Szántód Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (VII.31.) önkormányzati rendelete
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL
Hatályos: 2013. 08. 01Szántód Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (VII.31.) önkormányzati rendelete
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL1
Szántód Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e./ pontjában, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban:Nvtv.)18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdés b./ pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, továbbá 143. § (4) bekezdés i./ pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Szántód Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő
a) ingatlanokra,
b) ingó vagyontárgyakra,
c) vagyoni értékű jogokra és követelésekre,
d) társasági részesedésekre
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek hasznosítására, melyet külön önkormányzati rendelet szabályoz.
2. Az önkormányzati vagyon csoportosítása
2. § Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
3. Az önkormányzat törzsvagyona
3. § (1) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. A törzsvagyonhoz nem tartozó üzleti vagyon forgalomképes.
(2) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak:
a) a helyi közutak és műtárgyaik
b) a helyi önkormányzati tulajdonban álló terek, parkok,
c) a helyi önkormányzati tulajdonban álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, közcélú vízilétesítmények, ide nem értve a vizi közműveket,
d) mindaz a vagyon, amelyet törvény forgalomképtelenné nyilvánít,
e) az a)-d) pontokban felsoroltakon túl mindaz a vagyon, amit a képviselő-testület kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nyilvánít.
(3) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyonelemek felsorolását a jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(4) A forgalomképtelen törzsvagyonnal a tulajdonos Önkormányzat csak az Nvtv.-ben meghatározott korlátozásokkal rendelkezhet.
4. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezik az Nvtv.-ben ekként meghatározott vagyonelemek.
(2) A forgalomképtelennek továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősülő korlátozottan forgalomképes vagyonelemek felsorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendelétetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, melyre tekintettel jogszabály a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította. E tényállás fennállásának megállapítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyonelem önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat.
4. Az önkormányzat üzleti vagyona
5. § (1) Az Önkormányzat üzleti vagyona mindaz a forgalomképes vagyonelem, amely nem tartozik az e rendelet 3-4. § alatt rögzített törzsvagyonba. Az üzleti vagyonelemek felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(2) A forgalomképes vagyonelemmel vállalkozás is folytatható, amely azonban az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
(3) Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
6. A vagyonnal rendelkezés
6. § (1) A vagyonnal rendelkezés keretében az Önkormányzatot – törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése esetén is alkalmazni kell.
(3) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
7. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
7. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a Balatonföldvári Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Önkormányzati Hivatal) tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyont és annak változásait az ingatlanvagyon kataszterben kell nyilvántartani.
(3) Ha az Önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, amely rendeltetésénél fogva jelen rendelet szerint a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozna, a szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerzést követő testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan.
8. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
8. § Az önkormányzat vagyonának gyarapítása, értékesítésére vagy megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értéke
a) 6 hónapnál nem régebbi, arra jogszabályok szerint jogosultsággal rendelkező szakértő által készített értékbecslés,
b) értékpapír esetén, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapírtípusok piacán az értékesítés-, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,
c) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén 6 hónapnál nem régebbi könyvvizsgálói értékelés alapján vehető figyelembe.
9. A tulajdonosi jogok gyakorlása
9. § (1) Az önkormányzati vagyonnal értékre tekintet nélkül a képviselő-testület jogosult rendelkezni a következő esetekben:
a) vagyon gazdasági társaságba, alapítványba apportként bevitele,
b) önkormányzati vagyon tulajdonjogának törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel való ingyenes átruházása,
c) gazdasági társaság, intézmény alapítása esetén.
(2) Az önkormányzati vagyonnal értékre tekintet nélkül a polgármester jogosult rendelkezni a következő esetekben:
a) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásokban az önkormányzatot megillető jogok gyakorlása (pl. tulajdonosi hozzájárulás) estén,
b) képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása, amennyiben a képviselő-testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, úgy az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, a szerződés aláírása,
c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása,
d) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása,
e) településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése,
f) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában.
(3) A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a képviselő-testületnek a (2) bekezdés szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről.
(4) A részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság működése során az önkormányzati tag nem hozhat illetve fogadhat el olyan határozatot, amellyel felelőssége meghaladja a vagyoni hozzájárulása mértékét vagy kötelező feladatai ellátását veszélyezteti.
10. A vagyonkezelés szabályai
10. § (1) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, üzemeltetése az Nvtv.-ben szabályozott módon engedhető át másnak.
(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Nvtv. rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.
(3) A vagyonkezelői jog létesítéséért az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának ba), bc), bd) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértéke a tárgyévi költségvetés vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének 0,6%-a.
(4) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére az Nvtv.3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának bb) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.
(5) A vagyonkezelő köteles az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlan állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladata kapcsán a képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.
(6) A (5) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.
(7) A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.
(8) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.
(9) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.
11. Vagyon hasznosítás szabályai
11. § (1) A nettó 1 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés (a továbbiakban pályázat) útján, az összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:
a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b) forgalmi érték megjelölése,
c) hasznosítás módja,
d) pályázati feltételek meghatározása.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, ha törvény vagy a képviselő-testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat weblapján.
(4) Amennyiben a képviselő-testület az Nvtv.11. § (17) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint a versenyeztetés mellőzésével köt a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést, nem hoz a (2) bekezdésben foglaltak szerint határozatot a hasznosításra kijelölésről, hanem a hasznosítási szerződés szövegének elfogadásával dönt a hasznosítási szerződés megkötéséről.
12. § A 11. § (1) bekezdése alapján a versenyeztetést a rendelet 4. melléklete szerinti Pályázati Szabályzat előírásai szerint kell bonyolítani.
12. A vagyon átruházás szabályai
13. § (1) A nettó 1 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz - csak pályázat útján, az összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:
a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b) forgalmi érték megjelölése,
c) átruházás módja,
d) pályázati feltételek meghatározása
e) árverés esetén az árverésre bocsátás szándékának kinyilvánítása
(3) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem értékesítését, ha törvény vagy a képviselő-testületnek az értékesítésről rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban az értékesítésről szóló határozat alapján nyilvános meghirdetés vagy az Árverési Szabályzat előírásai szerint lebonyolítandó árverés útján értékesíthető.
13. A vagyonszerzés szabályai
14. § (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület dönt.
(2) A képviselő-testület vagyongyarapításról szóló határozata tartalmazza:
a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b) forgalmi érték megjelölése,
c) a szerzés módja,
d) fizetési feltételek meghatározása
e) önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.
(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételem mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítás lehetőségét és a várható üzemeltetési költségeket.
(4) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.
14. Az önkormányzati követelésekről való lemondás, követelések elengedésének szabályai
15. § (1) Az önkormányzat a polgári jogviszonyokból származó behajthatatlan követeléseiről lemondhat.
Behajthatatlan követelések a következők lehetnek:
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet;
b) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg;
c) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet;
d) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében,
da) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni,
db) amelynél az adós nem lelhető fel,
e) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
f) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
(2) Az önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet elengedni:
a) csődegyezségi megállapodásban;
b) bírói egyezség keretében;
c) ha a követelés csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető;
d) magánszemély tartozása esetében, ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené,
f) az önkormányzat képviselő-testülete a jogszabályok által meghatározott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja és nem ellentétes az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel.
(3) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az Önkormányzattal fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait.
(4) A polgármester és a vagyonkezelők közül az Önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői 300.000.-Ft erejéig mondhatnak le az önkormányzatot, illetve intézményüket illető követelésről.
(5) A képviselő-testület mondhat le a követelésről (engedheti el a tartozást) 300.000.-Ft-ot meghaladó összeg esetén.
(6) A követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben mondhat le. Teljes mértékben vagy részben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.
15. Záró rendelkezések
16. § A képviselő-testület dönt a vagyongazdálkodás stratégiai kérdéseiről és annak felülvizsgálatáról.
17. § (1) Az önkormányzat vagyonáról – eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról – vagyonkimutatásban kell a zárszámadás során beszámolni.
(2) A vagyonkimutatás részletezését az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerinti tartalommal kell elkészíteni.
(3) A vagyonkimutatásban részletezett eszközök és források leltározását legalább két évente végre kell hajtani. A vagyonkataszter és a számviteli nyilvántartások egyezőségét biztosítani kell.
(4) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.
18. § E rendelet mellékletei:
1. melléklet: Kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló forgalomképtelen törzsvagyon
2. melléklet: Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek
3. melléklet: Üzleti vagyonelemek
4. melléklet: Pályáztatási szabályzat
5. melléklet: Árverési Szabályzat
Az Európai Unió jogának való megfelelés
19. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
20. § (1) Ez a rendelet 2013. augusztus 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 4/2004.(II.09.) önkormányzati rendelet.
Szántód,2013.július 29.
Vizvári Attila |
Dr.Kiss Pál |
Módosította a 4/2021.(III.24.) önkormányzati rendelet, Hatályos 2021. március 25.napjától