Tiszavalk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2020. (II. 17.) önkormányzati rendelete

Tiszavalk Község Önkormányzatának 2020. évi költségvetéséről

Hatályos: 2020. 02. 18- 2022. 12. 15

Tiszavalk Község Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott jogalkotói hatáskörében eljárva a 2020. évi költségvetéséről a következőket rendeli el:  


A rendelet hatálya



1.§ A rendelet hatálya a Tiszavalk Községi Önkormányzat Képviselő-testületére és az Önkormányzat költségvetési szervére (Idősek Otthona) terjed ki.


A költségvetés bevételei és kiadásai


2.§ A Képviselő-testület az Önkormányzat 2020. évi költségvetésének

           

  • költségvetési bevételi főösszegét (finanszírozási bevételek nélkül)       86 886 738 Ft-ban
  • költségvetési kiadási főösszegét(finanszírozási kiadások nélkül)         166 637 596 Ft-ban
  • finanszírozási bevételek főösszegét                                                 118 043 208 Ft-ban
  • finanszírozási kiadások főösszegét                                                    38 292 350 Ft-ban
  • bevételi főösszegét                                                                           204 929 946 Ft-ban
  • kiadási főösszegét                                                                             204 929 946 Ft-ban

állapítja meg.



3.§ (1) A 2. § (1) bek. a) pontjában megállapított költségvetési bevételek előirányzat csoportonként és kiemelt előirányzatok szerinti, valamint kötelező, önként vállalt és állami (államigazgatási) feladatok szerinti részletezését e rendelet 2.;2.1.; 2.2.; 2.3.; 2.4.; 2.5.; 2.6.; 2.7.; 3.; 3.1.; 3.2.; 3.3.; 3.4.; 3.5.; 3.6.; 4.; 4.1.; 5.; 6.; 7.;  melléklete tartalmazza.


(2) A 2. § (1) bek. b) pontjában megállapított költségvetési kiadások előirányzat csoportonként és kiemelt előirányzatok szerinti, valamint kötelező, önként vállalt és állami (államigazgatási) feladatok szerinti részletezését e rendelet 8.;8.2.-8.7.; 9.; 10.; 11.; 12.; melléklete tartalmazza.


(3)  A 2. § (1) bek. c) pontjában megállapított finanszírozási bevételek részletezését e rendelet 4. melléklete tartalmazza.


(4)  A 2. § (1) bek. d) pontjában megállapított finanszírozási kiadások részletezését e rendelet 8.1. melléklete tartalmazza.


(5) Az önkormányzati szintű működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat – tájékoztató jelleggel – mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de – a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve – együttesen egyensúlyban a rendelet 1. melléklete tartalmazza.


4.§ (1) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő beruházási kiadási előirányzat feladatonkénti részletezését e rendelet 11.  melléklete tartalmazza.


      (2) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő felújítási kiadási előirányzat feladatonkénti  részletezését e rendelet 12. melléklete tartalmazza.


(3) Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit, kiadásait, valamint az önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásokat elkülönítetten e rendelet 23. melléklete tartalmazza.


5.§ (1) A Képviselő-testület a költségvetési kiadási főösszegen belül

     a) 0 eFt általános tartalékot és

     b) 0 eFt céltartalékot állapít meg.


(2) A céltartalék összege a 14. mellékletben megjelölt célokhoz kapcsolódik


       (3) A tartalékok felhasználásával kapcsolatos hatáskört a Képviselő-testület gyakorolja.



6.§ A költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban a 15. melléklet tartalmazza.


7.§ (1) A működési bevételek növelése érdekében pályázatot kell benyújtani a Belügyminisztérium felé működési támogatás igénylésére..


(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat 2019. évi maradványát a 2020. évi költségvetés feladatai finanszírozásába bevonja. Az intézményi maradvány elszámolás során az Önkormányzatot illeti meg a végleges feladatelmaradási összeg, a meghatározott célra rendelkezésre bocsátott összegek maradványa.


(3) A Képviselő-testület a 2019. évi gazdálkodás intézményi maradványát a gazdálkodási helyzetének ismeretében az intézményétől elvonhatja.


A költségvetés végrehajtásának szabályai


8.§  A költségvetési szervek vezetői, az önkormányzat költségvetése vonatkozásában a polgármester a költségvetés kiemelt előirányzati és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre. A költségvetési szerv vezetője a költségvetés végrehajtása során együttműködik a polgármesterrel.



9.§     (1) A Képviselő-testület – az önkormányzati bevételek növelése érdekében – felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközöket betétként elhelyezze, vagy államilag garantált értékpapírt, vagy „optima”, illetve „prémium” nyílt végű befektetési jegyet, illetve tőkegarantált pénzpiaci befektetési jegyet vásároljon, illetve deviza ügyleteket bonyolítson.


(2) Az önkormányzat, a kötvénykibocsátásból származó bevétel fel nem használt részének   lekötése során realizált hozamokat, kamatokat felhalmozási bevételként számolja el, tekintettel arra, hogy ez a bevétel csak felhalmozási kiadások (felújítás, beruházás, felhalmozási célú pénzeszköz átadás) finanszírozására, valamint felhalmozási hitel kamatának törlesztésére fordítható.


(3) Az önkormányzat felhalmozási bevételként veszi számba az önkormányzati vagyon bérbeadásából származó bérleti díjbevételeket tekintettel arra, hogy azt a bevételt ugyanazon vagyontárgyak felhalmozási és felújítási célú felhasználására fordítja.


10.§ (1) A Költségvetési előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság tekintetében, az önkormányzati előirányzatok kivételével, a költségvetési szervek vezetői teljes jogkörrel rendelkeznek. Az önkormányzati előirányzatok felett kizárólag a Polgármester rendelkezik teljes jogkörrel.

         

          (2) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére a dologi kiadások között eredeti előirányzatként elkülönítetten megtervezett összeg, csak a személyi juttatások egyidejű átcsoportosításával növelhető az irányító szerv engedélyét követően.


          (3) A költségvetési szervek esetén a jutalmazásra kifizethető együttes összeg – beleértve a jutalom előirányzatának felhasználásár is- , nem haladhatja meg az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatára vetítve az 5 %-ot.


          (4) Az intézményen belüli jutalmazás feltételeit (differenciálás szabályait) a költségvetési szerv vezetője határozza meg.


          (5) A nem rendszeres személyi juttatások között kell megtervezni – a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 77.§-ának (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén . a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi ….. törvény …….) bekezdésében meghatározott kereset-kiegészítést, melynek alapja a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2 %-a. Az előirányzat felhasználására az irányító szerv vezetőjével történt egyeztetést követően kerülhet sor.


11.§ (1) A költségvetési szervek a saját működési bevételük eredeti, illetve módosított  előirányzatot meghaladó többletbevétel 50 %-át – a jegyző egyidejű tájékoztatásával – saját hatáskörben felhasználhatják, míg az 50 %-a az önkormányzat bevételét képezi. A saját bevételek felhasználását az irányító szerv vezetőjével engedélyeztetni szükséges.


       (2) A Képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi költségvetési szerv köteles betartani. A kiadási előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.


(3) A költségvetési szervek az államháztartáson kívülről átvett pénzeszközök, valamint a támogatásértékű bevételek eredeti, illetve módosított előirányzatát meghaladó többletbevételeket intézményi hatáskörben felhasználhatják.


(4) A költségvetési szervek által az (1)-(3) bekezdés szerint saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-változtatása, valamint a személyi juttatások előirányzatának év közbeni módosítása során, az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet 36.§-a alapján kell eljárni.


12.§ (1) A feladat elmaradásból származó – kiemelt – kiadási előirányzat megtakarítások felhasználására csak a Képviselő-testület engedélyével kerülhet sor.


     (2) A költségvetési szerveknek a jóváhagyott éves költségvetés alapján, a vonatkozó jogszabályokban, valamint az alapító okiratban meghatározott követelmények és feltételek érvényesítésével kell működniük és gazdálkodniuk a gazdaságosságra, a hatékonyságra és az eredményességre vonatkozó előírások, a gazdálkodási, számviteli szabályok maradéktalan betartása és az ellenőrizhetőség szempontjainak biztosítása mellett.


     (3) A Képviselő-testület felhatalmazza a költségvetési szerveket a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.


     (4) A költségvetési szerveknél a tervezett bevételek elmaradása nem vonja maga után automatikusan a költségvetési támogatás növekedését. Amennyiben a tervezett bevételek nem folynak be, a tervezett kiadási előirányzatok nem teljesíthetőek.


     (5) A költségvetési szervek készpénzt vehetnek fel a házipénztárba. A házipénztárból felvett készpénzelőleggel a készpénz felvevőnek el kell számolnia a költségvetési szerv belső szabályzatában meghatározottak szerint.


13.§ (1) Az Önkormányzat, az Idősek Otthona bevételeinek beszedésekor, kiadásainak teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni.


(2) Az Önkormányzatnál, valamint az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervenél az alábbi jogcímeken teljesíthetők készpénzben kifizetések:

a) a közfoglalkoztatásban résztvevők bére,

b) az egységes rovatrend K47. Intézményi ellátottak pénzbeli juttatásai rovaton elszámolandó kiadások,

c) az egységes rovatrend K31. Készletbeszerzés és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatain elszámolandó kiadások,

d) az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése és K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatain elszámolandó, kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésére irányuló kiadások,

e) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások és K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatain elszámolandó, 1 000 000 forint értéket el nem érő kiadások,

f) a c)-e) pont szerinti kiadásokhoz kapcsolódóan az egységes rovatrend K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó és a K67. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatain elszámolandó kiadások,

g) az a)-f) pont szerinti kiadásokra a foglalkoztatottaknak elszámolási kötelezettséggel adott előlegek,

h) az önkormányzat által az államháztartáson kívüli szervezetek, személyek számára biztosított támogatás kifizetése, abban az esetben, ha a támogatatott szervezet, személy nem rendelkezik hitelintézeti számlával.


14.§.  A költségvetési szervek vezetői felelősek a feladatfinanszírozás alapját képező, finanszírozást 
         megalapozó mutatószámok (létszám, stb) valóságtartalmáért, a támogatások elszámolásához
         szükséges dokumentumok helyességéért. Kötelesek a támogatás igénylésének és
         elszámolásának alapját képező nyilvántartásokat naprakészen vezetni.


Egyéb rendelkezések


15.§ (1) Az államháztartáson kívüli forrás átvételére mind az Önkormányzatnál, mind a
          költségvetési szerveknél csak abban az esetben kerülhet sor, ha

         (a) az átvétel nem jár semmiféle kötelezettséggel,

         (b) az átvétel miatt nem keletkezik az átvevőnél többletkiadás (többletköltség),

         (c) az átvett forrást az átvevő az átadótól függetlenül, önállóan használhatja fel,

         (d) az átvett forrás felhasználása az átvevő feladatainak ellátását szolgálja.


(2) Az államháztartáson kívüli forrás átvételéről 1 000 eFt-ig a Polgármester, illetve az átvétellel érintett költségvetési szervek vezetője, ezen összeg felett minden esetben a Képviselő-testület dönt.


(3) A (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő államháztartáson kívüli forrás átvételéről a Polgármester, illetve az átvétellel érintett költségvetési szerv vezetője feljegyzést készít, míg a Képviselő-testület határozattal dönt. A Képviselő-testületi határozatnak, valamint a feljegyzésnek legalább a következőket kell tartalmazni:

(a) átadó neve, címe,

(b) átadott-átvett forrás tárgyiasult formája, mennyisége, értéke,

(c) az államháztartáson kívüli forrás átadásának-átvételének célja.

(d) az átvevő nyilatkozata, hogy az átvétel megfelel a (1) bekezdés (a)-(d) pontjában leírt feltételeknek.

(e) az átvevő aláírását.


16.§ A közvetett támogatások 2019. évre tervezett összegét e rendelet 22.  melléklete tartalmazza.


17.§  Az önkormányzat saját bevételeit és az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségének bemutatását e rendelet 17. és a 18-20.; 24 mellékletek tartalmazzák.


18.§ A 2020. év várható bevételi és kiadási előirányzatok teljesülésére vonatkozó, önkormányzati szintű előirányzat-felhasználási ütemtervet e rendelet 21. melléklete tartalmazza.


19.§ A többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve e rendelet 16. melléklete tartalmazza.


20.§ Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott, az Önkormányzat Képviselő-testülete részére a zárszámadáshoz csatolandó vagyonkimutatást az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet 30. §-ban meghatározott szerkezetben kell összeállítani, azt tovább nem kell részletezni.


Záró rendelkezés


21.§ Ez a rendelet a kihirdetés követő napon lép hatályba, de rendelkezéseit 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.



                           Dr. Jakab Orsolya                                                   Szabó István

                             jegyző                                                                 polgármester

Mellékletek

Mellékletek