Komlóska Község Önkormányzat Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. Törvény LXV törvény 8.§ (1) és a 16. § (1) bekezdésében, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 Korm. Rendelet 2.§ (1) bekezdésében biztosított felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §.

A szabályzat hatálya és alkalmazása

(1)     A Helyi Építési Szabályzatról (továbbiakban: HÉSZ) szóló jelen rendelet Komlóska község teljes közigazgatási területére vonatkozik.

(2)     A Helyi Építési Szabályzat csak a mellékelt

§  Tsz-2    Szabályozási Terv                              M=1:2000,

§  Tsz-3    Szabályozási Terv                              M=1:4000,

méretarányú tervvel együtt érvényes

(3)     A település területén területet felhasználni, telket, építési telket, építési területet, közpark esetén területet kialakítani, építési tevékenységet folytatni, ilyen célú hatósági engedélyt adni az országos érvényű rendelkezések megtartása, valamint e rendelet és a mellékletét képező Szabályozási Tervnek megfelelően lehet.

2. §

A szabályozás elemei

(1) A terv kötelező és nem kötelező elemeit a Szabályozási terv tartalmazza.

(2)     A Szabályozási Terv (SZT) módosításával járó kötelező erejű szabályozási elemek:

-  szabályozási vonal

-  az övezeti besorolás és az övezet határa

-  építési övezet határa és paraméterei, elő, hátsó és oldalkertek méretei

-  tervezett telekhatár.

(3)     Az (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek – nem kötelező elemek- a további tervezési és építési tevékenység során irányadóként veendők figyelembe. (Tájékoztatás az I. fokú építési hatóság számára.)

(4)     A kötelező erejű elemeket megváltoztatni csak a SZT és a HÉSZ együttes módosításával lehet. A terület-felhasználás megváltoztatása esetén a Szerkezeti Tervet is módosítani kell.

(5) Nem kötelező szabályozási elemek módosítása a rendezési terv módosítása nélkül akkor engedélyezhető, ha a módosítás után az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül.

(6)  Meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás- melyet kötelező szabályozási vonal, területegység határa vagy övezeti határa nem tilt) a rendezési tervet nem kell módosítani de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.

3. §.

Telekalakítás

(1)   Az 1.§. (1) bekezdésben meghatározott területen telekalakítás és építés csak a Szabályozási Tervekben jelölteknek megfelelően, valamint az Építési törvény (Étv.) (1997. évi LXXVIII. törvény), a 253/1997 (XII.20.) Kormány rendelet az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK), a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8) FVM rendelet  hatályos szabályai, valamint a 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet alapján szabad.

(2)   A szabályozási terv a telekhatárok esetében az alábbi megkülönböztetést teszi:

          - meglévő telekhatár,

          - megszüntetendő telekhatár,

          - tervezett telekhatár (ez jellemzően a tömbön belüli telekosztás gerince, vagy a meglévő telekosztás fontos pontjaihoz igazodó új telekhatár) – ezek kötelező szabályozási elemek,

          - javasolt telekhatár (a Szabályozási Terven ez is javasolt telekhatárként jelölt) – irányadó szabályozási elem, az övezetre előírt legkisebb telekterület és minimális telekszélesség, valamint a telekalakítás általános szabályainak betartásával a Rendezési Terv módosítása nélkül szabadon megváltoztatható, elhagyható.

(3)     Építési engedély csak rendezett telekre adható ki. Rendezettnek tekintendő az a telek, melynél a Szabályozási Tervekben előírt telekalakítási eljárást jogerősen lefolytatták és az ingatlan-nyilvántartáson átvezették.

(4)     Építési telek minimális szélessége új építési telek kialakítása esetén:

-         oldalhatáron álló beépítés esetén 18 m (építési övezetek előírásai szerint)

-         szabadonálló beépítés esetén: 22 m.

-         kivéve: az T-2 Szabályozási Terven eltérően jelölt telkek.

(5)     Közterületi kapcsolattal nem rendelkező teleken épületet elhelyezni, erre hatósági engedélyt kiadni nem lehet. A közterületi kapcsolatot telekegyesítéssel, vagy más módon meg kell oldani.

(6)     A Településszerkezeti Tervbe előirányzott területrendezési feladatok érdekében a tervezett közterületeket ki kell alakítani, ezzel együtt végezhetők el a Szabályozási tervben és a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott előírásoknak megfelelő telekalakítások.

(7)     A jelen rendelet II. fejezetének építési övezeti előírásaiban szereplő legkisebb telekméreteket és telekszélességeket minden új telekalakításnál be kell tartani. Ettől eltérni csak a kialakult telekosztású területeken történő további telekalakítás esetében lehet a következők szerint:

-        Telekszélesség legkisebb mérete 14,0 m-re csökkenthető meglévő telkek megosztásakor, ha az övezetben előírt legkisebb telekterületek biztosíthatóak a megosztás után létrejövő telkeknél (ez az építési övezeten belüli legkisebb meglévő telek mérete).

-        Telekosztás esetén az építési hely a szomszédos telkeken jelölt szabályok szerint alakul, telekösszevonás esetén az építési hely is összevonódik.

(8)     Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki, kialakult beépítésnél csak abba az esetben engedélyezhető, ha ez a terület terv szerinti használatát célozza és a közterületi kapcsolat más módon nem biztosítható. (A helyi viszonyokat kényszerűen figyelembe vevő szabályozás, a közterületről jelenleg nem megközelíthető belterületi telkek távlatos használhatósága érdekében.)

(9)     Meglévő telkek a Szabályozási terven feltüntetettől eltérő továbbosztása, vagy összevonása az esetben, ha:

-        háromnál több telket érint, vagy

-        nyeles telek kialakítása válik szükségessé, akkor

a telekalakítási tervben igazolni kell, hogy a telekalakítás az övezetre és a telektömbre jellemző beépítési módot, építészeti megjelenést nem akadályozza. E tervnek /helyszínrajznak/ tartalmaznia kell jelen Szabályozási Terven jelölt építési hely módosulását is, értelemszerűen igazodva az érintett övezetben előírt elő-, oldal-, és hátsókert méretekhez, melyeket meg kell tartani.

(10)   Új, beépítésre szánt, vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő területek esetében az önkormányzat és az építtető közötti településrendezési szerződéskötés keretében kell rendezni utak és közművek létesítésére az érintettek jogát/kötelezettségét.

(11)   A telekalakítás során terepalakítással a kialakult terepviszonyok csak a feltétlenül szükséges és indokolt mértékben változtathatók meg. Tereprendezés csak úgy engedélyezhető, ha azzal szomszédos ingatlanok számára értékcsökkenést nem okoz, az azokon lévő épületek biztonságát nem veszélyezteti s a tereprendezés következtében szomszédos ingatlan terepszintjéhez képest nem tér el. Ha ez nem lehetséges, támfal építendő. Sík terepen (telken belül mérhető szintkülönbség 1 m) terepfeltöltés csak akkor engedélyezhető, ha a telek terepszintje a szomszédos ingatlanoknál mélyebben van és a terület belvízzel veszélyeztetett, és csak a belvízveszély elhárításának mértékéig végezhető.

(12)   A tervezett területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat, - a terv szerinti igénybevétel időpontjáig a vonatkozó rendelkezéseken túl csak a kialakult használat megtartásával, és csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés céljára engedélyezhető.

4. §.

Építés engedélyezése

(1)     Belterületi beépítésre szánt területeken az építési engedély és a használatbavételi engedély kiadásának feltétele a következők biztosítása:

-        építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használata biztosított

-        személy és közszolgálati járművek (mentő, tűzoltó) által megközelíthető

-        rendeltetésszerű használathoz szükséges közművek ( villamosenergia-szolgáltatás, közműves ivóvíz-szolgáltatás, közműves szennyvízelvezetés, a községi csapadékvíz-elvezetés nyílt- vagy fedett árokrendszerű kiépítettsége; illetve zárt csapadékvíz csatorna)

-        azoknál a telkeknél, ahol a keletkező szennyvíz a határértéket meghaladja, annak telken belüli előtisztításáról az építtetőnek gondoskodnia kell, a szükséges műtárgy, vagy műtárgyak számára a területet telken belül biztosítani kell.

-        használat során keletkező nem veszélyes hulladékok elszállításának, vagy ártalommentes elhelyezésének ill. helyi komposztálásának lehetősége biztosítható, a veszélyes hulladék elhelyezése, tárolása stb. a 98/1996 (VII.12.) Korm. Rendelet alapján megoldható.

-        a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépkocsi elhelyezése az OTÉK 42. §-ban előírtak szerint biztosítható.

-        Az építmény

-        Nem befolyásolhatja károsan

·         a föld alatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát

·         a levegő minőségét

-        A zajvédelmi rendeletekben előírt határértékeknél nagyobb zajterhelést nem okozhat

(2)     Külterületen közművesítettség vonatkozásában – a mezőgazdasági terménytárolók kivételével – az építési engedély és a használati mód változásának feltétele a következők biztosítása:

-        közműves villamosenergia-szolgáltatás

-        az illetékes hatóságok által elfogadott egyedi ivóvízellátás

-        az illetékes hatóságok által elfogadott korszerű, zárt szennyvízelhelyezés

-        nyílt árokrendszerű csapadékvíz-elvezetés

-        szennyezett technológiai víz keletkezése esetén a megfelelő előtisztítás és elhelyezés módjának meghatározása

Kiépített csatornahálózat esetén a szennyvizek rákötendők a csatornára.

(3)     Ipari-, gazdasági és állattartó épületek létesítése, bővítése, átalakítása esetén ki kell kérni az illetékes szakhatóságok állásfoglalását a szennyvíztisztítás és a szennyvízelvezetés módjáról. Ezek teljesítése az építési engedély feltétele.

(4)     Mindennemű építés feltétele az építési terület vízrendezése, a csapadékvíz ill. a belvíz elvezetésének megoldása.

(5)     Az egyes terület felhasználási egységekben akkor telepíthetők a kivételesen elhelyezhető funkciók épületei, ha azok az övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetés szerinti külön hatósági előírásoknak megfelelnek, valamint ha a használatukból eredő sajátos hatások (forgalom, zaj, anyagszállítás, emisszió) nem korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

(6)     A beépítésre szánt területeken az építési paraméterek egyedi meghatározásakor a „K” - kialakult állapot”-tal jelölt előírások esetében a környező azonos terület felhasználású területek telkeinek és épületeinek elhelyezését, kialakítását, műszaki jellemzőit kell figyelembe venni.

(7)     Meglévő épületen csak akkor engedélyezhető építési tevékenység, továbbá az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően épített építmények csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, ha jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelnek, illetve az építési tevékenységgel az előírások teljesíthetők.

(8)     Komlóska területén az esetlegesen létesítendő üzemanyagtöltő állomás telepítéséhez szükséges hatástanulmánynak építészeti, városképi vizsgálatot, látványtervet is kell tartalmaznia.

(9)     Közút területén lévő nyílt vízelvezető árok lefedése, azon áthajtó létesítése csak az építési engedélyhez mellékelt közútkezelői hozzájárulás alapján lehetséges. /37/2007. ÖTM. rendelet 28.§ ea) pontja/

(10)   Régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek esetében a mezőgazdasági művelés kivételével minden földmunkával járó, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó tevékenység (pl. építkezés, stb.) engedélyezésébe be kell vonni a Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalát. Ezen kötelezettség minden esetben a tulajdonost illetve az építtetőt terheli.

(11)   Fentiektől eltérően építés a Szabályozási tervvel nem egyező terület felhasználás esetén akkor is engedélyezhető, ha:

-          Az építés a legszükségesebb (élet, vagyon, vagy közbiztonság, esetleg egészségügyi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul

5. §

Építmények elhelyezése

(1)     Közterületen és közhasználat céljára átadott területen csak a közparkok (Kp) és a közlekedési területek előírásaiban engedélyezett építmények, köztárgyak, idegenforgalmi és információs tájékoztató táblák, építmények helyezhetők el hatósági építési engedély alapján.

(2)     Valamennyi építési övezetben illetőleg övezetben elhelyezhetők:

-          nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,

-          a köztárgyak,

-           a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak,

-          a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények,

-          a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

-          a megújuló energiaforrások műtárgyai a külön jogszabályok keretei között.

(3)     A településen hulladék lerakó (kommunális, veszélyes) nem helyezhető el.

(4)     Közterületen és közhasználat céljára átadott területen rendezvények esetén meghatározott ideig kivételesen elhelyezhetők a rendezvények célját szolgáló építmények.      Ezeknek az építményeknek az állandó fennmaradására, funkciójára vonatkozóan semmiféle hatósági engedély nem adható ki. Kivétel a Ruszin szabadidőpark és a Pasika rét, a sípálya, ott a rendeltetésszerű használatot biztosító építmények elhelyezhetők.

(5)     Az előkert legkisebb mélységét a szabályozási terv állapítja meg, ennek hiányában a kialakult állapotnak megfelelő vagy 5,0 m.

(6)     Az 5,0 m-esnél nagyobb előkertben az 5,0 m-es vonalig:

-        kerti építmény közül csak a terepszintnél 0,5 m-nél magasabbra nem kiemelkedő lefedés nélküli terasz, az előkertben:

-        közmű-becsatlakozás építménye

-        kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el.

(7)     Az 5,0 m-nél kisebb előkertben csak:

-        közmű becsatlakozás építménye

-        kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el.

(8)     Az oldalkert nem lehet kisebb:

a) szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén 3 méternél, vagy a megengedett építménymagasság felénél,

b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén:

- a jelenleg is beépített, kialakult telkeknél:4 méternél, vagy a megengedett tűzvédelmi távolságnál.

- a tervezett új telekosztásoknál 4,5 méternél, illetve az övezetben megengedett épületmagasságnál.

(9)     A saroktelek elő- és oldalkertnek nem minősülő részén a hátsókertre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(10)     A hátsókert legkisebb mélysége 6,0 m. Egyéb esetben a szabályozási tervben rögzítettek az irányadók. Az egyes telkekre vonatkozó elő-, oldal-, hátsókert méreteket a Szabályozási Terv tartalmazza, az építési helyeket jelöli.

Zöldfelületek

(11)   Az építési övezetre meghatározott minimális zöldfelületet lehetőleg háromszintes növényállomány (fakorona-, cserje- és gyepszint) telepítésével kell létesíteni úgy, hogy a telek be nem épített minden 100 m2-ére legalább egy nagy lombkoronát nevelő lombos fát kell telepíteni. 

(12)   A zöldfelületek kialakításánál a telepítésre kerülő fajokat úgy kell megválasztani, hogy a felhasznált fás szárú növények legalább 50 %-a honos fajokból vagy azok termesztett fajtáiból kerüljenek ki.

(14)   A tervezett parkolók csak fásított kialakításúak lehetnek, 4 parkoló-állás után 1 lombos, előnevelt fa telepítése kötelező.

Kerítés

(15)   A telek határvonalain - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - kerítés létesíthető.

(16)   A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha azt a felek a telek hátsó határvonalán közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak.

(17)   A kerítés kapuja a közterületre (kifelé) nem nyílhat.

(18)   Tömör kerítés csak legfeljebb 2 m magassággal létesíthető.

(19)   Kerítés létesítése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani.

(20)   Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) a kerítést azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik.

II. FEJEZET

6. §.

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

(1)   Komlóska község igazgatási területét építési szempontból 

- beépítésre szánt (min. beépítettség 10%),

- beépítésre nem szánt területbe (max. beépítettség 5%)

kell sorolni.

(2)         Beépítésre szánt területek:

(3)          Komlóska területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolhatók.

III. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

7. §.

Lakóterületek – falusias lakóterület építési övezetei

(1)     Falusias lakóterületen belűl a Szabályozási Terv Lf, Lfcs jellel szabályozott területfelhasználási egységeket különböztet meg.

Lakóterületek – falusias lakóterület

Lf

(1)       A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú, a helyi építési örökség szerint max. 8 méter széles utcai homlokvonallal és utcai kontyolt nyeregtetővel (melynek dőlésszöge 35-38° közötti) rendelkező lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. Ettől eltérően, ott ahol a településkép védelem szempontjai nem sérülnek, ott bizonyos kötöttségek megtartásával nem kötelező a magastetős tömegalakítás, zöldtető esetén lapostetős épület is engedélyezhető.

Ilyen tömegalakítás nem engedélyezhető a szabályozási tervlapokon jelölt helyi értékvédelmi területeken.

 (2)      A falusias lakóterületen elhelyezhető:

1. lakóépület,

2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

4. szálláshely szolgáltató épület,

5. kézműipari építmény,

6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

7. sportépítmény,

(3)     A falusias lakóterületen belül a Szabályozási Terv határozza meg:

-          a beépítés módját,

-          a legnagyobb beépíthető terület mértékét,

-          a legnagyobb építménymagasságot,

-          a legkisebb telekméretet.

(4)       A szabályozási terv Mk jelöléssel kertként művelhető beépítésre nem szánt területeket jelöl a terepviszonyok, a közterületi megközelítés hiánya, a mély fekvés vagy a kialakult használat rögzítése miatt.

Lakóterületek – falusias lakóterület - keresztcsűrös

Lfcs

(5)       A jellemzően oldalhatáron álló beépítés hagyományos eleme a keresztcsűr, melyet célszerű újraéleszteni az udvart a kerttől elválasztó zártsorú épületként, bízva a falusias gazdálkodás visszatértében.

- Keresztcsűrök a szabályozási terven az adott telekre jelölt építési hely 10 m széles építési sávján belül helyezhetők el mindkét telekhatáron nyílás nélküli tűzfalak kialakítása kötelező.

Ha az építési hely engedi, azon belűl az épület szabadon elhelyezhető.

- Biztosítani kell a telken belül képződő csapadékvíz átvezetését a keresztcsűrön belül.

(6)       Szabadonálló beépítés esetén, ha kötelező építési vonal nincs előírva az épület az építési helyen belül szabadon elhelyezhető.

8. §.

Gazdasági területek

Komlóska község településrendezési terve a gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató: Gksz,

Területet jelöl a gazdasági területek közül.

Gazdasági  kereskedelmi szolgáltató területek

Gksz

(1)     A  terület a Szabályozási Terven Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység.

(2)     A gazdasági,  kereskedelmi,  szolgáltató terület  elsősorban nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(3)     A gazdasági,  kereskedelmi,  szolgáltató területen elhelyezhető:

-          mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

-          a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

-          igazgatási, egyéb irodaépület,

-          sportépítmény.

(4)       A Gksz terülten belül a létesítendő funkció számára az előírt személygépkocsi parkolóterületet a telken belül biztosítani kell.

(5)       A telken belüli 30%-os zöldterületi fedettség biztosítandó.

(6)       A Gksz területen belül a Szabályozási Terv határozza meg:

-          a beépítés módját,

-          a legnagyobb beépíthető terület mértékét,

-          a legnagyobb építménymagasságot,

-          a legkisebb telekméretet.

9.§

Különleges területek

Komlóska község településrendezési terve a különleges területek között az alábbi területeket különbözteti meg: temető, ifjúsági tábor, vállalkozási, vízmű (közüzemi szolgáltató), sport, sípálya és tartalék terület.

9/A.§

Temető

(1)     A terület (a jelölt bővítéssel) a Szabályozási Terven Kte jellel és Temető felírással szabályozott területfelhasználási egység.

(2)     A templom és a templomkert a temetővel természetes egységet alkot. A Templom és a feszület helyi védelem alatt áll.

(3)     A temetőkről szóló 1999. évi XLIII. Törvény illetve a végrehajtásáról rendelkező 145/1999.(X.1.) Kormány rendelet alapján a bővítés során:

- szükséges a megfelelő megközelítési út, ravatalozó, ideiglenes tároló az elhunyt tárolására, vízvételi hely, illemhely,

- a ravatalozó megközelítésénél biztosítani kell az akadálymentes használatot, valamint az illemhelyet is úgy kell kialakítani, hogy mozgáskorlátozott illetve kerekes széket használó személy is igénybe vehesse,

- a sírgondozáshoz a vízvételi helyeket 150 m-enként kell biztosítani,

- a temetőt be kell keríteni és gondoskodni kell a hulladék tárolásáról és annak elszállításáról is.

(4)       Az K (temető) területen belül a Szabályozási Terv határozza meg:

-          a beépítés módját,

-          a legnagyobb beépíthető terület mértékét,

-          a legnagyobb építménymagasságot,

-          a legkisebb telekméretet.

9/B.§

Ifjúsági tábor

(1)     A terület a Szabályozási Terven (M=1:4000-es) Kit jellel szabályozott területfelhasználási egység.

(2)     A területen az oktatást, üdülést, sportot szolgáló épületeken kívül a terület fenntartásához szükséges gazdasági épületek illetve a tulajdonos és/vagy a személyzet számára lakóépület helyezhető el.

(3)     Az Kit (ifjúsági tábor) területen belül a Szabályozási Terv határozza meg:

-          a beépítés módját,

-          a legnagyobb beépíthető terület mértékét,

-          a legnagyobb építménymagasságot,

-          a legkisebb telekméretet.

9/C.§

Vízmű (közüzemi szolgáltató terület)

(4)     A terület a Szabályozási Terven Kvi jellel és (vízmű) felírással szabályozott terület-felhasználási egység.

(5)     A terület a közigazgatási határ mellett van, a tervezett új út mellett. Ebből adódóan mind a településsel, mind a külvilággal jók lesznek a forgalmi kapcsolatai, ezért a vízművek szokásos funkciói mellett a településüzemeltetés más épületei és építményei is elhelyezhetőek a területen az épületek tervezésénél és megvalósítása során a tájképvédelmi szempontokat kiemelten kell figyelembe venni elsősorban a tömegképzés, a tetőforma, a színezés vonatkozásában.

(6)     Az Kvi (vízmű) területen belül a Szabályozási Terv (M=1:4000-es) határozza meg:

-          a beépítés módját,

-          a legnagyobb beépíthető terület mértékét,

-          a legnagyobb építménymagasságot,

-          a legkisebb telekméretet.

9/D.§

Sportterület

(7)     A terület a Szabályozási Terven Ksp jellel és (sportterület) felírással szabályozott terület-felhasználási egység. (meglévő labdarugó pálya)

9/E.§

Sípálya

(8)     A terület a Szabályozási Terven Ksí jellel és (sípálya) felírással szabályozott terület-felhasználási egység. A terven jelölt felvonó kötélpályával egy működési egységet képez, (utóbbi egyben a Pusztavár építésekor anyagszállítást is szolgálhat).

(9)     A sípálya használatakor a keresztező erdészeti út lezárását biztosítani kell az erdészetnél szokásos útzáró sorompók és őrbódé kiépítésével.

IV. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

10. §

Közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület

Köa.

(1)     A terület a Szabályozási Terven Köa jellel szabályozott terület-felhasználási egység.

A terv a közlekedési területen belül az alábbiakat különbözteti meg:

          Köa/1- országos mellékút,- települési főút,

          Köa/2- települési gyűjtőút,

          Köa/3- települési mellékút,

          Köa/4- gyalogút, sétány,

          Köa/5- kiemelt (szerkezet alakító) külterületi út.

(2)     A közutak, közterületek szélességét a Szabályozási Terv jelöli.

(3)       A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

-          közlekedési építmények,

-          kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

-          igazgatási épület,

-          a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

11. §.

Zöldterület, Közpark

Kp

(1)     A  terület a Szabályozási Terven Kp jellel szabályozott területfelhasználási egység.

(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(4)  A zöldterületen elhelyezhető:

-          a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),

-          vendéglátó épület,

-          a terület fenntartásához szükséges épület.

(5) A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el és az építménymagasság legfeljebb 4,5 m. lehet.

(6) Közpark területének legalább 60%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, vagy fenntartani.

(7) Közpark területén csak áttört kerítés vagy élő sövény létesíthető.

12. §.

Erdőterület

E

(1)     A  terület a Szabályozási Terven E jellel szabályozott terület-felhasználási egység.

(2)     A tervezett erdők területén a mezőgazdasági használat az erdősítésig korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők.

(3)     Védelmi rendeltetésű erdőterület övezeteiben épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32.§-a szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

(4)     A védelmi rendeltetésű erdőterület alövezetében elhelyezhetők az OTÉK 32§ (4) bekezdés szerinti építmények, továbbá a szabadidő eltöltését, a turizmust, a pihenést, a testedzést szolgáló, de épületnek nem minősülő építmények is.

13. §.

Mezőgazdasági terület

(1)     A mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, továbbá tájképi, környezetvédelmi, ökológiai érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

a)    mezőgazdasági  kertes terület (Mk),

b)    mezőgazdasági általános terület (Má).

(2)     Mezőgazdasági területen erdő létesíthető, de az erdőterületre vonatkozó szabályozás csak akkor alkalmazható, ha a rendezési terv módosításával az erdő erdőterület terület-felhasználási egységbe kerül.

13/A. §

Mezőgazdasági kertes terület

Mk

(1)     A  terület a Szabályozási Terven Mk jellel szabályozott terület-felhasználási egység.

(2)       Komlóska területén belül a sajátos körülmények között kialakult mezőgazdasági kertes területek zártkertek.

-          Hagyományos zártkerti területek: - Mk,

13/B. §

Általános mezőgazdasági terület - szántó

Má

(3)     A  terület a Szabályozási Terven Má jellelés (szántó) felírással szabályozott terület-felhasználási egység.

13/D. §

Általános mezőgazdasági terület - rét, legelő, gyep,

Má

(4)     A  terület a Szabályozási Terven Má jellelés (rét, legelő, gyep) felírással szabályozott terület-felhasználási egység.

14.§

Vízgazdálkodási területek

V.

(1)     A terület a Szabályozási Terven V jellel szabályozott terület-felhasználási egység.

(2) Beépítésre szánt területen belül a vízgazdálkodási területek védő- (kezelő) távolsága 6 méter.

(3) Beépítésre nem szánt területen a vízgazdálkodási területek védő- (kezelő) távolsága 15 méter.

15.§

Művi értékvédelem

Műemlékvédelem, régészet

(1) Komlóska területén nyilvántartott műemlékek a Szabályozási terven  M   jellel jelölt épületek:

            Komlóska – Pusztavár (Darnó dűlő, külterület, törzsszám: 1310)

            Komlóska – Rákóczi u. 52. szám alatti lakóház (hrsz: 195, törzsszám: 1311)

            Komlóska – Ságvári u. 8. szám alatti népi épület és csűr (hrsz: 372, törzsszám: 10123)

Ezek közül a 10123 törzsszámon nyilvántartott népi épület és csűr már az enyészet áldozata lett.

(2) A műemléki területeket a Szabályozási terv piros színű – M – jellel jelöli.

(3) Komlóska területén a nyilvántartott régészeti lelőhelyek:

            Komlóska – Darnó (azonosító:16348) A Pap-Darnói hegytől ÉK-re, a Barát-réttől D-re található premontrei kolostor országosan védett régészeti lelőhely, hrsz-a: 0126/2.

            Komlóska – Pusztavár (azonosító: 1451) A Komlóska 0159 hrsz-ú és Erdőhorváti 0341 hrsz-ú ingatlanokon fekvő várrom „ex lege” védett, nyilvántartott régészeti lelőhely és védett műemlék (törzsszáma: 1310).

(4) Régészeti érdekű terület: a 0111 és a 0112/2 hrsz-ú területeket régészeti érdekű területekként határozhatjuk meg. E területeken ezidáig nem került elő régészeti lelet vagy lelőhely, de a későbbi belterületbe vonás, építkezések során ennek lehetőségét nem zárhatjuk ki. E helyszínek földmunkáinak végzése során fokozott figyelemmel kell lenni a régészeti leletek előkerülésére.

16.§

Művi értékvédelem

Helyi védelem

(1) Komlóska területén belül a helyi védelem alá tartozó épületek a Szabályozási terven   HV    jellel jelölt épületek, építmények. Ezek tételes felsorolását a védettség indoklásával a HÉSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

V. FEJEZET

17. §.

Záró rendelkezések

(1)               E rendelet kihirdetése napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg hatályát veszti Komlóska Község Önkormányzat Képviselő testületének jelenleg érvényben lévő 2/2010 (04. 01.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról.

(2)               E rendelet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43. § (1) bek. b) pontja szerint legkorábban a (2) bekezdés szerinti közlését követő napon, de leghamarabb az elfogadástól számított 15. napon lép hatályba és ezzel egyidejűleg Komlóska Községi Önkormányzat képviselő-testületének ez irányú rendelete hatályát veszti.

                      Köteles László                                                                     dr. Stumpf Enikő

                        polgármester                                                                         jegyző