1. § Jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény értelmező rendelkezése szerint.

2. § (1) Jelen önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) Önkormányzati lakás és helyiség tulajdonosa nevében a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket Komló Város Önkormányzat Városgondnoksága (a továbbiakban: Városgondnokság) gyakorolja, kivéve az egyes önkormányzati feladatot ellátó intézmény kezelésében lévő lakásokat és helyiségeket.

3. § (1) Önkormányzati lakás szociális helyzet alapján, pályázati célból vagy szakember letelepítése érdekében adható bérbe.

(2) Jelen önkormányzati rendelet által, a bérbeadó és a bérlő közötti megállapodás tartalmát nem szabályozó kérdésekben Komló Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) felhatalmazza a Városgondnokságot a megállapodás tartalmának meghatározására.

(3) Az önkormányzati lakás rendeltetésszerű használatát és a bérlő által vállalt egyéb kötelezettségek teljesítését a Városgondnokság ellenőrzi naptári éven belül legalább egy alkalommal. A bérlő társasházi közös vagyont, társasházi higiéniát, békés egymás mellett élést veszélyeztető vagy sértő magatartása miatti közös képviselői megkeresés esetén a bejelentéstől számított három napon belül a Városgondnokság köteles az önkormányzati lakás, valamint az ahhoz tartozó társasházi közös tulajdoni rész rendeltetésszerű használatát ellenőrizni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az ellenőrzésről és annak eredményéről, következményeiről a közös képviselőt tájékoztatni. A lakásbérleti jogviszonyokkal kapcsolatos részletes nyilvántartást a jegyző vezeti a Városgondnokság és az érintett helyi közszolgáltatók rendszeres adatszolgáltatása alapján.

(4) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, azok pótlásával és cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérlő köteles.

(5) Önkormányzati lakás kizárólag lakás céljára adható bérbe.

(6) Bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(7) A Városgondnokság értesítését követően a képviselő-testület illetékes bizottsága dönt a megüresedett önkormányzati lakás kiutalási módjáról.

(8) Ha a szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utaláskor a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le, részére a bérbeadó legfeljebb egy lakószobás, komfortos lakás bérbeadását ajánlhatja fel.

4. § (1) A bérlő szülőjével (ideértve a mostoha-, örökbefogadó- és nevelőszülőt) bérlőtársi szerződést akkor kell kötni, ha közös kérelmük alapján megállapítható, hogy az együttlakásukat egészségügyi vagy lényeges személyi körülmények indokolják.

(2) A bérlő gyermekével (ideértve mostoha-, örökbefogadott- és nevelt gyermeket) vagy befogadott gyermekétől született unokájával bérlőtársi szerződést akkor kell kötni, ha a gyermek vagy unoka betöltötte 18. életévét, nincs a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás, rendszeres jövedelemmel rendelkezik és a bérlővel legalább egy éve lakik együtt az önkormányzati lakásban.

5. § (1) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltét követő naptól a lakáshasználati díj a következők szerint emelkedik:

(2) A jogcím nélküli lakáshasználat tudomására jutását követően haladéktalanul köteles a Városgondnokság megindítani a lakás kiürítése iránti eljárást.

6. § (1) A bérbeadói hozzájárulás kizárólag bejegyzett élettárs, élettárs, önkormányzati lakásba be nem fogadott gyermektől született unoka, testvér és nagyszülő befogadásához adható meg, amennyiben nincs a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás és beköltözése estén az önkormányzati lakásban lakók egy személyre számított lakóterülete nem csökken 6 négyzetméter alá.

(2) Bérbeadó hozzájárulásában ki kell kötni, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból kötelesek kiköltözni 30 napon belül.

7. § A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel úgy is megszüntethető, ha bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe. Az új lakás kiválasztására a felek megállapodása az irányadó.

8. § Bérbeadó felmondása esetén a cserelakás felajánlása helyett alkalmazható pénzbeli térítés összege a bérlakás forgalmi értékének 20 %-a, de legfeljebb 400.000 Ft lehet.

9. § Önkormányzati lakásban a volt bérlő jogcím nélkül visszamaradt bejegyzett élettársa, élettársa, testvére, nagyszülője és az önkormányzati lakásba korábban be nem fogadott gyermekétől született unokája részére bérbeadó abban az esetben biztosít másik önkormányzati lakásba elhelyezést, ha a visszamaradt személy jelen önkormányzati rendelet alapján jogosult lenne önkormányzati lakásra, a volt bérlővel legalább 5 éve megszakítás nélkül együtt lakott az önkormányzati lakásban és nincs a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás.

10. § Önkormányzati lakás bérlője legfeljebb a lakás fele alapterületét adhatja albérletbe bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása alapján abban az esetben, ha a bérlő számára fenntartott lakrész legalább 12 m² alapterületű lakószobát tartalmaz.

11. § (1) Az önkormányzati lakás havi lakbérének négyzetméterre vonatkozó összegét az 1. melléklet tartalmazza. A szociális bérlakásra vonatkozó lakbért kell alkalmazni a pályázati célból, és a szakember letelepítése érdekében bérbe adott önkormányzati lakásra is.

(2)¹ A Képviselő-testület évente felülvizsgálja az önkormányzati lakások lakbérének mértékét, és május 1-jei hatállyal dönthet azok módosításáról.

(3) A havonta fizetendő lakbért az önkormányzati lakás alapterületének és a komfortfokozat alapján négyzetméterre megállapított lakásbérleti díj szorzataként kell meghatározni.

(4) Az (1) bekezdés szerint meghatározott havi lakbérből 25 %-os kedvezményt kell biztosítani minden alagsori önkormányzati lakás után.

(5) Az épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról és a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről a közös költség e feladatok fedezetét szolgáló részének megfizetésével gondoskodik a bérbeadó, ha az önkormányzati lakás mellett magántulajdonban lévő lakások is tartoznak a társasházhoz (lakásszövetkezetihez). Kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő épület setén az előbb felsorolt feladatokat közvetlenül a bérbeadó látja el.

12. § (1) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás érdekében a jegyző gondoskodik a megüresedett önkormányzati lakásra vonatkozó pályázat kiírásáról és a helyben szokásos közzétételéről. Egy eljárás keretein belül önkormányzati lakás bérleti jogával rendelkező pályázó egy meghirdetett lakást jelölhet meg pályázatában, önkormányzati lakás bérleti jogával nem rendelkező pályázó pedig legfeljebb három meghirdetett lakást jelölhet meg. A jegyzőhöz határidőre benyújtott pályázatokban jelölt kérelmező életkörülményeiről, továbbá vagyoni és jövedelmi helyzetéről a Komló Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat) készít környezettanulmányt a jegyző megkeresésére. A hiánytalanul benyújtott pályázatokról (a továbbiakban: érvényes pályázat, érvényes pályázatok) és környezettanulmányokról a jegyző készít előterjesztést a képviselő-testület illetékes bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) részére, amely határozatában kijelöli a lakásbérleti szerződés megkötésére jogosult pályázót. A pályázókat az eljárás eredményéről a nyertes pályázatok azonosító számának helyben szokásos közzétételével értesíti a jegyző. Amennyiben a nyertes pályázó az eredmény közzétételét követő három héten belül nem írja alá a lakásbérleti szerződést, úgy a Bizottság határozata az érintett vonatkozásában hatályát veszti, és az önkormányzati lakásra újabb pályázatot kell kiírni, továbbá a nyertes pályázó a közzétételt követő három évig kizárt az önkormányzati lakás pályázatán való részvételből.

(2) A Bizottság azt a pályázót jelölheti ki a lakásbérleti szerződés megkötésére, akinek:

(3) A (2) bekezdés a) pontja alapján számított egy főre jutó rendszeres havi jövedelem 125 %-át kell figyelembe venni távfűtéses önkormányzati lakás esetén, továbbá 10 %-al emelkedik a jövedelemhatár, ha a kérelmező vagy a vele együtt költöző személy tartós beteg vagy fogyatékos.

(4) A pályázathoz csatolni kell a (2) bekezdésben előírt feltételeket igazoló okiratokat, nyilatkozatokat.

(5) A Bizottság eredménytelennek minősítheti a kiírt pályázatot akkor is, ha valamennyi érvényes pályázatból és kapcsolódó környezettanulmányból arra következtet, hogy az elsőbbséget nem élvező pályázók jövedelmi helyzete nem biztosítja a rendszeres havi rezsiköltségek megfizetését.

(6) Eredménytelen pályázati eljárást követően 30 napon belül kell kiírni az újabb pályázatot.

(7) Eredménytelenül zárult pályázati eljárást követőn, de a következő felhívás közzétételének megrendelését megelőzően benyújtott és a (2)–(4) bekezdéseknek megfelelő kérelmet a Bizottság elé kell terjeszteni, amely dönt a lakásbérleti jogviszony létesítéséről.

13. § (1) A 12. § (1)–(4) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén a pályázat benyújtásakor egy önkormányzati lakásra vonatkozóan legalább 3 éves lakásbérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő is pályázhat a megüresedett önkormányzati lakásra, ha a 12. § (2) d) pontban nevesített közszolgáltatók, adóhatóság és a bérbeadó felé a pályázat benyújtását megelőző 12 hónapon keresztül nem állt fenn lejárt esedékességű tartozása, és a pályázat benyújtásakor bérelt lakásra vonatkozóan írásban igazolja a Városgondnokság annak a tényét, hogy a lakás műszaki állapota megfelel az újabb bérbeadás feltételeinek. A bérlő előbbieknek megfelelően érvényesen benyújtott, szükséges igazolásokkal ellátott pályázata elsőbbséget élvez a Bizottság döntése során.

(2) A pályázat benyújtásakor egy önkormányzati lakásra vonatkozóan legalább 3 éves lakásbérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő akkor is benyújthatja pályázatát, ha a 12. § (2) bekezdés d) pontja szerint számított lejárt esedékességű tartozása legfeljebb 200.000 Ft, és a megpályázott lakás rendszeres havi bérleti díjával és rezsiköltségeivel együtt vállalja a lejárt esedékességű tartozásának legfeljebb 24 havi egyenlő részletben történő megfizetését. E bekezdésben foglalt lejárt esedékességű hátralékkal rendelkező bérlő pályázata nem élvez elsőbbséget a Bizottság döntése során. A hátralék rendszeres havi határidőre történő megfizetése szerződésben vállalt lényeges kötelezettségnek minősül, amelynek elmaradása felmondási oknak minősül.

(3) A Családok Átmeneti Otthonából a vezető támogató javaslatával kikerülő lakásigénylő 12. § (1)–(4) bekezdésekben foglalt feltételeknek megfelelő pályázata elsőbbséget élvez a Bizottság döntése során. Évente legfeljebb egy alkalommal adhat támogató javaslatot a Családok Átmeneti Otthonának vezetője.

14. § (1) A Bizottság döntését követően a kijelölt bérlővel 14 hónap határozott időre szóló lakásbérleti szerződést kell kötni, amelynek időtartama alatt a (2) bekezdésben foglalt együttműködést kell a bérlőnek teljesítenie.

(2) A lakásbérleti szerződés megkötését követő 15 napon belül a bérlőnek személyesen fel kell keresnie a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot, ahol a családsegítő szolgáltatás keretein belül 12 hónapos időszakra vonatkozó együttműködési megállapodást kötnek a felek. A megállapodás az alábbiakat tartalmazza különösen:

(3) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat az együttműködési időszakkal összefüggésben az alábbi jelzéseket teljesíti a Bizottság részére:

(4) A Bizottság a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (3) bekezdésben foglalt jelzései és beszámolói, valamint a társasház közös képviselője jelzései figyelembevételével dönt az újabb, legfeljebb két évre szóló határozott idejű lakásbérleti szerződés megkötéséről.

(5) Ismételten akkor hagyja jóvá a Bizottság a legfeljebb két évre szóló, határozott idejű lakásbérleti szerződés megkötését, ha nincs a bérlőnek a 12. § (2) d) pont szerinti tartozása és a lakás állapotát megfelelőnek tartja a Városgondnokság, valamint – indokolt esetben – a közös képviselő véleményét figyelembe véve megállapítható, hogy a bérlő és a vele együtt lakó személyek társasházi lakótól elvárható magatartást tanúsítanak, nem sértik a társasházi békés együttélés elvét. E feltételek fennállása esetén a Bizottság köteles hozzájárulni az újabb szerződés megkötéséhez. A bérlő korlátlan alkalommal kérelmezheti az újabb jogviszony létesítését.

(6) A bérlő a szerződés lejártát megelőzően legkorábban 60 legkésőbb 30 nappal kérelmezheti az újabb jogviszony létesítését a Bizottságtól. A kérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani, amelynek mellékletei a 12. § (2) d) pont szerinti igazolások. A jegyző megkeresésére a Városgondnokság ellenőrzi a lakás állapotát és megküldi az állásfoglalását.

(7) Kérelemre, külön méltánylást érdemlő esetben a Bizottság abban az esetben is engedélyezheti a legfeljebb hat hónapra szóló lakásbérleti szerződés megkötését, ha a kérelmezőnek a 12. § (2) d) pont szerint lejárt esedékességű tartozása van, és a kérelmező vállalja ezek teljeskörű megfizetését az engedélyezett lakásbérleti szerződés határozott időszaka alatt.

15. §² (1) A TIOP-3.2.3.A-13/1-2013-0004 „Lakhatási beruházások Komlón” és a DDOP-4.1.2/B-13-2014-0003 „Lakhatási integráció Komlón” pályázati forrásokból vásárolt vagy felújított önkormányzati lakás (a továbbiakban: pályázati forrásból felújított lakás) esetén a képviselő-testület illetékes bizottsága dönt a – fenntartási időszakra előírt - pályázati céloknak megfelelő bérlő kijelöléséről.

(2) Ha a pályázati forrásból felújított és megüresedett lakással összefüggésben lejárt az előírt fenntartási időszak, akkor a 12-14. §-ok megfelelő alkalmazásával először a 13. § (1) bekezdés szerinti önkormányzati lakásbérlők számára ír ki pályázatot a jegyző.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti pályázati eljárás nem vezetett eredményre, akkor a 12-14. §-ok megfelelő alkalmazásával kell a pályázati eljárást lebonyolítani és kijelölni a lakásbérlőt, amely eljárásban nem vehet részt a 13. § (1) bekezdés szerinti lakásbérlő.

(4) Amennyiben a bérbeadó részéről felmondásra kerül a pályázati forrásból felújított lakással kapcsolatos lakásbérleti jogviszony, és erre az esetre a pályázati feltételek egy másik önkormányzati lakás biztosítását írják elő, akkor a polgármester gondoskodik a megfelelő önkormányzati lakás kiutalásáról.

16. § A rendkívüli élethelyzet alapján létrejött, határozott időre szóló lakásbérleti szerződés a 14. § (5)–(7) bekezdéseinek megfelelő alkalmazásával ismételten megköthető.

17. § (1) A költségelven megkötött önkormányzati lakásbérleti szerződés a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeire módosítható a bérlő kérelmére, ha a bérlő vagyoni- és jövedelmi feltételei megfelelnek a 12. § (2) a) és b) pontjaiban foglaltaknak és a bérlőnek legfeljebb 100.000 Ft, 12. § (2) d) pont szerinti lejárt esedékességű vagy fizetési kedvezményben átütemezett tartozása van. Amennyiben ilyen tartozással rendelkezik a bérlő, a szerződés módosításakor legfeljebb 12 havi egyenlő összegű részletben kell vállalnia annak megfizetését a folyamatos bérleti díj- és rezsi kiadásaival együtt. A hátralék rendszeres, havi határidőre történő megfizetése szerződésben vállalt lényeges kötelezettségnek minősül, amelynek elmaradása felmondási oknak minősül.

(2) A bérlő szerződésmódosításhoz benyújtott kérelméhez köteles mellékelni a 12. § (2) d) pontjában felsorolt közszolgáltatók és adóhatóság által a fennálló hátralékról, esetlegesen fizetési kedvezményben átütemezett tartozásról vagy a tartozásmentességről szóló igazolásokat.

(3) Az (1) bekezdés szerint kezdeményezett lakásbérleti szerződés módosítást a képviselő-testület illetékes bizottsága hagyja jóvá.

18. § (1) Ha a megüresedett önkormányzati lakásra szakember letelepítése céljából érkezik kérelem a jegyzőhöz, arról pályázati eljárás lefolytatása és szociális helyzet vizsgálata nélkül dönt a képviselő-testület illetékes bizottsága, ha a kérelmezőnek és a vele együtt költözni szándékozóknak nincs lejárt esedékességű tartozása a következő jogcímeken:

(2) Szakember letelepítése céljából benyújtott kérelemnek az olyan munkáltatói javaslattal ellátott lakásigénylést kell tekinteni, ahol a kérelmező állami vagy önkormányzati közfeladatot ellátó költségvetési szervnél, egyéb intézménynél vagy gazdasági társaságnál áll alkalmazásban. Több lakásigénylő esetén az önkormányzati közfeladatot ellátó költségvetési szervnél vagy gazdasági társaságnál foglalkoztatott kérelmező lakásigénylését kell előnyben részesíteni.

19. § (1) A lakásbérleti szerződés a 18. § (2) szerinti foglalkoztatási jogviszony idejére köthető. A foglalkoztatási jogviszony megszűnését követően a bérlő elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást.

(2) Amennyiben a szakember az irányadó foglalkoztatási jogviszonyának a megszűnését követően azonnal olyan jogviszonyt létesít, amely megfelel a 18. § (2) bekezdésben foglaltaknak, akkor elegendő erről a változásról és az újabb munkáltatói javaslatról tájékoztatnia a Városgondnokságot és a jegyzőt. Ez esetben nem szűnik meg a korábban létrejött lakásbérleti szerződés.

20. § (1) A 14. § (5)–(7) bekezdéseinek megfelelő alkalmazásával ismételten megköthető a lakásbérleti szerződés, ha a szakember lakásbérlésre irányadó munkaköre(i) folyamatosan legalább 5 éve fennáll(nak) és a foglalkoztatási jogviszonya:

(2) Az (1) bekezdésben részletezett feltételeken túl a szakember köteles igazolni a kérelmében, hogy nem rendelkezik beköltözhető lakással.

(3) Az (1) bekezdésben előírt legalább öt éves szolgálati idővel kapcsolatos feltétel alól kizárólag a munkáltató indokolással ellátott kérelme alapján adhat felmentést a Bizottság.

21. § A 18–19. §-ok megfelelő alkalmazásával, a sportról szóló törvény szerint Komlón működő sportszervezet által foglalkoztatott hivatásos sportoló és sportszakember is jogosult önkormányzati lakás bérletére irányuló kérelmet benyújtani.

22. § (1) Önkormányzati helyiség pályázati eljárás lefolytatása után adható bérbe, kivéve az önkormányzati feladatot ellátó intézmény használatában (kezelésében) lévő helyiséget. A pályázati eljárás lefolytatása a jegyző feladata.

(2) A pályázat induló bérleti díját a képviselő-testület illetékes bizottsága határozza meg. Önkormányzati helyiség bérleti jogát az a pályázaton résztvevő nyeri el, aki a legmagasabb összegű helyiségbért ajánlotta érvényesen.

(3) A pályázati eljárás lefolytatása az alábbi esetekben mellőzhető:

(4) A pályázati eljárás lefolytatása nélkül bérbe adott helyiségek bérleti díja a képviselő-testület illetékes bizottsága által meghatározott induló bérleti díjnak megfelelő összeg. A (3) c) pontban foglalt esetben az önkormányzati helyiség ingyenes használatba is adható határozott időre, legfeljebb két évre, amely helyiségbérleti szerződés ismételten – több alkalommal is - megköthető.

(5) Önkormányzati feladatot ellátó intézmény használatában (kezelésében) lévő helyiség legfeljebb egy évre történő bérbeadásáról az intézmény vezetője önállóan dönt. Ennél hosszabb, de legfeljebb öt éves időtartamra szóló bérleti szerződés érvényességéhez a képviselő-testület illetékes bizottságának az előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.

23. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(2) Pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki pályázatát a meghirdetett tartalommal és határidőre benyújtotta.

24. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenységnek) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje vagy berendezze.

25. § A bérlő köteles gondoskodni:

26. § (1) Ha az önkormányzati helyiség bérlője bérleti jogviszonyáról a bérbeadó javára mond le és az önkormányzati helyiség megszerzése az önkormányzat érdekében áll, akkor a képviselő-testület illetékes bizottságának javaslata alapján a Képviselő-testület dönt arról, hogy a bérleti jogviszonyról való lemondásért pénzbeli térítést nyújt-e, ha igen, dönt annak összegéről.

(2) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor leltár szerint átvett állapotban és felszereltséggel és tulajdonosi hozzájárulással végzett korszerűsítéssel együtt köteles átadni.

27. § (1) Kizárólag a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával lehet önkormányzati helyiség bérleti jogát elcserélni, átruházni, önkormányzati helyiséget albérletbe adni, továbbá önkormányzati helyiségbe más személyt befogadni. A vonatkozó szerződéstervezetét írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell legalább az: önkormányzati helyiség címét, helyrajzi számát, alapterületét, megállapított bérleti díját, folytatni kívánt tevékenységet. A csereszerződés a helyiségbérleti jogviszonyt megszünteti.

(2) az (1) bekezdésben foglaltakhoz bérbeadó akkor járulhat hozzá, ha:

29. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.