Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2023. 04. 18

Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2023.04.18.

Nagybaracska Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagybaracska Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 6527 Nagybaracska, Szabadság tér 10.

(3) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Nagybaracska Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4) A képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Nagybaracskai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: közös önkormányzati hivatal)

(5) A közös önkormányzati hivatal székhelye: 6527 Nagybaracska, Szabadság tér 10.

(6) A közös önkormányzati hivatal állandó kirendeltségének elnevezése, címe: Nagybaracskai Közös Önkormányzati Hivatal Csátaljai Kirendeltsége 6523 Csátalja, Kossuth L. u. 2/B.

(7) Az önkormányzat hivatalos lapja: Nagybaracskai Hírmondó

(8) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.nagybaracska.hu

2. Az önkormányzat jelképei

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) A címer egyszerű álló, kerek talpú pajzs, amelynek belső mezeje a címerderékon hullámos ezüstpólyával egyszer vágott. Az ezüstpólya a Duna folyót jelképezi. A két részre tagolt címerkép felső, kék mezejében középen álló, szembenéző, koronás Szent Imre félalakja. Övvel összefogott fehér színű ruháján bőujjú vörös köpeny, jobb kezében zöld szárú, fehér virágú liliomot fog, bal kezében pedig fehér falú, vörös tetejű és toronysisakú, fiatornyos templommakettet tart. Az alsó zöld mezőben szárával összeérő két arany búzakalász, amelyeket két keresztbe fektetett ezüst színű vetélőt fognak közre. A címerpajzsot aranypántos, ezüst sisak díszíti, nyakában arany szalagon arany medalionnal, a sisakbélés bíbor színű. A sisakon arany, leveles korona látható három kék és két vörös ékkővel. A sisaktakaró hosszú, levél alakú, külseje vörös, bélése arany színű. A sisakdísz egy kiterjesztett szárnyú kormorán madár (phalacrocorax carbo sinensis) fekete színben, amely zöld tekercsen áll. A címerpajzs kerek talpa alatt kék szalagon arany betűkkel Nagybaracska felirat, a szalag két visszahajló végén az arany színű bélése is látszik.

(3) Az önkormányzat zászlója fekvő téglalap alakú, 1,5:1 méretarányú fehér zászlóselyem. A színes címer a legenda szalaggal a zászló hossz-szimmetria-tengelyének és kereszt-szimmetria-tengelyének metszéspontjában helyezkedik el. A zászló kétoldalas.

(4) Az önkormányzat pecsétje kör alakú pecsétlap, szélén peremmel. A pecsétmező közepén Nagybaracska község címerének kontúrrajza, melyet nagybetűs körirat övez: NAGYBARACSKA KÖZSÉG PECSÉTJE.

(5) Az önkormányzat zászlóját – a nemzeti zászlóval együtt – a közös önkormányzati hivatal tanácskozótermében kell elhelyezni. Az önkormányzat jelképei használatának további szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.

3. Feladatok és hatáskörök

3. § (1) A képviselő-testület gondoskodik mindazon önkormányzati feladatokról, amelyet magasabb szintű jogszabályok kötelezővé tesznek.

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulás látják el.

(3) A képviselő-testület önként vállalt feladatról az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – dönt.

(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörű ügyekben végzett tevékenységéről a képviselő-testületnek rendszeresen beszámol.

II. Fejezet

A képviselő-testület működése

4. A képviselő-testület szervezete és működésének rendje

4. § (1) A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt: 7 fő.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést tart.

(3) A képviselő-testület alakuló ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) meghatározottak szerint tartja meg.

(4) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.

(5) A képviselő-testület rendkívüli esetben, kivételesen, rövid úton – különösen telefonon, elektronikus levél útján – a napirendi pontok megjelölésével is összehívható.

5. A képviselő-testület összehívása

5. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – hívja össze és vezeti.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(3) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a helyi önkormányzati képviselőknek (a továbbiakban: képviselő) és a meghívottaknak olyan időpontban kell elektronikus úton megküldeni, hogy azok az ülés előtt legalább négy nappal megkapják.

(4) A képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetésével tájékoztatja.

(5) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) a képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjait,

d) a települési roma nemzetiségi önkormányzat elnökét,

e) a napirend által érintett személyt vagy szerv képviselőjét,

f) a napirend tárgya szerint illetékes hivatali dolgozókat,

g) a napirendi pont előadóját,

h) akiknek jelenlétét a polgármester az adott napirend tárgyalásánál szükségesnek tartja.

(6) A képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmazni kell:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) az előterjesztők nevét.

(7) A meghívót a polgármester írja alá.

(8) A (5) bekezdés a)-d) pontjában megjelölt személyek esetében a meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. A (4) bekezdés e)-h) pontjában megjelöltek esetében a meghívóhoz az adott napirend tárgyát érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

(9) Nem küldhető ki azon előterjesztés, amely zárt ülésen tárgyalandó, vagy amelyet az előterjesztő zárt ülésen való tárgyalásra javasol.

6. Az ülések nyilvánossága, határozatképesség

6. § (1) A képviselő-testület ülései általános szabály szerint nyilvánosak, a nyilvános ülésen bárki részt vehet, azonban a nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem kijelölt részén foglalhat helyet és az ülés rendjét nem zavarhatja.

(2) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselő-testület legalább 4 tagja jelen van.

(3) Határozatképtelenség esetén az elmaradt képviselő-testületi ülés ismételten, megváltozott napirenddel is összehívható, de az e rendeletben előírtakat alkalmazni kell.

(4) Határozatképtelenség miatt újra összehívott ülésre vagy más okból – különösen napirendről levétel, határozathozatal elnapolása – későbbi ülésen tárgyalt napirend korábban már kiküldött előterjesztéseit nem kell ismételten megküldeni, azonban a meghívóban a napirendi pontnál a korábbi megküldés tényére utalni kell.

7. A zárt ülés

7. § (1) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület az ok felmerülésekor, egyedi esetekben dönt.

(2) A zárt ülésen tárgyalásra kerülő előterjesztések a zárt ülés elrendelését követően kerülnek kiosztásra. A zárt ülés kezdetét követően a polgármester olvasási szünetet rendelhet el.

(3) A zárt ülés vége előtt a polgármester gondoskodik arról, hogy a zárt ülés előterjesztéseinek kiosztott példányai a képviselőktől igazolt módon visszavételre, összegyűjtésre kerüljenek.

8. Az előterjesztés

8. § (1) Előterjesztésnek minősül a (3) bekezdésében megjelölt személyek és szervek által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló, jelentés és tájékoztató.

(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban lehet benyújtani vagy szóban előadni. Rendelet-tervezetet és a Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyleteket előterjeszteni csak írásban lehet. Sürgős esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztések, határozat-tervezetek ülésen történő kiosztását.

(3) A képviselő-testület ülésére előterjesztési joggal rendelkezik:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) jegyző,

d) aljegyző,

e) a képviselő-testület bizottságai,

f) képviselő,

g) települési roma nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyekben,

h) azok a személyek és szervek, akiket a polgármester előterjesztés, beszámoló, tájékoztató, jelentés beterjesztésére kér fel.

(4) A (3) bekezdés b)-i) pontjaiban megjelölt előterjesztő az előterjesztést a polgármesternél nyújtja be a képviselő-testület rendes ülését megelőző 8 nappal megelőzően.

(5) Az előterjesztések előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért a napirend előadója a felelős.

(6) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei:

a) a tárgy bemutatása,

b) annak megjelölése, hogy a képviselő-testület vagy szervei foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,

c) a hatályos szabályozás ismertetése, a tárgykört rendező jogszabályok ismertetése,

d) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést,

e) az előterjesztésnek alkalmasnak kell lenni a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására, és a legcélszerűbb döntések kialakítására,

f) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellene szóló érveket, valamint a várható következményeket.

9. Sürgősségi indítvány

9. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel, vagy nem az 5. § (3) bekezdés szerinti határidőben került kiküldésre.

(2) A sürgősségi indítvány – ide nem értve a polgármester által előterjesztett sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indoklásával, írásban, az ülést megelőző nap 15 óráig nyújtható be a polgármesternél.

(3) Sürgősségi indítványt a 8. § (3) bekezdésben megjelöltek nyújthatnak be.

(4) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a képviselő-testület az ülés napirendjének elfogadásával egyidejűleg dönt. A képviselő-testület a sürgősségi indítványt a meghívóban közölt napirendi pontok előtt tárgyalja.

10. A képviselő-testület ülése, tanácskozás rendje

10. § (1) A polgármester a képviselő-testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja az ülés határozatképességét, megnyitja az ülést,

b) ismerteti az ülés napirendjét, ha szükséges bejelenteni a zárt ülés tartását, sürgősségi indítványt,

c) tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés között végzett munkáról, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről,

d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, majd lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

e) megállapítja a szavazás eredményét, kihirdeti a döntést,

f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

g) tárgyalási szünetet rendelhet el, meghatározva a szünet időtartamát,

h) bezárja az ülést.

(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kiegészítheti.

(3) A napirendi pont megvitatása során a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak szót kérhetnek. A hozzászólásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor. A jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni bármikor szót kérhet.

(4) A hozzászólásokat követően a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárását követően a napirendi pont előterjesztője válaszol a hozzászólásokra.

(5) A napirendi pont vitáját a polgármester foglalja össze. Kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a döntési javaslatot érintő valamennyi módosításra. Intézkedik a tanácskozás során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról.

(6) A polgármester, bármely képviselő a döntéshozatal előtt javasolhatja az előterjesztés napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(7) A vita lezárását követően a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak helye nincs, kizárólag a személyes érintettség vagy a szavazást befolyásoló egyéb rendkívüli esemény bejelentésére van lehetőség.

11. § A polgármester az ülésen megjelent állampolgároknak, a tárgyalt napirenden szereplő ügyben, hozzászólási lehetőséget adhat, amennyiben felszólalási szándékukat jelzik. A felszólalás időtartamát korlátozhatja.

11. Az ülés rendjének fenntartása

12. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(2) A képviselő és a képviselő-testületi ülésen résztvevő valamennyi jelenlévő személy köteles az ülés méltóságát tiszteletben tartani, így különösen tartózkodni:

a) az étel- és italfogyasztástól, ide nem értve a víz-, tea- és kávé fogyasztását;

b) az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem illő, az ülés rendjét zavaró magánbeszélgetések folytatásától;

c) mobiltelefon vagy egyéb kommunikációs eszköznek az ülés rendjét vagy az ülésen résztvevőket zavaró használatától;

d) az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem tartozó sajtótermékek, egyéb nyomtatványok olvasásától.

(3) A polgármester

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt napirendtől, vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ. Kétszeri eredménytelen figyelmeztetés után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra,

b) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

c) figyelmezteti az ülésen résztvevőt, ha a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, vagy magatartása a (2) bekezdésben foglaltakba ütközik;

d) a képviselő kivételével az ismételt rendzavarót az ülésterem elhagyására hívhatja fel.

(4) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést félbeszakíthatja, és csak akkor folytatódik, ha a polgármester ismét összehívja.

(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

12. Döntéshozatal

13. § (1) A képviselő-testület a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

(2) Az egyszerű többséget igénylő döntésekhez a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(3) A minősített többséget igénylő döntésekhez legalább 4 képviselő igen szavazata szükséges. Minősített többség szükséges a Mötv.-ben rögzítetteken túl:

a) gazdasági program elfogadásához;

b) hitelfelvételhez,

c) az önkormányzati tulajdonban lévő vagyon elidegenítéséhez, megszerzéséhez, megterheléséhez, kötelező feladat ellátása céljából önkormányzati vagyon ingyenes átruházásához,

d) díszpolgári cím, önkormányzati kitüntetés és elismerés adományozásához, megvonásához.

(4) A szavazás rendje:

a) a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott döntési javaslatokat egyenként megszavaztatja,

b) előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatok felett kell dönteni.

c) szavazni először a javaslat mellett „igen”-nel, vagy az ellen „nem”-mel, végül a tartózkodásra vonatkozó polgármesteri kérdésre adandó válaszként kézfelemeléssel lehet,

d) a szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

(5) Ha a szavazás eredménye felől, kétség merülne fel, bármely képviselő kezdeményezésére az újraszavazásról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(6) Adott döntési javaslatról, figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra is, a képviselő-testület legfeljebb 2 alkalommal szavazhat a következő napirendi pont tárgyalását megelőzően.

(7) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(8) Titkos szavazást a polgármester, bármely képviselő kezdeményezhet. Titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.

(9) A képviselő-testület a titkos szavazás lebonyolítására, a polgármester javaslatára 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.

(10) A titkos szavazás szavazólappal történik, a szavazólapok elkészítéséről – a jegyző közreműködésével – a bizottság gondoskodik. A szavazást külön helyiségben, a szavazólapnak urnába helyezésével lehet végrehajtani.

(11) A titkos szavazásról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményét,

e) a bizottság tagjainak az aláírását.

(12) A titkos szavazás eredményét is alakszerű határozatba kell foglalni.

(13) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha azt bármelyik képviselő javasolja. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(14) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, majd a jelenlévők nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazás eredményét is tartalmazó névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

13. A képviselő-testület döntései

14. § (1) A képviselő-testület az érdemi döntést nem igénylő tájékoztatókat, bejelentéseket határozathozatal nélkül tudomásul veszi.

(2) A képviselő-testület – a szavazati arányok rögzítésével – határozathozatal nélkül dönt

a) a napirend elfogadásáról,

b) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két ülés között végzett munkáról, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló jelentés elfogadásáról.

(3) A képviselő-testület határozata tartalmazza:

a) a határozatot hozó szerv teljes megjelölését,

b) a határozat sorszámát arab számmal,

c) a „/” jelet,

d) meghozatalának évét, valamint zárójelben római számmal a hónapját és arab számmal a napját,

e) a „határozata” kifejezést,

f) a határozat címét,

g) a képviselő-testület döntésének szó szerinti megfogalmazását,

h) határidő, felelős megjelölését.

(4) A képviselő-testület határozatainak jelölése az alábbi formában történik:

„Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének
[sorszám]/[év]./([hónap].[nap.]) határozata
a [cím] ról/ről”

(5) A képviselő-testület határozatait naptári évenként eggyel kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(6) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(7) A határozatot meg kell küldeni a határozat végrehajtásáért felelős személyeknek és annak, akit a határozat érint.

15. § (1) Rendelet megalkotását a polgármester, az alpolgármester, bármely képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a települési roma nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete és a jegyző kezdeményezhet.

(2) A kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani, aki erről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. A képviselő-testület dönt a kezdeményezésről, elfogadása esetén azt a rendelet előkészítése céljából a jegyzőhöz továbbítja.

(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata, ennek során különösen:

a) elosztja a munkát a közreműködők között,

b) biztosítja a rendelet-tervezet bizottsági véleményeztetését,

c) biztosítja a rendelet-tervezet megismerését a véleményezésre, javaslattételre jogosult szervekkel,

d) gondoskodik az észrevételek feldolgozásáról,

e) részt vesz a rendelet-tervezet képviselő-testület előtti megvitatásában.

(4) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület, a polgármester és a jegyző

– szükség esetén – külső szakértőt is felkérhet.

(5) A rendelet-tervezet csak indokolással és a bizottsági véleményekkel nyújtható be a képviselő-testület elé.

(6) Az önkormányzat rendeleteinek megjelölése az alábbi formában történik:

„Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének
[sorszám]/[év]./([hónap].[nap.]) önkormányzati rendelete
a [cím] ról/ről”

(7) A képviselő-testület által elfogadott önkormányzati rendelet kihirdetése a közös önkormányzati hivatal székhelyén lévő hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történik. Az önkormányzati rendeletet a kifüggesztéssel egyidejűleg az önkormányzat hivatalos honlapján is meg kell jelentetni.

(8) Az önkormányzati határozatokról és rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, a nyilvántartásért és annak tartalmáért a jegyző felelős.

14. A képviselő-testület jegyzőkönyve

16. § (1) A képviselő-testület üléséről kettő példányban jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. §-ában foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell:

a) az ülés nyilvános, rendkívüli vagy zárt ülési módját,

b) távolmaradt képviselők nevét,

c) a határozatképesség vagy határozatképtelenség megállapítását,

d) napirendi pontonként az előterjesztők nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét,

e) az elhangzott kérdéseket, bejelentéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszok lényegét,

f) a képviselő vagy más hozzászóló kérésére írásos különvéleményét vagy az általa elmondottak szó szerinti rögzítését.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) jelenléti ív,

b) meghívó,

c) előterjesztések,

d) rendelet- valamint határozat-tervezetek,

e) elfogadott rendeletek,

f) név szerinti szavazás esetén az arról szóló jegyzőkönyv,

g) titkos szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv,

h) képviselő vagy más személy írásbeli beadványa,

i) képviselői kérdésre adott írásbeli válasz.

(4) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző évente köteles beköttetni, a második példányt az irattárban kell elhelyezni.

(6) A jegyzőkönyvek - az Mötv. 52. § (3) bekezdésének figyelembe vételével - hivatali időben a jegyzőnél megtekinthetők.

III. Fejezet

A képviselő, a képviselő-testület szervei

15. A képviselő

17. § (1) A képviselő a jogait és a kötelezettségeit az Mötv-ben foglaltak alapján gyakorolja.

(2) A képviselő a törvényben garantált jogai és kötelezettségei mellett, a képviselő-testület zavartalan működésének biztosítása érdekében köteles írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottsága ülésén való részvételben vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(3) Az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén – annak ismertté válását követően – a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a polgármester jegyzőkönyvben rögzítetten figyelmezteti. A képviselő-testület az érintett döntés szavazásának megismétléséről vagy a döntés hatályon kívül helyezése mellett a napirend újratárgyalásáról is dönthet, illetve a döntést változatlan formában hatályban tarthatja.

16. A képviselők tiszteletdíja, költségtérítése

18. § (1) A képviselő-testület tiszteletdíjat állapít meg – a polgármester és az alpolgármester kivételével – a képviselőknek, az állandó bizottságok elnökeinek, tagjainak, az állandó bizottságok nem képviselő tagjainak.

(2) A képviselő havi tiszteletdíja: 20.000,- Ft/hó (a továbbiakban: alapdíj)

(3) A képviselőt, ha állandó bizottság tagja, az alapdíjon felül – több bizottsági tagság esetén is – további 12.000,- Ft tiszteletdíj illeti meg ülésenként.

(4) Az állandó bizottság nem képviselő tagjának tiszteletdíja: 12.000,- Ft ülésenként.

(5) A képviselő költségeinek megtérítését az Mötv. 35. § (3) bekezdésében foglaltak szerint igényelheti.

19. § (1) A képviselő-testület üléséről igazoltan legkésőbb az ülés napján 12 óráig szóban vagy írásban a polgármesternek történő bejelentés alapján lehet távol maradni.

(2) Igazolt távollétnek minősül:

a) a képviselő-testület megbízásából végzett vagy egyéb közérdekű tevékenység,

b) állampolgári kötelezettség teljesítése,

c) munkahelyi elfoglaltság,

d) keresőképtelenséggel járó betegség,

e) egyéb méltányolható személyes ok.

(3) Az a képviselő, aki a képviselő-testületi ülésen igazolatlanul vagy előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt, az érintett hónapban tiszteletdíjra nem jogosult.

(4) Az a bizottsági tag, aki a bizottsági ülésen igazolatlanul vagy előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt, az érintett ülés vonatkozásában tiszteletdíjra nem jogosult.

(5) A 18. § (2) bekezdésben szabályozott tiszteletdíjat havonta utólag, a 18. § (3)-(5) bekezdésben szabályozott tiszteletdíjat ülésenként utólag a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. A kifizetésről a közös önkormányzati hivatal gondoskodik. A tiszteletdíjak kifizetése jelenléti ívek alapján történik.

17. A képviselő-testület bizottságai

20. § (1) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok:

a) Pénzügyi Bizottság

b) Oktatási és Kulturális Bizottság

(2) Az állandó bizottságok létszáma bizottságonként három fő, ebből két fő bizottsági tag képviselő.

(3) Egy képviselő mindkét bizottság tagjának is megválasztható, elnöki tisztséget azonban csak egy bizottságban tölthet be.

(4) A bizottságok feladat- és hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

(5) Ideiglenes bizottságot bármely, a képviselő-testület által indokoltnak ítélt feladat ellátására létre lehet hozni. A bizottság feladatát és létszámát a képviselő-testület a bizottság létrehozásakor állapítja meg. Az ideiglenes bizottság elnöke lehet más állandó bizottság elnöki tisztét ellátó képviselő is.

(6) A bizottságok működése során az ülés összehívására, a tanácskozás rendjére, a döntéshozatalra, a jegyzőkönyvre vonatkozó, e rendeletben meghatározott szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.

18. A polgármester

21. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester tisztségéből adódóan törvényben meghatározott feladatain túlmenően:

a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát;

b) feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése;

c) segíti a képviselők, bizottságok munkáját;

d) együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzattal, társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel.

e) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

f) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek.

(3) A polgármester – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – dönt a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben, két millió forint összeghatárig. A polgármester a halaszthatatlan ügyekben hozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza.

A polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

19. Az alpolgármester

22. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester a polgármester tartós távolléte, illetve akadályoztatása esetén annak teljes jogkörében ellátja a polgármester feladatait.

20. A jegyző, aljegyző

23. § (1) A jegyző Nagybaracska Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Csátalja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által kötött megállapodás alapján, az Mötv. szabályai szerint, valamint a Nagybaracskai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozottak szerint látja el feladatait a Nagybaracskai Közös Önkormányzati Hivatal vonatkozásában.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere által írásban, a közös önkormányzati hivatal állományába tartozó felsőfokú végzettségű köztisztviselő bízható meg a jegyzői feladatok ellátásával.

21. A közös önkormányzati hivatal

24. § (1) Nagybaracska Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Csátalja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a közöttük létrejött megállapodással közös önkormányzati hivatalt hoztak létre az 1. § (4)-(5) bekezdésben foglalt elnevezéssel és székhellyel.

(2) A közös önkormányzati hivatal állandó kirendeltséget működtet az 1. § (6) bekezdése szerinti elnevezéssel.

(3) A közös önkormányzati hivatal működésére az Mötv-n kívül a közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni. A részletes feladat- és hatásköröket a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodás, valamint a közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban foglalt kérdésekben a képviselő-testületek együttes ülésükön határoznak.

(5) Az együttes ülést Nagybaracska Község polgármester az ülés összehívásának szabályai szerint hívja össze és vezeti. Az együttes ülések – eltérő rendelkezés hiányában – Nagybaracska Község Önkormányzata tanácskozótermében tartandóak. Az együttes ülések működésére a székhely önkormányzat képviselő-testületének üléseire vonatkozó szabályok alkalmazandók. Az együttes ülésről a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője jegyzőkönyvet készít.

IV. Fejezet

A nemzetiségi jogok érvényesülése

22. Együttműködés a nemzetiségi önkormányzattal

25. § (1) Az önkormányzat együttműködik a nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében a Nagybaracska Roma Nemzetiségi Önkormányzattal (továbbiakban nemzetiségi önkormányzat).

(2) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működéséhez ingyenesen helyiséghasználatot biztosít a tulajdonában lévő Nagybaracskai Közös Önkormányzati Hivatal Nagybaracska, Szabadság tér. 10. szám alatt lévő hivatali helyiségében.

(3) Az önkormányzat a jegyző és a közös önkormányzati hivatal útján a nemzetiségi önkormányzattal megkötött együttműködési megállapodásban rögzített feltételek alapján

a) biztosítja a nemzetiségi önkormányzat munkájának megkönnyítése és hatékonyabbá tétele érdekében a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeket;

b) gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat költségvetésének tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok, a gazdálkodással kapcsolatos beszámolási, adatszolgáltatási, valamint egyéb pénzügyi-gazdálkodási kötelezettségek végrehajtásáról.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében az önkormányzat, valamint a közös önkormányzati hivatal a szabályzatainak hatálya – a nemzetiségi önkormányzattal egyeztetve, annak eltérő sajátosságaira alkalmazottan – szükség szerint kiterjesztésre került a nemzetiségi önkormányzat működésére is.

V. Fejezet

Társulások

23. Az önkormányzat társulásai

26. § Az önkormányzat feladat- és hatáskörének célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb ellátása, valamely közszolgáltatás színvonalának javítása érdekében kész együttműködni más települési önkormányzattal. Az együttműködés kereteit a törvény előírása szerinti konkrét társulási megállapodások rögzítik.

VI. Fejezet

Helyi népszavazás

24. Helyi népszavazás

27. § (1) Helyi népszavazást kezdeményezhet a választópolgárok legalább 20 %-a.

(2) A helyi népszavazás kezdeményezésére, az aláírásgyűjtésre, az aláírások ellenőrzésére, a népszavazás kezdeményezésének elutasítására, a népszavazás elrendelésére, a választási szervekre, a népszavazás lebonyolítására, a szavazatok összesítésére és a jogorvoslatra, az ezekkel kapcsolatos eljárásra és határidőkre a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.

VII. Fejezet

Lakossági fórumok

25. Közmeghallgatás, falugyűlés

28. § (1) A képviselő-testület évente egyszer a polgármester által meghatározott időpontban előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A polgármester az önkormányzat munkájának közvetlen ismertetésére, a legfontosabb helyi településpolitikai kérdésekről való tájékoztatásra falugyűlést hívhat össze.

(3) A közmeghallgatás és a falugyűlés idejéről, helyéről és napirendjéről szóló közlemény a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján, a településen elhelyezett hirdetőtáblákon történő kifüggesztéssel, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján kerül közzétételre legalább a közmeghallgatást, falugyűlést megelőző 8. naptól.

(4) A közmeghallgatás a falugyűlés keretében is megtartható.

(5) A közmeghallgatást és a falugyűlést a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmukra, készítésükre a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

26. Az önkormányzat vagyona

29. § A képviselő-testület az önkormányzat vagyonával, a vagyonnal való rendelkezéssel kapcsolatos előírásokat a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel összhangban külön rendeletben állapítja meg.

27. Az önkormányzat költségvetése

30. § A képviselő-testület a költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásnak az önkormányzatot megillető feladatfinanszírozási támogatásai, valamint a saját bevételek figyelembevételével évente rendeletben állapítja meg.

28. Az ellenőrzés

31. § Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről külön megállapodás alapján külső szolgáltató bevonásával gondoskodik. A polgármester az ellenőrzésről készült jelentést jóváhagyásra a képviselő-testület elé terjeszti.

29. Az önkormányzat törzskönyvi nyilvántartása

32. § Az önkormányzat törzskönyvi nyilvántartása szerinti alaptevékenységi besorolását, valamint az alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 3. melléklet tartalmazza.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

30. Hatályba léptető rendelkezések és hatályon kívül helyező rendelkezések

33. § (1) Ez a rendelet 2019. december 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 12/2014.(XI.28.) önkormányzati rendelet.

1

A 3. melléklet a Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (III. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 3. melléklet a Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.