Endrefalva község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. Tv. 6. § az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló módosított 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 2. § felhatalmazása alapján helyi építési előírásokat állapít meg, és elrendeli azok alkalmazását.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A RENDELET HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA

(1) A rendelet hatálya kiterjed Endrefalva község teljes igazgatási területére.

(2)^[1] A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni – az országos érvényű rendelkezésekben foglaltak megtartása mellett – csak a szabályozási tervben, a településkép védelmi rendeletben és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.

(3)^[2]

2. §

A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEI

(1) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(2) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) a közterületek és egyéb terület felhasználási egységek határvonalait,

b) az építési övezetek és övezetek határvonalait, besorolását és jellemzőit,

c) a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító előírásokat és korlátozásokat,

d) az építési vonalra és építési helyre illetve védősávokra vonatkozó előírásokat.

e) a kötelező, tervezett telekhatárokat

(3) A szabályozási terven irányadónak kell tekinteni:

a) az irányadó szabályozási vonalakat,

b) és az egyéb szabályozási elemeket.

(4) A kötelező szabályozási elemektől való eltérés csak a rendelet, illetve a szabályozási terv előzetes módosítását követően engedélyezhető.

(5) Az irányadó szabályozási elemekről el lehet térni a rendelet, illetve a szabályozási terv módosítása nélkül is.

3. §

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET HATÁRA

(1) A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek meglévő, megszűnő és tervezett határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A szabályozási tervvel beépítésre szánt területbe kerülő területek rendeltetését a szabályozási terv tartalmazza. Ezen beépítésre szánt területi határvonalak módosítása a fejlesztési és építési igények függvényében szakaszosan végrehajtható.

(3) A beépítésre szánt terület határvonala a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbiak szerint módosítható:

a) beépítésre szánt területbe vonandó:

- szabályozási terv által lehatárolt területek, lakóterületként, és az azt kiszolgáló közúti közlekedési, illetve zöld területenként,

- szabályozási terv által lehatárolt területek, tervezett kereskedelmi gazdasági területként, és az azt kiszolgáló közúti közlekedési területként.

- a szabályozási terv által lehatárolt területek zöldterületként, illetve különleges temető területként

(4) A tartalék beépítésre szánt területek csak a legalább telektöbre készítendő szabályozási terv alapján vonhatók beépítésre szánt területbe, illetve csak a legalább telektömbre készítendő szabályozási terv alapján módosítható a terület felhasználási módjuk, és építhetők be az alábbiak szerint:

a) beépítésre szánt területbe vonható:

-szabályozási terv által lehatárolt általános mezőgazdasági területek, lakóterületként, és az azt kiszolgáló közúti közlekedési és zöld területként,

- a szabályozási terv által lehatárolt mezőgazdasági major terület, tervezett kereskedelmi szolgáltató gazdasági területként, és az azt kiszolgáló közúti közlekedési területként,

b) a terület felhasználás megváltoztatható:

- a szabályozási terv által lehatárolt különleges házi kertes területek, lakóterületként.

(5) A területeket beépítésre szánt területbe vonásig, illetve a terület felhasználás megváltoztatásáig az eredeti (mezőgazdasági, erdő) rendeltetésének megfelelően kell használni úgy, hogy az a rendezési tervben meghatározott célok megvalósítását ne akadályozza, ne nehezítse, és ne tegye költségesebbé.

(6) A tartalék beépítésre szánt területen lévő irányadó szabályozási vonalakon belül épület nem építhető.

II. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

4. §

(1) A beépítésre szánt területek terület felhasználási egységei építési övezetekre tagozódnak, melyek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak:

a) lakóterület

b) vegyes terület

c) gazdasági terület

d) különleges terület

LAKÓTERÜLET

5. §

(1) A falusias lakóterületek (Lf) építési övezeti határait a szabályozási terv tartalmazza. Ezen lakóterületek építési használatuk, jellegük és beépítési szintterület-sűrűségük alapján falusias lakóterületek. (OTÉK 14. §)

6. §

Lf

Lf

Lf

és

Lf

(1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: oldalhatáron álló

(2) A kialakítandó legkisebb telekterület: 400, 550, 700, illetve 900 m² (szabályozási terv szerint)

(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %

(4) A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult

(az építménymagasság a két szomszédos beépített telken lévő épület építménymagasságának átlagától legfeljebb + 1,0 m-rel térhet el.)

(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40 %

(6) Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(7) A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 30 %-a lehet.

(8)^{[3] [4]}

(9) Az építési övezet építési telkein:

a) az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek,

b) és a melléképítmények

elhelyezhetők.

7. §

Lf

építési övezet előírásai

(1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: zártsorú

(2) A kialakítandó legkisebb telekterület: 550 m²

(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %

(4) A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult

(az építménymagasság a két szomszédos beépített telken lévő épület építménymagasságának átlagától legfeljebb + 1,0 m-rel térhet el.

(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40 %

(6) Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(7) A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 30 %-a lehet.

(8)^[5]

(9) Az építési övezet építési telkein:

a) az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületeket,

b) és a melléképítmények

elhelyezhetők.

8. §

Lf

építési övezet előírásai

(1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: szabadon álló

(2) A kialakítandó legkisebb telekterület: 700 m²

(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %

(4) A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult

(az építménymagasság a két szomszédos beépített telken lévő épület építmény magasságnak átlagától legfeljebb + 1,0 m-rel térhet el)

(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40 %

(6) Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(7) A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 30 %-a lehet.

(8)^[6]

(9) Az építési övezet építési telkein:

a) az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek,

b) és a melléképítmények

elhelyezhetők.

9. §

Lf

és

Lf

építési övezet előírásai

(1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: szabadon álló.

(2) A kialakítható legkisebb telekterület: 700, illetve 900 m² (szabályozási terv szerint)

(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %

(4) A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 4,0 – 5,5 m.

(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40 %

(6) Az építési telkek csak a teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(7) A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 30 %-a lehet.

(8)^[7]

(9)^[8]

(10) Az építési övezet építési telkein:

a) az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek,

b) és a melléképítmények

elhelyezhetők.

VEGYES TERÜLET

10. §

(1) A vegyes terület településközpont vegyes terület (Vt), amely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra. (OTÉK 16. §)

(2) A településközpont vegyes terület határait a szabályozási terv tartalmazza.

11. §

Vt

építési övezet előírásai

(1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: oldalhatáron álló

(2) A kialakítandó legkisebb telekterület: 550 m²

(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 50 %

(4) A megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakult építménymagasság

(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete a be nem épített terület 50 %-a.

(6) Az építési telek csak teljes közművesítettség esetén építhető be.

(7) A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 30 %-a lehet.

(8)^[9]

(9) Az építési övezetben nem helyezhető el telepengedélyhez kötött tevékenység végzésére szolgáló építmény, önálló rendeltetési egység, helyiség, illetve melléképítmény, továbbá terepszínt feletti ömlesztett anyag-, folyadék-, és gáztároló melléképítmény.

(10) Az építési övezet építési telkein az állattartásról szóló önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek, és a (9) bekezdésben nem említett melléképítmények elhelyezhetők.

12. §

Vt

(1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: szabadon álló

(2) A kialakítandó legkisebb telekterület: 550 m²

(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 50 %

(4) A megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakult építménymagasság

(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete a be nem épített terület 50 %-a.

(6) Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(7) A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 30 %-a lehet.

(8)^[10]

(9) Az építési övezetben nem helyezhető el telepengedélyhez kötött tevékenység végzésére szolgáló építmény, önálló rendeltetési egység, helyiség, illetve melléképítmény, továbbá terepszínt feletti ömlesztett anyag-, folyadék-, és gáztároló melléképítmény.

(10) Az építési övezet építési telkein az állattartásról szóló önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek, és a (9) bekezdésben nem említett melléképítmények elhelyezhetők.

13. §

Vt

építési övezet előírásai

(1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: szabadon álló

(2) A kialakítandó legkisebb terület: 10000 m²

(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 25 %

(4) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m

(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete a be nem épített terület 50 %-a.

(6) Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(7) A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 30 %-a lehet.

(8)^[11]

(9) Az építési övezetben nem helyezhető el telepengedélyhez kötött tevékenység végzésére szolgáló építmény, önálló rendeltetési egység, helyiség, illetve melléképítmény, továbbá terepszínt feletti ömlesztett anyag-, folyadék-, és gáztároló melléképítmény.

(10) Az építési övezet építési telkein az állattartásról szóló önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek, és a (9) bekezdésben nem említett melléképítmények elhelyezhetők.

GAZDASÁGI TERÜLET

14. §

(1) A gazdasági terület kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz), amely elsősorban a nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épületek elhelyezésre szolgál. (OTÉK 19. §)

(2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület határait a szabályozási terv tartalmazza.

15. §

Gksz

építési övezet előírásai

(1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: szabadon álló

(2) A kialakítandó legkisebb telekterület: 2000 m²

(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %

(4) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m

(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 20 %

(6) Az építési telek csak teljes közművesítettség esetén építhető be.

(7) A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 30 %-a lehet.

(8)^[12]

KÜLÖNLEGES TERÜLET

16. §

(1) Különleges terület a házikertes különleges terület (Kh), a temető különleges terület (kt), és a sportolási clú különleges terület (Ks) terület. (OTÉK 24. §)

(2) A különleges terület építési övezeti határait a szabályozási terv tartalmazza.

17. §

Kh

házikertes építési övezet előírásai

(1) Az építési övezet építési telkein csak pince, illetve növénytermesztés céljára szolgáló üvegház vagy fóliasátor építhető.

(2) Az építési övezetben a beépítés módja: szabadon álló

(3) A kialakítható legkisebb telekterület: kialakult telekterület

(4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3 %

(5) A terepszínt alatti pince alapterülete legfeljebb a telekterület 30 %-a lehet.

(6) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,0 m

18. §

Kt

temető különleges építési övezet előírásai

(1) Az építési övezetben csak a temetkezéssel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben a beépítés módja: szabadonálló

(3) A kialakítható legkisebb telekterület: kialakult telekterület

(4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3 %

(5) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,5 m.

(6) A megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %.

19. §

Ks

sportolási célú különleges terület előírásai

(1) Az építési övezet építési telkein csak sportolást kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben a beépítés módja: szabadonálló

(3) A kialakítható legkisebb telekterület: kialakult telekméret

(4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5 %

(5) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,5 m

(6) Az építési telek csak teljes közművesítettség esetén építhető be.

(7) A megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %

(8) A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telek területének 3 %-a lehet.

III. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

20. §

(1) A beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységei övezetekre tagozódnak, melyek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A beépítésre nem szánt területek használatuk szerint az alábbiak:

a) közlekedési és közmű terület

b) zöldterület

c) erdőterület

d) mezőgazdasági terület

e) vízgazdálkodási terület

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET

21. §

(1) A közúti közlekedési terület (KÖu) határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével - , járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (OTÉK 26. §)

(3)^[13]

22. §

KÖu

Közúti közlekedési övezet előírásai

(1) Az építési övezetben csak a közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben a megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult, de legfeljebb 4,5 m.

(3)^[14]

(4) Az országos főutak külterületi szakasza mentén, annak tengelyétől 100 m távolságon belül, valamint az országos mellékutak külterületi szakaszai mentén, annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak külön jogszabályban előírt feltételek szerint helyezhető el.

ZÖLDTERÜLET

23. §

(1) A zöldterületek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A zöldterület (Z) az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). (OTÉK 27. §)

(3) A zöldterületen elhelyezhető:

- a pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, játszótér, tornapálya, szobor, emlékmű, díszkút stb.)

ERDŐTERÜLET

24. §

(1) Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint: gazdasági erdő terület. (OTÉK28. §)

(2) Az erdőterületek övezeteinek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

25. §

Eg gazdasági erdő övezet

(1) A gazdasági erdő övezetben elhelyezhető:

a) az erdő rendeltetésszerű használatához és fenntartásához szükséges építmény,

b) és a vadgazdálkodás célját szolgáló építmény.

(2) Az övezetben a telek beépítési módja: szabadon álló.

(3) A beépíthető telek megengedett legkisebb területe: 100.000 m² (10 ha)

(4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 0,5 %

(5) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,5 m.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

26. §

(1) A mezőgazdasági terület általános mezőgazdasági övezet (Má), mezőgazdasági major övezet (Mm), illetve mezőgazdasági kertes övezet (Mk), melynek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolási építményei elhelyezése céljára szolgáló terület (OTÉK 29. §)

27. §

Má általános mezőgazdasági övezet

(1) Az Má övezetbe a mezőgazdasági termelésre szolgáló szántó, gyep, rét, legelő, gyümölcsös, szőlő, kert és nádas megnevezésű földrészletek tartoznak.

(2) Az övezetben elhelyezhetők:

a) A földrészlet művelési ág szerinti hasznosításával kapcsolatos állattartó vagy növénytermesztést szolgáló építmények, és

b) a tulajdonos számára szolgáló lakás.

(2) A beépíthető telek megengedett legkisebb területe: 10000 m² (1 ha)

(3) Az övezetben a telek beépítési módja: szabadon álló.

(4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3 % ( a lakóépület alapterülete ennek felét nem haladja meg)

(5) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m.

(6)^[15]

(7) Állattartás csak körbekerített területen folytatható.

28. §

Mm mezőgazdasági major övezet

(1) Az Mm mezőgazdasági major övezet, ahol az állattartással és növénytermesztéssel kapcsolatos építmények, helyezhetők el.

(2) Az övezetben elhelyezhetők:

a) az állattenyésztéssel kapcsolatos, illetve a növénytermesztéssel kapcsolatos építmények, illetve az ezekhez kapcsolódó termékfeldolgozás és tárolás építményei, és

b) a tulajdonos számára szolgáló lakás.

(3) Az övezetben a telkek beépítési módja: szabadon álló.

(4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5 %.

(5) Megengedett legkisebb telek méret: 2000 m²

(6) Az övezetben az építmények elhelyezéséhez, illetve a rendelkezés megváltoztatásához a környezetvédelmi követelmények előzetes tisztázása érdekében elvi építési engedélyt kell kérni.

29. §

Mk mezőgazdasági kertes övezet

(1) Az Mk övezet a korábban „zártker” megnevezésű szántó, legelő, gyep, rét, gyümölcsös, szőlő, kert, nádas, valamint tanya, udvar területét jelöli ki.

(2) Az övezetben (amennyiben a telek nagysága megengedi) elhelyezhető:

a) meglévő tanya, udvar megnevezésű földrészleten egy gazdasági épület, egy pince és egy lakóépület,

b) egyéb művelési ágú földrészleten egy gazdasági épület és egy pince.

(3) Az övezetben a telek beépítési módja: szabadon álló

(4) A megengedett legkisebb telekterület: 720 m²

(5) A terepszínt alatti építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet.

(6) Az övezetben az előkertek legkisebb mélysége 5 m.

(7)^[16]

(8) Az övezetben a haszonállattartásra szolgáló építmény (tanya és udvar megnevezésű földrészlet kivételével) nem építhető.

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

30. §

(1) A vízgazdálkodási területek (V) a vízgazdálkodással összefüggő területek. (OTÉK 30. §)

(2) A vízgazdálkodási területek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

IV.FEJEZET

ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

31. §

(1) Az építési telken, beépítési módjuktól függően – ha azt a jelen rendelet építési övezeti és övezeti előírásai, vagy a szabályozási terv nem tartalmazzák – az építési határvonalakat és az építési vonalat az alábbiak szerint kell megállapítani.

ELŐKERT

32. §

(1) Az előkert legkisebb mélysége a Besztercebányai út mindkét oldalához kapcsolódó építési telkeken az út tengelyétől mért 14 méteres távolság és az úttengelyétől mért utcai telekhatár távolságának különbsége.

(1) Az előkert legkisebb mélységét az (1) bekezdésben nem említett építési telkeken az utcában kialakult előkertek mélysége határozza meg az alábbiak szerint: az előkert mélysége a két szomszédos beépített építési telek előkerti mélységének átlaga.

OLDALKERT

33. §

(1) Az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb:

a) oldalhatáron álló beépítés esetén:

- az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasságnál,

b) szabadon álló beépítés esetén:

- az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság felénél,

c) zártsorú beépítési mód esetén (pl. saroktelken, vagy hátsókert irányú épületszárny esetén):

- sem az övezet szerint megengedett legnagyobb építménymagasság felénél,

- sem az oldalkertre néző tényleges építménymagasság felénél

-sem pedig 3,0 m-nél

HÁTSÓKERT

34. §

(1) A hátsókert mértékének meghatározása az OTÉK 35. § (4)-(5) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Az építési hely hátsó határvonala az (1) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve az építési telek utcai telekhatártól legfeljebb 45 méter távolságra lehet. Az építési teleknek az építési hely hátsó határvonala mögötti területre a hátsókert előírásait kell alkalmazni.

ÉPÍTÉSI VONAL

35. §

(1) Az építési vonal az előkert építési határvonalán, és az utcában az építési telkek jellemző beépítési oldalhatárán kell megállapítani. Az oldalsó építési vonal az építmények közötti megengedett legkisebb távolság betartása érdekében ettől eltérően is megállapítható. Az oldalsó építési vonal az oldalsó telekhatártól 1 m-re is megállapítható.

V. FEJEZET

ÉPÍTÉSZETI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME

36. §^[17]

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM

37. §

(1)^[18]

(2) ^[19]

(3)^[20] A tervezett tavat érintő sávszerű fűzligetet csak olyan mértékben szabad megszakítani, amely a tó építéséhez feltétlenül szükséges.

(4)^[21] A vízfolyást kísérő fűzliget tervezett halastavon kívüli részének hosszú távú fennmaradását biztosítani kell.

(5)^[22] A halastó befolyási végén, illetve partvonalán legalább a partvonal 20 %-ának megfelelő mértékben a természetesen kialakuló mocsári növényzetet kímélni kell.

(6)^[23] A halastó partján tervezett fásításoknál a környező tájban megjelenő őshonos fafajokat (fűzek, mézgás éger, kocsányos tölgy stb.) kell előnyben részesíteni.

(7)^[24] A halastó halfaunáját őshonos fajokból kell kialakítani. A halak minden fejlődési stádiumú egyedének tározóból való kijutását meg kell akadályozni.

A TELEPÜLÉSKÉP ÉS TELEPÜLÉSKARAKTER VÉDELME

38. §^[25]

(1)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

VI. FEJEZET

KÖRNYEZETVÉDELEM

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM

39.§

(1)^[26] A település közigazgatási területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények helyezhetők el, melyek légszennyező anyag kibocsátása az azok helye szerinti védettségi kategóriára vonatkozó kibocsátási határértékeket nem haladja meg.

(2) Lakóövezetben csak olyan kisipari tevékenység folytatható, amely nem jár jelentős légszennyezéssel, illetve amely tevékenység során nem keletkezik felületi légszennyező forrás. A belterületben légszennyezéssel járó tevékenység (pl.: fafűrészelés) nyílt téren nem engedélyezhető, autófényező tevékenység egyáltalán nem végezhető.

(3)^[27] A település területén kommunális és ipari hulladékot égetni tilos.

ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM

40. §

(1) A zaj és rezgés elleni védelem szempontjából csendes övezetbe tartozik a település (Kt) temető különleges területe.

(2) A település közigazgatási területén a zajt kibocsátó létesítmények működése során az alábbi megengedett legnagyobb „A” hangnyomás szintet be kell tartani:

Területi funkció                                                                                           Megengedett egyenértékű „A”

                                                                                                                  Hangnyomás szint (dB)

                                                                                                   Nappal (6-22 h)                       Éjjel (22-6 h)

Természeti területek                                                                           45                                            35

Csendes övezet                                                                                 45                                            35

Lakóterület                                                                                        50                                            40

(3)^[28]

(4)^[29] A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármilyen zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, vagy építhető, illetve bármilyen tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az okozott zaj mértéke jogszabályban meghatározott határértéket nem haladja meg.

(5) Az országos mellékutak, valamint a települési gyűjtőutak mentén a telkek előkertjében javasolt a növényzet telepítése zajcsökkentés és levegőtisztaság védelmi okokból.

FÖLD ÉS VÍZVÉDELEM

41. §

(1)^[30] A szennyvízcsatorna-hálózat új szakaszának kiépítéséig az azzal nem rendelkező külterületen új építményt csak a műszaki és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, vízzáróan megépített szennyvízgyűjtő akna létesítésével lehet használatba venni. A szennyvíztárolók engedélyezett módon történő használatát folyamatos ellenőrzése szükséges.

(2) A meglévő, illetve az új közcsatorna-hálózatra történő rákötés kötelező, a korábbi közműpótlók egyidejű, szakszerű megszüntetésével. Új közműpótló szennyvíztárló ezt követően nem építhető az érintett terülten.

(3) A kommunális és technológiai eredetű szennyvizet tilos az élővizekbe, felhagyott kutakba, csapadékelvezető árkokba és csatornákba bevezetni illetve gyűjteni, vagy a talajba elhelyezni, talajra kilocsolni, illetve a telken kívülre szabálytalanul kivezetni.

(4) A természetes vizek, patakok vízminőségének megőrzése érdekében a területen fekvő ingatlanokon talajjavításra csak érintett komposztot vagy tőzegterméket lehet használni.

(5) Valamennyi vízelvezető árokba, patakba növényvédőszer, szerves vagy műtrágya bejutását, bármilyen hulladék elhelyezését meg kell akadályozni.

(6)^[31] A felszíni vizek elvezetését biztosító hálózatot ki kell építeni és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(7) A külvizek eróziós hatásának kiküszöbölésére a településszerkezeti terv csapadékvíz elvezetési alátámasztó munkarészén jelölt nyomvonalon övárkokat kell létesíteni.

(8) A termőföld használó – választása szerint – köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani.

(9)^[32]

(10)^[33] A halastó kialakításakor a földmunkák során kitermelt anyagot és földet – amennyiben a területen kívül helyezik el – vizsgálni kell és minőségüktől függően engedélyezett lerakóhelyre kell elszállítani, vagy a jogszabályi előírásoknak megfelelően lehet felhasználni.

HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS

42. §

(1) Települési kommunális, illetve veszélyes és ipari termelési hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel az e célra kijelölt kistérségi regionális lerakóhelyen szabad elhelyezni.

(2)^[34] A veszélyes hulladékok környezetszennyezést kizáró módon és szelektíven történő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról a hulladék termelőjének (beleértve a lakosságot is) kell gondoskodnia. A veszélyes hulladékok kezelésére való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó jogosultságáról.

(3) Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése, valamint a veszélyes hulladék kommunális hulladék közé juttatása. A felszámolt kommunális hulladéklerakót és a véglegesen felhagyott külszíni anyagnyerő hely területét a vonatkozó jogszabályok betartásával 5 éven belül rekultiválni kell.

VÉDŐTÁVOLSÁGOK

43. §

(1) A település igazgatási területén lévő patakok valamint az egyéb vízfolyások mindkét partján, a partéltől számított 6-6 méter szélességben fenntartási területsávot kell biztosítani, ezen belül álló építmény nem létesíthető.

(2) A közművek és védőidomaik szakági szabványokban meghatározott védőtávolságait, védősávjait és védőterületeit – tekintettel a 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet előírásaira is – a beépítésnél figyelembe kell venni.

(3) A temető szabályozási terven feltüntetett 30 m-es védőtávolságát be kell tartani, ezen belül csak urnahelyes temetkezés engedélyezhető, új lakóterület csak 30 m-nél távolabb létesíthető.

(4) A településen építendő állattároló építmények és melléképítmények elhelyezésére vonatkozó védőtávolságokat Endrefalva község Önkormányzata Képviselőtestületének az állattartásról szóló rendelete szabályozza.

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

44. §

(1)^[35] Az újonnan létesítendő, illetve működő, a környezetet terhelő beruházások esetében szükség esetén környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.

(2)^[36]

(3) A település szükséges tűzoltóvíz ellátását biztosítani kell. Közterületen építményt elhelyezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával lehet.

(4)^[37]

(5) A lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés, stb.), illetve a kövérebb agyagterületek térfogatváltozása miatt az agyagos területeken történő építések felszínmozgás kialakulásával járhatnak. Ilyen esetekben javasolt a talajmechanikai és geotechnikai vizsgálat elkészítése.

(6) A mélyfekvésű területek beépítése előtt gondoskodni kell a terület feltöltéséről és megfelelő tömörítéséről, illetve a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítésről és a közeli folyóvizek (patakok) szabályozásáról. A feltöltés csak nem szennyező anyaggal történhet. Beépítés előtt talajmechanikai szakvélemény szükséges.

(7)^[38] A szabályozási terven feltüntetett megkutatott ásványi nyersanyaglelőhely területén építményt elhelyezni csak a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat előzetes véleményével lehet.

VII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT

BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK ELŐÍRÁSAI

(1) A tervezési területtel összefüggő településrendezési feladatok megvalósítását az Étv. 17-30. § szerinti általános szabályokon túlmenően az alábbi helyi előírások biztosítják.

ELŐVÁSÁRLÁSI JOG

45. §

(1) Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot:

a) A 0147/16 hrsz-ú terület szabályozási terv szerinti részének tekintetében, tervezett temető bővítési terület kialakítása céljából.

b) A 0141/8-0141/10, 0141/16-0141/46, 0141/56, 088/3, 0147/2, 0147/4, 0152, 012, 079/1 és a 484-487 hrsz-ú terület szabályozási terv szerinti részének tekintetében, tervezett lakóterület, ill. út kialakítása céljából.

TELEKALAKÍTÁS, HELYI KÖZÚT CÉLJÁRA TÖRTÉNŐ LEJEGYZÉS

46. §

(1) A beépítésre szánt területen kialakítandó építési telkek előírási szerinti megközelítésének biztosítása érdekében a szabályozási terven jelölt kiszolgáló utak igény szerint fokozatosan kiépíthetők, az Étv. 27. § (1) bekezdése szerinti lejegyzést követően.

(2) A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat által meghatározott telekalakítás csak az érintett telek kiszolgálásához szükséges út egyidejű kialakítása idején engedélyezhető.

ÚTÉPÍTÉSI ÉS KÖZMŰVESÍTÉSI HOZZÁJÁRULÁS

47. §

(1) A szabályozási tervben a területre tervezett kiszolgáló utakat és közműveket az újonnan beépítésre szánt területeken a tervezett épületek építési engedélyének kiadása előtt, illetve rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

(2) E kötelezettség teljesítése az érintett ingatlan tulajdonos érdeke, ezért a megvalósítás költségeit az Önkormányzat jelen rendeletével a mindenkori érintett ingatlanok tulajdonosaira hárítja. A kiépítés módjáról, ütemezéséről az érintett tulajdonos és az Önkormányzat külön megállapodást kötnek.

BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG

48. §

(1) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás érdekében a temető szabályozási terv szerinti 30 méteres telken belüli védősávjában és a gazdasági területek szabályozási terv szerinti telken belüli védősávjában beültetési kötelezettséget ír elő, fásítás formájában, amelynek végrehajtása az ingatlan mindenkori tulajdonosának feladata.

(2) A beültetési kötelezettségű terület fásítását a helyi építési szabályzat jóváhagyását követő 3 éven belül el kell végezni.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

49. §

(1)^[39]

(2) A helyi építési szabályzatot a szabályozási tervvel, és mellékleteivel együtt kell alkalmazni.

(3)^[40]

(4)^[41]

(5)^[42]

(6) A település közigazgatási területén a helyi lakosság zavartalan életvitele érdekében a kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények üzemeltetési feltételei külön rendeletben kell szabályozni.

(7) A jelen helyi építési szabályzat és mellékletei a kihirdetést követő 30. napon lépnek életbe, egyidejűleg az alábbi – előző ÁRT-vel kapcsolatos Önkormányzati és volt tanácsi – rendeletek hatályukat vesztik.

(8)^[43]