Felsőegerszeg Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (XI.22.) önkormányzati rendelete
A képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2023. 05. 18Felsőegerszeg Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (XI.22.) önkormányzati rendelete
A képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Felsőegerszeg Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) alpontjában foglalt feladatkörében eljárva, továbbá a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ban kapott felhatalmazás alapján, a képviselő-testület és szervei szervezetéről és működéséről a következő rendeletet alkotja.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az önkormányzat és jelképei
1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Felsőegerszeg Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 7370 Felsőegerszeg, Fő utca 8.
(2) A képviselő-testület megnevezése: Felsőegerszeg Község Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület). Székhelye: 7370 Felsőegerszeg, Fő utca 8.
(3) Az önkormányzati hivatal megnevezése: Sásdi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal). Székhelye: 7370 Sásd, Dózsa György utca 32.
2. § A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő, a polgármesterből és 4 képviselőből áll.
3. § Az önkormányzat címerét, zászlóját és használatukra vonatkozó előírásokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza (4/2001.(III.27.) önkormányzati rendelet)
4. § A képviselő-testület hazai, vagy külföldi településsel, illetve szervezettel való kapcsolatát külön határozattal mondja ki. A döntés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, amit minősített többséggel hoz meg.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
2. A képviselő-testület
5. § (1)1 A képviselő-testület gyakorolja az önkormányzatot megillető feladat- és hatásköröket. A képviselő-testület ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat. A kötelező és az önként vállalt feladatok felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(2)2 A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, társulására vagy a jegyzőre ruházza. Az átruházott hatáskörök felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
3. Az ülések összehívása
6. § A képviselő-testület a megválasztását követően alakuló ülést, ezen túl rendes és rendkívüli ülést tart.
7. § A képviselő-testület alakuló ülése kötelező napirendjei és azok sorrendje:
a) a képviselők és a polgármester eskütétele,
b) az alpolgármester megválasztása titkos szavazással és eskütétele,
c) a polgármester tiszteletdíjának megállapítása,
d) az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,
e) az Ügyrendi Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása,
f) további, a polgármester által meghatározott napirendek.
8. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb települési képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti.
(3) Tartós akadályoztatásnak minősül:
a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
b) büntető, vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.
30 napot el nem érő betegség esetén a polgármester – vagy a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester – is adhat megbízást az ülés szükséges összehívására és vezetésére az alpolgármesternek – vagy az alpolgármester a korelnöknek.
(4) E rendeletnek a polgármester ülés összehívásával és levezetésével kapcsolatos feladat- és hatáskörét megállapító rendelkezéseit a (2) bekezdésben foglalt esetben az alpolgármesterre vagy a korelnökre vonatkozóan kell értelmezni.
9. § (1) A képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek az ülést megelőzően legalább 5 nappal korábban megkapják.
(2) A polgármester szükség szerint rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli testületi meg-hívóját úgy kell kiküldeni, hogy a meghívottak az ülés előtt legalább 48 órával megkapják.
(3) A képviselő-testület ülése rendkívüli esetben, kivételesen rövid úton – szóban vagy telefonon - is összehívható. Az ily módon összehívott testületi ülésen napirend előtt a képviselő-testület állást foglal arról, hogy a rövid úton történő összehívást indokoltnak tekinti-e, és kívánja-e az ülés folytatását.
10. § (1) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és kezdő időpontját
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) a napirendi pontok előterjesztőit,
d) valamint a napirendekhez meghívottak nevét.
(2) A meghívóhoz mellékelni kell:
a) az előterjesztéseket,
b) a határozat-tervezeteket,
c) a bizottság javaslatát.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott valamennyi mellékletet csak a képviselő-testület tagjai számára kell megküldeni. Azok, akik csak egyes napirendi pontokhoz kapnak meghívót, az adott napirend anyagát kapják.
(4) A meghívót a polgármester írja alá, határidőben történő kiküldéséről a jegyző gondoskodik.
(5) A képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és a javasolt napirendjéről a polgármester - a község hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel - tájékoztatja a lakosságot.
(6) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) egyes napirendek tárgyalásához a napirendben érintett szervezetek és intézmények vezetőit,
b) akiket a polgármester megjelöl.
4. Az ülések nyilvánossága
11. § (1) A képviselő-testület ülései a zárt ülések kivételével nyilvánosak.
(2) Zárt ülés tartását kizárólag törvényben foglalt esetben bármely képviselő vagy a polgár-mester javaslatára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntésével rendelheti el.
(3) A (2) bekezdés alapján elrendelt zárt ülésen hozott határozatot a következő nyilvános testületi ülésen ki kell hirdetni.
(4) A nyilvános ülésen a hallgatóság az ülés rendjét nem zavarhatja. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.
12. § A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az ülésen megjelent polgároknak, napirenden szereplő ügyben, hozzászólási lehetőséget adjon, amennyiben a felszólalni szándékozó személy szándékát és annak rövid tartalmát a polgármesternek az ülés megkezdéséig, vagy annak szünetében jelezte. A polgármester a felszólalás időtartamát 2 perc után korlátozhatja.
5. A képviselő-testület tanácskozási rendje
13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, ennek során megállapítja a határozatképességet, előterjeszti az ülés napirendjeit, vezeti a napirendek feletti vitát és szavazást, fenntartja az ülés rendjét.
(2) Az ülés napirendjének tervezetét a polgármester terjeszti elő. Az előterjesztés során - indokolt esetben - eltérhet az írásos meghívótól. A napirendi tervezetet a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel fogadja el.
14. § (1) Az alpolgármester vagy a képviselők írásban vagy szóban kérhetik rendelet megalkotására vagy határozat meghozatalára irányuló javaslatuk napirendre vételét.
(2) Az indítvány megtárgyalása kérhető sürgősséggel is. A sürgősségi napirendi indítvány kizárólag írásban nyújtható be. A sürgősségi indítványt - az indítvány tárgyának megnevezésével és a sürgősség rövid indoklásával - legkésőbb az ülést megelőző napon 10 óráig kell írásban benyújtani a polgármesternek.
(3) A sürgősségi javaslatot az előterjesztő legfeljebb 2 perc időtartam alatt szóban megindokolhatja. A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a képviselő-testület az ülés napirendjére veszi, és első napirendként tárgyalja meg. Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, egyszerű szótöbbséggel dönt arról, hogy az indítványt a következő testületi ülés napirendjére veszi-e.
15. § (1) A képviselő sürgősnek nem minősülő, de a testületi ülésen a napirend elfogadásáig beterjesztett indítványának a napirendben történő szerepeltetésében a képviselő-testület szintén vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Amennyiben a képviselő kifogásolja a képviselő-testület döntését, az ülésen a napirendet követően javasolhatja, hogy indítványa a következő testületi ülésen szerepeljen. A javaslatról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
16. § (1) A képviselő-testületi ülést megelőzően - legalább 7 nappal – a (2) bekezdésben meghatározottak előterjesztést nyújthatnak be; melynek napirendre tűzéséről a polgármester dönt, a 14-15. §-ban foglaltak figyelembe vételével.
(2) A képviselő-testület elé javaslatot terjeszthet:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a jegyző,
d) bármely képviselő,
e) a képviselő-testület bizottsága,
f) a hivatal irodavezetői,
g) az önkormányzat intézményének, gazdasági társaságának vezetője.
(3) Az előterjesztés elsősorban írásos, de szükség esetén szóban is előadható. Kötelezően írásos előterjesztés készül a rendelet megalkotásáról, módosításáról vagy hatályon kívül helyezéséről szóló indítványhoz.
(4) Az előterjesztések lehetnek:
a) rendelet-tervezetek,
b) határozati javaslatok,
c) beszámolók,
d) kérelmek,
e) tájékoztatók.
(5) Az előterjesztés két részből áll: Első rész: a tárgy és a tényállás pontos meghatározása, a meghozandó döntés indokainak és jogszabályi alapjának bemutatása, a döntés várható társadalmi, gazdasági hatásai, pénzügyi vonzatai. Második rész: határozati javaslat, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll, de több alternatív határozati javaslat is kidolgozható, illetve rendelet tervezete, a végrehajtásért felelős személy(ek) megnevezése, a végrehajtás határidejének megjelölése. Az előterjesztés tartalmazza még az előterjesztő megnevezését és az előterjesztés elkészítésének dátumát is
(6) Végrehajtásért felelősként a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnök vagy a jegyző jelölhető meg.
(7) Amennyiben a képviselők - kivételesen vagy rendkívüli esetben - közvetlenül az ülés megkezdése előtt kapják kézhez az írásos előterjesztést, akkor bármely települési képviselő javasolhatja az ülés elnapolását. A javaslatról a testület egyszerű szótöbbséggel határoz. Kérésre a polgármester az anyag áttanulmányozása céljából 10 perc szünetet rendelhet el.
17. § A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt:
a) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés,
b) az előző képviselő-testületi ülés óta eltelt időszakban végzett munkáról szóló beszámoló,
c) az előző ülést követő fontosabb eseményekről, intézkedésekről adott tájékoztatók,
d) a polgármesterre átruházott hatáskörök gyakorlása során hozott döntésekről szóló beszámoló
elfogadásáról.
18. § (1) A polgármester az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását. A tájékoztató jellegű előterjesztés esetében vitát nem lehet nyitni.
(2) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni. Továbbá a vita előtt az írásbeli előterjesztést az előadó szóban kiegészítheti, ha azt az anyag leadása és a képviselő-testületi ülés közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják. Szintén a vita megkezdése előtt ismerteti a bizottság elnöke a bizottság állás-foglalását.
(3) A vita során szólásra a polgármesternél kell jelentkezni, aki meghatározza a hozzászólások sorrendjét. A polgármester vagy bármelyik képviselő javaslatára a képviselő-testület megszabhatja a hozzászólások időtartamát. E kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(4) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. A vita lezárására vonatkozó javaslat a szavazásnál megelőzi az elnapolásra vonatkozó javaslatot.
(5) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. Kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
(6) A vita lezárása után az előterjesztő válaszol a hozzászólásokra.
(7) A hozzászólásokat követően a polgármester összefoglalja a vita lényegét; kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre. Intézkedik a tanácskozás során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról.
(8) A szavazás előtt a jegyzőnek vagy megbízottjának szót kell adni, amennyiben a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni.
19. § (1) A képviselő-testület döntéseit – törvényben foglalt esetben tartandó titkos szavazás kivételével - nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Szavazni személyesen, a polgármester „igen", majd „nem" választ tartalmazó kérdésére tett kézfelemeléssel, vagy a szavazástól való tartózkodási szándék kifejezésével lehet.
(2) A szavazás rendje:
a) a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként megszavaztatja;
b) előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatok felett kell dönteni;
c) szavazásnál szavazni először igent, majd nemet, végül tartózkodást tartalmazó polgármesteri kérdésre adandóan kell;
d) a szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.
(3) Szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület tárgyalási szünet és a vita megnyitása után ismét dönt. Ismételt szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület a következő, 14 napon belül tartandó ülésén újból határoz.
(4) A képviselő-testület bármely képviselő vagy a polgármester javaslatára név szerinti szavazást rendelhet el a következő ügyekben:
a) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása,
b) vagyonával való rendelkezés,
c) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás.
(5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők "igen" vagy "nem" nyilatkozattal szavaznak. A polgármester elsőként szavaz.
(6) A titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi Bizottság, akadályoztatása esetén ideig-lenes szavazatszámláló bizottság feladata. A titkos szavazás szavazólapon, urna igény-bevételével történik. A titkos szavazást lebonyolító bizottság elnöke ismerteti a szavazás lebonyolításának módját, a szavazást követően megszámolja a szavazatokat, elkészíti a külön jegyzőkönyvet, és a szavazás eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet. A szavazatarány alapja a leadott szavazatok száma. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
6. A tanácskozás rendjének fenntartása
20. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.
(2) A polgármester:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) rendre utasítja azt a felszólalót, aki a felszólalás során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamely képviselőt sértő kifejezést használ.
(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha a polgármester nem talál meghallgatásra, elhagyja a polgármesteri széket, az ülés ezzel félbeszakad, és csak akkor folytatódik, ha a polgármester ismét összehívja.
7. Felvilágosítás kérés
21. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a nyílt ülés napirendjének megtárgyalását követően a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. Az írásban adott választ csak a felvilágosítást tevőnek kell megküldeni.
(2) A képviselők kérdéseiket szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg.
(3) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadta el.
(4) A kérdésfelvetésre 3 perc, a válaszadásra 3 perc áll rendelkezésre.
8. Lakossági fórumok, közmeghallgatás
22. § A lakosság közvetlen tájékoztatása, fontosabb döntések előkészítése céljából a polgármester falugyűlést vagy településrész gyűlést tarthat, melyre a képviselőket és a jegyzőt meg kell hívni. A lakossági fórumról feljegyzés készül.
23. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás - függetlenül az adott esetben meghatározott témától - a lakosság általános tájékoztatását is szolgálja, és lehetőséget teremt bárminemű közérdekű kérdés feltevésére.
(2) Amennyiben a közmeghallgatás elsődleges célja a képviselő-testület későbbi döntésének megalapozása vagy előkészítése, a közmeghallgatást legalább két héttel a téma testületi tárgyalását megelőzően kell tartani.
(3) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és tárgyáról a képviselő-testület dönt, annak nyilvánosságra hozataláról a közmeghallgatás előtt legalább 7 nappal a polgármester gondoskodik.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSE
9. Az önkormányzat rendeletalkotása
24. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti;
a) a polgármester, alpolgármester,
b) képviselő,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző.
(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. A rendeletalkotáshoz kötelező az írásos előterjesztés.
(3) A polgármester a jegyző bevonásával vizsgálja, hogy:
a) mi indokolja az önkormányzati rendeletalkotást, továbbá hogy arra jogszabály ajánlása, vagy felhatalmazása alapján kerül-e sor,
b) mi a rendeletalkotás célja,
c) a szabályozás nem áll-e ellentétben magasabb szintű jogszabállyal
(4) A rendelet szakmai előkészítése minden esetben a jegyző feladata. A jegyző gondoskodik ennek során minden olyan előkészítő munka elvégzéséről, amely lehetővé teszi, hogy a testület elé döntésre alkalmas anyag kerüljön.
(5) A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület - szükség esetén - más szakértőket is felkérhet.
(6) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.
(7) A polgármester egyes rendelet-tervezeteket - az érdemi vita előtt - közmeghallgatásra bocsáthat.
25. § (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. A rendeletet és a normatív határozatot a község hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetett rendeletet Sásd Város Önkormányzata honlapján kell közzétenni. A rendeletek kihirdetéséről, közzétételéről és naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
(2) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal (arab szám) és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával kell ellátni a következők szerint: Felsőegerszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének ....../év(..hó..nap) önkormányzati rendelete […a rendelet címe….].
10. A határozat
26. § (1) A képviselő-testület határozatának jelölése: Felsőegerszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének [arab sorszám]/év.(hó.nap[ülés napja]) KTH számú határozata.
(2) A napirend elfogadása, napirendről levétel, név szerinti szavazás elrendelése, zárt ülés elrendelése, egyéb ügyrendi kérdés esetén a testület számozott határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.
A JEGYZŐKÖNYV
27. § (1) A jegyzőkönyvnek az Mötv-ben foglaltakon kívül tartalmaznia kell
a) a jelen lévők felsorolását követően a polgármester megállapítása szerint azoknak a képviselőknek a nevét, akik távollétüket előzetesen nem jelezték az ülés kezdetéig,
b) a zárt ülés elrendelésének indokait,
c) a napirendeket követően a rendelet 20. §-ában szabályozottak szerint elhangzott kérdéseket és az azokra adott válaszokat.
(2) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó,
b) az előterjesztések és döntéstervezetek egy-egy példánya, továbbá a kihirdetett önkormányzati rendelet egy példánya,
c) az érintett zárt ülés tartására vonatkozó nyilatkozata,
d) jelenléti ív a megjelentekről.
(3) A képviselő-testületi ülésről hangfelvétel készül, majd a jegyzőkönyvvezető ennek alapján készíti el a jegyzőkönyvet.
(4) A képviselő-testület ülését követő 15 napon belül a képviselő-testület határozatainak kivonatát a jegyző a felelős részére megküldi.
(5) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - a hivatalban betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és jegyzőkönyvébe. A testületi ülésről készített hangfelvételt legalább l évig meg kell őrizni.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
11. A települési képviselő tiszteletdíja, természetbeni juttatása
28. §3 A képviselő-testület az önkormányzati képviselőnek havi 22.000 forint tiszteletdíjat állapít meg.
29. § (1) A megállapított tiszteletdíj a megválasztás napjától a képviselői megbízatás megszűnésének napjáig illeti meg a képviselőt. Kifizetéséről a hivatal havonta utólag, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig gondoskodik.
(2) Az alpolgármester a képviselői tiszteletdíjra nem jogosult.
12. A képviselői kötelezettségek
30. § (1) A képviselő köteles írásban vagy szóban a polgármesternek előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályozva van. A bejelentési kötelezettség a képviselő-testületi ülés típusától független.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt előzetes bejelentési kötelezettségét három egymást követő alkalommal elmulasztó képviselő tiszteletdíját az utolsó mulasztást követő hónaptól számítva három hónapra 50 %-kal csökkenti a képviselő-testület.
(3) A személyes érintettsége bejelentését elmulasztó képviselő tiszteletdíját a képviselő-testület három hónapra 25 %-kal csökkenti.
(4) Az Mötv-ben meghatározott képviselői kötelezettségek (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérő megszegése esetén a képviselő-testület legfeljebb két hónapra a képviselő tiszteletdíját 25 %-kal csökkenti.
(5) A (2)-(4) bekezdésben foglalt döntést a képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára, egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
13. Összeférhetetlenségi, méltatlansági eljárás és vagyonnyilatkozat-tételi eljárás
31. § (1) A polgármester a képviselővel szembeni összeférhetetlenség vagy méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést 3 napon belül átadja az Ügyrendi Bizottságnak, mint az összeférhetetlenséggel és méltatlansággal kapcsolatos feladatokat ellátó bizottságnak kivizsgálásra. A bizottság 5 napon belül foglal állást a kérdésben.
(2) Abban az esetben, ha a jogszabályban foglaltak szerint nem lehetséges az össze-férhetetlenség alapjául szolgáló jogviszony 30 napon belül történő megszüntetése, a képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatot az Ügyrendi Bizottságnak kell átadni. A lemondó nyilatkozat átadása az összeférhetetlenség megszüntetésének tekintendő.
32. § A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi Bizottság tartja nyílván és ellenőrzi.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEI
14. A polgármester
33. § (1) Felsőegerszeg község polgármestere tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülés összehívása, vezetése a korelnök feladata
(3)4 A polgármester feladatait és a képviselő-testület által átruházott hatásköröket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben, az alábbi esetekben:
a) pályázat benyújtása az önkormányzat nevében,
b) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele,
c) hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése,
d) vagyonjogi – különösen vagyonhasznosításra irányuló – ügyekben az önkormányzat számára pénzügyi többletkötelezettség vállalást nem jelentő, valamint a törzsvagyoni minőséget nem érintő egy, vagy többoldalú jognyilatkozatok megtétele.
(5) A polgármester tisztségének megszűnése esetén az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége esetén pedig az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át munkakörét.
15. Az alpolgármester
34. § (1) A képviselő-testület saját tagjai sorából a polgármester javaslatára titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester önálló hatáskörrel nem rendelkezik, feladatait a polgármester irányításával látja el.
16. A képviselő-testület bizottságai
35. § (1) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre, a bizottság 3 képviselőből áll.
(2) Az Ügyrendi Bizottság feladatkörében:
a) vizsgálja a képviselő-testületi tagok mandátumát, összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyeit,
b) ellátja a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával, kezelésével és ellenőrzésével, valamint vizsgálatával kapcsolatos feladatokat,
c) az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet,
d) lebonyolítja a titkos szavazást.
(3) A bizottság tevékenységi körébe tartozó ügyben előterjesztés csak a bizottság által, vagy a bizottság állásfoglalásával nyújtható be a képviselő-testülethez.
36. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(2) A bizottság ülésének összehívására, vezetésére, a bizottság döntéshozatalára alkalmazni kell e rendelet képviselő-testületi ülésre vonatkozó rendelkezéseit. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le, akadályoztatása esetén a bizottság megbízott tagja vezeti az ülést. Az ülést a bizottság elnöke oly módon köteles összehívni, hogy a képviselő-testületi ülés előtt a bizottság elvégezhesse a testületi üléssel kapcsolatos aktuális feladatait.
(3) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság elnöke és az elnök által kijelölt tagja ír alá.
(4) A bizottság működésével kapcsolatos adminisztratív teendőket a hivatal látja el.
17. A jegyző
37. § A jegyzői feladatokat a Sásdi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője látja el.
38. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok mellett gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:
a) törvényességi szempontból véleményezi a testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a testület szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) gondoskodik a testület ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről,
d) rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet az önkormányzat munkáját érintő jogszabályok változásokról,
e) gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről, a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról.
(2) A jegyző köteles haladéktalanul jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő. A képviselő-testület döntéstervezete esetében a vita lezárását követően, döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni a döntéstervezet törvényességét érintő észrevétele előterjesztésére.
(3) A jegyző feladatait az aljegyző bevonásával látja el. Az aljegyző a jegyző utasítása alapján, a munkaköri leírásában foglaltak szerint végzi munkáját, a képviselő-testület ülésein állandó felhatalmazással képviseli a jegyzőt.
39. § A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Sásdi Közös Önkormányzati Hivatal megbízott köztisztviselője látja el. A megbízásról a sásdi polgármester gondoskodik.
18. Az önkormányzati hivatal
40. § (1) Az önkormányzati hivatal munkáját a Sásdi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
(2) A hivatal belső szervezeti felépítését, ügyfélfogadási rendjét, a hivatali munkaidőt és főbb feladatait a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
19. Az önkormányzat társulásai
41. § Felsőegerszeg Község Önkormányzata – a hatékonyabb, célszerűbb önkormányzati feladatellátás érdekében - az alábbi társulások tagja:
a) Sásdi Szociális Társulás,
b) Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás,
c) Nyugat-Hegyháti Önkormányzati Társulás.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
20. Az önkormányzat vagyona
42. § (1) Az önkormányzat vagyonára és a vagyongazdálkodásra vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során. Az önkormányzati törzsvagyont (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint az üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyak jegyzékét külön rendelet melléklete tartalmazza.
(2) A helyi önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat, ennek megfelelően:
a) maga is közvetlenül részt vehet vállalkozásban,
b) a helyi önkormányzati politikával, illetve annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozás-élénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.
21. A költségvetés
43. § (1) A képviselő-testület évente a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozási rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.
(3) Az első fordulóban a képviselő-testület a költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt, és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján tervezetet kell összeállítani, melynek keretében:
a) számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit,
b) meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a kielégítések alternatíváit,
c) egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel, megfogalmazható a szükségletek kielégítésének sorrendje.
(4) A második fordulóban a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja a testület.
(5) A tervezet elsőként a kötelező önkormányzati feladatok megoldását dolgozza ki, ezek után a további még vállalható önkormányzati feladatokat.
(6) A költségvetés a bevételeit a források, a kiadásokat a célok szerint tartalmazza.
(7) A polgármester a tárgyévet követően zárszámadási rendelettervezetet terjeszt a képviselőtestület elé.
22. Az önkormányzat gazdálkodása
44. § Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el. E körben különösen:
a) elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót,
b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
c) leigényli a címzett és céltámogatásokat,
d) gondoskodik az önkormányzat és az intézmények pénzellátásáról,
e) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
f) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,
g) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményi működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.
45. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.
HELYI NÉPSZAVAZÁS
46. § Népszavazást kezdeményezhet a választópolgárok 20 %-ának megfelelő számú választópolgár.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
47. § (1) E rendelet rövid megjelölése: SZMSZ.
(2) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2014.(XI.18.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet5
1. Az önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatási feladatai:
1.1. településfejlesztés, településrendezés;
1.2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
1.3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
1.4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
1.5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
1.6. óvodai ellátás;
1.7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
1.8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások,
1.9. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;
1.10. lakás- és helyiséggazdálkodás;
1.11. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
1.12. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
1.13. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
1.14. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
1.15. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
1.16. sport, ifjúsági ügyek;
1.17. nemzetiségi ügyek;
1.18. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
1.19. hulladékgazdálkodás;
1.20. víziközmű-szolgáltatás.
2. Az önkormányzat önként vállalt közszolgáltatási feladatai:
2.1. Falugondnoki szolgáltatás
2.2. Mezőgazdasági gazdálkodási program
3. Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása
3.1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
3.2. 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
3.3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
3.4.6
3.5. 041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
3.6. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
3.7. 042130 Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások
3.8. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
3.9. 051020 Nem veszélyes (települési hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása
3.10. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
3.11. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
3.12. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
3.13. 064010 Közvilágítás
3.14. 066010 Zöldterület-kezelés
3.15. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
3.16. 072111 Háziorvosi alapellátás
3.17. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
3.18. 072311 Fogorvosi alapellátás
3.19. 074011 Foglalkozás-egészségügyi alapellátás
3.20. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
3.21. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
3.22. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
3.23. 081045 Szabadidősport - (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
3.24. 082044 Könyvtári szolgáltatások
3.25. 082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel támogatása
3.26. 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
3.27. 082093 Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
3.28. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
3.29. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
2. melléklet7
1. Gazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatáskörök:
1.1. Költségvetési elszámolási számlát nyit egy pénzintézetnél. A választott számlavezető pénzintézetet csak a naptári év első napjával változtathatja meg. A folyamatos pénzellátás érdekében a döntésről a törzskönyvi nyilvántartást vezető Magyar Államkincstárat értesíti.
1.2. Dönt egyéb banki szolgáltatások igénybe vételéről.
1.3. Letéti számlát nyithat.
1.4. Kéri az önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba vételét, bejelenti az adatváltozásokat, e változásokról értesíti a számlavezető pénzintézetet.
1.5. A költségvetési rendeletben meghatározottak szerint az egyes címek között, vagy tartalékból átcsoportosításokat hajthat végre.
1.6. Jogosult elfogadni olyan vagyont, amelyről az önkormányzat javára lemondtak, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
1.7. Dönt a célhoz nem kötött források betétként történő elhelyezésről az állami hozzájárulás ki vételével.
1.8. Feladatmutatóhoz kapcsolódó állami hozzájárulás előirányzat módosítására irányuló kérelmet a nyújt be.
1.9. Az értékhatárt elérő önkormányzati beruházások körében versenytárgyalást, illetve közbeszerzési eljárást hirdet meg, illetve folytat le.
1.10. Meghatározza, hogy milyen időszakonként kell az adóbeszedési számláról az utalásokat a költségvetési elszámolási számla javára teljesíteni.
2. Önkormányzati vagyonnal kapcsolatos feladat- és hatáskörök:
2.1. Külön önkormányzati rendeletekben meghatározottak szerint az önkormányzati ingatlanokra vonatkozóan gyakorolja a tulajdonost megillető jogköröket:
2.2. A képviselő-testület a költségvetési szerv, gazdasági társaság használatában nem lévő korlátozottan forgalomképes ingatlannak a tulajdonjog változással és megterheléssel nem járó hasznosítását, egy évet meg nem haladó időtartamú bérbeadását a polgármesterre ruházza.
2.3. A képviselő-testület továbbá a polgármesterre ruházza a korlátozottan forgalomképes vagyon feletti, az előzőekben nem szabályozott egyéb rendelkezési jog gyakorlását. (Pl. szolgalmi jog bejegyzés, felépítményes ingatlanok funkcióváltásához tulajdonosi hozzájárulás, telek-alakítással járó feladatok, ingatlan-nyilvántartásba kötelezettség bejegyzés, véleményezés stb.)
2.4. A nem törzsvagyon körébe tartozó vagyon 1 évet meg nem haladó időtartamú bérbeadásáról, használatba adásáról a polgármester rendelkezik.
5.1. az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapítandó rendkívüli települési támogatás,
5.2. gyermek születéséhez kapcsolódó rendkívüli települési támogatás megállapítása ügyekben.
6. Településtisztaság, környezetvédelmi feladat- és hatáskörök:
3. Munkáltatói jogkör gyakorlása: az önkormányzati alkalmazottaknál teljes munkáltatói jogkört gyakorol az intézményi foglalkoztatottak kivételével.
4. Közlekedési igazgatással kapcsolatos feladat- és hatáskörök:
Szervezi a közút tisztántartásával, a hó eltakarításával, továbbá az út síkossága elleni védekezéssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat.
5. Szociális igazgatással kapcsolatos feladat- és hatáskörök:
A képviselő-testület a hatáskörét átruházza a polgármesterre
6.1. Szervezi a közterületek tisztaságával, a település rágcsálómentesítésével, valamint a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátását.
6.2. Szervezi a településen az állati hullák ártalmatlanná tételével kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátását.
6.3. Gondoskodik a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével értékesítésével, vagy megsemmisítésével továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról.
7. Szervezi és irányítja a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, valamint az árvíz és belvízvédekezés és a helyi vízkárelhárítás feladatait.
8. Véleményt nyilváníthat, és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben.
9. Településkép védelmi feladatok
Eljár településképi véleményezéssel, bejelentéssel, településképi kötelezéssel kapcsolatos ügyekben, településkép-védelmi bírságot szabhat ki.
Az 5. § (1) bekezdése a Felsőegerszeg Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdése a Felsőegerszeg Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. §-a a Felsőegerszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (II. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-a szerint módosított szöveg.
A 33. § (3) bekezdése a Felsőegerszeg Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 3. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet a Felsőegerszeg Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 1. mellékletével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 3.4. pontját a Felsőegerszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (V. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
A 2. melléklet a Felsőegerszeg Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.