és a szakmai programban szabályozott közvetlen, személyes szolgáltatás jellegű alap- és kiegészítő feladatok igénybevétele térítésmentes.

(18) A szolgáltatás biztosításáról vagy a kérelem elutasításáról a falugondnok köteles az igénylőt haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül tájékoztatni. Amennyiben az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője a falugondnok döntését vitatja, a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a polgármesterhez fordulhat panasszal.

V. Fejezet

Záró rendelkezés

24. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 6/2015. (II.28.) önkormányzati rendelet.

25. § Ez a rendelet 2021. június 8-án lép hatályba.

1. melléklet

Kérelem rendkívüli települési támogatás megállapítására (Eseti átmeneti támogatás)

2. melléklet

Kérelem rendkívüli települési támogatás megállapítására (Kamatmentes kölcsön)

3. melléklet

Kérelem rendkívüli települési támogatás megállapítására (TEMETÉSI TÁMOGATÁS)

4. melléklet

Kérelem Települési támogatás megállapítására (iskoláztatási támogatás)

5. melléklet

Kérelem Települési támogatás megállapítására (Babakelengye támogatás)

6. melléklet

Kérelem Települési támogatás megállapítására (Beteggondozási támogatás)

7. melléklet

Kérelem Települési támogatás megállapítására (lakásfenntartási támogatás)

8. melléklet

Kérelem Települési támogatás megállapítására (gyógyszerköltség támogatás)

9. melléklet

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez szociális étkeztetés

10. melléklet

SZOCIÁLIS ÉTKEZTETÉS

11. melléklet

Kérelem Települési támogatás megállapítására (Karácsonyi támogatás)