1. § Az önkormányzat és szervei számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseit, valamint az egyéb jogszabályokban megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályokat az önkormányzat működési területén e rendelettel megállapított Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) előírtakkal együtt kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Karancsberény Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Székhelye: 3137 Karancsberény, Petőfi út 67.

(3) Honlapja: www.karancsbereny.hu

(4) Közös Hivatal székhelye: 3182 Karancslapujtő Rákóczi út 95.

3. § (1) Az önkormányzat, a képviselő-testület, és a polgármester hivatalos köralakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere található, a köríven a következő felirat olvasható:

(2) A Képviselő–testület pecsétjét kell használni

(3) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(4) A képviselő-testület kapcsolatot hozhat létre és tarthat fenn külföldi önkormányzatokkal, nemzetközi szervezetekkel, testvértelepülési kapcsolatokat is ápolhat. A nemzetközi kapcsolatok költségigényét a képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésében határozza meg.

(5) Az Önkormányzat díszpolgári címeket, egyéb elismeréseket, díjakat adományozhat. Az erre vonatkozó szabályokat külön rendeletben rögzíti.

4. § (1) A helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.

(2) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

5. § (1) Az önkormányzat feladata a helyi közügyek és a helyben biztosítható közfeladatok körében különösen az Mötv.13. §-ában meghatározott közfeladatok ellátása.

(2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.

(3) Az önkormányzat által ellátott tevékenységek kormányzati funkciókba funkciószámmal történő besorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhat.

6. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a bizottságai, a Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző és az önkormányzat részvételével működő társulás.

(2) A képviselő-testület hatásköreit – az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök kivételével – a polgármesterre, a bizottságára, a társulására és a jegyzőre ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

7. § A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására költségvetési szervet, a Polgári Perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat (a továbbiakban együtt: intézmény), kinevezi az intézmény vezetőjét, továbbá szerződést köthet természetes vagy jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.

8. § Az önkormányzat a helyi közszolgáltatásokat intézményein keresztül látja el, melyek felsorolását a 2. sz. melléklet tartalmazza.

9. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 4 fő helyi képviselő és a település lakossága által közvetlenül választott polgármester. A települési képviselők és a polgármester névsorát a 3. sz. melléklet tartalmazza

(2) A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg. Az ülések típusai:

10. § (1) A képviselő-testület ülését az önkormányzati választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belüli időpontra kell összehívni.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésén az Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok tagjait, az alpolgármestereket, dönt a polgármester és az alpolgármesterek illetményéről, valamint a bizottsági tagok tiszteletdíjáról.

11. § A testület saját munkaterve szerint ülésezik, de évente legalább hat ülést tart.

12. § (1) A képviselő-testület Közgyűlés rendkívüli ülést is tarthat.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülését 15 napon belüli időpontra kell összehívni a polgármester kezdeményezésére, valamint a települési képviselők egynegyedének, a Közgyűlés bizottságának, vagy a Kormányhivatal vezetőjének az ülés indokát tartalmazó indítványára.

(3) A napirendet is tartalmazó meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők lehetőleg 3 naptári nappal, de legalább 24 órával az ülés előtt kézhez kapják. Rendkívüli az esetben a Képviselő-testületi ülés telefonon is összehívható.

(4) A helyi képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület bizottságának a napirend megjelölését is tartalmazó írásbeli indítványára 10 napon belül az ülést össze kell hívni.

13. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontját és napirendjét, helyének megjelölésével együtt az ülés előtt legalább 10 nappal nyilvánosságra kell hozni az önkormányzat honlapján való közzététellel.

(3) Biztosítani kell a közmeghallgatás helyszínének előkészítését, valamint a lebonyolításához szükséges technikai feltételeket.

(4) A lakosság által felvetett közérdekű kérdésekre és javaslatokra adandó választ lehetőség szerint az ülésen, ennek hiányában a közmeghallgatást követő 15 napon belül írásban kell megadni a kérdést, illetve javaslatot felvető állampolgár részére az általa megadott értesítési címre.

(5) A közmeghallgatásról – a közmeghallgatást követő 15 napon belül – jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző a felelős.

(6) Indokolt esetben a napirendek meghatározásával a képviselő-testület falugyűlést hívhat össze.

(7) A falugyűlés előkészítéséről, összehívásáról a polgármester gondoskodik.

(8) A falugyűlés elé kerülő előterjesztéseket a képviselő-testület megtárgyalja és jóváhagyja.

14. § (1) A rendes ülések tervszerű megtartása érdekében a Képviselő-testület a polgármester javaslatára éves munkatervet határoz meg. A munkatervet legkésőbb a januári ülésre kell jóváhagyásra a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(2) A munkatervnek tartalmaznia kell

(3) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, amelynek során javaslatot kérhet a helyi önkormányzati képviselőktől, a képviselő-testület szerveitől, valamint az intézményvezetőktől és a település civil szervezeteitől.

15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.

(2) A Képviselő-testületet írásban – papíralapon vagy elektronikus levélben – kiküldött meghívóval kell összehívni. Az elektronikus levélben kiküldött meghívót a képviselő által megadott e-mail címre történő megküldéssel kézbesítettnek kell tekinteni.

(3) A képviselő-testületi ülés meghívóját és annak mellékleteit – a rendkívüli ülés kivételével – úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak legkésőbb az ülésnap előtti 3. napon megkapják.

(4) A képviselő-testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés helyét és időpontját, a napirendi javaslatot és azok előterjesztését, illetve a napirend zárt ülés keretében történő tárgyalását vagy arra szóló javaslatot.

(5) A meghívó mellékletei a napirendek tárgyalásához készített írásos anyagok, beleértve az egyebeket is, amely legkésőbb a képviselő-testület ülésén kerül kiosztásra.

(6) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívásakor a meghívót a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban az összehívás okának megjelölésével küldi meg. Az írásbeli meghívó mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a Képviselő-testület ülésének azonnali megtartását indokolja.

(7) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi ülés időpontjának és a napirendi javaslatnak az Önkormányzat honlapján történő közzétételéről.

(8) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testület ülését öt napon belül össze kell hívni a napirendek változatlanul hagyásával.

16. § (1) A képviselő-testületek együttes ülése esetén a képviselő-testület ülését, a polgármester a polgármesterek megállapodása szerinti helyszínre hívja össze. Az együttes ülést a polgármesterek megállapodása szerinti polgármester vezeti. Az együttes ülés tanácskozásának lényegét a Közös Hivatal székhely településének jegyzőkönyve tartalmazza. A jegyzőkönyvet a polgármesterek a jegyző és a székhely település képviselői közül választott jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

(2) A képviselő-testületek döntéseiket külön hozzák meg, és azt rendelet és határozat nyilvántartásuk szerint számozzák.

17. § (1) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal részt vesz (a képviselő-testület tagján kívül):

(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

18. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) Az ülés megnyitása után a polgármester megállapítja a határozatképességet, majd tájékoztatást ad az előző ülés óta eltelt időszak főbb eseményeiről, a főbb intézkedésekről. Ezt követően javaslatot tesz az ülés napirendjére. Amennyiben az arra jogosultak (Rendelet 22. § (1) bekezdés indítványozzák munkaterven kívüli napirend megtárgyalását, a polgármester ezt a javaslatot is szavazásra bocsátja.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

19. § (1) A polgármester az egyes előterjesztések felett külön-külön nyit vitát. Az előadókhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre még a vita előtt kell válaszolni.

(2) A vita lezárására és a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Az indítványról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. A vita lezárását követően az előadó válaszol a hozzászólásokra.

(3) A polgármester a vita során elhangzott módosító, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra.

(4) Amennyiben a jegyző valamely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni, részére még a szavazás előtt szót kell adni.

(5) Az ülésen résztvevő állampolgárok hozzászólását az időtartam meghatározásával a képviselő-testület engedélyezi. Döntését vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

20. § (1) Munkaterven, illetve napirenden kívüli téma megtárgyalását, illetve valamely napirendi pontnak a napirendről történő levételét javasolhatja:

(2) A javaslat legkésőbb a testületi ülés megnyitása után, de a napirend elfogadását megelőzően terjeszthető a testület elé, amely arról egyszerű szótöbbséggel határoz.

21. § (1) A napirend előterjesztője lehet:

(2) Az írásbeli előterjesztéseket legkésőbb az ülést megelőzően 15 nappal le kell adni az Önkormányzati Hivatalban.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

22. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban a kérdés címzettjének érdemi választ kell adnia. Ha a kérdezettek írásban adnak választ, arról a képviselő-testületet is tájékoztatni kell a következő ülésen.

(2) Amennyiben a kérdés valamely intézkedés elmulasztására, végre nem hajtására irányul (interpelláció), az interpelláló képviselő azonnali válaszadás esetén az ülésen, írásbeli válasz esetén a testület következő ülésén nyilatkozik annak elfogadásáról. Ezt követően a testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a választ a testület nem fogadja el, az ügy kivizsgálásával illetékes bizottságát bízza meg. A vizsgálat eredményéről a bizottság a következő testületi ülésen ad tájékoztatást.

(3) Nem kell a képviselő-testületnek vitára tűznie a visszavont interpellációt, vagy amelynek vitáján az interpelláló nincs jelen és a tárgyalás elnapolását nem kérte.

(4) A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, és a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

23. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, amelynek keretében

24. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

(2) A határozathozatalhoz, a javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(3) A képviselő-testület minősített többséggel - a megválasztott települési képviselők több mint felének egynemű szavazata - dönt az alábbi ügyekben:

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(5) A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

25. § (1) A szavazás - a titkos szavazás és a névszerinti szavazás esetét kivéve - kézfelemeléssel történik. A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselőtestület titkos szavazást tarthat a 9. §. (3) bekezdésében foglalt ügyekben, ha a képviselő-testület a Rendelet 17. §. (3) bekezdése szerint hozott döntésével így határoz.

(3) A titkos szavazás az erre az alkalomra eseti jelleggel létrehozott bizottság – mely 3 tagú - közreműködésével történik, akik előkészítik a szavazólapokat, amit a szavazásra jogosult képviselők egy – a képviselő-testületi ülés tanácskozótermétől eltérő – külön helyiségben elhelyezett lezárt dobozba dobnak. A szavazás befejezésével a bizottság tagjai a szavazatokat összesítik, a szavazás eredményét a jegyző hirdeti ki.

26. § (1) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző egyenként olvassa a települési képviselők nevét, akik nevük elhangzása után "igen"-el vagy "nem"-mel szavaznak, vagy tartózkodásukat fejezik ki.

(3) Szavazategyenlőség esetén a polgármester ismételten vitára bocsátja a tárgyalt napirendet. A vita lezárása után újra szavaz a képviselő-testület.

27. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a testületi ülés helyét, időpontját, a megjelent önkormányzati képviselők nevét, a meghívottak nevét, megjelenésük tényét, a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat, az előterjesztéseket, az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét, a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát, a döntéshozatalban résztvevők számát, a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát, a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését, a szavazás számszerű eredményét, valamint a hozott döntéseket.

(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Kormányhivatal vezetőjének.

(3) A képviselő-testületi ülés dokumentumait - a zárt ülést kivéve - a hivatal dolgozójának jelenlétében a községházán bármely választópolgár megtekintheti. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A képviselő-testület üléséről hang- és képfelvétel készülhet, melyet – a zárt ülésen készültek kivételével – a hivatal dolgozójának jelenlétében a községházán bármely választópolgár meghallgathat.

28. § (1) A képviselő-testület döntéseit rendeleti vagy határozati formában hozza meg.

(2) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására.

(3) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(4) A kezdeményezés képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik. A képviselő-testület a kezdeményezés tárgya alapján dönt az előkészítés megindításáról, menetéről.

29. § Az önkormányzati rendeletek tervezetét hozzáférhetővé kell tenni az ügyfélszolgálati irodában, valamint a település honlapján, s erről a lakosságot írásbeli hirdetmény útján tájékoztatni kell. A rendeletek tervezetéhez bárki hozzászólhat, tartalmára – a külön rendeletben meghatározott tárgyú rendeleteket kivéve - javaslatot tehet.

30. § (1) A képviselőtestület rendeleteit és határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, és az alábbi elnevezéssel kell ellátni

(2) A rendeleteket és határozatokat a polgármester és a jegyző írja alá. Az elfogadott rendeleteket ki kell hirdetni, melynek módja a rendeleteknek a Községháza hirdetőin történő kifüggesztése, valamint a település honlapján való közzététele.

31. § (1) A képviselő-testület ügyrendi bizottságot hoz létre három fővel.

(2) A bizottság feladatkörében előkészíti a testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

(3) A bizottságra vonatkozó részletes adatokat, feladat- és hatásköröket a 4. sz. melléklet tartalmazza.

32. § A képviselő-testület esetenként - meghatározott feladat ellátására - ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

33. § (1) Karancsberény Község Önkormányzatának polgármestere megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester:

(3) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül, minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

(4) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester– az 5. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az 5. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

(6) A polgármester külön rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

(7) A képviselő-testület a külön rendeletben meghatározott szociális feladat-és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

(8) A képviselő-testület éves reprezentációs előirányzat tervezését engedélyezi. A reprezentációs keret összege az éves költségvetés elfogadásakor kerül meghatározásra.

34. § (1) Karancsberény Önkormányzatának képviselő-testülete 1 alpolgármestert választ, aki feladatait a polgármester irányításával, társadalmi megbízatásként látja el.

(2) Az alpolgármester feladata, hogy a polgármestert folyamatos távolléte esetén helyettesítse, biztosítsa a képviselő-testület működését.

(3) A polgármester 1 hónapot meghaladó helyettesítése esetén az alpolgármester a képviselő-testület külön döntése alapján megállapított díjazás ellenében látja el feladatát.

35. § A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, a jogszabály keretei között meghatározza munkabérét. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

36. § (1) A települési képviselőt a polgármester, a jegyző, az önkormányzat hivatalának köztisztviselői, valamint az önkormányzati intézmények vezetői és közalkalmazottai munkaidő alatt soron kívül fogadni kötelesek.

(2) A települési képviselő a hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.

(3) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.

(4) A települési képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.

(5) Köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.

(6) A hivatal segítséget nyújt a települési képviselőnek tevékenysége ellátásához, a kívánt adminisztrációs teendők ellátásával.

(7) A települési képviselőket, a bizottságok elnökeit és tagjait megillető tiszteletdíj mértékét és szabályait a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

37. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Karancslapujtői Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, egységes hivatalt (továbbiakban: hivatal) hoz létre. A hivatal ellátja a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat is.

(2) A hivatal kiadmányain és körbélyegzőjén a következő elnevezést kell alkalmazni: Karancslapujtői Közös Önkormányzati Hivatal Karancsberényi Kirendeltsége.

(3) A hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát az 5. sz. melléklet tartalmazza.

38. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti, akinek kinevezése a külön megállapodásban rögzített feltételek alapján történik.

(2) A jegyző:

39. § (1) A polgármester a jegyző javaslatára – pályázat útján – a képesítési követelményeknek megfelelő aljegyzőt nevezhet ki.

(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(3) Az aljegyzőre megfelelően irányadók a jegyzőre vonatkozó jogszabályi előírások.

40. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

(3) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

(4) A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős.

41. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Karancsberény Község Képviselő-testületének az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2013. (V.30.) rendelete hatályát veszti.

42. § A Rendelet mellékletei:

44. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 43. § 2021. július 7-én lép hatályba.