1. § Az önkormányzat által folyósított gyermekvédelmi és szociális ellátásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására és a hatósági ellenőrzésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szoctv.), valamint a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) és e rendeletben foglaltak figyelembe vételével.

2. § (1) A képviselő-testület a hatáskörét átruházza

(2) A polgármester és a Népjóléti Bizottság döntése ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Sásdi Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: önkormányzati hivatal) benyújtott, a képviselő-testülethez címzett fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezést a polgármester a képviselő-testület következő ülése elé terjeszti. A fellebbezést a beadástól számított legkésőbb 60 napon belül el kell bírálni.

3. § (1) Az önkormányzat rendkívüli települési támogatással, valamint rendszeres települési támogatással segíti a szociálisan rászorult, méltánylandó anyagi nehézséggel küzdő személyeket.

(2) A rendkívüli települési támogatás

(3) Rendszeres települési támogatás nyújtható

(4) A gyermekek családban történő nevelkedését, a gyermeket nevelő családok anyagi-szociális problémáinak enyhítését – a Gyvt-ben foglaltak figyelembe vételével – települési támogatással segíti az önkormányzat.

(5) A települési támogatás nyújtható készpénzben, de természetbeni szociális ellátás formájában, fogyasztási cikk formájában vagy a támogatott személy kiadásainak átvállalásával is megállapítható.

4. § (1) A települési támogatásra való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező minden tőle elvárhatót megtegyen annak érdekében, hogy szociális problémáit megszüntesse vagy csökkentse, így például együttműködjön a munkaügyi központtal, közfoglalkoztatásban vegyen részt, igénybe vegye a családsegítő vagy a gyermekjóléti szolgáltatást.

(2) Nem nyújtható települési támogatás annak a személynek, aki körülményeivel kapcsolatban valótlan tényt közöl.

5. § (1) A települési támogatás megállapításáról – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Népjóléti Bizottság dönt.

(2) A létfenntartást veszélyeztető, azonnali orvoslást igénylő rendkívüli élethelyzetbe került rászorult részére – e rendeletben foglalt szabályok betartásával – a polgármester is állapíthat meg rendkívüli települési támogatást.

6. § (1) Rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni azokat a személyeket, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak, feltéve, hogy a kérelmező egy főre számított havi családi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(2)² Különös méltánylást érdemlő esetben rendkívüli települési támogatásban lehet részesíteni azt a személyt is, akinek az egy főre számított havi családi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meghaladja, de annak a hatszorosát, egyedül élő esetében a hétszeresét nem éri el. Különös méltánylást érdemlő esetnek minősül az alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás felmerülése, így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások.

(3) A rendkívüli települési támogatás esetenkénti összege 3 ezer forinttól 50 ezer forintig terjed.

7. § (1) Rendkívüli települési támogatás az előre nem látható, a 6. § (2) bekezdése szerinti alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás miatt nehéz helyzetbe került kérelmező részére - a 6. § szerinti vissza nem térítendő rendkívüli települési támogatás megállapítása mellett - pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes szociális kölcsön formájában is nyújtható.

(2) A szociális kölcsön összege 50.000 forintig terjed.

(3) A szociális kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósításának célját, összegét és a visszafizetés feltételeit. A szociális kölcsön nyújtásáról a Népjóléti Bizottsága döntése alapján a polgármester és a jogosult megállapodást köt, melyben meg kell határozni a kölcsön összegét, kifizetésének módját, a visszafizetés feltételeit, a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját. A megállapodásban a kérelmező és házastársa, élettársa vagy vele közös háztartásban élő nagykorú hozzátartozója egyetemleges felelősséget köteles vállalni a szociális kölcsön visszafizetésére.

(4) A szociális kölcsönt legfeljebb 1 év alatt kell visszafizetni, a bizottság döntése szerinti havi egyenlő részletekben. Az első részletet - ha a bizottság másként nem dönt - a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell megfizetni. A határidőben vissza nem fizetett szociális kölcsönt a Szoctv.-nek a jogosulatlanul felvett ellátásra vonatkozó rendelkezése szerint kell behajtani.

8. § (1) Az önkormányzat a települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó támogatása pályázaton elnyert mennyiségben és minőségben rendelkezésére álló tüzelőanyagot a rászoruló lakosság számára természetbeni rendkívüli települési támogatásként, szociális tüzelőanyag juttatás formájában biztosítja.

(2) A szociális célú tüzelőanyag juttatásról a Népjóléti Bizottság a benyújtott igénylések alapján dönt.

(3) A rendelkezésre álló tüzelőanyag-mennyiséget a legrászorultabbak között kell elosztani. A rászorultság mértékének meghatározása során előnyben kell részesíteni a Szoctv. szerint aktív korúak ellátására, az időskorúak járadékára, valamint – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – e rendelet szerinti települési támogatásra, különösen lakásfenntartási települési támogatásra jogosultakat, és a Gyvt. szerint halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő családokat.

(3a)³ A szociális célú tüzelőanyag juttatás elosztása, a rászorultság megítélése során a rendkívüli települési támogatás 6. §-ban foglalt jövedelemhatárát legfeljebb 10 %-kal meghaladó mértékben lehet alkalmazni.

(4) Szociális célú tüzelőanyag juttatás keretében háztartásonként legfeljebb 5 m ³ tűzifa rászorulók ingatlanára történő szállítására kerül sor. A tüzelőanyag biztosítása, valamint rászorulókhoz történő kiszállítása egyaránt ellenszolgáltatás nélkül történik.

9. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként temetési támogatás nyújtható annak a településen életvitelszerűen tartózkodó sásdi lakosnak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, ha a temetési költségek viselésére a saját, illetve családja létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes.

(2) Létfenntartást veszélyeztet a temetési költségek viselése, amennyiben az eltemettető családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.

(3) A temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül lehet benyújtani.

(4) A temettető a temetési támogatás felvételére temetésenként egy esetben jogosult. A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy máshol e címen nem igényelt és nem kapott települési támogatást.

(5) A temetési támogatás összege 20 ezer forint. Különös méltánylást érdemlő esetben, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg, az igazolt temetési költségek 50 %-át meg nem haladó összegű temetési támogatás is megállapítható.

10. § (1) A rászoruló, a településen életvitelszerűen tartózkodó, sásdi lakos vér szerinti vagy örökbefogadó szülőket (a továbbiakban: szülő) kérelemre szülési támogatás illeti meg, ha a gyermek a gondozásukban van.

(2) A támogatás megállapítása szempontjából rászoruló a szülő, ha a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.

(3) A szülési támogatás

(4) A támogatást

11. § (1) Az önkormányzat lakásfenntartási települési támogatás nyújtásával segíti a rászorulókat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésében.

(2) Lakásfenntartási települési támogatásra jogosult az a sásdi lakos, a településen életvitelszerűen lakó kérelmező,

(3) A (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában háztartás a Szoctv. szerinti háztartás. Vagyon alatt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, ha annak forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének tízszeresét, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

(4) A (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában elismert havi lakásfenntartási költségként a kérelem beadását megelőző utolsó havi számla alapján

12. § (1) A 11. § (2) bekezdés a) pontja szerinti lakásfenntartási települési támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően 12 hónapra kell megállapítani, az ellátás havi összege 2.500 forint. A kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani.

(2) A 11. § (2) bekezdés b) pontja szerinti lakásfenntartási települési támogatást a kérelem benyújtása évére kell megállapítani, az ellátás összege a kérelmező által lakott lakás után a kérelmező által az adóévre fizetendő magánszemély kommunális adójának megfelelő összeg. A kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani.

(3) A 11. § (2) bekezdés a) pontja szerinti lakásfenntartási települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő, 12. § (4) bekezdése szerinti azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Az ilyen módon megállapított lakásfenntartási települési támogatást havonta utólag a bizottság döntése szerint kell a költség megfizetésére utalni vagy a kérelmező részére kifizetni.

(4) A 11. § (2) bekezdés b) pontja szerinti lakásfenntartási települési támogatást természetbeni szociális ellátás formájában, magánszemély kommunális adója fizetési kötelezettség átvállalásával kell nyújtani, az adó teljes éves összegének megfizetésével.

13. § (1) Lakásfenntartási települési támogatást ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak lehet megállapítani, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak minősül az albérlet és a bírósági határozattal megosztott lakás lakrésze.

(2) Megszűnik a lakásfenntartási települési támogatás:

14. § (1) Gyógyszertámogatásra jogosult az a szociálisan rászorult, a településen életvitelszerűen tartózkodó sásdi lakos, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szempontjából szociálisan rászorult az, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetében 350 %-át.

(3) Létfenntartást veszélyeztetően magas a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége, ha annak havi összege meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

(4) A gyógyszertámogatás havi összege a rendszeres gyógyító ellátás havi költségének fele, de maximum 10 ezer forint. A támogatás havi összegét 100 forintra kerekítve a Népjóléti Bizottság állapítja meg.

(5) A havi rendszeres gyógyító ellátás költségét a háziorvos igazolja.

15. § (1) A gyógyszertámogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően 12 hónapra kell megállapítani. A kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani.

(2) Gyógyszertámogatás nem jár a közgyógyellátásra való jogosultság időtartama alatt. A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell, hogy a kérelem benyújtásakor közgyógyellátásra jogosult-e.

(3) A gyógyszertámogatást havonta utólag kell a támogatott részére kifizetni.

16. § (1) Térítési díj támogatás adható a gyermekintézményekben fizetendő étkezési, kollégiumi térítési díj vagy a bejárás költségeinek megfizetéséhez, ha a kérelmező és családja megélhetését a térítési díj vagy a közlekedési költség (a továbbiakban együtt: térítési díj) megfizetése veszélyezteti.

(2) Megélhetést veszélyeztet a térítési díj megfizetése, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, és a kérelmező

(3) A térítési díj támogatást az igazolt havi költségek %-ában vagy annak figyelembe vételével összegszerűen a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően tanítási év vagy a félév végéig állapítja meg a Népjóléti Bizottság.

(4) A térítési díj támogatást havonta a tárgyhót követő hónap 5. napjáig kell az intézménynek átutalni, vagy a bizottság rendelkezése szerint a támogatottnak kifizetni.

17. § (1) Az eltemettetésre köteles személy szociális rászorultsága esetén a Népjóléti Bizottság a köztemetés költségeinek megtérítését kérelemre, különös méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén elengedheti, mérsékelheti, részletfizetési kedvezményt vagy fizetési halasztást (a továbbiakban együtt: kedvezmény) adhat.

(2) Különös méltánylást érdemlő körülmény a kedvezmény megállapítása szempontjából, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg, és a kérelmező

18. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szoctv. 4–24. §-a határozza meg.

(2) Az e rendeletben szabályozott ellátásokra vonatkozó eljárás általában kérelemre indul. Pénzbeli és természetbeni ellátás nyújtására hivatalból is indulhat eljárás, hivatalból történő eljárást kezdeményezhet köznevelési intézmény, egészségügyi, gyermekvédelmi vagy szociális szolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, civil szervezet is.

(3) Az ellátások iránti kérelmet írásban kell benyújtani az önkormányzati hivatalhoz. A kérelemben nyilatkozni kell a kérelmező és családja, lakásfenntartási települési támogatás esetén a háztartás havi jövedelmének nettó összegéről.

(4) A jogosultság megállapítása érdekében – a döntéshozó felkérésére - környezettanulmányt végez a családsegítő vagy a gyermekjóléti szolgálat. A környezettanulmány elvégzésébe bevonható a védőnői szolgálat és a köznevelési intézmények dolgozói is.

(5) A szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság elbírásához a Szoctv. 18. § szerinti adatokat, továbbá az adott ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó nyilatkozatokat, adatokat, vagy az adatok hatóság által történő beszerzéséhez szükséges nyilatkozatokat kell csatolni. A kérelmező köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azokat igazolni. Amennyiben a kérelmező a nyilatkozatokat vagy igazolásokat felszólítás ellenére sem bocsátja rendelkezésre, kérelmét el kell utasítani.

(6) A jövedelmet az alábbiak szerint kell igazolni:

19. § (1) A pénzbeli ellátások folyósítása a határozat végrehajthatóvá válását követően elsősorban kifizetéssel, a hivatal házipénztárában történik az alábbi határidőben.

(2) Gyógyszertámogatás folyószámlára történő átutalással vagy postai úton is kifizethető.

(3) A rendszeres ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles írásban vagy személyesen értesíteni az önkormányzati hivatalt, az ellátást megállapító határozatban erre a figyelmét fel kell hívni.

(4) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, elengedésével, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatban a Szoctv. 17. §-ának figyelembe vételével az adott ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező dönt.

20. § (1) Az e rendeletben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások iránti igényt

(2)⁵ A szolgáltatás biztosításáról, megszüntetéséről és a személyi térítési díj megállapításáról az intézmény vezetője dönt. Az ellátottal a szolgáltatás nyújtásáról az intézményvezető köt megállapodást.

(3) A szolgáltatást meg kell szüntetni, ha az igénylő:

21. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt. A 70. életévét betöltött személy életkora alapján jogosulttá válik az étkeztetés igénybe vételére.

(2) Az egészségi állapottal összefüggő okot, a fogyatékosságot, pszichiátriai betegséget és szenvedélybetegséget orvosi igazolással, a hajléktalanságot nyilatkozattal kell igazolni.

(3)⁶ Az étkeztetés szolgáltatásról az önkormányzat a társulásban fenntartott Sásdi Szociális Szolgálat útján gondoskodik. Az ebéd az ellátott által elvihető, vagy kérelemre az ellátott lakására szállítja az étkeztetés szolgálat vagy a falugondnoki szolgálat. Az étkeztetés szolgálat által a lakásra kiszállított ebédért az ebéd és a szállítás díját együtt tartalmazó térítési díjat kell fizetni.

(4)⁷ Az étkeztetés igénybevételéért az 1. melléklet szerinti térítési díjat kell megfizetni. A személyi térítési díjat az intézményi térítési díj és az 1. melléklet szerinti kedvezmények figyelembe vételével az intézményvezető állapítja meg.

(5) A térítési díjat havonta utólag, a tárgyhót követő hónap utolsó napjáig kell megfizetni.

(6) Ha az étel lakásra történő kiszállítása közös háztartásban élő személyek részére történik, a kiszállításért fizetendő személyi térítési díjat köztük megosztva kell megállapítani. Amennyiben az adott napon a közös háztartásban élő személyek közül csak egyikük étkezik, a teljes kiszállított étkeztetés személyi térítési díját meg kell fizetnie.

(7) Az ellátásra való jogosultságot – a 21. § (3) bekezdésén túl – akkor is meg kell szüntetni, ha az ellátott körülményeiben az (1) bekezdés szerinti jogosultságot érintő változás következik be.

22. § (1) Az önkormányzat a társulásban fenntartott Sásdi Szociális Szolgálat útján gondoskodik a házi segítségnyújtás szolgáltatásról.

(2) A házi segítségnyújtás iránti kérelmet a Sásdi Szociális Szolgálatnál kell benyújtani, a kérelem elbírálásáról az intézményvezető dönt. Az intézményvezető gondoskodik a szolgáltatás igénybevételét megelőzően a gondozási szükséglet vizsgálatáról a Szoctv. szabályai szerint.

(3) A szolgáltatás intézményi térítési díját e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(4) A lakóhely szerinti önkormányzat a házi segítségnyújtásért fizetendő térítési díj megfizetéséhez egyedi kérelemre támogatást nyújt. A térítési díj támogatásáról sásdi lakosok esetében a Népjóléti Bizottság a rendkívüli települési támogatásra vonatkozó szabályok alapul vételével dönt.

23. § Az önkormányzat a családsegítő szolgáltatás Szoctv. szerinti feladatait a Sásdi Család- és Gyermekjóléti Központ útján látja el. Az intézményvezető feltétel nélkül köteles biztosítani a kérelmező részére a családsegítés igénybevételét.

24. § (1) Az önkormányzat a Sásdi Család- és Gyermekjóléti Központ keretében biztosítja a Gyvt. 39-40. §-ai szerint a gyermekjóléti szolgáltatást minden rászoruló részére térítésmentesen.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatást a gyermek és a szülő önkéntes igénybevétele vagy a gyámhatóság határozata alapján biztosítja az intézményvezető.

25. § (1) A gyermekek napközben ellátásáról a Gyvt. 41. §-ában foglaltak szerint a bölcsődében, az óvodában, valamint az iskolai napközis és menzai ellátás (a továbbiakban: napközbeni ellátás) keretében kell gondoskodni. Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Sásdi Általános Művelődési Központ Óvodája és Bölcsődéje intézményegységben, továbbá az óvodai és általános iskolai gyermekétkeztetés keretében végzi.

(2) A napközbeni ellátás iránti kérelmet a bölcsődében, az óvodában és az általános iskolában kell benyújtani.

(3)⁸ Az intézményi gyermekétkeztetésért és a bölcsődei gondozásért fizetendő intézményi térítési díjakat e rendelet 3. melléklete tartalmazza. A személyi térítési díjat a Sásdi Általános Művelődési Központ igazgatója állapítja meg.

(4) A napközbeni ellátásért fizetendő térítési díjat a következők szerint kell megfizetni:

(5) A térítési díj teljes vagy részleges átvállalásával az önkormányzat kedvezményt biztosít a szociálisan rászorult részére. A kedvezményt a sásdi lakosok számára – térítési díj támogatásként e rendeletben foglaltak szerint – a Népjóléti Bizottsága állapítja meg a szülő kérelmére.

27. § Ez a rendelet 2021. november 1-jén lép hatályba.