A Képviselő - Testület az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997.évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdése szerinti hatáskörben, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV, törvény 8. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében és a 1. § (1) bekezdése szerinti hatáskörében, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló, többször módosított 253/1997. (XII.20.)Korm. számú Kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazásával élve az alábbi rendeletet alkotja:

1. §

A rendelet I. fejezetének módosítása

(1) A rendelet 1. § (1) bekezdése helyére az alábbi előírás kerül:

(1) E rendelet hatálya Eperjeske község igazgatási területére terjed ki az alábbiak szerint:

• a II-V. fejezet hatálya a jóváhagyott településszerkezeti terv szerinti települési területre,
• a VI. fejezet előírásainak hatálya a települési területen kívüli külterületekre terjed ki.
• az I. és VII. fejezet előírásai a közigazgatási terület egészére érvényesek.

(2)A rendelet 1. § (2) bekezdése helyére az alábbi előírás kerül:

(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni,

telket kialakítani, kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. Évi LIII. tv., az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. tv. (módosítva az 1999. évi CXV. Törvénnyel, valamint az e törvény alapján meghatározott az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet (módosítva a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelettel), a továbbiakban OTÉK előírásai, valamint a

T-2 jelű Külterületi Szabályozási Terv, a T-3 jelű Belterület Szabályozási Terv, a települési területen kívüli Külterületi Szabályozási Terv és a jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

2.§

​
A rendelet II. fejezetének módosítása

(1)A rendelet 3. §

• bekezdés b) pont 4.1 alpontja, valamint az 5. alpontja törlésre kerül.
• (1) bekezdés b) pont 4.2 alpontjának sorszáma 4.1-re változik.

(2)A rendelet 4. §

• bekezdése törlésre kerül.
• (2) bekezdés első mondatából és az utolsó bajuszából a „kötelező" szó, törlésre kerül.
• (3) bekezdés a) és b) pontok alatti mondatából törlésre kerül a „kötelező" szó.
• bekezdéseinek számozása az alábbiak szerint megváltozik:

• a (2) bekezdés (1)-re,
• a (3) bekezdés (2)-re változik.

(3)A rendelet 5 §

• bekezdése törlésre kerül.
• bekezdés szövege és sorszáma az alábbiak szerint változik:

(1)Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, tereprendezés, közművesítés hiánya, utak kialakítása) nem biztosítottak, építeni nem szabad.

• (3) bekezdés szövege és sorszáma az alábbiak szerint változik:

(2)A közművesítettség mértéke:

a) A lakó,- településközponti vegyes,- és gazdasági területeket teljes közművesítéssel kell ellátni.

Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni, a zárt rendszerű szennyvíztározót vagy a derítőt üzemen kívül kell helyezni, illetve új szennyvíztározó nem építhető.

b) A különleges területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új szennyvíztározó nem építhető.

• a (4)-(5) bekezdések sorszáma az alábbiak szerint változik

• a (4) bekezdés (3)-ra,
• az (5) bekezdés (4)-re változik.

(4) A rendelet 6. §

-- (1), (2), (4), (5) bekezdései törlésre kerülnek.

-- (3) és (7) bekezdések sorszáma az alábbiak szerint változik

- a (3) bekezdés (1)-re,

- az (7) bekezdés (3)-ra változik.

(6) bekezdés szövege és sorszáma az alábbiak szerint változik:

(2)A védett területen csak a meglévő környezethez igazodó; illeszkedő és a szabályozási tervben településrendezési célként megfogalmazott és szabályozott, alkalmazkodó-épületek építhetők. Nem építhetők a meglévő építészeti karaktertől idegen magas, léptékte­len épületek, a környezetbe nem illő idegen elemek (pincegarázsok, utcai erkélyek stb.) a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra.

3.§

​

A rendelet III. fejezetének módosítása

1. A rendelet 15. § táblázatában a

-- a K-temető terület legkisebb zöldfelületi előírása 10%-ról 40%-ra változik K-sport és rekreációs terület zöldfelületi előírása 30%-ró 40%-ra változik

2. A rendelet 21. §

-- (1) bekezdés második sora,

-- (2) bekezdés a) pontja törlésre kerül.

3. A rendelet 22. §-a törlésre kerül.

4. §

A rendelet IV. fejezetének módosítása

(1) A rendelet 23. §

• (4), (6), (8)-(9), (11)-(12) bekezdései törlésre kerülnek.
• a (5), (7), (10) bekezdések sorszáma az alábbiak szerint változik

• az (5) bekezdés (4)-re,
• a (7) bekezdés (5)-re
• a (10) bekezdés (6)-ra változik.

• a paragrafus-száma 23-ról 22-re változik.

2. A rendelet 24.§-ának sorszáma 23.§-ra változik.
3. A rendelet 25.§

• (1)-(3) bekezdései törlésre kerülnek.
• (4)-(5) bekezdések sorszáma az alábbiak szerint változik

• a (4) bekezdés (1)-re,
• az (5) bekezdés (2)-re változik.
• paragrafus száma 25.-ről 24.-re változik.

(4) A rendelet 26.§

• az (1) bekezdés második, harmadik mondata törlésre kerül.
• a (3), (5)-(9) bekezdései törlésre kerülnek.
• a (4) bekezdés sorszáma (3)-ra változik
• paragrafus száma 26.-ről 25.-re változik.

(5) A rendelet 27.§

• az (1) bekezdés második mondata törlésre kerül.
• a (2), (3), (5)-(9) bekezdései törlésre kerülnek.
• a (4) bekezdés sorszáma (2)-re változik
• paragrafus száma 27.-ről 26.-ra változik.

(6) A rendelet 28.§-a törlésre kerül.

(7) A rendelet 29. §

• (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
• (1) A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtését és szállítását ön kormányzati rendelet szabályozza.
• (2) bekezdés utolsó mondata törlésre kerül.
• paragrafus száma 29.-ről 27.-reváltozik.

(8) A rendelet 30.§-a törlésre kerül.

5. §

​

A rendelet V. fejezetének módosítása

(1) A rendelet 31. §

• (10) bekezdés
• első mondata törlésre kerül.

1. pontja az alábbiak szerint változik

1. Régészeti érdekű területen régészeti szempontból kiemelten vizsgálni kell a talaj bolygatásával járó tevékenységet.
2. pontjából az utolsó két mondat törlésre kerül.
3. pontja törlésre kerül.

• paragrafus száma 31.-ről 28.-ra változik.

(2) A rendelet 32. §

• (2) bekezdés az alábbiak szerint módosul:

• (2) A terven jelölt beültetési kötelezettség. A telken belül jelölt beültetési kötelezettséget a terület tulajdonosának, illetve ke­zelőjének kell megvalósítani, új építések esetén 4 éven belül.
• paragrafus száma 32.-ről 29.-re változik.

(3) A rendelet 33. § száma 30.-ra változik

6.§

A rendelet VI. fejezetének törlése

(1) A rendelet 34. § -a törlésre kerül.

7.§

A rendelet új fejezetei

(1) A rendelet egy Új VI. és VII, fejezetekkel egészül ki az alábbiak szerint:

VI. Fejezet

A TELEPÜLÉSI TERÜLETEN KÍVÜLI KÜLTERÜLETEKRE VONATKOZÓ

ELŐÍRÁSOK

31.§

Az előírásokra és azok tervi mellékleteire vonatkozó értelmező rendelkezések

(1) A Települési—Területen Kívüli Külterületi Szabályozási Tervlap felületként, határvonalként vonalként, pontszerűen vagy jelképesen megjelenő szabályozási elemeket rögzít. A rajzi és szöveges szabályozási elemek egyrészt I. (első), másrészt ti. (másod)rendűek.

(2)I. rendű szabályozási elemek a külterületi szabályozási tervlapon jelölt:

• terület felhasználási egységek területei, melyeket az övezetek építési övezetek betűjelei azonosítanak;
• az I. rendű közterületek;
• az I. rendű közlekedési célú közterületek kottázott szabályozási szélességei.

(3)Il. rendű szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek.

(4)Az I. rendű szabályozási elemek módosítására csak a Településszerkezeti Terv felülvizsgála­ta és módosítása keretében kerülhet sor.

(5)A II. rendű szabályozási elemek módosítása — kivéve a gazdasági területeken belüli közleke­dési célú közterületek határán rögzített szabályozási vonalak -- beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, beépítésre nem szánt területen vagy a tömb egészére, vagy a terület felhasználási egységre kiterjedő Szabályozási Terv készítésével történhet meg.

(6)Kialakult állapot értelmezése:

1. Az egyes építési övezetekben megadott övezeti előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.
2. Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítés' távolságok betartásával elhelyezhető.
3. Ha a kialakult területbe eső, már korábban kialakult telek, vagy beépítés jellemzői az (1) bekezdésben rögzített előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, akkor az alábbi szabályok szerint lehet építési munkákat, ill. telekalakí­tást végezni:

• ha a telek beépítettsége nem felel meg az előírásoknak, a meglévő épület felújítha­tó, de a beépítettség nem növelhető, és az épület(ek) magassági értelemben sem bővíthetők, kivéve a tetőtér-beépítést, ami az építménymagasság megtartása mel­lett megengedhető. Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen fe­leknek kell tekinteni, és az (1) bek. előírásait kell alkalmazni.
• ha a telek méretei nem felelnek meg az előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási terv alapján történő közterületi határ-rendezést kivéve-tovább nem csökkenthetők, és a telek beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.
• ha az építmény(ek) magassága meghaladja a megengedett, meglévő építmények megtarthatók és bővíthetők, de a bővítmény magassága nem haladja meg az előírt értéket. Ha az építmény(ek) lebontásra kerül(nek) a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
• ha az építési övezetben előírt zöldfelületi mérték nem tartható a telek kialakult be­építettsége miatt, akkor a zöldfelület mértéke a „túlépítettség" mértékével csök­kenthető.

4. Kialakult előkert megtartható, amennyiben a telken lévő épület megtartásra kerül.​

32. §

Az építési övezetek előírásai

(1) A külterületi szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli

Gipe-16664

Gipe-19664

Gipe-66663

(2) Az építési övezeti előírások

1. rendeltetési;
2. építési

előírásokból állnak.

(3) Az építési övezet jelében, a betű arra utal, hogy az építési övezet, melyik terület felhasználási egységbe tartozik. A betűjelek tartalmát a rendeltetési előírások, a számkódok tartalmát az építési előírások adják meg.

(4) Az építési öveztek rendeltetési előírásai (fő és melléképületek, építmények)

a) A nem zavaró hatású ipari gazdasági (Gipe) építési övezetek rendeltetési előírásai

1. Nem szennyező ipari gazdasági övezetben elhelyezhető:
   • energiaszolgáltatási és településgazdálkodási építmény
   • mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
   • a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számá­ra szolgáló lakás.
2. Gazdasági területen egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek nem he­lyezhetők el, de a létesítményt kiszolgáló üzem-egészségügyi, szociális, oktatási és sport funkciókra építési engedély adható.
3. Azokban a vegyes használatú gazdasági területeken, ahol jelenleg az állattartás és az egyéb gazdasági, ipari tevékenység együtt van jelen, az állattartás a kialakult helyzetnek megfelelően fenntartható, ott újabb állattartó funkciók is elhelyezhetők, amennyiben ahhoz az illetékes szakhatóságok hozzájárulásukat megadják.
4. A biológiai aktivitási mérleg egyensúlyának megteremtéséhez az újonnan kialakí­tandó Gip övezetekben a telekhatár mentén egybefüggő zöldsávot kell telken belül kialakítani. Az előírt zöldfelületei 3 szintes növényállománnyal kell megvalósítani.

5. Az egyéb iparterületek építési övezetein belül alkalmazható sajátos építési szabá­lyok.

•  A megengedett legnagyobb építménymagasság értékétől az egyes technológiai berendezések, műtárgyak, kémények és más, a technológiát szolgáló egyéb építmények illetve épületrészek esetében el lehet térni. Az eltérés nem haladhat­ja meg a beépíthető terület 20 %-át.
• A technológiai berendezéseket az építménymagasság számításánál nem kell fi­gyelembe venni.

(5) Az építési övezetek építési előírásai

Az építési övezet jelében

• az első szám a beépítési módra,
• a második szám a legkisebb teleknagyságra,
• a harmadik szám a legnagyobb megengedett beépítettségre
• a negyedik szám a megengedett legkisebb zöldfelületi fedettségre,
• az ötödik szám a megengedett legkisebb, ill. legnagyobb építménymagasságra utal.

Az Övezetek előírásai

33. §

​

(1) A közúti közlekedési övezet előírásai (Köu)

1. Az övezet a közúti közlekedés céljára kijelölt terület
2. A területen elhelyezhetők

1. az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók),   járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rend­szere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építmé­nyei, továbbá
2. a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, utas-várók,
3. hirdető berendezések, szobrok, távbeszélő fülkék.

3. Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési terület 2%-át, az újon­nan elhelyezendő építmények magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg.

(2) A vasúti övezet előírásai (KÖk)

1. Az övezetben elhelyezhetők:

1. a vasutak és azok működéséhez kapcsolódó közlekedési építmények) és iro­dák,
2. a közlekedőket kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek,
3. a személyzet számára szolgáló szociális épületek. ill. szolgálati lakás.

2. Az elhelyezhető építmények által elfoglalt vasúti közlekedési terület legfeljebb a telek­terület 2%-a lehet.

(3) A védelmi rendeltetésű erdőövezet előírásai (Ev)

1. A terület elsődlegesen védelmi (környezetvédelmi, ill. természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál.
2. Védelmi rendeltetésű erdőövezetben épületet elhelyezni nem szabad.

(4) A gazdasági rendeltetésű erdőövezet előírásai (Eg)

1. Az övezet elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőterület.
2. A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, 100.000 m²-t (10 ha) meghaladó területnagyságú földrészleten, az Állami Erdészeti  Szolgálat illetékes Igazgatóságának bevonásával helyezhető el a következőek sze­rint:

1. a megengedett legnagyobb beépítés 0,5 %,
2. a beépítés legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal engedélyezhető,
3. a beépítési mód szabadon álló. Az épületeket 10 m-es elő-, oldalkert, és hátsó­kert szabadon hagyásával lehet elhelyezni,
4. a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell, hogy legyen.
5. az épületek külső megjelenéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a tájépítési
6. hagyományait követő színezést kell használni.

(5) Az általános mezőgazdasági övezet előírásai (Ma)

1. Üzemi (árutermelő) mezőgazdaság céljára kijelölt terület.
2. Területén elhelyezhető építmények: pince, fóliasátor, üvegház, mezőgazdasági üzemi-raktározási épület, lakóépület.
3. Az övezetben

1. épületet elhelyezni 6 000 m2 telekterületet elérő telken lehet, szabadon álló beépítési móddal,
2. a telek beépítettsége legfeljebb 3,0 % lehet. Lakóépület által elfoglalt telekterü­let nem érheti el a telekterület 1,5%-át.
3. Az elhelyezett építménymagasság nem haladhatja meg a 7,5 m-t, ettől eltérni csak a szükségszerű mezőgazdasági üzemi technológia (p1. gabonaszárí­tó/tároló) alapján lehet.

d). A birtokközpont beépítettsége nem haladhatja meg a 30%, és az elhelyezett építmé­nyek építménymagassága a 10,5 m-t

(6) A kertes mezőgazdasági övezet előírásai (Mk)

1. Az övezetbe a kiskertek tartoznak.
2. Az övezetben a mezőgazdasági tevékenységhez kötődően elhelyezhető építmények: földdel borított pince, fóliasátor, üvegház, a gyümölcstároláshoz szükséges, ideig­lenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület, állattartó építmény. Lakóépület nem építhető.
3. Az övezet 720 m2-nél kisebb telkein épületet létesíteni nem szabad. A 720 m2 telekterületet elérő telkeken a 2. pont szerinti épületek építhető.
4. Az övezetben oldalhatáron vagy szabadon álló, nyeregtetős, minimum 30o, maximum 50o-os hajlásszögben magas tetős épületek helyezhetők el. Az épület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. 3000 m² – nél kisebb telken csak egy épület helyezhető el.

(7) Vízgazdálkodási övezetek (VG)

a). A szabályozási terv az alábbi vízgazdálkodási övezeteket jelöli:

1. vízmeder vízgazdálkodási (VGv,
2. árvízvédelmi vízgazdálkodási (VGa)
3. nagyvízi meder területére eső erdő (VGe)
4. nagyvízi meder területére eső szántó (VGsz)

vízgazdálkodási övezetet.

b) A vízmeder vízgazdálkodási alovezet (VGv) előírásai:

1. Az övezetbe tartoznak a Tisza folyó nagyvízi medre, a közcélú nyílt csatornák medre és a jelentősebb árkok területe.
2. A VGv felszíni vizek vízmedreinek övezetében építményt elhelyezni nem lehet, kivéve a folyószabályozással, árvízvédelemmel és vízkárelhárítással, valamint a vízi közlekedéssel kapcsolatos - az illetékes szakhatóság által engedélyezett - létesítményeket. A vízfelületek mentén semmiféle - a meder fenntartást aka­dályozó - létesítmény nem helyezhető el.
3. Épületek, horgásztanyák az övezetben nem építhetők.
4. A vízmedrek parti sávjában kizárólag gyepművelés vagy - a szakhatóság által engedélyezett mértékű - fásítás lehetséges, mezőgazdasági művelés a vízmed­rek övezetében nem folytatható.

c) Az árvízvédelmi vízgazdálkodási övezet (VGa) előírásai:

1. Az övezetbe az árvízvédelmi töltések telkei tartoznak.
2. A vízoldali és a mentett oldali töltéslábtól mért 10,0 m-es fenntartási sávon belül csak^-gyepművelést lehet folytatni, oda semmiféle építmény nem helyezhető el, fásítás nem engedélyezhető, továbbá olyan tevékenység nem végezhető, amely a szakfeladatok elvégzését akadályozza.
3. Az árvízvédelmi töltés biztonsága érdekében a mentett oldal lábvonalától mért 110,0 m-en belül anyaggödröt megnyitni és az épületek alá pincét, térszín alatti garázst építeni tilos.
4. Térszint alatti terek létesítéséhez vízügyi szakhatósági közreműködés szüksé­ges.

5. A nagyvízi meder területére eső erdő (VGe) vízgazdálkodási övezet előírásai

1. Ártéri erdőben csak a vízgazdálkodás és a vízvédelem építményei helyezhetők el - az illetékes szakhatóság egyetértésével. Az övezetben épület nem létesít­hető.
2. A rekreációs/szabadidős célra hasznosított ártéri erdőkben kivételesen nem épület jellegű sportlétesítmények is elhelyezhetők.

6. A nagyvízi meder területére eső szántó (VGsz) vízgazdálkodási alövezetben épület nem létesíthető.

(8) A természet közeli terület (T)

1. A terület védelmi (természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál.
2. A természet közeli terület övezetében épületet elhelyezni nem lehet.

34. §.

​

Egyéb előírások

(1) Építés és telekalakítás sajátos előírásai

1. Ha a tervezett szabályozási vonal meglévő épületen keresztül halad, és

1. az épület lakóépület, akkor a meglévő lakóépület közterület! kontúrját kell sza­bályozási vonalnak tekinteni. A szabályozási vonallal érintett meglévő lakó­épületet nem kell elbontani, az felújítható. Amennyiben a meglévő lakóépüle­tet elbontják, úgy a szabályozási tervlap szerinti szabályozási vonalat kell te­lekhatárként kialakítani, és ettől a vonaltól mért előkerten belül épület nem he­lyezhető el;
2. a meglévő épületbővítésre kerül, akkor a bővített épületrész a tervezett szabá­lyozási vonaltól mért előkertekbe nem eshet.

2. Meglévő, az övezetben előírt legkisebb méretet el nem érő területű telek az egyéb előírások (tűztávolság, élő-, oldal- és hátsókert méret, stb.) betartása esetén beépíthető.
3. A szabályozási szélesség kialakítása érdekében történő telekalakítás során a telket építési szempontból kialakult teleknek kell tekinteni és beépíthetőségét a b) szerint kell figyelembe venni.
4. Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelületi arány megvalósításával engedélyezhető. A terepszint alatti építmények feletti zöldfelületek a zöldfelületi fedettség számításánál az OTÉK 5. számú melléklet szerint vehetők figyelembe.
5. Ha védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek:

1. a közterület fölé kinyúló épületrés, amennyiben azt az OTÉK előírásai megen­gedik, homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának 1/3-át;
2. reklámok, hirdetések csak akkor és úgy helyezhetők el, ha azok az épület(ek) homlokzatának építészeti karakterét nem változtatják meg.

f) Az építési hely közterület felőli határát, ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik kötelező beépítési vonalnak kell tekinteni. Az építési vonal az építési hely közterület! ha­tárvonalának 1/3 hosszán a telekirányban visszaléphet;

7. Melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,5 m, gerincmagassága legfeljebb 5,0 m lehet.
8. Abban az esetben, ha az új telek korábbi kisebb telkek összevonásával jön létre, és az övezet szerint előírt telekméret kialakítása irányában hat, a telekösszevonás akkor is en­gedélyezhető, ha az így kialakuló telek az övezeti előírás szerinti méretet nem éri el.
9. A területen az építés feltétele a teljes közművesítettség megléte.

(2) Tilalmak és korlátozások sajátos előírásai

1. Telekalakítási és építési tilalom terheli a tervezett vonalas infrastruktúrák által lefedett te­rületsávokat.
2. Építési korlátozás alá esnek a védőtávolságba eső területek. A korlátozás jellege és
3. mértéke a védőtávolságot igénylő létesítménnyel kapcsolatos jogszabályok szerint érvé­nyesítendő.

(3) Közterületek és közhasználatú területek sajátos előírásai

1. Közterületen újságárusítást kivéve - új árusítópavilon nem létesíthető.
2. Közterületi járdán, gyalogos felületen vendéglátó terasz csak úgy alakítható ki, hogy a gyalogos közlekedésre fennmaradó terület legalább 3,0 m széles legyen.
3. A közterületen egyéb létesítmények (pl. telefonfülke, postaláda, hirdetőtábla stb.) csak úgy helyezhetők el, hogy a gyalogos közlekedésre fennmaradó sáv szélessége elérje a 2,0 m-t.
4. Üzletek előterében csak a nyitva tartás idején és csak mobil árubemutató szerkezetek helyezhetők el úgy, hogy a (gyalogos) forgalmat ne akadályozzák.

35. §

A közlekedési előírások

(1) Terület felhasználási egységeken belül kialakított magánutak szabályozása:

1. Közlekedési és közmű elhelyezésre szolgáló magánút céljára legalább a következő szé­lességű területet kell biztosítani:

• 6,0 m, ha kettőnél nem több, 80 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telket kö­zelít meg,
• 10 m, ha 200 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg,
• 12 m egyoldali fasorral, ha 400 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg.
• A gazdasági (Gksz, Gipe, Gipz) területeken belül a magánút szélessége 12 m-nél kisebb nem lehet.

2. 150 m-nél hosszabb, zsákutcaként kialakított magánutat végfordulóval kell megépíteni.
3. 200 m-nél nagyobb hosszúságú magánút zsákutcaként nem alakítható ki.
4. Kettőnél több telek megközelítésére szolgáló magánutat közforgalom elől elzárni nem szabad. Amennyiben rendezett szabályokkal meghatározott módon a kiszolgált területen a közszolgáltatást végzők, valamint a területen jelenlévőkhöz érkező látogatók bejutása biztosítható, a közforgalom elől nem zártság követelménye kielégítettnek tekintendő.
5. Építési telek kiszolgálását is biztosító magánút telkét csak a magánúttal érintett teljes területre vonatkozó telekrendezési terv alapján lehet engedélyezni.

(2) A szabályozási szélességen belül a nem közúti közlekedésre kialakított sávokon helyezhetők el létesítmények, építmények függetlenül attól, hogy a közlekedési célú közterület I. vagy 11. rendű kategóriába tartozik. Az építmények kialakításának és elhelyezésének olyannak kell lennie, hogy a gyalogos forgalmat ne akadályozza, tehát az építmények mellett min. 2,0 m széles gyalogos terület még rendelkezésre álljon.

36. §

​

Közmű és hírközlési előírások

(1) Általános előírások

1. Beépítésre szánt területen, újonnan épület csak teljes közműellátás, vagy saját víz, szennyvíz, energiaellátás biztosítása esetén telepíthető.
2. Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csa­padékvizek elvezetéséről, beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről, az Út­rekonstrukciónál a meglevő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell.
3. A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezetékének az eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.
4. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehető­ségét kell biztosítani. A közművezetékek nyomvonalát úgy kell elrendezni, hogy az új ut­cákban fasor telepítését biztosítani lehessen.

(2) Szennyvízelvezetés és - tisztítás

1. A területen a szennyvizek szikkasztása nem engedhető meg.
2. Csak elválasztott rendszerű (külön szennyvíz és külön csapadékvíz) csatornahálózat építése engedélyezhető.

(3) Felszíni vízelvezetés

1. A nyílt árkokba, időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, vala­mint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
2. Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.
3. A tervezett fejlesztési területek előkészítési fázisában a tereprendezéssel összehangol­va kell megtervezni a terepviszonyoktól függő felszíni vízelvezetést.

(4) Villamosenergia-ellátás

1. Az új beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű és közvilágítás]) villamos energia ellátási hálózatot, ill. már beépített területeken a gazdasági területek ki­vételével a meglevő hálózat rekonstrukciója és hálózatépítéssel járó felújítás során, a há­lózatok csak földkábeles elhelyezésűek lehetnek.
2. A beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak földfeletti ve­zetése fennmaradhat, ha ezt tájképvédelmi előírások nem tiltják. A villamos kisfeszültsé­gű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopso­ron kell vezetni.

(5) Földgázellátás

A tervezett gáznyomás-szabályozók csak az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők fel, vagy a telkek udvarán helyezhetők el, térszín feletti vagy térszín alatti kivitelezéssel, a közterület felől növényzettakarással.

(6) Elektronikus hírközlés és telekommunikáció

1. Beépítésre szánt területen településrendezési szempontból a tervezett és a rekonstruk­cióra kerülő távközlési hálózatokat földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve földalatti vezetéssel kell megépíteni.
2. A beépítésre nem szánt területen, ahol a föld feletti vezetés fennmarad, a távközlési szabadvezetéket a 0,4 kV-os és a közvilágítási vezetékkel közös oszlopsoron kell vezet­ni.
3. Közcélú és egyéb 4,0 m-t meghaladó hírközlési építmény (antenna, antennatorony) épí­tési feltétele, a 19312009. (IX.15.) Korm. rendelet szerinti látványtervi vizsgálat készítése, mely igazolja a településképet nem zavaró helykiválasztást.

37. §

​

Környezetvédelmi és zöldfelületi előírások

(1) A területen csak olyan gazdasági területen folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg az előírt kibocsátási határértékeket.

2. A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó létesít­mény csak abban az esetben üzemeltethető, ilJ. építhető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a vonatkozó ren­deletben szabályozott zajvédelmi határértékeket nem haladja meg.
3. Kommunális hulladék, szippantott szennyvíz és szennyvíziszap a közigazgatási területen be­lül nem helyezhető el.
4. A (2) bekezdés szerinti létesítmények körül az illetékes hatóságok által meghatározott védő­távolság biztosítandó. A védőtávolságon belül lakó- és szállásépület, élelmiszertároló és fel­dolgozó, kereskedelmi- és vendéglátó-, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló épület és sportolási létesítmény, továbbá üzemi méretű állattartótelep nem létesíthető.
5. Vízfolyások, csatornák mederrendezése csak természetbarát módon (természetes anyagok felhasználásával), a partjuk mentén levő természeti területek és növényállományok károsítá­sa nélkül történhet.
6. A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel épülő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába. Ezen parkolók csak összefüggő zárt burkolattal láthatók el, zöldbeton nem alkalmazható.
7. A gyalogos felületek, sétányok burkolatát úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz a zöld területre folyjon.
8. A szállópor terhelés mérséklésére az új utak mentén , háromszintes növényzetből álló védő zöldsávot kell kialakítani.

 (9)A gazdasági telken belül kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő növénytelepítést a telek beépítésével egyidejűleg meg kell valósítani. A növénytelepítés legalább 50 %-át háromszintes növényzettel kell megoldani. A fásítás kipusztult egyedeit folyamatosan, legfel­jebb két vegetációs időszak alatt pótolni kell.

(10) Minden közterületen kivágott fa esetén kötelező a kivágott fa 2-szeres törzsátmérőjével megegyező összátmérőjű fa telepítése. (A törzsátmérő a talaj felett 50 cm magasságban ér­tendő.)

(11) A nem termett talajon (tetőkertben, térszín alatti garázs tetején) létesített zöldfelület a zöldfelületi fedettségbe csak csökkentett mértékben számítható bele. Amennyiben a tetőszerkezetben a talajfedés vastagsága 20-50 cm vastagságú, a felület 25 %-a számítható bele a zöldfelületi fedettségbe, 50-100 cm vastagság esetén 50%, 75%-os értékű zöldfelületként csak az 1,0 m-t meghaladó talajtakarás esetén vehető figyelembe. Az előírt minimális zöldfelület legalább 50 %-át termett talajon, összefüggő zöldfelületen kell létesíteni.

(12) Az utcafásítást kifejlett állapotban összefüggő lombkoronát alkotó egyedekből kell létesíteni, kivéve az útkereszteződések látóháromszögeit, ahol 50 cm-nél magasabb növényzet nem te­lepíthető.

(13)A védő-zöldsávokat legalább 80 % borítottságú erdőterületként, cserjével vegyesen kell ki­alakítani.

38. §

​

Az értékvédelem előírásai

(1) A művi értékek védelme

1. A régészeti lelőhelyek lehatárolását a szabályozási terv jelöli.

A régészeti lelőhelyeket lefedő ingatlanokat érintő bármilyen 30 cm mélységet meghaladó földmunka végzése, vagy építési tevékenység előtt a KÖN megkeresése szükséges.

2. A szabályozási tervlapon jelölt régészeti területeken építési engedély megkérése előtt régészeti terepbejárást kell végezni.

39. §

A rendelet mellékletei

(1) A rendelet mellékletei:

• 1. számú melléklet: Fogalom meghatározás
• 2. számú melléklet: Állattartó épületek elhelyezésének szabályai
• 3. számú melléklet: Lakó és településközponti vegyes területeken belül tiltott gazdasági tevékenységek
• 4. számú melléklet: Szabályozási terv

8. §

A rendelet új melléklete

(1) A rendelet egy új 4. számú melléklettel egészül ki az alábbiak szerint:

4. számú melléklet: Az építési övezetek lehetséges paraméterei a különleges gazdasági övezet településeiben. ( a települési területen kívüli külterület szabályozási tervében alkalmazott paraméterek kövéren szedettek és aláfestettek)

1. Az építési övezet beépítési módját meghatározó első számjelének tartalma?

2. Az építési övezet telekparamétereket meghatározó második számjelének tartalma:

1. A megengedett legkisebb telekterület (m² –ben)

2. A megengedett legkisebb egyéb telekméretek a beépítési mód és telekterület függvényében:

3. Az építési övezetek legnagyobb  megengedett beépítettségét meghatározó harmadik számjelének lehetséges változatai:

4. A sajátos építési övezetek legkisebb zöldfelületi fedettségét meghatározó negyedik számjelének lehettséges változatai:

5. Az építési övezetek megengedett építmény magasságát meghatározó ötödik számjelének lehetséges változatai:

A szabadonálló telepszerű beépítési módnál  nem kell az alsó értéket megtartani.

9.§

Záró rendelkezések

(1) Jelen – a Helyi Építési Szabályzat és a Szabályzási Terv módosításáról szóló – rendelet kihírdetése napján lép hatályba.

(2) Rendelkezéseit az elfogadása után induló ügyekben kell alkalmazni.

              Pásztor Gábor                                                                                                         Vári-Nagyné dr. Fehér Erzsébet 

               polgármester                                                                                                                             körjegyző