Karancsberény község Önkormányzatának Képviselőtestülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ában biztosított jogkörében eljárva a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltak alapján az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyontárgyakra, valamint az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

Az önkormányzati vagyon

2. § (1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából, valamint az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, melyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(3) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű.

A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

(4) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnal az önkormányzat nem rendelkezik.

(5) Az önkormányzati törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. A helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi

a) a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű,

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész,

c) a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés.

E vagyontárgyak körét a rendelet 1. sz. melléklete határozza meg.

(5a) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítés a (5) bekezdés szerinti nemzeti vagyon tekintetében addig áll fenn, amíg az adott vagyontárgy közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

 (6) Az (5) bekezdésben nem említett önkormányzati vagyon (üzleti vagyon) forgalomképes. E vagyontárgyak körét a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(7) Az önkormányzat vagyonkimutatása az Áht. 91. §. (2) bekezdés c) pontja szerinti kimutatás, melynek célja az önkormányzat vagyonának számbavétele értékben és mennyiségben. A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz csatolva kell bemutatni a képviselő-testületnek.

A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyon terheit is.

(8) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartások elkészítéséről, a vagyonkimutatás összeállításáról a polgármester gondoskodik.

(9) A vagyonkimutatásban nyilvántartott ingatlanokban bekövetkezett változások folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős.

(10) Az (5) bekezdés szerinti korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

A tulajdonosi jogok gyakorlása

3. § (1) A tulajdonosi jogokat a jelen rendeletben foglaltak szerint a képviselőtestület gyakorolja. A képviselőtestületnek a tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő, át nem ruházható hatásköreit az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2013. (V.30.) rendelet 38. §.-a tartalmazza.

(2) Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerült feladatokat a képviselőtestület rendelkezése szerint a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzat intézménye, az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság, valamint a képviselőtestület által megbízott természetes vagy jogi személy is elláthat. Ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.

(3) Az önkormányzat intézményei a rájuk bízott vagyont kötelesek a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani. Az intézmények által szerzett vagyon az önkormányzat tulajdonába és az azt szerző intézmény használatába kerül. Az önkormányzat által szerzett vagyonnak az intézmény használatába adásáról a vagyon szerzője dönt.

(4) A forgalomképtelen vagyontárgyak állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselőtestület a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.

(5) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséről, gazdasági társaságba való beviteléről a képviselőtestület dönt.

(6) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötésére a polgármester jogosult, aki köteles a szerződésszerű teljesítés feltételeit folyamatosan figyelemmel kísérni.

(7) Az önkormányzat felelőssége nem haladhatja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

Egyes jogügyletek gyakorlása

4. § (1) Ingatlan bérbeadására - a hasznosításból származó bevétel éves szintjét alapul véve - az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

a./ 25.000.- Ft  bevételig a bérbeadás a polgármester egyetértésével az intézmény vezetőjének a hatáskörébe tartozik,

b./ 25.000.- Ft - 100.000.- Ft közötti bevételig a polgármester hatáskörébe tartozik,

c./ 100.000.- Ft felett a bérbeadás a képviselőtestület hatásköre.

(2) Ingatlan haszonbérbeadásáról a képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

(3) Az önkormányzat intézményei használatában lévő ingók értékesítésére, ingyenes átadására vagy egyéb módon történő megterhelésére, selejtezésére 10.000.- Ft egyedi könyv szerinti értékhatár alatt önállóan, afelett - a polgármester előzetes írásbeli egyetértése esetén - az intézmény vezetője jogosult.

(4) Az intézmény az ingók elidegenítése, ingyenes átadása esetén más szervekkel és személyekkel szemben köteles elsőbbséget biztosítani az önkormányzat többi intézményének.

(5) 100.000.- Ft feletti vagyont értékesíteni, használat vagy hasznosítás útján átengedni csak versenytárgyalás útján, a legkedvezőbb ajánlatot tevő részére lehet. A versenyeztetés szabályairól jelen rendelet II. Fejezete rendelkezik.

(6) Vagyont ingyenesen átruházni, használatra átengedni a hatályos jogszabályok figyelembevételével a képviselőtestület által jóváhagyott megállapodással lehet.

(7) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

5. § (1) Az ingó vagy ingatlan vagyon értékének megállapítására a nyilvántartási érték az irányadó.

Amennyiben a nyilvántartási érték a helyben szokásos forgalmi értéktől jelentősen, legalább 25%-kal eltér, az érték megállapítására hivatalos értékbecslőt vagy becsüst kell igénybe venni. Az értékbecslés 3 hónapnál régebbi nem lehet.

(2) Értékbecsléskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

      a) értékpapír esetében névértéken

      b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetében az (1) pontban meghatározottaknak

          megfelelően.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezésének alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

A tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő feladatok

6. § (1) A képviselőtestület a tulajdonjog gyakorlásával összefüggő egyes feladatokat a Polgármesteri Hivatal útján látja el, vagy természetes illetve jogi személlyel, jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal megállapodhat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok különösen:

a./ az önkormányzati vagyon nyilvántartása, a nyilvántartás vezetése,

b./ az önkormányzati vállalkozások előzetes pénzügyi, gazdasági elemzése, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése,

c./ a tulajdonjog gyakorlásával összefüggésben, a döntés alapjául szolgáló előterjesztések elkészítése,

d./ az önkormányzati vagyonnal való eredményes gazdálkodás szempontjából szükséges döntések meghozatalának kezdeményezése,

e./ a képviselőtestület pályázati kiírásainak lebonyolítása, a beérkező pályázatok véleményezése.

II. Fejezet

A versenyeztetés szabályai

7. § A versenyeztetés megvalósulhat ajánlatkérés, pályáztatás vagy árverés útján. (A továbbiakban a kiírón az ajánlatkérőt, a pályázón az ajánlattevőt is érteni kell.)

8. § A kiíró (ajánlattevő) pályázati felhívásban (ajánlatkérésben) valamennyi ajánlattevő pályázó számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és a pályázat során alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

9. § (1) A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázati eljárásban résztvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani. A nyilvánosság e szabályzat szerinti követelményét a kiíró akkor is köteles biztosítani, ha a versenyeztetés zártkörű (meghívásos) pályázat, vagy ajánlatkérés útján történik.

(2) A nyilvánosság elve alapján minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.

10. § (1) A kiíró a pályázati felhívás közzététele után, illetve zártkörű (meghívásos) pályázat kiírása esetén azt követően, hogy a hirdetményt a pályázatra meghívottakkal közölték, a meghirdetett pályázati feltételeket köteles tiszteletben tartani, az előre nyilvánosságra hozott pályázati eljárási rendet köteles megtartani, és a pályázat kiírásával, továbbá értékelésével kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát biztosítani.

(2) A pályázó bármely, a pályázati kiírás vagy e rendelet hatálya alá eső magatartásával vagy cselekményével - különösen a pályázati kiírás átvételével - a kiírás szabályait magára nézve kötelezőnek ismeri el.

11. § (1) Ajánlatkérés esetén nincs pályázati felhívás (kiírás, hirdetmény).

(2) Azonos feltételek biztosításával legalább 3 személytől (szervtől) kell ajánlatot kérni.

(3) Ajánlatkérő csak a legfontosabbnak tartott feltételeket határozza meg, a részletes feltételek meghatározását ajánlattevőtől várja.

(4) Az ajánlatok beérkezése után szabad tárgyalás keretében az ajánlatok korlátlanul változtathatók, nincs ajánlati kötöttség.

(5) Ajánlatkérő a legkedvezőbb ajánlattevővel köt szerződést, ha egyik ajánlatot sem tartja megfelelőnek, újabb ajánlatot kér, vagy a pályázati kiírás mellett dönt. Az eredményről valamennyi ajánlattevőt közvetlenül kell tájékoztatni.

12. § (1) Árveréssel értékesíthető az önkormányzati vagyon abban az esetben, ha a cél kizárólag a lehető legmagasabb vételár elérése, és más szempontot a kiíró nem helyez előtérbe.

(2) Az árverést nyilvánosan meg kell hirdetni.

(3) A hirdetményben közzé kell tenni az árverezni kívánt vagyon legfontosabb adatait, kikiáltási árát, az árverés helyét, idejét, az árverési előleg letételének helyét, idejét, módját.

(4) Az árverésen az vehet részt, aki az  5 % árverési előleget a kiírás szerint befizeti.

(5) Az árverésen a licitálás a kikiáltási ár minimum 5.000.- Ft-onkénti emelésével történik.

(6) Árveréssel az önkormányzati vagyon tulajdonjogát az szerzi meg, aki a legmagasabb árat tartja.

13. § (1) A pályázat nyilvános vagy zártkörű (meghívásos) lehet.

(2) A pályázatok nyilvánosak, kivéve a (3) bekezdésben foglalt esetben.

(3) Zártkörű (meghívásos) pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyának jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos  feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott partnerek részvételét teszi szükségessé.

14. § (1) A nyilvános pályázatot megyei napilapban, a Polgármesteri Hivatal hirdetőjén, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján a pályázatok benyújtására megállapított határidő kezdő napját legalább 10 nappal megelőzően meg kell hirdetni.

(2) A kiíró a pályázati felhívásban az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot úgy határozza meg, hogy a felhívás napja és az ajánlatok benyújtására nyitva álló határnap között nyilvános pályázat esetén legalább 10 naptári nap, zártkörű (meghívásos) pályázat esetén legalább 5 nap különbség legyen.

(3) A kiíró zártkörű (meghívásos) pályázatról az érintetteket egyidejűleg és közvetlenül értesíti. Zártkörű (meghívásos) pályázatra a kiírást legalább 3 - pályázóként számításba vett - személynek, szervnek meg kell küldeni.

(4) Pályázatot két fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben a második fordulóban - a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján - az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.

(5) A pályázati eljárás folyamán a kiíró nem változtathatja meg a döntéshozatal során alkalmazandó eljárási vagy pályázati feltételt, amelyet akár meghirdetés útján, akár személyesen a pályázóval közölt, kivéve a pályázatok benyújtásának határidejét, melyet megfelelő indokkal egy alkalommal meghosszabbíthat a (6) bekezdésben foglaltak szerint.

(6) A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő - indokolt esetben - egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Az így meghosszabbított határidőt a kiíró a pályázati kiírással megegyező módon teszi közzé, illetve a zártkörű (meghívásos) pályázatban résztvevőket erről megfelelő időben értesíti.

15. § (1) A pályázati felhívásnak (hirdetménynek, ajánlatkérésnek) tartalmaznia kell:

1. a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét;
2. a pályázat célját, jellegét (nyílt vagy meghívásos) és azt, hogy egy- vagy kétfordulós;
3. a pályázat tárgyaként az értékesítendő, hasznosítandó vagyon, vagyonrész vagy ellátandó szolgáltatás megnevezését;
4. az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét;
5. az ajánlati kötöttség tartalmát;
6. pályázati biztosíték esetén annak letételének idejét, módját, visszafizetését;
7. a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését;
8. a részletes pályázati kiírás, vagy információs dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén ezek megtekintésének, átvételének helyét, módját, idejét és költségét, költségviselést, esetleges visszafizetést.

(2) A pályázati felhívásban foglalt adatokon kívül a részletes pályázati kiírásnak, dokumentumnak tartalmaznia kell:

1. az elidegenítendő, hasznosítandó vagyon, vagyonrész adatait, az ellátandó szolgáltatás részletes leírását, adatait, továbbá az ajánlatok elkészítéséhez szükséges információkat;
2. a részletes eljárási rendet;
3. az ajánlatok elbírálásának menetét, szempont-rendszerét, külön kiemelve

•  az ajánlatok felbontásának a helyét és időpontját, illetve az eredményhirdetés helyét, módját és határidejét, amennyiben a pályázatok értékelése a nyilvánosság kizárásával zajlik, úgy erre külön utalni kell;
•  azt, hogy a pályázatok felbontásánál kik lehetnek jelen;
•  az ajánlatok elbírálására vonatkozó időpontokat;
•  a pályázatok elbírálására jogosult megnevezését.

4. az alternatív ajánlat befogadhatóságának lehetőségét és kezelésének módját;
5. e rendelet előírásainak betartására történő utalást;
6. az esetleges hatósági előírások megtartására történő utalást;
7. a szolgáltatás teljesítésével kapcsolatban az alvállalkozó igénybevételére vonatkozó lehetőséget, illetve ennek feltételeit;
8. a vagyonkezelés (bérbeadás), értékesítés, szolgáltatás feltételeit;
9. a kiíró által a pályázat tárgyára készített szerződés-tervezetet;
10. azt a követelményt, hogy a pályázó csatolni köteles a referencia munkáit, pénzintézeti igazolást a hitelképességéről, pénzügyi helyzetéről, cégkivonatot, illetve vállalkozói igazolványt, mely 30 napnál nem régebbi;
11. amit a kiíró ezen kívül szükségesnek tart.

(3) A pályázati kiírásban meg kell határozni, hogy az ajánlattevők ajánlataikat hány példányban, milyen formában és hol kötelesek benyújtani, utalni arra, hogy kötelesek azt is egyértelműen meghatározni, hogy ajánlataik közül melyik az eredeti. Ha a több példányban benyújtott ajánlatok példányai között eltérés van, úgy az eredeti az irányadó.

(4) A kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton résztvevőknek nem ad.

(5) A zártkörű pályázaton résztvevő pályázó nevét a kiíró a többi résztvevővel csak akkor közölheti, ha a közléshez az érintett pályázó írásban a hozzájárulását adta. Az ajánlattevőre vonatkozó egyéb információ is csak az ajánlattevő kifejezett, írásban közölt hozzájárulásával közölhető más ajánlattevővel, vagy a pályázaton részt nem vevő személlyel.

(6) A kiíró a pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi pályázatban résztvevő számára is ugyanolyan módon biztosítani.

(7) Ha a kiíró az ajánlatok elkészítéséhez részletes dokumentációt bocsát rendelkezésre, biztosítani köteles, hogy a pályázat meghirdetésének időpontjában a dokumentáció rendelkezésre álljon. A dokumentáció költségeit a pályázók viselik.

16. § (1) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához is köthető, melyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg vagy a kiíró által a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2) A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után - a (3) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - vissza kell adni.

(3) Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

17. § (1) A pályázó az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig kötve van.

(2) A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

(3) A pályázó az ajánlati kötöttség ideje alatt ajánlatát csak akkor módosíthatja,

1. ha a kiíró a pályázót - határidő kitűzésével - módosításra hívja fel;
2. ha a kétfordulós pályázat első fordulójának eredményeképpen a második fordulóban történő részvételre jogot szerzett, a második fordulóban benyújtott ajánlatot a (4) bekezdésben meghatározott korlátok között módosíthatja. Más esetekben az eredeti ajánlattól való eltérés érvénytelen.

(4) Az (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a pályázati kiírásnak meg kell határoznia az eltérés mértékét, módját és azt, hogy a pályázat mely részei változtathatók meg. Ilyen előírás hiányában pályázó csak a pályázat pénzügyi részét - beleértve a vételárat, fizetési ütemezést és a biztosítékokat is - változtathatja meg. Más ajánlati feltételek módosítása érvénytelen, ilyen esetben az ajánlat a módosítással érintett részében részlegesen érvénytelen és a helyébe az első fordulóban tett ajánlati feltétel lép.

18. § (1) A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megadott időpontig visszavonhatja. Ezt köteles a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni, illetve zártkörű pályázat esetén erről az ajánlattevőket haladéktalanul írásban értesíteni.

(2) A pályázat a kiíró általi visszavonása esetén - ha a pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - a kiíró a dokumentumok visszaszolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az ellenértéket visszafizetni.

(3) A pályázati kiírásban vagy a dokumentációban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási, illetve az ajánlattevőt az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség súlyos megszegése a pályázatból való kizárást vonja maga után.

(4) Ha nincs egyetlen pályázó sem, aki a kiírásban szereplő feltételeket maradéktalanul teljesítette, akkor a kiíró - a pályázat lezárása után - a pályázatot ajánlatkérés során benyújtott ajánlattételnek tekintheti és az ajánlatokat így kezelheti. Ez esetben a kiíró a legkedvezőbb ajánlattevővel szerződést köthet, ha a pályázat megfelel az ajánlatkérés során megkívánt minimális követelményeknek. Amennyiben nem felel meg, újabb pályázati kiírás mellett dönthet. Azt, hogy melyik ajánlat a legkedvezőbb, az eset összes körülményeinek alapos mérlegelésével kell eldönteni.

(5) Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig ajánlatát bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja.

(6) Az ajánlattevő nem igényelhet térítést az ajánlata kidolgozásáért, és az ajánlattétellel kapcsolatban más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.

19. § (1) A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát, különösen:

1. a pályázati felhívásban foglalt feltételekre vonatkozóan;
2. a pályázat tárgyául szolgáló vagyon hasznosításának vagy a szolgáltatás teljesítésének a pályázati felhívásban megjelölt módjáról;
3. a vételár vagy ellenszolgáltatás összegéről.

(2) Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget írt elő, akkor az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró vagy az általa megjelölt személy részére rendelkezésre bocsátotta.

(3) Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatoknak az elbírálás utáni nyilvánosságra hozatalát is megtilthatja. Az ajánlattevő a nevének, az ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát nem tilthatja meg.

(4) Az ajánlatot - ha a kiíró másképp nem rendelkezik - zártan kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott pályázatra utaló jelzést.

20. § (1) A pályázatok beérkezése során az átvevő az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét.

(2) A pályázatok bontásán a kiíró képviselője, az ajánlattevők, illetve meghatalmazottaik, valamint a kiíró által meghívott más személyek lehetnek jelen.

(3) Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.

(4) Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlevőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. Az ajánlatok felbontásakor, illetve ismertetésekor jegyzőkönyvet kell felvenni.

(5) A kiíró képviselője az ajánlatok felbontása után felvilágosításokat kérhet a pályázóktól annak érdekében , hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása jobban elvégezhető legyen. A kérdéseket, illetve az azokra az érintett pályázók által adott válaszokat írásban kel rögzíteni. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások megváltoztatását, csak az értelmezését szolgálhatja.

(6) Az ajánlatok értékeléséhez az előkészítést végző személy információkat köteles beszerezni a pályázók megbízhatóságáról, a pályázatban megjelölt referencia munkák alapján.

21. § (1) A pályázaton benyújtott ajánlatokat a kiíró vagy az általa meghatározott bizottság, személy értékeli és bírálja el.

(2) Az értékelő (elbíráló) az ajánlatok felbontását követően köteles megállapítani azt, hogy melyek azok az ajánlatok, amelyek érvénytelenek. Azok az ajánlattevők, akiknek a pályázatát érvénytelenítették, a pályázati eljárás további szakaszában nem vehetnek részt.

(3) Érvénytelen az ajánlat, ha:

1. olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton;
2. az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtották be;
3. az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak;
4. biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére;
5. amely az ajánlati árat (díjat) nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához, valamely feltételhez köti;
6. olyan ajánlattevő nyújtotta be, akinek az Önkormányzattal szemben tartozása van, továbbá aki szerződésbe foglalt vállalásait nem teljesítette.

(4) Az érvénytelen ajánlatot úgy kell tekinteni, mintha az érintett pályázó nem tett volna ajánlatot az adott pályázati eljárás keretében.

(5) Érvényes az az ajánlat, amely mindenben megfelel - azaz mind formai, mind tartalmi követelményeit tekintve - a pályázat kiírásban foglaltaknak.

22. § (1) Ha a kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 10 napon belül kell elbírálni.

(2) A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő személy nem lehet az ajánlatot benyújtó pályázó:

1. a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozója;
2. munkaviszony alapján közvetlen felettese vagy beosztottja;
3. szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja;
4. ha a pályázó jogi személy vagy cég, annak tulajdonosa (résztulajdonosa).

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pályázat értékelésében és elbírálásában résztvevőtől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése.

(4) A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, he vele szemben bármely összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az összeférhetetlenségről a kiíró dönt.

(5) A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.

(6) A pályázat elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a pályázat eredményes volt-e, vagy sem.

(7) Eredménytelen a pályázat, ha:

1. a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett;
2. a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak;
3. kétfordulós pályázat esetén a második fordulón egyetlen ajánlattevő sem jelent meg, illetve a második fordulóra meghívott egyetlen pályázó sem tett olyan értékelhető ajánlatot, amely megfelelt volna a pályázati kiírásban foglalt követelményeknek;
4. a kiíró vagy megbízottja valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett döntött;
5. a kiíró vagy megbízottja élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el.

(8) Ha az ajánlatok értékelése és elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, az elbíráló az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.  A kért adatok, kérdésekre adott válaszok azonban a benyújtott ajánlat módosítását nem eredményezhetik.

(9) A kiíró az ajánlatokat kizárólag az elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodni.

(10) A kiíró vagy megbízottja az egyfordulós pályázatnál a pályázatok elbírálását követően valamennyi érvényesen ajánlatot tett személyt ajánlataik módosítására hívhatja fel akkor, ha ettől kedvezőbb eredmény várható.

(11) Kétfordulós pályázat esetén a kiíró vagy megbízottja ajánlataik módosítására felhívja az első forduló valamennyi résztvevőjét, vagy az általa meghatározott számú legjobbnak minősített ajánlattevőt, a pályázati kiírásban foglaltak szerint.

(12) A kiíró vagy megbízottja ezt követően dönt az ajánlatok végső sorrendjéről.

23. § (1) A kiíró vagy megbízottja az ajánlatok elbírálására vonatkozó végső döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon kihirdeti. A kihirdetésre - lehetőség szerint - az ajánlattevőket meg kell hívni. A kihirdetésen jelen nem lévő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul írásban értesíteni kell.

(2) A kiíró vagy megbízottja a zártkörű (meghívásos) pályázat esetén az ajánlatkérés eredményét a pályázatban résztvevőkkel közvetlenül ismerteti.

24. § (1) Szerződés a pályázókkal a 22. §. (12) bekezdése szerinti sorrendiség alapján köthető.

(2) A pályázat nyertese az, aki összességében az önkormányzati vagyon megvásárlása, hasznosítása, szolgáltatás ellátása szempontjából a kiírásban foglalt értékelési szempontoknak, illetve az önkormányzat tulajdonosi érdekeinek legmegfelelőbb ajánlatot tette.

25. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 4/2013. (IV.9.), a 9/2012. (IV.27.) rendelettel módosított 2/2003. (II.28.) rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet a hatályba lépése előtt az önkormányzati vagyonnal kapcsolatban megkötött szerződések érvényességét nem érinti.

Karancsberény, 2013. augusztus 5.   

Csabainé Freistág Erzsébet                                                 Lantos Ibolya

   polgármester                                                                               jegyző

Kihirdetve:

Karancsberény, 2013. augusztus 6.

                                                                                                 Lantos Ibolya

                                                                                                          jegyző