1. § E rendelet hatálya kiterjed a Kondó Község Önkormányzata közigazgatási területén lévő, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: „Étv.”) 2. § 13. pontjában foglalt meghatározásnak megfelelő közterület, annak tartozéka, valamint az Étv. 54. § (7) bekezdése alapján az egyéb ingatlanok közhasználatra átadott területrésze használatára.

2. § (1) Közterület alábbi célú használatához a 7. §-ban meghatározott hatóság engedélyét (továbbiakban: „közterület-használati engedély”) kell beszerezni:

(2) A közterület filmforgatási célú használatának engedélyezéséről külön rendelet rendelkezik.

3. § Nem kell közterület-használati engedélyt beszerezni:

4. § Az önkormányzatnak és költségvetési szerveinek nem kell közterület-használati engedélyt beszereznie.

5. § Nem adható közterület-használati engedély

6. § (1) Amennyiben a közterület-használat a közlekedést tartósan akadályozza, a közterület-használati engedélyben a kérelmező számára a közlekedés megfelelő biztosítása érdekében intézkedések megtételére vonatkozó kötelezettség írható elő.

(2) Közúti közlekedésre alkalmatlan /üzemképtelen/ járművet fő közlekedési útvonalon nem, mellékúton - közterület-használati engedély nélkül - legfeljebb 30 napig lehet tárolni.

7. § A képviselő-testület a közterület használati engedély megadására vonatkozó, valamint a közterület-használattal kapcsolatos hatáskörét – ide nem értve a 21. § (4) bekezdésben foglalt hatáskört - a polgármesterre ruházza át.

8. § A közterület-használati engedély iránti kérelmet az önkormányzat hivatalában kell benyújtani, az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon. A kérelemhez mellékelni kell:

9. § (1) A közterület-használati engedély határozott vagy határozatlan időtartamra kérhető. A határozott időre történő közterület-használati engedély érvényessége kérelemre meghosszabbítható, ha annak feltételei továbbra is fennállnak.

(2) Határozatlan időre kell kiadni az engedélyt a közszolgáltató által kérelmezett, az általa végzett közszolgáltatással kapcsolatos tartós létesítmény kialakításához.

(3) A határozott időre szóló közterület-használat legrövidebb időtartama 1 nap, leghosszabb időtartama 1 év lehet.

(4) A tevékenység rendszeres folytatására vagy az e rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tartós létesítmény kialakítására, fenntartására, elhelyezésére vonatkozó közterület-használati engedély engedélyese a közterület-használat megszűntét köteles 8 nappal megelőzően az engedélyező hatóságnál bejelenteni, mely esetben az engedélyező hatóság a közterület-használati engedélyt visszavonja. Az engedély visszavonását a határozat kiadmányaira rá kell vezetni.

10. § (1) Elutasítható a közterület-használati engedély iránti kérelem, amennyiben a közterület méreténél, befogadóképességénél vagy egyéb okból nem alkalmas a kérelem szerinti tevékenység folytatására, vagy amennyiben az ugyanarra az időszakra vonatkozóan már engedélyezett közterület-használat mellett további tevékenység végzése nem biztosítható.

(2) Elutasítható a közterület-használati engedély iránti kérelem, ha az engedélyezés közérdeket sért.

11. § A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell

12. § A közterület-használati engedély eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az önkormányzat képviselőjének felszólítására felmutatni.

13. § Egyszeri alkalomra, legfeljebb egy napi időtartamra szóló, a 2. § (1) bekezdés a), c) vagy f) pontja szerinti közterület-használatra vonatkozóan nem kell közterület-használati engedélyezési eljárást lefolytatni. Az ilyen közterület-használó a közterület-használati díj megfizetésével jogosulttá válik közterület-használatra, melyet a közterület-használati díjról kiállított számla igazol. Arra az e szakasz szerinti közterület-használóra, aki a közterület-használati díj megfizetését elmulasztja, megfelelően alkalmazni kell e rendeletnek az engedélytől eltérő vagy engedély nélküli közterület-használatra vonatkozó rendelkezéseit.

14. § (1) A közterület használója a közterület engedély-köteles használatáért használati díjat fizet. A közterület-használati díj mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A rendszeresen (előreláthatóan legalább egy hónapos időtartamban és legalább heti egy napon) alkalmi árusítást folytató árus, mozgóárus, mozgóbolt útján kereskedelmi tevékenységet folytató, felvásárló kérheti, hogy a közterület-használati díjat havonta egy összegben fizesse meg, továbbá kérheti a (3) bekezdés szerinti - a tevékenység gyakoriságára figyelemmel megállapítandó - kedvezmény alkalmazását.

(3) A (2) bekezdés szerinti rendszeres kereskedelmi vagy felvásárlási tevékenységet folytató esetében a kérelmére alkalmazandó kedvezményes közterület-használati díj mértékét

(4) Az engedélyes, illetve a közterület használója a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.

15. § A közterület-használati díjat előre kell megfizetni. Amennyiben a határozott időre szóló közterület-használat időtartama a 2 hónapot meghaladja, a díjat havi részletekben kell teljesíteni.

16. § (1) A létesítményekkel elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét, előtető, ernyőszerkezet esetén annak közterületre eső vízszintes vetületét kell figyelembe venni. Reklám-, cég- és hirdetőtábla, hirdető-berendezés elhelyezése esetén annak felületét kell alapul venni.

(2) A díj szempontjából minden megkezdett hónap, nap, illetve m² egy egésznek számít.

17. § Mentes a közterület-használati díj fizetése alól a közcélú rendezvény tartása. Közcélúnak minősül az a rendezvény, amely a község lakossága egészének, illetve jelentős részének érdekét szolgálja, így különösen, amely a kulturális vagy tudományos értékek megőrzését, gyarapítását, a hagyományok ápolását, az egészség megőrzését, a társadalmi kapcsolatok erősítését szolgálja.

18. § (1) A közterület használója köteles az igénybe vett közterületet és környezetét tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartani, a közterület-használat során keletkezett hulladék tárolásáról, elhelyezéséről gondoskodni.

(2) A közterület-használat megszűnése vagy az engedély visszavonása esetén az engedélyes köteles az eredeti állapotot saját költségén helyreállítani, a területet tisztán, rendezett állapotban visszahagyni, ennek megtörténtét az önkormányzat hivatalában haladéktalanul bejelenteni.

19. § (1) A közterület-használati engedély másra át nem ruházható.

(2) A közterületen található tartós létesítmény tulajdonjogának megváltozása esetén az új tulajdonos köteles új közterület-használati engedélyt beszerezni.

20. § (1) A közterület-használati engedélyt vissza kell vonni, ha a közterület-használó írásbeli felszólítás ellenére

(2) Amennyiben a közterület-használati engedély az (1) bekezdésben foglalt okból visszavonásra kerül, úgy az engedélyes a község közigazgatási területén belül a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig nem kaphat közterület-használati engedélyt.

21. § (1) A közterület-használati engedélyhez kötött, de engedély nélküli közterület-használat esetén a használó az engedélyező hatóság vagy az e rendeletben a közterület-használat szabályainak megsértése miatt közigazgatási bírság kiszabására kijelölt hatóság felszólítására köteles a használatot megszüntetni és az eredeti állapotot saját költségén visszaállítani. Amennyiben e kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, az engedélyező hatóság azt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti.

(2) Azt, aki közterületen engedély nélkül közterület-használati engedélyhez kötött tevékenységet folytat, az engedélyben foglaltakhoz képest nagyobb mértékű közterületet használ vagy a közterületet az engedélyben foglaltakhoz képest olyan más célra használja, amelyre e rendelet közterület-használati díjra vonatkozó szabályai szerint magasabb összegű közterület-használati díjat kell fizetni, az egyéb jogkövetkezmények alkalmazása mellett a közterület-használót kötelezni kell az engedély nélküli vagy eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterület használati díj megfizetésére.

(3) A képviselő-testület a közterület e rendeletben foglaltaknak megfelelő használatát a közösségi együttélés alapvető szabályának minősíti. Aki az e rendelet szerint engedélyköteles közterület-használatot engedély nélkül valósít meg, vagy a közterületet nem az engedélyben meghatározott körben vagy módon használja a közösségi együttélés alapvető szabályát megsérti. Az ilyen magatartást megvalósító személy ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal, illetve százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(4) A képviselő-testület az e rendeletben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabálya megsértésének minősülő magatartás elkövetőjével szemben a helyszíni bírság, illetve a közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskört a jegyzőre ruházza.

21/A. § (1) A település lakóingatlanain törekedni kell az esővíz összegyűjtésére. A tetőfelületek által felfogott vizet csatornával kell esővíz gyűjtésére alkalmas tartályba vezetni.

(2) Az összegyűjtött esővizet zártan kell kezelni, illetve gondoskodni kell róla, hogy a tárolt esővízben a szúnyogok ne szaporodhassanak fel, illetve az esővíztárolóban tárolt víz helytelen tárolása folytán ne zavarja az ingatlanok használatát, ne váljon bűzártalom forrásává.

(3) Amennyiben az esővíz tartályban történő gyűjtésére nincs mód, a csatorna kivezetését úgy kell megoldani, hogy az esővizet a tetőről az ingatlannal határos vízelvezető árokba vezesse.

(4) Amennyiben az ingatlanon a lakóépület elhelyezkedése nem, vagy csak jelentősen nagyobb költséggel teszi lehetővé a csapadékvíz vízelvezető árokba való bevezetését, úgy az esővizet a lakóingatlan kertjébe, hátsó udvarára kell vezetni, lehetőleg olyan helyre, ahol a megművelt földterület képes a csapadékvíz felszívására, befogadására.

(5) Az ingatlantulajdonosok ingatlanukon, illetve az ingatlannal közvetlenül szomszédos közterületen kötelesek közreműködni a csapadékvíz elvezetésében. Amennyiben a víz útjában akadály van, illetve a víz nem tud természetes módon a csapadékvíz-gyűjtő tartályba/ csapadékvíz-elvezető árokba lefolyni, az ingatlantulajdonos árkolással, földmunkával köteles a víz lefolyását segíteni a lakóépületek és gazdasági épületek megóvásának érdekében.

(6) A lakóingatlanon belül a domborzat olyan kialakítása, amely segíti a víz vízelvezető árokrendszerbe vagy víztározó tartályba, létesítménybe való lefolyását és a lakó- és gazdasági épületek vízkártól való megóvását, a tulajdonos és/vagy az ingatlanhasználó kötelessége.

21/B. § (1) Az ingatlantulajdonosok és/vagy ingatlanhasználók kötelesek a lakóingatlanukkal vagy gazdasági ingatlanukkal közvetlenül határos közterületen a csapadékvíz lefolyását elősegíteni.

(2) Ennek körében kötelesek tartózkodni a vízelvezető rendszer olyan módon történő használatától, amely a csapadékvíz elvezetését akadályozhatja, így pl. kötelesek a növényi vagy egyéb hulladékot, földet a vízelvezető létesítményből eltávolítani, illetve kötelesek a szokásos munkákat úgy végezni, hogy az ne járjon együtt a vízelvezető árkok, létesítmények szennyeződésével, eldugulásával.”

22. § (1) Ez a rendelet 2015. január 1-én lép hatályba.

(2) E rendeletet a hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) Hatályát veszti Kondó Község Önkormányzata képviselő-testületének a közterület rendjéről és használatáról szóló 8/2004. (V. 1.) önkormányzati rendelete.^[1]