1. § E rendelet hatálya kiterjed Komló városban:

2. § (1) E rendelet alkalmazásában irányadók a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 3. §-ában, valamint e törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII.15.) Korm. rendelet 3. számú mellékleteként kiadott Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzatban (a továbbiakban: TKSz) meghatározott fogalmak.

(2) További fogalom-meghatározások:

3. § Az önkormányzat a Tszt-ben meghatározott ellátási kötelezettségét a távhőszolgáltatásra és távhőtermelésre engedélyt kapott Komlói Fűtőerőmű ZRt.-n (a továbbiakban: távhőszolgáltató) keresztül valósítja meg.

4. § (1) A Tszt. fogyasztóvédelemről szóló rendelkezéseiben meghatározott vélemény-nyilvánításba bevonandó szervek köre: azok a fogyasztói érdekképviseletek, amelyek az egyesülési jogról szóló 1989.évi II. törvény alapján kifejezetten a fogyasztók érdekképviselete céljából, jogszerűen, az előzőekben hivatkozott törvénynek megfelelően jöttek létre, és szolgáltatót erről a bírósági bejegyzés csatolásával írásban értesítették.

(2) A távhőszolgáltató köteles legalább központi telephelyén ügyfélszolgálati irodát működtetni.

5. § (1) Új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás díjával nem fedezett fejlesztési költségekre legfeljebb 5 Ft/W csatlakozási díjat kérhet. A csatlakozási díj megfizetése a távhőrendszerre való rácsatlakozás lehetőségét biztosítja a távhőszolgáltató által meghatározott helyen. A csatlakozási díj a hőtermelői, a gerinc- és elosztó vezetéki, valamint a hőmennyiségmérő berendezések létesítési illetve bővítési költségeinek fedezetére szolgál.

(2) A csatlakozási díj nem tartalmazza a bekötővezetékek, a hőközpontok létesítési és bővítési költségeit.

(3) A bejelentett új vagy növekvő távhő teljesítményigény kielégítésére, az (1) pont szerinti csatlakozási díj, valamint a távhőszolgáltató Üzletszabályzatának 3.3.4 pontja szerinti beruházások költségeinek megfizetésére az igénybejelentőnek és a szolgáltatónak szerződést kell kötnie.

(4) Több telephellyel rendelkező felhasználó egyik telephelyén fenntartott teljesítményének a másik telephelyre való átcsoportosítására a szolgáltató csak akkor kötelezhető, ha az nem igényel hálózatfejlesztést, illetve bővítést, továbbá nem veszélyezteti a meglévő felhasználók biztonságos távhőellátását.

(5) A távhőszolgáltatási rendszerbe újonnan bekapcsolt felhasználási hely létesítésekor a beruházó költségére meg kell valósítani a hőmennyiség szabályozását, továbbá a mérés szerinti elszámolás feltételeit.

(6) A mérőeszköz beszerzésének, első hitelesítésének és felszerelésének költsége hőközponti mérés esetén a távhőszolgáltatót, épületrészenkénti mérés esetén a felhasználót terheli.

(7) A távhőszolgáltató üzletpolitikai okból eltekinthet a (3) pont szerinti díjak megfizetésétől, illetve annak összegét mérsékelheti.

(8) A felhasználó távhőrendszerre való csatlakozására, vagy többlet hőigényének biztosítására csak a csatlakozási díj megfizetése után kerülhet sor.

6. § (1) A hőközpont és berendezéseinek fenntartása és üzemeltetése, más megállapodás hiányában a hőközpont tulajdonosának feladata.

(2) Távhőellátó rendszer szolgáltatói berendezéseit, más megállapodás hiányában csak a szolgáltató létesítheti, saját vagy átvett fejlesztési célú forrásból.

(3) A távhőszolgáltatásba már bekapcsolt felhasználó csak a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával

(4) A felhasználói rendszer átalakításának következtében szükségessé váló, távhőszolgáltató tulajdonában lévő berendezések átalakítási költségei a felhasználót terhelik.

(5) A felhasználó tulajdonában lévő hőközpont esetén a (3) bekezdés előírásait csak a szolgáltatói berendezések vonatkozásában kell alkalmazni.

(6) A felhasználói hőközpont kiviteli tervének elkészítéséhez a távhőszolgáltató köteles díjmentesen adatokat szolgáltatni.

(7) A lakóépületek és a vegyes célra használt épületek felhasználói hőközpontjainak, hőfogadóinak kiviteli tervét a távhőszolgáltató köteles díjmentesen felülvizsgálni.

(8) A (7) bekezdés szerinti hőközpontok, hőfogadók üzembe helyezési eljárásához a távhőszolgáltatót meg kell hívni, az eljárásban a távhőszolgáltató köteles együttműködni. A közreműködésért díj nem számítható fel.

(9) Az elkészült felhasználói berendezést a szolgáltatói berendezéssel – a szerződésben meghatározott feltételek mellett – csak a távhőszolgáltató kapcsolhatja össze. Ezzel egyidejűleg a távhőszolgáltató köteles felszerelni a távhőfogyasztás mérésére és elszámolására alkalmas, a mérőeszköz hitelességét tanúsító jellel ellátott mérőt.

(10) Felhasználói berendezés üzemeltetése és fenntartása – a (11) bekezdésben foglaltak kivételével – a felhasználó kötelessége.

(11) A távhőszolgáltató tulajdonában lévő felhasználói berendezés, valamint a szolgáltatói hőközpontot a felhasználói berendezéssel a távhővezeték-hálózat részeként összekötő vezeték üzemeltetése és fenntartása, az ezzel kapcsolatos költségek viselése – a csatlakozási pontig bezárólag – a távhőszolgáltató feladata.

(12) A mérőeszközök időszakos hitelesítésének és felszerelésének költsége a távhőszolgáltatót terheli.

7. § (1) Az önkormányzat a városépítési szabályrendeletében, szabályozási terveiben, valamint környezetvédelmi rendeletében kijelöli azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegőtisztaság-védelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése.

(2) A távhőszolgáltatásba kapcsolandó új lakóépületek fűtési és melegvíz-rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a lakások hőfelhasználása egyedileg mérhető legyen. A mérőhelyeket úgy kell kialakítani, hogy a szolgáltató a felhasználó, illetve a díjfizető megkeresése nélkül a mérőket leolvashassa, illetve ellenőrizhesse. Az építési hatóság az engedélyeztetési eljárásban ezeket a szempontokat köteles figyelembe venni.

8. § (1) A távhőszolgáltató és a felhasználó, díjfizető közötti jogviszony általános szabályait a TKSz. tartalmazza.

(2) A felhasználó és a távhőszolgáltató közötti jogviszonyban külön-külön felhasználónak kell tekinteni azt a felhasználót, amelynek távhővel való ellátása több különböző felhasználási helyen valósul meg.

(3) A távhőszolgáltató és a felhasználó között közüzemi szerződés kötése kötelező, amelynek alapján a távhőszolgáltató meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a felhasználó – vagy a törvényben meghatározott esetekben a díjfizető – a távhőszolgáltatás díjának rendszeres megfizetésére köteles.

(4) A távhőszolgáltató a lakossági felhasználóval és vegyes célra használt épület tulajdonosával vagy a tulajdonos képviselőjével általános közüzemi szerződést köt, amely létrejöhet távhő hőközponti, vagy épületrészenkénti mérés szerinti szolgáltatására.

(5) Egyéb felhasználó és a távhőszolgáltató között egyedi közüzemi szerződés jön létre a polgári jog szabályai szerint.

(6) Az általános közüzemi szerződést a lakóépület, a vegyes célra használt épület tulajdonosa vagy a tulajdonos jogszerű felhatalmazással rendelkező képviselője, tulajdonosi közösség esetén a felhasználó képviselője, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az épületrész tulajdonosa köti meg a szolgáltatóval.

(7) A tulajdonos vagy a felhasználó képviselője köteles beszerezni a tulajdonos vagy a tulajdonosi közösség felhatalmazását az általános közüzemi szerződés megkötéséhez, módosításához vagy felmondásához.

(8) Amennyiben a felhasználó és a szolgáltató a szolgáltatás, díjfelosztás vagy díjfizetés feltételeiben nem tud megállapodni, vagy a korábbi megállapodás jogszabályi feltételei a felhasználónak felróható okból már nem állnak fenn, felek jogviszonyára a TKSz. szerinti általános közüzemi szerződés érvényes, a szolgáltatás díjának elszámolására és a díjfizetésre e rendelet előírásait kell alkalmazni.

(9) A (8) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni a közüzemi szerződés megkötéséig, ha a felhasználó és a távhőszolgáltató között a közüzemi jogviszony a Tszt. 37. § (5) bekezdése szerint a szolgáltatás igénybevételével jön létre.

(10) A közüzemi szerződésnek a TKSz 9. és 10. pontjaiban foglaltakon túl tartalmaznia kell annak a személynek a nevét és elérhetőségét, akivel a távhőszolgáltató a felhasználó megbízottjaként az üzemvitellel, a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, az épület belső átlaghőmérsékletével (fűtési igényével) összefüggően kapcsolatot tarthat.

(11) A távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony jogszabályban foglaltakon túlmenő szabályait az üzletszabályzat tartalmazza, melyet a távhőszolgáltató köteles a felhasználók részére hozzáférhetővé tenni.

(12) A távhőszolgáltatás megszüntetésére a közüzemi szerződés – a Tszt. 38. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései szerinti – felmondásával kerülhet sor. A közüzemi szerződést – a Tszt. 38. § (5) bekezdésében írt esetet kivéve – csak a felhasználási hely egészére kiterjedően lehet felmondani.

(13) A Tszt. 38. § (2) bekezdésében előírt feltételek az egyedi közüzemi szerződés felmondására is irányadóak, azzal hogy egyéb felhasználó a szerződésben rögzített felmondási idővel, az abban meghatározott időpontra mondhatja fel a szerződést.

(14) Ha a felhasználási helyen valamely épületrész távhőellátását kívánják megszüntetni, ahhoz a közüzemi szerződés módosítása szükséges. Ebben az esetben a Tszt. 38. § (5) bekezdésében foglaltak (az egyedi közüzemi szerződés módosítására is) irányadóak.

(15) A közüzemi szerződések felmondására, módosítására vonatkozó részletes szabályokat a távhőszolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.

(16) A Tszt. 38. § (2) és (4) bekezdésben meghatározott esetben az épület tulajdonosa vagy a tulajdonosi közösség, a 38. § (5) bekezdésben meghatározott esetben az épületrész tulajdonosa a távhőszolgáltatási közüzemi szerződés megszűnését követő ötödik naptári év utolsó napjáig a más hőellátás igénybevétele és a távhőszolgáltatás igénybevétele közötti, pozitív előjelű széndioxidkibocsátás-különbözet után az 1. számú mellékletben részletezettek szerint szén-dioxid kibocsátás különbözeti díjat köteles fizetni.

(17) A (16) bekezdés szerinti díj mértéke a Tszt-ben meghatározott mindenkori legmagasabb díjtétel.

9. § (1) A távhőszolgáltató a fűtési és használati melegvíz-készítési célra szolgáltatott és felhasznált távhő mennyiségét hiteles hőmennyiségmérővel köteles mérni és elszámolni.

(2) A felhasználók által fűtési célra felhasznált hőmennyiség meghatározása történhet:

(3) A használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiség meghatározása az alábbiak szerint történhet:

(4) A használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiség (3) bekezdés b) pontja szerinti meghatározása esetén a távhőszolgáltatónál 1 m³ közműves ivóvíz felmelegítéséhez átlagosan szükséges hőmennyiség a fűtési időszakon kívüli időszakban a hőközpontban hitelesen mért hő- és a felhasználók által felhasznált használati melegvíz-felhasználás mennyiségeinek hányadosa (GJ/vízm³). Ezt a fajlagos hőmennyiséget a távhőszolgáltató évente szeptember 30-ig köteles hőközpontonként felülvizsgálni és újra megállapítani. Az így megállapított fajlagos hőmennyiséget az első havi hőfelhasználás elszámolásától kezdődően, a következő fűtési időszakban kell alkalmazni.

(5) Felhasználói hőközponton, ahol a fűtési és használati melegvíz hőmennyiség külön-külön történő mérése nem megoldott, a felhasználó képviselője a fűtésre és a használati melegvíz-készítéshez felhasznált hőmennyiség megosztására az (3) bekezdés b) pontban szabályozott módon meghatározott értéktől eltérő arányszámot is közölhet.

(6) A szolgáltatott fűtési célú távhő épületrészenkénti mérésére és elszámolására akkor van lehetőség, ha a felhasználó az épület valamennyi épületrészében (lakásokban és egyéb rendeltetésű helyiségekben) a mérőműszernek és felszerelésének, valamint a felhasználói berendezés szükséges átalakításának költségét viseli. Az épületrészenkénti mérés megvalósítása nem tartozik a távhőszolgáltató kötelezettségei közé.

10. § (1) A távhőszolgáltató által üzemeltetett hőközpontokban a használati melegvíz készítéséhez szükséges hálózati hidegvizet a távhőszolgáltató vagy a felhasználó biztosítja.

(2) A távhőszolgáltató által biztosított, a felhasználók felé továbbszámlázandó hálózati hidegvíz mennyiségét a melegvíz épületrészenkénti mérésére felszerelt vízmérőkön mért vízmennyiség határozza meg.

11. § (1) Elszámolási mérő csak a mérési feladat elvégzésére alkalmas és hiteles mérő lehet.

(2) Hiteles az az elszámolási mérő, amelyet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) hitelesített, vagy amelynek külföldi hitelesítését az MKEH első belföldi hitelesítésként elfogadta, a hitelesítési időtartamának lejártáig.

(3) A felhasználó vagy annak megbízottja jogosult a távhőszolgáltató tulajdonában lévő elszámolási mérő(k) rendkívüli hitelesítését kérni. Amennyiben a mérő az MKEH jegyzőkönyve szerint nem biztosította az előírt pontosságot, úgy

12. § (1) Az elszámolási mérők meghibásodása esetén, annak megjavíttatása, a mérőkre vonatkozó előírások szerinti időszakos, illetve rendkívüli hitelesíttetése a távhőszolgáltató kötelezettsége.

(2) A 9. § (1) bekezdés szerinti hőmennyiségmérő meghibásodása esetén, a szolgáltatott távhő mennyiségét – egyéb megállapodás hiányában – a mért időszakra vonatkozó adatok, valamint fűtés esetében a külső hőmérséklet és a fűtött napok számának figyelembevételével és a díjfizetővel egyeztetve kell meghatározni.

13. § (1) A felhasználó, illetve a távhőszolgáltató köteles biztosítani az elszámolásban figyelembe vett mérők leolvasását, ellenőrzését.

(2) A felhasználó köteles tűrni, hogy a szolgáltató a felhasználó tulajdonában lévő fűtési és melegvíz rendszert és az elszámolás céljából felszerelt mérőműszereket a felhasználó által használt helyiségekben ellenőrizze, felülvizsgálja.

14. § (1) A díjfizető a távhőszolgáltatásért alapdíjat és hődíjat fizet.

(2) Az alapdíj a távhőszolgáltatás folyamatos igénybevételének lehetőségéért és a távhőszolgáltatás igénybevételéért fizetendő, 1 légköbméterre, illetve 1 MW-ra (megawattra) megállapított díj.

(3) A hődíj a felhasználó által vételezett (felhasznált) hőmennyiség után fizetendő, 1 GJ-ra (gigajoule-ra) megállapított díj.

(4) Lakossági (háztartási) célú távhő szolgáltatási díjat kell alkalmazni a távhőszolgáltatással ellátott lakásra, a lakóépületben és a lakást is magában foglaló vegyes célra használt épületben lévő, a lakások rendeltetésszerű használatára szolgáló és e rendeltetésének megfelelően használt épületrészekre. A lakóépület és vegyes célra használt épület közös használatra szolgáló és e rendeltetésének megfelelően használt helyiségei és területei légtérfogata az alapdíjfizetés alapjául nem vehető figyelembe.

(5) Nem lakossági célú távhő szolgáltatási díjat kell alkalmazni a (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó távhőszolgáltatással ellátott épületekre, épületrészekre.

(6) A (4) bekezdés szerinti lakás vagy közös használatra szolgáló épületrészek használati funkcióváltása esetén a felhasználót bejelentési kötelezettség terheli.

(7) A (6) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettségét elmulasztó, a távhőszolgáltató tudta nélkül, illegálisan vételező felhasználó, amennyiben a vételezés kezdő időpontja nem bizonyítható, visszamenőleg az alapdíj 1 éves díjának megfelelő, egyéb esetben a vételezés időtartamára eső alapdíj fizetésére köteles.

(8) Vitás esetben azt, hogy az épület vagy az épületrész a (4) vagy az (5) bekezdés hatálya alá tartozik-e, a távhőszolgáltató a felhasználó által beszerzett hiteles tulajdoni lap, használatbavételi engedély, vagy az építésügyi hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány alapján állapítja meg.

15. § (1) Az éves alapdíj 1/12 részét a felhasználó, illetve a díjfizető a tárgyhónapban előre köteles megfizetni a távhőszolgáltató számlája alapján, az abban megállapított határidőig.

(2) A felhasználó a közüzemi szerződésben lekötött hőteljesítménynek vagy a felhasználási hely légtérfogatának megfelelő éves alapdíját akkor is köteles megfizetni, ha távhőt – akár a felhasználói berendezések alkalmatlansága, hibája miatt – nem vételezett, vagy ha a távhőszolgáltató a szolgáltatatást a Tszt. 51. § (3) bekezdésének a) és b) pontjaiban szabályozott módon felfüggesztette, továbbá a közüzemi szerződést a Tszt. 38. § (7) bekezdése alapján felmondta.

(3) Ha a felhasználó a távhőszolgáltatási díj díjfizetők közötti szétosztását nem kéri, és erről írásban nyilatkozik, a szolgáltatott hő díját és az alapdíjat egy összegben fizeti.

(4) Amennyiben a lakossági felhasználói közösség a vételezett hőenergia számláját a (3) bekezdés szerint fizeti, az alapdíjból 5% árengedményre jogosult.

(5) Amennyiben a távhőszolgáltatási rendszerre új felhasználási helyet kapcsolnak, úgy a felhasználó az alapdíjat a közüzemi szerződés hatályba lépésének napjától fizeti.

(6) Ha a hőközpont a felhasználó tulajdonában van, akkor a díjfizető a távhőszolgáltatóval kötött közüzemi szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény után fizeti az alapdíjat (Ft/MW/év).

(7) Ha a hőközpont a szolgáltató tulajdonában van, akkor a lakossági felhasználó, és vegyes célra használt épületben lévő nem lakossági felhasználó az alapdíjat a fűtött légtérfogat alapján (Ft/lm³/év), egyéb felhasználó a szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény alapján (Ft/MW/év) fizeti meg.

16. § (1) A felhasználó, a felhasználói közösség (vagy annak tagjai) az épület, épületrész hőfelhasználásának megfelelő hő díját – amelynek alapját a minden hó végén leolvasott hőmennyiségmérő szolgáltatja – a tárgyhót követő hónapban köteles fizetni a távhőszolgáltató számlája alapján.

(2) Amennyiben a távhőszolgáltató tulajdonában levő hőközpontról ellátott épületnek, épületrészeknek több tulajdonosa van, a távhődíjak kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint együttesen vagy épületrészenként külön-külön is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti megosztása és a megosztás szerinti számlázás – a tulajdonosok által meghatározott arányok, valamint a TKSz. rendelkezései szerint – a távhőszolgáltató feladata. A távhődíjak épületrészenkénti megosztásának és kiegyenlítésének módját az érdekeltek (díjfizetők, távhőszolgáltató) megállapodása rögzíti.

(3) A távhőszolgáltató az egy-egy felhasználói közösségre vonatkozóan mért vagy meghatározott fűtési célú hőfelhasználást a díjfizetők között a közüzemi szerződés mellékletében rögzített, a felhasználók által kért és elfogadott arányok szerint, megállapodás hiányában az alapdíjfizetés alapjául meghatározott térfogatarányok szerint osztja szét.

(4) A fűtési célú hőmennyiség hődíját – amennyiben a felek szerződésben másként nem állapodnak meg – a díjfizető, a felhasználó a 9. § (2) bekezdése a) vagy b) pontja szerinti, az elszámolás alapjául szolgáló hőmennyiségmérőn havonta ténylegesen mért, vagy a 9. § (2) bekezdés c) pontjában szabályozott módon meghatározott havi hőmennyiség (GJ) után fizeti meg.

17. § (1) A használati melegvizet is előállító hőközpont esetén felhasználó a használati melegvíz-készítés hődíját a 9. § (3) bekezdés a) pontja szerint mért, vagy a b) pont szerint meghatározott hőmennyiség (GJ) után fizeti meg.

(2) A használati melegvíz készítésére felhasznált hőmennyiség hődíját (továbbiakban melegvíz-hődíj) – amennyiben a felek szerződésben másként nem állapodnak meg – a felhasználási helyeken beépített vízmérők (lakásvízmérők) által mért mennyiségek (m³) arányában kell elszámolni.

18. § A 16. § (2)-(3) és a 17. § (2) bekezdésben nevesített megállapodás szerinti díjfelosztás feltételeit és részletes szabályait a TKSz. és a szolgáltató üzletszabályzata szabályozza.

19. § (1) Ha a távhőszolgáltató a szolgáltatást folyamatosan 3 napot meghaladóan neki felróható okból szünetelteti – kivéve a 20. § (3) bekezdés szerinti szüneteltetést – az alapdíj szüneteltetés időtartamával arányos részének kétszeresét fizeti vissza.

(2) A felhasználó szerződésszegés esetén pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke:

20. § (1) A távhőszolgáltató jogosult a távhőszolgáltatást a Tszt-ben meghatározott okokból és mértékig szüneteltetni.

(2) Ha a felhasználói berendezés hibája üzemzavart idézhet elő, illetőleg a távhőrendszer üzembiztonságát vagy a szolgáltatás folyamatosságát veszélyeztetheti, a távhőszolgáltató a hiba kijavításáig a szolgáltatást korlátozhatja, illetőleg szüneteltetheti.

(3) A távhőszolgáltató a távhőrendszer egészét érintő karbantartási, felújítási munkákat évente május 15. és szeptember 15. között végzi, így ebben az időszakban a távhőigények kielégítését esetenként jogosult szüneteltetni. Az éves karbantartás időpontjáról és várható időtartamáról szolgáltató köteles az üzletszabályzatban rögzített módon a felhasználókat előre értesíteni.

(4) Az előre tervezhető munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és a várható időtartamáról a távhőszolgáltató és felhasználó egymást legalább 8 nappal korábban köteles írásban értesíteni.

21. § (1) A távhőszolgáltató jogosult a Tszt-ben meghatározott esetekben a szolgáltatást korlátozni.

(2) Ha a település folyamatos és biztonságos távhőellátása az (1) pont szerinti okokból veszélybe kerül, a távhőszolgáltatónak a hírközlő eszközökön keresztül kell kérnie a felhasználókat a távhőfogyasztás önkéntes csökkentésére.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott felhasználói távhőfogyasztás-csökkentés kérés ellenére a közvetlenül fenyegető távhőhiány, illetőleg távhőellátási zavar nem, vagy nem kellő időben hárítható el, vagy a folyamatos és biztonságos távhőszolgáltatás nem biztosítható, a távhőszolgáltató a települési önkormányzat képviselő testületének döntése alapján a távhőszolgáltatást korlátozza.

(4) A távhőszolgáltatás korlátozását elrendelő önkormányzati döntésről, illetve a korlátozás bevezetéséről a felhasználókat a távhőszolgáltató értesíti. A korlátozás elrendelésekor a távhőszolgáltató a korlátozás okáról, kezdő időpontjáról, várható időtartamáról és mértékéről tájékoztatja a felhasználókat.

(5) Lakossági felhasználók korlátozására csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb felhasználók korlátozása után az még szükséges. A kórházak, egészségügyi, szociális és oktatási intézmények a távhőkorlátozás szempontjából lakossági felhasználónak minősülnek, ezen belül is korlátozásukra csak a lakóépületek után, a legvégső esetben kerülhet sor.

(6) A felhasználó tulajdonában lévő hőközpont esetén a felhasználó köteles az elrendelt távhőkorlátozást maximum 4 óra alatt végrehajtani és a távhőszolgáltató ez irányú ellenőrzését tűrni.

(7) A távhőszolgáltató tulajdonában lévő hőközpontok esetén a távhőkorlátozást a távhőszolgáltató hajtja végre.

(8) A korlátozási sorrendet a 2. számú melléklet tartalmazza.

22. § A 21. § szerinti korlátozásból, illetve – elvárható magatartás esetén – a 20. § szerinti szüneteltetésből származó károkért a távhőszolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli.

23. § (1) A díjfizető személyének megváltozását – a távhőszolgáltató által rendszeresített nyomtatványon – a régi és az új tulajdonos együttesen, a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni a szolgáltatónak.

(2) A távhőszolgáltató az (1) bekezdés szerinti bejelentés esetén a bejelentés napját követő hónap elsejétől az új díjfizető adatait köteles nyilvántartani.

(3) Az épület, építmény, épületrész tulajdonosa és a bérlő vagy a használó együttes kérelmére a távhőszolgáltató a díjat közvetlenül a bérlő vagy a használó részére számlázza. A távhőszolgáltatás díjának a bérlő vagy a használó által történő megfizetéséért a tulajdonos helytállási kötelezettséggel tartozik.

(4) A közüzemi szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén – az ebből származó jogkövetkezményekért – az érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosa felel.

(5) A (3) bekezdés szerinti számlázás esetén, a bérlő vagy használó 60 napos fizetési késedelme esetén szolgáltató köteles értesíteni az épület, építmény, épületrész tulajdonosát.

(6) Ha a 16. § (2) bekezdés alapján az épületrészek tulajdonosai a külön történő díjfizetés mellett döntenek, akkor díjfizető-változás esetén:

(7) Mindaddig, amíg az (1) bekezdés szerinti díjfizető-változás bejelentése meg nem történik, a díjfizetési kötelezettség a régi díjfizetőt terheli.

24. § A 8. § (11) bekezdés szerinti üzletszabályzatot a távhőszolgáltató e rendelet hatályba lépését követő 90 napon belül köteles az önkormányzat jegyzőjének jóváhagyásra benyújtani.

25. § E rendelet elválaszthatatlan része a szén-dioxid kibocsátás megállapításának részletes szabályait tartalmazó 1. számú melléklet és a távhőkorlátozási sorrendet megállapító 2. számú melléklet.

26. § Ez az önkormányzati rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

27. § Hatályát veszti Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2009. (II. 27) önkormányzati rendelete