Dávod Önkormányzat Képviselőtestületének 7/2017(XII.5.) önkormányzati rendelete

Dávod Község településképének védelméről

Hatályos: 2017. 12. 20

Dávod Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontban kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1.1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29.§ (3) és 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala és a kulturális örökség védelmé­ért felelős miniszter, valamint a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I.Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása



1.§


E rendelet célja Dávod Község épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.


2.§


E rendelet hatálya Dávod Község közigazgatási területére terjed ki.


3.§


E rendelet előírásait Dávod Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) képviselőtestülete (továbbiakban: képviselőtestület) által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.


4.§


E rendelet mellékletei:

  1. A településkép -  meghatározó területének lehatárolása
  2. melléklet: Ültetési és fapótlási szabályok
  3. melléklet: Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke
  4. melléklet: A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálatának részletes tartalmi követelményei
  5. melléklet A Településképi véleményezés – KÉRELEM minta
  6. melléklet A Településképi bejelentés – KÉRELEM minta

2. Értelmező rendelkezések


5.§


E rendelet alkalmazásában:

1. Óriásreklám: elemeiben vagy összességében az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladóméretű reklám.

2. Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas led panel, elektromos led állvány, videófal, monitor

3. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

4. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

5. Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül - hirdetmény megjelenítésére szolgál, és közterületről érzékelni lehet.

II. Fejezet

A helyi védelem

3. A helyi védelem célja


6. §


 (1) A helyi védelem célja Dávod község képe és történeti szempontjából meghatározó, - a hatályos műemlékvédelmi jogszabályok alapján nem védett, - épített értékek védelme, a község építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, a védett értékek fenntartása és jó karbantartottságuk biztosítása.

(2) A község épített értékei, - tulajdonformára való tekintet nélkül – a nemzeti közös kulturális kincs részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.

(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:

a) a különleges oltalmat igénylő, építészeti, építészettörténeti, községtörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, épületegyüttesek, épített környezetek (továbbiakban együtt: védett érték) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a közvéleménnyel történő megismertetése,

b) a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentése, vagy megszűntetése.

4. A helyi védelem fajtái


7. §


(1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó, valamely:

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,

d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére

terjedhet ki.

(3) Az önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi művi értékvédelem alá helyezi az e rendelet mellékletében meghatározott épületeket, építményeket.

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai


8.§


(1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre településrendezési eszköz, illetve településrendezési tervművelet, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását, 

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4) A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik. Az értékvizsgálat részletes tartalmi követelményeit az e rendelet 4. melléklete állapítja meg.

(5) Az értékvizsgálatot és szakmai indoklást az Önkormányzat készíti vagy készítteti el.

(6) Az önkormányzati főépítész a védelemre vonatkozó kezdeményezést előkészíti döntésre a Képviselő-testület számára. Az előterjesztés része a védelemre vonatkozó kezdeményezés tárgyában készített főépítészi szakmai vélemény. Ha az értékvizsgálati munkarész egyben a településrendezési eszköz örökségvédelmi fejezete, külön főépítészi szakmai vélemény készítése nem szükséges.

(7) A védelem megszűnik, ha

a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,

b) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy

c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

(8) A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait) postai úton,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) az illetékes építésügyi hatóságot,

d) a kezdeményezőket.


9. §


A helyi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított tizenöt napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.


10. §


 (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Dávod Község Önkormányzat helyi védelem alá helyezte– évszám”. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe aranyozott.

(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(3) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Dávod Község Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény/növényegyüttes - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek


11. §


(1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása


12. §


(1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát

c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése)

d) a védelem típusát,

e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám) és

f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján.

g) a védett értékhez fűződő korlátozásokat

h) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat

i) a védett érték állapotfelmérésének adatait

j) a helyreállítási javaslatot

k) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben az önkormányzat által nincs alkalmazásban főépítész, akkor a jegyző gondoskodik.


8. A helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje és a teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogatás


13. §


(1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:

a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,

b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,

d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését

az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.

(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredeti eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt:

a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(3) Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.


14. §

(1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat:

  1.  A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
  2. A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.
  3. Egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa a helyi adó kivetésekor az erre vonatkozó rendelkezés szerint adókedvezményben, illetve adómentességben részesülhet. Az adókedvezmény mértéke: védett épületre: …%     
  4. Kérésére építményadó mentesség illeti meg a tulajdonost:

da) az épület szakszerű teljes felújítása esetén a befejezését követő 10 évig,

db) részleges felújítása esetén 5 évig.

  1. Az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díjat az önkormányzat elengedi.
  2. Az önkormányzat a védett érték jókarbantartását évenkénti településképi díjazás keretében díjazhatja, kitüntetheti: pl. önkormányzati elismerést megszövegező táblával, tárgyi vagy pénzbeni díjazással.
  3. A tulajdonos szociális helyzetére hivatkozva a védett épület állagának megóvásához, megtartásához anyag- és eszköz biztosítást kérhet az önkormányzattól.

(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

  1. a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
  2. a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
  3. a tényleges munka szabályszerűen, megfelelő mennyiségben és minőségben kerül elvégzésre.

III.Fejezet

A településképi követelmények

9. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények


15. §


Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki az 1.melléklet szerint: Dávod Község teljes közigazgatási területét:

a) Dávod falusias karakterű lakóterülete

b) Dávod ún. Püspökpuszta üdülőterülete

c) Dávod külterülete


16. §


 Az e rendelet 1. mellékletének a) és b) pontjában meghatározott és lehatárolt területeken (falusias karakterű lakóterület és az ún. Püspökpuszta üdülőterület) a településképet meghatározó alábbi építmények az alábbiak szerint alakítandók ki:


a) az utcafronti kerítés:

aa) saroktelkek esetében a közterület határain épített kerítés lábazat feletti teljes felülete a telek sarokpontjától 2-2 m-es távolságig, áttört kialakítással alakítandó ki,

ab) Az utcai kerítés épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, illetve bármilyen épített kerítésépítményen, amennyiben arra térbeli díszítés kerül, díszítésként hagyományos geometriai forma (pl. gömb, kocka, gúla stb.), illetve történelmi, vallási tárgyú emlék alkalmazandó.

ac) A meglévő kerítések megtartandók, felújítandók.

ad) A településen kialakult zárt kerítések (pillérekkel tagolt, tömör falazott kerítés (kő, tégla) deszka vagy kovácsoltvas kapukkal) védendők, felújítandók a lakóépület felújításával egy időben, a homlokzat színével megegyezően.


b) A közlekedési célú közterületek az alábbiak szerint alakítandók ki:

ba) A megállók várakozóhelyein csak áttört, illetve átlátszó anyagból készült beállók alakítandók ki, meglévők felújítandók, jó karban tartandók.

bb) A település beépítésre szánt területén közterületen csak a közvetlen környezetet is magába foglaló vizsgálat alapján egységes arculattal megtervezett a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus utcabútor és egyéb köztárgy stb. helyezendő el.

bc) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki.

bd) A 16,0 m vagy annál nagyobb szélességű közlekedési célú közterületek legalább egyik  oldalán fasor telepítésével alakítandó ki.

be) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos, jellemzően az e rendelet 3.melléklet szerinti fa- és cserjefajok alkalmazandók, az 1.sz.függelékben felsorolt fafajok kizárásával.

bf) A közterületi kocsibehajtók számára kiépítésre kerülő vízátereszek min. 40 cm belső átmérővel alakítandók ki.

bg) Amennyiben bármelyik közterületen burkolat bontásra kerül sor, a burkolat helyreállításának minden esetben a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig kell megtörténnie, kivéve a kiselemes, illetve járdaburkolat esetén.

bh) Új közterületi járdák építésénél vagy járdafelújításnál a csatlakozó felületek szintkülönbség nélkül, kapubehajtóban, kereszteződésben akadálymentes kialakítással építendők ki.

bi) Tartózkodni kell a településképet negatívan befolyásoló, a közterületen a parkolás, megállás megakadályozására szolgáló kő-, illetve szikladarab, növénnyel beültetett vagy betonnal kiöntött autógumi, egyéb természetes vagy mesterséges anyagú, terepből kiálló tárgy, oszlop engedély nélküli elhelyezésétől.


c) A zöldfelület kialakításának szabályai:

ca) A gazdasági  területek  telephelyei csak körbekerítve  alakíthatók ki, a közterületekhez csatlakozó telekhatár mentén (telken belül) fasor, sövény telepítendő.

cb) Az  iparterületek és a mezőgazdasági majorok  telephelyeinek  előkertjei legalább  két  fasorból  és egy sövénysorból álló takaró  növényzettel betelepítve alakítandók ki.

cc) A közterületi zöldfelületeken:

- A szabályozási tervben jelölt fasorok helyei a magas-, és a mélyépítési   létesítmények elhelyezése esetén megtartandók.

- Magas és mélyépítési munkák a meglévő növényzetet adottságként való kezelése és az érvényben lévő   védőtávolságok    betartása mellett végzendők.   Fakivágás   csak indokolt   esetben, és fapótlási kötelezettség mellett a 2.melléklet szerinti előírások figyelembe vétele mellett történhet meg.

cd) A település belterületén fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, jellemzően az e rendelet 3.sz.melléklet szerinti fa- és cserjefajok  alkalmazandók, az e rendelet 1.sz függelékben szereplő növényfajok kizárásával.

10. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények


17. §


Az e rendelet 1.mellékletének a) és b) pontjában lehatárolt (falusias karakterű lakóterület és az ún. Püspökpuszta üdülőterület) meghatározó karakterű településrész területén a településkép védelme érdekében építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:

  1. A lapostetős épületek kivételével az épületek tetőfedő anyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez (gazdasági területeken kívül), mesterséges pala, vörös árnyalattól eltérő színekben bitumenes zsindely, a tetőfedő anyagok színe csak a természetes anyagok színei és azok árnyalatai, a vörös, a barna és a sötétszürke lehetnek, ettől eltérni a teljes tetőfelület legfeljebb 10%-án lehet.
  2. Az épületek színezésénél a természetes anyagok színeit, az épített- és a természetes környezetbe illően alkalmazható. A vakolt felületeken a fehér és tört-fehér színek előnyben részesíthetők, a rózsaszín, zöld, kék színeknek csak pasztell árnyalatai alkalmazhatók, a piros és lila színek nem alkalmazhatók.
  3. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű cserép - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
  4. Homlokzatfelújítás akkor végezhető, amennyiben az kiterjed a közterületről látható épülethomlokzat egészére.
  5. A homlokzatok burkolóanyaga - a gazdasági területek kivételével - nagyelemes fém és műanyag hullám és trapézlemez burkolat nem lehet.
  6. Látszó felületű gerendaház, rönkház nem építhető. Faburkolatú felület, látszó faszerkezet az épületek homlokzatának legfeljebb 50%-án alkalmazható.
  7. Előkert nélküli telkeken elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el.
  8. A közterületi telekhatárra épített épületek ereszcsatornái a közterületi homlokzaton csak akkor helyezhető el, amennyiben az bekötésre kerül terepszint alatt az utcai csapadékvíz-elvezető hálózatba.
  9. Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak és az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek (pl.: citromsárga, lila, neon színek stb.) használata nem megengedett.
  10. A műemléki védettség alatt álló épület környezetében az alábbi előírások tartandók be:

 ja. elé közterületen szobrot vagy bármilyen műtárgyat, berendezést elhelyezni csak olyan módon lehet, hogy az az épület látványát ne zavarja.

jb. A szomszédos ingatlanok beépítésénél figyelembe kell venni az illeszkedés szabályait. A melléépítésnél az új épületek homlokzati díszítő elemeinél kerülni kell a megtévesztő analóg építészeti elemek alkalmazását, ugyanakkor törekedni kell a tömeg és magassági méretek (párkánymagasság, homlokzatmagasság, tetőgerinc magasság stb.) megválasztásánál a régihez történő korrekt csatlakozást eredményező megoldásokra, akár lépcsőzetes magasságok alkalmazásával.

jc. A műemléki védettség alatt álló ingatlanon esetleges új épületek építésénél tekintettel kell lenni a védett épületegyüttesnek az eredeti struktúrában betöltött pozíciójára, és törekedni kell mind szerkezetben, mind látványban betöltött hangsúlyok megőrzésére. Kerülni kell a hangsúly eltolódását a védett épületektől az új épületek irányába.

jd. A településközpontban közterületen, köztereken a térburkolat megválasztásánál az egységesség érvényesülését kívánatos, hogy műemléki környezetben indokolt esetben felülírhassa a történeti anyaghasználat.

je. A műemléki védettség alatt álló ingatlan esetében esetleges telekalakításoknál a történeti szerkezet megőrzésére, illetve visszaállítására kívánatos törekedni.

  1. A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

ka) árusítópavilon a faluképbe illően létesítendő,

kb) a közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesítendők.


18. §


Az e rendelet 1.mellékletének c) pontjában meghatározott, a település külterületén a településképet meghatározó területeken a településkép védelme érdekében építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:

a) Külterületen a tömegében, fedésében, szín- és formavilágában a táj építési hagyományait követő, természetes anyagból épülő épületek tájba illően helyezhetők el.

b) Emberi tartózkodásra szolgáló építmények, épületek földszintes kialakítással magastetővel építhetők.

c) Az épületek külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, feltűnő színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem használhatók. Homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazhatók, melyek a hagyományos építőanyagokra (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) és vakolatokra jellemzők.

d) A településképi szempontból meghatározó területen a településen honos a fás szárú növényfaj vagy növényfajok telepítése megengedett, jellemzően az e rendelet 3.melléklet szerinti fa- és cserje fajok alkalmazhatók.


IV. Fejezet

Sajátos építmények elhelyezése és anyaghasználata és reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

11. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok


19. §


(1) Közműlétesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomásszabályzó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(2) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat   színéhez igazodva   kell   kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni, illetve a kerítésbe kell beépíteni – a közmű üzemeltetők előírásait figyelembe véve.

(3) Nagyfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, országos jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

(4) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(5) Beépítésre nem szánt területen egy oldali közös oszlopsoron kell a villamos-energia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(6) A lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.

(7) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.

(8) A  gázhálózat rekonstrukcióra   kerülő   területeken   felújítás   idején   meg   kell   vizsgálni   a   földfeletti telepítésű, közterületen elhelyezett gáz-nyomásszabályozóknak az érintett terület környezetének rendezése érdekében térszín alatti berendezésekre történő  cseréjét.

(9) A középnyomású gázhálózatról ellátott tervezett fejlesztési területeken a földgáz nyomását csökkentő szabályozó berendezéseknek  a  telepítését  a  környezetbe  illeszkedve  kell  megoldani.  A tervezett egyedi szabályozókat  a  gázszolgáltató  előírásait  figyelembe  véve  kell  telepíteni.  Lehetőség szerint ezen berendezések a telkek udvarán növényzet takarásában helyezendők el, illetve az épületek alárendelt homlokzatára szerelendők.

(10) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(11) A  telekalakítások  következtében  magánterületre  kerülő  gázelosztó  vezetéket,  ill.  tartozékait közterületre kell áthelyezni.

(12) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

(13) Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg, ebben az esetén az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén csak takartan helyezhető el.

(14) Az épületen elhelyezett napkollektor csak tetősíkban vagy az ingatlannal határos közterületről nem látható módon helyezhető el. Kivéve napelemcserép, amely a tető teljes felületén alkalmazható.

(15) Ha a térségben az épületek tetejére telepített hírközlési bázisállomásokból, továbbá az önálló antennatornyokból a községben és környékén a lefedettség nem biztosítható:

  1. Az épület tetejére felszerelt tervezett bázisállomás és önálló antennatorony felállítása főépítészi konzultáció köteles
  2. Hírközlési bázisállomások, antennatornyok telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás főépítészi konzultáció keretében lefolytatásra kerüljön.
  3. Újabb bázisállomás telepítése esetén törekedni kell arra, hogy a szolgáltató a meglevő állomásra helyezze fel a berendezését, még abban az esetben is, ha az a tartószerkezet cseréjét igényli.
  4. Meglévő, vagy tervezett lakóterületet 200 m-en belül megközelítő mobil rádiótelefon bázisállomás (antennatorony és elektrotechnikai berendezéseket tartalmazó konténer) elhelyezése településképi és esztétikai szempontból nem javasolt.

12. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok


20. §


A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek az alábbiak:


(1) Az országosan védett természeti területeken, a Natura 2000 területeken, az ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, valamint a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.

(2) Természeti  védelem  alatt  álló  területeken  és azok  200  m-es körzetében széltorony,  szélerőmű  és hírközlő torony nem  helyezhető el.


21. §


A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területek az alábbiak:

  1. a meglévő antennaépítmény,
  2. meglévő magasépítmények, magasépületek (pl. templomtorony, víztorony stb.)
  3. természetvédelem alatt nem álló mezőgazdasági terület.

13. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények


22. §


(1) A település beépítésre szánt területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti Településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

(2) A cégtáblát, cégéreket, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést, az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot, a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést), valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen vagy az épület(ek) közterületről látható homlokzatain elhelyezésre kerülő kisméretű hirdetések szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével és kialakításával.

(3) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(4) Hirdetésnek és reklámcélú építmény, reklámnak, hirdetménynek minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen nem helyezhető el.

(5) Az épületeken elhelyezhető cégérek,  cégtáblák, cégfeliratok szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(6) A település területén az épületek tetőzetén hirdető berendezések, cégérek, cégfeliratok, fényfeliratok és fényreklámok nem helyezhetők el.

(7) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.


23. §


(1) Közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot meghaladó reklámhordozó szerkezet, hirdető-berendezés, tájékoztató (információs) rendszer, cég-, címtábla, cégér nem helyezhető el.

(2) Magánterületről – homlokzatról, kerítésről – közterület fölé beálló csak az ingatlanon lévő létesítmény cégére, lógója lehet maximum A1-es ívméretben (840x597mm).

(3) Fényreklám, fényfeliratok kialakítására vonatkozó előírások:

  1. a csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
  2. nem alakíthatók ki villogó effektussal, illetve
  3. a lakások, intézmények rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.
  4. káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.

(4) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

(5) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

(6) Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. Továbbá a felületen az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel, az építési tevékenység időtartamára. Ennek elhelyezését az önkormányzat településképi bejelentési eljárásban engedélyezheti.

(7) Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el.

(8) Épülethomlokzaton, kerítésen 1,0 m2-t meg nem haladó cég-, címtábla, ill. kulturális rendezvényt (művelődési ház, mozi stb.) hirdető plakát, és arra engedélyezett reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.


24. §


Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.

V. Fejezet

A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

14. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei


25. §


(1) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni a tervezett építkezés helyszíne szerint illetékes önkormányzattól, ha:

a) Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló Kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.

b) minden új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, fejújítása során, ha az közterületről látható módon megváltoztatja:

ba) a beépítés telepítési módját,

bb) a beépítés szintszámát vagy az épület legmagasabb pontját,

bc) az építmény tömegformálását,

bd) az építmény homlokzat kialakítását.

be) új cégér és reklámhordozó elhelyezése esetén.

c) A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.

d) Lakóépület magastetőtől (25-45 fok) eltérő tetőkialakítása esetén.

e) Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,

f) új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

fa) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,

fb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja,

(2) Az önkormányzat kötelező szakmai konzultáción való részvételre szólítja fel a tulajdonost, abban az esetben, ha:

a) a település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt,

b) az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül nem távolította el.

(3) E rendeletben meghatározottak szerint az eseti eltérések főépítészi konzultációt követően lehetségesek.

15. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének

szempontjai


26.§


(1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma  megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

  1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
  2. teljesíti-e a műemléki- és helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
  3. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
  4. a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
  5. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
  6. a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,
  7. a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
  8. a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
  9. meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
  10. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.


VI.Fejezet

A településképi véleményezési eljárás


16. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre


27.§


Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni

  1. új építmény építési engedélyezési eljárását,
  2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.


28.§


A polgármester a véleményét a 27. §-ban felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész, ha főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester szakmai álláspontjára alapozza.


17. A településképi véleményezés szempontjai


29.§


(1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A településképi véleményezési eljárás részletes vizsgálati szempontjai:

  1. a tervezett beépítés megfelelően figyelembe veszi-e a hatályos településrendezési eszközök előírásait,
  2. nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve kilátását,
  3. teljesíti-e a műemléki- és helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
  4. a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
  5. a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
  6. a gépészeti berendezések és azok tartozékainak városképi megjelenése megfelelő-e,
  7. a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény városképi szempontból előnyösebb megjelenését,
  8.    meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
  9.    a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit
  10.  közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

18. A településképi véleményezési eljárás szabályai


30.§


A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 5. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani.

VII. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

19. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre


31. §


A településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapján, amennyiben a településen van főépítész alkalmazásban.


32.§


Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

a) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra.  

b) védett épület közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere, reklámelhelyezés, (mérettől függetlenül).

d) védett építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek előkerti kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített, az építési telek előkertjében álló cégjelzés, cégér, üzletfelirat, reklám- és hirdető berendezés stb. elhelyezése;

esetén.


33. §


Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

20. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai


34. §


(1)  A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2)   A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:

a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

c) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben szereplő javaslatokat,

d) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,

b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak

c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

(4) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés:

a) nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység, illetve hirdető berendezés, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület nem illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz.

21. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai


35. §


A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul. A bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az e rendelet 6. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.

VIII. Fejezet

A településképi kötelezés

22. A településképi követelmények megszegésének esetei és a jogkövetkezményei


36.§


Településképi követelmény megszegésének minősül az e rendelet előírásainak nem megfelelően történő  építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás stb., valamint a 25-35 §-okban felsorolt bejelentési kötelezettség:

a) elmulasztása,

b) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,

c) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása.

23. A településképi kötelezési eljárás szabályai


37.§


(1) A településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a polgármester önkormányzati településképi bírságot szab ki, amelynek összege

a) főépítészi konzultációs kötelezettség elmulasztása esetén 100.000-300.000.- forint,

b) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 100.000-500.000,- forint,

c) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 100.000-500.000,- forint,

d) az e rendelet előírásaitól eltérő építészeti és településképi kialakítás 100.000.-1.000.000.-forint,

e) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100.000-1.000.000,- forint,

f) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként 100.000-1.000.000,- forint.

g) elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítani, ennek elmulasztása esetén 100.000 – 500.000,-Ft.

h) a bírság ismételten kiszabható a településképi követelmények teljesítéséig.


(2) A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrányvisszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

24. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja


38.§


(1) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

(2) A településképi bírság megfizetésének módja:

a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.

b) az a) pont szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42.§ (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani.

IX. FEJEZET

Záró rendelkezések

25. Hatályba léptető rendelkezések


39.§


E rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

26. Hatályon kívül helyező rendelkezések


40. §


E  rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Dávod Önkormányzat Képviselő-testületének Dávod Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 7/2008.(X.01.) önkormányzati rendeletének alábbi rendelkezései:

a) 4.§ (6) bekezdése, valamint (14)-(16) bekezdések táblázatainak a tetőidomra vonatkozó sora,

b) 5.§ (2)-(4) bekezdések táblázatainak a tetőidomra vonatkozó sora,

c) 6.§ (2) és (6) bekezdései,

d) 7.§ (6) bekezdése, valamint (9)-(13) bekezdések táblázatainak a tetőidomra vonatkozó sora,

     és a (13) bekezdés kerítés kialakításra vonatkozó előírása,

e) 11.§ (9),  (15) és (16) bekezdései,

f) 12.§ (3), (5), (7),  valamint 15.§ (3) bekezdésének szélerőműre és hírközlő toronyra vonatkozó előírásai,

g) 17.§ (10) és a (23)-(27) bekezdései, valamint a (30), (31), (33) és (34) bekezdései,


Dávod, 2017.11.27.




                 Hirtenberg János Sándor  sk.                                              Szűcsné István Ilona  sk.

                          polgármester                                                                         jegyző


Záradék:

A rendelet kihirdetve: 2017. december 5-én a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel.


                                                                                                         Szűcsné István Ilona  sk.

                                                                                                                        jegyző