Ipolytölgyes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2019 (VII.1..) önkormányzati rendelete

A településkép védelméről

Hatályos: 2019. 07. 01




4/2019. (VII.01.) önkormányzati rendelet

A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL




















Ipolytölgyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének

4/2019. (VII.01.) önkormányzati rendelete

A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL

Ipolytölgyes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint a egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró partnerek, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,  a Pest Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörben eljáró Érdi Járási hivatala, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága és az állami főépítész hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Bevezető rendelkezések


  1. A rendelet célja
  1. §


  1. A rendelet célja Ipolytölgyes község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
  1. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
  2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
  3. a településképi követelmények meghatározásával;
  4. a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;
  5. településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.


  1. §


  1. A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
  2. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
  3. Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
  1. §


  1. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja az eltérő karakterű településrészek lehatárolása
  1. a településen belül elfoglalt hely és betöltött szerep,
  2. a telekstruktúra,
  3. az épületek karaktere


  1. A rendelet hatálya, értelmező rendelkezések


  1. §


      E rendelet hatálya kiterjed a község teljes közigazgatási területére.


  1. §


  1. A rendelet alkalmazásában:
  1. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 m - 3,5 m magasságú lábakon álló berendezés, amely 7-9 m2  papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklám közzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;
  2. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklám közzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;
  3. Épített kémény: külső síkján téglával burkolt, vagy vakolt felületű kémény.
  4. Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
  5. Kiselemes fedés: olyan tetőfedés, amely elemének bármelyik mérete kisebb, vagy egyenlő 55 cm-rel. (Jellemzően: cserép, palafedés)
  6. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, vagy két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
  7. Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
  8. Mobil garázs: könnyűszerkezetes, szétszerelhető vagy egyben szállítható, fémlemez burkolatú garázs.
  9. Nagyelemes fedés: olyan tetőfedés, amely elemének bármelyik mérete nagyobb, mint  55 cm.
  10. Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
  11. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
  12. Tájba illeszkedő építmény, épület: az az építmény, épület, amelynek tömegformálásával, homlokzati kialakításával minimálisra csökken az épített környezet, a táj- és természeti környezet konfliktusa.
  13. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;



II. FEJEZET

Helyi védelem, településképi szempontból meghatározó területek


  1. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
  1. §


  1. A helyi védelem feladata:
  1.  a helyi épített értékek felkutatása, értékelése és számba vétele, dokumentálása, nyilvántartása, védetté nyilvánítása és a védendő sajátos területek meghatározása,
  2. a védett értékek, valamint ezek környezetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, védelme, valamint eszmei értékükkel összhangban álló hasznosításuk biztosítása, 
  3. a védett értékek fenntartása és az értékvédelmet szolgáló fejlesztése összhangjának megteremtése.
  1. A helyi védelem alá helyezés szakmai előkészítése:
  1. A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését a települési vagy a térségi önkormányzati főépítész látja el.
  2. A helyi védelem alá helyezés szakmai megalapozására
  1. a szabályozási terv (rendezési terv) értékvizsgálati munkarésze szolgál alapul. Az értékvizsgálatot – rendezési terv hiányában, vagy amennyiben a korábbi rendezési tervhez nem készült – a helyi védelem céljából el kell készíteni.
  2. az értékvizsgálatban nem szereplő érték esetében annak - az önkormányzati főépítész által készített vagy készíttetett vizsgálata szolgál alapul.
  1. A (2) bekezdés ba) pont szerinti értékvizsgálatot
  1. a község honlapján
  2. a községházán hozzáférhető módon közzé kell tenni




  1. §


  1. A helyi védelem alá helyezés és a helyi védelem megszűnésének szabályai:

A helyi védelem alá helyezést, vagy a helyi védelem megszüntetését a polgármesterhez, a jegyzőhöz, vagy az önkormányzati főépítészhez eljuttatott javaslat benyújtásával lehet kezdeményezni.

  1. A helyi védelem alá helyezés, vagy a helyi védelem megszüntetése eljárásaiban érdekeltek (a továbbiakban: érdekeltek):
  1. a javaslat benyújtója
  2. a javaslatban szereplő érték vagy értékek tulajdonosa, kezelője, haszonélvezője
  3. az önkormányzat: polgármester, jegyző, önkormányzati főépítész
  1. A helyi védelem megszüntetésére akkor nyújtható be javaslat, ha:
  1. a helyi védelem alatt álló érték megsemmisült,
  2. a helyi védelem alatt álló érték olyan mértékben károsodott, hogy helyreállítása nem, vagy aránytalanul nagy ráfordítással lehetséges,
  3. az önkormányzat nem tudja teljesíteni a 38.§ (2) szerinti rendeletben meghatározott kötelezettségeit és azokat a tulajdonos, vagy a fenntartó, vagy a kezelő nem vállalja át,
  4. a helyi védelem alatt álló érték országos védelem alá kerül,
  5. a védelem megszüntetéséhez jelentős települési érdek fűződik.
  1. A helyi védelem alá helyezési javaslat tartalma: a védelemre javasolt érték megnevezése, címe, helyrajzi száma(i); a tulajdonos, kezelő, haszonélvező hozzájáruló nyilatkozata; a védelem alá helyezés szöveges és rajzzal vagy fényképpel illusztrált indoklása; a benyújtó címe, elérhetősége és aláírása.
  2. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat tartalma: a védett érték megnevezése, címe, helyrajzi száma(i); a tulajdonos, kezelő, haszonélvező hozzájáruló nyilatkozata;  a védelem megszüntetésének szöveges és fényképpel illusztrált indoklása; a benyújtó címe, elérhetősége és aláírása.
  3. Amennyiben a benyújtott javaslat hiányos, az önkormányzat haladéktalanul, de legkésőbb az eljárás megindulásától számított tíz munkanapos teljesítési határidő megjelölése, és a mulasztás jogkövetkezményeire: az eljárás megszüntetésére vonatkozó figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel a javaslattevőt.
  4. A javaslat benyújtásáról - ha a benyújtó nem a tulajdonos - az érintett érték tulajdonosát, kezelőjét, haszonélvezőjét értesíteni kell.
  5. A benyújtott javaslatot a 6. § (2) bekezdés b) pontja, valamint helyszíni szemle alapján a települési főépítész véleményezi, és javaslatot tesz a képviselő-testületnek a helyi védelem alá helyezésre, vagy annak elvetésére, illetve a helyi védelem megszüntetésére, vagy annak elvetésére.


  1. §


  1. A helyi védelem alá helyezésről, vagy annak megszüntetéséről szóló települési főépítészi javaslatot a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti. Az előterjesztés tartalma:
  1. a 6.§ (2) bekezdés b) pontja szerinti értékvizsgálat,
  2. a 7.§ (8) bekezdése szerinti főépítészi javaslat.
  3. az érdekeltek észrevételei
  4. a testületi döntésre meghatározott határidő.
  1. A helyi védelem alá helyezésről a képviselőtestület rendeletben dönt, ha:  
  1. az önkormányzat vállalja a 38.§ (2) bekezdés szerinti, rendeletben meghatározott kötelezettségeit,
  2. a tulajdonos, vagy a fenntartó, vagy a kezelő magára vállalja az önkormányzat 38. § (2) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott kötelezettségeit.
  1. A helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület rendeletben dönt.
  2. A döntésről az önkormányzat 10 munkanapon belül írásban értesíti az érdekelteket, és tájékoztatást tesz közzé a község honlapján.
  3. A helyi védettség tényét
  1. a jelen rendelet mellékletét képező nyilvántartásba fel kell venni (felelős: polgármester). A nyilvántartás tartalma: a védett érték megnevezése, címe, helyrajzi száma, fényképe valamint, ha nem az érték egésze védett: a védendő elemek felsorolása.
  2. a védett érték tulajdoni lapján fel kell tüntetni,
  3. épített érték esetén közterületről jól látható helyen elhelyezett táblával vagy plakettel kell jelölni, melyet az önkormányzat biztosít.


  1. A területi védelem meghatározása
  1. §


  1. Helyi területi védelem alatt áll és védendő az utcakép:
    1. a Kossuth utcában és
    2. a Dózsa utcában.
  2. A területi védelem alatt álló területek lehatárolását az 1. melléklet 1. és 2. pontja tartalmazza.


  1. Az egyedi védelem meghatározása
  1. §


  1. A helyi egyedi védelem alatt álló épített értékeket az 1. melléklet 3. fejezete tartalmazza.
  2. A helyi egyedi védelem kiterjedhet:
  1. építmény egészére;
  2. építmény részletére;
  3. alkalmazott anyaghasználatra;
  4. az építmény tömegformálására;
  5. homlokzati kialakításra;
  6. táj- és kertépítészeti alkotásra;
  7. egyedi tájértékre;
  8. növényzetre;
  9. szoborra, képzőművészeti alkotásra;
  10. utcabútorra


  1. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
  1. §


  1. Helyi védettség alatt álló épület felújítása, átalakítása, bővítése csak az épület kutatása (esetleges tervtári anyagok kutatása, korabeli párhuzamok figyelembevétele, szükség szerint falkutatás) alapján tervezhető. A kutatás eredményét és következményeit, a helyreállítás lehetőségeit a kutatási tervdokumentációban dokumentálni kell. A kutatási dokumentációt a felsorolt munkálatok szándékának bejelentése alapján az önkormányzati főépítész készíti vagy készítteti el.
  2. A helyi védelem alatt álló építményeket nem szabad elbontani, felújítás, állagmegóvás alkalmával az (1) bekezdésben leírtak alapján kell fenntartani, vagy helyreállítani.
  3. Helyi védelem alatt álló műtárgy, műszaki berendezés nem bontható el, felújítása, helyreállítása történeti kutatás, korabeli párhuzamok figyelembevétele alapján tervezhető. Felújítás, állagmegóvás alkalmával a kutatás során meghatározott eredeti állapotukat kell fenntartani, vagy helyreállítani.
  4. A fentiek elmulasztása, megszegése településképi kötelezési eljárást von maga után.


  1. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
  1. §


  1. Településképi szempontból meghatározó területek

 belterületen:

  1. falusias lakóterület

       külterületen:

  1. ipari területek (a Mono-Ipolyfabric területe),
  2. gazdasági területek, birtokközpontok
  3. pincefalu
  4. külterület
  1. A településképi szempontból meghatározó területek jegyzékét és térképi ábrázolását a 2. melléklet 1. és 2. pontja tartalmazza.


III. FEJEZET

A településképi követelmények


  1. Építmények anyaghasználatára vonatkozó követelmények
  1. §


  1. A község területén az építmények tetőfedésének színe az alábbi lehet:
  1. égetett agyagcserép színű: téglavörös, terrakotta, barnás, füstös szürkés,
  2. természetes palaszínű,
  3. antracit,
  4. barna,
  5. sötétzöld,
  6. vörösréz és cink esetében természetes színű.
  1. A község belterületén az utcai telekhatártól számított 15 m-en belül, valamint külterületen a lakó, szálláshely rendeltetésű épületeken fém és műanyag homlokzatburkolat nem alkalmazható.
  2. Külterületen a lakó, szálláshely rendeltetésű építmények tetőfedésére nagyelemes fedés nem használható, az alábbiak kivételével:
  1. a teljes tetőfelület 30%-nál nem nagyobb üvegtető,
  2. üveg vagy átlátszó műanyag bevilágító ablak, 



  1. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
  1. §


  1. A község belterületén az oldalsó és hátsó telekhatáron tömör lábazatos, pillérekkel osztott kerítés építhető. A lábazaton kívüli felület fémből vagy fából készülhet és legalább 50%-ig áttört kell legyen.
  2. A Kossuth utcában az utca menti telekhatáron tömör tégla, beton, vagy kő kerítés építhető, a  kőből épített pillérek kivételével vakolt felülettel.
  3. A Dózsa utca azon szakaszán, ahol az utca menti telekhatáron a kapuk az épület melletti teljes telekszélességet elfoglalják, legalább 50%-ban áttört, fa vagy fém anyagú kapuk építhetők.
  4. A Rákóczi utcában az utca menti telekhatáron is az (1) bekezdés szerinti kerítés építhető.
  5. A Petőfi utcában az utca menti telekhatáron csak épített oszlopokkal tagolt, a pillérek között és a lábazat fölött legalább 50%-ban áttört kerítés építhető. Az oszlopok anyaga:
  1. kő (látszó, vagy vakolt felülettel)
  2. tégla (látszó, vagy vakolt felülettel)
  3. vakolt zsalukő
  4. vakolt beton lehet.
  1. A Hegyalja utcában - a Petőfi utcai saroktelkek kivételével, melyekre az (5) bekezdés vonatkozik - az utca menti telekhatáron csak fém oszlopokkal tagolt kerítés építhető, melynek egyéb paramétereire az (1) bekezdés vonatkozik.
  2. A község teljes külterületen – ha egyéb jogszabály nem tiltja - csak élő sövény, kő vagy faoszlopok közé feszített huzalkerítés építhető.
  3. Gazdasági területek és birtokközpontok:

a területen fémoszlopok közé feszített huzalkerítés, tömör fa, tégla, kő, vagy vakolt beton kerítés építhető.

  1. Ipari területen fémoszlopok közé feszített huzalkerítés építhető.


  1. §


  1. Falusias lakóterületen a 253/1997 (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) szerinti főépítmények és az utcai telekhatártól számított 15 m-nél közelebb elhelyezett melléképítmények, valamint külterületen a lakó, szálláshely rendeltetésű építmények tetőfedésére nagyelemes fedés nem használható, az alábbiak kivételével:



  2. Falusias lakóterületen az utcai telekhatártól számított 15 m-nél távolabb elhelyezett melléképítményeken nagyelemes fedés alkalmazható.
  3. Falusias lakóterületen a tetők hajlásszöge 35-50 fok közötti lehet, kivéve a középületek, egyházi épületek torony jellegű épületrészeit, melyeké meredekebb lehet.
  4. Falusias lakóterületen új épület építése vagy meglévő épület átépítése, bővítése esetén az épület tömegének és tetőidomának, a tetőgerinc irányának az utcai telekhatártól számított 15m-en belül illeszkednie kell a szomszédos épületekhez. Az illeszkedéshez a szomszédos 3-3 épületet kell figyelembe venni. Abban az esetben, ha a baloldali szomszédos épületek egységesen eltérnek a jobboldaliaktól, megválasztható, melyik oldalhoz illeszkedjen az épület.
  5. Falusias lakóterületen az épületek homlokzatain - az utcai telekhatártól számított 15 m-nél távolabb elhelyezett gazdasági épületek és melléképítmények kivételével - a vakolt felület nem lehet kisebb az adott homlokzat nyílászárókkal csökkentett felületének 75%-nál. Tégla homlokzatfelület az utcai telekhatártól számított 25 m-en belül a lábazat, vagy egyéb igénybe vett szerkezeti elemek - különösen: falsarok, oszlop, ablakkeret - kivételével nem alkalmazható.
  6. Falusias lakóterületen az utcai telekhatártól számított 10 m távolságon belül csak épített kémény létesíthető.
  7. Falusias lakóterületen épületek utcai homlokzatán, valamint az utcai homlokzat síkjától számított 2m távolságon belül kémény nem építhető.
  8. Falusias lakóterületen az utcai telekhatártól számított 20m-en belül mobil garázs nem helyezhető el
  9. A Hegyalja utcában kertvárosias jellegű: összetettebb tömegű, közepeléssel kialakított tetőidomú, épületek létrehozása megengedett.
  10. Ipari területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
  1. a területen lapostetős épület építhető
  2. a területen nagyelemes fedés alkalmazható
  1. Gazdasági területekre és birtokközpontokra vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
  1. A területen létesítendő lakó- és szállásjellegű épületek homlokzatain - oromfal kivételével, mely faburkolatú lehet - a vakolt felület nem lehet kisebb az adott homlokzat nyílászárókkal csökkentett felületének 75%-nál.
  2. A területen létesítendő lakó- és szállásjellegű épületek tetőhajlásszöge 35-50 fok közötti lehet
  1. A pincefalura vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
    1. A területen lapostetős épület nem építhető.
    2. Csak szilikát alapú, különösen: kő, beton, vakolat, tégla, üveg vagy faszerkezetű homlokzatképzés használható.
    3. a tetők hajlásszöge 35-50 fok közötti lehet
    4. Tetőfedésre nagyelemes fedés nem alkalmazható, a fedés anyaga csak nád, kerámia vagy beton cserép lehet.
    5. Ipari jellegű, szerelt homlokzatú vagy homlokzatburkolatú építmény nem létesíthető.
  2. Külterületen az épületeket, építményeket tájba illeszkedő módon kell építeni.
  3. A külterületre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
  1. A területen létesítendő lakó- és szállásjellegű épületek homlokzatain - oromfal kivételével, mely faburkolatú lehet - a vakolt felület nem lehet kisebb az adott homlokzat nyílászárókkal csökkentett felületének 75%-nál.
  2. A területen létesítendő lakó- és szállásjellegű épületek tetőhajlásszöge 35-50 fok közötti lehet.
  1. Lejtős terepen a lejtés mértékének megfelelően gondoskodni kell az épülettömeg terepre illesztéséről (a lejtés függvényében különösen: szinteltolással, lépcsőzetes szintekkel). Törekedni kell arra, hogy a tereprendezés, építés során a bevágás és feltöltés mértéke megegyezzen.
  2. Támfalak 1m magasság fölött csak zöldfelületi megoldásokkal kombinálva (különösen: befuttatás növénnyel, növénnyel beültethető támfalelemek, flórakosár) építhetők.
  3. Több építési ütemben megvalósuló új építés esetén az egyes befejezett építési ütemek e rendeletnek megfelelő, rendezett településképet kell biztosítsanak.
  4. Környezetéhez képest kontrasztot képező építészeti megformálás, tömegalakítás, anyaghasználat csak akkor alkalmazható, ha új építőművészeti értéket hoz létre és ezt a településképi vélemény, vagy a bejelentés tudomásulvétele részletes indoklással tartalmazza.


  1. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
  1. §


  1. A helyi területi védelem alatt álló területeken a hagyományos telekstruktúrát, beépítési módot meg kell őrizni, a foghíjak beépítése esetében a beépítéssel ahhoz kell alkalmazkodni.
  2. A helyi védelem alatt álló területeken foghíjbeépítés esetében az épület utcai homlokzatának szélessége, magassága, homlokzatképzése, a nyílászárók száma és aránya, a tetőgerinc iránya és magassága illeszkedjen a területen álló épületekéhez.


  1. §


  1. Helyi védelem alatt álló épületen az álló téglalap formájú egyedüli vagy páros ablakok szélessége, magassága nem változtatható meg; felújításuk, cseréjük során az ablakosztást és az ablak külső oldalának megjelenését és a nyílászárók osztását a meglévővel azonosan, vagy a kutatási dokumentáció alapján kell kialakítani.
  2. Helyi védelem alatt álló épületen az utcai homlokzattól számított 5 méternél nagyobb távolságban az épület keresztszárnnyal bővíthető, melynek párkány- és gerincmagassága, nyílásrendje, fedése, homlokzatképzése a védett épülettel azonosan képzendő ki.
  3. Helyi védelem alatt álló épületen a tornácbejárók nem szüntethetők meg. A tornácoszlopokat, kapukat meg kell őrizni vagy a kutatási dokumentáció alapján kell visszaállítani.
  4. Helyi védelem alatt álló épületen tetőablak, napelem vagy napkollektor az utcai homlokzattól számított 5 méternél nagyobb távolságban helyezhető el. Álló tetőablak nem alkalmazható. Tetőfedésre nagyelemes fedés nem használható.


  1. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
  1. §


  1. A teljes település gázellátását biztosító felszíni építmények, műtárgyak a meglévő nyomásszabályozó területén (hrsz.088/1.) helyezhetők el.
  2. A teljes település szennyvízelvezetését biztosító felszíni építmények, műtárgyak a 266 hrsz. keleti vége területen, a meglévő átemelők területén helyezhetők el.
  3. A (2) és (3) bekezdés szerinti építmények, műtárgyak köré élő sövény telepítendő olyan távolságra, hogy az a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.
  4. Légkábeles kiépítésű területen a villamos-energia elosztási - 0,4 kV-os -, táv- és hírközlési vezetékeket közös egyoldali oszlopsoron kell vezetni.
  5. A középnyomáson ellátott területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. Gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezéseket a telkek elő-, vagy oldalkertjébe, vagy alárendelt homlokzatára kell telepíteni.


  1. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények - reklámok elhelyezésének általános szabályai közterületen és a közterületről látható


  1. §


  1. Ipolytölgyes község közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
  2. Óriásplakát, hirdetőoszlop a település területén nem helyezhető el.
  3. Lakossági hirdetések kizárólag a saját tulajdonú ingatlanon, valamint az önkormányzat által kihelyezett hirdetőtáblán helyezhetők el.


  1. §


  1. Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
  2. A meghatározott utcabútoroktól számítva egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
  3. Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag [80 lumen/Watt] mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
  4. Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
  5. A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
  6. Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.


  1. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok


  1. §


  1. A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.
  2. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.


  1. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok


  1. §


  1. Ipolytölgyes község közigazgatási területén a 3. mellékletben meghatározott közművelődési intézményekkel megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.
  2. Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
  1. az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
  2. a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
  3. a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
  4. idegenforgalmi és közlekedési információk;
  5. a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

           

  1. Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (3) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.


  1. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.


  1. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények


  1. §


  1. Ipolytölgyes község közterületein reklámhordozó
  1. horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
  2. plexi vagy biztonsági üveg mögött;
  3. hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
  4. állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;
  5. egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan - nem

            helyezhető el.

  1.  A közérdekű reklámfelület, az utasváró kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán Ipolytölgyes Község Önkormányzata az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.


  1. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése
  1. §


  1. Ipolytölgyes község közigazgatási területén a 3. mellékletben meghatározott közművelődési intézmények közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak.
  2. Valamennyi, a 3. mellékletben meghatározott közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.


  1. Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól

Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében

  1. §


  1. A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
  2. A polgármester döntése nem pótolja, nem helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
  3. A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.


  1. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése
  1. §


  1. A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység igazolt megkezdésétől számított 3 hónap időtartamra az építési tevékenységgel összefüggésben építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
  2. A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.
  3. Épület egy adott közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.



  1. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
  1. §


  1. A község belterületén alternatív energiatermelő berendezések - napelem, napkollektor kivételével - az utcai telekhatártól számított 10 m-en belül nem helyezhetők el
  2. A község belterületén, továbbá a településrendezési eszközökben lehatárolt tájképvédelmi korlátozású mezőgazdasági területeken, valamint a gazdasági területeken és birtokközpontokban lévő lakó és szállásjellegű épületeken a tetőre elhelyezett napelem, napkollektor csak a tetősíkkal párhuzamos lehet
  3. Műemléki környezetben lévő épület, helyi védelem alatt álló épület közterületről látható tetősíkján napelem, napkollektor nem helyezhető el
  4. A község belterületén a főépítményeken, valamint külterületen a lakó, szálláshely rendeltetésű építményeken az épületgépészethez - különösen: klímaberendezés, hűtőegység, csőhálózat - tartozó berendezéseket, vezetékeket  - a gázvezeték kivételével - csak épületszerkezetekkel takartan vagy azokba beépítve lehet elhelyezni.
  5. A község belterületén az épületek utcai homlokzatán műholdvevő tányérantenna nem helyezhető el. 


IV. FEJEZET

Kötelező szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás


  1. Rendelkezés a szakmai konzultációról
  1. §


  1. Szakmai konzultációt kell lefolytatni a hatályos jogszabályok szerint egyszerű bejelentés alá eső építési tevékenység esetében.
  2. Szakmai konzultáció lehetőségével érintett a település teljes közigazgatási területe.
  3. A szakmai konzultáció általános szabályai:
  1. A szakmai konzultáció lefolytatása a települési főépítész, vagy – folyamatos foglalkoztatásának, vagy jelenlétének hiányában – a polgármester feladata.
  2. A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi, legalább az alábbi tartalommal:
  1. a tervezett tevékenység helyének címe, hrsz.;
  2. a tervezett tevékenység rövid leírása;
  3. fotók a helyszínről a közterület felől;
  4. a tervezett tevékenység vázlatos rajzi bemutatása.
  1. A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:
  1. a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények;
  2. felvetett javaslatok;
  3. a települési főépítész, vagy a polgármester lényegi nyilatkozata.



  1. A településképi véleményezési eljárással érintett építmények köre


  1. §


  1. E rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet 26.§ (1) (2) bekezdése szerinti esetekben.



  1. A véleményezési eljárás részletes szabályai


  1. §


  1. A polgármester településképi véleményét minden esetben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapozza meg.
  2. Amennyiben a településképi véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma, megoldása a véleményezési eljárás után módosításra kerül, az építési engedélyezésre való benyújtása előtt a településképi véleményezési eljárást meg kell ismételni.
  1. §


  1. A településképi véleményezési eljárás során a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet 26. § (3) bekezdésében foglaltakon túl az alábbiakat kell vizsgálni:
  1. a telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
    1. a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
    2. megfelelően veszi-e figyelembe a környező beépítés adottságait,
    3. az építmény szintjeivel, szinteltolásaival illeszkedik-e az esetlegesen lejtős terephez,
    4. a terep megváltoztatása az épület megközelítéséhez és a telek használatához minimálisan szükséges mértékű-e,
    5. a terep rendezett állapota és a kertépítészeti kialakítás összhangban van-e, épített támfalak csak a legszükségesebb mennyiségben és zöldfelületi megoldásokkal kombinálva vannak-e tervezve,
    6. több építési ütemben megvalósuló új beépítés, meglévő építmény bővítése esetén biztosított lesz-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további, csatlakozó beépítés, valamint, hogy a beépítés javasolt sorrendje minden fázisban rendezett településképet eredményez-e.
  2. az épület tömegformálásának, anyaghasználatának, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
  1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult épített környezethez, a településrész vagy a közvetlen környezet építészeti karakteréhez,
  2. a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása, a homlokzati színhasználat és anyaghasználat összhangban van-e az épület rendeltetésével, használatának sajátosságaival, a településrész vagy a közvetlen környezet építészeti karakterével,
  3. az építészeti kialakítás elkerüli-e a tájtól, településképtől, kortól idegen és érték nélkül bonyolult formajegyeket, részletképzéseket, anyaghasználatot,
  4. külterületi építkezés esetén illeszkedik-e a táji, természeti, mezőgazdasági, erdőgazdálkodási környezetbe,
  5. a környezetéhez képest kontrasztot képező építészeti megformálás esetében létrehoz-e új építőművészeti értéket,
  6. a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések jelen rendeletnek megfelelő és a környezettel való összhangban történő elhelyezésére és kialakítására,
  7. az elhelyezni tervezett épületgépészeti, elektronikai, távközlési berendezések épületszerkezetekkel való takarása megoldott-e, az azokra való rálátás nem befolyásolja-e kedvezőtlenül a településképet, az épített környezettel, a tájjal való összhangot,
  8. a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
  1. a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy a közterülethez közvetlenül kapcsolódó építményrészekre vonatkozóan
  1. a terv megfelelően veszi-e figyelembe a közterület jelenlegi és távlatban kialakuló adottságait, esetleges berendezéseit, műtárgyait, növényzetét,
  2. a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra.


V. FEJEZET

Településképi bejelentési eljárás


  1. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók,

rendeltetésváltozások köre

  1. §


  1. E rendelet előírásai szerint a következő - az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött - tevékenységek megkezdéséhez kell településképi bejelentési eljárást lefolytatni:
  1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
  2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
  3. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0m-t nem haladja meg.
  4. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, bővítése, megváltoztatása.
  5. Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0m2 alapterületet.
  6. Az utcai - saroktelek esetén a rövidebbik utcai - telekhatártól számított 15m-en belül lévő, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek az építési tevékenység után nettó térfogata nagyobb mint 3,0m3 de legfeljebb 50m3  és magassága nagyobb mint 1,5m de legfeljebb 3,0m.
  7. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
  8. Emlékfal építése, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.
  9. Nem önkormányzati tulajdonú park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal és műszaki specifikációval rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.
  10. Nem önkormányzati tulajdonú területen lévő, megfelelőség-igazolással vagy teljesítmény-nyilatkozattal és jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, vagy tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, vagy legfeljebb 180 napig fennálló
  1. rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
  2. kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
  3. levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
  4. ideiglenes fedett lovarda

  1. A legalább 1,5m de legfeljebb 6,0m vagy magasságú, a legalább 3m3 de legfeljebb 60 m3 vagy térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, átalakítása, bővítése.
  2. Közterületi telekhatáron álló kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, megváltoztatása
  3. Közterületi telekhatáron álló támfal - melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot - építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, megváltoztatása.
  4. Az utcai - saroktelek esetén a rövidebbik utcai - telekhatártól számított 15m-en belül lévő kerti építmény, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz vagy növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
  5. Szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit
  1. megváltoztatni,
  2. átalakítani,
  3. elbontani,
  4. kicserélni,
  5. megerősíteni vagy
  6. újjáépíteni.
  1. Építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló, elhelyezése.
  2. Utasváró fülke építése.
  3. Helyi védelem alatt álló építmény vagy egyéb érték rendeltetésének megváltoztatása vagy átalakítása,.


  1. A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Kr.-ben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.
  2. E rendelet előírásai szerint a következő esetekben kell rendeltetés megváltozáshoz településképi bejelentési eljárást lefolytatni:
  1. amennyiben telephely engedélyezési eljárás is szükséges,
  2. amennyiben a gépkocsiforgalom növekszik,
  3. amennyiben a szállítási forgalom növekszik,
  4. amennyiben a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhelyek kialakítása szükséges,
  5. amennyiben a rendeltetés-változás megváltoztatja a csatlakozó közterület képét, a közterület használatának jellegét.


  1. A bejelentési eljárás részletes szabályai
  1. §


  1. A bejelentés kötelező tartalmi elemei:
  1. a tervezett tevékenység helyének címe, hrsz.;
  2. a tervezett tevékenység rövid leírása;
  3. fotók a helyszínről a közterület felől;
  4. a tervezett tevékenység vázlatos rajzi bemutatása.


  1. §


  1. A településképi bejelentéshez a 314/2012. (XI. 8.)  Korm. rendelet 26/B. § (3) bekezdésében meghatározott, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet az alábbi tartalommal kell benyújtani:
  1. műszaki leírás,
  2. helyszínrajz
  3. meglévő és tervezett állapot alaprajzai – rendeltetés változás és új építmény építése esetén,
  4. metszetek, a megfelelés igazolásához szükséges mértékben,
  5. homlokzatok,
  6. látványterv,
  7. részletrajzok, a megfelelés igazolásához szükséges mértékben.


VI. FEJEZET

Településképi kötelezés, településképi bírság


  1. A településképi kötelezési eljárás
  1. §


  1. A polgármester hivatalból vagy kérelemre településképi kötelezési eljárást folytathat le:
  1. a helyi építészeti értékek védelme érdekében, ha az építmény vagy annak az értékvédelemmel összefüggő, a településképi látványban megjelenő része
  1. állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati elemei hiányosak, sérültek,
  2. rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,
  3. felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, városképi látványát.
  1. településképi rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése esetén.


  1. A polgármester a településképi kötelezési eljárásban az érintett ingatlan (építmény) tulajdonosát
  1. az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében felújításra,  átalakításra, lebontásra, vagy a használati mód megváltoztatására,
  2. a településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolásban foglalt kikötések részleges teljesítésével végrehajtott építési munkákkal kapcsolatban az építmény, vagy annak egyes részei felújítására, átalakítására, lebontására, az igazolásban foglalt kikötések maradéktalan teljesítésére,
  3. a településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolásban foglalt kikötések részleges teljesítésével végrehajtott rendeltetésmódosítások esetében az új rendeltetés szerinti használat megszüntetésére, vagy az igazolásban foglalt kikötések maradéktalan teljesítésére és addig az új rendeltetés szerinti használat felfüggesztésére



  1. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
  1. §


  1. Településképi bírság az alábbi esetekben szabható ki:
  1. a településkép-védelmi követelmények be nem tartása
  2. a településképi kötelezés

  1. A településkép bírság alsó határa 50.000,- Ft, felső határa 1.000.000,- Ft.
  2. A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
  1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket,
  2. a jogsértéssel elért előny mértékét,
  3. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
  4. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
  5. a jogsértő állapot időtartamát,
  6. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
  7. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
  8. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.


  1. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
  1. §


  1. A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
  2. A településképi bírság megfizetésének módja:
  1.  közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
  2.  az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42.§ (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és ennek megfelelően kell behajtani.



  1. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
  1. §


  1. Az önkormányzat támogatja a helyi védelem alatt álló érték
  1. helyreállítását
  2. fenntartását (felújítását, karbantartását)
  3. védettségéből eredő hátrányok kompenzálását
  1. A támogatás, kompenzáció módjáról és mértékéről a képviselőtestület évente rendeletben dönt.


VII. FEJEZET

Záró rendelkezések


  1. Hatálybalépés
  1. §


      Ez a rendelet a kihirdetésétől számított 30. napon lép hatályba.



  1. Hatályon kívül helyező rendelkezések
  1. §


  1. E rendelet a hatályba lépésével egy időben hatályát veszti a 9/2017. (XI.20) önkormányzati rendelet.
  2. E rendelet a hatályba lépésével egy időben hatályát veszti a 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelet 2.§.-a.


Ipolytölgyes, 2019. június 27.



                                                     Radnai Bertalan                   Bahil Emilné dr.

                                                       polgármester                            jegyző


Kihirdetési záradék:

A rendeletet a mai napon – az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel – kihirdettem.


Ipolytölgyes, 2019. július 01.

                                                                                   Hegedűs Ferencné

                                                                            aljegyző




  1. melléklet a 4/2019. (VII.01.) önkormányzati rendelethez



A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke




1.  A helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása



2.  A helyi területi védelem alatt álló területek lehatárolásának térképi bemutatása:



            2.1. belterület

            2.2. külterület



3.  A helyi egyedi védelem alatt álló épített értékek:


BELTERÜLET:

eredeti torony kereszt: hrsz. 1 (Kossuth u.)


KÜLTERÜLET:

temetői öreg kereszt: 017/4,

  1. melléklet a 4/2019. (VII.01.) önkormányzati rendelethez


A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke


1.  A településképi szempontból meghatározó területek elnevezése és lehatárolása:

Belterületen:

  • Falusias lakóterület: a község teljes belterülete, a gazdasági területek kivételével
  • gazdasági területek: Hrsz. 202, 203, 204, 205, 206, 207, 208, 212, 213, 214, 215, 216, 217, 218


Külterületen:

  • ipari terület: Hrsz. 05/8, 06, 07/7, 07/8 (MONO-Ipolyfabrik)
  • gazdasági területek: Hrsz. 088/2, 088/3, 0100/2
  • pincefalu: Hrsz. 022/2; 022/3; 022/41; 022/4; 022/40; 022/48; 022/5; 022/8; 022/9; 022/43; 022/10; 022/11; 022/12; 022/6; 022/39; 022/38; 022/50; 022/13; 022/14; 022/15; 022/16; 022/17; 022/18; 022/19; 022/36; 022/27; 022/28; 022/29; 022/30; 022/31; 022/32; 022/45; 022/33; 022/34; 022/20; 022/21; 022/22; 022/23; 022/24; 022/25; 022/26; 022/7; 022/35; 022/37; 022/49; 033/6; 033/5; 033/10; 033/7; 033/9; 033/13; 034/2; 034/4; 034/43; 034/3; 034/5; 034/6; 034/7; 034/8; 034/9; 034/10; 034/11; 034/13; 034/14; 034/15; 034/16; 034/17; 034/18; 034/19; 034/20; 034/21; 034/22; 034/44; 034/23; 034/24; 034/25; 034/45; 034/46; 034/47; 034/48; 034/49; 034/36; 082/1; 082/2; 082/3; 082/4; 082/5; 082/6; 082/7; 082/8; 082/9; 082/10; 082/11; 082/12; 082/13; 082/14; 082/15; 082/16; 082/17; 082/18; 082/19; 082/20; 082/21; 082/22; 082/23; 082/24; 082/25; 082/26; 082/27; 082/28; 082/29; 082/30; 082/32; 082/33; 083/2

  -    külterület: a település külterületének az előzőek egyikébe sem sorolt része.





















2.  A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának térképi bemutatása:

Mivel a Külterület településrész a község területének többibe nem sorolt része, térképi lehatárolása egyértelmű; ezért csak a többi terület kivágatát ábrázoljuk.




Külterület









  1. melléklet a 4/2019. (VII.01.) önkormányzati rendelethez


Ipolytölgyes Község Önkormányzat illetékességi területén működő közművelődési intézmények



1./ Művelődési Ház és Könyvtár


2./ Integrált Közösségi Szolgáltató Tér ( IKSZT )






4/2019. (VII.01.) önkormányzati rendelet

A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL




















Ipolytölgyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének

4/2019. (VII.01.) önkormányzati rendelete

A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL

Ipolytölgyes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint a egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró partnerek, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,  a Pest Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörben eljáró Érdi Járási hivatala, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága és az állami főépítész hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Bevezető rendelkezések


  1. A rendelet célja
  1. §


  1. A rendelet célja Ipolytölgyes község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
  1. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
  2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
  3. a településképi követelmények meghatározásával;
  4. a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;
  5. településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.


  1. §


  1. A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
  2. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
  3. Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
  1. §


  1. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja az eltérő karakterű településrészek lehatárolása
  1. a településen belül elfoglalt hely és betöltött szerep,
  2. a telekstruktúra,
  3. az épületek karaktere


  1. A rendelet hatálya, értelmező rendelkezések


  1. §


      E rendelet hatálya kiterjed a község teljes közigazgatási területére.


  1. §


  1. A rendelet alkalmazásában:
  1. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 m - 3,5 m magasságú lábakon álló berendezés, amely 7-9 m2  papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklám közzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;
  2. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklám közzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;
  3. Épített kémény: külső síkján téglával burkolt, vagy vakolt felületű kémény.
  4. Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
  5. Kiselemes fedés: olyan tetőfedés, amely elemének bármelyik mérete kisebb, vagy egyenlő 55 cm-rel. (Jellemzően: cserép, palafedés)
  6. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, vagy két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
  7. Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
  8. Mobil garázs: könnyűszerkezetes, szétszerelhető vagy egyben szállítható, fémlemez burkolatú garázs.
  9. Nagyelemes fedés: olyan tetőfedés, amely elemének bármelyik mérete nagyobb, mint  55 cm.
  10. Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
  11. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
  12. Tájba illeszkedő építmény, épület: az az építmény, épület, amelynek tömegformálásával, homlokzati kialakításával minimálisra csökken az épített környezet, a táj- és természeti környezet konfliktusa.
  13. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;



II. FEJEZET

Helyi védelem, településképi szempontból meghatározó területek


  1. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
  1. §


  1. A helyi védelem feladata:
  1.  a helyi épített értékek felkutatása, értékelése és számba vétele, dokumentálása, nyilvántartása, védetté nyilvánítása és a védendő sajátos területek meghatározása,
  2. a védett értékek, valamint ezek környezetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, védelme, valamint eszmei értékükkel összhangban álló hasznosításuk biztosítása, 
  3. a védett értékek fenntartása és az értékvédelmet szolgáló fejlesztése összhangjának megteremtése.
  1. A helyi védelem alá helyezés szakmai előkészítése:
  1. A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését a települési vagy a térségi önkormányzati főépítész látja el.
  2. A helyi védelem alá helyezés szakmai megalapozására
  1. a szabályozási terv (rendezési terv) értékvizsgálati munkarésze szolgál alapul. Az értékvizsgálatot – rendezési terv hiányában, vagy amennyiben a korábbi rendezési tervhez nem készült – a helyi védelem céljából el kell készíteni.
  2. az értékvizsgálatban nem szereplő érték esetében annak - az önkormányzati főépítész által készített vagy készíttetett vizsgálata szolgál alapul.
  1. A (2) bekezdés ba) pont szerinti értékvizsgálatot
  1. a község honlapján
  2. a községházán hozzáférhető módon közzé kell tenni




  1. §


  1. A helyi védelem alá helyezés és a helyi védelem megszűnésének szabályai:

A helyi védelem alá helyezést, vagy a helyi védelem megszüntetését a polgármesterhez, a jegyzőhöz, vagy az önkormányzati főépítészhez eljuttatott javaslat benyújtásával lehet kezdeményezni.

  1. A helyi védelem alá helyezés, vagy a helyi védelem megszüntetése eljárásaiban érdekeltek (a továbbiakban: érdekeltek):
  1. a javaslat benyújtója
  2. a javaslatban szereplő érték vagy értékek tulajdonosa, kezelője, haszonélvezője
  3. az önkormányzat: polgármester, jegyző, önkormányzati főépítész
  1. A helyi védelem megszüntetésére akkor nyújtható be javaslat, ha:
  1. a helyi védelem alatt álló érték megsemmisült,
  2. a helyi védelem alatt álló érték olyan mértékben károsodott, hogy helyreállítása nem, vagy aránytalanul nagy ráfordítással lehetséges,
  3. az önkormányzat nem tudja teljesíteni a 38.§ (2) szerinti rendeletben meghatározott kötelezettségeit és azokat a tulajdonos, vagy a fenntartó, vagy a kezelő nem vállalja át,
  4. a helyi védelem alatt álló érték országos védelem alá kerül,
  5. a védelem megszüntetéséhez jelentős települési érdek fűződik.
  1. A helyi védelem alá helyezési javaslat tartalma: a védelemre javasolt érték megnevezése, címe, helyrajzi száma(i); a tulajdonos, kezelő, haszonélvező hozzájáruló nyilatkozata; a védelem alá helyezés szöveges és rajzzal vagy fényképpel illusztrált indoklása; a benyújtó címe, elérhetősége és aláírása.
  2. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat tartalma: a védett érték megnevezése, címe, helyrajzi száma(i); a tulajdonos, kezelő, haszonélvező hozzájáruló nyilatkozata;  a védelem megszüntetésének szöveges és fényképpel illusztrált indoklása; a benyújtó címe, elérhetősége és aláírása.
  3. Amennyiben a benyújtott javaslat hiányos, az önkormányzat haladéktalanul, de legkésőbb az eljárás megindulásától számított tíz munkanapos teljesítési határidő megjelölése, és a mulasztás jogkövetkezményeire: az eljárás megszüntetésére vonatkozó figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel a javaslattevőt.
  4. A javaslat benyújtásáról - ha a benyújtó nem a tulajdonos - az érintett érték tulajdonosát, kezelőjét, haszonélvezőjét értesíteni kell.
  5. A benyújtott javaslatot a 6. § (2) bekezdés b) pontja, valamint helyszíni szemle alapján a települési főépítész véleményezi, és javaslatot tesz a képviselő-testületnek a helyi védelem alá helyezésre, vagy annak elvetésére, illetve a helyi védelem megszüntetésére, vagy annak elvetésére.


  1. §


  1. A helyi védelem alá helyezésről, vagy annak megszüntetéséről szóló települési főépítészi javaslatot a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti. Az előterjesztés tartalma:
  1. a 6.§ (2) bekezdés b) pontja szerinti értékvizsgálat,
  2. a 7.§ (8) bekezdése szerinti főépítészi javaslat.
  3. az érdekeltek észrevételei
  4. a testületi döntésre meghatározott határidő.
  1. A helyi védelem alá helyezésről a képviselőtestület rendeletben dönt, ha:  
  1. az önkormányzat vállalja a 38.§ (2) bekezdés szerinti, rendeletben meghatározott kötelezettségeit,
  2. a tulajdonos, vagy a fenntartó, vagy a kezelő magára vállalja az önkormányzat 38. § (2) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott kötelezettségeit.
  1. A helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület rendeletben dönt.
  2. A döntésről az önkormányzat 10 munkanapon belül írásban értesíti az érdekelteket, és tájékoztatást tesz közzé a község honlapján.
  3. A helyi védettség tényét
  1. a jelen rendelet mellékletét képező nyilvántartásba fel kell venni (felelős: polgármester). A nyilvántartás tartalma: a védett érték megnevezése, címe, helyrajzi száma, fényképe valamint, ha nem az érték egésze védett: a védendő elemek felsorolása.
  2. a védett érték tulajdoni lapján fel kell tüntetni,
  3. épített érték esetén közterületről jól látható helyen elhelyezett táblával vagy plakettel kell jelölni, melyet az önkormányzat biztosít.


  1. A területi védelem meghatározása
  1. §


  1. Helyi területi védelem alatt áll és védendő az utcakép:
    1. a Kossuth utcában és
    2. a Dózsa utcában.
  2. A területi védelem alatt álló területek lehatárolását az 1. melléklet 1. és 2. pontja tartalmazza.


  1. Az egyedi védelem meghatározása
  1. §


  1. A helyi egyedi védelem alatt álló épített értékeket az 1. melléklet 3. fejezete tartalmazza.
  2. A helyi egyedi védelem kiterjedhet:
  1. építmény egészére;
  2. építmény részletére;
  3. alkalmazott anyaghasználatra;
  4. az építmény tömegformálására;
  5. homlokzati kialakításra;
  6. táj- és kertépítészeti alkotásra;
  7. egyedi tájértékre;
  8. növényzetre;
  9. szoborra, képzőművészeti alkotásra;
  10. utcabútorra


  1. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
  1. §


  1. Helyi védettség alatt álló épület felújítása, átalakítása, bővítése csak az épület kutatása (esetleges tervtári anyagok kutatása, korabeli párhuzamok figyelembevétele, szükség szerint falkutatás) alapján tervezhető. A kutatás eredményét és következményeit, a helyreállítás lehetőségeit a kutatási tervdokumentációban dokumentálni kell. A kutatási dokumentációt a felsorolt munkálatok szándékának bejelentése alapján az önkormányzati főépítész készíti vagy készítteti el.
  2. A helyi védelem alatt álló építményeket nem szabad elbontani, felújítás, állagmegóvás alkalmával az (1) bekezdésben leírtak alapján kell fenntartani, vagy helyreállítani.
  3. Helyi védelem alatt álló műtárgy, műszaki berendezés nem bontható el, felújítása, helyreállítása történeti kutatás, korabeli párhuzamok figyelembevétele alapján tervezhető. Felújítás, állagmegóvás alkalmával a kutatás során meghatározott eredeti állapotukat kell fenntartani, vagy helyreállítani.
  4. A fentiek elmulasztása, megszegése településképi kötelezési eljárást von maga után.


  1. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
  1. §


  1. Településképi szempontból meghatározó területek

 belterületen:

  1. falusias lakóterület

       külterületen:

  1. ipari területek (a Mono-Ipolyfabric területe),
  2. gazdasági területek, birtokközpontok
  3. pincefalu
  4. külterület
  1. A településképi szempontból meghatározó területek jegyzékét és térképi ábrázolását a 2. melléklet 1. és 2. pontja tartalmazza.


III. FEJEZET

A településképi követelmények


  1. Építmények anyaghasználatára vonatkozó követelmények
  1. §


  1. A község területén az építmények tetőfedésének színe az alábbi lehet:
  1. égetett agyagcserép színű: téglavörös, terrakotta, barnás, füstös szürkés,
  2. természetes palaszínű,
  3. antracit,
  4. barna,
  5. sötétzöld,
  6. vörösréz és cink esetében természetes színű.
  1. A község belterületén az utcai telekhatártól számított 15 m-en belül, valamint külterületen a lakó, szálláshely rendeltetésű épületeken fém és műanyag homlokzatburkolat nem alkalmazható.
  2. Külterületen a lakó, szálláshely rendeltetésű építmények tetőfedésére nagyelemes fedés nem használható, az alábbiak kivételével:
  1. a teljes tetőfelület 30%-nál nem nagyobb üvegtető,
  2. üveg vagy átlátszó műanyag bevilágító ablak, 



  1. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
  1. §


  1. A község belterületén az oldalsó és hátsó telekhatáron tömör lábazatos, pillérekkel osztott kerítés építhető. A lábazaton kívüli felület fémből vagy fából készülhet és legalább 50%-ig áttört kell legyen.
  2. A Kossuth utcában az utca menti telekhatáron tömör tégla, beton, vagy kő kerítés építhető, a  kőből épített pillérek kivételével vakolt felülettel.
  3. A Dózsa utca azon szakaszán, ahol az utca menti telekhatáron a kapuk az épület melletti teljes telekszélességet elfoglalják, legalább 50%-ban áttört, fa vagy fém anyagú kapuk építhetők.
  4. A Rákóczi utcában az utca menti telekhatáron is az (1) bekezdés szerinti kerítés építhető.
  5. A Petőfi utcában az utca menti telekhatáron csak épített oszlopokkal tagolt, a pillérek között és a lábazat fölött legalább 50%-ban áttört kerítés építhető. Az oszlopok anyaga:
  1. kő (látszó, vagy vakolt felülettel)
  2. tégla (látszó, vagy vakolt felülettel)
  3. vakolt zsalukő
  4. vakolt beton lehet.
  1. A Hegyalja utcában - a Petőfi utcai saroktelkek kivételével, melyekre az (5) bekezdés vonatkozik - az utca menti telekhatáron csak fém oszlopokkal tagolt kerítés építhető, melynek egyéb paramétereire az (1) bekezdés vonatkozik.
  2. A község teljes külterületen – ha egyéb jogszabály nem tiltja - csak élő sövény, kő vagy faoszlopok közé feszített huzalkerítés építhető.
  3. Gazdasági területek és birtokközpontok:

a területen fémoszlopok közé feszített huzalkerítés, tömör fa, tégla, kő, vagy vakolt beton kerítés építhető.

  1. Ipari területen fémoszlopok közé feszített huzalkerítés építhető.


  1. §


  1. Falusias lakóterületen a 253/1997 (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) szerinti főépítmények és az utcai telekhatártól számított 15 m-nél közelebb elhelyezett melléképítmények, valamint külterületen a lakó, szálláshely rendeltetésű építmények tetőfedésére nagyelemes fedés nem használható, az alábbiak kivételével:



  2. Falusias lakóterületen az utcai telekhatártól számított 15 m-nél távolabb elhelyezett melléképítményeken nagyelemes fedés alkalmazható.
  3. Falusias lakóterületen a tetők hajlásszöge 35-50 fok közötti lehet, kivéve a középületek, egyházi épületek torony jellegű épületrészeit, melyeké meredekebb lehet.
  4. Falusias lakóterületen új épület építése vagy meglévő épület átépítése, bővítése esetén az épület tömegének és tetőidomának, a tetőgerinc irányának az utcai telekhatártól számított 15m-en belül illeszkednie kell a szomszédos épületekhez. Az illeszkedéshez a szomszédos 3-3 épületet kell figyelembe venni. Abban az esetben, ha a baloldali szomszédos épületek egységesen eltérnek a jobboldaliaktól, megválasztható, melyik oldalhoz illeszkedjen az épület.
  5. Falusias lakóterületen az épületek homlokzatain - az utcai telekhatártól számított 15 m-nél távolabb elhelyezett gazdasági épületek és melléképítmények kivételével - a vakolt felület nem lehet kisebb az adott homlokzat nyílászárókkal csökkentett felületének 75%-nál. Tégla homlokzatfelület az utcai telekhatártól számított 25 m-en belül a lábazat, vagy egyéb igénybe vett szerkezeti elemek - különösen: falsarok, oszlop, ablakkeret - kivételével nem alkalmazható.
  6. Falusias lakóterületen az utcai telekhatártól számított 10 m távolságon belül csak épített kémény létesíthető.
  7. Falusias lakóterületen épületek utcai homlokzatán, valamint az utcai homlokzat síkjától számított 2m távolságon belül kémény nem építhető.
  8. Falusias lakóterületen az utcai telekhatártól számított 20m-en belül mobil garázs nem helyezhető el
  9. A Hegyalja utcában kertvárosias jellegű: összetettebb tömegű, közepeléssel kialakított tetőidomú, épületek létrehozása megengedett.
  10. Ipari területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
  1. a területen lapostetős épület építhető
  2. a területen nagyelemes fedés alkalmazható
  1. Gazdasági területekre és birtokközpontokra vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
  1. A területen létesítendő lakó- és szállásjellegű épületek homlokzatain - oromfal kivételével, mely faburkolatú lehet - a vakolt felület nem lehet kisebb az adott homlokzat nyílászárókkal csökkentett felületének 75%-nál.
  2. A területen létesítendő lakó- és szállásjellegű épületek tetőhajlásszöge 35-50 fok közötti lehet
  1. A pincefalura vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
    1. A területen lapostetős épület nem építhető.
    2. Csak szilikát alapú, különösen: kő, beton, vakolat, tégla, üveg vagy faszerkezetű homlokzatképzés használható.
    3. a tetők hajlásszöge 35-50 fok közötti lehet
    4. Tetőfedésre nagyelemes fedés nem alkalmazható, a fedés anyaga csak nád, kerámia vagy beton cserép lehet.
    5. Ipari jellegű, szerelt homlokzatú vagy homlokzatburkolatú építmény nem létesíthető.
  2. Külterületen az épületeket, építményeket tájba illeszkedő módon kell építeni.
  3. A külterületre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
  1. A területen létesítendő lakó- és szállásjellegű épületek homlokzatain - oromfal kivételével, mely faburkolatú lehet - a vakolt felület nem lehet kisebb az adott homlokzat nyílászárókkal csökkentett felületének 75%-nál.
  2. A területen létesítendő lakó- és szállásjellegű épületek tetőhajlásszöge 35-50 fok közötti lehet.
  1. Lejtős terepen a lejtés mértékének megfelelően gondoskodni kell az épülettömeg terepre illesztéséről (a lejtés függvényében különösen: szinteltolással, lépcsőzetes szintekkel). Törekedni kell arra, hogy a tereprendezés, építés során a bevágás és feltöltés mértéke megegyezzen.
  2. Támfalak 1m magasság fölött csak zöldfelületi megoldásokkal kombinálva (különösen: befuttatás növénnyel, növénnyel beültethető támfalelemek, flórakosár) építhetők.
  3. Több építési ütemben megvalósuló új építés esetén az egyes befejezett építési ütemek e rendeletnek megfelelő, rendezett településképet kell biztosítsanak.
  4. Környezetéhez képest kontrasztot képező építészeti megformálás, tömegalakítás, anyaghasználat csak akkor alkalmazható, ha új építőművészeti értéket hoz létre és ezt a településképi vélemény, vagy a bejelentés tudomásulvétele részletes indoklással tartalmazza.


  1. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
  1. §


  1. A helyi területi védelem alatt álló területeken a hagyományos telekstruktúrát, beépítési módot meg kell őrizni, a foghíjak beépítése esetében a beépítéssel ahhoz kell alkalmazkodni.
  2. A helyi védelem alatt álló területeken foghíjbeépítés esetében az épület utcai homlokzatának szélessége, magassága, homlokzatképzése, a nyílászárók száma és aránya, a tetőgerinc iránya és magassága illeszkedjen a területen álló épületekéhez.


  1. §


  1. Helyi védelem alatt álló épületen az álló téglalap formájú egyedüli vagy páros ablakok szélessége, magassága nem változtatható meg; felújításuk, cseréjük során az ablakosztást és az ablak külső oldalának megjelenését és a nyílászárók osztását a meglévővel azonosan, vagy a kutatási dokumentáció alapján kell kialakítani.
  2. Helyi védelem alatt álló épületen az utcai homlokzattól számított 5 méternél nagyobb távolságban az épület keresztszárnnyal bővíthető, melynek párkány- és gerincmagassága, nyílásrendje, fedése, homlokzatképzése a védett épülettel azonosan képzendő ki.
  3. Helyi védelem alatt álló épületen a tornácbejárók nem szüntethetők meg. A tornácoszlopokat, kapukat meg kell őrizni vagy a kutatási dokumentáció alapján kell visszaállítani.
  4. Helyi védelem alatt álló épületen tetőablak, napelem vagy napkollektor az utcai homlokzattól számított 5 méternél nagyobb távolságban helyezhető el. Álló tetőablak nem alkalmazható. Tetőfedésre nagyelemes fedés nem használható.


  1. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
  1. §


  1. A teljes település gázellátását biztosító felszíni építmények, műtárgyak a meglévő nyomásszabályozó területén (hrsz.088/1.) helyezhetők el.
  2. A teljes település szennyvízelvezetését biztosító felszíni építmények, műtárgyak a 266 hrsz. keleti vége területen, a meglévő átemelők területén helyezhetők el.
  3. A (2) és (3) bekezdés szerinti építmények, műtárgyak köré élő sövény telepítendő olyan távolságra, hogy az a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.
  4. Légkábeles kiépítésű területen a villamos-energia elosztási - 0,4 kV-os -, táv- és hírközlési vezetékeket közös egyoldali oszlopsoron kell vezetni.
  5. A középnyomáson ellátott területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. Gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezéseket a telkek elő-, vagy oldalkertjébe, vagy alárendelt homlokzatára kell telepíteni.


  1. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények - reklámok elhelyezésének általános szabályai közterületen és a közterületről látható


  1. §


  1. Ipolytölgyes község közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
  2. Óriásplakát, hirdetőoszlop a település területén nem helyezhető el.
  3. Lakossági hirdetések kizárólag a saját tulajdonú ingatlanon, valamint az önkormányzat által kihelyezett hirdetőtáblán helyezhetők el.


  1. §


  1. Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
  2. A meghatározott utcabútoroktól számítva egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
  3. Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag [80 lumen/Watt] mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
  4. Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
  5. A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
  6. Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.


  1. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok


  1. §


  1. A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.
  2. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.


  1. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok


  1. §


  1. Ipolytölgyes község közigazgatási területén a 3. mellékletben meghatározott közművelődési intézményekkel megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.
  2. Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
  1. az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
  2. a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
  3. a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
  4. idegenforgalmi és közlekedési információk;
  5. a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

           

  1. Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (3) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.


  1. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.


  1. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények


  1. §


  1. Ipolytölgyes község közterületein reklámhordozó
  1. horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
  2. plexi vagy biztonsági üveg mögött;
  3. hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
  4. állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;
  5. egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan - nem

            helyezhető el.

  1.  A közérdekű reklámfelület, az utasváró kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán Ipolytölgyes Község Önkormányzata az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.


  1. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése
  1. §


  1. Ipolytölgyes község közigazgatási területén a 3. mellékletben meghatározott közművelődési intézmények közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak.
  2. Valamennyi, a 3. mellékletben meghatározott közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.


  1. Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól

Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében

  1. §


  1. A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
  2. A polgármester döntése nem pótolja, nem helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
  3. A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.


  1. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése
  1. §


  1. A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység igazolt megkezdésétől számított 3 hónap időtartamra az építési tevékenységgel összefüggésben építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
  2. A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.
  3. Épület egy adott közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.



  1. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
  1. §


  1. A község belterületén alternatív energiatermelő berendezések - napelem, napkollektor kivételével - az utcai telekhatártól számított 10 m-en belül nem helyezhetők el
  2. A község belterületén, továbbá a településrendezési eszközökben lehatárolt tájképvédelmi korlátozású mezőgazdasági területeken, valamint a gazdasági területeken és birtokközpontokban lévő lakó és szállásjellegű épületeken a tetőre elhelyezett napelem, napkollektor csak a tetősíkkal párhuzamos lehet
  3. Műemléki környezetben lévő épület, helyi védelem alatt álló épület közterületről látható tetősíkján napelem, napkollektor nem helyezhető el
  4. A község belterületén a főépítményeken, valamint külterületen a lakó, szálláshely rendeltetésű építményeken az épületgépészethez - különösen: klímaberendezés, hűtőegység, csőhálózat - tartozó berendezéseket, vezetékeket  - a gázvezeték kivételével - csak épületszerkezetekkel takartan vagy azokba beépítve lehet elhelyezni.
  5. A község belterületén az épületek utcai homlokzatán műholdvevő tányérantenna nem helyezhető el. 


IV. FEJEZET

Kötelező szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás


  1. Rendelkezés a szakmai konzultációról
  1. §


  1. Szakmai konzultációt kell lefolytatni a hatályos jogszabályok szerint egyszerű bejelentés alá eső építési tevékenység esetében.
  2. Szakmai konzultáció lehetőségével érintett a település teljes közigazgatási területe.
  3. A szakmai konzultáció általános szabályai:
  1. A szakmai konzultáció lefolytatása a települési főépítész, vagy – folyamatos foglalkoztatásának, vagy jelenlétének hiányában – a polgármester feladata.
  2. A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi, legalább az alábbi tartalommal:
  1. a tervezett tevékenység helyének címe, hrsz.;
  2. a tervezett tevékenység rövid leírása;
  3. fotók a helyszínről a közterület felől;
  4. a tervezett tevékenység vázlatos rajzi bemutatása.
  1. A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:
  1. a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények;
  2. felvetett javaslatok;
  3. a települési főépítész, vagy a polgármester lényegi nyilatkozata.



  1. A településképi véleményezési eljárással érintett építmények köre


  1. §


  1. E rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet 26.§ (1) (2) bekezdése szerinti esetekben.



  1. A véleményezési eljárás részletes szabályai


  1. §


  1. A polgármester településképi véleményét minden esetben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapozza meg.
  2. Amennyiben a településképi véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma, megoldása a véleményezési eljárás után módosításra kerül, az építési engedélyezésre való benyújtása előtt a településképi véleményezési eljárást meg kell ismételni.
  1. §


  1. A településképi véleményezési eljárás során a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet 26. § (3) bekezdésében foglaltakon túl az alábbiakat kell vizsgálni:
  1. a telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
    1. a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
    2. megfelelően veszi-e figyelembe a környező beépítés adottságait,
    3. az építmény szintjeivel, szinteltolásaival illeszkedik-e az esetlegesen lejtős terephez,
    4. a terep megváltoztatása az épület megközelítéséhez és a telek használatához minimálisan szükséges mértékű-e,
    5. a terep rendezett állapota és a kertépítészeti kialakítás összhangban van-e, épített támfalak csak a legszükségesebb mennyiségben és zöldfelületi megoldásokkal kombinálva vannak-e tervezve,
    6. több építési ütemben megvalósuló új beépítés, meglévő építmény bővítése esetén biztosított lesz-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további, csatlakozó beépítés, valamint, hogy a beépítés javasolt sorrendje minden fázisban rendezett településképet eredményez-e.
  2. az épület tömegformálásának, anyaghasználatának, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
  1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult épített környezethez, a településrész vagy a közvetlen környezet építészeti karakteréhez,
  2. a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása, a homlokzati színhasználat és anyaghasználat összhangban van-e az épület rendeltetésével, használatának sajátosságaival, a településrész vagy a közvetlen környezet építészeti karakterével,
  3. az építészeti kialakítás elkerüli-e a tájtól, településképtől, kortól idegen és érték nélkül bonyolult formajegyeket, részletképzéseket, anyaghasználatot,
  4. külterületi építkezés esetén illeszkedik-e a táji, természeti, mezőgazdasági, erdőgazdálkodási környezetbe,
  5. a környezetéhez képest kontrasztot képező építészeti megformálás esetében létrehoz-e új építőművészeti értéket,
  6. a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések jelen rendeletnek megfelelő és a környezettel való összhangban történő elhelyezésére és kialakítására,
  7. az elhelyezni tervezett épületgépészeti, elektronikai, távközlési berendezések épületszerkezetekkel való takarása megoldott-e, az azokra való rálátás nem befolyásolja-e kedvezőtlenül a településképet, az épített környezettel, a tájjal való összhangot,
  8. a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
  1. a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy a közterülethez közvetlenül kapcsolódó építményrészekre vonatkozóan
  1. a terv megfelelően veszi-e figyelembe a közterület jelenlegi és távlatban kialakuló adottságait, esetleges berendezéseit, műtárgyait, növényzetét,
  2. a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra.


V. FEJEZET

Településképi bejelentési eljárás


  1. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók,

rendeltetésváltozások köre

  1. §


  1. E rendelet előírásai szerint a következő - az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött - tevékenységek megkezdéséhez kell településképi bejelentési eljárást lefolytatni:
  1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
  2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
  3. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0m-t nem haladja meg.
  4. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, bővítése, megváltoztatása.
  5. Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0m2 alapterületet.
  6. Az utcai - saroktelek esetén a rövidebbik utcai - telekhatártól számított 15m-en belül lévő, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek az építési tevékenység után nettó térfogata nagyobb mint 3,0m3 de legfeljebb 50m3  és magassága nagyobb mint 1,5m de legfeljebb 3,0m.
  7. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
  8. Emlékfal építése, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.
  9. Nem önkormányzati tulajdonú park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal és műszaki specifikációval rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.
  10. Nem önkormányzati tulajdonú területen lévő, megfelelőség-igazolással vagy teljesítmény-nyilatkozattal és jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, vagy tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, vagy legfeljebb 180 napig fennálló
  1. rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
  2. kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
  3. levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
  4. ideiglenes fedett lovarda

  1. A legalább 1,5m de legfeljebb 6,0m vagy magasságú, a legalább 3m3 de legfeljebb 60 m3 vagy térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, átalakítása, bővítése.
  2. Közterületi telekhatáron álló kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, megváltoztatása
  3. Közterületi telekhatáron álló támfal - melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot - építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, megváltoztatása.
  4. Az utcai - saroktelek esetén a rövidebbik utcai - telekhatártól számított 15m-en belül lévő kerti építmény, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz vagy növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
  5. Szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit
  1. megváltoztatni,
  2. átalakítani,
  3. elbontani,
  4. kicserélni,
  5. megerősíteni vagy
  6. újjáépíteni.
  1. Építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló, elhelyezése.
  2. Utasváró fülke építése.
  3. Helyi védelem alatt álló építmény vagy egyéb érték rendeltetésének megváltoztatása vagy átalakítása,.


  1. A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Kr.-ben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.
  2. E rendelet előírásai szerint a következő esetekben kell rendeltetés megváltozáshoz településképi bejelentési eljárást lefolytatni:
  1. amennyiben telephely engedélyezési eljárás is szükséges,
  2. amennyiben a gépkocsiforgalom növekszik,
  3. amennyiben a szállítási forgalom növekszik,
  4. amennyiben a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhelyek kialakítása szükséges,
  5. amennyiben a rendeltetés-változás megváltoztatja a csatlakozó közterület képét, a közterület használatának jellegét.


  1. A bejelentési eljárás részletes szabályai
  1. §


  1. A bejelentés kötelező tartalmi elemei:
  1. a tervezett tevékenység helyének címe, hrsz.;
  2. a tervezett tevékenység rövid leírása;
  3. fotók a helyszínről a közterület felől;
  4. a tervezett tevékenység vázlatos rajzi bemutatása.


  1. §


  1. A településképi bejelentéshez a 314/2012. (XI. 8.)  Korm. rendelet 26/B. § (3) bekezdésében meghatározott, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet az alábbi tartalommal kell benyújtani:
  1. műszaki leírás,
  2. helyszínrajz
  3. meglévő és tervezett állapot alaprajzai – rendeltetés változás és új építmény építése esetén,
  4. metszetek, a megfelelés igazolásához szükséges mértékben,
  5. homlokzatok,
  6. látványterv,
  7. részletrajzok, a megfelelés igazolásához szükséges mértékben.


VI. FEJEZET

Településképi kötelezés, településképi bírság


  1. A településképi kötelezési eljárás
  1. §


  1. A polgármester hivatalból vagy kérelemre településképi kötelezési eljárást folytathat le:
  1. a helyi építészeti értékek védelme érdekében, ha az építmény vagy annak az értékvédelemmel összefüggő, a településképi látványban megjelenő része
  1. állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati elemei hiányosak, sérültek,
  2. rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,
  3. felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, városképi látványát.
  1. településképi rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése esetén.


  1. A polgármester a településképi kötelezési eljárásban az érintett ingatlan (építmény) tulajdonosát
  1. az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében felújításra,  átalakításra, lebontásra, vagy a használati mód megváltoztatására,
  2. a településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolásban foglalt kikötések részleges teljesítésével végrehajtott építési munkákkal kapcsolatban az építmény, vagy annak egyes részei felújítására, átalakítására, lebontására, az igazolásban foglalt kikötések maradéktalan teljesítésére,
  3. a településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolásban foglalt kikötések részleges teljesítésével végrehajtott rendeltetésmódosítások esetében az új rendeltetés szerinti használat megszüntetésére, vagy az igazolásban foglalt kikötések maradéktalan teljesítésére és addig az új rendeltetés szerinti használat felfüggesztésére



  1. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
  1. §


  1. Településképi bírság az alábbi esetekben szabható ki:
  1. a településkép-védelmi követelmények be nem tartása
  2. a településképi kötelezés

  1. A településkép bírság alsó határa 50.000,- Ft, felső határa 1.000.000,- Ft.
  2. A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
  1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket,
  2. a jogsértéssel elért előny mértékét,
  3. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
  4. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
  5. a jogsértő állapot időtartamát,
  6. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
  7. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
  8. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.


  1. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
  1. §


  1. A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
  2. A településképi bírság megfizetésének módja:
  1.  közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
  2.  az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42.§ (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és ennek megfelelően kell behajtani.



  1. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
  1. §


  1. Az önkormányzat támogatja a helyi védelem alatt álló érték
  1. helyreállítását
  2. fenntartását (felújítását, karbantartását)
  3. védettségéből eredő hátrányok kompenzálását
  1. A támogatás, kompenzáció módjáról és mértékéről a képviselőtestület évente rendeletben dönt.


VII. FEJEZET

Záró rendelkezések


  1. Hatálybalépés
  1. §


      Ez a rendelet a kihirdetésétől számított 30. napon lép hatályba.



  1. Hatályon kívül helyező rendelkezések
  1. §


  1. E rendelet a hatályba lépésével egy időben hatályát veszti a 9/2017. (XI.20) önkormányzati rendelet.
  2. E rendelet a hatályba lépésével egy időben hatályát veszti a 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelet 2.§.-a.


Ipolytölgyes, 2019. június 27.



                                                     Radnai Bertalan                   Bahil Emilné dr.

                                                       polgármester                            jegyző


Kihirdetési záradék:

A rendeletet a mai napon – az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel – kihirdettem.


Ipolytölgyes, 2019. július 01.

                                                                                   Hegedűs Ferencné

                                                                            aljegyző




  1. melléklet a 4/2019. (VII.01.) önkormányzati rendelethez



A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke




1.  A helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása



2.  A helyi területi védelem alatt álló területek lehatárolásának térképi bemutatása:



            2.1. belterület

            2.2. külterület



3.  A helyi egyedi védelem alatt álló épített értékek:


BELTERÜLET:

eredeti torony kereszt: hrsz. 1 (Kossuth u.)


KÜLTERÜLET:

temetői öreg kereszt: 017/4,

  1. melléklet a 4/2019. (VII.01.) önkormányzati rendelethez


A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke


1.  A településképi szempontból meghatározó területek elnevezése és lehatárolása:

Belterületen:

  • Falusias lakóterület: a község teljes belterülete, a gazdasági területek kivételével
  • gazdasági területek: Hrsz. 202, 203, 204, 205, 206, 207, 208, 212, 213, 214, 215, 216, 217, 218


Külterületen:

  • ipari terület: Hrsz. 05/8, 06, 07/7, 07/8 (MONO-Ipolyfabrik)
  • gazdasági területek: Hrsz. 088/2, 088/3, 0100/2
  • pincefalu: Hrsz. 022/2; 022/3; 022/41; 022/4; 022/40; 022/48; 022/5; 022/8; 022/9; 022/43; 022/10; 022/11; 022/12; 022/6; 022/39; 022/38; 022/50; 022/13; 022/14; 022/15; 022/16; 022/17; 022/18; 022/19; 022/36; 022/27; 022/28; 022/29; 022/30; 022/31; 022/32; 022/45; 022/33; 022/34; 022/20; 022/21; 022/22; 022/23; 022/24; 022/25; 022/26; 022/7; 022/35; 022/37; 022/49; 033/6; 033/5; 033/10; 033/7; 033/9; 033/13; 034/2; 034/4; 034/43; 034/3; 034/5; 034/6; 034/7; 034/8; 034/9; 034/10; 034/11; 034/13; 034/14; 034/15; 034/16; 034/17; 034/18; 034/19; 034/20; 034/21; 034/22; 034/44; 034/23; 034/24; 034/25; 034/45; 034/46; 034/47; 034/48; 034/49; 034/36; 082/1; 082/2; 082/3; 082/4; 082/5; 082/6; 082/7; 082/8; 082/9; 082/10; 082/11; 082/12; 082/13; 082/14; 082/15; 082/16; 082/17; 082/18; 082/19; 082/20; 082/21; 082/22; 082/23; 082/24; 082/25; 082/26; 082/27; 082/28; 082/29; 082/30; 082/32; 082/33; 083/2

  -    külterület: a település külterületének az előzőek egyikébe sem sorolt része.





















2.  A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának térképi bemutatása:

Mivel a Külterület településrész a község területének többibe nem sorolt része, térképi lehatárolása egyértelmű; ezért csak a többi terület kivágatát ábrázoljuk.




Külterület









  1. melléklet a 4/2019. (VII.01.) önkormányzati rendelethez


Ipolytölgyes Község Önkormányzat illetékességi területén működő közművelődési intézmények



1./ Művelődési Ház és Könyvtár


2./ Integrált Közösségi Szolgáltató Tér ( IKSZT )



Mellékletek