Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2003. (II. 28.) önkormányzati rendelete
a helyi önkormányzat által nyújtott lakáscélú támogatásról
Hatályos: 2015. 10. 01
Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2003. (II. 28.) önkormányzati rendelete
A HELYI ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL NYÚJTOTT LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁSRÓL
2015.10.01.
Tiszakécske Város Képviselõ-testülete a 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés h.) pontja felhatalmazása alapján jelen rendeletében szabályozza a lakáshoz jutás helyi támogatásának rendjét. A helyi támogatás célja, hogy segítséget nyújtson azoknak a tiszakécskei, vagy Tiszakécskén letelepedni szándékozó rászoruló családoknak, akik magánerőből kívánják lakásproblémájukat megoldani.
1. § Az Önkormányzat a lakáshoz jutás helyi támogatására az éves önkormányzati költségvetési rendeletben e célra meghatározott keretet különít el.
2. § (1) Helyi támogatás adható:
c) családi ház bővítéséhez, emelet és tetőtér-beépítéshez,
e) komfort nélküli lakás komfortosításához,
f) méltányosságból egyéb épület lakáscéljára lakhatóvá tételére és igénybevételére,
g) pénzintézetnél – lakáscéljára – felvett kölcsön kifizetésére.
Támogatásban részesíthetők köre
(2) Támogatás a 2. § (1) bekezdés a-b pontjaiban megjelölt célra azoknak az igénylőknek nyújtható, akik személyi tulajdonban lévő lakással, családi házzal, beépíthető lakótelekkel nem rendelkeznek feltéve, ha a család egy főre jutó átlagos, havi nettó jövedelme a mindenkori hivatalosan megállapított minimálbért nem haladja meg. Amennyiben 5 %-kal meghaladja, méltányosságból elfogadható.
(3) A 2. § (1) bekezdés a-f pontjaiban megjelölt célra adható támogatás azoknak a kérelmező családoknak, akik személyi tulajdonú lakással, családi házzal rendelkeznek, és akiknek a lakás nagysága nem éri el a lakásigény mértékének alsó határát, feltéve, ha a család egy főre jutó átlagos, havi nettó jövedelme a mindenkori hivatalosan megállapított minimálbért nem haladja meg. Amennyiben 5 %-kal meghaladja, méltányosságból elfogadható.
Egyedül álló nyugdíjas esetében a havi nettó jövedelem nem haladja meg a 70.000.-Ft-ot.
(4) Családiház-bővítéshez, emelet-ráépítéshez és tetőtér-beépítéshez, lakás-felújításhoz, illetve komfort nélküli lakás komfortosításához támogatás csak akkor nyújtható, ha a lakás, vagy a családi ház nem éri el a bővítés, felújítás, valamint komfortosítás előtt a
12/2001. (I.31.) Korm rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott lakásigény mértékének felső határát, és nem haladja meg a bővítés után sem a lakásigény mérték felső határának másfélszeresét, feltéve, ha a támogatást kérő családjának egy főre jutó átlagos, havi nettó jövedelme a mindenkori hivatalosan megállapított minimálbért nem haladja meg – a családi ház figyelmen kívül hagyásával – jelentősebb vagyonnal nem rendelkezik.
4. § (1) Támogatás a 2. § g.) pontban megjelölt célra azoknak az igénylőknek nyújtható, akiknél a kölcsönnel terhelt lakásukon kívül (továbbiakban: ingatlan) jelentősebb vagyonuk nincs.
5. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából jelentősebb vagyonnak minősül az igénylő és vele közös háztartásban élő személyek tulajdonában lévő és értékesíthető üdülő, lakóház, öröklakás, társasházi lakás, beépíthető lakó- vagy üdülőterület, további 1.500.000,-Ft egyedi értéket meghaladó értékű ingó vagyontárgy, 100 AK feletti termőföldek tulajdona.
(2) E rendelet alkalmazása szempontjából havi jövedelembe minden rendszeres pénzbeli juttatás (nettó munkabér, gyermektartási díj, szociális segély stb.) vagy bevallott kereset (pl. egyéni gazdálkodó, egyéni vállalkozó) beleszámít (kivéve: a családi pótlékot).
6. § (1) Nem adható támogatás azoknak a családoknak:
a.) akik lakásgondjukat helyi támogatás nélkül is képesek megoldani,
b.) aki előző lakását öt éven belül értékesítéssel kisebbre, alacsonyabb komfortfokozatúra cserélte, illetve bérbeadás útján hasznosítja
c.) aki már egy alkalommal részesült támogatásban és családi körülményeiben lényeges változás nem következett be, kivéve, ha az igénylő rendkívüli események miatt (belvíz, tűz stb.) kapott támogatásból nem tudta a lakhatást megoldani és további segítségre szorul.
7. § (1) Helyi támogatásként kamatmentes kölcsön nyújtható a jövedelmi viszonyok függvényében.
(2) A helyi támogatásként biztosított kamatmentes kölcsönt a szerződés megkötésétől számított 2 év türelmi idő után – havi egyenlő részletekben – 5 év alatt kell visszafizetni.
(3) A rendkívüli események során keletkezett károk helyreállítására biztosított támogatásokat
ha a támogatás összege meghaladja az 500.000,-Ft-ot, de nem éri el az 1 millió Ft-ot, 2 év türelmi idő után 10 év alatt kell visszafizetni a támogatást,
ha a támogatás összege meghaladja az 1 millió Ft-ot, a támogatást 2 év türelmi idő után 15 év alatt kell visszafizetni.
(4) Rendkívüli események során keletkezett károk helyreállításának támogatása esetén a rendelet 10. § (2) bekezdésében foglalt névjegyzék-tervezet elkészültét követően azonnal a Szociális, Egészségügyi és Családvédelmi Bizottság elé terjeszthető.
8. § (1) A támogatás formáját és összegét a rászorultság alapján, különösen az alábbi körülmények figyelembevételével kell megállapítani:
- sajáterős lakásmegoldás módja, így különösen annak költsége;
- az igénylő szociális helyzete, így különösen jövedelmi és vagyoni viszonyai, kiskorú gyermeke és egyéb eltartásra szorulók száma;
- egyéb építési kölcsönök összege;
- az igénylők hiteltörlesztési terhének alakulása;
- fiatal házasok első lakáshoz jutása.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat költségvetésben e célra meghatározott keret, a kérelmezők száma, anyagi helyzetük, a végzendő munkálatok fontosságára tekintettel Tiszakécske Város Szociális, Egészségügyi és Családvédelmi Bizottsága határozza meg úgy, hogy a támogatás:
a.) A költségvetés, illetve lakás- és telekvásárlás esetén a vételár maximum 50%-ának megfelelő összegig terjedhet, amennyiben a család egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelme a mindenkori hivatalosan megállapított minimálbér 60%-a, vagy ez alatt van.
b.) A költségvetés, illetve lakás- és telekvásárlás esetén a vételár maximum 30%-ának megfelelő összegig terjedhet, amennyiben a család egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelme a mindenkori hivatalosan megállapított minimálbér 60%-át meghaladja.
Hatásköri és eljárási szabályok
9. § (1) A támogatásra irányuló kérelmet a Hatósági Osztályhoz kell benyújtani.
(2) A kérelemhez mellékelni kell:
- kitöltött adatlapot (nyomtatvány)
- az igazolást az igénylő és házastársa (élettársa), valamint a velük élő hozzátartozók – a kérelem benyújtását megelőző – 6 teljes hónapban szerzett nettó jövedelméről;
Tartós vagy végleges jövedelemváltozás esetén (nyugdíjazás, munkanélkülivé válás, haláleset stb.) miatt az aktuális helyzet szerinti rövidebb időszak jövedelme igazoltatható.
- igazolást vagy nyilatkozatot a munkabéren kívüli rendszeres jövedelmekről;
- élettársak esetében közös nyilatkozatot az együttélésről;
- építés, emelet-ráépítés, tetőtér-beépítés, felújítás, lakásbővítés, komfortosítás esetén költségvetést;
- nyilatkozatot az igénybevett pénzintézeti és munkáltatói kölcsönökről, támogatásokról;
- egy hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot;
- vásárlás esetén ügyvéd által írott előzetes adásvételi szerződést (előszerződést);
- a képviselő-testület két tagjának támogatását az előre elkészített űrlapon (az űrlapot a képviselő adja le); az egyik képviselő a lakóhely szerinti választókörzet képviselője kell, hogy legyen.
(3) Az önkormányzat a támogatás összegének felhasználását – a kérelemnek megfelelő célra történő fordítását – bármikor ellenőrizheti. Amennyiben nem a kért célra került felhasználásra a támogatás összege, vagy a támogatott nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani a felhasználást, a támogatás összege visszajár.
E kitételeknek a megállapodásban is szerepelnie kell.
A mellékleteket az igényelt támogatási formáknak megfelelően kell benyújtani.
10. § (1) A Hatósági Osztály a benyújtott támogatási kérelmeket összegyűjti, megvizsgálja, szükség esetén a hiányzó iratokat hiánypótlásként megkéri. A hiánytalan kérelmeket átadja a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnak, amely a lakáshoz jutás helyi támogatásának kérdésében a Szociális, Egészségügyi és Családvédelmi Bizottság javaslattevő, véleményező és közreműködő szerve.
(2) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat elvégzi a kérelmezők lakás- és egyéb körülményeinek helyszíni vizsgálatát, az ott tapasztaltak alapján kitölti a Környezettanulmány űrlapot. A támogatás iránti kérelmeket rangsorolja, és javaslatot tesz a támogatás módjára, mértékére, illetve a kérelem elutasítására.
A környezettanulmány végzéséhez a 2. § e., és g., pontjainál a Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztály közreműködése szükséges.
(3) 3 A Szociális, Egészségügyi , Családvédelmi és Esélyegyenlőségi Bizottság a tárgyév február 15. napjáig benyújtott és hiánytalan kérelmeket március 31-ig bírálja el a költségvetésben jóváhagyott alap maximum 40%-áig, a június 15. napjáig benyújtott és hiánytalan kérelmeket július 31. napjáig bírálja el a költségvetésben jóváhagyott alap maximum 80%-áig.
Az szeptember 15. napjáig benyújtott és hiánytalan kérelmeket október 31-ig bírálja el a költségvetésben meghatározott előirányzat összegéig.
A Szociális, Egészségügyi és Családvédelmi Bizottság szótöbbséggel, nyílt szavazással dönt a helyi támogatás odaítéléséről a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat javaslatának figyelembevételével. A tárgyév szeptember 15-e után benyújtott kérelmek a következő évben kerülnek elbírálásra.
11. § A Szociális, Egészségügyi és Családvédelmi Bizottság döntése alapján a támogatás nyújtására a város polgármestere megállapodást köt a támogatásban részesülő lakossal (jogosult).
A megállapodás tartalmazza:
- a támogatásban részesülő lakos személyi adatait;
- a támogatás módját és összegét;
- az összeg felvételének módját;
- a jogosult arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a meghatározott idő alatt a kölcsön felhasználásával a vállalt célt megvalósítja;
- a jogosult hozzájárulását ahhoz, hogy az önkormányzati kölcsön és annak járuléka erejéig a jelzálogjog földhivatali bejegyzést nyerjen;
- a jogosult a telket vagy a lakást a megállapodás megkötése után csak úgy idegenítheti el, ha a támogatás hátralékát egyösszegben visszafizeti;
- a kölcsön visszafizetésének feltételeit;
- a havi részleteket, a befizetések határidejét;
- tudomásul veszi, hogy a cél megvalósítását a Polgármesteri Hivatal leellenőrizheti, s ha a felhasználás nem a megállapodás szerint történik, a támogatást kamatostól köteles visszafizetni.
12. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Tiszakécske Város Képviselõ-testületének a lakásépítés-vásárlás helyi támogatásáról szóló, a 9/1993. (V.27.) KR. számú és a 7/1995. (III.23.) KR. számú módosító rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt 1/1992. (I.29.) KR. számú rendelete, valamint az ezt módosító 7/1995. (III.23.) KR. számú és a 15./2000. (VII.28.) KR. számú rendeletek hatályukat vesztik.