Karancsberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2004. (X. 21.) önkormányzati rendelete

Helyi Építési Szabályzatról

Hatályos: 2004. 11. 01

Karancsberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2004. (X. 21.) önkormányzati rendelete

Helyi Építési Szabályzatról

2004.11.01.

I.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. § (1) Karancsberény Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: HÉSZ) jelen rendelet állapítja meg.

(2) Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telket és területeket kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1977. évi LXXVIII. törvény

az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997/XII.20.) Korm. rendeletek (továbbiakban: OTÉK) előírásai,
a 36/2002. (VII.=.) Korm. rendelet az OTÉK módosításáról,
A termőföldekről szóló 1994. évi LX. törvény 36. §. (2) bekezdés,
jelen rendelet és a Szabályozási Terv előírásai szerint szabad.

2. § A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési tervek módosításának keretében módosítható.

II.

A TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSA

3. § (1) E rendelet a község közigazgatási területén építési szempontból:

a) beépítésre szánt (beépített és további beépítésre tervezett)

b) beépítésre nem szánt területeket határol le.

(2) A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a Szabályozási Terv határozza meg.

(3) A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról, igénybevételéről- a tényleges igények függvényében az előírt közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítésével – és egyéb terület-előkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.

(4) A további beépítésre tervezett területen a tervezett megvalósítás előtt

a) csak a terület eredeti rendeltetésének megfelelő, ideiglenes jellegű és igénybevétel esetén kártalanítás igénye nélkül elbontandó építmények létesíthetők,

b) terepszint alatti építmények – a közmű létesítmények kivételével – nem létesíthetők.

(5) A belterületi határ módosításáról a szabályozási tervlapnak és a jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.

(6) A tervlapon feltüntetett belterületi határokat, a Karancsberény Polgármesteri Hivatalnak a Megyei Földhivatallal való egyeztetés után kell rögzíteni.

A tervezett belterületi határokat, annak jóváhagyásáig irányadónak kell tekinteni.

4. § A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés, és a közművek, a zöldterületek, valamint a védelem céljára felhasználható területek.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEI

5. § (1) E rendelet a Szabályozási Terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint terület-felhasználási egységekre, azokat további építési övezetekre tagolja.

(2) A beépítésre szánt terület általános és sajátos építési használatuk szerint:

1. lakó-,
1.1. falusias lakó (Lf)
2. gazdasági-,
2.1. kereskedelmi, szolgáltató gazdasági (Gksz)
3. üdülő
3.1. hétvégiházas
4. különleges terület-felhasználási egységekre tagolt.

LAKÓTERÜLET

6. § Falusias lakóterület

(Lf jelű)

(1) A falusias lakóterület legfeljebb 6,0m-es épületmagasságú (tetőtér beépítés megengedett a megadott építménymagasság betartása mellett), legfeljebb kétlakásos lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
a) lakóépületek,
b) mező-, és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
c) kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociálisépület,
g) sportlétesítmény
(3) A területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni (OTÉK 8. § (2) bekezdés szerint, illetve vízellátás tekintetében az OTÉK 46. § (1) bekezdése szerint).
(4) Az építési telekre jutó csapadékvizet az OTÉK 47. § (9) és (10) bekezdésében előírtak szerint kell elvezetni.
(5) A területen a közművek (elektromos, távközlési, hírközlési) felszín felett – légvezetéken is – vezethetők.
(6) Építmények közötti legkisebb védőtávolságot az OTÉK 36. § szerint kell értelmezni. Az OTÉK 36. § (2) bekezdés b) és c) pont előírásai csak foghíjbeépítés, illetve átépítés esetén alkalmazható.
(7) Az épületeket magastetővel kell megépíteni.

7. § Falusias lakóterület övezetei

(1) Az övezet telkein az épületek oldalhatáron állón helyezhetők el.

(2) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.

(3) Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

Az építési telek

Beépítés módja

Övezeti jele

Legnagyobb szintterület-sűrűség

Legkisebb területe (m2)

Legnagyobb beépítettség (%)

Legnagyobb építmény-magasság (m)

Oldalhatáron álló

L.f.

0,5

K

30

6,00

Oldalhatáron álló

L.f.

0,5

K

30

K

Szabadon álló

L.f.

0,3

K

30

K

A legkisebb zöldfelület területe 40% (OTÉK 25. § előírásai szerint számítandó).
Megjegyzés:
K = Csak kialakult esetben alkalmazható besorolási lehetőség, az építmény magasságot a meglévő beépítés figyelembe vételével kell meghatározni. Földszint beépítésnél max. 6,0m lehet.
(4) Lakóépületnél a gépkocsik tárolását építési telken belül kell megoldani.

(5) Az állattartást helyi állattartási rendeletben kell szabályozni. (A HÉSZ mellékletben adjuk meg a max. tartható állatok számát illetve a min. védőtávolságot.)

(6) Az építési telek legyen közterületről közvetlen megközelíthető gyalogosan és gépkocsival egyaránt. Ha a telek közvetlenül közterületről nem közelíthető meg, akkor önálló hrsz.-on útként nyilvántartott magánútról kell megközelíteni.
(7) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalsó telekről min. 1m-re helyezhető el az épület (lakóintézmény). Ez csak a tervezett beépítésre vonatkozik.
(8) Az építési telek legkisebb területe kialakult telek esetén sem lehet 500m2-nél kevesebb. Ha a telek területe nem éri el az 500m2-t, építési engedély nem adható.

8. § (1) Közösségi célú funkció – kereskedelmi, szolgáltató, stb. – megvalósulása esetén a HÉSZ 6. § és 7. § előírásait kell alkalmazni.

(2) A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítják a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény (OTÉK 42. §) saját telken belüli elhelyezését.

(3) Szolgáltató és kereskedelmi jellegű funkció esetén célszerű az üzemeltető lakásával megvalósítani.

(4) Az épületek kialakításával, vagy a saját telken telepített védősávval biztosítani kell, hogy a terület határán mért hangnyomásszint:

- nappal (6-22h) az 50dB-t
- éjjel (22-6h) a 40 dB-t
(5) A közösségi célú épületek üzemeltetési feltételeit (nyitvatartási idő, szállítási-, rakodási lehetőségek) az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
GAZDASÁGI TERÜLET

9. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület lehet:

kereskedelmi, szolgáltató terület.

10. § Kereskedelemi, szolgáltató terület

(1) Kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

a) nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

c) igazgatási, egyéb irodaépület,

d) sportlétesítmény

A kereskedelmi szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:
a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
b) egyéb közösségi szórakoztató épület.
(3) A területen az OTÉK 19. § (2) és (3) bekezdésében foglalt épületek helyezhetők el, max. 5,50m-es építménymagassággal. Az épület magastetővel kerüljön kialakításra.
(4) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telkek méreteit és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

Az építési telek

Beépítés módja

Övezeti jele

Legnagyobb szintterület-sűrűség

Legkisebb területe (m2)

Legnagyobb beépítettség (%)

Legnagyobb építmény-magasság (m)

Legkisebb zöldterület (%)

Szabadon álló

Gksz.

2,0

3000

30

5,50

30

Szabadon álló

Gksz.

2,0

K

30

K

30

(A legkisebb zöldterület területe az OTÉK 25. § előírásai szerint számítandó.)

K = csak kialakult esetben alkalmazható besorolási lehetőség, az építménymagasság kialakult, de bővítése esetén nem lehet több 6m-nél.
(5) A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igényt (OTÉK 42. §) saját telken belüli elhelyezését.
(6) A terület határán mért hangnyomásszint:
nappal (6-22h) az 55 dB-t
éjjel (22-6h) a 40 dB-t ne haladja meg.
(7) A kereskedelmi, szolgáltató területen – tervezett beépítésnél – az előkert min. 10m kell, hogy legyen.
(8) Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni. Az oldalkert és a hátsókert mérete egyaránt 10-10- legyen.
ÜDÜLŐTERÜLET

11. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésével szolgáló terület.

(2) Az üdülőterület lehet:

hétvégi házas terület.

12. § Hétvégi házas terület (Üh jelű)

(1) A hétvégi házas területen egy üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el.

(2) A hétvégi házas terület egyedi telkes 4,5m építménymagasságot meg nem haladó épületekkel beépített terület.

(3) A hétvégi házas területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

(4) Az épületek számára építési telket kell kialakítani, melyek méretét és beépítése feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

Az építési telek

Beépítés módja

Övezeti jele

Legnagyobb szintterület-sűrűség

Legkisebb területe (m2)

Legnagyobb beépítettség (%)

Legnagyobb építmény-magasság (m)

Legkisebb zöldterület (%)

Szabadon álló

Üh.

0,2

600

15

4,50

60

Szabadon álló

Gksz

2,0

K

10

K

60

(5) A hétvégi házas üdülőépületeket magastetővel kell megépíteni.
(6) A hétvégi házas területen állattartó épület, különálló árnyékszék, továbbá állatkifó, trágyatároló, komposztáló, silő és ömlesztett anyag-, folyadék és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.
(7) A területen haszonállatok nem tarthatók. A kedvtelésből tarhatók. A kedvtelésből tartható állatok (kutya, macska) számát helyi állattartási rendeletben kell szabályozni.
KÜLÖNLEGES TERÜLET

13. § (1) A különleges terület sajátos beépítettségű terület.

(2) Különleges területnek minősíti a Szabályozási Terv:

a temető területét,
a sportpálya területét,
és a dögkutat.
Temető

(KT - T jelű)

(1) A temetők kegyeleti helyek, rendeltetése temetkezés. A temető, temetkezési hely, kegyeleti emlékhely fogalmat az 1999. évi XLIII. törvény 3. §. (a), (c) es (d) pontjai szerint kell értelmezni.
(2) A temető területén minden építés tekintetében az 1999. évi XLIII. törvény 8. §. (1), 37. §. (1), es (2) pontjai alapján kell eljárni. A temető területét a Szabályozási Terv jelöli.

(3) A temető területén csak olyan épületek, illetve építmények helyezhetők el, amelyeknek funkciója összefüggő a rendeltetésével (ravataloz6, kripta, WC-mosd6) szerszámkamra, hulladékgyűjtő, stb.)

(4) Az építmények magastetővel kerüljenek kialakításra, hullámlemez, műanyag lambéria, profilüveg használata tilos. A kerítés és a bejárati kapu fábó1 vagy drótonatbó1 készüljön.
(5) Sírbolt párkánymérete ne haladja meg a 2,5 m-t, anyagválasztéka feleljen meg az előző pontban leírtaknak.
(6) A temető szélétől mért 50m-en belül ásott kút létesítése és használata tilos.
(7) A temetőnél a megengedett legnagyobb beépítettség 5%, a legkisebb zöldfelület 40% lehet.
(8) A temető bővítését a szabályozási tervnek megfelelően kell megvalósítani. A 36/2002. (Ill.7) Korm. rendelet szerint meglevő temető bővítésénél legalább 30m széles, fásított védőterületet kell kialakítani.
(9) A temető területét a Szabályozási Terv jelöli.
(10) A temetőhöz szükséges parkol6t (50 db) telken belül kell kialakítani.

15. § Sportpálya

(KT – SP jelöli)

(1) A sportpálya területét és annak bővítését a Szabályozási Terv jelöli.
(2) A sportpálya területén csak a funkcióval összefüggő építmények helyezhetők el (öltöző, szertár, lelátó, klubház) max. 5%-os beépítéssel.
(3) Gépkocsi parkolót a sportpálya területén kell kialakítani.
(4) A legkisebb zöldterület 40% kell, hogy legyen.

16. §

Dögkút

(D jelű)

A község közigazgatási területén, a belterülettől K-re üzemel dögkút, melyet távlatban meg kell szüntetni. Az 50kg feletti tömegű állati hullákat az arra hatósági engedéllyel rendelkező szervezetnek kell átadni ártalmatlanításra. A 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet 4. § e) és f) pontjait is figyelembe kell venni.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

17. § (1) A beépítésre nem szánt terület:

a) közlekedési és közműterületek,

b) zöldterület,

c) erdőterület,

d) mezőgazdasági terület,

e) vízgazdálkodási terület.

(2) A terület-felhasználási egységek övezetekre tagozódnak.

18. § Közlekedési és közterületek

(1) A közlekedési terület az utak, gépjármű várakozóhelyek (parkolók, autóbuszmegállók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák, gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 26. § (3) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el.

(3) A közlekedés vonalas létesítményei elhelyezésére építési területet kell kialakítani.

19. § Országos mellékút

(1) A községen halad keresztül a 22111. sz. Karancsberényi bekötőút, ami Pálháza pusztáig megy ki. Belterületen Rákóczi út – Béke út és Petőfi út. Az út részére belterületen 18-, külterületen 22m-t biztosítunk.

(2) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

20. § Gyűjtő-utak, egyéb utak

(1) A község belterületén az alábbi út gyűjtőút:

a Rákóczi útnak a Béke úttól É-ra eső szakasza.
A gyűjtőút szabályozási szélessége min. 16m.
Külterületi gyűjtőút:
047-039/2 hrsz.-ú út (Kőbánya felé).
A külterületi gyűjtőutak szabályozási szélessége 20m.
(2) Egyéb utak – a forgalmi utak külterületi szakasza és a külterületi gyűjtőutak kivételével – a többi külterületi földutak (mezőgazdasági utak), szabályozási szélességük min. 16m kell legyen.
(3) Az utak szabályozási szélességét – a mezőgazdasági utak kivételével – a Szabályozási Terv jelöli. A szabályozási szélességet a Szabályozási terv és a javasolt útkeresztmetszetek szerint értelmezendő.

21. §

Lakóutak, kerékpárút

(1) A HÉSZ 19–20. §-aiban felsorolt utak kivételével a község többi útja lakóút. A lakóutak szabályozási szélessége min. 14m.
(2) A kerékpárutat a Szabályozási Terv jelöli. Nyomvonalát 2003 novemberében a „Tetthely Kft.” által készített „Nógrád megye Közlekedésfejlesztési koncepciója” alapján ábrázoltuk.

22. § Gyalogutak, gyalagos forgalom

(1) A közlekedési utak mentén a gyalogos forgalom céljára – ahol még nincs – legalább az egyoldali járdát ki kell építeni.

(2) Az önálló gyalogutak nyomvonalát és szabályozási szélességét a Szabályozási Terv jelöli. A gyalogút szabályozási szélessége min. 3m.

23. § Állóforgalom

A gépkocsik részére parkolót, gépjárműtárolót – lakóépületeknél, intézményeknél, kereskedelmi, szolgáltató, ipari gazdasági területeknél stb. – saját telken belül kell megoldani. Ahol erre nincs lehetőség ott közterületen is kialakítható (OTÉK 41. § (11.) bekezdés szerint.

24. § Tömegközlekedés

A község belterületén, négy helyen van autóbusz-megálló. Ezek területi elhelyezése megfelelő. Az autóbuszmegállókban a leálló öblöket ki kell építeni, ehhez az utak szabályozási szélességén belül lehetőség van.
Az autóbuszmegállók helyeit a Szabályozási Terv jelöli

25. § Zöldterület

(Z jelű)

(1) A zöldterület állandó növényzettel fedett közterület, közpark.
(2) A település zöldfelületi rendszerét a közparkok, játszóterek, valamint az intézményi zöldterületek (temető, sportpálya, az intézmények körüli zöldterületek) alkotják.
(3) Az intézényi zöldterületek (temető, sportpálya) szabályozását a HÉSZ 14. § és 15. § előírásai tartalmazzák.
(4) A zöldterületeken az OTÉK 27. § (4) bekezdésében foglalt létesítmények helyezhetők el, legfeljebb 2%-os beépítettséggel, az építménymagasság max. 4.50m lehet.
(5) A meglévő és tervezett közparkok területeit a Szabályozási terv jelöli.

26. § Erdőterület

(1) Az erdő a település külterületének legalább 1500m2 nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része.

(2) Az erdőterület elsődleges rendeltetése szerint:

a) gazdasági,

b) védelmi.

(3) Az elsődleges rendeltetés megváltoztatása az Erdészeti Hatóság engedélyével történhet.

(4) A 100.000m2-t (10ha) meghaladó nagyságú területen

a) az erdő rendeltetésének megfelelő építmények,

b) biztonsági okból szükséges őrház,

c) közlekedési és szállítási építmények helyezhetők el, 0,5%-os beépítettséggel.

(5) Épület elhelyezés, nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmény, feltáró út létesítése esetén az Erdészeti Szakhatóság hozzájárulása szükséges.

(6) Erdőterületek esetleges igénybevételére, más célra történő hasznosítására csak kivételesen, az Erdészeti Hatóság előzetes engedélye alapján kerülhet sor.

(7) A rendezési terv készítésekor erdőterület igénybevételére nem kerül sor.

27. § Gazdasági célú erdőterület

(Eg jelű)

(1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja – külön törvényben meghatározva – az erdei termékek előállítása és hasznosítása.
(2) A külterületen a gazdálkodás számára a szükséges létesítmények helyezhetők el.
(3) Erdőterület rendeltetés szerinti funkciójának megváltoztatása, illetve erdő kitermelése, valamint új erdő telepítése csak az Erdészeti Hatóság hozzájárulása szükséges.
(4) Vadászház legalább 3000ha-t elérő, összefüggő vadászterületen létesíthető. Az építési engedélyhez az Erdészeti Hatóság hozzájárulása szükséges.
(5) Természeti területen lévő erdőben bárminemű tevékenység, beruházás (fakitermelés, építmény elhelyezés, stb.) csak a természetvédelmi előírásoknak, megfelelően végezhető.

28. §

Védelmi célú erdőterület

(Ev jelű)

(1) A védelmi célú erdőterület a települést védő, belterületi erdő, valamint a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet területén lévő erdő, melyet a Szabályzási Terv jelöli.
(2) A védelmi célú erdő erdő területén építményt elhelyezni nem lehet.

29. §

Mezőgazdasági terület

(Má jelű)

(1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.
(3) A mezőgazdasági terület általános mezőgazdasági terület lehet.
(4) A mezőgazdasági területen
a) az 1000m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.
b) az 1000-2000m2 – közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.
c) a 2000m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.
(5) Mezőgazdasági területen lakóépület – szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén – 3 000m2, egyéb művelési ág esetén 6 000m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy a megengedett 3%-os beépítés felét (1,5%) nem haladhatja meg.
A különálló lakóépület építménymagassága max. 4,50m lehet.
A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzetében lévő mezőgazdasági területen építmény nem helyezhető el.
(6) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki.
A birtoktest esetében a 3%-os beépítettség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után
számítva csak az egyik telken csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.
(7) A birtokközpont kialakításához építési engedély szükséges. Az építési engedélynek tartalmaznia kell - a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan - azt a tényt, hogy az mely helyrajzi számú birtokközponthoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata alapján – a tulajdonos érdekében - azokra a telkekre, amelyek területe a központi beépítettségének meghatározásakor - egészben vagy részben - beszámításra kerültek.
(8) Építmény elhelyezésének feltétele a közterületről való megközelítés lehetősége. Ha a telek közterületről nem közelíthető meg, akkor önálló hrsz.-on útként nyilvántartott magánútról kell megközelíthetőnek lenni.
(9) Nagyüzemi állattartó telep és lakóövezet között min. 1000m védőtávolságot kell biztosítani. Az állattartás technológiája “hígtrágyás” nem lehet. A védőtávolság környezeti hatástanulmány alapján, tartástechnológiától függően 500m-re csökkenthető.
(10) Azok a telkek, amelyek területe az 500m2-t, illetve a telekszélesség - be nem épített telek - nem éri el a 14m-t, csak művelés céljára használható, azon épület nem helyezhető el. Szintén csak kertművelésre használhatók azok a telkek, amelyek önálló hrsz.-mal rendelkeznek, de megközelítésük útról nem lehetséges.

30. §

Vízgazdálkodási terület

(V jelű)

(1) A vízgazdálkodási területek a vízgazdálkodással kapcsolatos területek:
a) a folyóvizek medre és partja,
b) állóvizek medre és partja,
c) vízbeszerzési bázisok és védőterületeik
(2) A területen csak vízkár-elhárítási, a vizisport és a sporthorgászat céljára szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.
(3) Az élő vízfolyások (patakok) partélétől mindkét oldalon 6-6m-es sávot szabadon kell hagyni (kezelősáv), azon belül építményt elhelyezni nem lehet.
(4) A község közigazgatási területén tervezett tó területét a Szabályozási Terv jelöli.

III.

ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

31. § Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezése-, táj-, és természetvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz-, és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati illetőleg a talaj, a terep, a talajvíz fizikai, kémiai és hidrológiai adottságainak, illetve azokat ne befolyásolják károsan.

(1) Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét a Szabályozási Terv határozza meg.

(2) Az előkert legkisebb mélysége új beépítés esetén 5m kell, hogy legyen. Foghíjbeépítésnél a meglévő beépítési vonalat kell figyelembe venni.

(3) Az építési telek beépítésének feltételeit és módját az OTÉK 33. § és 34. § előírásai tartalmazzák.

(4) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert nem lehet kevesebb sem a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél, sem 6,0m-nél. A hátsókert legkisebb mélysége nem lehet kisebb sem 6,0m-nél, sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél.

(5) Az építmények közötti legkisebb távolságot az OTÉK módosításáról szóló 36/2002. (III.7.) Korm. rendelet előírásai tartalmazzák.

(6) A Szabályozási Tervben megadott közterület felőli építési vonal, kötelező szabályozási elem.

(7) A telekszélesség kialakult és beépített telkek esetében 12m, illetve be nem épített telkek esetében 14m-nél kevesebb nem lehet.

33. § Építmények elhelyezése közterületen

(1) Közterületen építményt elhelyezni a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló önkormányzati rendelet, valamint az alábbiakban foglalt kivételektől eltekintve nem szabad.

(2) Telefonfülke, a tömegközlekedés megállóhelye számára várakozó - az esővédő pavilon közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az OTÉK 39. §. (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat.

(3) Meglévő épület átalakítása során létesített - ha műszakilag indokolt - előlépcső, akadálymentes közlekedést biztosító rámpa és előtető 1,0m-ig benyúlhat, ha az a gyalogos forgalmat nem akadályozza, kialakítása révén könnyen észlelhető és balesetveszélyt nem jelent.

34. § (1) Az építmények önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához a saját telkükön az OTÉK 42. § előírásai szerinti gépjárműtárolót vagy nem tárolás céljára szolgáló várakozóhelyet kell biztosítani.

(2) Épített garázs lehetőleg a lakóépülettel együtt valósuljon meg.

(3) Amennyiben a terep adottságai támfal megépítését teszi szükségesség, és annak magassági mérete a 2,0m-t meghaladja, abban az esetben pince-, garázs elhelyezhető (elő- és oldalkerti részen).

IV.

KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

35. § Általános előírások

(1) Közüzemi közműhálózatok és létesítményei számára területet közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén kell biztosítani.

(2) Amennyiben a közműhálózat nem közterületre, hanem magánterületre került, a közművel érintett részre szolgalmi jogot kell bejegyeztetni.

A szolgalmi jog értelmezését és gyakorlásának lehetőségét a mindenkor érvényes rendeletek szabályozzák.
(3) Közműhálózat és létesítményei védőtávolságán belül építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető.
(4) Közműhálózattal, illetve szolgalmi joggal érintett területrészen építményt elhelyezni tilos, és a közművek kezelési, használati, javítási lehetőségeit biztosítani kell.
(5) Új út építésnél, meglévő rekonstrukciójánál a tervezett közművek egyidejű elhelyezéséről gondoskodni tilos!
(6) Közművezetékek telepítésénél a gazdaságos terület felhasználására figyelmet kell fordítani, az elrendezés tervezésénél az utak fásítási igényét is figyelembe kell venni. A közművek és a hírközlés helyét, helyigényét az MSz 7487/2-80 és az MSz 7487/3-80 szabvány alapján kell meghatározni. Az utak szabályozási szélességében erre a területet biztosítottuk.
(7) Használaton kívül helyezett kútba szenny-, és csapadékvizet bevezetni, illetve hulladékot betölteni tilos !
(8) A földmunkával járó beruházás megkezdése előtt készüljön a munkaterületre vonatkozó állapotfelmérés (régészeti terepbejárás), amely meghatározza, hogy tárgyi területen szükség van- e megelőző régészeti beavatkozásra.
A régészeti terepbejárás elvégzésére a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult.

36. §

Vízellátás

(1) Beépítésre szánt területeken új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása, valamint használatába vétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás (az OTÉK 46. §-ban előírtak szerint) és az oltóvíz biztosított.
(2) Bármilyen létesítmény, vagy településrész szakaszolt megvalósulása esetén a szakasz használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz egyidejűleg biztosított.
(3) Amennyiben a közterületeken kiépült a közüzemi vízhálózat, új létesítmény esetén az arra való csatlakozás kötelező.
(4) Meglévő épületeknél - amelyek nem rendelkeznek vezetékes vízzel, 1 éven belül a vízvezeték hálózatot be kell vezetni.
(5) Közüzemi hálózatra történő csatlakozás csak abban az esetben engedélyezhető, ha egyidejűleg biztosított a háztartásban keletkező szennyvizek elvezetése, elhelyezése és kezelése.

37. § Szennyvízelvezetés

(1) Új építményt elhelyezni, ha annak telke előtt közműves szennyvízcsatorna van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.

(2) Ahol nincs közműves szennyvízcsatorna hálózat, ott a szennyvíz elhelyezésére korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni.

(3) A közműpótló berendezést (zárt szennyvíztárolót) az érintett építési telken belül kell elhelyezni. A szennyvíztárolóban összegyűlt szennyvizek csak legális leürítő helyeken helyezhetők el.

(4) Az elkészült szennyvízcsatornára hálózat mentén az ingatlanok rákötéssel - 1 éven belüli határidővel - szorgalmazni kell.

(5) Háztáji állattartás esetén keletkező trágyalé gyűjtésére megfelelően méretezett, zárt medencét kell létesíteni. Ennek hiányában az állattartó épület megépítését, vagy meglévő átalakítását engedélyezni nem szabad.

(6) Ipari technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül, a Vízügyi Hatóság által előírt mértékben kell elvégezni.

(7) A szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető.

(8) A hétvégi házas területen is szorgalmazni kell a szennyvízhálózat kiépítését környezetvédelmi, tájvédelmi szempontból.

38. §

Csapadékvíz-elvezetés, vízrendezés

(1) Az építési telkek, területek csapadékvíz-elvezetését az OTÉK 47. §.(5)-(10) bekezdései alapján kell megoldani, illetve kezelni.
(2) Az élő vízfolyások, rendezett partélétől 6-8m-es sávot (kezelési sáv) szabadon kell hagyni a karbantartás számára.
(3) Az élő vízfolyások területén, kezelési sávjában bármilyen tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.
(4) Az elő vízfolyás vagy az időszakos vízelvezetés számára létesített árok (önálló árok) esetében a meder elrekesztése, a vizek szabad elfolyásának megakadályozása vagy korlátozása (pl. áeok beszántása, vagy eltömítése) tilos !
(5) Az elvezetett csapadékvíz minőségének meg kell felelnie a 3/1984 (II.7) OVH sz. rendelkezésben előírt határértékeknek.

39. §

Villamos energia ellátás és hírközlés

(1) A villamos energia ellátást a községben légvezeték hálózatról biztosítják. Új beépítésű területen is a villamos energia ellátást légvezeték hálózat kiépítésével kell biztosítani.
(2) Új hírközlési hálózat a már kiépült hírközlési hálózathoz illeszkedően építhető. Ettől eltérni csak a Polgármesteri Hivatal engedélyével lehet. (Földfeletti hálózathoz földfeletti, földalatti hálózathoz földalatti hálózat csatlakozzon.
(3) Mikrohullámú összeköttetést biztosító antenna csak építési engedély alapján létesíthető.

40. § Hulladékelhelyezés

(1) A háztartásokban keletkező - különleges kezelést nem igénylő - kommunális szilárd hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról gondoskodni kell. Erről az Önkormányzat helyi rendeletben intézkedik. A szemét elszállítása jelenleg a salgótarjáni szeméttelepre történik.

(2) Környezetre veszélyes anyagot tartalmazó hulladék (pl. savas akkumulátor,, abszorpciós hűtőszekrény, stb.) a szeméttelepen nem helyezhető el. Ezen anyagok tárolásáról és elszállításáról külön kell gondoskodni.

(3) Az illegális hulladék - lerakóhelyeket meg kell szüntetni.

(4) Építési telken keletkezett hulladékot - annak elszállításáig - csak saját telken lehet tárolni.

V.

ÉRDEKVÉDELEM

41. § (1) Az érdekvédelem országos vagy helyi rendelet alapján kijelölt természeti vagy műszaki környezet vagy annak védelmében részesíti.

(2) Amennyiben a községben régészeti lelőhelyek vannak, úgy az ott tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarász-építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapesti Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni az örökségvédelmi törvény 63. §. (4.) bekezdése alapján.

(3) Ha a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, az örökségvédelmi törvény 24. §-ában foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóját.

42. § (1) Az országos műemlék jegyzékben szereplő műemlék épületek, építmények funkciójára “A kulturális örökség védelméről szóló” 2001. LXIV. (továbbiakban: örökségvédelmi) törvény hatályos.

(2) Országos védettségű építészeti - műemlék építmények:

Római Katolikus Templom - Petőfi út 78. (hrsz.: 370)
Tulajdonos és kezelő: Római Katolikus Egyházközség, Karancsberény
Volt Légrády vadászház - Pálházapuszta (hrsz.: 030)
Tulajdonos: magántulajdonban van
A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet területén található.
(3) A műemléki védettség kiterjed a műemlék építmények műemléki környezetét a Szabályozási Terv jelöli. A műemléki környezet területén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként működik közre. A műemlék épületek esetében minden építési jellegű munka végzéséhez be kell szerezni a Hivatal engedélyét (külső-belső felújítási, karbantartási, javítási munkák esetében.

43. § Helyi érdekvédelem

A község területén nincs meglévő helyi érdekvédelem alatt álló épület, s távlatban sem terveztünk.

VI. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

44. § (1) A község közigazgatási területét a Karancs-Medves Tájvédelmi Környezet érinti, melyet a Szabályozási Terv jelöl. A tervezett országos jelentőségű természeti területeket szintén a Szabályozási Terven ábrázoltuk.

(2) A külterületen tervezett fejlesztések, beruházások ügyében (telekalakítás, építmény elhelyezés, termőföld más célú hasznosítása: belterületbe vonás, művelési ág megváltoztatása, stb.) a Községi Önkormányzat és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának folyamatos egyeztetése szükséges.

(3) A község területén tervezett “Natura 2000/pSCI” területeit szintén a Szabályozási terven jelöltük. (Az európai uniós csatlakozási folyamat részeként hazánkban is elkezdődött a “Natura 2000” hálózat kialakítása - Különleges Természetmegőrzési Területek)

(4) A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül a Karancsberény területét megszakított folyosó, magterület és puffer terület érinti. Ezt egy külön terven jelöltük.
(5) A bányaterülethez a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet területén vezető elektromos létvezetéket földkébelbe kell helyezni.

VII. KÖRNYEZETVÉDELEM

45. § (1) A község közigazgatási területén levegőtisztasági szempontból a 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni.

(2) A tervezett természeti területekre a 14/2001. (V.9.) KöM - EüM - FVM együttes rendeletében előírt határértékeket kell figyelembe venni.

(3) A község közigazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg a Szabályozási Tervben meghatározott terület felhasználási egységekre a rendeletben előírt kibocsátási határértéket.

46. § (1) A zaj és a rezgés elleni védelem érdekében bármely zaj kibocsátó és/vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj- és (vagy rezgés mértéke megfelel a 8/2002. (III.22) KÖM - EüM sz. együttes rendeletben foglaltaknak.

(2) Az építési hatóság építési és felújítási munkák engedélyezése során a külön jogszabályban meghatározott zajszint betartása érdekében lakóterületen a kivitelezési munkák napi időtartamát korlátozhatja.

(3) A háztartásokban keletkezett hulladékot kukákban kell összegyűjteni és szervezetten elszállítani a szeméttelepre.

(4) Vezetékes vízellátó rendszerre történő rácsatlakozást csak abban az esetben szabad engedélyezni, ha a szennyvízelhelyezés is megoldódott.

(5) A talaj és talajvíz védelme érdekében szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Szennyvíz elszikkasztása nem megengedett.

(6) Beépítésre nem szánt területen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy - ha a létesítés feltételei lehetővé teszik - egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

(7) Élő vízfolyásba, felhagyott kutakba szennyvizet bevezetni nem szabad.

VIII. EGYÉB ELŐÍRÁSOK

47. § (1) A Karancsberény község területén lévő andezit bányát a Szabályozási terven jelöltük.

(2) A község közigazgatási területén az 1920-as, 30-as években több tárót is nyitottak barnaszénbányászat céljából. Ezek helyeit szintén a bel- és külterületi Szabályozási terven jelöltük.

(3) A település közigazgatási területének földtani felépítése, illetve szomszédos települések közigazgatási területén észlelt és nyilvántartott felszínmozgásos jelenségek ismeretében a lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés) felszínmozgás kialakulásával járhatnak.

(4) Bányászati tevékenység csak hatósági engedély alapján végezhető. A bányfelület (a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. 41. §.(1) bekezdés szerint) azt a jogi vagy természetes személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát, aki/amely jogosulatlan bányászati tevékenységet folytat, bírsággal sújthatja és eltilthatja a tevékenység folytatásától. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki.

(5) Jelen HÉSZ-ben megfogalmazott előírások és feltételek figyelembevételével az Önkormányzat külön szabályzatban rendezi:

- a háztartási szemét gyűjtésének és elszállításának,
- az egyéb feltöltésre kerülő szilárd hulladék elhelyezésének, és
- az állatok tartásának rendjét.

48. § Az építmények létesítési előírásai, az épületszerkezetekre, a beépített vezetékhálózatokra, berendezésekre, a helyiségekre és az egyes rendeltetésekre vonatkozó követelményekre az előírásokat az OTÉK 50. § - 100. §-ai tartalmazzák, azok előírásait kell alkalmazni.

IX. TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK

49. § (1) Országos közút (22111. sz.) melletti telken építmény csak külön jogszabályok szerint helyezhető el (az út tengelyétől számított 50-50 méteren belül).

(2) A temető szélétől mért 50m-es távolságon belül ásott kút létesítse nem engedélyezhető, illetve meglévő ásott kútból minden célú vízvételt meg kell tiltani.

(3) Meglévő épületek átépítését csak a terven jelölteknek megfelelően szabad engedélyezni. Ahol a terv nem jelöl változtatást, ott átépítés esetén az új épületeket a régi helyére kell megépíteni.

(4) Használatban lévő, használaton kívüli, ásott-, fúrt kútba szennyvíz bevezetése tilos !

(5) A képviselő-testület az építésügyi hatóság javítása alapján beépítési kötelezettséget írhat elő a HÉSZ előírásainak betartása végett.

X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

50. § (1) E rendelet 2004. november 01-én lép hatályba.

Rendelkezéseit az elsőfokú hatósággal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatályba lépésének napjával 3/1995 (III.09.) Ör. sz. rendelet (Karancsberény Község összevont rendezési terve) hatályát veszti.