Mátraszele Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2018 (VIII.15..) önkormányzati rendelete

Mátraszele Község településképének védelméről

Hatályos: 2021. 10. 22- 2022. 02. 10

Mátraszele Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2018 (VIII.15..) önkormányzati rendelete

Mátraszele Község településképének védelméről

Mátraszele Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29. § (3) és 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nógrád Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala és a Miniszterelnökség Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága, valamint a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. FEJEZET I.Fejezet – Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. § E rendelet célja Mátraszele Község épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1.Óriásreklám: elemeiben vagy összességében az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladóméretű reklám.

2.Fényreklám megjelenítésére alkalmas led panel, elektromos led állvány, videófal, monitor

3.Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

4.Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

5.Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül - hirdetmény megjelenítésére szolgál, és közterületről érzékelni lehet.

6.Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem.

II.Fejezet - A helyi védelem

3. A helyi védelem célja

3. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

  • 4. A helyi védelem fajtái

4. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

  • a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
  • b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
  • c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,
  • d) az a)–c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére

terjedhet ki.

(3) Az önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi művi értékvédelem alá helyezte a 2. mellékletben meghatározott ingatlanokat.

  • 5. A helyi védetté nyilvánítás, valamint megszüntetés szabályai

5. § (1) A helyi védetté nyilvánítás vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.

  • 1. A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
    • a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
    • b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
    • c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
    • d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
  • 1. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
    • a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
    • b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
    • c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
  • 1. A védelem megszűnik, ha
    • a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
    • b) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy
    • c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
  • 1. A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
    • a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait) postai úton,
    • b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
    • c) az illetékes építésügyi hatóságot,
    • d) a kezdeményezőket.

6. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Mátraszele Község Önkormányzat helyi védelem alá helyezte– évszám”. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe aranyozott.

(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(3) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Mátraszele Község Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény/növényegyüttes - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

  • 6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

7. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

  • 7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

8. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

  • 8. A helyi védelmi kötelezettség előírásának rendje és a teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogató és ösztönző rendszer

9. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:

  • a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
  • b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
  • c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,
  • d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell megőrizni és helyreállítani.

(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

  • a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
  • b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(3) Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.

1. § A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

  • 1. A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
  • 2. A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat Képviselő-testülete állapítja meg.
  • 3. Az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díjat az Önkormányzat elengedi.
  • 4. Az önkormányzat a védett érték jókarbantartását évenkénti településképi díjazás keretében díjazhatja, kitüntetheti: pl. önkormányzati elismerésben megszövegező táblával, tárgyi vagy pénzbeni díjazással.
  • 5. A tulajdonos szociális helyzetére hivatkozva a védett épület állagának megóvásához, megtartásához anyag- és eszköz biztosítást kérhet az önkormányzattól.
  • 6. Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:
  • 1. a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
  • 2. a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
  • 3. a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.

III.Fejezet – A helyi védelem településképi követelmények

9. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

11. § (1) Az e rendelet 2. mellékletben helyi védelem alatt álló építészeti értékek védelmére vonatkozó szabályok:

  • 1. A helyi védelem alatt álló épület felújítása, bővítése, átalakítása a palóc építészeti hagyományok – tornác, népi motívumok, palóc konty, nyílászárók osztása, burkolatok kialakítása – felhasználásával történhet.
  • 2. A helyi védelem alatt álló épületek esetén meg kell tartani az épület jelenlegi tömegét, homlokzatait, az utcafronti homlokzaton megjelenő 2 db nyílását, a tető formáját, a tornácot.
  • 3. Bővíteni csak a hátsókert irányába lehet, igazodva a meglévő épülethez.
  • 4. A helyi védelem alatt álló épület felújítása, bővítése, átalakítása esetén csak természetes anyagok használhatók (cserép, fa), műanyag lambéria, tükrök használata tilos.
  • 1. A helyi védelem alatt álló épület homlokzatán hirdetőberendezés nem helyezhető el.
  • 2. A helyi védelem alatt álló épület telkének utcai kerítése lehetőleg természetes anyagból (fa vagy sövény) készüljön, illetve igényes kialakítású, áttört fémkerítés lehet.

12. § (1) Fűtéskorszerűsítés esetén parapet gázfűtés nem engedélyezhető. Tilos továbbá kéményt külső falra vagy a fal mellé szerelve építeni.

  • 1. Parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton, ill. a tetőidom utcai síkján nem helyezhető el.
  • 2. Közterületre néző homlokzatra nem helyezhető ki szerelt kapcsolószekrény, házi gáznyomás-szabályozó,
  • 3. A közterületre néző homlokzat elkerülhetetlen átépítése során a nyílászárók eredeti arányait, a párkányok, ablakkeretek s a homlokzat egyéb díszítőelemeinek jellegét meg kell őrizni, vagy – korunk építészetének eszközeivel – vissza kell idézni;
  • 4. Felújítás, bővítés, átalakítás, új épület létesítése során nem alkalmazható műanyag nyílászáró, fém garázskapu, hullámpala-, bitumenes zsindely tetőfedés;
  • 5. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle kialakítású, típusú cserép helyezhető el.

13. § Helyi védett épület bontására csak az e rendelet 5. § (4) bekezdés szerinti védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

IV.Fejezet - A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó előírások

14. § Az önkormányzat a településképi szempontból meghatározó területekként jelöli ki az e rendelet 1.melléklete szerint Mátraszele Község teljes közigazgatási területét:

a)a település belterülete - településképet meghatározó területe,

b)a település külterülete - településképet meghatározó terület.

10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

15. § E rendelet az 1.mellékletében lehatárolt meghatározó területeken nem állapít meg területi építészeti követelményeket.

  • 11. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

16. § Az e rendelet 1. mellékletének a) pontjában meghatározott, a település belterületén a településképi szempontból meghatározó területeken a településkép védelme érdekében építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:

a) A lakóterületen az épületek magastetős kialakítással építhetők.

b) A lakóterületen tetőhéjalás anyaga és színezése a kialakult utcakép figyelembevételével határozható meg, illetve ennek hiányában hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag (pl. cserépmintás zsindely vagy cserépmintás lemezfedés) lehet.

c) A homlokzatszínezés esetén a településen hagyományos színezés alkalmazható.

d) Az épületek külső megjelenésében nem alkalmazhatók a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek (pl. kék, lila, rózsaszín).

e) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.

f) A homlokzatfelújítás csak a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet.

g) Főépületként látszó felületű gerendaház, rönkház nem építhető.

h) Faburkolatú felület, látszó faszerkezet az épületek homlokzatának legfeljebb 50%-án alkalmazható, a g) pont figyelembe vétele mellett.

ia) a telek határain épített kerítésnek saroktelkek esetében a telek sarokpontjától 2-2 m-es távolságig lábazat feletti teljes felületen, áttört kialakítással,

ib) az utcafronti kerítés épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, illetve bármilyen épített kerítésépítményen, amennyiben arra térbeli díszítés kerül, díszítésként hagyományos geometriai forma (pl. gömb, kocka, gúla stb.), illetve történelmi, vallási tárgyú emlék alkalmazható, állatfigurák (pl. oroszlán, sárkány stb.) nem használhatók

j) Előkert nélküli telken elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.

k) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak és az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek (pl.: citromsárga, lila, neon színek stb.) használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

l) Gázkészülék égéstermékének utcai homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületnél és csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással lehetséges, amennyiben az épület oldal- vagy hátsókertre néző homlokzatán nem helyezhető el.

- Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető, kivéve műszaki szükségszerűség, amely esetén az épület homlokzatán takartan - az épülettel szerves egységet képező módon - helyezhető el.

- A középnyomású gázhálózatról ellátott tervezett fejlesztési területeken a földgáz nyomását csökkentő szabályozó berendezéseknek a telepítése a környezetbe illeszkedő módon történhet. A tervezett egyedi szabályozók a gázszolgáltató előírásait figyelembe véve telepíthetők.

- Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, napkollektor, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el.

- Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el.

- Az épületen elhelyezett napkollektor csak tetősíkban vagy az ingatlannal határos közterületről nem látható módon helyezhető el. Kivéve napelemcserép, amely a tető teljes felületén alkalmazható.

- Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg, ebben az esetén az épület közterületről látható homlokzatán és közterületi tetőfelületén csak takartan helyezhető el.

- A közterületeken elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

ta) árusítópavilon a faluképbe illően létesíthető,

tb) a közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával alakíthatók ki.

1. A belterületi településrészek közlekedési célú közterületei az alábbiak szerint alakíthatók ki:

2. ua)Közterületi utak menti területsávok - ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi - zöldfelülettel alakíthatók ki.

3. ub) A közterületi kocsibehajtók számára kiépítésre kerülő vízátereszek min. 40 cm belső átmérővel alakíthatók ki.

4. ba) Amennyiben bármelyik közterületen burkolat bontására kerül sor, a burkolat helyreállítása a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig történhet, kivéve a kiselemes, illetve járdaburkolat esetén.

5. uc) Új közterületi járdák építésénél vagy járdafelújításnál a csatlakozó felületek szintkülönbség nélkül, kapubehajtóban, kereszteződésben akadálymentesen alakíthatók ki.

6. v) A település belterületén fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, jellemzően az e rendelet 4.sz.mellékletében felsorolt honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók, az 1.sz függelékben szereplő növényfajok kizárásával.

17. § Az e rendelet 1. mellékletének b) pontjában meghatározott, a település külterületén a településképi szempontból meghatározó területeken a településkép védelme érdekében építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:

a)Az épületek tájba illően, természetes anyagból, szabadon állóan helyezhetők el.

b)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait követve alakítható

c)Emberi tartózkodásra szolgáló építmények, épületek földszintes kialakítással magastetővel építhetők.

d)Az épületek külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, feltűnő színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem alkalmazhatók.

e)A homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők.

f)A településképi szempontból meghatározó területen jellemzően a 4. mellékletben szereplő településen honos a fás szárú növényfaj vagy növényfajok alkalmazhatók, az e rendelet 1.sz függelékben szereplő növényfajok kizárásával.

g)Tájképvédelmi területen (e rendelet 2.sz.függeléke szerint) új épület építése a tájba illesztés fokozott figyelembevételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.

V.Fejezet - Sajátos építmények elhelyezése és anyaghasználata

12. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok

18. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:

A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni, illetve a kerítésbe kell beépíteni, a közmű üzemeltetők előírásait és a műszaki lehetőségeket figyelembe véve.

1. Házi szélkerék lakóterületen nem helyezhető el.

2. Újonnan kialakításra kerülő lakóterületen villamos energia hálózat vezetékei légkábellel is, új vagy korszerűsítésre kerülő hírközlési hálózat csak földkábellel létesíthető.

3. Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

4. A lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.

5. Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.

6. A fényszennyezés elkerülésének érdekében a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető. A nem közcélú világítást teljesen ki kell kapcsolni, ha nincs arra közvetlen szükség.

13. Felszíni energiaellátási és vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

19. § (1) A település területén a felszíni energiaellátási és a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek:

  • 1. belterületen és a lakóterület határától legalább 150 m távolságra,
  • 2. fokozottan védett természetvédelmi területen (e rendelet 2.sz. függeléke szerint),
  • 3. ökológiai hálózat területén
  • 4. tájképvédelmi területen (e rendelet 2.sz. függeléke szerint).

(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területek:

  • 1. , bővítésével, fejlesztésével,
  • 2. amennyiben belterületen szükséges az elhelyezés, az elsősorban a meglévő toronyépületekben (pl. templomtoronyban, víztornyon)
  • 3. természetvédelem alatt nem álló mezőgazdasági területen (e rendelet 2.sz. függeléke szerint),

történhet.

VI.Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó

településképi követelmények

14. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára, cégérre vonatkozó településképi követelmények

20. § (1) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti Településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

  • 1. Az épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.
  • 2. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.

21. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.

  • 15. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

22. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

  • 1. Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
  • 16. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

23. § (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

  • 1. A település közigazgatási területén reklámhordozó és reklám – a településképvédelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel - az alábbi fokozott védelem alatt álló területeken közterületen és magánterületen sem helyezhető el:
  • 1. műemlék területek és a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet területe;
  • 2. régészeti érdekű területen és a régészeti lelőhely területen;
  • 3. helyi jelentőségű védett érték területén;
  • 4. NATURA 2000 területen, nemzeti park területén, tájvédelmi körzet területén, országos jelentőségű természetvédelmi területen, fokozottan védett természetvédelmi területen, országos ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén;
  • 5. tájképvédelmi területén, egyedi tájérték területén;
  • 6. helyi jelentőségű természetvédelmi területen és védett természeti érték területén.
  • 1. A reklámok közzététele, valamint a reklámhordozók, a reklámhordozót tartó berendezések területi elhelyezése a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) kormányrendeletben foglaltak, valamint jelen rendeletben előírtak betartása mellett történhet.
  • 17. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

24. § (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.

  • 1. Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.
  • 2. Az épületeken, közterületeken és közterületről látható magánterületeken elhelyezhető hirdetések, cégérek elhelyezésével szembeni elvárások:
  • 1. Mérete a közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot nem haladhatja meg.
  • 2. Hirdetési- és más célú berendezést – a saját célú cégér, cégtábla, cégfelirat kivételével – elhelyezni nem lehet.
  • 3. Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
  • 4. Tábla szerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m2-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen tábla szerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m2-nél nagyobb.
  • 5. Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
  • 6. Kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt üzlethelyiségenként legfeljebb egy db, álló, A1-es méretű, kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
  • 7. Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el.
  • 8. Épülethomlokzaton, kerítésen 1,0 m2-t meg nem haladó cég-, címtábla, ill. kulturális rendezvényt (művelődési ház, mozi stb.) hirdető plakát, és arra engedélyezett reklámhordozó felület, gépjármű- és gyalogos forgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.

VII.Fejezet - A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

18. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei

25. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére a polgármester - amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor - szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről, valamint az érintett telek beépítési lehetőségeiről.

(2) Amennyiben az építtető tervet készíttetett a (3) bekezdés szerinti kötelező szakmai konzultáció esetén építtetőnek vagy meghatalmazottjának a tervezett épület, épületbővítés vázlatterveit be kell mutatnia.

  • 1. Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:
  • 1. Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló Kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
  • 2. az épület homlokzati felületképzését és tetőhéjazatát érintő bármely felújítási, homlokzatszínezési, helyreállítási, bővítési, korszerűsítési, bontási vagy az épület jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő egyéb munkálatok végzéséhez;
  • 3. az épület homlokzatán bármilyen hirdető- /reklámberendezés, képzőművészeti alkotás, cég- és címtábla elhelyezéséhez.
  • 4. A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.
  • 5. Lakóépület magastetőtől (25-45 fok) eltérő tetőkialakítása esetén.
  • 6. Lakóterületen az oldalhatáron álló beépítések zártsorúvá történő összeépítése esetén.
  • 7. Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,
  • 8. közterületen vízáteresz építése, átépítése
  • 9. új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

ia) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,

ib) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.

1. A tulajdonos felhívásra szakmai konzultációt köteles lefolytatni abban az esetben, ha:

a) a település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt,

b) az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért annak tulajdonosa, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonos a felszólítást követő 30 napon belül nem távolította el.

1. E rendeletben meghatározott illeszkedési szempontok eldöntésével kapcsolatban kérhető.

19. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai

26. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a konzultációra benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének.

(3) Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell különösen, hogy:

  • 1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
  • 2. teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
  • 3. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak,
  • 4. a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
  • 5. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
  • 6. a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,
  • 7. a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
  • 8. a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
  • 9. meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
  • 10. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

IV.Fejezet A településképi véleményezési eljárás

20. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

27. § Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni az alábbi esetekben:

  • 1. új építmény építési engedélyezési eljárásakor,
  • 2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető;

28. § [1] A Képviselő-testület a véleményét a 27. § felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára. alapozza.

  • 1. A településképi véleményezés szempontjai, a véleményezési eljárás szabályai

29. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 26/A. §-ban foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

(3) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 5. mellékletében foglalt mintának megfelelően, illetve az önkormányzati honlapról letölthető nyomtatványon kell benyújtani.

(4) A kérelemhez -a kérelem benyújtásáig- a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre kell feltölteni, melyhez a kérelmező a Polgármesternek hozzáférést biztosít.

V.Fejezet A településképi bejelentési eljárás

22. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

30. § [2] A Településképi bejelentési eljárást az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor a Képviselő-testület folytatja le.

31. § Településképi bejelentési eljárást a Kormányrendeletben foglaltak megfelelően, valamint meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén kell lefolytatni, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra.

32. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

  • 23. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szabályai

33. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:

  • a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
  • b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
  • c) a b) pont szerinti előírások eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

  • a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
  • b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
  • c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
  • d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

34. § [3] A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a Képviselő-testülethez benyújtott papíralapú vagy elektronikusan megküldött bejelentésre indul. A bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az e rendelet 6. melléklete tartalmazza, illetve az önkormányzati honlapról letölthető. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni, illetve elektronikus bejelentés esetén elektronikus dokumentációt kell csatolni.

VI.Fejezet A településképi kötelezés

24. A településképi kötelezési eljárás szabályai

35. § (1) Az alábbi jogszabálysértések esetén a Polgármester hivatalból, vagy kérelemre végzésben hívja fel az ingatlan tulajdonosának figyelmét:

  • 1. A jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén, a reklámokkal kapcsolatos jogsértések kivételével,
  • 2. A település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt.
  • 3. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, cég-, címtábla, cégér nem került eltávolításra.
  • 1. Az (1) bekezdés szerinti végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogszabálysértés mértékéhez igazodó határidőt kell megállapítani.
  • 2. A Polgármester kötelezési eljárást folytat le az (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően.
  • 3. A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.
  • 25. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

36. § (1) A Polgármester a 35. § (4) bekezdés szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén településkép-védelmi bírságot szab ki.

  • 1. A településkép-védelmi bírság összege egyedi elbírálás alapján szabható ki, amelynek mértéke 50.000,- forinttól, 1.000.000,- forintig terjedhet.
  • 2. A településkép-védelmi bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.
  • 3. A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
  • 1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
  • 2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
  • 3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
  • 4. a jogsértő állapot időtartamát,
  • 5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
  • 6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
  • 7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
  • 26. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja

37. § (1) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

  • 1. A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel történik.

VII.Fejezet - Záró rendelkezések

27. Hatályba léptető rendelkezések

38. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdés kivételével a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet a 37. § (2) bekezdése a kihirdetést követő 15.napon lép hatályba.

  • 28. Hatályon kívül helyező rendelkezések

39. § (1) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Mátraszele Község Önkormányzat Képviselő-testületének Mátraszele Község Településképének védelméről szóló, 12/2017. (XI. 29.) önkormányzati rendelete.

  • 1. Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Mátraszele Község Önkormányzat Képviselő-testületének Helyi védelem alá helyezésről szóló 10/2008. (XI. 11.) önkormányzati rendelete
  • 1. Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Mátraszele Község Önkormányzata Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatáról szóló 15/2006. (IX. 26.) ÖR. számú rendeletének 7. § (4) és (7) bekezdése, 8. § (12) bekezdése, 16. § (4) bekezdése, 27. § (6) bekezdése, 30. § (3) bekezdése, 32. § (2) bekezdése, 35. § (10) bekezdése, 38. § (8) bekezdése, 42. § (1) és (2) bekezdése, 46. § (2)-(9) bekezdése, 47. § (3) bekezdése, 48. § (3) és (4) bekezdése.

1. függelék az 1. melléklethez

Növénytiltó lista

magyar név

tudományos név

aligátorfu (papagáj fű, papagáj levél)

Alternanthera philoxeroides

karolinai tündérhínár

Cabomba caroliniana

közönséges vízijácint

Eichhornia crassipes

cingár (aprólevelű) átokhínár

Elodea nuttallii

hévízi gázló

Hydrocotyle ranunculoides

nagy fodros-átokhínár

Lagarosiphon major

nagy virágú tóalma

Ludwigia grandiflora

sárga tóalma

Ludwigia peploides

strucctoll-süllőhínár

Myriophyllum aquaticum

felemáslevelű süllőhínár

Myriophyllum heterophyllnm

közönséges selyemkóró

Asclepias syriaca

chilei óriáslapu (óriásrebarbara)

Gunnera tinctoria

kaukázusi medvetalp

Heracleum mantegazzianum

perzsa medvetalp

Heracleum persicum

Szosznovszkij -medvetalp

Heracleum sosnowskyi

bíbor nebáncsvirág

Impatiens glandulifera

sárga lápbuzogány

Lysichiton americanus

japán gázlófű

Microstegium vimineum

keserű hamisüröm

Parthenium hysterophorus

rózsás tollborzfű

Pennisetum setaceum

ördögfarok-keserűfű

Persicaria perfoliata (Polygonum perfoliatum)

japán nyílgyökér (kudzu)

Pueraria montana var. lobata (Pueraria lobato)

borfa, tengerparti seprűcserje

Baccharis halimifolia

1. melléklet

A településkép, tájkép - meghatározó területeinek lehatárolása

(A melléklet szövegét a(z) 7-442798.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

2. függelék

Országos ökológiai hálózat, tájképvédelmi- , védett- és fokozottan védett területek

(A melléklet szövegét a(z) 7-442807.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

2. melléklet

Helyi építészeti értékek – helyi egyedi védelem:

(Helyi Építési Szabályzatból átemelt helyi védelem alatt álló építészeti értékek)

- 313/2 hrsz

- Tóvég út:125/1, 268 hrsz

- Dózsa Gy. út: 118/2 hrsz

- Kossuth út: 525, 528, 529, 626, 648, 637, 638, 643 és 706 hrsz

3. melléklet

ÜLTETÉSI ÉS FAPÓTLÁSI SZABÁLYOK

1. Fák kivágása, csonkolása közterületen csak engedéllyel történhet.

2. A kivágott fák pótlásáról egy éven belül gondoskodni kell.

3. A 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fák – a gyümölcsfák kivételével - csak egészségügyi állapot vagy veszélyességük miatt, csak engedéllyel véghatók ki.

4. melléklet

Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke

Lombos fafajok

tudományos (latin) elnevezés

magyar elnevezés

Acer campestre

mezei juhar

Acer platanoides

korai juhar

Acer pseudoplatanus

hegyi juhar, jávorfa

Acer tataricum

tatár juhar, feketegyűrű juhar

Alnus glutinosa (allergén)

enyves éger, mézgás éger, berekfa

Alnus incana

hamvas éger

Betula pendula (allergén)

közönséges nyír, bibircses nyír

Betula pubescens

szőrös nyír, pelyhes nyír

Carpinus betulus

közönséges gyertyán

Cerasus avium (Prunus avium)

vadcseresznye, madárcseresznye

Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb)

sarjmeggy, török meggy

Fagus sylvatica

közönséges bükk

Fraxinus angustifolia ssp. pannonica

magyar kőris

Fraxinus excelsior

magas kőris

Fraxinus ornus

virágos kőris, mannakőris

Juglans regia

közönséges dió

Malus sylvestris

vadalma

Padus avium

zelnicemeggy, májusfa

Populus alba *

fehér nyár, ezüst nyár

Populus canescens *

szürke nyár

Populus nigra *

fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár

Populus tremula

rezgő nyár

Pyrus pyraster

vadkörte, vackor

Quercus cerris

csertölgy, cserfa

Quercus petraea (Q. sessiliflora)

kocsánytalan tölgy

Quercus pubescens

molyhos tölgy

Quercus robur (Q. pedunculata)

kocsányos tölgy, mocsártölgy

Salix alba (allergén)

fehér fűz, ezüst fűz

Salix fragilis

törékeny fűz, csörege fűz

Sorbus aria

lisztes berkenye

Sorbus aucuparia

madárberkenye

Sorbus domestica

házi berkenye, fojtóska

Sorbus torminalis

barkóca berkenye, barkócafa

Tilia cordata (T. parviflora)

kislevelű hárs

Tilia platyphyllos (T. grandifolia)

nagylevelű hárs

Ulmus glabra (U. montana, U. scabra)

hegyi szil

Ulmus laevis

vénic szil, lobogós szil, vénicfa

Ulmus minor (Ulmus campestris)

mezei szil, simalevelű mezei szil

Tűlevelű fajok (fenyők)

tudományos (latin) név

magyar elnevezés

Juniperus communis

közönséges boróka, gyalogfenyő

Lombos cserjék

tudományos (latin) név

magyar elnevezés

Colutea arborescens

pukkanó dudafürt

Cornus mas

húsos som

Cornus sanguinea

veresgyűrű som

Crataegus laevigata (C. oxyacantha)

kétbibés galagonya

Crataegus monogyna

egybibés galagonya

Euonymus europaeus

csíkos kecskerágó

Euonymus verrucosus

bibircses kecskerágó

Frangula alnus (Rhamnus frangula)

kutyabenge

Hippophae rhamnoides

homoktövis

Lonicera xylosteum

ükörke lonc, ükörke

Prunus spinosa

kökény

Rhamnus catharticus

varjútövis (benge)

Ribes uva-crispa

-

Rosa canina

gyepűrózsa

Salix caprea

kecskefűz

Salix cinerea

rekettyefűz, hamvas fűz

Salix purpurea

csigolyafűz

Salix viminalis

kosárkötő fűz

Sambucus nigra

fekete bodza

Sambucus racemosa**

fürtös bodza

Spirea salicifolia

fűzlevelű gyöngyvessző

Staphylea pinnata

mogyorós hólyagfa

Viburnum lantana

ostorménfa

Viburnum opulus

kányabangita

* nem „szöszös”, hím egyedek telepítése javasolt csak

** 500 m felett javasolható a telepítése

Allergén növényfajok telepítése kizárólag külterületen, belterülettől és beépítésre szánt területtől nagy távolságra javasolható.

5. melléklet

A Településképi véleményezés – KÉRELEM

K É R E L E M

1. Az építtető neve, lakcíme:
(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)
….……………………………………………………………………………………………………

2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
MÁTRASZELE…......................................................................................................................................

3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
..................................................................................................................................................................

4. Az ingatlan adatai:
A telek területe: …………………………..
A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása: …………………..……………………………..

5. Az épület bruttó beépített alapterülete:
……………………………….……………………..…………………………………………………..
……………………………………………………………………………………………………………

7. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
……………………………………………………………….. …………………….

8. A kérelemhez csatolt mellékletek:
építészeti-műszaki tervdokumentáció ………. pld
építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ……. db
egyéb szakhatósági állásfoglalás ………. pld
egyéb okirat …………………………………………………………………………………………………
Alulírott építtető kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti építményről településképi véleményt alkotni szíveskedjenek.
Kelt: ................................, ............ év .................... hó …..... nap
.................................................................
aláírás (kérelmező)

6. melléklet

A Településképi bejelentés – KÉRELEM

K É R E L E M

1. Az építtető neve, lakcíme:
(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)
….……………………………………………………………………………………………………

2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
MÁTRASZELE..........................................................................................................................................

3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
...........................................................................................................................................................

4. Az ingatlan adatai:
A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása: …………………..………………………
……………………………………………………………………………………………………………

6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
……………………………………………………………….. ……………………………………

7. A kérelemhez csatolt mellékletek:
építészeti-műszaki tervdokumentáció ………. pld
építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ……. db
egyéb szakhatósági állásfoglalás ………. pld
egyéb okirat…………………………………………………………………………………………….
Alulírott építtető kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti tevékenység településképi bejelentését tudomásul venni szíveskedjenek.
Kelt: ................................, ............ év .................... hó …..... nap
.................................................................
aláírás (kérelmező)


[1] A 28. § a Mátraszele Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (X. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
[2] A 30. § a Mátraszele Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (X. 21.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
[3] A 34. § a Mátraszele Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (X. 21.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.