Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 111. § (2) és (3) bekezdései alapján a helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. Ezen feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. §-a írja elő a helyi önkormányzat költségvetésének részletes tartalmát. Az önkormányzat 2021. évi költségvetéséről szóló rendelet az Áht., illetve az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő tartalmi és formai szerkezetben készült.

A költségvetési rendelet megállapítja az önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban. Megállapítja a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban. A költségvetési rendelet megállapítja a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, a költségvetés végrehajtásának szabályait.

A jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

A Kormány 2021. február 8. nappal az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére ismételten veszélyhelyzetet hirdetett ki a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelettel.

Veszélyhelyzetben a helyi önkormányzatok működésére a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46 §-ának (4) bekezdését kell alkalmazni, amely az alábbiak szerint rendelkezik:

„Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselőtestületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Ennek keretében nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.”

A kihirdetett veszélyhelyzetben a képviselő-testület ülését nem lehet összehívni, ezért a katasztrófavédelmi törvény felhatalmazása alapján az önkormányzat 2021. évi költségvetésének megállapításáról szóló önkormányzati rendeletet a polgármester fogadta el.

Ezen indoklást a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 20. § (3)-(4) bekezdése alapján, – mivel az az IM rendelet 21. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kivételi körbe nem tartozik – a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.

Megállapítja a költségvetés bevételi és kiadási főösszegét, és a költségvetési egyenleget.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §. alapján az előzetes hatásvizsgálattal a jogszabály előkészítője felméri a szabályozás várható következményeit. A törvény 17. § (2) bekezdése alapján az előzetes hatásvizsgálat keretében az alábbi tényezők vizsgálata szükséges:

I. A tervezett jogszabály jelentősnek ítélt hatásai:

A rendeletben foglaltak végrehajtása hatással van a helyi társadalomra. (pl. dolgozói bérek, lakossági támogatások stb.) A rendeletben megállapított kiadási előirányzatok határozzák meg a vállalható kötelezettségek mértékét.

b) Környezeti és egészségi következmények:

A megfogalmazott egyes feladatok ellátása közvetlenül is hatással van a környezet állapotára (pl. településüzemeltetési, zöldterület-gazdálkodási, köztisztasági, hulladékgazdálkodási feladatok ellátása stb.) és közvetetten egészségügyi következménye is van (egészségügyi alapellátás, szociális ellátás, köztisztasági, hulladékgazdálkodási feladatok ellátása stb.).

c) Adminisztratív terheket befolyásoló hatások:

A költségvetés végrehajtása többlet adminisztratív terhet nem jelent, a közös önkormányzati hivatali szervezettel, illetve az önkormányzat alkalmazottaival megvalósítható.

II. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:

Az államháztartási törvény kötelezettségként szabályozza a rendelet megalkotását, elmaradása esetén a kormányhivatal törvényességi észrevétellel él.

III. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Rendelkezésre állnak