Karancsberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2004. (X. 21.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2004. 11. 01Karancsberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2004. (X. 21.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatról
I.
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. § (1) Karancsberény Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: HÉSZ) jelen rendelet állapítja meg.
(2) Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telket és területeket kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1977. évi LXXVIII. törvény
2. § A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési tervek módosításának keretében módosítható.
II.
A TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSA
3. § (1) E rendelet a község közigazgatási területén építési szempontból:
a) beépítésre szánt (beépített és további beépítésre tervezett)
b) beépítésre nem szánt területeket határol le.
(2) A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a Szabályozási Terv határozza meg.
(3) A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról, igénybevételéről- a tényleges igények függvényében az előírt közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítésével – és egyéb terület-előkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.
(4) A további beépítésre tervezett területen a tervezett megvalósítás előtt
a) csak a terület eredeti rendeltetésének megfelelő, ideiglenes jellegű és igénybevétel esetén kártalanítás igénye nélkül elbontandó építmények létesíthetők,
b) terepszint alatti építmények – a közmű létesítmények kivételével – nem létesíthetők.
(5) A belterületi határ módosításáról a szabályozási tervlapnak és a jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.
(6) A tervlapon feltüntetett belterületi határokat, a Karancsberény Polgármesteri Hivatalnak a Megyei Földhivatallal való egyeztetés után kell rögzíteni.
4. § A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés, és a közművek, a zöldterületek, valamint a védelem céljára felhasználható területek.
5. § (1) E rendelet a Szabályozási Terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint terület-felhasználási egységekre, azokat további építési övezetekre tagolja.
(2) A beépítésre szánt terület általános és sajátos építési használatuk szerint:
LAKÓTERÜLET
6. § Falusias lakóterület
(Lf jelű)
7. § Falusias lakóterület övezetei
(1) Az övezet telkein az épületek oldalhatáron állón helyezhetők el.
(2) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.
(3) Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
Az építési telek |
|||||
---|---|---|---|---|---|
Beépítés módja |
Övezeti jele |
Legnagyobb szintterület-sűrűség |
Legkisebb területe (m2) |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb építmény-magasság (m) |
Oldalhatáron álló |
L.f. |
0,5 |
K |
30 |
6,00 |
Oldalhatáron álló |
L.f. |
0,5 |
K |
30 |
K |
Szabadon álló |
L.f. |
0,3 |
K |
30 |
K |
(5) Az állattartást helyi állattartási rendeletben kell szabályozni. (A HÉSZ mellékletben adjuk meg a max. tartható állatok számát illetve a min. védőtávolságot.)
8. § (1) Közösségi célú funkció – kereskedelmi, szolgáltató, stb. – megvalósulása esetén a HÉSZ 6. § és 7. § előírásait kell alkalmazni.
(2) A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítják a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény (OTÉK 42. §) saját telken belüli elhelyezését.
(3) Szolgáltató és kereskedelmi jellegű funkció esetén célszerű az üzemeltető lakásával megvalósítani.
(4) Az épületek kialakításával, vagy a saját telken telepített védősávval biztosítani kell, hogy a terület határán mért hangnyomásszint:
9. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terület lehet:
10. § Kereskedelemi, szolgáltató terület
(1) Kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
a) nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
c) igazgatási, egyéb irodaépület,
d) sportlétesítmény
Az építési telek |
||||||
---|---|---|---|---|---|---|
Beépítés módja |
Övezeti jele |
Legnagyobb szintterület-sűrűség |
Legkisebb területe (m2) |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb építmény-magasság (m) |
Legkisebb zöldterület (%) |
Szabadon álló |
Gksz. |
2,0 |
3000 |
30 |
5,50 |
30 |
Szabadon álló |
Gksz. |
2,0 |
K |
30 |
K |
30 |
(A legkisebb zöldterület területe az OTÉK 25. § előírásai szerint számítandó.)
11. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésével szolgáló terület.
(2) Az üdülőterület lehet:
12. § Hétvégi házas terület (Üh jelű)
(1) A hétvégi házas területen egy üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el.
(2) A hétvégi házas terület egyedi telkes 4,5m építménymagasságot meg nem haladó épületekkel beépített terület.
(3) A hétvégi házas területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
(4) Az épületek számára építési telket kell kialakítani, melyek méretét és beépítése feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
Az építési telek |
||||||
---|---|---|---|---|---|---|
Beépítés módja |
Övezeti jele |
Legnagyobb szintterület-sűrűség |
Legkisebb területe (m2) |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb építmény-magasság (m) |
Legkisebb zöldterület (%) |
Szabadon álló |
Üh. |
0,2 |
600 |
15 |
4,50 |
60 |
Szabadon álló |
Gksz |
2,0 |
K |
10 |
K |
60 |
13. § (1) A különleges terület sajátos beépítettségű terület.
(2) Különleges területnek minősíti a Szabályozási Terv:
(KT - T jelű)
(3) A temető területén csak olyan épületek, illetve építmények helyezhetők el, amelyeknek funkciója összefüggő a rendeltetésével (ravataloz6, kripta, WC-mosd6) szerszámkamra, hulladékgyűjtő, stb.)
15. § Sportpálya
(KT – SP jelöli)
16. §
Dögkút
(D jelű)
17. § (1) A beépítésre nem szánt terület:
a) közlekedési és közműterületek,
b) zöldterület,
c) erdőterület,
d) mezőgazdasági terület,
e) vízgazdálkodási terület.
(2) A terület-felhasználási egységek övezetekre tagozódnak.
18. § Közlekedési és közterületek
(1) A közlekedési terület az utak, gépjármű várakozóhelyek (parkolók, autóbuszmegállók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák, gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 26. § (3) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el.
(3) A közlekedés vonalas létesítményei elhelyezésére építési területet kell kialakítani.
19. § Országos mellékút
(1) A községen halad keresztül a 22111. sz. Karancsberényi bekötőút, ami Pálháza pusztáig megy ki. Belterületen Rákóczi út – Béke út és Petőfi út. Az út részére belterületen 18-, külterületen 22m-t biztosítunk.
(2) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
20. § Gyűjtő-utak, egyéb utak
(1) A község belterületén az alábbi út gyűjtőút:
21. §
Lakóutak, kerékpárút
22. § Gyalogutak, gyalagos forgalom
(1) A közlekedési utak mentén a gyalogos forgalom céljára – ahol még nincs – legalább az egyoldali járdát ki kell építeni.
(2) Az önálló gyalogutak nyomvonalát és szabályozási szélességét a Szabályozási Terv jelöli. A gyalogút szabályozási szélessége min. 3m.
23. § Állóforgalom
24. § Tömegközlekedés
25. § Zöldterület
(Z jelű)
26. § Erdőterület
(1) Az erdő a település külterületének legalább 1500m2 nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része.
(2) Az erdőterület elsődleges rendeltetése szerint:
a) gazdasági,
b) védelmi.
(3) Az elsődleges rendeltetés megváltoztatása az Erdészeti Hatóság engedélyével történhet.
(4) A 100.000m2-t (10ha) meghaladó nagyságú területen
a) az erdő rendeltetésének megfelelő építmények,
b) biztonsági okból szükséges őrház,
c) közlekedési és szállítási építmények helyezhetők el, 0,5%-os beépítettséggel.
(5) Épület elhelyezés, nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmény, feltáró út létesítése esetén az Erdészeti Szakhatóság hozzájárulása szükséges.
(6) Erdőterületek esetleges igénybevételére, más célra történő hasznosítására csak kivételesen, az Erdészeti Hatóság előzetes engedélye alapján kerülhet sor.
(7) A rendezési terv készítésekor erdőterület igénybevételére nem kerül sor.
27. § Gazdasági célú erdőterület
(Eg jelű)
28. §
Védelmi célú erdőterület
(Ev jelű)
29. §
Mezőgazdasági terület
(Má jelű)
30. §
Vízgazdálkodási terület
(V jelű)
III.
ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE
31. § Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezése-, táj-, és természetvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz-, és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati illetőleg a talaj, a terep, a talajvíz fizikai, kémiai és hidrológiai adottságainak, illetve azokat ne befolyásolják károsan.
(1) Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét a Szabályozási Terv határozza meg.
(2) Az előkert legkisebb mélysége új beépítés esetén 5m kell, hogy legyen. Foghíjbeépítésnél a meglévő beépítési vonalat kell figyelembe venni.
(3) Az építési telek beépítésének feltételeit és módját az OTÉK 33. § és 34. § előírásai tartalmazzák.
(4) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert nem lehet kevesebb sem a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél, sem 6,0m-nél. A hátsókert legkisebb mélysége nem lehet kisebb sem 6,0m-nél, sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél.
(5) Az építmények közötti legkisebb távolságot az OTÉK módosításáról szóló 36/2002. (III.7.) Korm. rendelet előírásai tartalmazzák.
(6) A Szabályozási Tervben megadott közterület felőli építési vonal, kötelező szabályozási elem.
(7) A telekszélesség kialakult és beépített telkek esetében 12m, illetve be nem épített telkek esetében 14m-nél kevesebb nem lehet.
33. § Építmények elhelyezése közterületen
(1) Közterületen építményt elhelyezni a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló önkormányzati rendelet, valamint az alábbiakban foglalt kivételektől eltekintve nem szabad.
(2) Telefonfülke, a tömegközlekedés megállóhelye számára várakozó - az esővédő pavilon közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az OTÉK 39. §. (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat.
(3) Meglévő épület átalakítása során létesített - ha műszakilag indokolt - előlépcső, akadálymentes közlekedést biztosító rámpa és előtető 1,0m-ig benyúlhat, ha az a gyalogos forgalmat nem akadályozza, kialakítása révén könnyen észlelhető és balesetveszélyt nem jelent.
34. § (1) Az építmények önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához a saját telkükön az OTÉK 42. § előírásai szerinti gépjárműtárolót vagy nem tárolás céljára szolgáló várakozóhelyet kell biztosítani.
(2) Épített garázs lehetőleg a lakóépülettel együtt valósuljon meg.
(3) Amennyiben a terep adottságai támfal megépítését teszi szükségesség, és annak magassági mérete a 2,0m-t meghaladja, abban az esetben pince-, garázs elhelyezhető (elő- és oldalkerti részen).
IV.
KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
35. § Általános előírások
(1) Közüzemi közműhálózatok és létesítményei számára területet közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén kell biztosítani.
(2) Amennyiben a közműhálózat nem közterületre, hanem magánterületre került, a közművel érintett részre szolgalmi jogot kell bejegyeztetni.
36. §
Vízellátás
37. § Szennyvízelvezetés
(1) Új építményt elhelyezni, ha annak telke előtt közműves szennyvízcsatorna van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.
(2) Ahol nincs közműves szennyvízcsatorna hálózat, ott a szennyvíz elhelyezésére korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni.
(3) A közműpótló berendezést (zárt szennyvíztárolót) az érintett építési telken belül kell elhelyezni. A szennyvíztárolóban összegyűlt szennyvizek csak legális leürítő helyeken helyezhetők el.
(4) Az elkészült szennyvízcsatornára hálózat mentén az ingatlanok rákötéssel - 1 éven belüli határidővel - szorgalmazni kell.
(5) Háztáji állattartás esetén keletkező trágyalé gyűjtésére megfelelően méretezett, zárt medencét kell létesíteni. Ennek hiányában az állattartó épület megépítését, vagy meglévő átalakítását engedélyezni nem szabad.
(6) Ipari technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül, a Vízügyi Hatóság által előírt mértékben kell elvégezni.
(7) A szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető.
(8) A hétvégi házas területen is szorgalmazni kell a szennyvízhálózat kiépítését környezetvédelmi, tájvédelmi szempontból.
38. §
Csapadékvíz-elvezetés, vízrendezés
39. §
Villamos energia ellátás és hírközlés
40. § Hulladékelhelyezés
(1) A háztartásokban keletkező - különleges kezelést nem igénylő - kommunális szilárd hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról gondoskodni kell. Erről az Önkormányzat helyi rendeletben intézkedik. A szemét elszállítása jelenleg a salgótarjáni szeméttelepre történik.
(2) Környezetre veszélyes anyagot tartalmazó hulladék (pl. savas akkumulátor,, abszorpciós hűtőszekrény, stb.) a szeméttelepen nem helyezhető el. Ezen anyagok tárolásáról és elszállításáról külön kell gondoskodni.
(3) Az illegális hulladék - lerakóhelyeket meg kell szüntetni.
(4) Építési telken keletkezett hulladékot - annak elszállításáig - csak saját telken lehet tárolni.
V.
ÉRDEKVÉDELEM
41. § (1) Az érdekvédelem országos vagy helyi rendelet alapján kijelölt természeti vagy műszaki környezet vagy annak védelmében részesíti.
(2) Amennyiben a községben régészeti lelőhelyek vannak, úgy az ott tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarász-építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapesti Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni az örökségvédelmi törvény 63. §. (4.) bekezdése alapján.
(3) Ha a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, az örökségvédelmi törvény 24. §-ában foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóját.
42. § (1) Az országos műemlék jegyzékben szereplő műemlék épületek, építmények funkciójára “A kulturális örökség védelméről szóló” 2001. LXIV. (továbbiakban: örökségvédelmi) törvény hatályos.
(2) Országos védettségű építészeti - műemlék építmények:
43. § Helyi érdekvédelem
VI. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM
44. § (1) A község közigazgatási területét a Karancs-Medves Tájvédelmi Környezet érinti, melyet a Szabályozási Terv jelöl. A tervezett országos jelentőségű természeti területeket szintén a Szabályozási Terven ábrázoltuk.
(2) A külterületen tervezett fejlesztések, beruházások ügyében (telekalakítás, építmény elhelyezés, termőföld más célú hasznosítása: belterületbe vonás, művelési ág megváltoztatása, stb.) a Községi Önkormányzat és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának folyamatos egyeztetése szükséges.
(3) A község területén tervezett “Natura 2000/pSCI” területeit szintén a Szabályozási terven jelöltük. (Az európai uniós csatlakozási folyamat részeként hazánkban is elkezdődött a “Natura 2000” hálózat kialakítása - Különleges Természetmegőrzési Területek)
VII. KÖRNYEZETVÉDELEM
45. § (1) A község közigazgatási területén levegőtisztasági szempontból a 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni.
(2) A tervezett természeti területekre a 14/2001. (V.9.) KöM - EüM - FVM együttes rendeletében előírt határértékeket kell figyelembe venni.
(3) A község közigazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg a Szabályozási Tervben meghatározott terület felhasználási egységekre a rendeletben előírt kibocsátási határértéket.
46. § (1) A zaj és a rezgés elleni védelem érdekében bármely zaj kibocsátó és/vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj- és (vagy rezgés mértéke megfelel a 8/2002. (III.22) KÖM - EüM sz. együttes rendeletben foglaltaknak.
(2) Az építési hatóság építési és felújítási munkák engedélyezése során a külön jogszabályban meghatározott zajszint betartása érdekében lakóterületen a kivitelezési munkák napi időtartamát korlátozhatja.
(3) A háztartásokban keletkezett hulladékot kukákban kell összegyűjteni és szervezetten elszállítani a szeméttelepre.
(4) Vezetékes vízellátó rendszerre történő rácsatlakozást csak abban az esetben szabad engedélyezni, ha a szennyvízelhelyezés is megoldódott.
(5) A talaj és talajvíz védelme érdekében szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Szennyvíz elszikkasztása nem megengedett.
(6) Beépítésre nem szánt területen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy - ha a létesítés feltételei lehetővé teszik - egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.
(7) Élő vízfolyásba, felhagyott kutakba szennyvizet bevezetni nem szabad.
VIII. EGYÉB ELŐÍRÁSOK
47. § (1) A Karancsberény község területén lévő andezit bányát a Szabályozási terven jelöltük.
(2) A község közigazgatási területén az 1920-as, 30-as években több tárót is nyitottak barnaszénbányászat céljából. Ezek helyeit szintén a bel- és külterületi Szabályozási terven jelöltük.
(3) A település közigazgatási területének földtani felépítése, illetve szomszédos települések közigazgatási területén észlelt és nyilvántartott felszínmozgásos jelenségek ismeretében a lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés) felszínmozgás kialakulásával járhatnak.
(4) Bányászati tevékenység csak hatósági engedély alapján végezhető. A bányfelület (a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. 41. §.(1) bekezdés szerint) azt a jogi vagy természetes személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát, aki/amely jogosulatlan bányászati tevékenységet folytat, bírsággal sújthatja és eltilthatja a tevékenység folytatásától. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki.
(5) Jelen HÉSZ-ben megfogalmazott előírások és feltételek figyelembevételével az Önkormányzat külön szabályzatban rendezi:
48. § Az építmények létesítési előírásai, az épületszerkezetekre, a beépített vezetékhálózatokra, berendezésekre, a helyiségekre és az egyes rendeltetésekre vonatkozó követelményekre az előírásokat az OTÉK 50. § - 100. §-ai tartalmazzák, azok előírásait kell alkalmazni.
IX. TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK
49. § (1) Országos közút (22111. sz.) melletti telken építmény csak külön jogszabályok szerint helyezhető el (az út tengelyétől számított 50-50 méteren belül).
(2) A temető szélétől mért 50m-es távolságon belül ásott kút létesítse nem engedélyezhető, illetve meglévő ásott kútból minden célú vízvételt meg kell tiltani.
(3) Meglévő épületek átépítését csak a terven jelölteknek megfelelően szabad engedélyezni. Ahol a terv nem jelöl változtatást, ott átépítés esetén az új épületeket a régi helyére kell megépíteni.
(4) Használatban lévő, használaton kívüli, ásott-, fúrt kútba szennyvíz bevezetése tilos !
(5) A képviselő-testület az építésügyi hatóság javítása alapján beépítési kötelezettséget írhat elő a HÉSZ előírásainak betartása végett.
X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
50. § (1) E rendelet 2004. november 01-én lép hatályba.