Nagyar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete

Nagyar Községi Önkormányzat Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2021. 12. 11- 2023. 11. 16

Nagyar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete

Nagyar Községi Önkormányzat Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról 1

2021.12.11.

Nagyar Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§. (1) bekezdésében megállapított feladatkörében a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, illetékessége

1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Nagyar Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Székhelye: 4922 Nagyar, Petőfi út 3.

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Nagyar Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

(3) Az önkormányzat székhelye: 4922 Nagyar, Petőfi út 3.

(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Szatmárcsekei Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal).

(5) A képviselő-testület hivatalának székhelye: 4945 Szatmárcseke, Petőfi utca 1.

(6) Telephelye: Szatmárcsekei Közös Önkormányzati Hivatal Nagyari Kirendeltsége. 4922 Nagyar, Petőfi út 3.

(7) Az önkormányzat illetékességi területe: Nagyar Község közigazgatási területe.

(8) A Képviselő-testület, a Polgármester és a Közös Hivatal hivatalos kör alakú bélyegzőjének közepén Magyarország címere található, köríven az alábbiak olvashatók:

a) Nagyar Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

b) Nagyar Község Polgármestere

c) Szatmárcsekei Közös Önkormányzati Hivatal Nagyari Kirendeltsége

1. Jelképek, címek adományozása

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a község címere, zászlaja.

(2) Az önkormányzat jelképeiről, zászlajáról, a jelképek használatáról, címek adományozásáról külön rendelkezik.

(3) Az önkormányzat által alapított kitüntető cím: Nagyar Község Díszpolgára.

(4) A (2) bekezdésben meghatározottakról a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntéssel dönt.

2. Az önkormányzat feladat és hatásköre

3. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat.

(2) Az önkormányzat feladatai ellátása során – az önkormányzatiság kifejezésre jutása érdekében –együttműködésre törekszik- kölcsönösségi alapon – a környező települések önkormányzataival, a társulásokkal, a Megyei Önkormányzattal.

(3) Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet folytat.

4. § (1) Az önkormányzat kötelező feladatait az Mötv. tartalmazza.

(2) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak kormányzati funkciók szerinti meghatározását az 1.sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat ellátja a helyi közszolgáltatásokat az Mötv. szerint.

5. § (1) Az önkormányzat az önként vállalt többletfeladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes -e a feladatellátás feltételeinek folyamatos biztosítására.

(2) Ha a Képviselő-testület a helyi közügy önálló ellátása mellett dönt, akkor ennek pénzügyi fedezetét éves költségvetésében biztosítja.

6. § Az önkormányzati feladatok ellátására a Képviselő-testület szervei útján, az Önkormányzat által foglalkoztatottak feladatellátása útján, valamint társulási megállapodás alapján és gazdálkodó szervezetekkel és vállalkozókkal kötött feladat-ellátási szerződés alapján kerül sor.

7. § (1) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg annak visszavonásáról annak felmerülésekor minősített többségi szavazattal dönt.

(3) Az Önkormányzat hatáskörének átruházására illetve visszavonására a polgármester, az alpolgármester vagy Nagyar Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi-és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottságának elnöke tesz javaslatot.

(4) A (3) bekezdésben meghatározottak kezdeményezésére az átruházott hatáskört vissza kell vonni.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója, intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő rendes ülésen beszámol.

8. § A Polgármester - 9.§-ban meghatározott ügyek kivételével - a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan ügyekben, melyek be nem tervezett kisebb felújítási, javítási, karbantartási munkák, valamint az önkormányzati feladatok ellátásához kapcsolódnak, a település érdekeit szolgálják és a forrásigényük nem haladja meg az 1.000.000 Ft-ot

9. § A Képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Mötv. 42.§ -a tartalmazza.

3. A képviselő-testület szervezete és működése

10. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma Polgármesterrel együtt: 5 fő. A névjegyzéket az 3. számú melléklete tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület bizottságának elnevezése: Nagyar Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi-és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság) Székhelye: 4922 Nagyar, Petőfi út 3.

(3) A Képviselő-testület határozatképes, ha a megválasztott képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

(4) Ha a képviselő-testület határozatképtelensége miatt az ülést elnapolják, a polgármester 8 napon belül köteles azt újból összehívni.

(5) A Képviselő-testület szervei:

a) Polgármester

b) Bizottság

c) Közös Önkormányzati Hivatal

d) Jegyző

e) A képviselő-testület 2020. január 1.napjától közös önkormányzati hivatal létrehozása mellett döntött Szatmárcseke Község Önkormányzata Képviselő-testületével Szatmárcsekei Közös Önkormányzati Hivatal néven. A Közös Önkormányzati hivatal állandó jelleggel kirendeltséget működtet Szatmárcsekei Közös Önkormányzati Hivatal Nagyari Kirendeltsége elnevezéssel, melyet a Jegyző irányít.

4. A képviselő-testület ülései

11. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és rendkívüli ülést tarthat.

(2) A képviselő-testület az üléstervében meghatározott ütemezés szerint évente legalább 6 testületi ülést tart.

(3) A Képviselő-testület üléstervét a megelőző év december 31. napjáig fogadja el.

(4) Az üléstervre javaslatot tehetnek:

a) Polgármester,

b) Képviselő,

c) Jegyző,

d) Bizottságok,

e) Intézményvezetők,

f) Társulások elnökei,

g) egyéni országos képviselői választókerület országgyűlési képviselője,

h) helyi egyházak,

i) társult önkormányzatok polgármesterei,

(5) Az ülésterv tartalmazza:

a) a rendes ülések tervezett időpontját,

b) a rendes ülések határidős feladatait,

c) a közmeghallgatás időpontját.

(6) legalább a közmeghallgatás előtt 7 nappal korábban nyilvánosságra kell hozni. A Képviselő-testület a költségvetési koncepció tárgyalásakor az alábbi közösségek képviselőinek – tevékenységi körükben – tanácskozási jogot biztosít:

a) óvodavezető

b) Gondozási Központ vezetője

(7) Az üléstervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül.

(8) A képviselő-testület ülésének helye a székhelye, a képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy ülését a székhelytől eltérő helyen tartja meg.

12. § (1) A képviselő-testület a település egészét érintő településpolitikai kérdésekkel kapcsolatban lakossági fórum összehívásáról dönthet.

(2) A lakossági fórum összehívását kezdeményezheti:

a) a települési képviselők több mint fele,

b) a polgármester,

c) a helyi népszavazási kezdeményezésnél meghatározott számú választópolgár.

(3) A lakossági fórum nem minősül képviselő-testületi ülésnek, az ott elhangzottakról a polgármester a soron következő testületi ülésen beszámol.

13. § (1) A zárt ülés tartásának szabályait az Mötv. határozza meg.

(2) A zárt ülésen részt vevőket titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

5. A képviselő-testület ülésének összehívása, meghívója

14. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskört az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testületi ülést a korelnök hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyén, vagy a közös hivatal székhelyén tartja.

15. § A Képviselő-testületi rendes ülésének összehívása írásbeli – papíralapú vagy elektronikus levél formájú – meghívóval kell összehívni.

16. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót és annak mellékleteit az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni.

(2) Indokolt esetben a Képviselő-testület ülése rövid úton is összehívható a napirend megjelölésével a meghívó kézbesítését, illetve az értesítés közlését követő napra.

(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot a polgármester tájékoztatja a település hirdetőtábláján.

17. § A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívott

a) a napirend által érintett bizottság nem képviselő tagja,

b) a napirend által érintett szervezet vezetője, az intézményvezetők,

c) a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselője,

d) akinek meghívását a polgármester szükségesnek tartja,

e) nemzetiségi önkormányzat vezetője a napirend által érintett és nemzetiségi költségvetést érintő kérdésben.

6. Határozatképesség

18. § (1) A Képviselő-testület határozatképességére, szavazatszükségességére és a betöltetlen képviselői hely határozatképesség szempontjából történő értékelésére az Mötv. 47.§ (1) és (2) bekezdése irányadó.

(2) A nyílt szavazásra és a szavazás eredményének megállapítására az Mötv. 48. § (1) és (5) bekezdései irányadóak.

(3) A döntéshozatalban történő összeférhetetlenség szabályaira az Mötv. 48. § (1) bekezdése irányadó.

(4) A polgármester a képviselő-testület döntéshozatalából kizárja azt a képviselőt, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(5) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pont tárgyalására a Képviselő-testület ülését 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

7. A képviselő-testület üléseinek vezetése

19. § (1) Az elnök ülésvezetési feladatai:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,

b) a határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a képviselő-testület üléséről távol maradó képviselők előzetes bejelentéséről tájékoztatás,

c) napirendi javaslat előterjesztése,

d) az ülés vezetése, a szó megadása, az ülés rendjének biztosítása. Az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

e) rendzavarás esetén az ülés félbeszakítása,

f) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására, napirendek összevont tárgyalására,

g) a vita összefoglalása,

h) szavazás elrendelése, a szavazás számszerű eredményének megállapítása.

(2) Az elnök figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ, méltatlan magatartást tanúsít. Ismételt rendzavarás esetén a szót megvonhatja. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

20. § (1) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A napirend sorrendje:

a) sürgősséggel tárgyalandó indítvány

b) munkatervben szereplő napirendek

c) rendelet-tervezet

d) személyi kérdések

e) más napirendek

f) kérdések, bejelentések, tájékoztatók, beszámolók.

21. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a Képviselő-testület határoz.

(2) A napirendi pont előterjesztője polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző, illetve a Képviselő-testület által felkért személy lehet.

8. Előterjesztés

22. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a képviselő által előzetesen javasolt rendelettervezet, határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra, legkésőbb az ülést megelőző 3. napon. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását is.

(3) Az előterjesztés tartalmazza:

a) az előterjesztő megnevezését,

b) az előterjesztés iktatószámát,

c) az előterjesztés tárgyát,

d) az előterjesztést megtárgyaló bizottságok megnevezését,

e) törvényességi véleményezésre bemutatás idejét,

f) az előterjesztés előzményét, így a korábbi testületi megállapodásokat, a témában hozott korábbi határozatokat, azok végrehajtásának eredményeit, és a jelenlegi állapotot,

g) a jogszabályi környezetet,

h) mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,

i) az előterjesztés költségvetésre gyakorolt hatását,

j) a lehetséges döntési alternatívát és jogszabályi megalapozását, a javaslat indokolását,

k) határozati javaslatot, rendelet-tervezetet, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megnevezését, az intézkedés határidejét.

23. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért az előterjesztő a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során megismeri és figyelembe veszi a napirendi témájában érintett szerv, illetve a lakosság véleményét, javaslatát.

(2) Bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – véleményt nyújthat be a képviselő-testülethez.

9. Sürgősségi indítvány

24. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában az előterjesztések között nem szerepel.

(2) A képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt az előterjesztés napirendre vételéről. Ha nem ismeri el a sürgősséget, az előterjesztést a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.

(3) A sürgősségi indítványt írásban a polgármesternél kell benyújtani a napirend megállapítását megelőzően, a sürgősség tényének indokolásával.

(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a bizottság,

d) a képviselő,

e) a jegyző.

10. Kérdés, interpelláció

25. § (1) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű tudakozódás.

(2) Interpellációnak minősül a magyarázatadási kötelezettség az interpellált személy feladatkörébe tartozó valamennyi ügyben.

(3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén válaszol az, akihez a kérdést intézték, ennek hiányában 15 napon belül írásban érdemi választ ad.

(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén interpellációt intézhet:

a) a polgármesterhez,

b) az alpolgármesterhez,

c) a bizottság elnökéhez,

d) a jegyzőhöz.

(5) Az interpellációra az ülésen, ennek hiányában 15 napon belül írásban érdemi választ ad az, akihez az interpellációt intézték.

(6) Ha a képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a képviselő-testület dönt az elfogadásról. Elfogadás hiányában a képviselő-testület eseti bizottságot hoz létre az interpelláció tárgyát képező téma vizsgálatára, vagy a kivizsgálással bizottságát bízza meg. A vizsgálat eredményéről a soron következő rendes ülésen a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

11. Vita

26. § (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előterjesztő vita előtt szóban kiegészítheti, módosíthatja.

(2) A vita megkezdése előtt az illetékes szakbizottság elnöke – távollétében képviselő tagja – nyilatkozik az előterjesztésről.

(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(4) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó válaszol.

(5) Felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(7) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismerteti álláspontját.

(8) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(9) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

12. Módosító javaslat

27. § Módosító javaslatot az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. Az előterjesztő nyilatkozik, hogy a módosító javaslatot befogadja-e. A szavazás elrendelése előtt az ülés elnöke a módosító javaslat írásba foglalását kérheti. Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatot befogadja, a módosítással együtt kell szavazásra bocsátani a rendelettervezetet vagy határozati javaslatot, amennyiben nem fogadja be, az eredeti előterjesztésben szereplő rendelettervezetet vagy határozati javaslatot kell szavazásra bocsátani.

28. § (1) A képviselőtestület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Az ülés elnöke az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a képviselő-testület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.

(3) Ha a képviselőtestület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatokról akkor is külön-külön kell szavazást elrendelni.

29. § (1) A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.

(2) Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjesztheti elő.

(3) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Az egyszerű többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a jelenlévő Képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.

(4) A minősített többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges. A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség szükséges:

a) a rendeletalkotás;

b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

c) a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

d) a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;

e) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

g) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

h) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, Kormányhivatalnál, Ügyészségnél, bíróságnál, perindítás;

j) a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

k) az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

l) a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása, területszervezési kezdeményezés;

m) zárt ülés elrendelése;

n) Képviselő-testületi tag kizárása;

o) a Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti önfeloszlatás;

p) Önkormányzati pénzügyi kötelezettséget vállaló szerződéskötéshez;

q) sürgősségi indítvány tárgyában való döntéshez;

(5) A (4) bekezdés szerinti minősített többséghez kötött aktusok visszavonásához, megszüntetéséhez szintén minősített többséggel történő döntés szükséges.

30. § (1) A Képviselőtestület titkos szavazással dönt mindazon esetekben amikor jogszabály azt kötelező jelleggel előírja, valamint díszpolgári cím odaítélésekor.

(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönthet az Mötv. 46.§ (2) a) és b) pontja szerinti tárgykörökben, amennyiben azt legalább 4 képviselő kezdeményezi.

(3) A titkos szavazást a jegyző bonyolítja le, tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően megszámlálja a szavazatokat és a szavazás eredményéről jelentést tesz a Képviselő-testületnek.

(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és szavazóurna igénybevételével történik.

(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a képviselő-testület jelen lévő tagjainak nevét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket.

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.

(7) A titkos szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48.§ (4) bekezdése szerinti szabály jelen rendelet 29.§ (5) bekezdésben lévő név szerinti szavazás kötelezettségével érintett témakörök kivételével alkalmazható.

31. § (1) A képviselőtestület legalább 2 fő képviselő indítványára név szerinti szavazást tart.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők nevét akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg.

(3) Személyi és ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható.

(4) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.

(5) Név szerinti szavazást kell tartani:

a) a Képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről

b) önkormányzati vagyon megterheléséről,

c) hitelfelvételről,

d) önkormányzati kötvénykibocsátásról.

(6) A név szerinti szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48.§ (3) bekezdésében foglaltak irányadóak.

(7) A képviselő köteles bejelenteni az ügyben való személyes érintettségét. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása a képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárást von maga után. Nem vonatkozik ez a képviselő-testület saját tagjának választásának tárgyában. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(8) A képviselő a képviselő-testületi ülésen köteles olyan magatartást tanúsítani, amely nem sérti a testület becsületét, nem zavarja a képviselő-testületet a döntése meghozatalában. Az ülés rendjének fenntartása érdekében a polgármester javaslatára a képviselő-testületi ülés berekeszthető. A zavar elhárítását követően a polgármester javaslatára ismételten folytatható a képviselő-testületi ülés, illetve későbbi időpontra elnapolható.

13. Jegyzőkönyv

32. § (1) A Képviselő-testület üléséről szóló jegyzőkönyvre, annak aláírására, közokirati jellegére, betekinthetőségére az Mötv. 52.§ (1) bekezdése szerinti szabályok irányadóak.

(2) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvvezető készít írásos jegyzőkönyvet. A képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján készül is készülhet jegyzőkönyv. A hangfelvétel őrzéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli. A jegyzőkönyvet a mellékletekkel együtt szkennelt formátumban a törvényességi felügyelet részére a Megyei Kormányhivatalnak az erre a célra kapcsolattartásra kijelölt felületen a https://tfik.njt.hu/ oldalon a jegyző továbbítja.

14. A képviselő-testület ülései

33. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz, rendeletet alkot.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza:

a) a testület döntését,

b) a döntés végrehajtásának határidejét,

c) a végrehajtásért felelős személy nevét, szerv elnevezését,

d) a határozatról értesítendők körét.

(3) A képviselő-testület határozatának megjelölésére a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A képviselő-testület döntéseiről a jegyző határidő-nyilvántartást vezet.

(5) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul el kell elküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.

34. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a települési képviselő,

b) a bizottság,

c) a polgármester,

d) az alpolgármester,

e) a jegyző,

f) a településen működő nemzetiségi önkormányzat,

g) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,

h) a település önszerveződő közössége.

(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.

(3) A rendelet-tervezet kodifikációját a jegyző végzi. Esetenként megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő.

35. § (1) Az önkormányzati rendelet előkészítése során elemezni kell a jogszabályi környezetet, a szabályozandó tárgy szerint érintett szervezetek, szakemberek véleményét, álláspontját, társadalmi egyeztetés releváns eredményét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elemzés eredményét a rendelet előterjesztésében az előterjesztő ismerteti.

(3) A lakosság széles körének jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendelet tervezetét legalább 5 napra társadalmi egyeztetés céljából el kell helyezni a Szatmárcsekei Közös Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján. A településen lakó választópolgárok a tervezettel kapcsolatos véleményt írásban juttatják el a polgármesterhez a közzétételben megjelölt időpontig.

(4) A (3) bekezdés szerinti társadalmi egyeztetésre nem lehet bocsátani a helyi adóval, önkormányzati vagyongazdálkodással, költségvetéssel, önkormányzati bevétellel és a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatos rendeleteket.

36. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti képviselő-testület elé.

(2) A rendelet-tervezet általános és részletes indokolással terjeszthető elő. Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(3) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg.

(4) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.

(5) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek évente, a munkatervben meghatározott időpontban tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás legfontosabb tapasztalatairól.

37. § A rendeletek aláírására, kihirdetésére és helyesbítésére az Mötv. 51.§-a irányadó.

15. Közmeghallgatás

38. § (1) ) Kötelező közmeghallgatást tartani a munkatervben valamint a Képviselő-testület által esetenként meghatározott egyes napirendek tárgyalása előtt.

(2) A közmeghallgatás a Közös Hivatal hirdetőtábláján, és a helyi lakosságnak közvetlenül szórólapokon kell közölni.

(3) A közmeghallgatás gyakoriságára, a válaszadás szabályaira az Mötv. 54.§-a irányadó.

16. A települési képviselő

39. § (1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

(3) A képviselő:

a) tevékenyen részt vesz a képviselő-testület és annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja

b) írásban vagy szóban a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének bejelenti, ha a Képviselő-testület, illetve bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

c) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot az előterjesztés vitájának megkezdése előtt bejelenti,

d) a Képviselő-testület vagy bizottság megbízásából való eljárásáról a következő ülésen beszámol.

(4) A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíjáról és költségtérítéséről a Képviselő-testület önálló rendeletben rendelkezik.

(5) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönthet a bizottsági tagság megszüntetéséről. E pontban foglalt rendelkezések irányadók a bizottság nem képviselő tagjaira is.

(6) A képviselő – a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolat-tartása végett – fogadóórát tarthat.

40. § (1) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző, a Közös Hivatal, az intézmény vezetője, ügyintézői munkaidő alatt kötelesek fogadni.

(2) A képviselő az önkormányzati hivatalos iratokba betekinthet. Az iratbetekintés joga a képviselőt a nem önkormányzati hatósági ügyekben keletkezett iratok tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben foglalt korlátozások figyelembevételével illeti meg.

(3) A képviselő jogaira és kötelezettségeire az Mötv. 32.§ -a irányadó.

(4) A képviselő költségtérítésére és munkahelyén a munkavégzés alóli felmentésére az Mötv. 32.§ (2) bekezdése g) pontja, valamint az Mötv. 35.§ (3) bekezdése irányadó.

(5) A megbízólevelek átvételétől, majd azt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(6) A képviselő vagyonnyilatkozata nyilvános. A képviselők vagyonnyilatkozatát a Hivatalban szerdai napokon 8.00 – 12.00 óráig tekinthetik meg személyesen a jegyzőnél.

41. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ, ideiglenes bizottságot választhat.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága: Ügyrendi Bizottságlétszáma: 3 fő.

(3) Az állandó bizottság tagjainak névsorát a 4. számú melléklet rögzíti. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a Képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

42. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működésének időtartamát a Képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.

43. § (1) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben:

a) előkészíti a képviselő-testület döntését,

b) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

c) szervezi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,

d) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását,

e) állást foglal a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésben foglaltakról,

f) ellenőrzi a Közös Hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló tevékenységét,

g) ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.

(2) A bizottságok létrehozására az Mötv. 57. §(1) és (3) bekezdései, az elnök és tagjainak megbízatására, választására, összetételére, megbízatásról történő lemondásra az Mötv. 58. § (1) bekezdése, képviselő-testületi átruházott hatáskörökre az Mötv. 59. § (1) és (3) bekezdései, ügyrendjére az Mötv. 60. §-a, a bizottság összehívására, döntéseinek végrehajtására és felfüggesztésére az Mötv. 61. § rendelkezési irányadóak.

17. A bizottsági működés szabályai

44. § (1) Az elnök és az alelnök egyidejű akadályoztatása vagy a pozíciók egyidejű betöltetlensége esetén az akadályoztatás vagy betöltetlenség 14. napját követően a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester összehívhatja és ülését vezetheti az akadályoztatás vagy betöltetlenség befejeződéséig tartó időszakban.

(2) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket az ülés előtt 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak és a meghívottaknak.

(3) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, valamint a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselőjét. A bizottság elnöke a bizottsági ülésre más érdekelteket is meghívhat, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

(4) Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívja az indítványozó képviselőt.

(5) A bizottság köteles a munkatervében szereplő, illetve a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni. A soron következő képviselő-testületi-ülés előtt 5 nappal a bizottság rendelkezésére bocsátott előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testületi ülést megelőző nap köteles megtárgyalni. A bizottsági ülést követően benyújtott sürgősségi indítványokról, illetve módosító javaslatokról a bizottság a Képviselő-testületi ülés megkezdéséig foglalhat állást.

(6) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást.

(7) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által kijelölt tag írja alá.

(8) A bizottság a tevékenységéről évente a munkatervben meghatározott időpontban beszámol a képviselő-testületnek.

(9) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző gondoskodik. A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

18. Polgármester, alpolgármester, jegyző

45. § (1) A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el.

(2) A polgármesternek a (3) bekezdésben foglaltak kivételével kötetlen munkaideje van.

(3) A polgármester ügyfélfogadást tart: hétfőn 8.00-12.00 óráig.

(4) A polgármester szabadságának igénybevételét köteles előzetesen a képviselő-testület ülésén is bejelenteni, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt. A szabadság igénybevételének tényét és időtartamát a jegyző, vagy az általa megbízott személy által vezetett nyilvántartásba kell bevezetni. A polgármester szabadságolási ütemtervét a képviselő-testület hagyja jóvá a Kttv. 225/C §-a alapján.

(5) A polgármester eskütételére az Mötv. 63.§-a, az ülések összehívására az Mötv. 65.§-a, polgármester képviselő-testületi tagságára az Mötv. 66.§-a irányadó.

(6) A polgármester jogait és kötelezettségeit az Mötv. 67.§-a szabályozza.

(7) A polgármester feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatban:

a) képviseli a képviselő-testületet,

b) előterjeszti a képviselő-testület munkatervét,

c) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,

d) segíti a képviselők munkáját,

e) aláírja a képviselő-testület rendeletét, valamint az üléstől készített jegyzőkönyvet,

f) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását.

(8) A polgármester ismételt tárgyalásra vonatkozó jogait az Mötv. 68.§ (1) bekezdése tartalmazza.

46. § (1) A polgármesternek az Mötv. 68.§ (2) bekezdése szerinti döntéshozatala nem terjed ki:

a) rendeletalkotásra,

b) önkormányzati vagyon megterheléséré,

c) hitelfelvételre - kivéve (2) bekezdés b) pontja szerinti esetekben.

d) részvénykibocsátásra,

e) fegyelmi eljárásban történő döntéshozatalra.

(2) A polgármester az Mötv. 68.§ (3) bekezdés szerinti, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett két ülés közötti időszakban meghozható döntései az alábbi tárgykörökben hozhatja meg:

a) önkormányzat által vagy önkormányzati társulási tagként benyújtható, pályázati támogatással járó pályázati anyag benyújtása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás a pályázati határidő elmulasztásával járna és a pályázati önrész nem haladja meg az 1.000.000 Ft-ot,

b) éven belüli, 1.000.000 Ft- értékhatárt meg nem haladó hitel, kölcsön felvétele,

c) a költségvetés főösszegeinek változtatása nélkül az eredeti előirányzatok között legfeljebb 1.000.000 Ft összegben átcsoportosítást hajthat végre utólagos elszámolási kötelezettséggel,

d) pályázati nyilatkozat pótlása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás a nyilatkozattételi határidő elmulasztásával járna,

e) veszélyhelyzet, súlyos káresemény elhárításához szükséges intézkedés meghozatala,

f) az Önkormányzat jogérvényesítése érdekében tett jognyilatkozat vagy beadvány, kereset, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás jogvesztő határidő elmulasztásával járna,

g) amennyiben a döntés elmaradása az önkormányzatnak vagyoni hátrányt jelentene.

(3) A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

47. § A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. Választására az Mötv. 74.§-a irányadó.

48. § (1) A jegyző kinevezésére, 6 hónapon túli akadályoztatása esetén történő helyettesítésére, a jegyzői állás 6 hónapon túl történő betöltetlensége esetére vonatkozó szabályokra, a jegyző jogaira és kötelezettségeire az Mötv. 81-82.§-ai irányadóak.

(2) A jegyző feladati a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatban:

a) törvényességi szempontból véleményezi az előterjesztéseket,

b) biztosítja a működéssel összefüggő szervezési és ügyviteli feladatok ellátását,

c) gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalhoz való felterjesztéséről,

d) előkészíti az önkormányzati rendelet-tervezeteket,

e) e)aláírja az önkormányzat rendeleteit, gondoskodik a kihirdetésről.

(3) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői felett.

(4) A jegyzőt jegyzői hatósági jogkörben hat hónapot meg nem haladó akadályoztatása esetén, az igazgatási főelőadó helyettesíti.

(5) A jegyzőt pénzügyi igazgatási és gazdálkodási feladatkörében, valamint adóhatósági jogkörben hat hónapot meg nem haladó akadályoztatása esetén az igazgatási főelőadó helyettesíti.

(6) A jegyzőt pénzügyi igazgatási és gazdálkodási feladatkörében, valamint adóhatósági jogkörben hat hónapot meg nem haladó akadályoztatása esetén az irodavezető helyettesíti.

(7) A jegyzőt a képviselő-testületi előterjesztések törvényességi ellenőrzésében és a képviselő-testületi üléseken a törvényességi felügyeletet szolgáló részvétel tekintetében hat hónapot meg nem haladó akadályoztatása esetén az irodavezető helyettesíti.

49. § Amennyiben a polgármester és az alpolgármester 5 munkanapot meghaladó időtartamig egyidejűleg akadályoztatott a helyettesítő személyt egyedi határozatban kell kijelölni.

19. A Közös Önkormányzati Hivatal

50. § (1) A Hivatal egységes közigazgatási szervezetet képez, nem tagozódik.

(2) A Hivatal szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat, az ellátandó feladat-és hatásköreit, valamint ügyrendjét önálló dokumentumként, a Képviselő-testületek által jóváhagyott hivatali Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

(3) A székhely település által nyújtott alapszolgáltatások: informatikai szolgáltatás, egységesített iktatási és ügyiratkezelési rendszer, egyesített alapszolgáltatási és nyilvántartási rendszer.

(4) Ügyfélfogadás a közös hivatal székhelyén és az állandó jelleggel működő kirendeltségen: Hétfő: 8.00-12.00 óra, Kedd: 8.00-12.00 óra, 13.00-16.00 óra, Szerda: 8.00-12.00 óra, Csütörtök: 8.00-12.00 óra 13.00-16.00 óra, Péntek: 8.00-12.00 óra.

(5) A jegyző – akadályoztatása esetén az általa megbízott igazgatási főelőadó– mindkét településen heti egy alkalommal ügyfélfogadást tart a közös önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint. Szükség esetén ez több alkalommal is lehet.

(6) Jegyzői ügyfélfogadás a székhelyen az ügyfélfogadás általános idejével egyezik azzal, hogy a nagyari kirendeltségen szerdai napokon 8.00-12.00 óra, pénteki napokon 8.00-12.00 óra.

20. Az önkormányzat társulásai és együttműködése

51. § (1) Az önkormányzat tagja a:

a) Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulásnak,

b) Felső-Tisza Vidéki Gyermekjóléti és Szociális Intézményfenntartó Társulásnak,

c) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladékgazdálkodási Társulásnak,

d) Szatmári Szociális Társulásnak.

(2) A társulások feladat és működésének rendjét a társulási megállapodások szabályozzák.

(3) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott társulások tevékenységének figyelemmel kísérését a gesztor feladatait ellátó önkormányzat évente történő beszámolásával biztosítja.

21. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

52. § A képviselő-testület a helyi népszavazás, népi kezdeményezés rendjét önálló rendeletben szabályozza.

22. Az önkormányzat gazdálkodása

53. § (1) A képviselő-testület a költségvetési koncepció tárgyalását követően a költségvetési rendeletét két tárgyalási fordulóban fogadja el.

(2) Az első fordulóban a tárgyaláshoz a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelismerés alapján gazdasági koncepciót kell összeállítani, amely keretében:

a) számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségét,

b) meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, kielégítésének alternatíváit,

c) egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel, megfogalmazva a szükségletek sorrendjét.

(3) A képviselő-testület a zárszámadási rendeletét egy olvasatban fogadja el.

II. Fejezet

A képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok

54. § A képviselő az ülésről való távolmaradását az ülés időpontját megelőző két órával a Polgármesterhez köteles bejelenteni. A hiányzásokat az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván.

55. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület az Ügyrendi Bizottság javaslata alapján

a) eskü letételének hiánya miatt,

b) személyes érintettség bejelentésének elmulasztása miatt,

c) a képviselő-testület üléséről való igazolatlan távollét miatt legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja.

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a mulasztás megszüntetéséig, de legfeljebb 12 havi időtartamra megvonja.

(3) A képviselő-testület az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját 3 havi időtartamra 50%-ban csökkenti.

(4) A képviselő-testület az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját

a) egy naptári éven belül három igazolatlan távollét után 6 havi időtartamra 50%-ban csökketi,

b) egy naptári éven belül öt igazolatlan távollét után 12 havi időtartamra megvonja.

III. Fejezet

A Roma Nemzetiségi Önkormányzattal és civil szervezetekkel való együttműködés szabályai

56. § (1) Az önkormányzat a településen, a megyében működő roma települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzat részéről érkező kezdeményezéseket képviselő-testületi ülésén tárgyalja.

(2) A nemzetiségi önkormányzat véleményét a Polgármester kéri ki a döntés meghozatala előtt.

(3) A nemzetiségi önkormányzat jogszabályban meghatározott egyetértési jogát a Polgármester kéri ki a jogszabályban meghatározott határidő figyelembevételével.

(4) Az önkormányzat a Nagyar Község Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás foglaltak szerint térítésmentesen biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges helyiséget, tárgyi, technikai eszközöket és személyi feltételeket.

(5) A civil szervezetek véleményét a Polgármester kéri ki a döntés meghozatala előtt.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

57. § Hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 10/2019. (XI.12.) önkormányzati rendelet.

58. § Ez a rendelet 2021. december 11-én lép hatályba.

1. melléklet

Nagyar Községi Önkormányzat által ellátott önkormányzati feladatok államháztartási kormányzati funkciók szerinti besorolása

kormányzati funkció száma

kormányzati funkció megnevezése

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011220

Adó-, vám - és jövedéki igazgatás

013320

Köztemető fenntartás - és működtetés

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

016010

Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

016020

Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

016030

Állampolgársági ügyek

022010

Bűnmegelőzés

032020

Tűz-és katasztrófavédelmi tevékenységek

041231

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232

Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041237

Közfoglalkoztatási mintaprogram

044310

Építésügy igazgatása

045120

Út, autópálya építése

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

051030

Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

052020

Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

052080

Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

064010

Közvilágítás

066010

Zöldterület-kezelés

066020

Város- , községgazdálkodással kapcsolatos egyéb szolgáltatások

072111

Háziorvosi alapellátás

072112

Háziorvosi ügyeleti ellátás

072311

Fogorvosi alapellátás

074031

Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032

Ifjúság-egészségügyi gondozás

082042

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082044

Könyvtári szolgáltatások

082070

Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése, megóvása

082092

Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

104042

Család és gyermekjóléti szolgáltatások

106020

Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107051

Szociális étkeztetés szociális konyhán

107052

Házi segítségnyújtás

107053

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

107055

Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

013340

Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

031030

Közterület rendjének fenntartása

047120

Piac üzemeltetése

047410

Ár-és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

081061

Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás

086090

Egyéb szabadidős szolgáltatás

096015

Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025

Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

091110

Óvodai nevelés, általános szakmai feladatai

091120

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai

091140

Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

082091

Közművelődés-közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

042130

Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások

2. melléklet

A képviselő-testület átruházott hatáskörei

1. Polgármesterre átruházott hatáskörök:

1.1. A jóváhagyott kiadási előirányzatok között legfeljebb 500.000 Ft összegben átcsoportosítását - utólagos elszámolási kötelezettséggel.

1.2. 1.1.000.000 Ft összeghatárig betét elhelyezése- az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeire.

1.3. az önkormányzati intézményvezetők tekintetében a kinevezés, a kinevezéskori alapbér megállapítás, felmentés, fegyelmi felelősségre vonás kivételével gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.

1.4. szociális rendeletben hatáskörébe utalt ellátások iránti kérelmek elbírálását.

1.5. a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8.§ (2) bekezdésében foglalt településképi véleményezési, településképi bejelentési, rendeltetés változási, településképi kötelezési eljárásokkal kapcsolatos hatáskör.

1.6. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46.§ (1) bekezdésében foglalt közútkezelői hatáskör.

2. Társulásokra átruházott hatáskörök:

2.1. A Felső-Tisza Vidéki Gyermekjóléti és Intézményfenntartó Önkormányzati Társulással kötött társulási megállapodás alapján a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott családsegítés, házi segítségnyújtás, étkeztetés, támogató szolgáltatás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, nappali ellátás feladatok a társulási megállapodásban, valamint az intézmény alapító okiratában meghatározottak szerint.

2.2. Észak-Alföldi Szilárd Hulladékgazdálkodási Társulással kötött társulási megállapodás alapján hulladékgazdálkodási feladatok.

2.3. A Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulással kötött társulási megállapodás alapján az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70.§ és 152.§-ai alapján ellátandó belső ellenőrzés.

3. melléklet

Képviselő-testület tagjai:

1. Polgármester: Bánóczi Lajos

2. Alpolgármester: Koszta Péter

3. Képviselő: Baloghné Mike Melinda

4. Képviselő: Bihari Gyula

5. Képviselő: Nagy Róbert

4. melléklet

Ügyrendi Bizottság tagjai

1. Elnök: Baloghné Mike Melinda

2. Tag: Bihari Gyula

3. Tag: Nagy Róbert

1

Az önkormányzati rendeletet a Nagyar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (XI. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte 2023. november 17. napjával.