Vácegres Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (IV.27.) önkormányzati rendelete

a temetőkről és a temetkezésről

Hatályos: 2015. 05. 01

Vácegres Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Önkormányzat) a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 20§. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, élve a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv., valamint az ezt módosító 2013. évi CXXXVIII. törvényben (továbbiakban: TV) kapott felhatalmazással, figyelemmel a Tv. végrehajtásáról rendelkező 145/1999. (X.l.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) szabályaira, az alábbi rendeletet alkotja:


Általános rendelkezések

l. §

A jelen rendelet hatálya az alábbi temetőkre és temetőrészekre (továbbiakban: temető) terjed ki:

Vácegres községi temetők, önkormányzati és egyházi tulajdonban vannak, amelyekben az egyházak és az önkormányzat a temetők fenntartására vonatkozó kötelezettségüket teljesítik.

2. §


Értelmező rendelkezések:

  1. temető: a település igazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyeket az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak;
  2. köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, illetőleg a temetőnek az a része, amelyben az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti;
  3. temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urnacsarnokházban vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál;
  4. temetési hely: a temetőben vagy temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól;
  5. kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla;
  6. kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.

Temetési helyek, sírjelek

3. §

(1) A temetőkben az alábbi típusú temetési helyeket kell biztosítani: Koporsós

(2) Koporsós temetés esetén a temetési hely lehet egyes sírhely, kettős sírhely és sírbolt. Az egyes sírhely alapmérete egy koporsó, a kettős sírhely alapmérete két egymás melletti koporsó befogadására alkalmas sírgödör.

(3) A koporsó egy holttest elhelyezését szolgálja. Az eltemettető ettől eltérően rendelkezhet, ha az anya halála és az újszülött perinatális halála miatt ez eltemetés egy időben történik.

(4) A sírgödör mélysége 200 cm. Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélységbe kerüljön. A sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával természetes - a talajban lebomló - anyaggal burkolni lehet.

(5) Oldalirányú üreggel ellátott egyes vagy kettős sírhelyet nem szabad létesíteni.

(6) A sírboltot (kripta) legalább kettő koporsó elhelyezését biztosító al- és felépítményből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadó koporsók száma határozza meg. Sírbolt a temető tulajdonosának hozzájárulásával, a külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon, építési engedéllyel építhető. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa vagy üzemeltetője jelöli ki. A tulajdonosnak a hozzájárulást meg kell adnia, ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta.

(7) A sírboltok, a gyermek, a kettős és az urnasírhelyek részére az egységes gondozás céljából külön táblát vagy sorokat lehet kijelölni.


A sírhelyek kialakítása, mérete

4. §

(1) A temetőket - nagyságtól függően - sírhelytáblákra (parcella), a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani.

(2) A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.

(3) A sírhelytáblát a folyamatos temetésre elő kell készíteni. A sírhelytáblát a tereprendezés, ültetvényezés, fásítás, valamint a sírhelytáblát határoló út megépítése előtt nem lehet használatba venni.

(4) A szabályzatban a temetők egyes területei - de legalább sírhelytáblánként az egyes temetési helyek - építészeti, kertészeti kialakításának és gondozásának részletes feltételei meghatározhatók. A feltételeket a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött szerződésben kell rögzíteni.

(5) A temetőkben alkalmazott temetési helyek szélességi, hosszúsági méretét és az egymástól való távolságát a szabályzatban kell előírni.

(6) A temetési helyen elhelyezhető sírjelek helyben szokásos legnagyobb magassága: 2 méter. E magassági méreten belül sírjel az üzemeltető részére történő előzetes bejelentés után, külön engedély nélkül létesíthető.


Sírhelyek mérete

5. §

(1) Egyes sírhely:


Hosszúság

Szélesség

Mélység

220 cm

100 cm

200 cm



(2) Kettes sírhely:


Hosszúság

Szélesség

Mélység

220 cm

200 cm

200 cm



(3) Sírok közötti távolsága sorban: 1 m

(4) Sorok közötti távolság:       1 m

(5) Parcellák, táblák között: 3 m


A rátemetés

6. §

(1) Egy felnőtt sírhelyre az üzemeltető engedélyével

a) még egy gyermek koporsó

b) a sír mélyítése mellett még egy felnőtt koporsó temethető

(2) A kettős sírhely egy-egy részébe az előző bekezdésben foglaltak szerint történhet a rátemetés.

(3) A rátemetésre vonatkozó engedélyt a tulajdonos vagy az üzemeltető a sírnyitásra vonatkozó szabályok betartása mellett adhatja meg

(4) Sírhelyeket kifalazni, kibetonozni, kideszkázni, más el nem bomló anyaggal kibélelni tilos.

Sírboltba temetés

7.§

(1) A temetőkben sírbolt építési engedély alapján létesíthető.

(2) Az engedély meglétét az építési munka megkezdésekor a tulajdonos vagy az üzemeltető köteles ellenőrizni

(3) A sírbolt felett rendelkezőnek az tekinthető, aki a rendelkezői minőségét a sírbolt könyvbe bejegyeztette.




(4) Ha a sírbolt létesítője nem rendelkezett arról, hogy kik temetkezhetnek a sírboltba, annak házastársát, egyenes ági rokonait, továbbá az utóbbiak házastársait lehet benne eltemetni.

(5) Az elhunytat - ha az eltemettetőnek nincs a temető(k)ben meglevő temetési hely felett rendelkezési joga - az elhalálozás ideje szerint sorrendben következő temetési helyre kell temetni.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérően kell eljárni, ha a házastárs részére megváltott sírhely van.

(7) A (2) bekezdésben foglalt eltérésre csak akkor kerülhet sor, ha a sírhely olyan sírhelytáblában található, amely használatba vételének a Tv. 10. § (3) bekezdésére tekintettel nincs akadálya.


Temető(k) létesítése, lezárása, megszűntetése, újra használatba vétele

8.§

(1) Köztemetők létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszűntetéséről a települési önkormányzat ( vagy az egyház ) gondoskodik.

(2) Lezárt köztemető(k)ben a temetői létesítmények közül a temető bekerítését vagy élő sövénnyel való lehatárolását, a vízvételi lehetőséget, illemhelyet és hulladéktárolót kell biztosítani.

(3) A lezárt köztemető(k) ismételten használatba vételéről, illetve kegyeleti park céljára szolgáló átalakításról a létesítésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Lezárt köztemető(k)ben az utaknak alkalmasnak kell lenniük a sírhelytáblák (parcellák) megközelítésére. A Lezárt, de megnyitásra tervezett köztemető(k) ben a megnyitást megelőzően gondoskodni kell az utak járhatóvá tételéről és karban tartásáról.

(5) A temetők és a temetkezési emlékhelyek építményei, közművei, egyéb infrastrukturális létesítményei építéséhez, létesítéséhez, továbbá a kegyeleti emlékhely létesítéséhez külön jogszabályban előírtak szerint a tulajdonosnak engedélyt kell kérni. Az építési engedélyeztetési eljárás során a közegészségügyi, a műemléki, a közlekedésügyi, a vízügyi, a tűzvédelmi és energetikai szakhatóságok működnek közre.

(6) A temető(k), temetőrész, sírhelytábla (parcella), temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint temetőkapun, ravatalozón és az érintett temetőrészeknél is ki kell függeszteni.

(7) Ha a lezárástól számított 25 éves sírhelyhasználati idő eltelt, a temető(k) tulajdonosa az újbóli temetések lehetővé tétele céljából a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet megszüntetheti. A megszüntetést megelőzően hirdetményben, továbbá három alkalommal legalább egy országos és egy területi napilapban és a helyben szokásos módon közhírré kell tenni úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzététel a megszűnés előtt legalább 6 hónappal, a továbbiakban pedig kéthavonként történjék.

(8) Ha lejárt használati idejű temetési helyen lévő holttestmaradványokat az elhunyt hozzátartozója máshol kívánja eltemetni, erről a kiürítésre megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével - az illetékes ANTSZ képviselőjének jelenlétében - közös sírhelyben kell elhelyezni.

(9) Az elhalt eltemetett és a sír felnyitásakor előkerült - értékeket képző -dolgokra hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a temető(k) tulajdonosa, vagy az üzemeltetője értesíti a külön jogszabályban meghatározott hatóságot. Ha a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet újra betemetés vagy kegyeleti park céljára kívánja használatba venni, a használatbavétele előtt a területet legalább 30 cm vastag földréteggel kell feltölteni.

(10) A lezárt és működő temetőrészben nyugvó községi közszolgálatban álló vagy a községért sokat tett elhunytak temetési helyét Vácegres Község Önkormányzata temetési emlékhellyé nyilvánítja, és a rendelkezési jogot gyakorolja.

(11) Ha a temető(k), temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt a temető fenntartója jogosult lezárni, és ott a további temetkezést megtiltatni.

(12) A temető(k) és a temetési hely megszüntethető a tulajdonos(ok) döntése alapján, ha a temetési hely használati ideje lejárt.

(13) A lezárt temetési hely kiüríthető, ha a lezárástól, illetőleg az utolsó temetkezéstől számított használati idő letelt. A temetési helyre rátermett maradványok, valamint az elhelyezett urna az eredeti használati időt nem hosszabbítja meg.

(14) Rátemetéskor lebontott síremlék - hacsak jogszabály vagy az építésügyi hatóság határozata eltérően nem rendelkezik - egy éven belül visszaállítandó. A lebontott síremléknek a temető területén történő tárolása az üzemeltetőnek nem kötelezettsége, azért nem terheli felelősség.

(15) A lejárt és újra nem váltott, vagy újra nem váltható síron lévő síremlékről az üzemeltető az újraváltásra meghirdetett határidő leteltét követően köteles a sírhely felett korábban rendelkezésre jogosultat - vagy a nyilvántartásban fellelhető utolsó betemetés megrendelőjét - írásban figyelmeztetni a síremlék bontására és elszállításával kapcsolatos kötelezettségére. Ha tulajdonos vagy az üzemeltető fenti írásbeli figyelmeztetése ellenére a kötelezett a sírhely lejáratát követő 6 hónapon belül sem tett eleget kötelezettségének, a síremlék lebontható és értékesíthető.

(16) A síremlék bontásáról, tárolásáról, értékesítéséről és annak eredménytelensége esetén megsemmisítéséről az üzemeltető köteles nyilvántartást vezetni és azokat öt évig megőrizni. Az értékesítésből származó bevételnek a bontás és a tárolási díj összegén felüli részét ezen időtartamon belül az írásban figyelmeztetett kötelezett részére vissza kell fizetni. Lezárt temető(k), temetőrész (parcella) esetében a kormányrendelet 19. §-a szerint kell eljárni.

(17) A temetési emlékhely részeként számon tartott sírhelyek, sírépítmények korlátlan ideig fenntartandók azokat elbontani, újraértékesíteni nem lehet.

(18) Az exhumáláskor lebontott és feleslegessé vált síremléket, törmeléket, a rendelkezésre jogosult vagy meghatalmazottja (megrendelő) a bontást követő egy hónapon belül köteles elszállíttatni, ennek hiányában az üzemeltető gondoskodik a sírmaradványok és a törmelék elszállításáról a rendelkezésre jogosult költségére.

Temetkezési szolgáltatások

9.§

(1) Az üzemeltető Községi Önkormányzat és az Egyház a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.

(2) A temetkezési szolgáltatás végzése, a temetkezési szolgáltatók és egyéb vállalkozók köztemető(k)ben történő munkavégzése a Vácegresi Községi Önkormányzat hivatalához történő előzetes bejelentési kötelezettség után engedéllyel végezhető. Ha a temetkezési szolgáltató - bizonyítható módon - ismétlődően és súlyosan megsérti a temetők rendjére vonatkozó előírásokat, a tulajdonos vagy az üzemeltető köteles szabálysértési eljárás kezdeményezésére a fogyasztóvédelmi szervek megfelelő tájékoztatásával.

(3) A tulajdonos vagy az üzemeltető a temetkezési szolgáltatást végző vállalkozók részére – a kifejtett szolgáltatás tekintetében – azonos feltételeket köteles biztosítani, tiszteletben tartva a versenysemlegesség elvét.

(4) A temetkezési szolgáltatóknak megfelelő módon biztosítania, illetve igazolnia kell a tulajdonos vagy az üzemeltető részére az elhunyt személy azonosítását, továbbá a megrendelő (eltemettető), illetve a rendelkezési jog jogosultságának kilétét. Ezen adatokat köteles az önkormányzat vagy az üzemeltetők (Önkormányzat Hivatala és az Egyház) rendelkezésére bocsátani.


10.§

A temető(k)ben végzett minden munkát - kivéve a hozzátartozók részéről történő sírgondozást, a temetési hely növénnyel való beültetését - a temetők tulajdonosának, vagy üzemeltetőjének be kell jelenteni.

Az egyéb vállalkozói tevékenység (kőfaragó, sírgondozó, emlékkészítő, stb.) feltételeinek biztosítása:

11.§

(1) A vállalkozók a munkavégzés megkezdése előtt legalább egy munkanappal kötelesek bejelenteni a Vácegresi Önkormányzati Hivatalban az, hogy melyik temetőrészben, annak melyik temetési helyén, milyen jellegű munkát végeznek, mely személy megbízása alapján.

(2) A vállalkozók kötelesek vállalkozási engedélyüket felmutatni.

(3) A vállalkozók a munkálatok befejezését követően, illetve több napos folyamatos munkavégzés esetén az utolsó napon kötelesek a törmeléket, szemetet, lomot, stb. elszállítani és rendezetten, tisztán hagyni.


12.§

(1) Jelen rendelet keretei között a tulajdonos vagy az üzemeltető a köztemetőre vonatkozó további szabályokat állapíthat meg, melynek helyi kifüggesztéséről köteles gondoskodni.

(2) A temető(k)ben kihelyezett nyitott rendszerű hulladéktárolóban felhalmozódott hulladék elszállítása negyedévente, vagy szükség szerint történik.

(3) A temető(k) területén belül közcélú zöldterületek és utak területe újabb temetési helyek létesítésével nem csökkenthető.

Sírhelygazdálkodás

13. §.

(1) Az éves sírhelygazdálkodás az üzemeltető önkormányzat vagy az egyház közös feladata, amelyre közösen jóváhagyott temető fejlesztési koncepciót kell készíteni.

(2) A tulajdonos vagy az üzemeltető a sírhelygazdálkodás körében kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni a szabad temetési helyekről ( a nyilvántartást a Polgármesteri Hivatalban végzik ).

(3) Az 1948. előtti sírhelyek használati ideje 60 év, amennyiben sírbolttá kialakítva nincsenek.

A temetkezési térkép és nyilvántartások

14. §

  1. A tulajdonos vagy az üzemeltető az alábbi nyilvántartásokat köteles(ek) vezetni:

a) Halottak főkönyve (betűrendes névmutató, sírhely újraváltó könyv, parcellakönyv, áthelyezési főkönyv, áthelyezési mutató, sírkőkönyv, sírboltkönyv, urnaátadó könyv, halott-átvételi napló)

(2) A nyilvántartásokba az alábbi adatokat kell bejegyezni:

a) Folyószám (kódszám)

b) Temetés (urnaelhelyezés vagy a hamvak szétszórásának) napja

c) Az elhalt neve, leánykori neve,

d) Születési ideje

e) Anyja neve

f) Legutolsó lakóhelyének címe

g) Foglalkozása, ha nyugdíjas, jellemző korábbi foglalkozása is,

h) Az elhalálozás időpontja

i) A sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely száma

j) A rendelkezési jog jogosultjának neve. Lakcíme

k) Ha az eltemettető nem azonos a rendelkezési jog jogosultjával, az eltemettető neve, lakcíme

l) A síremlékre vonatkozó bejegyzések

  1. Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.

(4) A nyilvántartó könyv adataiba az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyerhet - személyazonosságának regisztrálása mellett - betekintést. A nyilvántartások adatai alapján a tulajdonos vagy az üzemeltető köteles(ek) bármely személynek felvilágosítást nyújtani az ügyfélszolgálati iroda nyitvatartási rendje alatt.

(5) A nyilvántartásokba történő bejegyzést időrendi sorrendben kell teljesíteni.

(6) A holttest maradványok közös sírba történő helyezése esetén a köztemetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatában a közös sírba történő helyezést, időpontjának és a közös sír megjelölésével kell megjegyezni.

(7) A temetkezéssel kapcsolatos feladatok során felfektetett nyilvántartásokat a köztemető lezárásig a temető tulajdonosa vagy üzemeltetője köteles megőrizni, míg lezárás után a Pest Megyei Levéltár részére kell átadni megőrzés végett. A nyilvántartások esetleges megsemmisülése esetére a nyilvántartó könyvből és sírboltkönyvből kötelező.


A temetési helyek feletti rendelkezési jog

15.§.

A 3.§. (1) bekezdésében felsorolt temetési helyek feletti rendelkezési jog időtartama:

  1. egyes sírhely esetén 25 év, illetőleg az utolsó koporsós rátemetés napjától számított 25 év
  2. kettős sírhely esetén az utolsó koporsós betemetés napjától számított 25 év.
  3. urnafülke és az urnasírhely esetén 25 év.


16.§.

(1) A temetési rend fenntartása érdekében sorba temetés történik.

(2) Temetkezni az alábbi helyekre lehet:

  • rátemetés a legalább 25 éve már elhunyt közeli hozzátartozó (szülő, nagyszülő, testvér, gyermek, házastárs) sírhelyére.


A temető infrastrukturális létesítményei

17. §.

Az önkormányzat és az egyház tulajdonában álló köztemetőkben az alábbi infrastrukturális feltételeket biztosítja a kormányrendeletben meghatározottak szerint.

  1. Utat
  2. Ravatalozót
  3. A halottak ideiglenes elhelyezésre szolgáló tárolót és hűtőt
  4. A temető bekerítését vagy élő sövénnyel való lehatárolását
  5. Vízvételi lehetőséget, illemhelyet
  6. A temető területének - rendeltetésének és a hely jellegének megfelelő - parkosítását, az utak sorfásítását,
  7. Hulladéktárolót

18.§.

(1) A felsorolt létesítmények közül sírgondozás céljára a vizet bárki ingyenesen használhatja, a keletkező hulladékot, koszorú-és virágmaradványt az erre kijelölt lerakóhelyen díjtalanul lerakhatja.

(2) A mozgássérültek parkolási engedélyük birtokában, az egészségi állapotuk vagy életkoruk miatt mozgásukban korlátozott személyek pedig a temetők üzemeltetőinek írásos engedélye alapján a temetőben kiépített utakat gépjárművel használhatják.


A temető rendje

19.§.

(1) A temetők bejáratánál jól látható helyen tájékoztató táblát kell elhelyezni, amelyen fel kell tüntetni a temetők nyitva tartási idejét, a tulajdonosok vagy az üzemeltetők megnevezését, pontos címét valamint a temető részletes térképét ki kell függeszteni.

(2) A temetők részletes térképét a változásokkal legalább évenként ki kell egészíteni.

(3) A temetők bejáratánál a közönség részére tájékoztatót kell kifüggeszteni a temető rendjéről.

20.§

(1) A nyitvatartási idő alatt a temetőt bárki korlátozás nélkül látogathatja, a sírokat gondozhatja. (2) 12 éven aluli gyermek a temetőben csak felnőtt személy felügyelete mellett tartózkodhat.

(3) Tilos:

  1. A temetőkbe kutyát bevinni, a vak vezető kutya kivételével
  2. Hulladékot, koszorú-és virágmaradványt a temetőkben elégetni
  3. Hangoskodással, zajkeltéssel a szertartások rendjét zavarni, a temetők látogatók kegyeleti érzéseit megsérteni
  4. A sírokat és a temetők infrastrukturális berendezéseit megrongálni.
  5. A sírokra és a sírok köré fát vagy bokrot ültetni.