Csengerújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2018 (XI.19.) önkormányzati rendelete

A településkép alakításáról és védelméről

Hatályos: 2022. 03. 13

Csengerújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2018 (XI.19.) önkormányzati rendelete

A településkép alakításáról és védelméről

2022.03.13.

Csengerújfalu Önkormányzat Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. Évi LXXIV. Törvény 12. § (2 ) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I.FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. Általános rendelkezések
1. .§ (1) A rendelet célja Csengerújfalu sajátos településképének védelme, fenntartása és alakítása, így különösen:
1. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározása, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozása,
2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározása,
3. a településképi követelmények meghatározása,
4. a településképi-érvényesítési eszközök szabályozása
5. a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásának szabályozása,
6. az országos és a helyi védelem alá eső területek és elemek hatékony védelméhez áttekinthető, összehangolt eljárások kialakítása.
2.A helyi védelem célja
1. .§ A helyi védelem célja az országos védettséget nem élvező, de a helyi örökség, a sajátos településkép megőrzése érdekében védendő építmények és területek meghatározása, az ott követendő tulajdonosi kötelezettségek és önkormányzati támogatások rögzítésével.
3.A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
1. .§ A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja azoknak a területeknek az elkülönítése, ahol a településkép kialakult, megőrzendő sajátosságainak védelme érdekében az építkezéseket megelőzően településképi véleményezési vagy bejelentési eljárás lefolytatása szükséges.
1. A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata 4. § E rendelet alkalmazásában:
1. Értékvizsgálat: az építmény helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó dokumentum.
2. Funkcionális célokat szolgáló utcabútor : olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklám közzétételére, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál.
3. Helyi védett egyedi érték: helyi egyedi védelem alá helyezett érték, a 4., 5., 6. és 9. pontban
foglaltak gyűjtőfogalma.
1. Helyi védett épület és épületrész: olyan épület, épületrész, utcai vagy udvari épületszárny, homlokzat, tetőszerkezet, portál, lépcsőház, díszítmény és tartószerkezet, amely a hagyományos városkép megőrzése céljából, vagy építészeti, várostörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari szempontból jelentős, megőrzésre érdemes alkotás, és ezért a helyi önkormányzat képviselő-testülete azt rendeletében védettnek nyilvánította.
2. Helyi védett természeti érték: egyedi tájértékű, jellegzetes növényzettel borított terület, amelyet a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében védettnek nyilvánított.
3. Helyi védett terület: az a képviselő-testület rendeletével védettnek nyilvánított terület, amelynek védelme a közterületet, valamint az azzal szorosan összefüggő táj- és utcaképet, az épített, természeti és táji környezet közterületről látható elemeit egyaránt magában foglalja, tekintettel az épülethomlokzatokra, a település sziluettjére, a történeti műtárgyakra, az épületekkel szoros egységet alkotó domborzati elemekre, növényekre, kertekre, közterületi bútorzatokra és burkolatokra.
4. Információs célú berendezés : az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közcélú molinó, valamint a City Light formátumú eszköz (függőleges elhelyezésű berendezés, 118cmx175cm, kb. 2nm látható, papíralapú reklám közzétételére alkalmasfelülettel vagy 72 »-90 » képátlójú, 16 :9 arányú digitális kijelző) és City Board formátumú eszköz (2,5-3,5 m magasságú két lábon álló berendezés, 7-9 nm látható, papír vagy fóliaalapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított rekám közzétetére alkalmas, vagy ilyen méretű digitális felület)
5. Ingatlantulajdonos: az egyedi, vagy területi védelem alá helyezett építészeti örökségi, településszerkezeti elem tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy tulajdonosi jogainak gyakorlója.
6. Közérdekű molinó : olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalamzó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
7. Közérdekű reklámfelület : olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.
8. Más célú berendezés : a pad, a kerékpárállvány, a közterületi hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.
12.Önkormányzati faliújság : az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, amely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és amely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
13.Településszerkezet: a település közterületi és telekszerkezetének, az alkalmazott területhasználatnak, közterületi határvonalaknak, beépítési módoknak, és kialakult építési vonalaknak az összessége.
14.Útbaigazító hirdetmény : közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
1. Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai
értékcsökkenését eredményezi
1. Védett érték: a műemlék, a nyilvántartott műemlék, és a helyi védelem alá eső objektumok gyűjtőfogalma.
2. Védett terület: a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet, és a helyi védettségű terület gyűjtőfogalma.
II.FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

1. A helyi védelem célja
A kulturális örökség védelme közérdek, ezen belül a helyi védelem feladata a település múltját bemutató, településképi, építészettörténeti, vagy építészeti értéket képviselő épületek, műtárgyak, képzőművészeti alkotások a jövő nemzedékek számára való megőrzése. Ennek érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
1. A helyi védelem fajtái A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
- Helyi területi védelem illeti meg mindazon közterületekből, egyedi ingatlanokból álló összefüggő területrészeket, melyek településszerkezeti, és ebből következő településképi, építészeti és történeti adottságuk miatt a település szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak.
Az önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi az 1. számú mellékletben meghatározott területeket.
- A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra, b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre, c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.
Az Önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi a 2. számú mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.
3. A helyi védelem keletkezése és megszűnése

1. § Az egyes, jelentős védendő értéket tartalmazó egyedi építészeti örökségek (épületek, építmények) és területek helyi védelem alá helyezését, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a jegyzőnél írásban kezdeményezheti.

2. § (1) Az egyedi helyi védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséhez a városi főépítész értékvizsgálaton alapuló javaslatot készít, amely tartalmazza:

1. a védelemre javasolt érték megnevezését és helyét,

2. az ingatlantulajdonos, illetve ingatlantulajdonosok nevét, esetleges észrevételeit,

3. a védelem fajtáját és a védetté nyilvánítás vagy a védettség megszüntetésének indoklását,

1. a védett értékre vonatkozó dokumentációt és

2. amennyiben indokolt, a helyreállítási javaslatot.

1. A területi helyi védelem elrendelésével, vagy megszüntetésével kapcsolatos döntéshez a főépítész előkészítő tanulmányt készít, amelyben leírja:

1. a védelemre, vagy annak megszüntetésére javasolt terület megnevezését és helyét,

2. a védettség elrendelését, vagy megszüntetését eredményező eseményeket,

3. a védettség elrendelését indokoló értékeket. sajátosságokat

2. A védetté nyilvánításról és a védettség megszüntetéséről a főépítész szakmai véleményét figyelembe véve, a jegyző javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

3. Az Csengerújfalu Önkormányzat tulajdonában álló, helyi egyedi védelemre javasolt építészeti örökségi elemre vonatkozó javaslat esetén az (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

4. A helyi védelem alá vonni kívánt épületek összefüggésében folyamatban lévő hatósági eljárásokat a hatósági eljárás megindításakor fennálló védettségi viszonyok szerint kell lefolytatni.

5. A helyi védettség elrendelésekor a jogerős hatósági engedélyek azok érvényességi határidejéig hatályban maradnak.

6. Ha helyi védettség alatt álló érték országos védelem alá kerül, a helyi védettsége automatikusan megszűnik. Ha országosan védett érték védettség szűnik meg, a főépítész külön kezdeményezés nélkül megvizsgálja az adott objektum helyi védettségének indokoltságát, és ennek eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet.

1. § (1) A helyi egyedi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védett érték építészeti károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban a helyi építészeti örökségi elem értékével.

1. A helyi védett épület védettsége megszüntetésének, vagy részleges bontása engedélyezésének feltételeként előírható egyes épületrésznek, vagy tartozéknak az új épületbe történő beépítése vagy megőrzése.

2. A helyi védett érték helyreállítását, újjáépítését követően a helyi védelem fennmarad.

3. A helyi egyedi védelem alatt álló növényzetet – a balesetveszélyes állapot elhárítását kivéve - csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet csonkítani, kivágni.

1. § (1) A helyi védelem alá tartozó objektumokról és területekről a főépítész nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartásban szerepelnie kell az ingatlan hatályos földhivatali térképkivonatának, legalább tíz fényképből álló fotódokumentációnak, és az objektum rövid műszaki leírásának, megjelölve benne a védettség elrendelésének indokait (különösen az épület védendő sajátosságai, védendő részei, kertépítészeti, vagy egyéb sajátosságai).

7. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

1. § (1) A 2.sz. mellékletben szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) Az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat, vagy annak változtatása a helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból nem befolyásolhatja károsan.

III.. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
8. A településképi szempontból meghatározó területek kijelölése

1. § (1) A településképi szempontból meghatározó területekhez tartoznak a műemléki, vagy helyi védelem alá tartozó területek mellett a 3. számú térkép mellékletben lehatárolt karakterű területek közül Csengerújfalu Ófalu-Újlak és Újfalu-Kanada településrésze.

1. Az Ófalu-Újlak területrész közterületi határai és leírása: A jelentős mennyiségű hagyományos parasztházat magába golaló rész a település Csenger felé eső határától indul, délen a Petőfi utca, a Református templom, nyugaton pedig a Bajcsy-Zsilinszky utca határolja.

2. Újfalu-Kanada közterületi határai és leírása: A sátortetős, újabb építésű kockaházak területe a település Ófalu-Kanadán kívüli része. Azaz keleten a Református templom és a Petőfi utca határolja, míg délen, nyugaton és északon a település belterüli határa, valamint a Bajcsy- Zsilinszky utca határolja.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek műemléki környezethez, vagy a helyi védettségű területekhez nem tartozó részeinek a módosítása a Településképi Arculati Kézikönyv módosításával együtt, az arra vonatkozó eljárási szabályok mellett lehetséges.

IV.FEJEZET TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
9. A teljes településre vonatkozó követelmények

1. § (1) Az állandó jellegű sajátos építményeket és műtárgyakat (távvezeték-tartószerkezet, víztorony, hírközlési létesítmények, torony, antenna, szélkerék, geodéziai jel, siló, terményszárító, kémény) a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz valamint a művi környezethez) illeszkedően kell elhelyezni.

1. A lakó-, a vegyes-, a különleges és a zöldterületeken, valamint a tájképvédelmi övezet által érintett területeken elektronikus hírközlést szolgáló közcélú antennák és hírközlési átjátszó létesítmények és berendezések – nagyságtól függetlenül – létesítését megelőzően településkép véleményezési eljárás kérelmezése szükséges.

2. A település kertvárosi beépítésű területein tervezett új építésű vagy átépítésre kerülő épületek esetében településképvédelmi tájékozatás és szakmai kontroll kikérése szükséges.

3. A település területén rikító színű homlokzatképzés nem alkalmazható.

1. A település területén kék színű tetőhéjalás, valamint az ipari, gazdasági területeken kívül trapézlemez, valamint cseréputánzatú lemez tetőfedés – az ásványzúzalékos lemezfedés kivételével – létesítését megelőzően településkép véleményezési eljárás kérelmezése szükséges.

2. Klíma berendezések külső egysége többszintes épületeknél a homlokzaton nem látható helyen erkélyen, és lapos tetőn, családi házaknál az utcáról nem látható helyen helyezhető el.

11. Általános településkép alakítási szakmai követelmények a településképi szempontból meghatározó területeken

1. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken

1. az épületek tetőfelületein, a házak orom-, vég- és tűzfalain eligazító illetve tájékoztató tábla, festett felirat, kép nem létesíthető,

2. üzletfeliratot a bejárat felett, vagy amellett, az építészeti tagozatok nagyságrendjével összehangoltan, az épület homlokzatához illeszkedő stílusban kell elhelyezni,

3. cégérként az adott épülethez megtervezett szerkezet alkalmazható,

4. védőtetőt, előtetőt, biztonsági rácsot, korlátot, ernyőszerkezetet, zászlótartót, konzolos homlokzati lámpát az épület homlokzatához illeszkedő stílusban kell elhelyezni,

5. üzletportál feletti előtető meglévő épületeken csak a portálba beépítve, legfeljebb 60 -80 cm-es kiállással építhető.

11. A helyi védett egyedi értékekre vonatkozó speciális építési szakmai követelmények

1. § (1) Helyi védett egyedi érték esetén a védelem alapját képező érték a műemlék épületeknél elvárható legnagyobb gondossággal eredeti állapotában megtartandó, helyreállítandó.

1. Helyi védett értékek eredeti külső megjelenését, a védett érték
1. egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
2. eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
3. eredeti, ha az nem ismert, a feltételezhetően hasonló felületi kialakítását és színhatását,
4. eredeti épülettartozékait és felszereléseit
a műemlékeknél előírt módon az értékvizsgálattól függően a 10. § szerinti nyilvántartásban foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.
1. Ha a helyi védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, a védett érték egészére, vagy lehatárolható részegységére kiterjedő felújítás során a homlokzatot – ide értve a tetőt is - az eredeti állapotnak megfelelően kell kialakítani. Ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
2. A helyi egyedi védelem alatt álló épület tetőfelületén tetőablak akkor helyezhető el, amennyiben azok összképe az épület jellegéhez igazodik.
3. A környezetében betöltött jelleghordozó szerepe miatt helyi egyedi védelem alá helyezett épület, épülethomlokzat, vagy egyéb építményrész esetleges stílusbeli, arány- vagy
ritmushibája a felújítás során a városi főépítésszel történt egyeztetés alapján korrigálható, ha annak eredményeként egységes építészeti hatás jön létre.
1. Helyi védett épületen fa vagy fahatású és megjelenésű homlokzati nyílászáró építhető be (kivéve a XIX-XX. századi, jellemzően ipari és eredetileg is fémszerkezetű nyílászárókkal rendelkező épületek esetén). Meglévő épületet érintő építési tevékenység esetén a nyílászárókat az eredeti beépítési síkban kell elhelyezni az eredetivel megegyező megjelenésű szerkezettel.
2. Védett érték felújítása, átalakítása akkor engedélyezhető, ha a védelem alapját képező elemek nem sérülnek, a történetileg kialakult rendeltetés nem változik.
3. Védett épület utólagos külső hőszigetelése csak akkor, és olyan kialakítással alkalmazható, hogy az ne okozza az épület jellegének megváltoztatását, értékeinek elvesztését.
12. A helyi védett területekre vonatkozó általános településképi szakmai követelmények

15. § Helyi védett területen a 13. §-ban foglalt előírások betartása mellett

1. A meglévő épületek helyreállításánál és új épületek létesítésénél hagyományos vagy azokkal egyenértékű és hasonló megjelenésű építőanyagokat és homlokzatfestést kell alkalmazni.

2. A kémények részletképzésénél, anyaghasználatánál törekedni kell a hagyományos kéményformák és építőanyagok alkalmazására. Fém burkolatú kémény nem létesíthető.

3. A magas tetős épületeknél cserépfedés vagy azzal megegyező megjelenésű héjazat alkalmazható. Kis- és nagy hullámmagasságú cserép, bitumenes zsindely, hullámlemez és fémlemez tető héjazatként való kialakítását megelőzően településkép véleményezési eljárás kérelmezése szükséges.

4. Könnyűszerkezetes épület nem építhető, kivéve, ha megjelenése, tömegformálása és homlokzatának kialakítása igazodik a védettség meghatározó elemeihez.

5. Meglévő épület felújítása, átalakítása, bővítése, továbbá új épület építése akkor engedélyezhető, ha a védelem alapját képező elemek nem sérülnek.

6. Új elektronikus hírközlési célú magas építmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők.

7. Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlési hálózat építése, illetve ezek rekonstrukciós átépítése csak földkábeles megoldással történhet.

8. Közmű- és hírközlési berendezések (gázfogyasztásmérő, homlokzati égéstermék kivezető, külső szerelt kémény, parabola antenna, stb.), valamint klímaberendezés közterületről látható módon nem helyezhető el.

16. § (1) A védett területen meg kell őrizni és korábbi állapotának megfelelően helyre kell állítani a megmaradt kerítésépítményeket, az egységes falazott kerítéstartó pilléreket, az öntöttvas rácsokat és kapukat.

1. A védett területen fokozott gondossággal kell óvni és karbantartani a magán- és közterületek jellegzetes fáit és fás szárú növényeit. Új ültetésnél kizárólag a régiekkel azonos vagy rokon fajta telepíthető (kivéve az 5. számú mellékletben szereplő növények).

2. A védett területen a kerti építmények, műtárgyak, szobrok, emléktáblák védelméről, jó karban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

13. A műemléki környezet és helyi védelem alá tartozó egyes településrészek sajátos előírásai

1. § (1) Református templom

1. Csak a meglévő műemléki és helyi védett épületekhez illeszkedő épületek építhetők.
2. Az új, vagy átépített épületek tömegformálását, homlokzatképzését, tetőformáját és tetőfedését a szomszédos épületek homlokzatképzésével harmóniában kell kialakítani.
14.A településképi szempontból meghatározó egyes területek sajátos előírásai

18. § (1) Az Ófalu-Újlak és a városfejlesztés szempontjából kiemelt területrészeken:

1. Az új épületek elhelyezése, vagy a meglévő épületek átépítése, felújítása során illeszkedni kell a terület kialakult beépítéséhez, az ezzel együtt kialakult településképhez.

2. A kialakult beépítéshez való illeszkedés során a szomszédos épületek tömegformálásával, tető- és homlokzatkialakításával összhangban lévő megoldásokat kell kialakítani akkor is, ha az épület funkciója az átépítés során megváltozik. Az illeszkedés tervezett megoldásait az építészeti javaslat bemutatásával településképvédelmi véleményezési eljárás keretében kell az önkormányzattal véleményeztetni.

3. Az új épület előkertjének illeszkednie kell a szomszédok előkertjéhez, eltérő méretű előkertek esetén az előkert mérete bármelyik szomszédéval megegyezhet, vagy a kettő közé is eshet, de nem lehet nagyobb azoknál.

4. A lakóépületeken vakolt, pasztell színezésű homlokzatképzést és a 40-45 fok közötti lejtésű magas tetőn cserépfedést, vagy azzal egyenértékű megjelenésű tetőfedést kell alkalmazni.

5. A területen működő szolgáltató, vagy kiskereskedelmi egységek megnevezését, cégtábláját az épület homlokzatán, vagy a kerítésen kell elhelyezni.

1. Újfalu-Kanada:

1. Az új épületek elhelyezése, vagy a meglévő épületek átépítése, felújítása során illeszkedni kell a terület kialakult beépítéséhez, az ezzel együtt kialakult településképhez.

2. A kialakult beépítéshez való illeszkedés során a szomszédos épületek tömegformálásával, tető- és homlokzatkialakításával összhangban lévő megoldásokat kell kialakítani akkor is, ha az épület funkciója az átépítés során megváltozik. Az illeszkedés tervezett megoldásait az építészeti javaslat bemutatásával településképvédelmi véleményezési eljárás keretében kell az önkormányzattal véleményeztetni.

3. Az új épület előkertjének illeszkednie kell a szomszédok előkertjéhez, eltérő méretű előkertek esetén az előkert mérete bármelyik szomszédéval megegyezhet, vagy a kettő közé is eshet, de nem lehet nagyobb azoknál.

4. A lakóépületeken vakolt, pasztell színezésű homlokzatképzést és a 35-45 fok közötti lejtésű magas tetőn cserépfedést, vagy azzal egyenértékű megjelenésű tetőfedést kell alkalmazni.

5. A területen működő szolgáltató, vagy kiskereskedelmi egységek megnevezését, cégtábláját az

V. Fejezet

15.A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

1. .§ Csengerújfalu közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településképi törvényben (a továbbiakban Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017 (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbakban Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
1. .§ (1) Csengerújfalu közterületein reklámok és reklámhordozók csak a 19. § -ban hivatkozott rendelet keretei között helyezhetők el.
1. Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
1. Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – az építési háló kivételével – nem helyezhető el.
1. Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
1. Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen /Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
1. A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
1. .§ Csengerújfalu közigazgatási területén reklámhordozók nem helyezhetők el
1. horganyzott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön
1. plexi vagy biztonsági üveg mögött
1. hátsó fényforrás által megvilágított eszközben
1. állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön
1. egymástól számított 2 méteres távolságon belül sem horizontálisan, sem vertikálisan.
16.Egyes reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó szabályok
1. .§ (1) Nem helyezhető el reklámhordozó, és reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.
1. E rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza azon területeket, amelyeken reklám közzététele, illetve reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges, továbbá azon területeket, ahol nem tehető közzé semmilyen reklám illetve nem helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés.
1. Kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor, valamint közérdekű információs célt szolgáló berendezés, hirdetőtábla vagy egyéb eszköz helyezhető el azokon a területeken, ahol a rendelet szerint reklám nem tehető közzé reklámhordozón vagy reklámhordozót tartó berendezésen.
1. .§ A funkcionális célokat szolgáló utcabútorok elhelyezése és kialakítása nem befolyásolhatja hátrányosan a településképi megelenést.
1. A funkcionális utcabútornak kizárólag a felülete vehető igénybe reklám közzététele céljából.
1. A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
1. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklám közzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.
1. Funkcionális célokat szolgáló más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezést, amelynek egész felülete hasznosítható reklám célokra.
1. .§ (1) Csengerújfalu közigazgatási területén kizárólag olyan utasváró létesíthető, amely megfelel a jelenleg meglévő utasvárók technológiai feltételeinek.
1. Csengerújfalu közigazgatási területén kioszk nem létesíthető.
1. Csengerújfalu közigazgatási területén a közművelődési intézmények számával megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető, a közművelődési létesítmények ezen hirdetőoszlopok használatára jogosultak. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.
1. Információs berendezés a gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk közlésére létesíthető, a berendezés felületének egyharmada az a)-e) bekezdések szerinti közérdekű információt tartalmazza. Egyúttal a berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére.
1. az önkormányzati működés körébe tartozó információk,
1. a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,
1. A településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőséggel kapcsolatos tájékoztatás nyűjtása
1. idegenforgalmi és közlekedési információk
1. a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.
1. .§ (1) Csengerújfalu közigazgatási területén építési reklámháló egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kihelyezhető az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított 3 hónap időtartamra, mely egy alkalommal további 3 hónap időtartamra meghosszabbítható.
(2) Az építési reklámháló településképet várhatóan kedvezően befolyásoló hatását a településképi bejelentési eljárási kérelemben igazolni kell.
1. .§ A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklámok és reklámhordozók elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését illetően.
VI.FEJEZET ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
1. Szakmai konzultáció

1. § (1) Az Önkormányzat a főépítésszel történő szakmai egyeztetésre előzetesen írásban érkező kérelem esetén, egyeztetett időpontban lehetőséget biztosít, a kérelem benyújtását követő 8 napon belül.

1. A szakmai konzultáció tartalma a kérelmező tervező által meghatározott, a konzultációs kérelemmel együtt megküldött szöveges bemutatással és rajzos műszaki vázlatokkal a tárgyalhatóság követelményeinek megfelelően alátámasztott településképi kérdés lehet.
1. A szakmai konzultáció eredményéről az egyeztetés befejezését követően emlékeztető készül, a 314/2012 (XI.8.) Korm. rendelet 25 §. (5) és (6) bekezdésének megfelelően, amit az egyeztetés résztvevői aláírnak. A szakmai konzultációban összefoglalt megállapodások kötik az önkormányzatot a további eljárások során.
VII.FEJEZET
18. Településképi véleményezési eljárás

1. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott építési engedélyezési eljárásokat megelőzően,

1. építményépület építése, bővítése, átalakítása esetén

aa) a műemléki környezetben történő beavatkozás esetén minden esetben.
ab) az 5. § 5. pontja szerinti helyi védelem alatt álló területen, a beavatkozásra váró, a közterület teljes hosszával érintkező épület- és kertíés szakaszra vonatkozó beavatkozások esetén.
ac) az aa) és ab) pontban nem szereplő településképi szempontból meghatározó területeken a beavatkozásra váró, a közterület teljes hosszával érintkező épület – és kerítés szakaszra vonatkozó beavatkozások esetén.
1. helyi védelem alatt álló építményt érintő építési tevékenység esetén;
1. műemléki védettség alatt álló ingatlanokon.
1. Az érintett területek a mindenkor érvényes szabályozási terv rajzi anyagából, illetve e rendelet mellékleteiből azonosíthatók.
19. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása

1. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, tervező illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) által írásban benyújtott kérelmére indul. A kérelmet Csengerújfalu Polgármesteréhez (a továbbiakban: Polgármester) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: településfejlesztési Korm. rendelet) meghatározott tartalommal és módon kell benyújtani.

1. A véleményezendő dokumentációt 1 példányban papír alapon is szükséges a kérelemhez csatolni.

1. A Polgármester a településképi véleményezési eljárást a településfejlesztési Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le, véleményét a városi főépítész szakmai álláspontjára alapozza. A 15 napon belül írásban megfogalmazott véleménnyel kapcsolatosan jogorvoslatnak helye nincs.

20. A településképi véleményezés részletes szempontjai

1. § (1) A kérelemnek és mellékleteinek meg kell felelniük a településfejlesztési Korm. rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.

1. A véleményezési eljárás során a településfejlesztési Korm. rendeletben meghatározottakon kívül általános vizsgálati szempont, hogy az építési tevékenység megfelel-e a helyi jellegnek, összhangban van-e az épített és természeti örökséggel, vagy figyelembe veszi-e az átalakuló épített környezetet
1. a telepítés és beépítés módjában,
1. a településrendezési eszköznek való megfelelésben,
1. az épület homlokzata, homlokzatának színe és tetőzete, a tetőzet hajlásszöge, színe és anyaga esetleges tetőfelépítményei építészeti kialakításában,
1. a határoló közterülettel való kapcsolatban.
hogy
1. A településképi véleményezés során az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálati szempont,
1. a földszinti, többszintes épület esetén minden szint alaprajza a tervezett rendeltetés, valamint az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően nem korlátozza-e, vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlan használatát, és
1. az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
1. ) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálati szempont, hogy
1. a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
1. nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok építési jogait,
1. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
1. több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése, átalakítása esetén
da) biztosított-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
1. A településrendezési eszköznek való megfelelés tekintetében vizsgálati szempont, hogy a tervezett építési tevékenység figyelembe veszi-e a beépítési előírásban szereplő a településrendezési és építészeti illeszkedésre vonatkozó előírásokat.
1. Az épület homlokzata és tetőzete kialakítása tekintetében vizsgálati szempont hogy
1. a homlokzat egészének stílusa, tagolása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, a szomszédos homlokzatokkal, valamint megfelel-e a korszerűség követelményeinek;
1. a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő tájékoztató és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
1. a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület külső gépészeti és egyéb külső berendezései, tartozékai elhelyezésére.
1. A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálati szempont, hogy a tervezett építési tevékenység
1. segíti, szolgálja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
1. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, a meglévő, vagy telepítendő növényzetét,
1. szükségessé tesz-e közterületet érintő beavatkozásokat és a terv tartalmaz-e erre vonatkozó javaslatokat,
1. a közterület fölé benyúló építmény-részei, szerkezetei és berendezései befolyásolják-e a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő növényzetre.
1. Az (1) bekezdésben szereplő alap, a (2) bekezdésben szereplő általános, valamint a (3)-(7) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a városi főépítész szakmai véleményének kialakításakor egyaránt figyelembe veszi.
VIII.FEJEZET
21. Településképi bejelentési eljárás
1. .§ A településképi bejelentési eljárás az építtető, tervező illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) által írásban benyújtott kérelmére indul. A kérelmet a Polgármesterhez a településfejlesztési Korm. Rendeletben meghatározott tartalommal és módon kell benyújtani, mely eljárásra a hatóságnak 15 nap áll rendelkezésre.
1. .§ (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek közül az építési tevékenységeket megelőzően a műemléki környezetben minden esetben, a helyi védett területeken és a műemléki vagy helyi
védelem alá nem tartozó településképi szempontból meghatározó jelentőségű területeken pedig a közterületről látható beavatkozásoknál, az alábbi munkák esetén:
1. új épület építése,
1. meglévő épület megjelenését befolyásoló építési tevékenység,
1. szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése,
1. a telek természetes terepszintjének nem engedélyköteles megváltoztatása, amennyiben az utcaképet érinti
1. a közterülethez közvetlenül kapcsolódó támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot,
1. szellőző-, légkondicionáló kültéri egysége, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen való elhelyezése,
1. kerítés építése, átalakítása, bővítése, ha az közterületre, vagy közhasználat elől el nem zárt magánterületre néz,
1. közműhálózatok közterületi földszín feletti létesítményeinek, műtárgyainak elhelyezése, vagy cseréje,
1. közterületi utcabútorok, köztárgyak elhelyezése,
1. közterületi zöldfelületek, gyalogos felületek létesítése.
1. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének részleges, vagy teljes megváltoztatása esetén, amennyiben
1. az új rendeltetés parkoló igénye növekszik, vagy jelentősen megváltoztathatja az ingatlan gépkocsi forgalmát,
1. lakás rendeltetése változik, egyéb rendeltetésű építmény rendeltetése lakás rendeltetéssé módosul, vagy
2. az új rendeltetés szerinti területhasználat telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé. 33. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építési engedélyezési eljáráshoz nem kötött
elhelyezések közül
1. az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített aa) cég- és címtábla, cégér vagy cégérszerű tábla,
ab) egyedi tájékoztató tábla, ac) kirakat,
ad) cég, vagy márkamegnevezést hordozó előtető, napvédő ponyva;
1. az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített, illetve közterületen, vagy közhasználatra átadott magánterületen elhelyezett
ba) hirdetőtábla, hirdetővitrin,
bb) utcabútoron elhelyezett információ-hordozó berendezés vagy szerkezet, bc) totemoszlop elhelyezése esetén.

34. § Amennyiben a 29. §-ban felsorolt berendezések és felszerelések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati határozat csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével adható ki.

35. § (1) Reklám és reklámhordozó elhelyzési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyzését megelőzően településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni a szokásos módos a polgármesternél.

1. A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelnetési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

1. A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, amelyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

1. A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési elárás lefolytatására irányuló írásbei kérelmével kezdeményezheti.

1. § (1) A településképi bejelentési eljárás a bejelentő által a polgármesterhez írásban benyújtott bejelentésre indul. A bejelentés melléklete a településfejlesztési Korm. rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő papíralapú dokumentáció.

1. A polgármester a főépítész szakmai véleménye alapján a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
1. jogszabályi előírásoknak való megfelelőség,
1. a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség,
1. a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség,
1. a tervezett építési tevékenység, illetve reklám településképbe illeszkedése,
1. a tervezett rendeltetés-változás a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz való illeszkedése, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben történő zavarása, illetve korlátozása,
1. területfelhasználás megfelelősége és
1. az épület belső elrendezésének és szerkezetének funkcionális megfelelősége.
IX.FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

22. Településképi kötelezési eljárás

1. §1 (1) A településképi követelmények érvényesülése érdekében a polgármester településképi kötelezést bocsáthat ki, amelyben az ingatlan tulajdonosát a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. § (1) bekezdésében foglaltak megtételére kötelezheti.

(2) A polgármester elindítja az(1) szerinti eljárást, a helyi építészeti értékvédelem érdekében, ha a tulajdonosok

a) az épület jó karban tartását, homlokzati elemeinek, színezésének védelmét, egységes megjelenésének biztosítását vagy rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzését,

b) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítását,

c) a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használatát vagy

d) építkezés átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítését, rendben tartását ilyen kötelezettségük keletkezésétől számítva legalább három hónapon át elmulasztották.

e) a településképet rontó hirdetések, cégérek megszüntetése érdekében, ha a hirdető berendezés és a hirdetmény

ea) állapota nem megfelelő,

eb) nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez, vagy bc) megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető;

X.FEJEZET

(3) A Tvtv. 11. §-ában nevesített településkép-védelmi bírság alkalmazásának esetében a Polgármester településképi kötelezési határozat végre nem hajtása esetén az ingatlantulajdonossal szemben – a polgármester előterjesztésében – bírság kiszabását rendelheti el (településképi bírság).

(4) A településképi bírság mértéke:

a) településképi követelmények be nem tartása, valamint a településképi bejelentés határozatban foglaltaktól eltérő építés esetén az ingatlantulajdonossal szemben a szabálytalanul megvalósított építményérték 40 %-a, de legfeljebb 1.000.000 Ft.

b) településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása esetén a döntéssel érintett építési beavatkozás értékének 30 %-a, de legfeljebb 1.000.000 Ft, melyet az ingatlantulajdonossal szemben kell kiszabni.

(5) A kötelezettnek a bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 60 napon belül az önkormányzatnak a határozatban megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesítenie vagy készpénzátutalási megbízással postai úton befizetnie. A határidőre be nem fizetett településképi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásai az irányadók.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. § Ez a rendelet 2018. November 19.-én 20.00 órakor lép hatályba

……………………… …………………..

polgármester jegyző

1. melléklet

Országos védelem alá tartozó terület
Református templom, Csengerújfalu 109 hrsz.

2. melléklet

Helyi védelem alá tartozó objektumok jegyzéke

Épület címe Csengerújfalu

Épület helyrajzi száma

Épület rendeltetése


Kossuth u. 48.


1/1


Görögkatolikus Templom

Kossuth u. 59-61.

256

Általános Iskola és Múzeum

Kossuth u. 69.

260

Római katolikus kápolna

Kossuth u. 102.

182/2,183

Községháza

Kossuth u. 117.

297

Idősek Klubja és Védőnői Szolgálat

Kossuth u. 131.

314

Óvoda

Kossuth u. 135.

317

Biztos Kezdet Gyerekház

3. melléklet

Településképvédelmi lehatárolások térképmelléklet
null

4. melléklet

Reklám közzétételére illetve rekámhordozók és reklámhordozók berendezésének elhelyezésé vel különböző mértékben figyelembe veendő területek
null

5. melléklet

5. melléklet
null
null
1

Az 1. § a Csengerújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.