Tiszatardos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013. (VI. 18.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2013. 06. 19

Tiszatardos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013. (VI. 18.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2013.06.19.

Tiszatardos község Önkormányzatának Képviselőtestülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény 3. § 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya Tiszatardos Község Önkormányzata (a továbbiakban önkormányzat) vagyonára terjed ki.

2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Tiszatardos Község Képviselőtestülete.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a képviselőtestület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a Tarcali Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(3) A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselőtestületet Tiszatardos község polgármestere képviseli.

(2) A képviselőtestület kizárólagosan jogosult az egyszázezer forint összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.

(3) A képviselőtestület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

a. A képviselőtestület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírására;
b. A képviselőtestület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása;
c. Az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása;
d. Az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása;
e. Településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése;
f. Közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában;
g. Az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése;
h. Szerződéskötés a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására;
i. Egyszázezer forint összeghatárt nem meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy év időtartamon belüli részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.

4. § A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a képviselőtestületnek a rendelet 4. § (3) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységről.

I. Fejezet

A törzsvagyonra vonatkozó rendelkezések

6. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartoznak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemek, valamint a kizárólagos önkormányzati tulajdont képező nemzeti vagyonelemek (1. melléklet)

7. § (1) A forgalomképtelennek, továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősülő, a rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek a rendelet 2. mellékletében vannak felsorolva.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a Képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

8. § A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során.

II. Fejezet

A vagyonkezelés szabályai

9. § A Képviselőtestület egyedileg határozatban állapítja meg azokat a vagyonelemeket, amelyekre önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódóan vagyonkezelői jog létesíthető és kijelöli a vagyonkezelőket.

10. § (1) A vagyonkezelői jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Tv. 3. § (1) bekezdés 19. b.) pontjának ba), bc), bd) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértéke a tárgyévi költségvetés vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos, önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének legalább 0,5 %-a.

(2) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3. § (1) bekezdés 19. b.) pontjának bb) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.

11. § (1) A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladata kapcsán a képviselőtestület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.

12. § A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.

13. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzati jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.

(2) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselőtestület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

III. Fejezet

A hasznosítás szabályai

14. § (1) A nettó 5 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés (a továbbiakban: pályázat) útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselőtestület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:

a./ vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b./ forgalmi értékének megjelölése,
c./ a hasznosítás módja,
d./ a pályázati feltételek meghatározása.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, ha törvény vagy a képviselőtestületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat weblapján.

15. § A 14. § (1) bekezdése foglalt versenyeztetést a rendelet 4. melléklete szerinti Pályázati Szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.

IV. Fejezet

A vagyon átruházásának szabályai

16. § A rendelet hatálya alá tartozó korlátozottan forgalomképes, valamint üzleti vagyonelemeket a képviselőtestület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:

a./ a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén a helyrajzi számának megjelölése,
b./ a forgalmi értékének megjelölése,
c./ az átruházás módja,
d./ pályázat esetén a versenyeztetésre bocsátás szándékának kinyilvánítása,
- csere esetén a csere célja, csereügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyontárgyak megjelölése, forgalmi értéke.

17. § (1) A nettó 5 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemeket – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó értékű vagyonelem, ha jogszabály másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni a település honlapján.

18. § Településrendezési terv végrehajtását célzó, nem önálló ingatlanként nyilvántartott földrészlet értékesítése, vagy cseréje esetén meghirdetés nélkül kell a szerződést megkötni, a forgalmi érték vagy a számviteli nyilvántartás szerinti érték megjelölésével.

V. Fejezet

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

19. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) A vagyontárggyal való rendelkezéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a.) értékpapír, részesedés, üzletrész esetén az értékesítési döntés meghozatalának napján irányadó forgalmi érték alapján,
b.) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítvány, illetve ingatlanforgalmi szakértői vélemény alapján.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
VI. Fejezet

A vagyonszerzés szabályai

20. § (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármester javaslata alapján a képviselőtestület dönt.

(2) A vagyongyarapításról a képviselőtestület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:

a./ a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén a helyrajzi számának megjelölése,
b./ forgalmi értékének megjelölése,
c./ a szerzés módja,
d./ az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,
e./ az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.
(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.
(4) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.

21. § Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatába, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a képviselőtestület a polgármester javaslata alapján hoz döntést.

VII. Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.

23. § (1) E rendelet hatályba lépésének napján hatályát vesztik az önkormányzat saját vagyonáról való rendelkezési joggyakorlatának szabályozásáról szóló 12/1994. (IX.20.), valamint azt módosító 3/1997.(IV.16.) önkormányzati rendeletek.

1. melléklet

I.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó önkormányzati tulajdonban álló társasági részesedés

Társaság neve

Tiszatardos Község Önkormányzata
tulajdoni részesedése


Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft.


100.000,- Ft


BORSODVÍZ ZRT.


13.810.00,- Ft

II.
Önkormányzati tulajdonú forgalomképtelen utak

Helyrajzi szám

Típusa

Megnevezés

Elhelyezkedése

Terület (m2)

17

közút

névtelen

belterület

5636

30

lakó út

Kölcsey

belterület

4397

73

lakó út

Kölcsey

belterület

3710

100

lakó út

Temető

belterület

496

120

lakó út

Petőfi

belterület

1087

132

lakó út

Petőfi

belterület

1975

144

lakó út

Posta

belterület

1298

164/2

lakó út

Kossuth

belterület

605

164/3

lakó út

Kossuth

belterület

1614

219

földút

névtelen

belterület

1683

248/1

lakó út

Bocskai

belterület

2990

261

lakó út

Arany

belterület

2587

262

lakó út

Arany

belterület

3296

282/1

lakó út

Rév

belterület

3225

019

lakó út

Ady

Külterület

5034

020

földút

Külterület

3446

026

földút

Külterület

9935

036/2

földút

Külterület

245

043

földút

Külterület

3823

045

földút

Külterület

7110

III.
Önkormányzati tulajdonú forgalomképtelen vizek, vízi létesítmények

Helyrajzi szám

Típusa

Megnevezés

Elhelyezkedése

Terület (m2)

72/2

vízelvezető árok

belterület

183

84/2

vízelvezető árok

belterület

266

87/2

vízelvezető árok

belterület

332

IV. Önkormányzati tulajdonú forgalomképtelen parkok

Helyrajzi szám

Típusa

Megnevezés

Elhelyezkedése

Terület (m2)

2

Emlékpark

Hősi emlékmű

Belterület

520

2. melléklet

Önkormányzati tulajdonú korlátozottan forgalomképes ingatlanok

Helyrajzi szám

Típusa

Megnevezés

Elhelyezkedése

Terület (m2)


47


általános iskola


belterület


1726


54


művelődési központ


belterület


2964


101


temető


Öreg temető


belterület


4122


139


Önkormányzati Hivatal


Községháza


belterület


390


032


Révház


külterület


100


062


Temető


Új temető


külterület


17741

3. melléklet

Önkormányzati tulajdonú üzleti vagyonelemek

Helyrajzi szám

Típusa

Megnevezés

Elhelyezkedése

Terület (m2)

9/1

kivett

beépítetlen terület

belterület

5732

19

kivett

beépítetlen terület

belterület

1584

48

kivett

beépítetlen terület

belterület

2319

52

kivett

lakóház, udvar

belterület

2356

69

kivett

beépítetlen terület

belterület

1420

85

termőföld

rét

belterület

29666

88

kivett

beépítetlen terület

belterület

2218

91

kivett

beépítetlen terület

belterület

491

97/1

termőföld

gyep

belterület

4024

104

kivett

beépítetlen terület

belterület

381

126

kivett

lakóház, udvar

belterület

701

140

kivett

lakóház, udvar

belterület

410

145

kivett

beépítetlen terület

belterület

547

227

kivett

beépítetlen terület

belterület

1412

228

kivett

beépítetlen terület

belterület

1409

229

kivett

beépítetlen terület

belterület

1410

230

kivett

beépítetlen terület

belterület

1397

231

kivett

beépítetlen terület

belterület

1410

233

kivett

beépítetlen terület

belterület

1410

234

kivett

beépítetlen terület

belterület

1406

245/1

kivett

beépítetlen terület

belterület

1489

245/2

kivett

beépítetlen terület

belterület

1489

263

kivett

beépítetlen terület

belterület

1648

4. melléklet

PÁLYÁZATI SZABÁLYZAT

I.

Általános rendelkezések
A Pályázati Szabályzat rendelkezéseit a rendelet 14. § (1) és 17. § (1) bekezdésében foglalt esetekben kell alkalmazni. A szabályzat a pályázat lebonyolítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
A pályázatok tartása során biztosítani kell a résztvevők esélyegyenlőségét.
A pályázati hirdetményt közzé kell tenni az önkormányzat weblapján, valamint kifüggesztéssel az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint legalább egy megyei napilapban, az ajánlatok beadásának napja előtt legalább 30 nappal.
A pályázati hirdetmény első megjelenéséig el kell készíteni a pályázati dokumentációt, melyet az érdeklődők rendelkezésére kell bocsátani. A dokumentáció árát az előállításának közvetlen költségeivel arányos összegben kell megállapítani. A pályázati dokumentációt az érdeklődőknek az ajánlatok beadása határidejének lejártáig biztosítani kell.
Pályázni két fordulóban lehet, az első fordulóban a pályázók zárt borítékban tehetnek ajánlatot. A pályázatok borítékbontása nyilvános.
A pályázati ajánlatot a Polgármesteri Hivatalra nézve irányadó munkaidőben, a pályázati hirdetményben megjelölt időpontig lehet benyújtani. A személyesen beadott pályázatokról átvételi elismervényt kell adni a beérkezéskor.

II.

A pályázati hirdetmény kötelező tartalma
A pályázati hirdetménynek az alábbi tájékoztatásokat kell tartalmaznia:
1./ a kiíró nevét és pontos címét,
2./ a pályázat tárgyát képező vagyonelem megnevezését, ingatlan esetén pontos közigazgatási címét és helyrajzi számát,
3./ a pályázat célját,
4./ a pályázat nyertesével kötendő szerződés-típus megjelölését,
5./ tájékoztatást a bánatpénz befizetéséről, annak határidejéről,
6./ a pályázati ajánlatok beadásának helyét és határidejét,
7./ a pályázati dokumentáció átvételének helyét és feltételeit,
8./ a további információkkal szolgáló személy nevét, elérhetőségét,
9./ tájékoztatást a megtekintés lehetőségéről,
10./ tájékoztatást arról, hogy a pályázat nyertesének a szerződéskötést megelőzően természetes személy esetén igazolni kell a személyazonosságát, meg kell adni adóazonosító jelét; nem természetes személy esetén igazolnia kell, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv.3. § (1) bekezdésében foglaltak alapján átlátható szervezet, mert ennek hiányában az önkormányzattal nem köthet szerződést.

III.

A pályázati dokumentáció tartalma
Pályázat tartása esetén kötelező dokumentációt készíteni. A dokumentációt a Közös Önkormányzati HIvatal készíti elő, aláírására a polgármester jogosult.
A dokumentációnak kötelezően tartalmaznia kell:
1./ A pályázat tartását elrendelő önkormányzati határozat számát.
2./ Minden olyan adatot, amelyet a hirdetmény tartalmaz.
3./ Az ajánlattétel részletes feltételeit.
4./ Ha a pályázaton való részvétel biztosíték adásához kötött, az erről szóló részletes tájékoztatást.
5./ Az ajánlat megtételéhez szükséges információkat, ha a pályázat tárgyát képező vagyonelem ingatlan, az ingatlan-nyilvántartási adatokat, a műszaki állapotra, a közművesítettségre, beépítetlen terület esetén a beépítés feltételire vonatkozó tájékoztatásokat.
6./ Építési telek, illetve beépíthető ingatlan esetén tájékoztatást arról, hogy a pályázat kiírója csak a településrendezési tervekben előírtak szerinti beépíthetőségért vállal szavatosságot.
7./ A pályázatok elbírálásának szempontjait és részletes tájékoztatást az elbírálás módjáról.
8./ A szerződéskötési feltételeket, vagy a szerződéstervezetet.

IV.

A pályázat első fordulója
Az ajánlatokat nyilvánosan, az ajánlattételi határidő lejártától számítandó legkésőbb nyolc munkanapon belül kell felbontani, erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
Az ajánlatok beadására rendelkezésre álló határidőn túl benyújtott ajánlatokat, mint érvénytelent el kell utasítani.
Az ajánlatokat a felbontástól számított legkésőbb 30 napon belül a Képviselőtestület véleményezi. A véleményezés alapján a polgármester elutasítja azokat az ajánlatokat, amelyek a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek maradéktalanul nem felelnek meg, ezért elbírálásra alkalmatlanok.

V.

A pályázat második fordulója
Az első fordulóban elbírálásra alkalmasnak minősített ajánlatok benyújtóitól a polgármester bekéri az alábbiakat:
1.) a pályázati dokumentációban előírt összegű bánatpénz befizetése,
2.) a pályázati dokumentációban előírt egyéb nyilatkozatok, fedezetigazolás,
3.) nyilatkozat az ajánlat-érvényességi idő fenntartásáról.
A pályázat második fordulójában tárgyalás tartható, melynek során az ajánlattevőkkel a kiíró részéről eljáró személyek konzultációt folytatnak az ajánlatok szakmai és gazdasági feltételiről. Ezt követően az ajánlattevők lezárt borítékban ajánlatukat módosíthatják, kizárólag a kiíró részére kedvezőbb feltételeket eredményező tartalommal. Ezt követően az ajánlatmódosításokat ki kell bontani, tartalmukat ismertetni kell. A tárgyalásról jegyzőkönyv készül.
A szerződés odaítéléséről a képviselőtestület hoz döntést. Szerződést kötni az összességében legelőnyösebb, érvényes ajánlatot tett pályázóval lehet. A képviselőtestület dönt arról, hogy a pályázat második helyezettjével megköthető-e a szerződés, ha az első helyezettel a szerződés nem jönne létre.
A tulajdonosi döntést követően 8 napon belül a polgármester köt szerződést a nyertes pályázóval. A pályázat nyertesének a szerződéskötést megelőzően természetes személy esetén igazolni kell a személyazonosságát, meg kell adni adóazonosító jelég; nem természetes személy esetén igazolnia kell, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Tv.3. § (1) bekezdésében foglaltak alapján átlátható szervezet. A pályázat nyertesével nem köthető meg a szerződés, amennyiben személyazonosságát nem igazolja, adóazonosító jelét nem adja meg, illetve nem igazolja, hogy átlátható szervezet vagy igazolása alapján megállapítható, hogy nem átlátható szervezet.

VI.

Sikertelen pályázat utáni eljárás
A pályázat abban az esetben sikertelen, ha az ajánlattételre rendelkezésre álló határidőben nem érkezik be ajánlat. Ebben az esetben az ajánlattétel lehetőségét az eredeti pályázati feltételekkel újra közzé kell tenni és az ajánlatok beadására rendelkezésre álló határidőt újra meg kell határozni. Az elbírálásra alkalmas ajánlat tartalma sikertelen pályázat utáni eljárás során azonos a pályázathoz előírt tartalommal. A sikertelen pályázatot követő pályázati eljárás során a pályázat tartására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.