Sajólászlófalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2018. (III. 2.) önkormányzati rendelete

Sajólászlófalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2023. 05. 31

Sajólászlófalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2018. (III. 2.) önkormányzati rendelete

Sajólászlófalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról

2023.05.31.

Sajólászlófalva Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában megjelölt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Sajólászlófalva Község Önkormányzata
(2) Sajólászlófalva Község Önkormányzatának (továbbiakban: „önkormányzat”) székhelye:
Sajólászlófalva, Vörösmarty u. 15.

2. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.A Képviselő-testület szervei:

a) a polgármester,

b) az Ügyrendi Bizottság,

c) az önkormányzat hivatala,

d) az önkormányzati társulás, valamint

e) a jegyző.

(2) Az önkormányzat hivatalának hivatalos elnevezése:

Varbói Közös Önkormányzati Hivatal

(3) Az önkormányzat szakágazati besorolását, valamint alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti számát és megnevezését a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
II. Fejezet

A képviselő-testület

3. § A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.

4. § (1) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:

a) az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben ekként meghatározott jogosultságok,

b) az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletben ekként meghatározott jogosultságok,

c) a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint egyes szociális ellátásra való jogosultság megállapítására valamint szociális igazgatási eljárási cselekmények végzésére vonatkozó jogosultságok,

d) a közterület-használatról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, közterület-használati engedély kiadására és eljárási cselekmény végzésére vonatkozó jogosultságok, és

e) a községi címer és zászló használatának rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott döntési jogosultságok.

f) a településképi önkormányzati rendeletben ekként meghatározott jogosultságok

(2) A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök:

a) A szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint egyes szociális igazgatási eljárási cselekmények elvégzésére vonatkozó jogosultságok, és

b) a közterület-használatról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, egyes eljárási cselekmények végzésére vonatkozó jogosultságok.

(3) A képviselő-testület a Sajószentpéter Környéki Önkormányzati Társulásra átruházza a társulás társulási megállapodásában ekként megjelölt alábbi hatásköröket:

a) személyes gondoskodást nyújtó, alább felsorolt szociális és gyermekvédelmi ellátások biztosításának megszervezésével és fenntartásával kapcsolatos döntési hatáskörök:

aa) házi segítségnyújtás,

ab) családsegítés,

ac) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

ad) támogató szolgáltatás,

ae) gyermekjóléti szolgálat,

af) bölcsődei ellátás.

b) orvosi ügyeleti ellátás megszervezésével és fenntartásával kapcsolatos döntési hatáskörök,

c) belső ellenőrzési feladat megszervezésével és ellátásával kapcsolatos döntés hatáskörök.

(4) A képviselő-testület a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulásra átruházza a társulás társulási megállapodásában ekként megjelölt, a hulladékgazdálkodási feladatok ellátásával, így különösen a hulladékszállítási közszolgáltatás megszervezésével, valamint a térségi, regionális hulladékgazdálkodási rendszer kialakításával, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos döntési hatásköröket.

1. A képviselő-testület ülései

5. § (1) A képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.

(2) A képviselő-testület üléseinek fajtái:

a) alakuló ülés,

b) rendes ülés,

c) rendkívüli ülés.

6. § Az alakuló ülés napirendje az Mötv.-ben meghatározott kötelezően megtárgyalandó ügyek mellett tartalmazza:

a) a polgármester köszöntőjét, illetve programjának ismertetését, valamint

b) a képviselők tiszteletdíjáról szóló rendelet felülvizsgálatát, megalkotását.

7. § (1) A képviselő-testület a rendes üléseit munkaterv szerint tartja.

(2) A munkaterv tartalmazza a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját és napirendjét, a napirendi pontok előadóját valamint a közmeghallgatás időpontját.

(3) A munkatervben foglaltakra javaslatot tehetnek:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselő, és

d) a jegyző.

(4) A javaslatok alapján a munkatervet a jegyző állítja össze.

(5) A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

8. § A képviselő-testület munkatervben nem szereplő ülései rendkívüli ülések.

2. A képviselő-testület összehívásának rendje

9. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásos meghívó képviselő-testületi tagok részére történő megküldésével hívja össze. A képviselő-testületi ülésre a meghívó valamint a napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztések képviselő-testületi tagok részére történő megküldésével egyidejűleg meg kell hívni a jegyzőt is. A képviselő-testület tagjai és a jegyző a képviselő-testület állandó meghívottjai.

(2) A meghívót legkésőbb az ülés napját megelőző 5. napon kell megküldeni. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a meghívó az ülés előtt ennél rövidebb idővel is kiküldhető.

(3) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét és kezdési időpontját (a naptári év, hónap, nap, óra és perc megjelölésével);

b) a tervezett napirendet;

c) az egyes napirendi pontok előadójának megjelölését.

(4) A meghívóhoz csatolni kell a napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket. Indokolt esetben az előterjesztés utólag is megküldhető, de azt legkésőbb az ülést megelőző napon kézbesíteni kell a képviselő-testületi tagok, illetve a jegyző részére.

(5) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni az egyes napirendi pontok előterjesztőjét.

(6) A képviselő-testület ülésére, az egyes napirendi pontok tárgyalására meghívható az adott napirendi pont szerinti ügyben érintett személy.

10. § Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése telefonon vagy személyesen is összehívható. Ebben az esetben a meghívásban közölni kell a meghívóra vonatkozóan a 9. § (3) bekezdés a)–b) pontokban foglaltakat.

11. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb nem akadályozott önkormányzati képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti.

12. §

3. Az előterjesztések

13. § (1) A képviselő-testület a napirendjén szereplő ügyeket írásos vagy szóbeli előterjesztés alapján tárgyalja.

(2) Előterjesztésnek minősül:

a) a rendelet-tervezet,

b) a határozati javaslat,

c) a beszámoló,

d) a tájékoztató, és

e) a kérdés.

(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselő,

d) a bizottság a feladatkörébe tartozó ügyben, és

e) a jegyző.

4. Az ülés megnyitása, határozatképesség

14. § (1) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyén tartja.

(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül, rendkívüli körülmény esetében máshová is összehívható.

Ebben az esetben
a) kizárólag olyan helyen hívható össze a képviselő-testület ülése, amely jelentősebb megterhelés nélkül elérhető a lakosság számára;
b) a képviselő-testület ülésének helyszíne nyitva áll bárki számára;
c) a lakosságot a 9. § (2) bekezdésében megjelölt időpontig kell értesíteni a képviselő-testület ülésének helyszínéről.

15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester nyitja meg.

(2) A polgármester számba veszi a megjelenteket, majd megállapítja a képviselő-testület határozatképességét vagy határozatképtelenségét.

(3) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására a képviselő-testületet 8 napon belül újból össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester soron kívül rendkívüli ülést hív össze, a napirendi pontok megtárgyalása ésa határozatképtelenség okainak vizsgálata céljából.

16. § A képviselő-testület ülésén megjelent meghívottakról, valamint a felszólalókról jelenléti ívet kell készíteni, melyet a meghívottak, felszólalók aláírnak.

17. §

18. § A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben zárt ülést tart, melynek tényét a polgármester jelenti be, egyéb esetben - a jogszabály által lehetővé tett körben – indítvány alapján esetenként dönt a zárt ülés tartásáról.

5. A napirend megállapítása

19. § (1) Az ülés napirendjére a kiküldött meghívó és a munkaterv alapján a polgármester tesz javaslatot. A képviselő-testület tagjai kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.

(2) A képviselő-testület ülésének napirendjét a képviselő-testület állapítja meg.

20. § (1) Az előterjesztés benyújtására jogosultak a polgármesternél írásban indítványt terjeszthetnek elő. Az indítvány javaslat valamely ügy megtárgyalására, rendelet megalkotásra vagy határozat meghozatalára. Az indítvány vonatkozhat

a) halasztást nem tűrő döntés meghozatalára, vagy

b) a javasolt döntés előkészítésére.

(2) Az indítványt az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal kell benyújtani és annak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

(3) Az e rendelet szerint benyújtott indítványt a napirendre fel kell venni.

21. § Az előterjesztésre jogosultak az ülésen indítványozhatják valamely halasztást nem tűrő ügy napirendre vételét. Az ülésen előterjesztett ilyen indítvány tárgyalására akkor kerülhet sor, ha - a jegyző törvényességi véleményét követően – a képviselő-testület a napirendre vételt megszavazza.

22. § (1) A napirenden nem szereplő halaszthatatlan vagy rendkívüli, a község életét, a képviselő-testület munkáját érintő általános jelentőségű ügyben a napirend tárgyalása előtt - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve - a polgármester, az alpolgármester, a képviselő vagy a jegyző legfeljebb két percben felszólalásra jogosult. Nem lehet napirend előtt felszólalni olyan ügyben, amely az e rendelet szerinti általános szabályok alapján napirendre tűzhetők.

(2) Napirend előtti felszólalásra az alpolgármester, a képviselő vagy a jegyző a polgármestertől a tárgy megjelölésével kér lehetőséget.

23. § A polgármester a képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, az időszerű kérdésekről, számot ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok és egyéb önkormányzati döntések végrehajtásáról.

6. A napirend tárgyalásának rendje

24. § (1) A polgármester az egyes napirendi pontokat külön-külön tárgyalásra (vitára) bocsátja.

(2) A képviselő-testületi ülésen felszólalásra jogosultak a képviselő-testület tagjai, a jegyző és a meghívott, akiknek a szót jelentkezés alapján a polgármester adja meg, az e fejezetben foglaltak szerint.

(3) Az egyéb meghívottak a képviselő-testület ülésén a meghívásuk szerinti napirend vitájában tanácskozási joggal vesznek részt, részükre a szót a polgármester adja meg.

(4) A képviselő-testület ülésén a nem meghívott jelenlévők közül eseti jelleggel az szólalhat fel, akinek a polgármester szót ad.

25. § (1) A tárgyalás során elsőként az előterjesztőnek kell szót adni.

(2) Az előterjesztőt követően az esetleges bizottsági véleményt kell ismertetni, majd a napirendi ponthoz meghívott személy kap szót.

(3) A polgármester ezt követően a napirendi ponthoz kapcsolódó kérdések feltevésére ad lehetőséget, amelyekre az előterjesztő, illetve a (2) bekezdésben foglaltak válaszolnak.

(4) Ezt követően a napirendi ponthoz hozzászólásra jogosult a polgármester, az alpolgármester, a képviselő és a jegyző. A szót a többi hozzászólásra jogosultnak a polgármester adja meg, jelentkezésük sorrendjében.

26. § (1) Az előterjesztésre jogosultak a napirendi pont kapcsán – a vita lezárásig - a döntési javaslat módosítására, kiegészítésére jogosultak indítványt tenni (módosító indítvány). A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni.

(2) Nagyobb terjedelmű (5 oldal terjedelmet meghaladó) módosító indítványt írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.

(3) A rendelet-alkotásról, rendelet-módosításról szóló előterjesztéshez érdemi képviselői módosító indítvány csak szövegszerűen, írásban legkésőbb a módosítást napirendjére tűző ülést megelőző napon terjeszthető be, amelyet a jegyző törvényességi véleményével lát el.

(4) A módosító indítványhoz kapcsolódóan a 25. § (4) bekezdésben foglaltak szerint ugyancsak hozzászólásra van lehetőség.

27. § Az előterjesztésre jogosultak ügyrendi javaslatot tehetnek. Az ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésben való döntést igénylő javaslat.

28. § A polgármester vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület a tárgyalt napirendi pont vonatkozásában a hozzászólások időtartamát – legfeljebb három perc időtartamra - korlátozhatja (időkeret) és megszabhatja, hogy egy hozzászólásra jogosult legfeljebb három alkalommal jogosult hozzászólni.

29. § A jegyző az ülés folyamán az előterjesztés vitájában törvényességi észrevételt tesz, amennyiben a szavazás eredményeként jogszabálysértő döntés születhet, továbbá jelzi, amennyiben a képviselő-testület döntése, illetve annak működése tekintetében jogszabálysértést tapasztal.

30. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont tárgyalásának elnapolásáról dönthet.

(2) A napirendi pont elnapolása esetén a képviselő-testület szükség esetén meghatározza az ügy további előkészítésének módját.

31. § Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, a polgármester a vitát lezárja.

7. Szünet elrendelése

32. § (1) A napirendi pont tárgyalása során a polgármester szünetet rendelhet el, amelynek időtartama legfeljebb harminc perc lehet.

(2) A polgármester az ülést az annak folytatását akadályozó körülmény vagy valamely közös jelenlétet igénylő esemény (pl. rendezvény) esetén, illetve más halaszthatatlan okból félbeszakíthatja. Az akadály elhárulta után az ülést folytatni kell.

8. Az ülés rendjének fenntartása

33. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért a polgármester felel.

(2) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. Ennek eredménytelensége esetén a szót megvonhatja. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra az esetre is, ha a felszólalás az ügyben való döntéshozatalt elősegítő újabb információt már nem tartalmaz.

(3) A nyilvános ülésen hallgatóságként megjelent személyek a képviselő-testület működését hozzászólással, megjegyzéssel, kérdéssel, véleménynyilvánítással nem zavarhatják.

(4) A polgármester

a) a tanácskozás rendjét zavaró magatartást tanúsítót figyelmezteti, ismételt vagy súlyos rendzavarás esetén rendre utasítja,

b) a rendbontót – a képviselő-testület tagja kivételével – az ülés helyszínének elhagyására szólítja fel,

c) ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre felfüggeszti.

9. A szavazás

34. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás – titkos szavazás kivételével - nyíltan, kézfelemeléssel történik.

35. § (1) A döntési javaslatot a polgármester bocsátja szavazásra.

(2) Az előterjesztett, illetve a vitában elhangzott minden egyes döntési javaslatot szavazásra kell bocsátani, mindaddig, amíg valamely döntési javaslat elfogadásra nem kerül.

(3) A szavazást eredményét a polgármester állapítja meg.

36. § (1) Amennyiben a polgármester, alpolgármester vagy képviselő a döntés meghozatalában személyesen érintett és ezt a döntés meghozatala előtt nem jelzi, bármely képviselő-testületi tag vagy a jegyző jelezheti az illető érintettségét.

(2) A kizárás ügyében a vizsgálat az ügyrendi bizottság feladata.

(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(4) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti.

(5) Amennyiben az ügyrendi bizottság indítványa alapján a képviselő-testület a kizárási ok fennálltát megállapítja, az érintett képviselő-testületi tag tiszteletdíját három hónap időtartamra havi 20 %-al csökkenteni kell.

(6) A személyesen érintett képviselő-testületi tag érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban tartózkodik.

37. § (1) A képviselő-testület - a törvény által lehetővé tett körben – indítvány alapján esetenként dönt a titkos szavazásról.

(2) A titkos szavazást 3 fős szavazatszámláló bizottság bonyolítja le, tagjait és elnökét a képviselő-testület esetenként választja meg.

(3) A titkos szavazás a szavazatszámláló bizottság által a képviselő-testület tagjaink kiosztott és az önkormányzat bélyegzőlenyomatával ellátott szavazólapokon történik. A képviselő-testület tagjai által kitöltött, névtelen szavazólapokat a szavazatszámláló bizottság egy zárt szavazóurnába gyűjti, majd összeszámolja a szavazatokat. A szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazatszámlálást követően bejelenti a szavazás eredményét.

38. § (1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő-testületi tag indítványozhat a szavazás megkezdése előtt.

(2) A név szerinti szavazás alkalmával a polgármester abc sorrendben hívja fel a képviselő-testületi tagokat a szavazat leadására, illetve adja meg saját szavazatát. A szavazat elhangzását követően a szavazatot (igen, nem, tartózkodom) a jegyző névsoron rögzíti. A szavazás végén a képviselő a szavazatát az aláírásával hitelesíti. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

10. A képviselő-testület döntései

39. § A képviselő-testület döntéseit a következő formában hozza meg:

a) rendelet,

b) határozat.

40. § (1) A megalkotott rendeletet az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(2) A rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

41. § A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozott határozat nélkül dönt:

a) a napirend meghatározásáról,

b)

c) az ügyrendi javaslattól és

d) az ülésen hang-, kép- vagy filmfelvétel készítésének elrendeléséről.

11. Felvilágosítás, tájékoztatás

42. § (1) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni

(2) Az önkormányzati képviselő a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni

12. Az ülés bezárása

43. § A napirend tárgyalását követően az ülést a polgármester bezárja.

13. Jegyzőkönyv

44. § (1)

(2) A jegyzőkönyv a határozatképesség és a szavazatszám megállapítása érdekében tartalmazza annak tényét, hogy a képviselő-testületi tag az ülést elhagyja, illetve oda megérkezik.

(3) A jegyzőkönyvhöz az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül mellékelni kell a jelenléti ívet, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet és mellékleteit valamint a név szerinti szavazásról készült névsort és a leadott szavazatokat.

45. § (1) A képviselő-testületi tag valamint a jegyző kérheti, hogy felszólalását a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.

(2) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk elmondottakkal. Vita esetén a képviselő-testület dönt.

46. § A nyílt ülés jegyzőkönyvébe csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet betekinteni.

14. A képviselő-testület működésének nyilvánossága

47. § (1) A képviselő-testület tevékenységéről, működéséről helyi kiadvány révén számol be.

(2) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a lakosságot az önkormányzatszékhelyén lévő hirdetőtábláján való kifüggesztéssel és elektronikus formában az önkormányzat honlapján kell értesíteni, a 9. § (2) bekezdésében megjelölt időpontig.

III. Fejezet

Bizottságok

48. § A képviselő-testület egyes ügyek intézésére, döntésre való előkészítésére illetve kivizsgálására állandó vagy ideiglenes bizottságot, munkacsoportot hozhat létre.

15. Az Ügyrendi Bizottság

49. § (1) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre. Az Ügyrendi Bizottság állandó bizottság.

(2) Az Ügyrendi Bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg, a képviselő-testület tagjaiból.

(3) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő.

(4) Az Ügyrendi Bizottság akkor határozatképes, ha ülésén legalább két tag jelen van.

(5) Az Ügyrendi Bizottság feladata:

a) a polgármester, az alpolgármester és a képviselők valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozatainak nyilvántartása és vizsgálata,

b) eljárás az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés ügyében,

c) vizsgálat lefolytatása a be nem jelentett kizárási ok ügyében, valamint

d) képviselő-testületi tag tekintetében fennálló összeférhetetlenségi ok esetén fogadja és kezeli az adott képviselő-testületi tagnak az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatát.

(6) Az Ügyrendi Bizottságállásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek a képviselő-testület tagjának összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyeivel kapcsolatos előterjesztések.

50. § (1) Az Ügyrendi Bizottság feladatait és hatáskörét testületként, ülésén gyakorolja.

(2) Az Ügyrendi Bizottság szükség szerint ülésezik, ülését az elnök hívja össze. A bizottságot nyolc napon belül össze kell hívni a bizottság tagjai többsége, a polgármester vagy a jegyző indítványára.

(3) Az Ügyrendi Bizottság ülését az elnök, távollétében a jelen lévő legidősebb bizottsági tag, mint korelnök vezeti.

51. § (1) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára az Mötv.-nek és ezen rendeletnek a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A bizottság üléséről készített jegyzőkönyvet az Ügyrendi Bizottság elnöke és egy bizottsági tag írja alá.

(2) Az Ügyrendi Bizottság határozatait évenként folyamatos sorszámozással kell ellátni.

16. Ideiglenes bizottság és a munkacsoport

52. § A képviselő-testület ideiglenes bizottságot vagy munkacsoportot hozhat létre a képviselő-testület által rábízott ügyek ellátására, így különösen a képviselő-testület határozata alapján

a) a képviselő-testület döntésének előkészítésére,

b) valamely képviselő-testületi döntés végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, vagy

c) a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésekhez állásfoglalást adására.

IV. Fejezet

A helyi önkormányzati képviselő

53. § A helyi önkormányzati képviselő maga határozza meg a helyi közügyek ellátásában való közreműködése, a lakossággal való kapcsolattartása formáit a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott keretek között.

54. § (1) A képviselő köteles akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását, valamint az ülésen a kezdési időponthoz képest későbbi érkezését vagy onnan az ülés bezárása előtti távozását (továbbiakban együtt: „távollét”) előzetesen bejelenteni a polgármesternek.

(2) Igazoltnak minősül a távollét, ha arra igazolt betegség, munkahelyi elfoglaltság vagy hivatalos kiküldetés, illetve előre megszervezett üdülés miatt kerül sor.

(3) Annak a képviselő-testületi tagnak, aki egy naptári félév alatt két alkalommal nem jelenik meg a képviselő-testületi ülésen, a távollétet követő havi tiszteletdíját 20 %-alkell csökkenteni. Amennyiben a képviselő-testületi tag egy naptári félév alatt kettőnél több alkalommal nem jelenik meg a képviselő-testületi ülésenúgy minden további mulasztás vonatkozásában további 20-20 %-alkell csökkenteni a távollétet követő havitiszteletdíját. Amennyiben a képviselő-testületi tag egy naptári félév alatt négynél több alkalommal nem jelenik meg a képviselő-testületi ülésen úgy 3 hónap időtartamra meg kell vonni a tiszteletdíját.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak ellenőrzése az üléseken készült jelenléti ívek illetve az ülésekről készült jegyzőkönyvek alapján történik, melyben fel kell tüntetni a képviselő érkezésének és távozásának pontos idejét, illetve távollétének tényét.

(5) A tiszteletdíj csökkentéséről, megvonásáróla polgármester javaslatára a képviselő-testület egyedi határozattal dönt. A csökkentés, megvonás ténye, mértéke a határozatban kerül feltüntetésre és azt meg kell indokolni. A képviselő-testület egyedi méltánylást érdemlő körülmény felmerülése esetén eltekinthet a (3) bekezdésben meghatározott szankció alkalmazásától.

(6) A tiszteletdíj csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a bizottsági tagok bizottsági ülésen való megjelenésére is.

V. Fejezet

A tisztségviselők

55. § A képviselő-testület tisztségviselői: a polgármester és az alpolgármester és a jegyző.

17. A polgármester

56. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester hetente legalább egyszer, az általa előre meghatározott napon fogadóórát tart, melynek időpontjáról a közös hivatal helyi szervezeti egységében hirdetményt tesz közzé.

18. Az alpolgármester

57. § (1) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ a képviselő-testület tagjai közül.

(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

19. A jegyző

58. § (1) A Varbói Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti.

(2) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy a jegyző tartós akadályoztatása esetén közös hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározott igazgatási előadó helyettesíti a jegyzőt.

VI. Fejezet

Az önkormányzat hivatala

59. § A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására az önkormányzat hivatalaként, Kondó Község Önkormányzatával valamint Varbó Község Önkormányzatával közösen közös önkormányzati hivatalt tart fenn Varbói Közös Önkormányzati Hivatal néven.

60. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásával kapcsolatos együttes ülésre a képviselő-testületek összehívásának jogát az érintett önkormányzatok polgármesterei az őket megválasztó önkormányzat képviselő-testülete vonatkozásában gyakorolják.

(2) Az együttes ülést bármelyik képviselő-testület kezdeményezésére össze kell hívni.

VII. Fejezet

A lakosság tájékoztatásának, döntésekbe való bevonásának fórumai

20. Közmeghallgatás

61. § (1) A közmeghallgatás időpontját legalább 8 nappal megelőzően a helyi hirdető útján közzé kell tenni.

(2) A közmeghallgatásra a képviselő-testület tagjait és a jegyzőt a testületi ülésre szóló meghívóra vonatkozó szabályok szerint kell meghívni. A közmeghallgatáson meghívásuk esetén részt vesznek a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői, valamint az önkormányzati intézmények vezetői.

(3) A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülés összehívására, megtartására és vezetésére vonatkozó, e rendelet szerinti előírásokat az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A közmeghallgatáson konkrét személy egyedi ügyére vonatkozó kérdés nem vethető fel, illetve nem tárgyalható, csak annyiban, amennyiben annak közérdekű tartalma van. A polgármester elutasíthatja a nem közérdekű kérdés vagy javaslat megtételét, valamint az arra nem jogosult személy felszólalását. A polgármester e jogkörben hozott döntését a képviselő-testület felülbírálhatja.

(5) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, a tett intézkedésekről 30 napon belül, írásban a polgármester vagy a jegyző ad választ.

21. Falugyűlés

62. § (1) A képviselő-testület a helyi lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására valamint fontosabb döntések előkészítésébe való bevonására falugyűlést tarthat.

(2) A falugyűlést a 61. § (1) bekezdésében megjelölt időpontban és módon hirdeti meg a polgármester.

(3) A falugyűlést a polgármester vezeti.

(4) A falugyűlésen elhangzottakról a jegyző, vagy az általi kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít, amelyet a polgármester, a jegyzőkönyvvezető és a falugyűlésen megválasztott két résztvevő hitelesíti.

(5) A polgármester a falugyűlésen született állásfoglalásról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatja a képviselő-testületet.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

63. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Sajólászlófalva Község Önkormányzata képviselő-testületének a Sajólászlófalva Község Önkormányzata képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló 16/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelete.

Pálcza Józsefné
polgármester

Dr. Ignácz Dávid
jegyző

1. melléklet a 3/2018. (III. 2.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat államháztartási szakágazati besorolása, valamint szakmai alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti megjelölése

1. Az önkormányzat államháztartási szakágazati besorolása:

841105 Helyi Önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége

2.1 Az önkormányzat szakmai alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti megjelölése

Kormányzati funkció

Megnevezés

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320

Köztemető-fenntartás és –működtetés

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

041232

Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041236

Országos közfoglalkoztatási program

041237

Közfoglalkoztatási mintaprogram

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

047410

Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

051030

Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

052020

Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

052080

Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

062010

Településfejlesztés igazgatása

063020

Víztermelés, -kezelés, -ellátás

063080

Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

064010

Közvilágítás

066010

Zöldterület-kezelés

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111

Háziorvosi alapellátás

074031

Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032

Ifjúság - egészségügyi gondozás

074054

Komplex egészségfejlesztő, prevenciós programok

081030

Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

082042

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082044

Könyvtári szolgáltatások

082091

Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092

Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

086020

Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése

086090

Egyéb szabadidős szolgáltatás

091110

Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091120

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai

091140

Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

096015

Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

104037

Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

104042

Család és gyermekjóléti szolgáltatások

106010

Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése

106020

Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő szolgáltatások

107051

Szociális étkeztetés szociális konyhán

107055

Falugondnoki, anyagondnoki szolgálat

104031

Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása

104035

Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében

1

Az 1. melléklet 2. pontja a Sajólászlófalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (V. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.